3.3.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/53

---

A TANÁCS 2011/137/KKBP HATÁROZATA

(2011. február 28.)

a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Unió 2011. február 23-án komoly aggodalmát fejezte ki a líbiai helyzettel kapcsolatosan, és határozottan elítélte az erőszakot és a polgári lakosság elleni agressziót, valamint a békés tüntetők elleni fellépést.

(2)	Az EU ismételten felszólította a líbiai hatóságokat arra, hogy haladéktalanul vessenek véget az erőszak alkalmazásának, és tegyenek lépéseket a lakosság jogos igényeinek teljesítésére.

(3)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: a Biztonsági Tanács) 2011. február 26-án elfogadta az 1970. sz. határozatot (a továbbiakban: az 1970 (2011) ENSZ BT-határozat), amely korlátozó intézkedéseket vezetett be Líbiával, illetve azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, amelyek súlyos emberi jogi visszaéléseket követtek el a líbiai nép és a Líbiában tartózkodó személyek ellen, többek között azzal, hogy a civil lakosság és civil létesítmények elleni, a nemzetközi jogot sértő támadásokban vettek részt.

(4)	A líbiai helyzet súlyosságára tekintettel az EU szükségesnek tartja, hogy további korlátozó intézkedéseket vezessen be.

(5)	Ezenkívül, egyes intézkedések végrehajtásához további uniós fellépés szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A tagállamok állampolgárai részéről, illetve a tagállamok területéről vagy területén keresztül, vagy a tagállamok lobogója alatt közlekedő vízi vagy légi járművet használva tilos közvetlenül vagy közvetve fegyvereket és bármely egyéb, azokhoz kapcsolódó anyagot szállítani, értékesíteni vagy átadni Líbia számára, ideértve a fegyvereket és lőszereket, katonai járműveket és felszereléseket, katonai jellegű felszereléseket és a felsoroltak pótalkatrészeit, valamint a belső elnyomás céljára alkalmas felszereléseket, függetlenül attól, hogy azok a tagállamok területéről származnak-e vagy sem.

(2)   Tilos:

a)

közvetlenül vagy közvetve bármely líbiai természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére vagy a Líbiában való felhasználás céljából katonai tevékenységekhez vagy az (1) bekezdésben említett cikkek rendelkezésre bocsátásához, karbantartásához és használatához kapcsolódó technikai, képzési vagy egyéb segítséget nyújtani, ideértve felfegyverzett zsoldosok rendelkezésre bocsátását is;

b)

közvetlenül vagy közvetve bármely líbiai természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére vagy a Líbiában való felhasználás céljából katonai tevékenységekhez vagy az (1) bekezdésben említett cikkek rendelkezésre bocsátásához, karbantartásához és használatához kapcsolódó pénzügyi támogatást nyújtani;

c)	tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységekben, amelyek célja vagy hatása az a) és a b) pontban említett tilalmak megkerülése.

2. cikk

(1)   Az 1. cikket nem kell alkalmazni a következőkre:

a)	a kizárólag humanitárius vagy védelmi célokat szolgáló, halált nem okozó katonai felszerelések, illetve belső elnyomás céljára alkalmas felszerelések szolgáltatása, értékesítése vagy átadása;

b)	fegyverek és azokhoz kapcsolódó anyagok egyéb célú szolgáltatása, értékesítése vagy átadása;

c)	az említett felszerelésekhez kapcsolódó technikai, képzési vagy egyéb segítségnyújtás, ideértve személyi állomány rendelkezésre bocsátását is;

d)	az említett felszerelésekhez kapcsolódó pénzügyi támogatás,

amennyiben azt az 1970 (2011) ENSZ BT-határozat 24. pontja értelmében létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) megfelelő esetben előzetesen jóváhagyta.

(2)   Az 1. cikk rendelkezései nem vonatkoznak az olyan védőruházat – ideértve a golyóálló mellényeket és a katonai sisakokat is – szolgáltatására, értékesítésére vagy átadására, amelyet az ENSZ, az Európai Unió vagy annak tagállamai személyzetének tagjai, a média képviselői, valamint a humanitárius és a fejlesztési szervezetek munkatársai és az őket kísérő személyzet kizárólag személyes használatra, átmeneti jelleggel vittek be Líbia területére.

3. cikk

Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a lobogójuk alatt közlekedő vízi vagy légi járművet használva az 1. cikk (1) bekezdésében említett cikkeket Líbiától beszerezni, függetlenül attól, hogy azok Líbia területéről származnak-e vagy sem.

4. cikk

(1)   A tagállamok nemzeti hatóságaikkal és jogszabályaikkal összhangban és a nemzetközi jognak, különösen a tengerjognak és a vonatkozó nemzetközi polgári légiközlekedési megállapodásoknak megfelelően területükön – a tengeri kikötőket és a repülőtereket is beleértve – ellenőrzik a Líbiából érkező és oda tartó összes rakományt, amennyiben olyan információval rendelkeznek, amely alapján okkal feltételezhető, hogy a rakomány olyan termékeket tartalmaz, amelyek szolgáltatása, értékesítése, átadása vagy kivitele e határozat értelmében tilos.

(2)   A tagállamok lefoglalják és (megsemmisítés, használhatatlanná tétel, raktározás vagy a származási országtól vagy célországtól eltérő államba elhelyezés céljából történő átszállítás révén) eltávolítják az olyan termékeket, amelyek szolgáltatása, értékesítése, átadása vagy kivitele e határozat értelmében tilos.

(3)   A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban együttműködnek az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti ellenőrzésekkel és a termékek eltávolításával kapcsolatban.

(4)   A Líbiából érkező és oda tartó rakományt szállító légi és vízi járműveknek meg kell felelniük az érkezés, illetve az indulás előtti kiegészítő információnyújtás követelményének minden, a tagállamokba érkező vagy onnan induló áru tekintetében.

5. cikk

(1)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a következő személyeknek a területükre való beutazását vagy a területükön történő átutazását:

a)	az 1970 (2011) ENSZ BT-határozat I. mellékletében felsorolt személyek, valamint a Biztonsági Tanács vagy a bizottság által az 1970 (2011) sz. ENSZ BT-határozat 22. pontjának megfelelően megjelölt további személyek, az I. mellékletben felsoroltak szerint;

b)

az I. mellékletben nem felsorolt azon személyek, akik közreműködnek vagy bűnösek a líbiai nép és a Líbiában tartózkodó személyek ellen elkövetett súlyos emberi jogi visszaélések elrendelésében, ellenőrzésében vagy bármilyen más módon történő irányításában, többek között azáltal, hogy a nemzetközi jogot megsértve közreműködnek vagy bűnösek a civil lakosság és a civil létesítmények elleni támadások tervezésében, irányításában, elrendelésében vagy végrehajtásában – a bombázásokat is ideértve –, illetve a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek, a II. mellékletben felsoroltak szerint.

(2)   Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépést.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni, amennyiben a bizottság megállapítja, hogy

a)	az utazás humanitárius okokból indokolt, a vallási kötelezettségeket is beleértve; vagy

b)	a mentesség megadása támogatná a líbiai békére és nemzeti megbékélésre, valamint a térség stabilitására irányuló célkitűzéseket;

(4)   Az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni, ha

a)	a beutazás vagy átutazás bírósági eljárás miatt szükséges; vagy

b)	valamely tagállam eseti alapon megállapítja, hogy a beutazás vagy átutazás a líbiai béke és stabilitás előmozdításához szükséges, majd a tagállam ezt követően 48 órán belül értesíti a bizottságot erről a megállapításáról.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontja nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamnak nemzetközi jogi kötelezettsége áll fenn, nevezetesen:

a)	valamely nemzetközi kormányközi szervezet fogadó országa;

b)	az ENSZ által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferencia fogadó országa;

c)	valamely kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján; vagy

d)	az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam) és Olaszország között 1929-ben létrejött lateráni egyezmény alapján.

(6)   Az (5) bekezdés rendelkezéseit azokra az esetekre is alkalmazni kell, amikor valamely tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogadó országa.

(7)   A Tanácsot értesíteni kell minden olyan esetről, amikor egy tagállam az (5) vagy a (6) bekezdés értelmében mentességet ad.

(8)   A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések alól, ha az utazást sürgős humanitárius ok vagy kormányközi értekezleteken való részvétel indokolja, beleértve az Unió által támogatott, vagy az EBESZ elnöki tisztét betöltő tagállamban tartott értekezleteket, amennyiben ott a líbiai demokráciát, emberi jogokat és jogállamiságot közvetlenül elősegítő politikai párbeszéd zajlik.

(9)   Az a tagállam, amely a (7) bekezdésben meghatározott mentességet kíván biztosítani, írásban értesíti erről a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az ellen a Tanács egy vagy több tagja – a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül – írásban kifogást emel. Amennyiben a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.

(10)   Azokban az esetekben, amikor az (5), a (6) és a (8) bekezdésnek megfelelően egy tagállam engedélyezi a mellékletben felsorolt személyeknek a területére való belépését vagy az azon történő átutazását, az engedély az abban megjelölt célra és az érintett személyekre korlátozódik.

6. cikk

(1)   Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt, egyéb pénzügyi eszközt és gazdasági erőforrást, amely a következő személyek és szervezetek tulajdonában van vagy ellenőrzése alatt áll:

a)

az 1970 (2011) ENSZ BT-határozat II. mellékletében felsorolt személyek és szervezetek, a Biztonsági Tanács vagy a bizottság által az 1970 (2011) ENSZ BT-határozat 22. pontjával összhangban meghatározott további személyek és szervezetek, illetve a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy a tulajdonukban lévő vagy általuk ellenőrzött szervezetek a III. mellékletben felsoroltak szerint;

b)

a III. mellékletben nem szereplő azon személyek és szervezetek, akik vagy amelyek közreműködnek vagy bűnösek a líbiai nép és a Líbiában tartózkodó személyek ellen elkövetett súlyos emberi jogi visszaélések elrendelésében, ellenőrzésében vagy bármilyen más módon történő irányításában, például azáltal, hogy a nemzetközi jogot megsértve közreműködnek vagy bűnösek a civil lakosság és a civil létesítmények elleni támadások – köztük a bombázások – tervezésében, irányításában, elrendelésében vagy végrehajtásában, illetve a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy a tulajdonukban lévő vagy általuk ellenőrzött szervezetek a IV. mellékletben felsoroltak szerint.

(2)   Az (1) bekezdésben említett természetes és jogi személyek és szervezetek számára vagy javára sem közvetlenül, sem közvetetten nem bocsátható rendelkezésre semmilyen pénzeszköz, egyéb pénzügyi eszköz vagy gazdasági erőforrás.

(3)   Mentességet lehet adni mindazon pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök és gazdasági erőforrások tekintetében, amelyek:

a)	alapvető kiadások fedezéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, a bérlet vagy jelzálog, a gyógyszerek és az orvosi kezelés, az adók, a biztosítási díjak és a közművek költségeit;

b)	a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kizárólag az ésszerű mértékű szakmai tiszteletdíjak és a jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos eszköztartási és kezelési díjainak a kiegyenlítésére szolgálnak,

feltéve, hogy az érintett tagállam értesítette a bizottságot arról a szándékáról, hogy adott esetben hozzáférést kíván engedélyezni e pénzeszközökhöz, egyéb pénzügyi eszközökhöz és gazdasági erőforrásokhoz, és a bizottság az értesítéstől számított öt munkanapon belül nem hozott elutasító határozatot.

(4)   Mentesség adható azon pénzeszközök és gazdasági erőforrások tekintetében is, amelyek:

a)	rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, azt követően, hogy az érintett tagállam adott esetben erről a bizottságot értesítette, és a bizottság azt jóváhagyta;

b)

bíróság, hatóság vagy választottbíróság által elrendelt zálogjog vagy meghozott határozat tárgyát képezik, amely esetben a pénzeszközöket, egyéb pénzügyi eszközöket és gazdasági erőforrásokat a zálogjog vagy határozat végrehajtására fel lehet használni, azt követően, hogy az érintett tagállam adott esetben erről a bizottságot értesítette, feltéve hogy a zálogjog vagy határozat az 1970 (2011) ENSZ BT-határozat elfogadásának időpontja előtt keletkezett és nem az (1) bekezdésben említett személyek vagy szervezetek javára szól.

(5)   Az (1) bekezdés nem akadályozza meg a megjelölt személyt vagy szervezetet abban, hogy a listára való felvétele előtt szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének eleget tegyen, feltéve hogy az érintett tagállam megállapította, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) bekezdésben említett személy vagy szervezet kapja, és az érintett tagállam az engedélyezést 10 munkanappal megelőzően értesítette a bizottságot az e kifizetések teljesítésére vagy kézhezvételére, vagy adott esetben a pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztása megszüntetésének engedélyezésére irányuló szándékról.

(6)   A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a befagyasztott számlákhoz hozzáadódó:

a)	kamatokra vagy egyéb hozamokra; vagy

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetésekre, amelyek azon időpontot megelőzően keletkeztek, hogy a fenti számlák korlátozó intézkedések hatálya alá kerültek,

feltéve, hogy e kamatok, egyéb hozamok és kifizetések továbbra is az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak.

7. cikk

Nem teljesíthető semmiféle követelés, beleértve a kártalanításra irányuló vagy egyéb hasonló jellegű követelést – mint például kompenzációs követelés vagy garanciaérvényesítés keretében benyújtott követelés – az I., II., III. vagy IV. mellékletben felsorolt személyek vagy szervezetek, vagy bármely más líbiai személy vagy szervezet – beleértve a líbiai kormányt –, illetve az ilyen személyeken vagy szervezeteken keresztül vagy a részükre követeléssel előálló személyek vagy szervezetek számára olyan szerződések vagy ügyletek tekintetében, amelyeknek a teljesítését közvetlenül vagy közvetve, részben vagy egészben érintették az 1970 (2011) ENSZ BT-határozat értelmében elrendelt intézkedések, beleértve a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai vagy az e határozatban elrendelt intézkedések végrehajtása értelmében, az azokban előírtak szerint, vagy azokkal összefüggésben az Unió vagy valamely tagállam által hozott intézkedéseket is.

8. cikk

(1)   A Tanács a Biztonsági Tanács és a bizottság meghatározásai alapján az I. és a III. mellékleten módosításokat hajt végre.

(2)   A Tanács a tagállamoknak vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a javaslata alapján állítja össze a II. és a IV. mellékletben szereplő jegyzékeket és fogadja el azok módosításait.

9. cikk

(1)   Ha a Biztonsági Tanács vagy a bizottság egy személyt vagy szervezetet jegyzékbe vesz, ezt a személyt vagy szervezetet a Tanács is felveszi az I. vagy a III. mellékletbe.

(2)   Ha a Tanács úgy határoz, hogy egy személyt vagy szervezetet az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt intézkedések hatálya alá von, ennek megfelelően módosítja a II. és a IV. mellékletet.

(3)   A Tanács közli határozatát és a jegyzékbe vétel okait – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben értesítés közzététele útján – az (1) és (2) bekezdésben említett személlyel vagy szervezettel, lehetővé téve az adott személy vagy szervezet számára, hogy észrevételeket tegyen.

(4)   Amennyiben észrevételt vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja döntését, és erről értesíti az érintett személyt vagy szervezetet.

10. cikk

(1)   Az I., a II., a III. és a IV. mellékletnek tartalmaznia kell az érintett személyek és szervezetek felsorolásának okait; az I. és a III. melléklet vonatkozásában ezen okokat a Biztonsági Tanács vagy a bizottság határozza meg.

(2)   Az I., a II., a III. és a IV. mellékletnek tartalmaznia kell továbbá az érintett személyek és szervezetek azonosításához szükséges adatokat (amennyiben azok rendelkezésre állnak); az I. és a III. melléklet vonatkozásában ezeket az adatokat a Biztonsági Tanács vagy a bizottság közli. Személyek esetében ilyen adat lehet a név – beleértve az álneveket is –, a születési idő és hely, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító okmány száma, a nem, a cím – amennyiben ismert –, valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Szervezetek esetében pedig a név, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely. Az I. és a III. mellékletnek tartalmaznia kell a Biztonsági Tanács vagy a bizottság általi jegyzékbe vétel időpontját.

11. cikk

Az e határozatban megállapított intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az Unió arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy fogadjanak el az ebben a határozatban foglaltakhoz hasonló korlátozó intézkedéseket.

12. cikk

(1)   E határozatot adott esetben felül kell vizsgálni, módosítani kell vagy hatályon kívül kell helyezni, különösen a Biztonsági Tanács vonatkozó határozataira figyelemmel.

(2)   Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedéseket rendszeres időközönként, de legalább 12 havonta felül kell vizsgálni. Amennyiben a Tanács a 8. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban úgy határoz, hogy ezen intézkedések alkalmazásának feltételei már nem teljesülnek, azok az érintett személyek és szervezetek tekintetében hatályukat vesztik.

13. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

---

---

---

---