—

Az ISU a nemzeti technikai segítségnyújtást legfeljebb három esetben biztosítja – többek között az áldozatokkal szembeni segítségnyújtási kötelezettségek tagállami keretben történő teljesítésére irányuló, minisztériumok közötti eljárások megindításával és/vagy elősegítésével – az egyezményben részes azon államok számára, amelyek a) nagyon kis mértékben vettek eddig részt a cartagenai cselekvési tervben foglalt, az áldozatoknak nyújtott segítségre vonatkozó elemek végrehajtásában, és ennélfogva előnyös lenne őket ennek megkezdésére ösztönözni; vagy b) kidolgoztak, vagy jelentős eredményeket értek el egy nemzeti terv kidolgozása terén, és ennélfogva értékelni kell a végrehajtással kapcsolatos tapasztalataik eddigi folyamatát, és így nagyobb eséllyel válhatnának jelöltekké a cartagenai cselekvési terv végrehajtására irányuló erőfeszítések átfogó nemzeti félidős értékelésére.

—

Átfogó nemzeti félidős értékelések legfeljebb három alkalommal készülnek. Az ISU-nak az értékelésekben való részvételével, amely – együttműködve az olyan kulcsszereplőkkel, mint az ICBL – segíti a kedvezményezett államokat a nemzeti szakmai találkozóra készülő részletes háttérvitaanyag kidolgozásában, továbbá a nemzeti szakmai találkozó megszervezésében, valamint egy részletes záródokumentum kidolgozásában, amely az „értékelést” adná, és amelyben szerepelnének a még teljesítendő feladatok, a kitűzött célok és az ajánlások.

—

Követő intézkedésekre legfeljebb három alkalommal kerül sor a félidős értékelésben foglalt ajánlások figyelembevételével. Ezen követő intézkedések keretében az ISU további technikai segítséget nyújt (pl. a nemzeti tervek felülvizsgálatára, a projektjavaslatok vagy a javaslatok kidolgozása stb.).

—

Az ISU – együttműködve az olyan kulcsszereplőkkel, mint az ICBL – globális, magas szintű konferenciát rendez a gyalogsági aknák és más háborús robbanóanyag-maradványok áldozatainak nyújtott segítségről annak céljából, hogy az egyezmény keretében az áldozatoknak nyújtott segítség vonatkozásában szerzett tapasztalatokra építve ki lehessen aknázni a potenciális szinergiát/hatékonyságot az olyan nemzetközi eszközök alkalmazása tekintetében (pl. a kazettás lőszerekről szóló egyezmény, az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezményhez csatolt 5. jegyzőkönyv, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény), amelyek tárgya hasonló és amelyek hatást gyakoroltak az államokra.

—

Azok a technikai segítségnyújtásban részesülő államok, amelyek kismértékben vettek csak részt a cartagenai cselekvési tervben az áldozatoknak nyújtott segítségre vonatkozóan szereplő aspektusok végrehajtásában, kapcsolattartót jelölnek ki, aki előmozdítja az áldozatokkal szembeni segítségnyújtási kötelezettség teljesítését, és részt vesz az egyezménnyel kapcsolatos további tevékenységekben.

—

A technikai segítségnyújtásban részesülő államok minden esetben jelentést kapnak, amelyben ajánlások szerepelnek azon logikusan következő intézkedésekről, amelyeket meghozhatnának a cartagenai cselekvési tervben az áldozatoknak nyújtott segítségre vonatkozó aspektusok végrehajtásával.

—

Azok az államok, amelyek öt alkalommal technikai segítségnyújtásban részesültek, stratégiai dokumentumot dolgoznak ki és résztvevői listát javasolnak a nemzeti szakmai találkozó megrendezéséhez a félidős értékelés részeként.

—

A félidős értékelésben részt vevő kedvezményezett államok az eredményekről szóló részletes dokumentumot kapnak kézhez, amelyben szerepelnek a fennmaradó feladatok, a célkitűzések és a további intézkedésekre vonatkozó ajánlások.

—

A követő intézkedések vonatkozásában kedvezményezett országok jobban ki tudják fejezni a cartagenai cselekvési terv végrehajtására irányuló szándékukat és támogatási igényüket (pl. nemzeti tervek módosítása, projektjavaslatok vagy javaslatok kidolgozása stb.).

—

Azon módok meghatározása, amelyekkel ki lehet aknázni a potenciális szinergiát/hatékonyságot az olyan nemzetközi eszközök alkalmazása tekintetében (pl. a kazettás lőszerekről szóló egyezmény, az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezményhez csatolt 5. jegyzőkönyv, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény), amelyek tárgya hasonló és amelyek hatást gyakoroltak az államokra.

—

A túlélők igényeinek kielégítésére és jogainak biztosítására irányuló globális törekvéssel kapcsolatos figyelemfelkeltés a magas szintű konferencián való széles körű részvétel segítségével történik.

—

Az egyezményben részes államok, amelyek jelezték, hogy az aknabalesetek jelentős számú túlélőjéért vállalják a felelősséget.

—

Olyan nők, férfiak, lányok és fiúk, akik a taposóaknák és más háborús robbanóanyagok áldozataivá váltak, valamint családjuk és közösségük.

—

Átfogó nemzeti félidős értékelések legfeljebb öt alkalommal készülnek. Az értékelések az ISU részvételével készülnek, amely – együttműködve az olyan kulcsszereplőkkel, mint az ICBL, és a GICHD támogatásával – segíti a részes államokat a részletes háttérvitaanyag kidolgozásában a nemzeti szakmai találkozóra, továbbá a nemzeti szakmai találkozó megszervezésében, valamint egy részletes záródokumentum kidolgozásában, amely a még teljesítendő feladatokat, a kitűzött célokat és az ajánlásokat tartalmazó értékelést adná.

—

Követő intézkedésekre legfeljebb három alkalommal kerül sor, a félidős értékelésben foglalt ajánlások figyelembevételével. Ezen követő intézkedések keretében az ISU további technikai segítséget nyújt (pl. a nemzeti tervek felülvizsgálatára, a projektjavaslatok vagy a javaslatok kidolgozására stb.) vagy a kedvezményezett államok közötti, dél-dél irányú cserelátogatásokat szervez a levont tanulságok kölcsönönös hasznosítása és a jövőbeli végrehajtás javítása érdekében.

—

A félidős értékelésben részt vevő kedvezményezett államok az eredményekről szóló részletes dokumentumot kapnak kézhez, amelyben szerepelnek a fennmaradó feladatok, a célkitűzések és a további intézkedésekre vonatkozó ajánlások.

—

A követő intézkedések vonatkozásában segítséget kapó államok jobban ki tudják fejezni a cartagenai cselekvési terv végrehajtására irányuló szándékukat és támogatási igényüket (pl. módosított nemzeti tervek, projektjavaslatok vagy javaslatok kidolgozása stb. terén), valamint a kedvezményezett államok mélyebben átlátják az aknamentesítés végrehajtásának különleges szempontjait.

—

Az egyezményben részes államoktól, amelyek nem tagállamok, és amelyek az egyezményben foglalt aknamentesítési kötelezettség végrehajtásának folyamatában vesznek részt.

—

Azok a nők, férfiak, lányok és fiúk, akiknek az életére hatást gyakorol a gyalogsági aknák megléte vagy vélt megléte, valamint családjuk és közösségük.

—

Az ISU támogatja az egyezmény általánossá tételével foglalkozó magas szintű munkacsoportot, ezen belül támogatást nyújt az egyezmény legfeljebb hat nem részes állama vezetőivel és a munkacsoportnak legfeljebb két más eseményen részt vevő tagjaival párbeszédet folytató magas szintű személyiségeknek, annak érdekében, hogy az egyezmény egyetemessé tételére és végrehajtására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekre felhívja a figyelmet.

—

Az ISU tanulmányt készít a gyalogsági aknáktól mentes határbiztonságról, együttműködve a terület szakértőivel, és ezáltal felhasználva a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által az 1990-es évek közepén végzett munka eredményét, különböző formában vizsgálati jelentést hoz nyilvánosságra, amely fordítást, összefoglalásokat és hozzáférhető formátumú anyagokat stb. tartalmaz.

—

Az ISU az egyetemessé tétellel foglalkozó munkaértekezleteket szervez legfeljebb három alkalommal, együttműködve olyan kulcsszereplőkkel, mint az ICBL és az egyezmény egységessé tételével foglalkozó nem hivatalos kapcsolattartó csoportjának koordinátora, amely értekezletek nemzeti, szubregionális és regionális szinten kerülnek megrendezésre az egyezmény előmozdítása érdekében, és az egyezmény nem részes államainak a csatlakozás valós és vélt akadályai leküzdésében való támogatása céljából, különösen a gyalogsági aknáktól mentes határbiztonságról szóló vizsgálati jelentés felhasználása révén.

—

Maximálisan hat, az egyezményben nem részes állam vesz részt miniszteri vagy annál magasabb szinten az egyezmény és az abban foglalt normák betartásáról folyó párbeszédben.

—

Az egyezményben nem részes államok gyalogsági aknákra vonatkozó politikája tekintetében naprakész ismeretek gyűjtése. Az információt felhasználják a harmadik felülvizsgálati konferenciára készített alapdokumentumokban, többek között egy olyan átfogó jelentés segítségével, amely az egyezmény egyetemessé tételének célkitűzése terén elért eredményekkel és a jövőbeli fejlődés kilátásaival foglalkozik.

—

Az egyezmény részes felei és a nem kormányzati szervezetek részvétele megélénkül a magas szintű munkacsoport látogatásainak eredményeként hozott követő intézkedések alapján.

—

Egy olyan kiadványban összegyűjtött és egyberendezett ismeretanyag, amely az egyezményhez történő csatlakozás leggyakrabban észlelt akadályaival foglalkozik, és amely felhasználható az egyetemessé tételi erőfeszítések támogatására.

—

A részt vevő nem részes államok az egyezményhez való csatlakozás és/vagy az egyezményben foglalt normák elfogadása irányában előrelépést tesznek.

—

A tagállamoktól eltérő olyan államok, amelyek még nem erősítették meg, nem hagyták jóvá, nem fogadták el az egyezményt és nem csatlakoztak ahhoz.

—

Az egyezményben részes államok, valamint nem kormányzati és nemzetközi szervezetek, amelyek bekapcsolódtak az egyezmény és az abban foglalt normák egyetemessé tételének előmozdítására irányuló erőfeszítésekben.

—

Megmutatkozik az Uniónak és tagállamainak a folyamatos elkötelezettsége, hasonlóan ahhoz a törekvésükhöz, hogy együttműködjenek azokkal az államokkal, amelyeknek segítségre van szükségük az egyezményben foglalt kötelezettségvállalások teljesítésének támogatásához, és hogy a segítségnyújtást kiterjesszék rájuk, továbbá megerősödik az Unió vezető szerepe abban, hogy egyezményben foglalt elképzelés a gyalogsági aknák által okozott szenvedésnek és baleseteknek a végleges megszüntetéséről megvalósuljon.

—

Egy kezdő rendezvény kerül megrendezésre a határozat előmozdítása céljából, és egy záró rendezvény a határozatok keretében folytatott tevékenység és eredmények nyilvánosságra hozatala – és ezáltal az uniós hozzájárulás hangsúlyozása – érdekében.

—

Figyelembe véve az egyezményben részes államok által a cartagenai konferencián tett kötelezettségvállalásokra vonatkozó figyelemfelhívás terjesztésének jelentőségét, és a vállalások végrehajtási módjait és eszközeit, valamint azt, hogy ezen erőfeszítések során figyelembe kell venni a hallgatóság különböző rétegeit (pl. a különböző nyelvű közönséget, a fogyatékkal élőket), az egyezmény weboldalát ellenőrzik annak érdekében, hogy biztosítsák a hozzáférhetőség magas színvonalát, és az ISU-nak az egyezményben részes államok által az áldozatoknak nyújtott segítséget dokumentáló kiadványát lefordítják és nyilvánosságra hozzák az egyezmény weboldalán, így bővítve kötelezettségvállalásokhoz különböző nyelveken való hozzáférés lehetőségeit.

—

Az egyezmény 2014-ben tartandó harmadik felülvizsgálati konferenciájának előkészítéseként sajtólátogatást szerveznek egy a gyalogsági aknák áldozatává vált országba.

—

Tájékoztató anyagok (pl. plakátok, hirdetések, videofelvételek, reklámanyagok stb.) beszerzésére kerül sor a felmerülő kommunikációs lehetőségek kiaknázása céljából.

—

Az Unió és a tagállamai tisztviselői a legnagyobb mértékben ismerik a határozatot, és tudják, hogy az miként kapcsolódik a munkájukhoz.

—

Az egyezményben részes államoknak az áldozatok számára nyújtott segítséggel kapcsolatos ismeretanyaga szélesebb körben terjed, különösen a francia nyelvű érintett országokban.

—

Az egyezményre vonatkozó információhoz könnyebben hozzá lehet jutni.

—

Fokozottabban kitűnik az egyezmény iránti uniós kötelezettségvállalás, továbbá kialakulnak és tartóssá válnak a határozattal kapcsolatos ismeretek és elismerés, amint az az Unió kötelezettségvállalását elismerő sajtójelentésekből és az egyezményben részes államok által a találkozóikon kifejezett elismerésből kiderül.

—

Egyre nagyobb figyelem fordul az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítását célzó folyamatos erőfeszítésekre.