30.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 286/1

(1)

A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) meghatározza az Európai Unió általános költségvetésének megállapítására és végrehajtására vonatkozó szabályokat. Így különösen, az említett rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályokat is tartalmaz. A 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4) és a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5)2014. február 26-án fogadták el, és ezért módosítani kell a 966/2012/EU, Euratom rendeletet az említett irányelveknek az európai intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződések tekintetében történő figyelembevétele érdekében.

(2)

A szöveget ki kell egészíteni néhány fogalommeghatározással, és bizonyos technikai pontosításokra is szükség van annak érdekében, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet terminológiája összhangban legyen a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelvek terminológiájával.

(3)

A 2014/24/EU irányelvben megállapított értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében pontosítani kell a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, előzetes és utólagos közzétételi intézkedéseket.

(4)

A 966/2012/EU, Euratom rendeletnek értékhatároktól függetlenül tartalmaznia kell az uniós intézmények rendelkezésére álló közbeszerzési eljárások teljes körű felsorolását.

(5)

A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek lehetővé kell tennie a közbeszerzési eljárás megindítása előtti piaci konzultációt.

(6)

Pontosítani kell továbbá azt is, hogy az ajánlatkérő szervek milyen módon járulhatnak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, miközben biztosítják, hogy a szerződéseik az ár-érték arány szempontjából a legelőnyösebbek legyenek, különösen bizonyos jelölések előírása és/vagy a megfelelő odaítélési módszer alkalmazása révén.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a szerződések teljesítése során megfeleljenek az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, kollektív szerződésekben vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt, alkalmazandó szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményekben előírt környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásoknak, ezeknek az előírásoknak szerepelniük kell az ajánlatkérő szerv által meghatározott minimumkövetelmények között, és be kell épülniük az ajánlatkérő szerv által aláírt szerződésekbe.

(8)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes korai felismerési és kizárási rendszert, és az említett érdekek fokozottabb védelme érdekében szükséges fejleszteni a közbeszerzési eljárásokban való részvételből történő kizárásra vonatkozó szabályokat.

(9)

Egy gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásokban való részvételből történő kizárására, illetve a pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot, valamint a vonatkozó információk közzétételére vonatkozó határozatot az igazgatási ügyekben meglévő autonómiájára tekintettel az érintett ajánlatkérő szervnek kell meghoznia. Jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában, valamint súlyos szerződésszegés esetén az ajánlatkérő szervnek egy testület ajánlásának figyelembevételével, az érintett gazdasági szereplő magatartásának előzetes jogi minősítése alapján kell meghoznia a határozatát. A testületnek a kizárás időtartamát is mérlegelnie kell olyan esetekben, amikor a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat az időtartamról nem rendelkezett.

(10)

A testület szerepe a kizárási rendszer egységes működésének biztosítása kell, hogy legyen. A testületnek egy állandó elnökből, a Bizottság képviselőiből és az érintett ajánlatkérő szerv képviselőjéből kell állnia.

(11)

Az előzetes jogi minősítés nem akadályozza a tagállamok illetékes hatóságait a gazdasági szereplő magatartásának a nemzeti jog alapján történő végső értékelésében. Ezért a testület ajánlását és az ajánlatkérő szerv határozatát a végső értékelés megküldését követően felül kell vizsgálni.

(12)

A 966/2012/EU, Euratom rendeletben meg kell határozni, hogy mely helyzetek alapozzák meg a kizárást.

(13)

Az ajánlatkérő szervnek akkor is ki kell zárnia a gazdasági szereplőt, ha súlyos szakmai kötelezettségszegés, társadalombiztosítási járulékfizetési vagy adófizetési kötelezettség szándékos vagy nem szándékos elmulasztása, az Unió általános költségvetését (a továbbiakban: költségvetés) sértő csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, terrorizmussal összefüggő bűncselekmények, gyermekmunka, illetve az emberkereskedelem egyéb formái vagy szabálytalanság esetén jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat született. A gazdasági szereplőt súlyos szerződésszegés vagy csőd esetén is ki kell zárni.

(14)

Amikor az ajánlatkérő szerv egy gazdasági szereplő kizárásáról, pénzügyi szankció kiszabásáról, ezek közzétételéről vagy egy gazdasági szereplő elutasításáról határoz, be kell tartania az arányosság elvét, figyelembe véve különösen a helyzet súlyosságát, annak költségvetési hatását, a szóban forgó magatartás óta eltelt időt, a magatartás fennállásának időtartamát és ismételt előfordulását, a szándékosságot vagy a gondatlanság mértékét, valamint a gazdasági szereplőnek az érintett ajánlatkérő szervvel való együttműködési készségét és hozzájárulását a vizsgálathoz.

(15)

Az ajánlatkérő szerv számára biztosítani kell valamely gazdasági szereplő kizárásának lehetőségét olyan esetben, amikor a gazdasági szereplő kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó valamely természetes vagy jogi személy csődben vagy más hasonló fizetésképtelen helyzetben van, illetve e természetes vagy jogi személy nem teljesíti a társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségét, és ez a helyzet befolyásolja a gazdasági szereplő pénzügyi helyzetét.

(16)

Nem hozható kizáró határozat egy gazdasági szereplővel szemben, ha korrekciós intézkedések meghozatalával bizonyította a megbízhatóságát. Ez a lehetőség nem alkalmazható a legsúlyosabb bűncselekmények esetében.

(17)

Az arányosság elve alapján meg kell különböztetni azokat az eseteket, amikor a pénzügyi szankció a kizárás alternatívájaként szabható ki, azoktól, ahol az érintett gazdasági szereplő úgy kísérelt meg jogosulatlanul uniós forráshoz jutni, hogy e magatartásának a súlyossága a pénzügyi szankció és kizárás együttes alkalmazását alapozza meg a kellő visszatartó erő érdekében. Az ajánlatkérő szerv által előírható pénzügyi szankció legalacsonyabb és legmagasabb összegét szintén meg kell határozni.

(18)

Hangsúlyozni kell, hogy a közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciók jogszabályi alkalmazásának lehetősége független a szerződésben előírt szankciók, például kötbér alkalmazásának lehetőségétől.

(19)

A kizárás időtartamát a 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan korlátozni kell, és annak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

(20)

Meg kell határozni a közigazgatási szankciók kivetésének kezdő időpontját és elévülésük időtartamát.

(21)

Lehetővé kell tenni a kizárás és a pénzügyi szankció visszatartó erejének fokozását. Ezt a visszatartó erőt a kizárásra és/vagy a pénzügyi szankcióra vonatkozó információk közzétételének lehetőségével kell fokozni, teljes körűen tiszteletben tartva azonban a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6), valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) foglalt adatvédelmi előírásokat. Ennek elő kell segítenie azt, hogy a szóban forgó magatartás ne ismétlődjön meg. Meg kell határozni, hogy az információk a jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban milyen helyzetekben nem tehetők közzé. Az ajánlatkérő szervnek a mérlegelés során figyelembe kell vennie a testület esetleges ajánlását. Természetes személyek esetében a személyes adatokat csak rendkívüli esetekben szabad közzétenni, amennyiben ezt a magatartás súlya vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása indokolja.

(22)

A kizárásra vagy pénzügyi szankcióra vonatkozó információt csak súlyos szakmai kötelezettségszegés, csalás, a költségvetésből finanszírozott szerződésben foglalt főbb kötelezettségek teljesítésében mutatkozó jelentős hiányosság vagy szabálytalanság esetén indokolt közzétenni.

(23)

A kizárási kritériumokat egyértelműen el kell határolni az egy adott eljárás során lehetséges elutasításhoz vezető szempontoktól.

(24)

Azonosítani kell és külön kell kezelni az általánosan „összeférhetetlenségnek” nevezett különböző helyzeteket. Az „összeférhetetlenség” fogalma csak arra az esetre használandó, amikor valamely európai uniós intézmény tisztviselője vagy alkalmazottja kerül ilyen helyzetbe. Ha valamely gazdasági szereplő tesz kísérletet az eljárás jogosulatlan befolyásolására vagy bizalmas információ megszerzésére, azt „súlyos szakmai kötelezettségszegésnek” kell tekinteni. Ezenkívül a gazdasági szereplők lehetnek olyan helyzetben, amikor szakmai érdekellentét miatt nem lehet kiválasztani őket a szerződés teljesítésére. Így például egy vállalkozás nem értékelhet olyan projektet, amelyben maga is részt vett, vagy egy könyvvizsgáló nem ellenőrizhet olyan elszámolásokat, amelyeket korábban maga hitelesített.

(25)

Központosítani kell a kockázatok korai felismerésére és a gazdasági szereplők közigazgatási szankciókkal való sújtására vonatkozó információkat. Ebből a célból a vonatkozó információkat a Bizottság, mint a központosított rendszer tulajdonosa által felállított és működtetett adatbázisban kell tárolni. A rendszernek a magánélethez való jognak és a személyes adatok védelmének teljes körű tiszteletben tartásával kell működnie.

(26)

Bár a korai felismerési és kizárási rendszer felállítása és működtetése a Bizottság feladata, a többi intézménynek és szervnek, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet 59. és 60. cikkével összhangban a költségvetést végrehajtó minden szervezetnek részt kell vennie az említett rendszerben azáltal, hogy a kockázatok korai felismerésének biztosítása érdekében megküldi a Bizottságnak a releváns információkat.

(27)

Az ajánlatkérő szervnek és a testületnek garantálnia kell a gazdasági szereplők védekezéshez való jogát. Ugyanezt a jogot kell biztosítani a gazdasági szereplők számára a korai felismeréssel kapcsolatban is, amennyiben az ajánlatkérő szerv olyan intézkedést szándékozik hozni, amely sértheti az érintett gazdasági szereplő jogait. Az Unió pénzügyi érdekeit sértő olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység esetén, amelyről még nem született jogerős ítélet, az ajánlatkérő szervnek és a testületnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy elhalassza a gazdasági szereplő számára az észrevételei megtételére biztosítandó lehetőséget. Az ilyen halasztás csak abban az esetben lehet indokolt, ha a vizsgálat titkosságának megőrzése iránti lényeges jogos érdek áll fenn.

(28)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, különös tekintettel a szankciók jogszerűségének és arányosságának biztosítására, valamint a hatékony jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz, a védekezéshez, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogra.

(29)

Az Európai Unió Bíróságának – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 261. cikkével összhangban – korlátlan joghatósággal kell rendelkeznie az e rendelet alapján kivetett szankciók tekintetében.

(30)

Annak érdekében, hogy valamennyi irányítási mód esetén érvényesülhessen az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, megosztott és közvetett irányítás esetén a költségvetés végrehajtásában részt vevő szervezeteknek adott esetben figyelembe kell venniük az ajánlatkérő szervek által uniós szinten elrendelt kizárásokat.

(31)

A 2014/24/EU irányelvvel összhangban lehetővé kell tenni, hogy bármilyen sorrendben végre lehessen hajtani egy adott gazdasági szereplő ellenőrzését a kizárás tekintetében, a kiválasztási és odaítélési szempontok alkalmazását, valamint a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés ellenőrzését. Ennek eredményeként lehetővé kell válnia, hogy az ajánlatokat az odaítélési szempontok alapján, az adott ajánlattevőnek a kizárási kritériumok vagy kiválasztási szempontok szerinti előzetes ellenőrzése nélkül utasítsák el.

(32)

A szerződést a 2014/24/EU irányelv 67. cikkével összhangban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján kell odaítélni. Egyértelművé kell tenni, hogy a kiválasztási szempontok szigorúan a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők értékeléséhez, az odaítélési szempontok pedig szigorúan az ajánlatok értékeléséhez kapcsolódnak.

(33)

Az uniós közbeszerzési eljárásoknak biztosítaniuk kell az uniós források eredményes, átlátható és megfelelő felhasználását. Ennek kapcsán az elektronikus közbeszerzésnek hozzá kell járulnia az uniós források jobb felhasználásához, továbbá elő kell segítenie, hogy minden gazdasági szereplő könnyebben hozzáférjen a közbeszerzési szerződésekhez.

(34)

Egyértelművé kell tenni, hogy minden eljárásnak tartalmaznia kell egy felbontási szakaszt és egy értékelési szakaszt. A nyertes kiválasztásáról szóló döntést mindig értékelés alapján kell meghozni.

(35)

Mivel a szempontokat sorrend nélkül alkalmazzák, a szabályszerű ajánlatot benyújtó, elutasított ajánlattevők számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben kérik, megismerjék a nyertes ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit.

(36)

Az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződések esetén indokolt mentességet biztosítani azon kötelezettség alól, hogy a sikertelen szerződő feleket tájékoztatni kelljen a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, mivel az adott keretszerződés feleinek minden újabb versenyeztetés esetén való ilyen jellegű tájékoztatása sértheti a köztük folyó tisztességes versenyt.

(37)

Az ajánlatkérő szervnek jogot kell kapnia arra, hogy a szerződés aláírása előtt elállhasson a közbeszerzési eljárástól anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők jogot formálhatnának kártérítésre. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan helyzetekre, amikor az ajánlatkérő szerv olyan módon járt el, hogy az uniós jog általános elveivel összhangban felelősségre vonható a károkért.

(38)

A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan tisztázni kell, hogy egy szerződés milyen feltételek fennállása esetén módosítható a teljesítési ideje alatt új közbeszerzési eljárás nélkül. Különösen azon esetek, mint az adminisztratív változások, az egyetemes jogutódlás, valamint a világos és egyértelmű felülvizsgálati klauzulák és az opciók alkalmazása nem változtatják meg az eredeti eljárás minimumkövetelményeit. Akkor van szükség új közbeszerzési eljárásra, ha az eredeti szerződésen érdemi módosításokat hajtanak végre, különösen annak hatályát és a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok elosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés alapvető feltételeit, különösen, ha a változtatások – amennyiben szerepeltek volna az eredeti eljárásban – befolyásolták volna az eljárás eredményét.

(39)

Lehetővé kell tenni, hogy építési beruházások, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatások esetében szerződéses garanciákat követeljenek meg a szerződés lényeges kötelezettségeinek való megfelelés garantálása érdekében, azon szokásos gyakorlatnak megfelelően, amellyel az adott ágazatokban biztosítják a szerződés megfelelő teljesítését annak teljes időtartama alatt.

(40)

Lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének felfüggesztését annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy előfordultak-e hibák, szabálytalanságok vagy csalás.

(41)

Az alkalmazandó értékhatárok és eljárások meghatározása céljából egyértelművé kell tenni, hogy az uniós intézmények, végrehajtó ügynökségek és szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek-e. Amennyiben központi beszerző szervtől vásárolnak, nem indokolt, hogy ajánlatkérő szervnek minősüljenek. Ezenkívül az uniós intézmények egyetlen jogi személyt alkotnak, és az egyes részlegeik szerződést nem, csak igazgatási megállapodásokat köthetnek egymással.

(42)

Indokolt, hogy az építési beruházásokra, valamint az árubeszerzésekre és szolgáltatásokra vonatkozóan a 2014/24/EU irányelvben foglalt két értékhatárra történő hivatkozás a 966/2012/EU, Euratom rendeletben rögzítésre kerüljön. Az egyszerűsítés, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, az uniós intézmények szerződéskötési igényeinek sajátosságait figyelembe véve, a koncessziós szerződésekre is ezen értékhatárokat célszerű alkalmazni. Ezen értékhatárok felülvizsgálata ezért az uniós intézmények által végzett közbeszerzésekre közvetlenül alkalmazandó kell, hogy legyen.

(43)

Egyértelművé kell tenni a várakozási időszak alkalmazásának feltételeit.

(44)

Egyértelművé kell tenni, hogy székhelyüktől függően mely gazdasági szereplők férhetnek hozzá az uniós intézmények közbeszerzéseihez, és kimondottan rendelkezni kell e hozzáférés nemzetközi szervezetek számára való lehetővé tételéről.

(45)

A kizárási okok alkalmazását ki kell terjeszteni a költségvetés végrehajtásának más olyan eszközeire, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a pénzdíjak, a pénzügyi eszközök és a szakértők javadalmazása, valamint a költségvetés közvetett irányítás keretében történő végrehajtása.

(46)

A Számvevőszék különjelentéseit időben el kell készíteni és el kell fogadni, a Számvevőszék ellenőrzései időtartamának és ütemezésének meghatározására vonatkozó teljes körű függetlenségének sérelme nélkül.

(47)

A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki 2014. december 3-án véleményt nyilvánított.

(48)

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell, hogy hatályba lépjen annak biztosítása érdekében, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a pénzügyi év elejétől kezdve alkalmazni lehessen.

(49)

A 966/2012/EU, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 58. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a költségvetés végrehajtásának módjaival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a közvetlen irányítást, a végrehajtó ügynökségekre ruházott hatáskörök gyakorlását, és a nemzetközi szervezetekkel, a 208. és a 209. cikkben említett szervekkel, a közjogi szervekkel vagy a magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervekkel, valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervekkel, valamint a KKBP keretében konkrét fellépések végrehajtásával megbízott személyekkel folytatott, közvetett irányításra vonatkozó különleges rendelkezéseket. A Bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arról, hogy a non-profit szervezetek milyen kritériumok alapján tekinthetők nemzetközi szervezeteknek.”.

2.

A 60. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 66. cikk (9) bekezdése a következőképpen módosul:

4.

A 99. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   A Bizottság minden évben a mentesítési eljárás keretében és az EUMSZ 319. cikkével összhangban kérésre továbbítja az e cikk (3) bekezdésének értelmében készült éves belső ellenőrzési jelentést, megfelelően figyelembe véve a titoktartási előírásokat.”.

5.

Az első rész V. címének helyébe a következő szöveg lép:

„V. CÍM

KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK”.

6.

A 101. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„101. cikk

Fogalommeghatározások e cím alkalmazásában

(1)   E cím alkalmazásában:

a)   »közbeszerzés«: építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás szerződés útján történő kivitelezése, megvalósítása, illetve nyújtása, valamint földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan megszerzése vagy bérlése egy vagy több ajánlatkérő szerv által, az ezen ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől;

b)   »közbeszerzési szerződés«: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több a 117. és a 190. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya az árnak részben vagy egészben a költségvetésből történő kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházás kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása.

A közbeszerzési szerződések tárgya lehet:

c)   »koncessziós szerződés«: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 117. és a 190. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely gazdasági szereplőnek építési beruházás kivitelezésével, illetve szolgáltatások nyújtásával és irányításával való megbízása (a továbbiakban: koncesszió). Az ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészítve. A koncessziós szerződés elnyerésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti kockázatot vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Abban az esetben, ha rendes működési feltételek mellett nincs garancia arra, hogy megtérülnek az építmény vagy szolgáltatás hasznosítása során végzett beruházások, illetve felmerült költségek, úgy tekintendő, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot;

d)   »szerződés«: közbeszerzési szerződés vagy koncessziós szerződés;

e)   »keretszerződés«: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv között létrejött közbeszerzési szerződés, amelynek célja az egy adott időszakban kötendő, a keretszerződésen alapuló egyedi szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és adott esetben a tervezett mennyiségre vonatkozóan;

f)   »dinamikus beszerzési rendszer«: gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat;

g)   »gazdasági szereplő«: bármely természetes vagy jogi személy – a közjogi szerveket is beleértve –, illetve ezek csoportja, aki vagy amely árubeszerzést, építési beruházások kivitelezését, szolgáltatások nyújtását vagy ingatlanok rendelkezésre bocsátását kínálja;

h)   »közbeszerzési dokumentum«: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, beleértve az alábbiakat:

i)   »jogerős közigazgatási határozat«: valamely közigazgatási hatóság olyan határozata, amely jogerővel bír és kötelező érvényű a gazdasági szereplő székhelye szerinti országnak vagy az ajánlatkérő szerv országának jogszabályai vagy az alkalmazandó uniós jogszabályok szerint;

j)   »központi beszerző szerv«: olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és – adott esetben – járulékos beszerzési tevékenységet végez;

k)   »ajánlattevő«: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

l)   »részvételre jelentkező«: a meghívásos eljárásban, tárgyalásos versenyeljárásban, versenypárbeszédben, innovációs partnerségben, tervpályázaton vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy részvételre meghívott gazdasági szereplő;

m)   »értékesítő«: gazdasági szereplő, aki vagy amely szerepel a részvétel iránti kérelem vagy ajánlat benyújtására felkérendő értékesítők jegyzékén;

n)   »alvállalkozó«: olyan gazdasági szereplő, akit vagy amelyet egy részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy egyéb szerződő fél a szerződés egy részének teljesítése céljából javasol. Az alvállalkozó nem áll közvetlen jogi kapcsolatban az ajánlatkérő szervvel;

(2)   A két vagy több típusú közbeszerzést (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás), illetve koncessziót (építési vagy szolgáltatási) vagy közbeszerzést és koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződést azon feltételek szerint kell odaítélni, amelyek a kérdéses szerződés fő tárgyának megfelelő közbeszerzéstípusra alkalmazandók;

(3)   A 105a.–108. cikk kivételével e cím nem alkalmazandó a vissza nem térítendő támogatásokra, valamint az EBB-vel vagy az Európai Beruházási Alappal megkötött, a 125. cikk (8) bekezdésének megfelelően meghatározott technikai segítségnyújtásra irányuló szerződésekre.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően, részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: a közbeszerzési és a koncessziós szerződések pontosabb meghatározása és hatálya, a közös közbeszerzési szójegyzék alapján alkalmazandó nómenklatúra, a vegyes szerződések, a gazdasági szereplők, valamint a keretszerződések és az ezeken alapuló egyedi szerződések, ezen belül a keretszerződések maximális időbeli hatálya, valamint a keretszerződéseken alapuló, egy vagy több gazdasági szereplővel kötött egyedi szerződések odaítélése és végrehajtási módjai.”.

7.

A 102. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 103. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„103. cikk

Közzétételi intézkedések

(1)   Az ajánlatkérő szerv köteles a 118. cikk (1) bekezdésében vagy a 190. cikkben említett értékhatárt elérő vagy túllépő valamennyi eljárásra vonatkozóan közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában az alábbiakat:

(2)   A 118. cikk (1) bekezdésében vagy a 190. cikkben említett értékhatár alatti eljárásokat megfelelő módon kell meghirdetni.

(3)   Az eljárás eredményére vonatkozó egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben ez akadályozná a bűnüldözést vagy egyéb módon közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően, részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: az eljárások meghirdetésének követelményei a 118. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokhoz viszonyított értékük alapján, az ajánlatkérő szervek által a megkülönböztetésmentesség elvének teljes körű tiszteletben tartásával végezhető meghirdetés, valamint a hirdetmények tartalma és közzététele.”.

9.

A 104. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„104. cikk

Közbeszerzési eljárások

(1)   A koncessziós szerződések vagy közbeszerzési szerződések – beleértve a keretszerződéseket is – megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások a következő formák egyikét ölthetik:

(2)   Nyílt eljárás esetében bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot.

(3)   Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos eljárás és innovációs partnerség esetében bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételt az ajánlatkérő szerv által előírt információ benyújtásával. Az ajánlatkérő szervnek mindazon részvételre jelentkezőket fel kell kérnie ajánlat benyújtására, akik vagy amelyek megfelelnek a kiválasztási szempontoknak, és akik vagy amelyek az ajánlat benyújtása tekintetében nincsenek a 106. és 107. cikkben meghatározott helyzetekben.

Az első albekezdés ellenére, az ajánlatkérő szerv objektív és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontok alapján korlátozhatja az eljárásban való részvételre felkérendő jelentkezők számát, és ezeket a szempontokat az eljárást megindító hirdetményben vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban ismertetnie kell. A felkért jelentkezők létszámának elegendőnek kell lennie a valódi verseny biztosításához.

(4)   Az ajánlatkérő szervnek minden tárgyalást magában foglaló eljárásban tárgyalnia kell az ajánlattevőkkel az eredeti és bármely azt követő ajánlatukról vagy azok részeiről – a végleges ajánlat kivételével – az ajánlatok tartalmának javítása érdekében. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményekről és szempontokról nem lehet tárgyalni.

Az ajánlatkérő szerv az eredeti ajánlat alapján, tárgyalás nélkül is lebonyolíthatja az eljárást, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban fenntartotta magának ezt a lehetőséget.

(5)   Az ajánlatkérő szerv az alábbiak szerint alkalmazhatja az eljárásokat:

(6)   A dinamikus beszerzési rendszernek a teljes időtartama alatt nyitva kell állnia minden olyan gazdasági szereplő előtt, aki vagy amely megfelel a kiválasztási szempontoknak.

A dinamikus beszerzési rendszerben történő közbeszerzésre az ajánlatkérő szervnek a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmaznia.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően, részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: a szerződések odaítélését célzó, az (1) bekezdésben említett közbeszerzési eljárások típusai és további részletszabályai a 118. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokhoz viszonyított értékük alapján, az egyes eljárástípusokban felkérendő részvételre jelentkezők minimális száma, a különböző eljárások alkalmazásának további feltételei, a dinamikus beszerzési rendszer, valamint a szabálytalan és érvénytelen ajánlatok.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).”."

10.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„104a. cikk

Intézményközi közbeszerzés és közös közbeszerzés

(1)   Amennyiben a szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több intézmény, végrehajtó ügynökség vagy a 208. és a 209. cikkben említett szerv érdekelt, és amennyiben hatékonyságnövelésre van lehetőség, az érintett ajánlatkérő szervek intézményközi alapon, az egyik ajánlatkérő szerv vezetésével bonyolíthatják le az eljárást és kezelhetik a későbbi szerződést vagy keretszerződést.

Az intézményközi eljárásban részt vehetnek a Tanács által a KKBP keretében az EUSZ V. címe alapján létrehozott szervek is.

A keretszerződés feltételei csak a közbeszerzési eljárás megindításától fogva e célból bevont ajánlatkérő szervek és a keretszerződésben részes gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

(2)   Amennyiben egy szerződésre vagy keretszerződésre egy intézmény és egy vagy több tagállami ajánlatkérő szerv közös fellépésének végrehajtásához van szükség, az intézmény és az ajánlatkérő szervek közösen bonyolíthatják le a közbeszerzési eljárást.

Közös közbeszerzést EFTA-államokkal és az Unió tagjelölt országaival is lehet folytatni, amennyiben ezt a lehetőséget egy két- vagy többoldalú megállapodás kifejezetten előírja.

Közös közbeszerzési eljárás esetén az intézményekre vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni.

Amennyiben a szerződés teljes tervezett értékéből egy tagállami ajánlatkérő szervhez tartozó vagy általa kezelt rész legalább 50 %, vagy más, megfelelően indokolt esetekben az intézmény dönthet úgy, hogy a tagállami ajánlatkérő szervre vonatkozó eljárási szabályok legyenek alkalmazandók a közös közbeszerzésre, feltéve hogy e szabályok egyenértékűnek tekinthetők az intézményre vonatkozó szabályokkal.

A közös közbeszerzésben érintett intézménynek, valamint a tagállamok, az EFTA-államok vagy uniós tagjelölt országok ajánlatkérő szervének meg kell állapodnia különösen a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelésének, továbbá a szerződés odaítélésének gyakorlati részletszabályairól, valamint a szerződésre irányadó jogról és a vitás ügyekben illetékes bíróságról.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az intézményközi közbeszerzés részletes szabályairól.”.

11.

A 105. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„105. cikk

A közbeszerzési eljárás előkészítése

(1)   A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultációt folytathat annak érdekében, hogy előkészítse az eljárást.

(2)   Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban oly módon kell meghatároznia a közbeszerzés tárgyát, hogy ismerteti az igényeit és a kivitelezendő építési beruházások, illetve a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, és meghatározza az alkalmazandó kizárási kritériumokat, illetve kiválasztási és odaítélési szempontokat. Az ajánlatkérő szervnek meg kell jelölnie továbbá, hogy mely elemek jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell. A minimumkövetelmények között elő kell írni az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, kollektív szerződésekben vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt, alkalmazandó szociális, környezetvédelmi és munkajogi követelményeknek, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt alkalmazandó szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményeknek való megfelelést.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően, részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: a közbeszerzési dokumentumok tartalma, különös tekintettel a szerződéstervezetekre, továbbá a környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jelölések, normák és előírások jellemzői és az előzetes piaci konzultáció.”.

12.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„105a. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a kockázatok felismerése és közigazgatási szankciók kiszabása révén

(1)   Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság korai felismerési és kizárási rendszert hoz létre és működtet.

A rendszer célja a következők elősegítése:

(2)   A kizárásra és/vagy a pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot az ajánlatkérő szervnek kell meghoznia. E határozatnak jogerős ítéleten vagy jogerős közigazgatási határozaton kell alapulnia.

A 106. cikk (2) bekezdésében említett helyzetekben azonban az ajánlatkérő szervnek elő kell terjesztenie az ügyet a 108. cikkben említett testület számára annak céljából, hogy biztosítható legyen az ilyen helyzetek központosított értékelése. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervnek a döntést előzetes jogi minősítés alapján kell meghoznia, figyelembe véve a testület ajánlását.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy eltér a testület ajánlásától, ezt a döntését meg kell indokolnia a testület felé.

(3)   A 107. cikkben említett esetekben az ajánlatkérő szervnek el kell utasítania a gazdasági szereplő adott eljárásban való részvételét.”.

13.

A 106. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„106. cikk

Kizárási kritériumok és közigazgatási szankciók

(1)   Az ajánlatkérő szerv köteles kizárni az e rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban való részvételből azt a gazdasági szereplőt, aki vagy amely:

(2)   Jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában az (1) bekezdés c), d) és f) pontjában említett esetekben vagy az (1) bekezdés e) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szervnek az említett pontokban foglalt magatartás előzetes jogi minősítése alapján, a feltárt tények vagy a 108. cikkben említett testület ajánlásában szereplő egyéb megállapítások figyelembevételével kell kizárnia a gazdasági szereplőt.

Az első albekezdésben említett előzetes minősítés nem akadályozza a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy az érintett gazdasági szereplő magatartását a nemzeti jog alapján értékeljék. Amennyiben az ajánlatkérő szerv jogerős ítéletről vagy jogerős közigazgatási határozatról értesül, haladéktalanul felül kell vizsgálnia a gazdasági szereplő kizárásáról és/vagy a pénzügyi szankció kivetéséről szóló határozatát. Amennyiben a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat nem rendelkezik a kizárás időtartamáról, az ajánlatkérő szervnek a feltárt tények és megállapítások alapján, a 108. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével kell meghatároznia ezt az időtartamot.

Amennyiben ilyen jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat kimondja, hogy a gazdasági szereplő nem tanúsított az előzetes jogi minősítés szerinti magatartást, amelynek alapján kizárták, az ajánlatkérő szervnek haladéktalanul meg kell szüntetnie a kizárást és/vagy adott esetben vissza kell térítenie a kiszabott pénzügyi szankciót.

Az első albekezdésben említett tények és megállapítások különösen a következőket jelentik:

(3)   Az ajánlatkérő szervnek a 106–108. cikk alapján hozott határozataiban, illetve adott esetben a 108. cikkben említett testület ajánlásaiban be kell tartani az arányosság elvét és figyelembe kell venni különösen az alábbiakat: a helyzet súlyossága, beleértve az Unió pénzügyi érdekeire és a róla kialakult képre gyakorolt hatást, a szóban forgó magatartás óta eltelt idő, a magatartás fennállásának időtartama és ismétlődése, a szándékosság vagy a gondatlanság mértéke, e cikk (1) bekezdésének b) pontja esetében az a tény, hogy ha kisebb összegről van szó, illetve bármely más enyhítő körülmény, például a gazdasági szereplőnek az érintett ajánlatkérő szervvel való együttműködési készsége és a vizsgálathoz való, az ajánlatkérő szerv által tapasztalt hozzájárulása vagy a kizárást indokoló helyzetnek az e cikk (10) bekezdésében említett nyilatkozatban történő bejelentése.

(4)   Az ajánlatkérő szervnek ki kell zárnia a gazdasági szereplőt, ha az említett gazdasági szereplő ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének valamely tagja, illetve az érintett gazdasági szereplő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező valamely személy az (1) bekezdés c)–f) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van. Az ajánlatkérő szervnek abban az esetben is ki kell zárnia a gazdasági szereplőt, ha a gazdasági szereplő kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó valamely természetes vagy jogi személy az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van.

(5)   Amennyiben a költségvetést harmadik országok bevonásával, közvetett irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság – adott esetben a 108. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével – az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően kizáró határozatot hozhat és/vagy pénzügyi szankciókat szabhat ki, miután az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében megbízott harmadik ország ezt elmulasztotta megtenni. Ez nem befolyásolja a harmadik országnak a 60. cikk (3) bekezdése értelmében fennálló azon felelősségét, hogy megelőzze, felderítse, kijavítsa és jelentse a szabálytalanságokat és a csalásokat, illetve hogy kizáró határozatot hozzon vagy pénzügyi szankciókat szabjon ki.

(6)   Az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben az ajánlatkérő szerv ideiglenesen a 108. cikkben említett testület előzetes ajánlása nélkül is kizárhat egy gazdasági szereplőt, amennyiben az érintett gazdasági szereplőnek közbeszerzési eljárásban való részvétele súlyos és azonnali fenyegetést jelentene az Unió pénzügyi érdekeire nézve. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervnek az ügyet a testület elé kell terjesztenie, és a testület ajánlásának kézhezvételét követően legkésőbb 14 napon belül meg kell hoznia a végleges döntést.

(7)   Az ajánlatkérő szerv, adott esetben a 108. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével, nem zárhat ki egy gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, amennyiben:

Ezenkívül az e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik áruk különösen kedvező feltételek melletti, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy fizetésképtelenségi eljárás, csődegyezség vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban meghatározott eljárás keretében a felszámolótól történő beszerzésére.

Az ajánlatkérő szervnek, amennyiben az e bekezdés első és második albekezdésében említett esetekben nem zár ki egy gazdasági szereplőt, meg kell indokolnia, hogy miért nem zárja ki az illetőt, és erről tájékoztatnia kell a 108. cikkben említett testületet.

(8)   A (7) bekezdésben említett, a kizárást indokoló helyzetet orvosló intézkedések különösen az alábbiak lehetnek:

(9)   Az ajánlatkérő szervnek – adott esetben figyelembe véve a 108. cikkben említett testület felülvizsgált ajánlását – hivatalból vagy az érintett gazdasági szereplő kérésére haladéktalanul felül kell vizsgálnia a kizárásról szóló döntését, amennyiben a gazdasági szereplő a megbízhatóságát bizonyító, megfelelő korrekciós intézkedéseket hozott, vagy új bizonyítékokat nyújtott be, amelyek igazolják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett, kizárást indokoló helyzet már nem áll fenn.

(10)   A részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő köteles a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat benyújtásakor nyilatkozni arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében vagy a 107. cikk (1) bekezdésében említett valamelyik helyzetben van-e, illetve hogy adott esetben hozott-e az e cikk (7) bekezdésének a) pontjában említett bármilyen korrekciós intézkedést. A részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek adott esetben ugyanilyen nyilatkozatot kell benyújtania azon szervezet aláírásával, amelynek kapacitásait igénybe kívánja venni. Az ajánlatkérő szerv mindazonáltal mentességet adhat e követelmények alól a 210. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, nagyon alacsony értékű szerződések esetében.

(11)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv előírja, és amennyiben ez az eljárás megfelelő lebonyolításához szükséges, a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő, továbbá azon szervezet, amelynek kapacitásait igénybe kívánja venni, köteles benyújtani az alábbiakat:

(12)   Az ajánlatkérő szerv az alvállalkozókra is alkalmazhatja az (1)–(11) bekezdést. Ebben az esetben ajánlatkérő szervnek elő kell írnia, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő lépjen azon kizárást indokoló helyzetben levő alvállalkozó vagy szervezet helyébe, amelynek kapacitásait a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő igénybe kívánja venni.

(13)   Visszatartás céljából az ajánlatkérő szerv – adott esetben a 108. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével – az alábbiak szerint pénzügyi szankciót róhat ki arra a gazdasági szereplőre, aki vagy amely azáltal kísérelt meg hozzájutni uniós forrásokhoz, hogy részt vett vagy részvételre jelentkezett egy közbeszerzési eljárásban, mialatt valamelyik kizárást indokoló helyzetben volt, és erről nem nyilatkozott az e cikk (10) bekezdésének megfelelően:

A pénzügyi szankció összege a szerződés teljes értékének 2–10 %-a lehet.

(14)   A kizárás időtartama az alábbiak egyikét sem haladhatja meg:

A gazdasági szereplőt mindaddig ki kell zárni, amíg az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett valamelyik helyzetben van.

(15)   A valamely gazdasági szereplő kizárására és/vagy pénzügyi szankcióval való sújtására vonatkozó elévülési idő az alábbi időpontok valamelyikétől számított öt év:

Az elévülési időt a Bizottság, az OLAF, a 108. cikkben említett testület vagy a költségvetés végrehajtásában részt vevő bármely más szervezet minden olyan intézkedése megszakítja, amelyről a gazdasági szereplőt értesítik, és amely vizsgálatokhoz vagy bírósági eljárásokhoz kapcsolódik. Az elévülés a megszakítást követő napon újrakezdődik.

Az e cikk (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikkében előírt, a gazdasági szereplők kizárására és/vagy pénzügyi szankcióval való sújtására vonatkozó elévülési idő alkalmazandó.

Amennyiben a gazdasági szereplő magatartása az e cikk (1) bekezdésében felsorolt több okból is indokolja a kizárást, akkor a legsúlyosabb okhoz kapcsolódó elévülési időt kell figyelembe venni.

(16)   Amennyiben szükséges, a kizárás és/vagy a pénzügyi szankció visszatartó erejének fokozása érdekében a Bizottság – az ajánlatkérő szerv határozatára is figyelemmel – közzéteszi a honlapján az e cikk (1) bekezdése c), d), e) és f) pontjában említett esetekben a kizárásra és adott esetben a pénzügyi szankcióra vonatkozó alábbi információkat:

Amennyiben a kizárásról és/vagy a pénzügyi szankcióról szóló határozatot az e cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítés alapján hozták, a közzétételben jelezni kell, hogy nincs jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat. Ilyen esetekben haladéktalanul közzé kell tenni az esetleges jogorvoslati kérelmeket, azok helyzetét és kimenetelét, valamint az ajánlatkérő szerv esetleges felülvizsgált határozatát. Pénzügyi szankció kiszabása esetén azt is közzé kell tenni, hogy megfizették-e a szankció összegét.

Az ajánlatkérő szervnek az információ közzétételére vonatkozó határozatát vagy a jogerős ítéletet, illetve adott esetben jogerős közigazgatási határozatot követően, vagy pedig a 108. cikkben említett testület ajánlása nyomán kell meghoznia. Az említett határozat három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a gazdasági szereplőt arról értesítették.

A közzétett információkat a kizárási időszak lezárulásakor el kell távolítani. Pénzügyi szankció esetében az információkat hat hónappal az összeg megfizetése után kell eltávolítani.

A 45/2001/EK irányelvvel összhangban, személyes adatok esetén az ajánlatkérő szervnek tájékoztatnia kell a gazdasági szereplőt az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján őt megillető jogokról és az e jogok gyakorlására rendelkezésre álló eljárásokról.

(17)   Az e cikk (16) bekezdésében említett információ nem tehető közzé az alábbi körülmények között:

(18)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: az e cikk (10) bekezdésében említett nyilatkozat tartalma, az e cikk (11) bekezdésének a) pontjában említett bizonyíték, miszerint a gazdasági szereplő nincs valamelyik kizárást indokoló helyzetben, beleértve a 2014/24/EU irányelv 59. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egységes európai közbeszerzési dokumentummal történő bizonyítást is, valamint hogy az ajánlatkérő szerv milyen helyzetekben kérheti vagy nem kérheti az ilyen nyilatkozat vagy bizonyíték benyújtását.

(9)  HL C 316., 1995.11.27., 48. o."

(10)  HL C 195., 1997.6.25., 1. o."

(11)  A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.)."

(12)  A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.)."

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.)."

(14)  A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.)."

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.)."

(16)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).”."

14.

A 107. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„107. cikk

Elutasítás egy adott közbeszerzési eljárás során

(1)   Az ajánlatkérő szerv egy adott közbeszerzési eljárásban nem ítélhet oda szerződést olyan gazdasági szereplőnek, aki vagy amely:

(2)   A valamely gazdasági szereplő adott közbeszerzési eljárásban való részvételének elutasításáról szóló határozat meghozatala előtt az ajánlatkérő szerv köteles lehetőséget biztosítani a gazdasági szereplőnek észrevételei benyújtására, kivéve ha az elutasítást az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a gazdasági szereplő kizárására vonatkozó, az észrevételeinek megvizsgálását követően hozott határozattal indokolták.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a versenytorzulás elkerülésére irányuló intézkedésekkel, valamint azon nyilatkozattal és bizonyítékkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, mely szerint a gazdasági szereplő nincs az e cikk (1) bekezdésében felsorolt egyik helyzetben sem.”.

15.

A 108. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„108. cikk

A korai felismerési és kizárási rendszer

(1)   Az e rendelet 105a. cikkében említett korai felismerési és kizárási rendszerben cserélt információkat egy, a Bizottság által létrehozott központi adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) tárolják, és azok kezelése során teljes mértékben tiszteletben tartják a 45/2001/EK rendeletben meghatározott magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

Az adatbázisba az adatokat az érintett ajánlatkérő szervnek kell bevinnie a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokkal és a hatályos szerződésekkel kapcsolatban, azt követően, hogy értesítette erről az érintett gazdasági szereplőt. Az ilyen értesítés kivételesen elhalasztható, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mégpedig mindaddig, amíg a titkosság megőrzését megkövetelő jogos érdek meg nem szűnik.

A 45/2001/EK rendeletnek megfelelően a korai felismerési és kizárási rendszer hatálya alá tartozó gazdasági szereplőknek joguk van ahhoz, hogy a Bizottsághoz intézett kérésük nyomán tájékoztatást kapjanak az adatbázisban tárolt adatokról.

Az adatbázisban szereplő adatokat adott esetben – az adatok helyesbítését, törlését vagy bármilyen módosítását követően – aktualizálni kell. Az adatok kizárólag az e rendelet 106. cikke (16) és (17) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tehetők közzé.

(2)   Az e rendelet 105a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatok korai felismerése az alábbiak bármelyike által a Bizottság részére továbbított információn kell, hogy alapuljon:

(3)   Azon esetek kivételével, amelyekben az információkat ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell benyújtani, az e cikk (2) bekezdése értelmében továbbítandó információknak tartalmazniuk kell a következőket:

(4)   A Bizottság haladéktalanul továbbítja az e cikk (3) bekezdésében említett információkat az engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, valamint a végrehajtó ügynökségek és valamennyi más intézmény, szerv és európai hivatal engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, hogy azok a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokkal és a hatályos szerződésekkel kapcsolatban végre tudják hajtani a szükséges ellenőrzést.

Az ellenőrzés végrehajtása során az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 66. cikkben foglaltaknak megfelelően kell gyakorolnia a hatásköreit, és nem lépheti túl a közbeszerzési dokumentumok szerződési feltételeiben és a szerződéses rendelkezésekben előirányzottakat.

Az e cikk (3) bekezdésének megfelelően továbbított információk megőrzési határideje nem haladhatja meg az egy évet. Ha az ajánlatkérő szerv ebben az időszakban felkéri a testületet arra, hogy tegyen ajánlást egy kizárási ügyben, a megőrzési idő meghosszabbítható addig, amíg az ajánlatkérő szerv meghozza a határozatot.

(5)   Az ajánlatkérő szerv csak azt követően hozhat kizárásra és/vagy pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozatot, illetve a vonatkozó információk közzétételére vonatkozó határozatot, ha ehhez megszerezte a testület ajánlását, amennyiben az adott határozat a 106. cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítésen alapul.

(6)   A testületet a 117. cikkben említett ajánlatkérő szervek kérésére össze kell hívni.

(7)   A testületet az alábbiak alkotják:

A testületet úgy kell összeállítani, hogy biztosított legyen a megfelelő jogi és technikai szakértelem.

A testületet a Bizottság által biztosított állandó titkárság segíti, amely biztosítja a testület folyamatos működését.

(8)   A testület előtt a következő eljárást kell alkalmazni:

(9)   A testület kizárásra és/vagy pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó ajánlásának adott esetben a következő elemeket kell tartalmaznia:

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a testület által ajánlottnál szigorúbb határozatot szándékozik hozni, a határozat meghozatala megfelelő figyelmet kell fordítania a meghallgatáshoz való jog és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartására.

(10)   A testületnek a kizárás időtartama alatt felül kell vizsgálnia az ajánlását, ha a 106. cikk (9) bekezdésében említett esetekben az ajánlatkérő szerv ezt kéri, illetve azokban az esetekben, amikor egy kizáró okot megállapító jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat nem határozza meg a kizárás időtartamát, az ítéletről vagy határozatról való értesítést követően, a 106. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően.

A testületnek az ajánlás felülvizsgálatáról haladéktalanul értesítenie kell a kérelmet benyújtó ajánlatkérő szervet, amelynek ezt követően felül kell vizsgálnia a határozatát.

(11)   Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik azon határozatok felülvizsgálatát illetően, amelyekkel az ajánlatkérő szerv kizár egy gazdasági szereplőt és/vagy pénzügyi szankciókat szab ki, így tehát csökkentheti vagy növelheti a kizárás időtartamát és/vagy törölheti, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott pénzügyi szankciókat.

(12)   A Bizottság a költségvetés végrehajtásában az 58. cikknek megfelelően részt vevő valamennyi szervezet számára hozzáférést biztosít a 106. cikk értelmében hozott kizáró határozatokkal kapcsolatos információkhoz, hogy lehetővé tegye számukra annak ellenőrzését, hogy a rendszer tartalmaz-e kizárást, hogy ezt az információt – adott esetben és saját felelősségükre – figyelembe tudják venni akkor, amikor a költségvetés végrehajtása során szerződéseket ítélnek oda.

(13)   A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, az EUMSZ 325. cikke (5) bekezdésében említett éves jelentés részeként a Bizottság összesített tájékoztatást nyújt az ajánlatkérő szervek által az e rendelet 105a–108. cikke értelmében hozott valamennyi határozatról. A jelentésnek ezenkívül további információkat kell tartalmaznia az ajánlatkérő szervek által az e rendelet 106. cikke (7) bekezdésének b) pontja és az e rendelet 106. cikkének (17) bekezdése alapján hozott határozatokról, valamint az ajánlatkérő szerveknek a testület ajánlásától az e rendelet 105a. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján való eltérésre vonatkozó határozatairól.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információkat a titoktartási követelmények kellő tiszteletben tartásával kell nyújtani, így különösen oly módon, hogy az ne tegye lehetővé az érintett gazdasági szereplő azonosítását.

(14)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló uniós rendszer, beleértve az adatbázist és annak egységesített eljárásait is, továbbá a testület struktúrája és összetétele, az elnök kinevezése és függetlensége, valamint az elnök és a testület tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése.

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).”."

16.

A 109. cikket el kell hagyni.

17.

A 110. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„110. cikk

A szerződések odaítélése

(1)   A szerződések odaítélése az odaítélési szempontok alapján történik, feltéve, hogy az ajánlatkérő szerv ellenőrizte a következő feltételeket:

(2)   Az ajánlatkérő szervnek a kiválasztási szempontok szerint kell értékelnie a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő kapacitását. A kiválasztási szempontok csak a szakmai tevékenység végzéséhez szükséges jogképességre és szabályozási képességre, a gazdasági és pénzügyi kapacitásra, valamint műszaki és szakmai hozzáértésre vonatkozhatnak.

(3)   Az ajánlatkérő szervnek az odaítélési szempontok szerint kell értékelnie az ajánlatot.

(4)   Az ajánlatkérő szervnek a szerződések odaítélése során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kell kiválasztania, ehhez pedig a következő három odaítélési módszer egyikét kell alkalmaznia: legalacsonyabb ár, legalacsonyabb költség vagy legjobb ár-érték arány.

A legalacsonyabb költségre összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek költséghatékonysági számítást kell végeznie, az életciklusköltség-elemzést is beleértve.

A legjobb ár-érték arányra összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek az árat vagy a költséget, valamint a szerződés tárgyára vonatkozó egyéb minőségi kritériumokat kell figyelembe vennie.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kiválasztási és odaítélési szempontok – beleértve a minőségi szempontokat is –, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat, valamint a beszerzés életciklus-költségeinek felmérésére alkalmazott módszerek részleteire vonatkozóan. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el arra vonatkozóan, hogy mely dokumentumok igazolják a jogképességet, a gazdasági és pénzügyi kapacitást, és mi igazolja a műszaki és szakmai hozzáértést, valamint az elektronikus árlejtéssel és a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.”.

18.

A 111. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„111. cikk

Benyújtás, elektronikus kommunikáció és értékelés

(1)   Az ajánlattételre vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy az ajánlatok tartalma azok egyidejűleg történő kibontásáig titkos maradjon.

(2)   A Bizottság megfelelő eszközökkel és a 95. cikk alkalmazásával biztosítja, hogy az ajánlattevők az ajánlat tartalmát és az alátámasztó bizonyítékokat elektronikus formátumban is benyújthassák (»e-közbeszerzés«), kivéve a 210. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kellően indokolt esetekben. A kommunikáció és az információcsere támogatására alkalmazott elektronikus kommunikációs rendszereknek megkülönböztetéstől menteseknek, széles körben elérhetőknek és átjárhatónak kell lenniük a széles körben használt információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékekkel, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségét.

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e bekezdés végrehajtása terén elért eredményekről.

(3)   Az ajánlatkérő szerv – amennyiben célszerűnek és arányosnak tartja – biztosíték előzetes benyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy az ajánlatokat nem vonják vissza. A kért biztosítéknak arányosnak kell lennie a szerződés tervezett értékével, és azt megfelelő szinten kell meghatározni a különböző gazdasági szereplők közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében.

(4)   Az ajánlatkérő szervnek az összes részvételi jelentkezést és ajánlatot fel kell bontania. El kell azonban utasítania:

(5)   Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott szempontok alapján a felbontási szakaszban a (4) bekezdésben foglaltak szerint el nem utasított összes részvételi jelentkezést vagy ajánlatot értékelnie kell annak céljából, hogy szerződést ítéljen oda vagy elektronikus árlejtést tartson.

(6)   El kell utasítani azokat a részvételi jelentkezéseket vagy ajánlatokat, amelyek nem tesznek eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott valamennyi minimumkövetelménynek.

A kellően indokolt esetek kivételével az értékelő bizottságnak vagy az ajánlatkérő szervnek fel kell kérnie a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket, hogy az általa megadott határidőn belül nyújtsák be a kiegészítő anyagokat vagy a hiányzó dokumentumokat, tisztázzák a kizárási kritériumok fenn nem állását és a kiválasztási szempontokat alátámasztó dokumentumokat, illetve adjanak magyarázatot a kirívóan alacsony összegű ajánlatokra.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidők, a közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés, a kiegészítő információk benyújtására vonatkozó határidők, a sürgős esetekben alkalmazandó határidők, valamint a kommunikációs eszközök, az ajánlatok és az elektronikus katalógusok benyújtása, az elektronikus információcsere-rendszerekre vonatkozó műszaki és jogi követelmények, és az ajánlatok elektronikus benyújtására vonatkozó előírás alkalmazása alól kellően indokolt esetekben adható felmentés. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ajánlati biztosíték megkövetelésének lehetőségével, a biztosíték lehívására és felszabadítására vonatkozó feltételekkel, az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásával és értékelésével, valamint a felbontó bizottság és az értékelő bizottság létrehozásával és összetételével kapcsolatban.”.

19.

A 112. helyébe a következő szöveg lép:

„112. cikk

Kapcsolattartás a közbeszerzési eljárás alatt

(1)   A közbeszerzési eljárás időtartama alatt minden, az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők közötti kapcsolattartásnak teljesítenie kell az átláthatóságot, az egyenlő bánásmódot és a jó közigazgatást biztosító feltételeket, a 96. cikkben foglaltaknak megfelelően. Az ajánlatok beérkezési határidejének letelte után az ajánlatkérő szervnek fel kell vennie a kapcsolatot az ajánlattevővel a nyilvánvaló elírások kijavítása, illetve konkrét, adott esetben műszaki elemek megerősítése céljából, kivéve a kellően indokolt esetekben. Az említett kapcsolattartás, továbbá semmilyen más kapcsolattartás sem vezethet a közbeszerzési dokumentumok módosításához vagy a benyújtott ajánlat feltételeinek lényeges módosításához, kivéve ha e lehetőségeket a 104. cikk (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési eljárás kifejezetten lehetővé teszi.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kapcsolattartásokat illetően, amelyek a közbeszerzési eljárás alatt megengedettek, illetve amelyek szükségesek az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők között.”.

20.

A 113. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„113. cikk

A szerződés odaítéléséről szóló döntés, valamint a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők tájékoztatása

(1)   Az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő a közbeszerzési dokumentumokban megállapított kiválasztási és odaítélési szempontokkal összhangban eldönti, hogy kivel kell szerződést kötni.

(2)   Az ajánlatkérő szerv minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, akinek vagy amelynek a részvételi jelentkezését, illetve ajánlatát elutasították, tájékoztat az elutasítás indokairól, valamint a 118. cikk (2) bekezdésében említett várakozási időszak időtartamáról.

Újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében az ajánlatkérő szervnek tájékoztatnia kell az ajánlattevőket az értékelés eredményéről.

(3)   Az ajánlatkérő szervnek minden egyes olyan ajánlattevő számára, aki vagy amely nincs valamely kizárást indokoló helyzetben, és akinek vagy amelynek az ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumoknak, tájékoztatást kell nyújtania a következők bármelyikéről, amennyiben az ezt írásban kéri:

Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy eltekint egyes információk közlésétől, amennyiben az akadályozná a bűnüldözést, közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az értékelő jelentések követelményeivel és tartalmával, a szerződés odaítéléséről szóló döntéssel, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.”.

21.

A 114. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„114. cikk

A közbeszerzési eljárástól való elállás

Az ajánlatkérő szerv a szerződés aláírása előtt elállhat a közbeszerzési eljárástól anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők jogot formálhatnának bármifajta kártérítésre.

A határozatot meg kell indokolni, és a lehető leghamarabb a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.”.

22.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„114a. cikk

A szerződés teljesítése és módosítása

(1)   A szerződés teljesítése nem kezdődhet meg a szerződés aláírása előtt.

(2)   Az ajánlatkérő szerv közbeszerzési eljárás nélkül kizárólag a (3) bekezdésben foglalt esetekben módosíthatja a szerződést vagy a keretszerződést, és csak akkor, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés vagy a keretszerződés tárgyát.

(3)   A szerződések, illetve a keretszerződések alapján odaítélt egyedi szerződések az alábbi esetekben módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül:

Az e bekezdés első albekezdésének a), c) és d) pontja a keretszerződésekre is vonatkozhat.

Az eredeti szerződés értékénél nem vehetők figyelembe az ármódosítások.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontja szerinti esetben az egymást követő módosítások nettó együttes értéke nem haladhat meg semmilyen, az említett pontban említett értékhatárt.

Az ajánlatkérő szervnek alkalmaznia kell a 103. cikkben foglalt utólagos közzétételi intézkedéseket.”.

23.

A 115-120. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„115. cikk

Biztosítékok

(1)   Amennyiben eseti alapon és kockázatelemzés alapján célszerűnek és arányosnak ítéli, az ajánlatkérő szerv – a kis értékű szerződések kivételével – az alábbiak bármelyikének érdekében biztosítéknyújtásra kötelezheti a szerződő feleket:

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően részletes szabályokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakról: a szerződő felektől megkövetelhető biztosítékok típusai, a kockázatelemzés kritériumait is beleértve, valamint az egyes biztosítéktípusok maximális összege a szerződés teljes értékének százalékában megadva.

116. cikk

Lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás

(1)   E cikk alkalmazásában »lényeges hiba« egy szerződés rendelkezéseinek olyan tevőleges vagy mulasztásból eredő megsértése, amely veszteséget okoz vagy okozhat a költségvetésnek.

(2)   Amennyiben bebizonyosodik, hogy az eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő szervnek fel kell függesztenie az eljárást és meghozhat bármilyen, általa szükségesnek ítélt intézkedést, beleértve az eljárástól való elállást is.

(3)   Amennyiben a szerződés aláírását követően az eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő szerv felfüggesztheti a szerződés teljesítését vagy – adott esetben – felmondhatja azt.

A szerződés teljesítése annak ellenőrzése céljából is felfüggeszthető, hogy a feltételezett lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalások megtörténtek-e.

Amennyiben a lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalások a szerződő félnek tulajdoníthatók, az ajánlatkérő szerv a fentieken kívül – a lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságával arányosan – megtagadhatja a kifizetést vagy visszafizettetheti a jogtalanul kifizetett összegeket.

(4)   Az OLAF gyakorolja a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (18) a Bizottságra ruházott azon hatáskört, amelynek értelmében helyszíni vizsgálatokat és ellenőrzéseket végez a tagállamokban, a hatályban lévő együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásoknak megfelelően harmadik országokban, valamint nemzetközi szervezetek irodáiban.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szerződések teljesítésének a lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás miatti felfüggesztésére vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.

117. cikk

Az ajánlatkérő szerv

(1)   A 2. cikk értelmében vett uniós intézmények, valamint a 208. és a 209. cikk értelmében vett végrehajtó ügynökségek és szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek a saját felelősségükre kötött szerződések esetében, kivéve abban az esetben, ha központi beszerző szervtől vásárolnak. Nem tekinthetők ajánlatkérő szervnek a szóban forgó intézmények szervezeti egységei, amikor igazgatási megállapodást kötnek egymással.

A szóban forgó intézmények a 65. cikknek megfelelően átruházzák az ajánlatkérő szerv feladatainak ellátásához szükséges hatáskört.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ajánlatkérő szerv feladatainak átruházásával és a központi beszerző szervekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

118. cikk

Alkalmazandó értékhatárok és várakozási időszak

(1)   A közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések odaítélése során az ajánlatkérő szervnek az e rendelet 104. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás kiválasztásakor tiszteletben kell tartania a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének a) és b) pontjában foglalt értékhatárokat. Ezek az értékhatárok határozzák meg az e rendelet 103. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt közzétételi intézkedéseket.

(2)   Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban rögzített kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő az (1) bekezdésben említett értékhatárokat meghaladó értékű szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.

(3)   Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása esetén a várakozási időszak 10 nap, egyéb eszközök alkalmazása esetében 15 nap.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a külön szerződésekkel és a többtételes szerződésekkel, a közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések értékének megbecsülésével, valamint a szerződés aláírását megelőző várakozási időszakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

119. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel áll nyitva minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy számára, és minden olyan harmadik országban letelepedett természetes és jogi személy számára, amely ország külön megállapodással rendelkezik az Unióval a közbeszerzés területén, az abban a megállapodásban megállapított feltételek mellett. A közbeszerzési eljárás nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzéshez való hozzáféréssel kapcsolatos bizonyítékra vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.

120. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

Amennyiben a közbeszerzésről szóló, a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött többoldalú megállapodás alkalmazandó, úgy a közbeszerzési eljárás nyitva áll az azon államokban letelepedett gazdasági szereplők előtt is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, mégpedig az abban megállapított feltételek mellett.

(18)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).”."

24.

A 131. cikk a következőképpen módosul:

25.

A 138. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A verseny szabályainak meg kell határozniuk legalább a részvételre vonatkozó feltételeket, ideértve a kizárási kritériumokat, az odaítélési szempontokat, a pénzdíj összegét és a kifizetés módját. A 105a. cikk, a 106. cikk (1)–(4), (6) és (7) bekezdése – a (7) bekezdés első albekezdése b) pontjának és a második albekezdésének kivételével –, továbbá a (8), (9), (11) és (13)–(17) bekezdése, valamint a 108. cikk alkalmazandó a résztvevőkre és a nyertesekre. A 107. cikk alkalmazandó a résztvevőkre.”.

26.

A 139. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)   A 105a. cikk, a 106. cikk (1) bekezdése – az e) és f) pont kivételével –, továbbá a (2)–(4), (6)–(9) és (13)–(17) bekezdése, valamint a 107. és a 108. cikk alkalmazandó a különleges célú befektetési eszközökre vagy a pénzügyi közvetítőkre is. A végső kedvezményezetteknek aláírt nyilatkozatot kell benyújtaniuk a pénzügyi közvetítők számára, amelyben megerősítik, hogy nincsenek a 106. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában vagy a 107. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában felsorolt egyik helyzetben sem.”.

27.

A 163. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Számvevőszék minden olyan észrevételt továbbít az érintett intézmények vagy szervek részére, amelyet – véleménye szerint – különjelentésben kell feltüntetni. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát kell képezniük.

Az érintett intézménynek vagy szervnek az észrevételek továbbítását követően általában hat héten belül tájékoztatnia kell a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó észrevételekre adni kívánt válaszról. Kellően indokolt esetekben ezt az időtartamot fel kell függeszteni, különösen akkor, ha a kontradiktórius eljárás folyamán az érintett intézménynek vagy szervnek a válasza véglegesítéséhez visszajelzést kell kapnia a tagállamoktól.

Az érintett intézmény vagy szerv válaszainak közvetlenül és kizárólagosan a Számvevőszék észrevételeire kell vonatkozniuk.

A Számvevőszék gondoskodik arról, hogy a különjelentések megfelelő – általában 13 hónapot meg nem haladó – időn belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek.

A különjelentéseket az érintett intézmények vagy szervek válaszaival együtt haladéktalanul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek mindegyike – szükség esetén a Bizottsággal egyetértésben – határoz a válaszlépésről.

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy minden érintett intézménynek vagy szervnek az észrevételeire adott válaszát, akárcsak a különjelentés elkészítésének menetrendjét a különjelentéssel együtt közzétegyék.”.

28.

A 166. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„166. cikk

Nyomonkövetési intézkedések

(1)   Az EUMSZ 319. cikkével és az Euratom-szerződés 106a. cikkével összhangban a Bizottság, az e rendelet 208. és 209. cikkében említett többi intézmény és szerv megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó ajánláshoz kapcsolódó megjegyzéseknek.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az (1) bekezdésben említett intézmények és szervek beszámolnak az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről, és különösen azon utasításokról, amelyeket a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezeti egységeiknek adtak. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, tájékoztatva azt az ezen észrevételeknek való megfelelés céljából tett intézkedéseikről, annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse ezeket saját jelentése elkészítésekor. Az intézmények jelentését a Számvevőszéknek is meg kell küldeni.”.

29.

A 183. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos vagy közbeszerzési eljárásokban az e cikk (1) bekezdésével összhangban való részvétele során a közbeszerzésekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos kizárásra és szankciókra vonatkozó rendelkezések tekintetében a JRC-re nem alkalmazandók a 105a. és a 106. cikkben, a 107. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, a 108. cikkben, valamint a 131. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek.”.

30.

A 190. cikk a következőképpen módosul:

31.

A 191. helyébe a következő szöveg lép:

„191. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

(1)   A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó személy előtt, és – az érintett együttműködési ágazatot szabályozó alap-jogiaktusok különös rendelkezéseivel összhangban – minden más természetes és jogi személy előtt. A közbeszerzési eljárás nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

(2)   Az 54. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelően megindokolt, kivételes körülmények alapján megengedhető, hogy az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, harmadik országok állampolgárai is pályázhassanak a szerződésekre.

(3)   Amennyiben az áruk vagy szolgáltatások beszerzése piacának kiszélesítésére vonatkozó olyan megállapodást kell alkalmazni, amelynek az Unió szerződő fele, úgy a költségvetés által finanszírozott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárások nyitva állnak az (1) és a (2) bekezdésben említetteken kívül más harmadik országokban letelepedett természetes és jogi személyek előtt is, az említett megállapodásban megállapított feltételekkel.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférés részletes szabályaira vonatkozóan.”.

32.

A 204. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A szakértők a 105a. cikk, a 106. cikk (1)–(3) és (7) bekezdése – a (7) bekezdés első albekezdése b) pontjának és a második albekezdésének kivételével –, továbbá a (8)–(10) bekezdése, a (11) bekezdésének a) pontja és a (13)–(17) bekezdése, valamint a 107. és 108. cikk hatálya alá tartoznak.”.

33.

A 209. cikk a következőképpen módosul:

34.

A 211. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A felülvizsgálatnak többek között ki kell terjednie az első rész VIII. címében foglalt rendelkezések végrehajtására és a 163. cikk (1) bekezdésében foglalt határidőkre.”.