(1)

A Milosevic úr és a környezetéhez tartozó személyek pénzkészletei befagyasztásának fenntartásáról szóló, 2000. november 10-i 2488/2000/EK tanácsi rendelet (3) a 2000/599/KKBP és 2000/696/KKBP közös állásponttal összhangban megerősített bizonyos korlátozó intézkedéseket.

(2)

Helyénvaló, hogy a 2488/2000/EK rendeletet összehangolják a szankcionálási gyakorlat azon újabb változásaival, amelyek egyrészt az illetékes hatóságok meghatározására, másrészt az Unió joghatóságát érintő cikkre vonatkoznak.

(3)

A 2488/2000/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az egyes Libanonnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. szeptember 25-i 1412/2006/EK tanácsi rendelet (2) a 2006/625/KKBP közös álláspontnak megfelelően tilalmat ír elő bizonyos típusú technikai segítségnyújtás, finanszírozás és pénzügyi támogatás libanoni szervezeteknek vagy személyeknek, illetve libanoni használatra való biztosítására vonatkozóan.

(2)

Helyénvaló a 1412/2006/EK rendeletet összehangolni a szankcionálási gyakorlatnak egyrészt az illetékes hatóságok meghatározására, másrészt az uniós joghatóságról szóló cikkre vonatkozó, újabb változásaival. Az egyértelműség érdekében a módosítandó cikkeket teljes terjedelmükben újra kell szövegezni.

(3)

A 1412/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2004. október 11-i 1763/2004/EK rendelet (2) a 2004/694/KKBP közös állásponttal összhangban rendelkezik azon pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztásáról, amelyek olyan természetes személyhez tartoznak, annak tulajdonában vagy birtokában vannak, aki ellen az ICTY eljárást indított.

(2)

Helyénvaló az 1763/2004/EK rendeletet a szankcionálási gyakorlatnak egyrészt az illetékes hatóság meghatározását és másrészt az uniós joghatóságról szóló cikket érintő újabb változásaihoz igazítani. Az egyértelműség érdekében számos módosítandó cikket teljes terjedelmében újra kell szövegezni.

(3)

Az 1763/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK bizottsági rendelet (3) közös szabályokat állapít meg a tagállami illetékes hatóságok által a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbításával kapcsolatban. Az említett szabályok különösen a Bizottság által rendelkezésre bocsátott információs rendszerek használatára vonatkozó tagállami kötelezettséget és az értesítések küldésére jogosult hatóságok vagy személyek hozzáférési jogainak validálását érintik. Ezenkívül a szóban forgó rendelet közös elveket állapít meg az információs rendszerek tekintetében a dokumentumok mindenkori hitelességének, teljességének és olvashatóságának biztosítására, továbbá rendelkezik a személyes adatok védelméről.

(2)

A 792/2009/EK rendelet értelmében az információs rendszereknek az említett rendelettel összhangban történő használatára vonatkozó kötelezettséget bele kell foglalni a konkrét értesítési kötelezettséget előíró rendeletekbe.

(3)

A Bizottság olyan információs rendszert fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy a dokumentumok kezelése és az eljárások lebonyolítása a Bizottság belső munkafolyamataiban és a közös agrárpolitika végrehajtásában részt vevő hatóságokkal való kapcsolattartásban egyaránt elektronikus úton történjék.

(4)

Az említett rendszer már most is alkalmasnak tűnik arra, hogy a 792/2009/EK rendeletnek megfelelően teljesíteni lehessen rajta keresztül bizonyos értesítési kötelezettségeket, nevezetesen a következő bizottsági rendeletekben foglaltakat: a kiviteli engedélyek rendszerének a sertéshúságazatban történő végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 28-i 1518/2003/EK rendelet (4), a tojáságazat kiviteliengedély-rendszere végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 30-i 596/2004/EK rendelet (5), a baromfihús-ágazatban a kiviteli engedélyek rendszerének végrehajtására szolgáló részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 30-i 633/2004/EK rendelet (6), az olívaolaj-ágazatban a behozatali engedélyek rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2005. augusztus 16-i 1345/2005/EK rendelet (7), a közösségi banánimport-szabályozás keretébe tartozó, a közös vámtarifa szerinti vámtétel alkalmazásával szabad forgalomba bocsátott banánra vonatkozó engedélyekről szóló, 2005. december 9-i 2014/2005/EK rendelet (8), a banánágazatban a tájékoztatásokra vonatkozó követelmények megállapítása tekintetében a 404/93/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 6-i 239/2007/EK rendelet (9), a komlótermelők termelői csoportjainak elismeréséről szóló, 2007. november 6-i 1299/2007/EK rendelet (10), a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírások tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályainak meghatározásáról szóló, 2008. június 16-i 543/2008/EK rendelet (11), az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tojás forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 23-i 589/2008/EK rendelet (12), az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termelése és forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 617/2008/EK rendelet (13), valamint az egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK rendelet (14).

(5)

Az 1299/2005/EK rendelet 5. cikke értelmében a Bizottság köteles minden naptári év elején közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában az elismert komlótermelői csoportok teljes jegyzékét. Helyénvaló korszerű információs rendszert alkalmazni a szóban forgó jegyzékek nyilvánosságra hozatalához. Ezenkívül az egyértelműség érdekében indokolt pontosan meghatározni az említett rendeletben a közzéteendő információk tartalmát.

(6)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében helyénvaló egyszerűsíteni a tagállamokra az 543/2008/EK rendelet 12. cikkének (6) bekezdése értelmében háruló, a jóváhagyott vágóhidak listájának és az e listát érintő változásoknak a közlésére vonatkozó kötelezettséget.

(7)

Helyénvaló pontosabban meghatározni a tagállamoknak az 589/2008/EK rendelet 37. cikkében előírt tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó feltételeket. A Bizottság által a tagállamokkal közlendő információkra való bármiféle hivatkozás feleslegesnek minősíthető, ezért megismétlését az egyértelműség érdekében célszerű elkerülni.

(8)

Azokat az információkat, amelyeket a tagállamoknak a 617/2008/EK rendelet 8. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése, valamint 11. cikke értelmében be kell nyújtaniuk a Bizottságnak, az Eurostat és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság részére egyaránt el kell küldeni. Ez túl nagy terhet jelentett a tagállamok számára, ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a kért adatokat csak az Eurostathoz legyenek kötelesek eljuttatni. A következetesség és a megfelelő ügyintézés érdekében indokolt az érintett közleményeket elektronikus úton, a Bizottság (Eurostat) által meghatározott technikai előírásoknak megfelelően továbbítani az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.

(9)

A 826/2008/EK rendelet 4. cikke értelmében az 1234/2007/EK rendelet 33. cikke szerinti, olívaolajra vonatkozó támogatás odaítéléséhez a tagállamoknak meg kell küldeniük a Bizottságnak a szóban forgó rendelet III. mellékletének A. részében említett egyes adatokat. Az egyértelműség érdekében helyénvaló előírni, hogy az említett adatokat kizárólag az olívaolaj-termelő tagállamok legyenek kötelesek megküldeni.

(10)

Ezért az 1518/2003/EK, az 596/2004/EK, a 633/2004/EK, az 1345/2005/EK, a 2014/2005/EK, a 239/2007/EK, az 1299/2007/EK, az 543/2008/EK, az 589/2008/EK, a 617/2008/EK és a 826/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

(1)

A 853/2004/EK rendelet különleges higiéniai szabályokat állapít meg az állati eredetű élelmiszerekre. Előírja többek között, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók csak akkor hozhatnak forgalomba állati eredetű termékeket, ha azokat kizárólag olyan létesítményekben állították elő és kezelték, amelyek megfelelnek a III. mellékletében szereplő, vonatkozó előírásoknak.

(2)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VII. fejezete értelmében lehetőség van a háziasított patás állatok húsának szállítására akkor is, ha azok még nem érték el az említett rendeletben előírt hőmérsékletet, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság – bizonyos feltételek teljesítésétől függően – erre engedélyt ad egyedi termékek előállításához.

(3)

A vonatkozó mikrobiológiai és hőmérsékleti kritériumok kapcsán elfogadott ismeretek azt mutatják, hogy egy hasonló rendelkezés előnyösen hatna a hízott máj előállítására is, lehetővé téve ezáltal a hagyományos előállítási módszerek alkalmazását.

(4)

Amennyiben a vágást és hűtést közvetlenül követi a fagyasztás, minimálisra csökkenthető a baktériumok szaporodása, és ezáltal a felengedés utáni mikrobiológiai terhelés is. A háziasított patás állatok húsára megállapított rendelkezésekhez hasonlóan a baromfi és nyúlfélék fagyasztásra szánt húsát a vágást és hűtést követően közvetlenül, indokolatlan késedelem nélkül le kell fagyasztani. Következésképpen helyénvaló ennek megfelelően módosítani a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakaszának V. fejezetét.

(5)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának II. fejezetében előírt szabályok magukban foglalják az élő kagylókra, élő tüskésbőrűekre, zsákállatokra és tengeri csigákra vonatkozó különleges követelményeket is, a termelési területek mikrobiológiai osztályozás tekintetében.

(6)

A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 6. cikke értelmében a tagállamok biztosítják, hogy az élő kagylók, élő tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri csigák előállítása és forgalomba hozatala hatósági ellenőrzéssel történjen, az említett rendelet II. mellékletében előírtaknak megfelelően.

(7)

Az említett rendelet II. melléklete előírja, hogy a termelési területeket a bélsárral való szennyeződés szintje szerint kell osztályozni. A filtrálók, mint pl. a kagylók felhalmozhatnak magukban közegészségügyi kockázatot jelentő mikroorganizmusokat.

(8)

A tengeri csigák általában nem filtrálók. Következésképpen annak kockázata, hogy bélsárral való szennyeződéssel összefüggésbe hozható mikroorganizmusokat halmoznának fel, elenyészőnek tekintendő. Továbbá nem érkezett jelentés olyan járványügyi adatokról, amelyek szerint összefüggés lenne a termelési területek osztályozására vonatkozó előírások és a nem filtráló tengeri csigákkal összefüggésbe hozható közegészségügyi kockázatok között. Ennélfogva a tengeri csigákat ki kell venni a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának II. fejezetében meghatározott, a termelési területek osztályozására vonatkozó előírások hatálya alól.

(9)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának VI. fejezete kizárólag arról rendelkezik, hogy az élő kagylók egyéni fogyasztói méretű csomagolásait le kell zárni, és zárva kell maradniuk, miután az áru elhagyta a feladó központot, egészen addig, amíg fel nem kínálják a végső felhasználónak. Ennek megfelelően ez a követelmény nem vonatozik az élő kagylók más csomagolásaira. A közegészségügy védelme érdekében helyénvaló akképpen módosítani e követelményeket, hogy valamennyi csomagolás esetében kötelező legyen azok zárva tartása mindaddig, míg azokat fel nem kínálják a végső felhasználónak.

(10)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának IX. fejezete egyedi követelményeket állapít meg az osztályozott termelési területeken kívül begyűjtött fésűskagylókra. E követelményeket kell alkalmazni a nem filtráló élő tengeri csigákra is. Az említett fejezet 4. pontja egyedi szabályokat állapít meg a fésűskagylók csomagolására. Helyénvaló az élő kagylóknak a feladó központtól a végfelhasználónak történő eladásig történő szállítására vonatkozó csomagolási követelményeket az osztályozott termelési területeken kívül begyűjtött, nem filtráló fésűskagylókra és tengeri csigákra is alkalmazni.

(11)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza III. fejezetének A. pontja követelményeket állapít meg a friss halászati termékek kezelésére. A friss halászati termékek fogalommeghatározása, amely az említett rendelet I. mellékletének 3.5. pontjában szerepel, nem terjed ki azokra a felengedett feldolgozatlan halászati termékekre és friss halászati termékekre, amelyekhez tartósítás céljából élelmiszer-adalékanyagot adtak, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. Az uniós jogszabályok közötti összhang érdekében ugyanazon követelményeknek kell vonatkozniuk ezen termékekre is, mint a friss halászati termékekre.

(12)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza VII. fejezetének 2. pontja és VIII. fejezetének 1. b) pontja eltérést tartalmaz a konzervgyártásra szánta páclében fagyasztott egész halra azon általános követelmény alól, miszerint a fagyasztott halászati termékeket – 18 °C vagy az alatti hőmérsékleten kell tartani. Páclében fagyasztott hal esetében a terméknek – 9 °C vagy az alatti hőmérsékletet kell elérnie.

(13)

Ha a konzervgyártásra szánt, páclében fagyasztott egész halat eltávolítják a fagyasztásra használt pácléből, nem szükséges a hőmérsékletet más módon tovább csökkenteni a legalább – 18 °C vagy az alatti hőmérséklet elérése érdekében a konzervgyártásra szánt egész hal fagyasztására használt pácolási módszer alkalmazásánál szokásos általános gyakorlat szerint.

(14)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezetének 1. pontja és XV. szakasza I. fejezetének 1. pontja meghatározza az élelmiszerben történő felhasználásra szánt zselatin és kollagén előállítására használt alapanyagokra vonatkozó követelményeket.

(15)

2005 januárjában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos véleményt (3) adott ki a kollagén biztonságosságáról és egy, a kollagén előállítására szolgáló feldolgozási módszerről. E vélemény szerint nem jelent közegészségügyi kockázatot a csontok kollagén előállatására történő felhasználása. Ezért helyénvaló előállítási követelményeket meghatározni az EFSA véleményével összhangban, valamint meghatározni, hogy az alapanyagként használt csontok nem lehetnek az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok. A III. melléklet XV. szakasza I. fejezetének 1. pontját ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az uniós jogszabályok közötti összhang érdekében a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezetének 1. pontját és III. fejezetének 1. pontját a zselatin előállítására felhasznált alapanyagok tekintetében ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

2.