EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document E2023C0004
EFTA Surveillance Authority Decision No 004/23/COL of 8 February 2023 amending the substantive rules in the field of State aid by introducing new Guidelines on State aid for broadband networks [2023/1673]
Az EFTA Felügyeleti Hatóság 004/23/COL határozata (2023. február 8.) az állami támogatások anyagi jogi szabályainak a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokra vonatkozó új iránymutatás bevezetésével történő módosításáról [2023/1673]
Az EFTA Felügyeleti Hatóság 004/23/COL határozata (2023. február 8.) az állami támogatások anyagi jogi szabályainak a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokra vonatkozó új iránymutatás bevezetésével történő módosításáról [2023/1673]
PUB/2023/504
HL L 214., 2023.8.31, p. 177–227
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2023.8.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 214/177 |
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 004/23/COL HATÁROZATA
(2023. február 8.)
az állami támogatások anyagi jogi szabályainak a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokra vonatkozó új iránymutatás bevezetésével történő módosításáról [2023/1673]
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (A TOVÁBBIAKBAN: HATÓSÁG),
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás), különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,
tekintettel az EFTA-tagállamok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a felügyeleti és bírósági megállapodás), különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,
tekintettel a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: 3. jegyzőkönyv) és különösen az I. rész 1. cikkének (1) bekezdésére.
mivel:
A felügyeleti és bírósági megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóság érvényt szerez az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek.
A felügyeleti és bírósági megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság közleményeket vagy iránymutatásokat ad ki az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben az említett megállapodás vagy a felügyeleti és bírósági megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli.
A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a Hatóság folyamatosan vizsgálja az EFTA-államokban létező támogatási programokat (1). A Hatóság javaslatot tesz az EFTA-államoknak a fokozatos fejlődés vagy az EGT-megállapodás működése által megkövetelt megfelelő intézkedések meghozatalára.
A Hatóságnak az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazására vonatkozó iránymutatása (2) és módosításai (3) megfelelnek az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: a Bizottság) az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazására vonatkozó iránymutatásról szóló közleményének (4).
A Bizottság 2022. december 12-én elfogadta a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásról szóló felülvizsgált közleményt (a továbbiakban: a széles sávú hálózatokról szóló 2022. évi iránymutatás) (5))
A széles sávú hálózatokról szóló 2022. évi iránymutatás az Európai Gazdasági Térséget (a továbbiakban: EGT) is érinti.
Az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását az Európai Gazdasági Térség egész területén biztosítani kell, összhangban az EGT-megállapodás 1. cikkében megállapított homogenitásra vonatkozó célkitűzéssel.
Az EGT-megállapodáshoz csatolt XV. melléklet 11. oldalán szereplő „Általános megjegyzések” cím II. pontja értelmében a Hatóság a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja a Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat.
A széles sávú hálózatokról szóló 2022. évi iránymutatás hivatkozhat az Európai Unió egyes szakpolitikai eszközeire és egyes olyan európai uniós jogi aktusokra, amelyeket nem építettek be az EGT-megállapodásba. Az állami támogatási rendelkezések egységes alkalmazásának és az EGT-n belüli egyenlő versenyfeltételeknek a biztosítása érdekében a Hatóság általában ugyanazokat a hivatkozási pontokat alkalmazza, mint a Bizottság a támogatás EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségének értékelésekor.
Az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően,
Az EFTA-államokkal folytatott konzultációt követően,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az állami támogatások anyagi jogi szabályait módosítani kell a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokra vonatkozó új iránymutatás bevezetésével (a továbbiakban: széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás). A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatást a széles sávú hálózatokról szóló 2022. évi iránymutatás formájában csatolták e határozathoz, és az a határozat szerves részét képezi.
(2) A Hatóság a széles sávú hálózatokról szóló 2022. évi iránymutatásban meghatározott alapelveket és iránymutatásokat valamennyi olyan bejelentett, a széles sávú hálózatokhoz nyújtott támogatás összeegyeztethetőségének értékelésénél követi, amely tekintetében a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 2023. február 8-i hatálybalépését követően határozatot kell hoznia. A széles sávú hálózatokhoz nyújtott jogellenes támogatások értékelése a támogatás odaítélésének időpontjában alkalmazandó szabályokkal összhangban történik.
2. cikk
A Hatóság a széles sávú hálózatokról szóló 2022. évi iránymutatást adott esetben a következő kiigazításokkal alkalmazza, beleértve többek között:
|
a) |
a „tagállam(ok)”-ra való hivatkozás esetén a Hatóság azt az „EFTA-állam(ok)”-ra (6), vagy adott esetben az „EGT-állam(ok)”-ra való hivatkozásként értelmezi; |
|
b) |
az „Európai Bizottság”-ra való hivatkozás esetén a Hatóság azt adott esetben az „EFTA Felügyeleti Hatóság”-ra való hivatkozásként értelmezi; |
|
c) |
a „Szerződés”-re vagy az „EUMSZ”-re való hivatkozás esetén a Hatóság azt az „EGT-megállapodás”-ra való hivatkozásként értelmezi; |
|
d) |
az „Unió”-ra való hivatkozás esetén a Hatóság azt az „EGT”-re való hivatkozásként értelmezi; |
|
e) |
az EUMSZ 106. cikkére vagy annak szakaszaira való hivatkozás esetén a Hatóság azt az EGT-megállapodás 59. cikkére és annak megfelelő szakaszaira való hivatkozásként értelmezi; |
|
f) |
az EUMSZ 107. cikkére vagy annak szakaszaira való hivatkozás esetén a Hatóság azt az EGT-megállapodás 61. cikkére és annak megfelelő szakaszaira való hivatkozásként értelmezi; |
|
g) |
az EUMSZ 108. cikkére vagy annak szakaszaira való hivatkozás esetén a Hatóság azt a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikkére és annak megfelelő szakaszaira való hivatkozásként értelmezi; |
|
h) |
az (EU) 2015/1589 tanácsi rendeletre (7) való hivatkozás esetén a Hatóság azt a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. részére való hivatkozásként értelmezi; |
|
i) |
a 794/2004/EK bizottsági rendeletre (8) való hivatkozás esetén a Hatóság azt az EFTA Felügyeleti Hatóság 195/04/COL határozatára való hivatkozásként értelmezi; |
|
j) |
a „belső piaccal összeegyeztethető (összeegyeztethetetlen)” megfogalmazásra való hivatkozás esetén a Hatóság úgy értelmezi, hogy az „összeegyeztethető (összeegyeztethetetlen) az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével”; |
|
k) |
a „bizottsági közlemények, értesítések vagy iránymutatások”-ra való hivatkozás esetén a Hatóság azt a Hatóság megfelelő iránymutatására való hivatkozásként értelmezi. |
3. cikk
(1) A széles sávú hálózatokról szóló 2022. évi iránymutatás 221. pontjának a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a Hatóság javasolja, hogy az EFTA-államok – amennyiben szükséges – a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül módosítsák létező, széles sávú hálózatokhoz nyújtott támogatási programjaikat annak érdekében, hogy összhangba hozzák őket a széles sávú hálózatokról szóló ezen iránymutatás 7.1. szakaszával.”
(2) A széles sávú hálózatokról szóló 2022. évi iránymutatás 221. pontjának b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„Ajánlott, hogy az EFTA-államok az a) pontban javasolt megfelelő intézkedésekhez (a módosításokat is ideértve) a széles sávú hálózatokról szóló említett iránymutatás hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül kifejezett, feltétel nélküli beleegyezésüket adják. 2 hónapon belüli válaszadás hiányában, a Hatóság azt feltételezi, hogy az adott EFTA-állam nem ért egyet a javasolt intézkedésekkel.”
Kelt Brüsszelben, 2023. február 8-án.
az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről
Arne RØKSUND
elnök
felelős testületi tag
Stefan BARRIGA
testületi tag
Árni Páll ÁRNASON
testületi tag
Melpo-Menie JOSÉPHIDÈS
ellenjegyző igazgató,
Jogi és Végrehajtási Ügyek Igazgatósága
(1) A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 1. cikkének b) pontja kimondja, hogy „az »EFTA-államok« kifejezés az Izlandi Köztársaságot és a Norvég Királyságot, valamint – az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyv 1. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételek szerint – a Liechtensteini Hercegséget jelenti”.
(2) Az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak új, az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló fejezet bevezetésével történő nyolcvankilencedik módosításáról szóló, 2013. február 20-i 73/13/COL EFTA felügyeleti hatósági határozattal bevezetett, a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokra vonatkozó hatósági iránymutatás (HL L 135., 2014.5.8., 49. o.).
(3) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 302/14/COL határozata (2014. július 16.) az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak egyes, állami támogatásokról szóló iránymutatások módosításával történő, kilencvenkilencedik módosításáról (HL L 15., 2015.1.22., 103. o.).
(4) A Bizottsági közleménye – Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról (HL C 25., 2013.1.26., 1. o.).
(5) C (2022) 9343 final, azonban az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételére még nem került sor.
(6) Az „EFTA-államok” Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát foglalják magukban.
(7) A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).
(8) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).
MELLÉKLET
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
Iránymutatás a széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokhoz
TARTALOMJEGYZÉK
|
1. |
BEVEZETÉS | 182 |
|
2. |
ALKALMAZÁSI KÖR, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, A SZÉLES SÁVÚ HÁLÓZATOK TÍPUSAI | 184 |
|
2.1 |
Alkalmazási kör | 184 |
|
2.2 |
Fogalommeghatározások | 184 |
|
2.3 |
A széles sávú hálózatok típusai | 186 |
|
2.3.1 |
Helyhez kötött szupergyors hozzáférési hálózatok | 186 |
|
2.3.2 |
Mobil hozzáférési hálózatok | 187 |
|
2.3.3 |
Felhordó hálózatok | 187 |
|
3. |
AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSE A SZERZŐDÉS 106. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK PONTJA SZERINT | 188 |
|
4. |
AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSE A SZERZŐDÉS 107. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK C) PONTJA SZERINT | 189 |
|
5. |
A SZÉLES SÁVÚ HÁLÓZATOK KIÉPÍTÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS | 190 |
|
5.1 |
Első feltétel: valamely gazdasági tevékenység fejlődésének előmozdítása | 190 |
|
5.1.1 |
A hálózatok mint a gazdasági tevékenységek előmozdítói | 190 |
|
5.1.2 |
Ösztönző hatás | 191 |
|
5.1.3 |
Az uniós jog egyéb rendelkezéseinek való megfelelés | 191 |
|
5.2 |
Második feltétel: a támogatás indokolatlanul nem érintheti a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben | 191 |
|
5.2.1 |
A támogatás pozitív hatásai | 191 |
|
5.2.2 |
Az állami beavatkozás szükségessége | 192 |
|
5.2.3 |
A támogatás mint szakpolitikai eszköz megfelelősége | 199 |
|
5.2.4 |
A támogatás arányossága | 202 |
|
5.2.5 |
Átláthatóság, jelentéstétel, a támogatás nyomon követése | 211 |
|
5.3 |
A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások | 211 |
|
5.4 |
A támogatás pozitív hatásainak és a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásoknak az összevetése | 211 |
|
6. |
A HASZNÁLATBAVÉTELRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE | 212 |
|
6.1 |
Szociális utalványok | 213 |
|
6.2 |
Konnektivitási utalványok | 214 |
|
6.2.1 |
Első feltétel: valamely gazdasági tevékenység fejlődésének előmozdítása | 214 |
|
6.2.2 |
Második feltétel: a támogatás indokolatlanul nem érintheti a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben | 214 |
|
7. |
ÁTLÁTHATÓSÁG, JELENTÉSTÉTEL, NYOMON KÖVETÉS | 215 |
|
7.1 |
Átláthatóság | 215 |
|
7.2 |
Jelentéstétel | 216 |
|
7.3 |
Nyomon követés | 216 |
|
8. |
UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSI TERV | 216 |
|
9. |
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK | 217 |
1. Bevezetés
|
1. |
A hálózati összekapcsoltság a digitális átalakulás alapvető eleme. Stratégiai jelentőséggel bír az uniós gazdaság valamennyi ágazatában a növekedés és az innováció, valamint a társadalmi és területi kohézió szempontjából. |
|
2. |
Az Unió ambiciózus összekapcsoltsági célkitűzéseket határozott meg a gigabitalapú társadalomról szóló közleményben (1), az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményben (2), a digitális iránytűről szóló közleményben (3), valamint „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatában (4) (a továbbiakban: DDPP-javaslat). |
|
3. |
A gigabitalapú társadalomról szóló közleményben a Bizottság a következő összekapcsoltsági célkitűzéseket határozta meg 2025-re: a) valamennyi vidéki és városi uniós háztartásnak álljon rendelkezésére legalább 100 Mbps letöltési sebességű, 1 Gbps-ra fejleszthető internetkapcsolat, b) legalább 1 Gbps letöltési sebesség és legalább 1 Gbps feltöltési sebesség a társadalmi-gazdasági szereplőknek, illetve tényezőknek, úgymint a digitális eszközöket intenzíven használó vállalkozások, iskolák, kórházak és a közigazgatás, és c) minden városi terület és fő közlekedési útvonal rendelkezzen megszakítás nélküli 5G lefedettséggel (5). |
|
4. |
Az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló közlemény kifejti, hogy a „100 Mbps letöltési sebességű, gigabites sebességre fejleszthető” kifejezés a Bizottság azon várakozását tükrözi, hogy az évtized előrehaladtával a háztartásoknak egyre nagyobb szükségük lesz 1 Gbps sebességre (6). |
|
5. |
A digitális iránytűről szóló közlemény 2030-ra szóló összekapcsoltsági célkitűzésként megállapítja, hogy minden uniós háztartást gigabites hálózat fedjen le (7), és minden lakott területen legyen 5G lefedettség (8). A DDPP-javaslat hangsúlyozza, hogy „a feltöltési és letöltési sávszélességgel kapcsolatos társadalmi igények folyamatosan nőnek. 2030-ra a gigabites sebességgel rendelkező hálózatoknak hozzáférhető feltételek mellett elérhetőnek kell lenniük mindazok számára, akiknek ilyen kapacitásra van szükségük vagy ilyen kapacitást szeretnének” (9). |
|
6. |
Az Unió 2025-re és 2030-ra vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez megfelelő beruházásra van szükség. Az ilyen beruházások elsősorban magánbefektetőktől származnak, és szükség esetén állami forrásokkal egészíthetők ki, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban. |
|
7. |
A Covid19-világjárvány rávilágított a jól teljesítő elektronikus hírközlő hálózatoknak az emberek, a vállalkozások és a közintézmények szempontjából betöltött fontosságára. A Bizottság 2020. május 27-én előterjesztette a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítését célzó nagyszabású helyreállítási tervre vonatkozó javaslatát, a NextGenerationEU-t (10). Az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az említett terv részét képezi. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fő prioritása a digitális átállás támogatása olyan konnektivitási intézkedések révén, amelyek célja különösen a városi és vidéki területek közötti digitális szakadék áthidalása, valamint a jól teljesítő hálózatok kiépítésével kapcsolatos piaci hiányosságok kezelése. Az (EU) 2021/241 rendelet értelmében minden tagállamnak az előirányzott finanszírozás legalább 20 %-át a digitális átállást előmozdító intézkedésekre kell fordítania. |
|
8. |
Ezenkívül az elektronikus hírközlő hálózatok segíthetik a fenntarthatósági célok elérését is. Az Unió 2050-re kitűzött, az európai zöld megállapodásról szóló közleményben (12) és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) meghatározott klímasemlegességi célkitűzése nem érhető el a társadalom alapvető digitális transzformációja nélkül. Az Unió digitális transzformációjának egyik alapvető eleme a biztonságos és jól teljesítő elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztése, amelyek jelentősen hozzájárulnak az Unió fő környezetvédelmi célkitűzéseihez. Ugyanakkor maguknak az elektronikus hírközlő hálózatoknak is fenntarthatóbbá, energia- és erőforrás-hatékonyabbá kell válniuk. |
|
9. |
Az elektronikus hírközlési ágazatban lezajlott átfogó liberalizációs folyamat nyomán megvalósult az ágazati szabályozás. Az elektronikus hírközlés szabályozási keretét az(EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) biztosítja. |
|
10. |
A versenypolitika és különösen az állami támogatási szabályok fontos szerepet játszanak a digitális stratégia célkitűzéseinek teljesítésében és az összekapcsoltságra vonatkozó összehangolt beruházási stratégia kidolgozásában. A széles sáv kiépítése terén ezért az állami támogatás ellenőrzésével azt kell biztosítani, hogy az állami beavatkozás magasabb fokú széles sávú lefedettséget és használatot eredményezzen, mint ahogy arra a támogatás nélkül sor kerülne, egyúttal pedig megvalósulhasson a jobb minőségű és megfizethetőbb szolgáltatások, valamint a versenyt ösztönző beruházások támogatása. Az állami beavatkozásnak minden esetben ajánlott a lehető legnagyobb mértékben csökkentenie a magánberuházások kiszorításának, a kereskedelmi beruházási ösztönzők megváltoztatásának és végső soron a közös érdekkel ellentétes versenytorzulásnak a kockázatát. |
|
11. |
A Bizottság 2020-ban megkezdte a széles sávú hálózatokról szóló 2013. évi iránymutatás (15) értékelését, hogy megvizsgálja, az továbbra is megfelel-e a célnak. Az eredmények (16) azt mutatták, hogy bár a szabályok elvben hatékonyan működtek, célzott kiigazításokra van szükség a legújabb piaci és technológiai fejlemények tükrözése, valamint a jogalkotási fejlemények és a jelenlegi prioritások figyelembevétele érdekében (17). |
2. Alkalmazási kör, fogalommeghatározások, a széles sávú hálózatok típusai
2.1 Alkalmazási kör
|
12. |
Annak megakadályozása érdekében, hogy az állami támogatások a belső piaci verseny indokolatlan torzulását okozzák vagy a verseny torzulásával fenyegessenek és jelentősen érintsék a tagállamok közötti kereskedelmet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése megállapítja az állami támogatások tilalmának elvét. Bizonyos esetekben azonban az ilyen támogatás a Szerződés 107. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében összeegyeztethető lehet a belső piaccal. |
|
13. |
A tagállamoknak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint tájékoztatniuk kell a Bizottságot minden állami támogatás nyújtására irányuló szándékról, kivéve, ha a támogatás a Szerződés 109. cikke alapján a bejelentési kötelezettség alól mentesülő kategóriák valamelyikébe tartozik (18). |
|
14. |
Ez az iránymutatás útmutatót nyújt arra vonatkozóan, hogy a Bizottság a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése, 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján hogyan értékeli a helyhez kötött és a mobil széles sávú elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások kiépítéséhez és használatbavételéhez nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségét. |
|
15. |
Azok az állami beavatkozások, amelyek nem felelnek meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamelyik feltételnek, nem minősülnek állami támogatásnak. Következésképpen azokra nem vonatkozik az ezen iránymutatásban meghatározott összeegyeztethetőségi értékelés. |
|
16. |
Így különösen az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy egyéb szervei által központilag kezelt, és nem a tagállamok közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló uniós finanszírozás (19) nem minősül állami támogatásnak. |
|
17. |
A széles sávú hálózatok és szolgáltatások kiépítéséhez és használatbavételéhez nyújtott támogatás nem ítélhető oda a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló bizottsági iránymutatásban (20) meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak. |
|
18. |
Az adott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozatot követően függőben lévő visszafizetési felszólítással érintett vállalkozás javára nyújtott támogatás értékelésekor a Bizottság figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatás összegét (21). |
2.2 Fogalommeghatározások
|
19. |
Ezen iránymutatás alkalmazásában:
|
2.3 A széles sávú hálózatok típusai
|
20. |
Az állami támogatás értékelése céljából ez az iránymutatás különbséget tesz a helyhez kötött szupergyors hozzáférési hálózatok, a mobil hozzáférési hálózatok és a felhordó hálózatok között, az alábbi 2.3.1., 2.3.2. and –2.3.3. szakaszban részletezettek szerint. A „helyhez kötött szupergyors hozzáférési hálózat” és a „mobil hozzáférési hálózat” kifejezéseket e szöveg a „helyhez kötött hálózat”, illetve a „mobil hálózat” kifejezésekkel felcserélhető módon használja. Az ezen iránymutatásban említett minden sebesség csúcsidei feltételek mellett értendő. |
2.3.1 Helyhez kötött szupergyors hozzáférési hálózatok
|
21. |
A technológiai fejlődés jelenlegi szakaszában különböző típusú helyhez kötött szupergyors hozzáférési hálózatok léteznek, többek között: a) száloptikás hálózatok (FTTx) (23), és b) legalább a „DOCSIS 3.0” szabványt alkalmazó, korszerűsített, fejlett kábelhálózatok (24). A vezeték nélküli hálózatok, mint például egyes vezeték nélküli helyhez kötött hozzáférési hálózatok (25) és a műholdas hálózatok (26) is képesek lehetnek helyhez kötött szupergyors széles sávú szolgáltatásokra. |
2.3.2 Mobil hozzáférési hálózatok
|
22. |
A piac és a technológia fejlődésének jelenlegi szakaszában a mobiltechnológiák több generációja is létezik egymás mellett (27). |
|
23. |
Az egyes új mobilgenerációkra való átállás általában fokozatosan növekedő jellegű (28). A jelenlegi szakaszban a 4G hálózatokat az Unió egyes részein továbbra is kiépítik, és a nem önálló 5G hálózatok kiépítése a meglévő 4G Long Term Evolution (LTE) és LTE-Advanced hálózatokra támaszkodik (29). Az 5G hálózatok várhatóan fokozatosan önállóvá válnak, és a jövőben nem támaszkodnak majd a meglévő 4G hálózatokra. Az önálló 5G hálózatok várhatóan nagyobb teljesítményű mobil szolgáltatásokat, többek között alacsonyabb késleltetésű és magasabb átviteli képességeket, valamint fejlett felhasználási forgatókönyveket és alkalmazásokat tesznek lehetővé. |
|
24. |
A rádióspektrum hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a tagállamok feltételekhez köthetik az egyéni rádióspektrum-használati jogokat, például a lefedettséggel és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos kötelezettségeket írhatnak elő. E kötelezettségek magukban foglalhatják a területi, népességi és közlekedési útvonalra vetített lefedettséget bizonyos minőségi szolgáltatási minimumkövetelmények mellett (30). |
2.3.3 Felhordó hálózatok
|
25. |
A felhordó hálózatok szükségesek mind a helyhez kötött, mind a mobil hozzáférési hálózatok fenntartásához. A felhordó hálózatok réz-, száloptikás, mikrohullámú és műholdas megoldásokon alapulhatnak (31). |
3. Az összeegyeztethetőség értékelése a Szerződés 106. cikke (2) bekezdésének pontja szerint
|
26. |
Egyes esetekben a tagállamok a széles sávú szolgáltatások nyújtását a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerint általános gazdasági érdekű szolgáltatásként (a továbbiakban: ÁGÉSZ) sorolhatják be (32), és támogathatják az ilyen szolgáltatásokat nyújtó hálózat kiépítését. Az ilyen általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása során felmerülő költségek kompenzációja nem minősül állami támogatásnak, amennyiben megfelel az Altmark-ítéletben (33) meghatározott négy kumulatív feltételnek. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás biztosításához nyújtott, állami támogatásnak minősülő kompenzációt a közszolgáltatásért járó kompenzáció formájában nyújtott állami támogatásra alkalmazandó szabályoknak (a továbbiakban: ÁGÉSZ-csomag) (34) megfelelően értékelik. |
|
27. |
Ez az iránymutatás pusztán szemlélteti az ÁGÉSZ meghatározását az ÁGÉSZ-csomagban meghatározott szabályoknak a széles sávú hálózatokra az ágazati sajátosságok figyelembevételével történő alkalmazásával. |
|
28. |
A valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatás fogalmát illetően a Bizottság már tisztázta, hogy a tagállamok nem írhatnak elő meghatározott közszolgáltatási kötelezettséget olyan szolgáltatásokkal kapcsolatosan, amelyet rendes piaci körülmények között működő vállalkozások már nyújtanak, vagy kielégítően nyújthatnak a közérdek tagállam által meghatározott feltételei – például ár, objektív minőségi jellemzők, a szolgáltatás folytonossága és a szolgáltatáshoz való hozzáférés – mellett (35). |
|
29. |
Ennek az elvnek a széles sávú ágazatra való alkalmazásával a Bizottság az általános gazdasági érdekű szolgáltatások besorolását érintő nyilvánvaló hiba hiányának értékelése során a következő elemeket veszi figyelembe:
|
4. Az összeegyeztethetőség értékelése a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint
|
30. |
A Bizottság a széles sávú hálózatok és szolgáltatások kiépítéséhez és használatbavételéhez nyújtott állami támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében csak akkor tekinti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás hozzájárul bizonyos gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődéséhez (első feltétel), és ha az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben (második feltétel). |
|
31. |
Az összeegyeztethetőség értékelése során a Bizottság a következő két szempontot vizsgálja.
|
|
32. |
Utolsó lépésként a Bizottság összeveti a támogatásnak a belső piacra gyakorolt, azonosított negatív hatásait és a támogatott gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatásait. |
|
33. |
A széles sávú hálózatok és szolgáltatások kiépítéséhez és használatbavételéhez nyújtott támogatás Bizottság általi értékelésének lépéseit részletesebben az 5-8. szakasz tartalmazza. |
5. A széles sávú hálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás
|
34. |
A Bizottság úgy véli, hogy a helyhez kötött széles sávú szolgáltatások piaca elkülönül a mobil széles sávú szolgáltatások piacától (43). A támogatás értékelésére vonatkozó szabályok ezért az érintett piactól függően eltérőek lehetnek (44). |
5.1 Első feltétel: valamely gazdasági tevékenység fejlődésének előmozdítása
5.1.1 A hálózatok mint a gazdasági tevékenységek előmozdítói
|
35. |
A tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyeket a támogatás majd előmozdít (például helyhez kötött hálózatok kiépítése a jól teljesítő helyhez kötött széles sávú szolgáltatások nyújtása céljából, vagy mobilhálózat kiépítése hang- és nagy teljesítményű széles sávú szolgáltatások nyújtása céljából). Azt is ki kell fejteniük, hogyan támogatják e tevékenységek fejlesztését. |
|
36. |
A helyhez kötött hálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás és a mobilhálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás számos gazdasági tevékenység fejlődését elősegítheti azáltal, hogy javítja a lakosság, a vállalkozások és a közigazgatási szervek összekapcsoltságát és a széles sávú hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Az ilyen támogatás előmozdíthatja a gazdasági tevékenységek fejlődését azokon a területeken, ahol ilyen tevékenységek vagy nincsenek jelen, vagy csak olyan szinten biztosítottak, amely nem elégíti ki megfelelően a végfelhasználók igényeit. |
5.1.2 Ösztönző hatás
|
37. |
A támogatás csak akkor tekinthető úgy, hogy hozzájárul egy gazdasági tevékenység fejlődéséhez, ha ösztönző hatással bír. |
|
38. |
A támogatásnak ösztönző hatása van, ha arra ösztönzi a kedvezményezettet, hogy megváltoztassa magatartását bizonyos támogatott gazdasági tevékenység fejlesztése irányában, amely tevékenységet – ha a támogatást nem nyújtották volna – nem végzett volna el ugyanazon időkereten belül, vagy csak korlátozottan, más módon vagy más helyen végezte volna el. |
|
39. |
A támogatás nem finanszírozhatja olyan tevékenység költségeit, amelyet egy vállalkozás mindenképpen végezne. A támogatás nem kompenzálhatja a gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát (45). |
|
40. |
A helyhez kötött vagy a mobilhálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás ösztönző hatásának bizonyítása annak ellenőrzését jelenti az 5.2.2.4.1. és az 5.2.2.4.2. szakasznak megfelelő feltérképezésen és nyilvános konzultáción keresztül, hogy az érdekelt felek a releváns időtávon belül beruháztak-e vagy kívánnak-e beruházni helyhez kötött, illetve mobilhálózatokba a célterületeken. Ha azonos időkereten belül a térségben támogatás nélkül is végrehajtható lenne egy egyenértékű beruházás, akkor úgy tekinthető, hogy a támogatás nem fejt ki ösztönző hatást. Ha például egy vállalkozásra olyan jogi kötelezettségek vonatkoznak, mint a mobil kiépítésekhez szükséges adott rádióspektrum használati jogához kapcsolódó lefedettségi és szolgáltatásminőségi kötelezettségek, az állami támogatás nem használható fel ilyen kötelezettségek teljesítésére, mivel valószínűleg nem jár ösztönző hatással, és így valószínűleg nem egyeztethető össze a belső piaccal. Ugyanakkor az állami támogatás összeegyeztethetőnek minősülhet, ha és amennyiben az ilyen kötelezettségekben előírt követelményeken túlmutató szolgáltatásminőség biztosításához szükséges. |
5.1.3 Az uniós jog egyéb rendelkezéseinek való megfelelés
|
41. |
Ha az állami támogatás, az ahhoz kapcsolt feltételek (beleértve a finanszírozási módját is, amennyiben a finanszírozási mód a támogatás szerves részét alkotja) vagy a támogatással finanszírozott tevékenység az uniós jog vonatkozó rendelkezésének vagy általános elvének megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek (46). Ez az eset állhat fenn akkor, ha a támogatás odaítélését közvetlenül vagy közvetve a termékek vagy berendezések származásától teszik függővé, például ha a kedvezményezett köteles belföldön előállított termékeket vásárolni. |
5.2 Második feltétel: a támogatás indokolatlanul nem érintheti a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben
5.2.1 A támogatás pozitív hatásai
|
42. |
A tagállamoknak le kell írniuk, hogy a támogatás pozitív hatásokkal jár-e, és ha igen, hogyan. |
|
43. |
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy olyan állami beavatkozásokat dolgoznak ki, amelyek hozzájárulnak a digitális szakadék csökkentéséhez. Dönthetnek úgy, hogy beavatkoznak társadalmi vagy regionális egyenlőtlenségek orvoslása vagy méltányossági célok elérése érdekében, azaz a kommunikáció és a társadalomban való részvétel alapvető eszközeihez való hozzáférés javításának egyik módjaként, ezáltal javítva a társadalmi és területi kohéziót. A tagállamok továbbá dönthetnek úgy, hogy olyan állami beavatkozásokat dolgoznak ki, amelyek hozzájárulnak az uniós digitális politika célkitűzéseinek eléréséhez, elősegítik az uniós zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását, és valamennyi ágazatban előmozdítják a fenntartható zöld beruházásokat. |
5.2.2 Az állami beavatkozás szükségessége
|
44. |
Az állami támogatásnak olyan esetekre kell irányulnia, amikor a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani. |
|
45. |
Állami beavatkozásra lehet szükség, ha a piacok állami beavatkozás hiányában nem képesek hatékony eredményt hozni a társadalom számára. Ez például akkor fordulhat elő, ha egyes beruházásokat annak ellenére sem hajtanak végre, hogy a beruházás társadalom számára jelentkező haszna több, mint a költségei (47). Ilyen esetekben az állami támogatás nyújtása kedvező eredményekkel járhat, és az érdekelt feleknek nyújtott gazdasági ösztönzők kiigazítása javíthatja az átfogó hatékonyságot. |
|
46. |
A széles sávú ágazatban a piaci hiányosság egyik formája a pozitív externáliákhoz kapcsolódhat, amelyeket a piaci szereplők nem internalizálnak. Míg például a helyhez kötött és a mobilhálózatok kulcsfontosságú támogató eszközök a további szolgáltatások nyújtása és az innováció szempontjából, az általános előnyök valószínűleg nagyobbak lesznek, mint azok a gazdasági hasznok, amelyek a hálózat befektetőinél jelentkeznek, különösen a távoli régiókban, illetve az alacsony népsűrűségű vagy elnéptelenedett területeken. Ezáltal a piac működése túlságosan kevés helyhez kötött hálózatokra és mobilhálózatokra irányuló beruházást keletkeztet, különösen bizonyos területeken. |
|
47. |
A sűrűséghatékonyságból következően a széles sávú hálózatok kiépítése általában jövedelmezőbb ott, ahol nagyobb és koncentráltabb a potenciális kereslet, azaz a sűrűn lakott területeken. A beruházás magas állandó költségei miatt a népesség sűrűségének csökkenésével az egységköltségek jelentősen megemelkednek. Ezért amennyiben a széles sávú hálózatokat piaci alapon építik ki, a népességnek csak egy része fedhető le nyereségesen velük. Az állami támogatás – bizonyos feltételek mellett – korrigálhatja a piaci hiányosságokat, javítva ezáltal a piacok hatékonyságát. |
|
48. |
Piaci hiányosság akkor is fennállhat, ha a meglévő vagy tervezett hálózat(ok) a szolgáltatásminőség és az árak optimálistól elmaradó kombinációját biztosítja/biztosítják a végfelhasználók számára (48). Ez állhat elő, ha: a) a felhasználók bizonyos kategóriái számára nem biztosítható a kielégítő szolgáltatás, vagy b) – főként a szabályozott nagykereskedelmi hozzáférési tarifák hiányában – a kiskereskedelmi ár magasabb lehet összehasonlítva az ország versenyképesebb, ugyanakkor egyéb szempontból összehasonlításra alkalmas területein vagy régióiban kínált ugyanazon szolgáltatásokéval. |
|
49. |
Ugyanakkor, amennyiben a helyhez kötött és a mobilhálózatok kiépítéséhez nyújtott állami támogatást olyan térségben használják fel, amelyet a piaci szereplők is általában kiválasztanak a beruházásaikhoz, illetve ahol már meg is történt a beruházás, ez már eleve jelentősen alááshatja a magánberuházók beruházásra való ösztönzöttségét. |
|
50. |
Továbbá, amennyiben a piacok hatékony eredményt tudnak felmutatni, ezek azonban kohéziós politikai szempontból nem ítélhetők megfelelőnek, az állami támogatásra szükség lehet a szociális vagy regionális egyenlőtlenségek orvoslásához, kívánatosabb, méltányosabb piaci eredmény elérése érdekében. Ilyen körülmények között a széles sáv terén végrehajtott, jól irányzott állami beavatkozás hozzájárulhat a digitális szakadék csökkentéséhez (49). |
|
51. |
Egy adott helyzetben önmagában a piaci hiányosságok megléte nem indokolja kellően az állami beavatkozást. Az állami támogatásnak csak arra a piaci hiányosságra szabad irányulnia, amelyet más, kevésbé torzító szakpolitikák és intézkedések – például a rádióspektrum hatékony és eredményes használatára vonatkozó adminisztratív intézkedések vagy szabályozási kötelezettségek, beleértve a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó lefedettségi és szolgáltatási kötelezettségeket – nem kezelnek. |
|
52. |
A támogatás által a versenyre gyakorolt lehetséges torzító hatások további minimalizálása érdekében az állami beavatkozások magánberuházás-védelmi időszak alá vonhatók, amely legfeljebb 7 év lehet (50). |
5.2.2.1
|
53. |
A támogatásnak olyan területekre kell irányulnia, ahol nincs a végfelhasználók igényeinek kielégítésére alkalmas helyhez kötött hálózat, vagy ahol a releváns időtávon belül hitelt érdemlően nem terveznek ilyet kiépíteni. |
|
54. |
A piac fejlődésének jelenlegi szakaszában és tekintettel a végfelhasználók azonosított igényeire, piaci hiányosság állhat fenn, ha a piac nem biztosít és nem is valószínű, hogy biztosítani fog a végfelhasználók számára legalább 1 Gbps letöltési sebességet és legalább 150 Mbps feltöltési sebességet (51). |
|
55. |
Annak értékelése során, hogy a piac valószínűleg legalább 1 Gbps letöltési sebességet és legalább 150 Mbps feltöltési sebességet biztosít-e majd, figyelembe kell venni az ilyen hálózatok releváns időtávon belüli kiépítésére vonatkozó hiteles terveket (az 5.2.2.4.3. szakasznak megfelelően). |
|
56. |
Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy nem áll fenn piaci hiányosság azokon a területeken, ahol legalább egy, legalább 1 Gbps letöltési sebességet és legalább 150 Mbps feltöltési sebességet biztosító helyhez kötött hálózat van jelen vagy hitelt érdemlően terveznek ilyet kiépíteni, vagy ahol a meglévő hálózat(ok) fejleszthető(k) legalább 1 Gbps letöltési sebesség és legalább 150 Mbps feltöltési sebesség biztosítására. Egy hálózat akkor tekinthető ilyen sebességekre fejleszthetőnek, ha marginális beruházás – például az aktív elemek fejlesztése – alapján képes ilyen teljesítményt nyújtani. |
|
57. |
Egy alternatív hálózatnak az 56. pontban leírt területeken történő kiépítésére irányuló állami beavatkozás torzíthatja a piaci dinamikát. A Bizottság ezért valószínűleg negatív véleményt fog alkotni az ilyen területeken egy további hálózat kiépítéséhez nyújtott állami támogatásról. |
|
58. |
Azokon a területeken, ahol legalább két független, helyhez kötött szupergyors hálózat van jelen vagy hitelt érdemlően tervben, a széles sávú szolgáltatásokat jellemzően versenyfeltételek mellett nyújtják (infrastruktúra-alapú verseny). Ezért valószínű, hogy egy vagy több ilyen hálózat úgy fejlődik, hogy legalább 1 Gbps letöltési sebességet és legalább 150 Mbps feltöltési sebességet biztosít majd anélkül, hogy állami beavatkozásra lenne szükség. |
|
59. |
Annak valószínűsége azonban, hogy az 58. pontban leírt területeken a hálózatok úgy fejlődnek, hogy legalább 1 Gbps letöltési sebességet és legalább 150 Mbps feltöltési sebességet biztosítsanak, az ilyen sebességet biztosítani képes hálózatok kiépítéséhez szükséges beruházások összegétől is függhet, figyelembe véve a technológiai fejlődés jelenlegi szakaszát. Következésképpen ezeken a területeken:
|
5.2.2.2
|
60. |
A Bizottság úgy véli, hogy piaci hiányosság azokon a területeken áll fenn, ahol nincs a végfelhasználók igényeinek kielégítésére alkalmas mobilhálózat, vagy ahol a releváns időtávon belül hitelt érdemlően nem terveznek ilyet kiépíteni (55). |
|
61. |
A jelenlegi és jövőbeli hírközlési alkalmazások egyre nagyobb mértékben támaszkodnak olyan jól teljesítő mobilhálózatokra, amelyek széles területi alapon állnak rendelkezésre (56). A végfelhasználóknak igényük van a kommunikációra és az információhoz való hozzáférésre, amikor mozgásban vannak. Idővel várhatóan új gazdasági tevékenységek alakulnak ki, amelyek zökkenőmentes online hozzáférést igényelnek a jól teljesítő mobilszolgáltatásokhoz. E változással párhuzamosan a mobilhálózatok várhatóan úgy fognak fejlődni, hogy egyre jobb összekapcsoltságot nyújtanak. Bizonyos körülmények között a mobil összekapcsoltság hiánya vagy elégtelensége káros lehet bizonyos gazdasági tevékenységekre, például az iparra, a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra vagy az összekapcsolt mobilitásra. A lakosság biztonságát is veszélyeztetheti (57). Ez különösen a távoli régiókat, az alacsony népsűrűségű vagy a nem lakott területeket érintheti. |
|
62. |
A további mobilhálózat kiépítéséhez nyújtott állami támogatás indokolatlanul torzíthatja a piaci dinamikát egy olyan területen, ahol már legalább egy olyan mobilhálózat működik, amely alkalmas kielégíteni a végfelhasználók igényeit, vagy hitelt érdemlően terveznek ilyet kiépíteni a releváns időtávon belül. |
|
63. |
A mobilhálózatnak a 62. pontban említett területeken történő kiépítéséhez nyújtott állami támogatás akkor tekinthető szükségesnek, ha bizonyítást nyer, hogy a következő feltételek teljesülnek: a) a meglévő vagy hitelesen tervezett mobilhálózat nem nyújt megfelelő minőségű szolgáltatásokat a végfelhasználók számára változó igényeik kielégítéséhez; és b) az állami beavatkozás biztosítja a szolgáltatások ilyen minőségét, ezáltal olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac nem tud megvalósítani (58). |
|
64. |
Állami beavatkozásra lehet szükség bizonyos körülmények között az azonosított használati esetekhez kapcsolódó konkrét piaci hiányosságok kezeléséhez még egy 4G vagy 5G hálózat megléte esetén is, ha e hálózat nem nyújt és nem is valószínű, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást fog nyújtani a végfelhasználók számára ahhoz, hogy kielégítse változó igényeiket. Az új gazdasági tevékenységekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos ilyen használati esetek szükségessé tehetik a következőket: a) zökkenőmentes online hozzáférés (például összekapcsolt és automatizált mobilitás a közlekedési útvonalak mentén), b) bizonyos minimális sebességek és kapacitás, c) egyéb sajátos jellemzők, mint például az alacsonyabb késleltetés, a hálózatvirtualizáció vagy a több terminál összekapcsolására való képesség az ipar vagy a mezőgazdaság számára. . |
|
65. |
Főszabály szerint még piaci hiányosság fennállása esetén sem nyújtható és használható fel állami támogatás jogi kötelezettségek, például a rádióspektrum-használati joggal összefüggő kötelezettségek teljesítéséhez. Állami támogatás azonban nyújtható akkor és olyan mértékben, amikor és amennyiben szükséges az igazolt végfelhasználói igények kielégítéséhez szükséges további, az ilyen jogi kötelezettségek teljesítéséhez már előírt mértéket meghaladó szolgáltatásminőség biztosításához. Ez a támogatás csak a szolgáltatás minőségének javításához szükséges többletköltségeket fedezéséhez szükséges mértékben nyújtható. |
|
66. |
Amennyiben egy adott területen legalább egy olyan mobilhálózat van, vagy a releváns időtávon belül lesz, amely képes a végfelhasználók alakuló igényeinek kielégítésére (lásd: 61., 63. és 64. pont), egy egyenértékű képességekkel rendelkező további mobilhálózat állami támogatása elvben a verseny elfogadhatatlan torzulásához vezetne, és kiszorítaná a magánberuházásokat. A Bizottság valószínűleg negatív véleményt fog alkotni az ilyen állami beavatkozásokról. |
5.2.2.3
|
67. |
A felhordó hálózatok szükséges előfeltételei a hozzáférési hálózatok kiépítésének. A felhordó hálózatok az összes hozzáférési hálózat és technológia javára ösztönözhetik a versenyt a hozzáférési területeken. Egy jól teljesítő felhordó hálózat ösztönözheti a végfelhasználók összekapcsolására irányuló magánberuházásokat, feltéve, hogy valamennyi hozzáférést igénylő és valamennyi technológia számára biztosítja a nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes nagykereskedelmi hozzáférést. Magánberuházások hiányában szükség lehet a felhordó hálózatokhoz nyújtott állami támogatásra, hogy élénkítse a versenyt és a beruházásokat a hozzáférés szintjén, mivel lehetővé teszi a hozzáférést igénylők számára, hogy hozzáférési hálózatokat építsenek ki és konnektivitási szolgáltatásokat nyújtsanak a végfelhasználóknak. |
|
68. |
Mivel a felhordó hálózatok különböző helyhez kötött vagy mobil hozzáférési hálózatok forgalmát továbbítják, lényegesen nagyobb átviteli kapacitásra van szükségük, mint az egyedi hozzáférési hálózatoknak. A felhordó hálózatoknak az élettartamuk során a szükséges kapacitás jelentős növekedését kell kiszolgálniuk. Ez a végfelhasználók igényeinek és a helyhez kötött vagy mobil hozzáférési hálózatok folyamatos gyors fejlesztésének tudható be, ahol egyre nagyobb az igény az adatátvitel javítására és a teljesítmény növelésére (többek között az új mobil generációk számára is). Annak elkerülése érdekében, hogy a felhordó hálózat szűk keresztmetszetté váljon, szükség lehet arra, hogy kapacitását a jól teljesítő helyhez kötött vagy mobil hozzáférési hálózatok kiépítésével párhuzamosan növeljék. Piaci hiányosság állhat fenn tehát akkor, ha a meglévő vagy tervezett felhordó kapacitás nem képes megbirkózni a megfelelő helyhez kötött vagy mobil hozzáférési hálózatok várható fejlődésével a jelenlegi és jövőbeli végfelhasználói igények alapján. A technológiai fejlődés jelenlegi szakaszában a kapacitás iránti kereslet növekedése általában kezelhető száloptikás vagy olyan más technológiákon alapuló felhordó hálózatokkal, amelyek képesek ugyanolyan szintű teljesítményt és megbízhatóságot biztosítani, mint a száloptikás felhordó hálózatok. Piaci hiányosság állhat tehát fenn, ha nincs felhordó hálózat, vagy a meglévő vagy hitelt érdemlően tervezett felhordó hálózat nem száloptikás, vagy nem olyan más technológiákon alapul, amelyek képesek ugyanolyan szintű teljesítményt és megbízhatóságot biztosítani, mint az optikai szál. |
|
69. |
A meglévő felhordó hálózat alapul szolgáló technológiájától függetlenül piaci hiányosság állhat fenn, ha a meglévő felhordó hálózat a szolgáltatásminőség és az árak optimálistól elmaradó kombinációját biztosítja. Például egy tagállam bizonyíthatja, hogy a meglévő felhordó hálózaton keresztüli hozzáférési feltételek megakadályozhatják új vagy jobb teljesítményt nyújtó, helyhez kötött vagy mobil hozzáférési hálózatok kiépítését, mivel a hozzáférést igénylők bizonyos kategóriáit nem szolgálják ki megfelelően (59), vagy mert a nagykereskedelmi hozzáférési árak magasabbak lehetnek, mint a tagállam versenyképesebb, de egyébként összehasonlítható területein vagy régióiban kínált ugyanazon szolgáltatásokért felszámított árak, és a problémát nem lehet ágazati szabályozással orvosolni (60). |
5.2.2.4
|
70. |
Annak megállapításához, hogy egy adott területen szükség van-e állami beavatkozásra, a tagállamoknak részletes feltérképezés és nyilvános konzultáció alapján, az 5.2.2.4.1 és 5.2.2.4.2 szakasszal összhangban ellenőrizniük kell azon helyhez kötött hozzáférési hálózatok, mobil hozzáférési hálózatok vagy felhordó hálózatok teljesítményét, amelyek fennállnak, vagy amelyeket hitelt érdemlően terveznek kiépíteni a célterületen a releváns időtávon belül. |
|
71. |
A tagállamok jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a célterületek meghatározása tekintetében. Ugyanakkor a Bizottság arra ösztönzi őket, hogy e területek meghatározásakor vegyék figyelembe a gazdasági, földrajzi és társadalmi feltételeket. |
5.2.2.4.1 Részletes feltérképezés és lefedettség-elemzés
|
72. |
A tagállamoknak részletes feltérképezés útján meg kell határozniuk azokat a földrajzi területeket (célterületeket), amelyek az állami támogatási beavatkozás keretében támogathatók, az adott területen meglévő vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatok teljesítményének objektív bemutatása alapján. |
|
73. |
Ami a helyhez kötött vagy mobil hozzáférési hálózatok kiépítését támogató állami támogatást illeti, a feltérképezésnek a következő kritériumoknak kell megfelelnie:
|
|
74. |
A tagállamok figyelembe vehetik az I. mellékletben ismertetett feltérképezési módszereket. |
|
75. |
Ami a felhordó hálózatok kiépítését támogató állami támogatást illeti, a tagállamoknak fel kell térképezniük a meglévő vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően tervezett felhordó hálózatok teljesítményét. Amennyiben a hálózat kiépítése egyúttal hozzáférési hálózat és a hozzáférési hálózat működéséhez szükséges felhordó hálózat kiépítését is magában foglalja, nincs szükség a felhordó hálózatok külön feltérképezésére. |
|
76. |
A tagállamoknak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a célterület feltérképezéséhez használt módszertant és az alapul szolgáló műszaki kritériumokat (például a kihasználtsági tényezőt és a cellaterhelést). |
|
77. |
A nemzeti szabályozó hatósággal folytatott konzultáció az 5.2.4.6. szakaszban foglaltak szerint ajánlott. |
5.2.2.4.2 Nyilvános konzultáció
|
78. |
A tagállamoknak konzultáció céljából közzé kell tenniük a tervezett állami beavatkozás főbb jellemzőit és a feltérképezés során azonosított célterületek listáját (64). Ezeket az információkat nemzeti és regionális szinten, nyilvánosan elérhető weboldalon (65) kell közzétenni. |
|
79. |
A nyilvános konzultáció során fel kell kérni az érdekelt feleket, hogy a) tegyék meg észrevételeiket a tervezett állami beavatkozással, annak kialakításával és fő jellemzőivel kapcsolatban, és b) és nyújtsanak be megalapozott információkat a célterületen meglévő vagy a releváns időtávon belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokról (66). |
|
80. |
A várható releváns időtáv mérlegelésekor a tagállamoknak minden olyan szempontot figyelembe kell venniük, amelytől észszerűen várható, hogy befolyásolhatja az új hálózat kiépítésének időtartamát (azaz a kiválasztási eljáráshoz szükséges idő, a lehetséges jogi eljárások és kifogásolások, a szolgalmi jogok és engedélyek megszerzéséhez szükséges idő, a nemzeti jogszabályokból eredő egyéb kötelezettségek, az építési munkákhoz szükséges kapacitás elérhetősége stb.). Ha a tervezett államilag finanszírozott hálózat kiépítése (az üzembe helyezésig) a becsültnél hosszabb időt vesz igénybe, új feltérképezésre és új nyilvános konzultációra van szükség. |
|
81. |
Függetlenül attól, hogy a feltérképezés során a tagállam gyűjtött-e már információkat a jövőbeli beruházásokra vonatkozó tervekről, a nyilvános konzultációnak mindig tartalmaznia kell a legfrissebb feltérképezés eredményeit. Erre azért van szükség, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a verseny esetleges indokolatlan torzulása a célterületen már hálózatokat vagy szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a releváns időtávra vonatkozóan már hiteles beruházási tervvel rendelkező vállalkozások tekintetében. |
|
82. |
A nyilvános konzultációnak legalább 30 napig kell tartania. A nyilvános konzultáció lezárulta után a tagállamnak egy éven belül meg kell indítania a versenyeztetéses kiválasztási eljárást vagy meg kell kezdenie az érintett projekt végrehajtását (67) a közvetlen beruházási modellek esetében. Ha a tagállam ezen az időn belül nem indítja meg a versenyeztetéses kiválasztási eljárást vagy az államilag finanszírozott projekt végrehajtását, új nyilvános konzultációt kell lefolytatnia mielőtt versenyeztetéses kiválasztási eljárást indíthatna vagy végrehajthatná az államilag finanszírozott projektet. |
|
83. |
A nyilvános konzultáció eredményeiről ajánlott konzultálni a nemzeti szabályozó hatósággal (68). |
5.2.2.4.3 Bevált gyakorlatok: magánberuházási tervek értékelése a nyilvános konzultáció keretében
|
84. |
Fennáll annak a kockázata, hogy ha az érdekelt felek a nyilvános konzultáció keretében pusztán „érdeklődésüket fejezik ki” a célterületre vonatkozó jövőbeli magánberuházási tervek iránt, az késleltetheti a széles sávú hálózatok kiépítését, ha erre a magánberuházásra később nem kerül sor, miközben az állami beavatkozás elakadt. |
|
85. |
Annak a kockázatnak a csökkentése érdekében, hogy az állami beavatkozást olyan jövőbeli beruházásokra vonatkozó tervek alapján akadályozzák meg, amelyek később nem valósulnak meg, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy felkérik az érdekelt feleket, hogy megfelelő és a kért információk szintjével arányos határidőn belül szolgáltassanak bizonyítékot beruházási terveik hitelességének alátámasztására (69). Ez a bizonyíték magában foglalhat többek között egy (például minden 6 hónapos időszakra vonatkozó) mérföldköveket tartalmazó részletes kiépítési tervet, amely bizonyítja, hogy a beruházás a releváns időtávon belül megvalósul és hasonló teljesítményt biztosít, mint a tervezett államilag finanszírozott hálózat. |
|
86. |
A bejelentett teljesítmény és lefedettség hitelességének értékeléséhez a tagállamok – indokolt és megfelelő esetben – ugyanazokat a kritériumokat alkalmazhatják, amelyeket a meglévő hálózatok teljesítményének értékelésére használnak. |
|
87. |
A jövőbeli beruházásokra vonatkozó tervek hitelességének értékelésekor a tagállamok különösen a következő kritériumokat vehetik figyelembe:
|
|
88. |
Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a magánberuházási tervek hitelesek, dönthet úgy, hogy felkéri az érintett érdekelt feleket kötelezettségvállalási megállapodások aláírására, amelyek magukban foglalhatják a meghatározott mérföldköveik tekintetében elért előrehaladásról való beszámolási kötelezettséget is. |
|
89. |
Az az érintett érdekelt felek felelőssége, hogy a vonatkozó uniós (70) vagy nemzeti szabályokkal összhangban érdemi információkat szolgáltassanak. |
|
90. |
A tagállamnak ajánlott konzultálnia a nemzeti szabályozó hatósággal a jövőbeli beruházásokra vonatkozó tervek hitelességével kapcsolatos tagállami értékelésről (71). |
|
91. |
A tagállamnak ajánlott értékelésük eredményeit és következtetéseik indokait minden olyan érdekelt féllel közölniük, amely információkat nyújtott be magánberuházásokra vonatkozó terveiről. |
5.2.2.4.4 Bevált gyakorlatok: a magánberuházási tervek végrehajtásának utólagos nyomon követése
|
92. |
Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy a benyújtott magánberuházási tervek hitelesek, és következésképpen a megfelelő területet kivették az állami beavatkozás hatálya alól, dönthet úgy, hogy kötelezi az adott terveket benyújtó érdekelt feleket, hogy rendszeresen tegyenek jelentést a hálózatkiépítésre vonatkozóan megállapított mérföldkövek teljesítéséről és a szolgáltatásnyújtásról. |
|
93. |
Ha a tagállam olyan eltéréseket állapít meg a benyújtott tervtől, amelyek arra utalnak, hogy a projekt nem valósul majd meg, vagy ha a tagállamnak elegendő oka van kételkedni abban, hogy a beruházás a bejelentett módon fog megvalósulni, dönthet úgy, hogy olyan további információkat kér az érintett érdekelt felektől, amelyek igazolják a bejelentett beruházás folyamatos hitelességét. |
|
94. |
Ha a tagállamnak komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a beruházás a bejelentésnek megfelelően valósul-e meg, a releváns időtávon belül bármikor dönthet úgy, hogy a beruházás által érintett területeket bevonja egy új nyilvános konzultációba annak ellenőrzése céljából, hogy azok jogosultak lehetnek-e állami beavatkozásra. |
5.2.3 A támogatás mint szakpolitikai eszköz megfelelősége
|
95. |
A tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatás megfelelő az azonosított piaci hiányosság kezelése és a támogatás által elérni kívánt célkitűzések elérése szempontjából. Az állami támogatás nem megfelelő, ha ugyanaz az eredmény más, kevésbé torzító intézkedésekkel is elérhető. |
|
96. |
Az állami támogatás nem az egyetlen olyan szakpolitikai eszköz, amellyel a tagállamok ösztönözhetik a széles sávú hálózatok kiépítésére irányuló beruházásokat. A tagállamok más rendelkezésre álló, kevésbé torzító eszközöket is alkalmazhatnak, mint például közigazgatási és szabályozási intézkedéseket vagy piaci alapú eszközöket. |
|
97. |
Ahhoz, hogy a támogatás megfelelő legyen, az államilag finanszírozott helyhez kötött hálózatoknak és mobilhálózatoknak a meglévő hálózatokhoz képest jelentősen fejlettebb tulajdonságokkal kell rendelkezniük. Ezért ajánlott, hogy az államilag finanszírozott helyhez kötött hálózatok és mobilhálózatok minőségi ugrást biztosítsanak. Minőségi ugrásra akkor kerül sor, amikor az állami beavatkozás eredményeképpen teljesülnek a következő feltételek: a) az államilag finanszírozott, helyhez kötött hálózat vagy mobilhálózat kiépítése jelentős új beruházást jelent (72), és b) az államilag finanszírozott hálózat jelentős új piaci képességeket teremt a széles sávú szolgáltatások elérhetősége, kapacitása, sebességei (73) és versenye tekintetében. |
|
98. |
Az államilag finanszírozott hálózat teljesítményét a meglévő hálózat(ok) legmagasabb teljesítményével kell összehasonlítani. A hiteles beruházási terveket csak akkor szabad figyelembe venni a minőségi ugrás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett államilag finanszírozott hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületen a releváns időtávon belül. |
5.2.3.1
|
99. |
Ami a helyhez kötött hozzáférési hálózatoknak nyújtott állami támogatást illeti, a minőségi ugrás meglétét úgy értékelik, hogy különbséget tesznek a célterületek típusai között attól függően, hogy ott jelen vannak-e helyhez kötött szupergyors hálózatok. |
5.2.3.1.1 Fehér és szürke területek
|
100. |
Fehér területek azok, ahol nincs jelen helyhez kötött szupergyors hálózat, vagy nincs hitelt érdemlően tervbe véve a releváns időtávon belül. |
|
101. |
Szürke területek azok, ahol csak egy helyhez kötött szupergyors hálózat van jelen vagy hitelt érdemlően tervbe véve a releváns időtávon belül. |
|
102. |
A fehér és szürke területeken a minőségi ugrás érdekében az állami beavatkozások révén a következőket kell együttesen megvalósítani:
|
5.2.3.1.2 Vegyes területek (fehér és szürke)
|
103. |
A tervezett beavatkozást elvben úgy ajánlott kialakítani, hogy az egész célterület vagy fehér, vagy szürke legyen. |
|
104. |
A hatékonyság érdekében azonban, ha nem indokolt a fehér és a szürke területek elkülönítése, a tagállamok olyan célterületeket is kiválaszthatnak, amelyek részben fehérek, részben szürkék. Ezeken a területeken, ahol egyes végfelhasználókat már kiszolgál egy helyhez kötött szupergyors hálózat (vagy a releváns időtávon belül ki fog szolgálni), a tagállamnak biztosítania kell, hogy az állami beavatkozás ne vezessen a verseny indokolatlan torzulásához a meglévő hálózat tekintetében. |
|
105. |
Megfelelő megoldás lehet az olyan meglévő, helyhez kötött szupergyors hálózat korlátozott átfedésének lehetővé tétele, amely a vegyes terület részét képező szürke területen kapcsolja össze a végfelhasználókat. Ilyen helyzetekben a teljes célterület „fehérnek” tekinthető az állami beavatkozás értékelése szempontjából, amennyiben a tagállam bizonyítja a következő feltételek fennállását:
|
|
106. |
A Bizottság eseti alapon fogja értékelni a beavatkozások megfelelőségét a vegyes területeken. |
5.2.3.1.3 Fekete területek
|
107. |
Fekete területek azok, ahol legalább két helyhez kötött szupergyors hálózat van jelen vagy hitelt érdemlően tervbe véve a releváns időtávon belül. |
|
108. |
Feltéve, hogy az állami beavatkozás megfelel az 5.2.2.1. szakaszban meghatározott feltételeknek, az államilag finanszírozott hálózatnak a következő feltételeket kell megvalósítania:
|
5.2.3.2
|
109. |
Az államilag finanszírozott mobilhálózatnak olyan minőségi ugrást kell biztosítania a mobilszolgáltatás rendelkezésre állása, kapacitása, sebessége és versenye tekintetében, amely elősegítheti új, innovatív szolgáltatások bevezetését (76). |
|
110. |
Amint az a 2.3.2. szakaszban szerepel, az egyes új IMT-szabványokra való átállás általában fokozatosan növekedő jellegű. Két teljes, egymást követő IMT-szabvány között léteznek fokozatosan növekvő hibrid rendszerek, amelyek általában jobban teljesítenek, mint elődjeik. Például a 4G LTE cellás hírközlő rendszer több szempontból felülmúlta a 4G-t, és az önálló 5G nagyobb teljesítményre képes, mint a nem önálló 5G. Hasonlóképpen, minden új IMT-szabvány új képességeket biztosított (77). Míg az IMT-szabványok mindegyike nyújt mobil hangátviteli szolgáltatásokat, csak a legújabb IMT-szabványok képesek jól teljesítő mobil széles sávú szolgáltatásokat nyújtani, beleértve az alacsonyabb késleltetést és nagyobb átviteli kapacitást. |
|
111. |
Mivel az új képességek biztosításához több kapacitásra van szükség, az IMT-szabványok új frekvenciákat igényelnek. Mivel a frekvenciák szűkös erőforrást jelentenek, az Unióban az ilyen frekvenciák mobilszolgáltatások nyújtására történő kijelölésére árverés vagy más versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kerül sor, díjfizetés ellenében. Amennyiben a spektrumelosztási folyamat eredményeként új IMT-szabvány kerül bevezetésre, várható, hogy az ezen technológiát alkalmazó mobilhálózatok a meglévő mobilhálózatokhoz képest jelentős új képességeket fognak biztosítani. A mobilszolgáltatók csak akkor hajlandók arra, hogy jelentős kezdeti költségeket vállaljanak az új IMT-szabványt támogató új spektrumhasználati jogok megszerzésével kapcsolatban, ha arra számíthatnak, hogy az új IMT-szabvány magasabb szintű képességeket fog kínálni, amelyek garantálják számukra, hogy idővel megtérülnek az ilyen beruházások. Ennek alapján a Bizottság elfogadta, hogy a 4G hálózatok előző generációkhoz viszonyított kiegészítő jellemzői minőségi ugrást jelentsenek (78). Hasonlóképpen, az 5G hálózatok és különösen az önálló 5G hálózatok általában további funkcionális képességekkel rendelkeznek, mint amilyen például a nagyon alacsony késleltetés, a nagy fokú megbízhatóság, valamint annak lehetősége, hogy a hálózat egy részét egy bizonyos használatra tartsák fenn és bizonyos minőségű szolgáltatást biztosítsanak. Ezek a jellemzők lehetővé teszik az 5G hálózatok és különösen az önálló 5G hálózatok számára, hogy új szolgáltatásokat (például egészség-nyomonkövetés és segélyhívó szolgálatok, gyári gépek valós idejű ellenőrzése, intelligens hálózatok a megújuló energiagazdálkodáshoz, összekapcsolt és automatizált mobilitás, pontos hibafelderítés és gyors beavatkozás) támogassanak, és ezáltal minőségi ugrást biztosítsanak a korábbi mobilgenerációkhoz képest. Az új generációs mobiltechnológiák (pl. 6G) a jövőben várhatóan továbbfejlesztett képességekkel rendelkeznek majd. |
5.2.3.3
|
112. |
Az államilag finanszírozott felhordó hálózatnak minőségi ugrást kell biztosítania a meglévő hálózat(ok)hoz képest. A minőségi ugrás akkor biztosított, ha az állami beavatkozás eredményeként a támogatott felhordó hálózat jelentős beruházást jelent a felhordó infrastruktúrába, és megfelelően támogatja a helyhez kötött vagy mobil hozzáférési hálózatok növekvő igényeit. Ez az eset állhat fenn akkor, ha az államilag finanszírozott felhordó hálózat – a meglévő(k)től eltérően – száloptikás vagy más olyan technológiákon alapul, amelyek ugyanolyan teljesítményszintet képesek biztosítani, mint az optikai szál. Amennyiben a meglévő hálózatok száloptikásak vagy hasonlóan teljesítő technológiákon alapul(nak), minőségi ugrás érhető el például a felhordó kapacitás megfelelő méretezésével, amely a célterületek sajátosan alakuló helyzetétől függ. |
|
113. |
Ha az állami beavatkozás a felhordó és a hozzáférési (helyhez kötött vagy mobil) hálózatokra egyaránt kiterjed, a felhordó hálózatot úgy kell méretezni, hogy az képes legyen kielégíteni a hozzáférési hálózatok igényeit. |
|
114. |
A tagállamnak a technológiasemlegesség elvével összhangban a legmegfelelőbb technológiákat kell kiválasztania, figyelembe véve a célterületek jellemzőit és szükségleteit, különösen akkor, ha a száloptikás vagy hasonlóan teljesítő hálózatok műszakilag vagy gazdaságilag nem életképesek. |
5.2.4 A támogatás arányossága
|
115. |
A tagállamoknak igazolniuk kell, hogy a támogatás arányban áll a megoldandó problémával. A tagállamoknak lényegében bizonyítaniuk kell, hogy ugyanazt magatartásváltozást kevesebb támogatással és kevesebb torzulással nem érnék el. A támogatás akkor tekinthető arányosnak, ha az összeg a szükséges minimumra korlátozódik és a verseny lehetséges torzulásai az ezen szakaszban foglalt elveknek megfelelően minimálisra csökkennek. |
5.2.4.1
|
116. |
Az állami támogatás akkor tekinthető arányosnak, ha annak összege a támogatott gazdasági tevékenység megvalósulásához szükséges minimumra korlátozódik. |
|
117. |
Az alkalmazandó közbeszerzési szabályok sérelme nélkül a támogatást nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell odaítélni, a közbeszerzés elveivel összhangban (79). A támogatásnak tiszteletben kell tartania a technológiasemlegesség 5.2.4.2. szakaszban meghatározott elvét is. |
|
118. |
Az állami támogatás akkor tekinthető úgy, hogy arányos és a szükséges minimális összegre korlátozódik, ha megfelelő számú résztvevőt vonzó versenyeztetéses kiválasztási eljárás keretében ítélik oda. Amennyiben a résztvevők vagy a támogatható ajánlatok száma nem elegendő, a tagállamnak független könyvvizsgálót kell megbíznia a nyertes ajánlat értékelésével (beleértve a költségszámításokat). |
|
119. |
A körülményektől függően különböző eljárások lehetnek megfelelőek. A nagy műszaki összetettségű beavatkozások esetében például a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a beavatkozás legmegfelelőbb kialakításának biztosítása érdekében versenypárbeszédet folytatnak a potenciális ajánlattevőkkel. |
|
120. |
A tagállamnak biztosítania kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat (80) kiválasztását. E célból a tagállamnak objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes minőségi odaítélési szempontokat kell megállapítania, és előzetesen meg kell határoznia az egyes szempontok relatív súlyozását. |
|
121. |
A minőségi odaítélési szempontok közé tartozhat többek között a hálózat teljesítménye (beleértve a biztonságát), a területi lefedettség, hogy a technológiai megközelítés mennyire időtálló, a javasolt megoldás versenyre gyakorolt hatása (beleértve a nagykereskedelmi hozzáférési és egyéb feltételeket és az árképzést) (81), valamint a tulajdonlás teljes költsége (82). |
|
122. |
A tagállamok mérlegelhetik, hogy további elsőbbségi pontokat adnak a hálózat éghajlatváltozásra gyakorolt hatásaival és környezeti teljesítményével kapcsolatos kritériumok tekintetében (83), a hálózat klímasemlegességi jellemzői, többek között szénlábnyoma, illetve a hálózatnak a természeti tőke fő elemeire, azaz a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása tekintetében. A tagállamok a kiválasztott ajánlattevőre arányos kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettségeket is róhatnak abban az esetben, ha a hálózat negatív hatást gyakorolhat a környezetre. |
|
123. |
Amennyiben a támogatást versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül ítélik oda annak a hatóságnak, amely a széles sávú hálózatot közvetlenül vagy belső gazdálkodó egységen keresztül (közvetlen beruházási modell) kiépíti és nagykereskedelmi szinten (84) irányítja, a tagállamnak hasonlóképpen meg kell indokolnia a hálózatra és a technológiai megoldásra vonatkozó döntését (85). |
|
124. |
A hálózattervezés, -kiépítés vagy -üzemeltetés ilyen hatóság vagy belső gazdálkodó egység általi, harmadik fél részére történő koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján kell történnie. Az eljárásnak összhangban kell lennie a közbeszerzés elveivel, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia, és tiszteletben kell tartania a technológiasemlegesség elvét, az alkalmazandó közbeszerzési szabályok sérelme nélkül. |
5.2.4.2
|
125. |
A technológiasemlegesség elve megköveteli, hogy egy állami beavatkozás ne részesítsen előnyben vagy zárjon ki egyetlen konkrét technológiát sem, sem a kedvezményezettek kiválasztása, sem a nagykereskedelmi hozzáférés biztosítása során. Mivel különféle technológiai megoldások léteznek, a közbeszerzési eljárásnak nem szabadna előnyben részesítenie vagy kizárnia egyetlen adott technológiát vagy hálózati platformot sem. Az ajánlattevőket indokolt feljogosítani arra, hogy az előírt szolgáltatásokhoz olyan technológiák felhasználását vagy összekapcsolását javasolhassák, amely a megítélésük szerint erre a legalkalmasabb. Ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az eljárást megelőzően meghatározzák a kívánt teljesítményt, beleértve a hálózatok energiahatékonyságát, és objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján elsőbbségi pontokat ítéljenek oda a legmegfelelőbb technológiai megoldás vagy technológiai megoldások kombinációja számára az 5.2.4.1. szakasszal összhangban. Az államilag finanszírozott hálózatnak tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell hozzáférést biztosítania minden hozzáférést igénylő számára, függetlenül az alkalmazott technológiától. |
5.2.4.3
|
126. |
A meglévő infrastruktúra használata az egyik fő tényező az új széles sávú hálózatok kiépítési összköltségének csökkentése és a környezetre gyakorolt negatív hatásának mérséklése szempontjából. |
|
127. |
A tagállamoknak ösztönözniük kell a versenyeztetéses kiválasztási eljárásban részt venni kívánó vállalkozásokat a rendelkezésre álló, meglévő infrastruktúra használatára. A tagállamoknak arra is ösztönözniük kell ezeket a vállalkozásokat, hogy nyújtsanak részletes tájékoztatást a tervezett beavatkozás területén lévő, tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló (86) meglévő infrastruktúrákról. Ezeket az információkat kellő időben kell benyújtani, hogy azt figyelembe lehessen venni az ajánlatok elkészítése során. Ha – egyéb tényezők mellett – a beavatkozási terület nagyságát, az információk könnyű elérhetőségét és a rendelkezésre álló időt figyelembe véve ez arányosnak minősül, a tagállamok ezen információk biztosítását a kiválasztási eljárásban való részvétel feltételeként kellene előírniuk (87). Az információk különösen az alábbiakat foglalhatják magukban: a) az infrastruktúra földrajzi elhelyezkedése és útvonala, b) az infrastruktúra típusa és aktuális felhasználása, c) egy kapcsolattartó pont, valamint d) adott esetben (88) a használati feltételek. |
|
128. |
A tagállamoknak a beavatkozási területen már meglévő, széles sávú hálózatok kiépítése céljából használható infrastruktúrákról rendelkezésükre álló (89) összes információt elérhetővé kell tenniük. A Bizottság ösztönzi a tagállamokat a 2014/61/EU irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelő egyablakos információs pontok alkalmazására. |
5.2.4.4
|
129. |
A finanszírozott hálózatokhoz harmadik felek számára biztosított hatékony nagykereskedelmi hozzáférés minden állami támogatási intézkedés elengedhetetlen feltételét képezi. A nagykereskedelmi hozzáférés mindenekelőtt lehetővé teszi a harmadik fél vállalkozások számára, hogy felvegyék a kiválasztott ajánlattevővel a versenyt, erősítve ezzel a választékot és a versenyt az intézkedés hatálya alá tartozó területeken. A nagykereskedelmi hozzáférés segítségével elkerülhető a regionális szolgáltatási monopóliumok kialakulása is. Azáltal, hogy lehetővé teszi a verseny fejlődését a célterületen, e hozzáférés hosszú távon biztosítja a piac fejlődését is e területen. Ez a hozzáférés nem függ az (EU) 2018/1972 irányelv III. fejezete szerinti előzetes piacelemzéstől. Mindenesetre az államilag támogatott hálózatra vonatkozóan előírt nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettségek típusát indokolt összhangba hozni az ágazati szabályozásban meghatározott hozzáférési kötelezettségek portfóliójával. Mivel azonban a támogatás kedvezményezettjei nemcsak saját forrásaikat, hanem állami forrásokat is használnak a hálózat kiépítéséhez, indokolt a nemzeti szabályozó hatóságok által a jelentős piaci erejű vállalkozások számára előírtnál szélesebb körű nagykereskedelmi hozzáférési termékeket kínálniuk. Az ilyen nagykereskedelmi hozzáférést a megfelelő szolgáltatások nyújtásának megkezdése előtt a lehető leghamarabb, és amennyiben a hálózatüzemeltető kiskereskedelmi szolgáltatásokat is kíván nyújtani, legalább 6 hónappal e kiskereskedelmi szolgáltatások megkezdése előtt indokolt biztosítani. |
|
130. |
Az államilag finanszírozott hálózatnak tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett tényleges hozzáférést kell biztosítania a vállalkozások számára. Ez szükség esetén együtt járhat a meglévő infrastruktúra korszerűsítésével és kapacitásának növelésével, valamint elegendő új infrastruktúra (például elegendő számú hálózat és különböző hálózati topológiák kiszolgálásához elegendően nagy alépítmények) (90) kiépítésével. |
|
131. |
A tagállamoknak a versenyeztetéses kiválasztási eljárás dokumentumaiban fel kell tüntetniük a nagykereskedelmi hozzáférési termékek feltételeit és árait, és ezeket az információkat nemzeti vagy regionális szinten átfogó weboldalon közzé kell tenniük. A nyilvánosság számára indokolt lehetővé tenni a korlátozás nélkülihozzáférést a weboldalhoz, ideértve az előzetes felhasználói regisztráció nélküli hozzáférést is. |
|
132. |
A nagykereskedelmi hozzáférés hatékonysága és a hozzáférést igénylő szolgáltatásnyújtásának lehetővé tétele érdekében nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani a hálózat olyan részeihez is, amelyeket nem államilag finanszíroztak, vagy amelyeket a támogatás kedvezményezettje esetleg nem épített ki (91). |
5.2.4.4.1 Nagykereskedelmi hozzáférési feltételek
|
133. |
A virtuális átengedésen (VULA) alapuló hozzáférés kivételével minden aktív termék esetében legalább 10 évig biztosítani kell a tényleges nagykereskedelmi hozzáférést. |
|
134. |
A VULA alapján történő hozzáférést azon infrastruktúra élettartamával megegyező időtartamra kell biztosítani, amelynek a VULA a helyettesítője (92). |
|
135. |
Az új infrastruktúrához (például alépítményekhez, oszlopokhoz, szekrényekhez vagy sötétszálhoz) való hozzáférést az érintett hálózati elem teljes élettartamára biztosítani kell (93). Ha az állami támogatást új infrastruktúrára nyújtják, az infrastruktúrának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy kiszolgálja a hozzáférést igénylők jelenlegi és változó igényeit (94). Ez kiegészíti és nem érinti a nemzeti szabályozó hatóság által előírható szabályozási kötelezettségeket. |
|
136. |
A tagállamoknak konzultálniuk kell a nemzeti szabályozó hatóságokkal a nagykereskedelmi hozzáférési termékekről, a feltételekről és az árképzésről. A Bizottság arra ösztönzi a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy nyújtsanak iránymutatást az 5.2.4.6. szakaszban foglaltaknak megfelelően. |
|
137. |
Azonos hozzáférési feltételeket kell alkalmazni az államilag támogatott hálózat egészére, beleértve a hálózatok azon részeit is, ahol a meglévő infrastruktúrát használják. A hozzáférési kötelezettségeket az államilag támogatott hálózat tulajdonosának, kezelőjének vagy üzemeltetőjének megváltozásától függetlenül érvényesíteni kell. |
|
138. |
Amennyiben saját forrásokat használnak fel, a támogatás kedvezményezettje vagy az államilag finanszírozott hálózathoz csatlakozó hozzáférést igénylők dönthetnek úgy, hogy kiterjesztik hálózataikat a célterületen kívüli szomszédos területekre is. A hozzáférést igénylők a nagykereskedelmi nyílt hozzáférési kötelezettségek alapján végezhetik el e kiterjesztést. Amennyiben nem kapcsolódnak a támogatás kedvezményezettjéhez, a szomszédos területekre történő ilyen kiterjesztéseket korlátlanul végrehajthatják. Akkor tekinthető úgy, hogy a hozzáférést igénylő nem kapcsolódik a támogatás kedvezményezettjéhez, ha nem képezik ugyanazon csoport részét és nem rendelkeznek részesedéssel egymás vállalkozásaiban. A támogatás kedvezményezettjei általi kiterjesztések a következő együttes biztosítékok mellett engedélyezhetők:
|
|
139. |
Amennyiben a nyilvános konzultáció eredményei azt mutatják, hogy fennáll a verseny egyéb jelentős torzulásának kockázata, a támogatás kedvezményezettje általi kiterjesztést meg kell tiltani. |
5.2.4.4.2 Nagykereskedelmi hozzáférési termékek
5.2.4.4.2.1 A fehér területeken kiépített, helyhez kötött hozzáférési hálózatok
|
140. |
Az államilag finanszírozott hálózatnak biztosítania kell legalább a bitfolyam-hozzáférést, a sötétszálhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az utcai szekrényeket, oszlopokat, tartóoszlopokat, tornyokat és alépítményeket. |
|
141. |
Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az államilag finanszírozott hálózat legalább fizikai átengedést vagy VULA-t biztosítson. Ahhoz, hogy alkalmas nagykereskedelmi hozzáférési terméknek minősüljön, minden VULA-terméket a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy más illetékes hatóságnak előzetesen jóvá kell hagynia. |
5.2.4.4.2.2 A szürke és fekete területeken kiépített, helyhez kötött hozzáférési hálózatok
|
142. |
Az államilag finanszírozott hálózatnak biztosítania kell legalább a) a 140. pontban említett nagykereskedelmi hozzáférési termékeket, és b) a fizikai átengedést. |
|
143. |
A tagállamok helyénvalónak tarthatják a fizikai átengedés megkövetelése helyett a VULA biztosításának előírását. Ebben az esetben a tagállamoknak jelezniük kell, hogy el kívánnak térni a fizikai átengedésre vonatkozó kötelezettségtől, és döntésüket a nyilvános konzultáció során indokolniuk kell. A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a fizikai átengedésnek a VULA biztosításával való felváltása – figyelembe véve a nyilvános konzultáció eredményét, valamint a piac és az érintett terület jellemzőit (96) – nem jár a verseny indokolatlan torzításával. Ennek alapján a Bizottság értékelni fogja, hogy a VULA fizikai átengedés helyetti biztosítása garantálja-e a támogatás arányosságát. |
5.2.4.4.2.3 Mobil hozzáférési hálózatok
|
144. |
Az államilag finanszírozott hálózatnak a nagykereskedelmi hozzáférési termékek olyan körét kell biztosítania, amely a piac jellemzőit figyelembe véve megfelelő a támogatott hálózathoz való hatékony hozzáférés biztosításához. Ez magában foglalja legalább a barangolást, valamint az oszlopokhoz, tartóoszlopokhoz, tornyokhoz és alépítményekhez való hozzáférést. Az államilag finanszírozott hálózatnak biztosítania kell a mobilhálózatok fejlettebb tulajdonságainak (97), például az 5G-nek és a mobilhálózatok jövőbeli generációinak a kiaknázásához (98) szükséges hozzáférési termékeket, amint ezek elérhetővé válnak. |
5.2.4.4.2.4 Felhordó hálózatok
|
145. |
Az államilag finanszírozott hálózatnak legalább egy aktív szolgáltatást, valamint az oszlopokhoz, tartóoszlopokhoz, tornyokhoz, alépítményekhez és sötétszálakhoz való hozzáférést biztosítania kell. |
|
146. |
Amennyiben ez a tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek melletti tényleges hozzáféréshez szükséges, a tagállamoknak új infrastruktúra létrehozását lehetővé tevő elegendő kapacitás biztosítását kell előirányozniuk (ilyen infrastruktúra például az olyan alépítmény, amelynek mérete képes biztosítani a minden hozzáférést igénylő előrelátható igényeinek kielégítéséhez szükséges száloptika elhelyezését). |
5.2.4.4.3 Észszerű igényen alapuló nagykereskedelmi hozzáférés
|
147. |
Az 5.2.4.4.2. szakaszban meghatározott feltételek alóli kivételként a tagállamok a hozzáférést igénylőktől érkező észszerű igény eseteire korlátozhatják egyes nagykereskedelmi hozzáférési termékek nyújtását, ha e termékek biztosítása aránytalanul megnövelné a beruházási költségeket anélkül, hogy jelentős előnyöket biztosítana a verseny fokozása szempontjából. |
|
148. |
Ahhoz, hogy a Bizottság jóváhagyhassa az ilyen kivételt, a tagállamoknak az adott beavatkozás jellemzőin alapuló indokolást kell benyújtaniuk. Ennek az indokolásnak megfelelően alátámasztott és objektív kritériumokon kell alapulnia, mint például az érintett területek alacsony népsűrűsége, a célterület mérete vagy a támogatás kedvezményezettjeinek mérete (99). A tagállamoknak minden egyes nem biztosított hozzáférési termék esetében részletes és objektív költségszámításokkal kell bizonyítaniuk azt, hogy az adott termék biztosítása a beavatkozás költségének aránytalan megnövekedésével járna. |
|
149. |
A hozzáférést igénylőtől érkező igény akkor tekinthető észszerűnek, amennyiben a) a hozzáférést igénylő üzleti tervet készít, amely indokolja az államilag támogatott hálózaton a termék fejlesztését; és b) ugyanazon a földrajzi területen másik vállalkozás nem kínál hasonló hozzáférési terméket a sűrűbben lakott területeken érvényes árakon (100). |
|
150. |
Amennyiben a hozzáférés iránti kérelem észszerű, a hozzáférés iránti kérelem teljesítésének többletköltségét a támogatás kedvezményezettjének kell viselnie. |
5.2.4.4.4 A nagykereskedelmi hozzáférés ára
|
151. |
A nagykereskedelmi hozzáférési termékek árának meghatározásakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyes termékek nagykereskedelmi hozzáférési ára az alábbi referenciaértékek és árazási elvek egyikén alapuljon:
|
|
152. |
A nemzeti szabályozó hatósággal konzultálni kell a nagykereskedelmi hozzáférési termékekről és a nagykereskedelmi hozzáférés feltételeiről, beleértve az árakat és a kapcsolódó vitákat is, az 5.2.4.6. szakaszban meghatározottak szerint. |
5.2.4.4.5 Visszakövetelés
|
153. |
A helyhez kötött és a mobilhálózatok kiépítését támogató állami beavatkozás támogatási összegét gyakran előzetesen állapítják meg, hogy fedezzék a támogatott infrastruktúra élettartama alatt várható finanszírozási hiányt. |
|
154. |
Ebben az esetben, mivel a jövőbeli költségek és bevételek általában bizonytalanok, a tagállamoknak indokolt szorosan nyomon követniük minden egyes államilag finanszírozott projekt végrehajtását (101) a támogatott infrastruktúra teljes élettartama alatt, és visszakövetelési mechanizmust előírniuk. Ez a mechanizmus lehetővé teszi azon információk megfelelő figyelembevételét, amelyeket a támogatás kedvezményezettje az állami támogatás igénylésekor nem tudott figyelembe venni az eredeti üzleti tervben. Azok a tényezők, amelyek hatással lehetnek a projekt jövedelmezőségére, és amelyeket nehéz, sőt lehetetlen kellő pontossággal előre meghatározni, például a következők lehetnek: a) a hálózat tényleges kiépítési költségei; b) az alapszolgáltatásokból származó tényleges bevételek; c) a ténylegeshasználatbavétel; és d) a nem alapszolgáltatásokból származó tényleges bevételek (102). |
|
155. |
A tagállamoknak visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazniuk a támogatott infrastruktúra élettartama alatt, ha a projekt támogatási összege meghaladja a 10 millió EUR-t. A tagállamoknak átláthatóan és egyértelműen meg kell határozniuk e mechanizmus szabályait a versenyeztetéses kiválasztási eljárás dokumentációjában. |
|
156. |
Nincs szükség visszakövetelésre abban az esetben, ha a projektet olyan közvetlen beruházási modell segítségével valósítják meg, amelyben az állami tulajdonban lévő, kizárólag nagykereskedelmi hálózatot a hatóság azzal az egyedüli céllal építi ki és üzemelteti, hogy tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítson valamennyi vállalkozás számára (103). |
|
157. |
Mivel különböző tényezők pozitív vagy negatív hatással lehetnek a támogatás kedvezményezettjének üzleti tervére, a visszakövetelési mechanizmust célszerű úgy kialakítani, hogy az mérlegelje és egyensúlyba hozza a következő két célkitűzést: a) ajánlott lehetővé tennie a tagállam számára, hogy visszaszerezze az észszerű nyereséget meghaladó összegeket (104); b) indokolt, hogy ne veszélyeztesse a vállalkozásoknak a versenyeztetéses kiválasztási eljárásban való részvételre (105) és a hálózat kiépítése során a költséghatékonyságra (hatékonyságnövelésre) törekvésre való ösztönzöttségét. A két célkitűzés megfelelő egyensúlyának elérése érdekében a tagállamoknak indokolt kritériumokat bevezetniük a hatékonyságjavulás ösztönzése érdekében (106). |
|
158. |
Az ösztönző összeget úgy kell megállapítani, hogy ne haladja meg az észszerű nyereség 30 %-át. Ajánlott, hogy a tagállamok ne követeljék vissza az említett küszöbértéket kitevő vagy az alatti többletnyereséget (vagyis az ösztönző összeggel megnövelt észszerű nyereséget) (107). A küszöbértéket meghaladó nyereséget a támogatás kedvezményezettje és a tagállam között a versenyeztetéses kiválasztási eljárás kimeneteléből adódó támogatási intenzitás alapján kell megosztani (108). |
|
159. |
A visszakövetelési mechanizmusoknak figyelembe kell venniük az államilag finanszírozott hálózatot érintő egyéb ügyletekből származó nyereséget is. Ha például egy vállalatot kifejezetten az államilag finanszírozott hálózat kiépítésére vagy üzemeltetésére hoztak létre, ha e vállalat egy meglévő részvényese a hálózat befejezésétől számított 7 éven belül vagy a támogatás odaítélésétől számított 10 éven belül eladja a vállalatban meglévő részvényeinek összességét vagy egy részét, a tagállamnak vissza kell fizettetnie minden olyan összeget, amellyel az értékesítés árbevétele meghaladja azt az árat, amelyen a jelenlegi részvényes észszerű nyereséget érne el (109). |
5.2.4.5
|
160. |
Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos maradjon, és ne vezessen túlkompenzációhoz vagy a nem támogatott tevékenységek kereszttámogatásához, a támogatás kedvezményezettjének biztosítania kell a számviteli szétválasztást, hogy egyértelműen azonosítsák az állami finanszírozással kiépített hálózat kiépítésének és üzemeltetésének költségeit, illetve a hasznosításából származó bevételeket. |
5.2.4.6
|
161. |
A széles sávú hálózatokat támogató legmegfelelőbb állami beavatkozások kialakításában különösen fontos szerepet játszanak a nemzeti szabályozó hatóságok. A nemzeti szabályozó hatóságok az ágazati szabályozás által rájuk ruházott kulcsfontosságú szerep miatt szakmai ismereteket és szakértelmet szereztek, és ők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy támogassák a hatóságokat az állami beavatkozások kialakításában. |
|
162. |
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy rendszerszinten vonják be a nemzeti szabályozó hatóságokat az állami beavatkozások kialakításába, végrehajtásába és nyomon követésébe, különösen, de nem kizárólag a) a célterületek azonosításába (feltérképezés és nyilvános konzultáció), b) a minőségi ugrással kapcsolatos követelmények teljesítésének értékelésébe, valamint c) a konfliktusrendezési mechanizmusokba, többek között az említett szempontok bármelyikével kapcsolatos viták esetén. |
|
163. |
Tekintettel a nemzeti szabályozó hatóságok nemzeti piacokkal kapcsolatos különleges szakértelmére, a tagállamoknak konzultálniuk kell a legalkalmasabb nemzeti szabályozó hatóságokkal a következőkről: a) a nagykereskedelmi hozzáférési termékek, feltételek és árképzés (5.2.4.4. szakasz), és b) az előzetes szabályozás hatálya alá tartozó meglévő infrastruktúrák (5.2.4.3. szakasz). Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságra ráruházták a széles sávú hálózatok kiépítésére irányuló állami beavatkozásban való részvételhez szükséges hatásköröket, a tagállamnak legalább 2 hónappal az állami támogatás bejelentése előtt ajánlott részletes leírást küldenie a nemzeti szabályozó hatóságnak a támogatási intézkedésekről, hogy a nemzeti szabályozó hatóságnak észszerű idő álljon rendelkezésére a véleménynyilvánításra. |
|
164. |
Bevált gyakorlatként – a nemzeti szabályozó hatóságok szabályozási keret szerinti hatásköreinek sérelme nélkül – a nemzeti szabályozó hatóságok iránymutatással szolgálhatnak a helyi hatóságok számára többek között a piacelemzés elvégzéséről, a nagykereskedelmi hozzáférési termékek meghatározásáról és az árképzésről. Ezeknek az iránymutatásoknak ajánlott figyelembe venniük a szabályozási keretet és a Bizottság által kiadott ajánlásokat (110). |
|
165. |
A nemzeti szabályozó hatóságok közreműködésén túl a tagállamok konzultálhatnak a nemzeti versenyhatóságokkal is, például azért, hogy tanácsot kapjanak arról, hogyan teremtsenek a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket, és hogyan kerüljék el, hogy az állami források aránytalanul nagy részét egyetlen vállalkozásnak ítéljék oda, megerősítve ezáltal annak (esetlegesen már erőfölényes) piaci helyzetét (111). |
|
166. |
A tagállamok olyan nemzeti kompetenciaközpontokat hozhatnak létre, mint a szélessáv-szakértői szolgálatok, amelyek segíthetik a hatóságokat a széles sávú hálózatok kiépítését támogató állami beavatkozás kialakításában (112). |
5.2.5 Átláthatóság, jelentéstétel, a támogatás nyomon követése
|
167. |
A tagállamoknak meg kell felelniük a 7. szakaszban meghatározott átláthatósági, jelentéstételi és nyomonkövetési követelményeknek. |
5.3 A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások
|
168. |
A helyhez kötött és a mobil hálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás negatív hatást gyakorolhat piaci torzulásokban kifejezve, és befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet. |
|
169. |
A Bizottság a verseny torzulásának és a kereskedelemre gyakorolt hatásnak a jelentőségét a versenytársakra gyakorolt hatások és a magánberuházások esetleges kiszorítása szempontjából értékeli. Az állami támogatás arra is ösztönözheti a helyi szolgáltatókat, hogy a piaci feltételek mellett kínált szolgáltatások helyett inkább az államilag finanszírozott hálózat által kínált szolgáltatásokat vegyék igénybe. Továbbá, amennyiben a támogatás kedvezményezettje valószínűleg a piacon már erőfölényben lévő vállalkozás, vagy az állami beruházás nyomán azzá válhat, a támogatás gyengítheti a versenytársak által rá gyakorolt versenynyomást. Még abban az esetben is, ha a torzulások egyedi szinten korlátozottnak tekinthetők, összességükben a támogatási programok továbbra is magas szintű torzuláshoz vezethetnek. |
5.4 A támogatás pozitív hatásainak és a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásoknak az összevetése
|
170. |
A Bizottság szembeállítja a tervezett támogatásnak a támogatott gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatásait a versenyre és a kereskedelmi feltételekre gyakorolt tényleges és potenciális negatív hatásaival. Ahhoz, hogy az állami támogatás összeegyeztethető legyen a belső piaccal, a pozitív hatásainak meg kell haladniuk a negatív hatásait. |
|
171. |
Először is, a Bizottság a támogatásnak a támogatott gazdasági tevékenységekre gyakorolt pozitív hatásait fogja értékelni, beleértve a digitális szakpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulását is. A tagállamnak kontrafaktuális elemzés alapján bizonyítania kell, hogy az intézkedésnek pozitív hatásai vannak ahhoz képest, ami a támogatás nélkül következett volna be. Az 5.2.1. szakasznak megfelelően a pozitív hatások magukban foglalhatják az állami beavatkozás célkitűzéseinek elérését, például egy olyan új hálózat piaci kiépítését, amely növeli a kapacitást és a sebességet, egyúttal pedig alacsonyabb árakat, a végfelhasználók számára bővebb kínálatot, jobb minőséget és innovációt biztosít. Ennek következtében a végfelhasználók jobban hozzáférnek az online forrásokhoz, ami valószínűleg ösztönzi a kereslet élénkülését. Ez végeredményben hozzájárulhat a digitális egységes piac kiteljesítéséhez, és hasznot hajt az egész uniós gazdaság számára. |
|
172. |
Emellett a Bizottság adott esetben azt is figyelembe veheti, hogy a támogatás más pozitív hatásokkal jár-e, például a hálózati műveletek energiahatékonyságának javulásával vagy az uniós szakpolitikák, például az európai zöld megállapodás tekintetében. |
|
173. |
Másodszor, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a negatív hatások a szükséges minimumra korlátozódnak. A támogatás szükségességét, megfelelőségét és arányosságát figyelembe vevő intézkedés kialakításakor (5.2.2. 5.2.3. és –5.2.4. szakasz) a tagállamoknak figyelembe kell venniük például a projektek méretét, az egyedi és halmozott támogatási összegeket, a várható kedvezményezettek jellemzőit (például azt, hogy jelentős piaci erővel rendelkeznek-e), valamint a célterületek jellemzőit (például az adott területen meglévő vagy hitelt érdemlően tervbe vett jól teljesítő hálózatok számát). Ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja a várható negatív hatásokat, hasznos, ha a tagállamok benyújtják a rendelkezésükre álló hatásvizsgálatokat, valamint a hasonló korábbi programok esetében elvégzett utólagos értékeléseket. |
6. A használatbavételre irányuló intézkedések összeegyeztethetőségének értékelése
|
174. |
A széles sávú hálózat rendelkezésre állása előfeltétele annak, hogy elő lehessen fizetni a széles sávú szolgáltatásokra. Ugyanakkor ez egyes esetekben nem feltétlenül elegendő annak biztosításához, hogy a végfelhasználóknak (különösen az 53. és a 61. pontban említett) igényei kielégítésre kerüljenek, és hogy a társadalom egésze számára biztosított előnyök megvalósuljanak. |
|
175. |
Ennek oka az lehet, hogy a végfelhasználók viszonylag alacsony hajlandóságot mutatnak a széles sávú szolgáltatásokra való előfizetésre. Ez az alacsony hajlandóság különböző okokra vezethető vissza, többek között a következőkre: a) a széles sávú szolgáltatásokra való előfizetés költségeinek általában a végfelhasználóknál vagy különösen a bizonytalan helyzetben lévő végfelhasználók egyes kategóriáinál jelentkező gazdasági hatása; és b) a széles sávú szolgáltatásokra való előfizetésből származó előnyök ismeretének hiánya. |
|
176. |
Az olyan keresletoldali intézkedéseket, mint az utalványok, úgy alakítják ki, hogy csökkentsék a végfelhasználók költségeit, és ezek az intézkedések hasznosak lehetnek a rendelkezésre álló széles sávú szolgáltatások igénybevétele tekintetében fennálló konkrét piaci hiányosságok orvoslása szempontjából. A hálózati összekapcsoltsághoz való széles körű és megfizethető hozzáférés pozitív externáliákat eredményez, mivel a gazdaság valamennyi ágazatában képes felgyorsítani a növekedést és az innovációt. Amennyiben például a magas kiskereskedelmi árak miatt nem biztosítható a kielégítő széles sávú szolgáltatásokhoz való megfizethető hozzáférés, az állami támogatás orvosolhatja az ilyen piaci hiányosságot. Ilyen esetekben az állami támogatás nyújtása pozitív hatásokkal járhat. |
|
177. |
Az utalványok nem minősülnek a végfelhasználóknak – köztük az egyéni fogyasztóknak – nyújtott támogatásnak, ha e végfelhasználók nem végeznek a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységet. Az utalványok ugyanakkor a végfelhasználók tekintetében támogatásnak minősülhetnek, amennyiben e végfelhasználók a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységet folytatnak. A legtöbb esetben mindazonáltal a támogatás a de minimis rendelet (113) hatálya alá tartozhat, tekintettel az utalványok korlátozott értékére. |
|
178. |
Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata megerősíti, hogy amennyiben olyan végfelhasználóknak, például egyéni fogyasztóknak nyújtanak előnyt, akik nem végeznek gazdasági tevékenységet, az továbbra is jelenthet bizonyos vállalkozásoknak nyújtott előnyt, és így a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhet (114). |
|
179. |
Az utalványok tehát az elektronikus hírközlési ágazat olyan vállalkozásainak nyújtott támogatásnak minősülhetnek, amelyek a meglévő széles sávú hálózatok felhasználásával képesek lesznek javítani vagy bővíteni az általuk kínált szolgáltatásokat, és így a széles sávú ágazat más vállalkozásainak rovására erősíteni tudják piaci pozíciójukat. E vállalkozások az állami támogatások ellenőrzése alá tartoznak, amennyiben az általuk kapott előny meghaladja a csekély összegű támogatás szintjeit. |
|
180. |
Utalványok nem nyújthatók olyan területeken, ahol nincs támogatható szolgáltatásokat nyújtó hálózat. |
6.1 Szociális utalványok
|
181. |
A szociális utalványok célja, hogy bizonyos egyéni fogyasztókat támogassanak széles sávú szolgáltatások beszerzésében vagy megtartásában. Ezen utalványok a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülhetnek, mint „a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják”. |
|
182. |
Ahhoz, hogy azok a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében összeegyeztethetőek legyenek, a szociális utalványokat a magánszemély fogyasztók olyan konkrét kategóriái számára kell fenntartani, akiknek a pénzügyi helyzete szociális okokból (például alacsonyabb jövedelmű családok, hallgatók, tanulók stb.) (115) indokolja a támogatás nyújtását. E célból a tagállamoknak objektív kritériumok alapján meg kell határozniuk azon fogyasztói kategóriákat, amelyeket a szociális utalványrendszerek megcélozni kívánnak (116). |
|
183. |
Az elszámolható költségek közé tartozhat a havi díj, a szokásos (117) létesítési költségek és a fogyasztó számára a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges végberendezések. A házon belüli huzalozás és a fogyasztó magántulajdonában álló ingatlan, illetve az annak közvetlen közelében található, köztulajdonban lévő ingatlant érintő, korlátozott mértékű telepítés költségei is támogathatók, amennyiben szükségesek a szolgáltatás nyújtásához és ahhoz járulékosak. |
|
184. |
A szociális utalványok felhasználhatók új széles sávú szolgáltatásokra való előfizetésre vagy a meglévő előfizetések megtartására (a továbbiakban: támogatható szolgáltatások). |
|
185. |
A termékek származásán alapuló megkülönböztetés elkerülésére vonatkozó követelmény (lásd a 181. pontot) a technológiasemlegesség elvének betartásával teljesül. A fogyasztók a szociális utalvány felhasználásával a szolgáltatás nyújtására képes bármely szolgáltatótól be kell, hogy tudják szerezni a támogatható széles sávú szolgáltatásokat, függetlenül a szolgáltatás nyújtásához használt technológiától. A szociális utalványok rendszerének biztosítania kell az összes lehetséges szolgáltatóval szembeni egyenlő bánásmódot, valamint a szolgáltatók lehető legszélesebb választékát kell nyújtania a fogyasztók számára. E célból a tagállamnak létre kell hoznia egy, az összes jogosult szolgáltatót tartalmazó online nyilvántartást, vagy ezzel egyenértékű alternatív módszert kell alkalmaznia az állami beavatkozás nyitottságának, átláthatóságának és megkülönböztetésmentes jellegének biztosítása érdekében. A fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hogy tájékozódhassanak a támogatható szolgáltatások nyújtására képes valamennyi vállalkozásról. A támogatható széles sávú szolgáltatások nyújtására képes valamennyi vállalkozás számára objektív és átlátható kritériumok (például az ilyen szolgáltatások nyújtására vonatkozó minimumkövetelményeknek való megfelelés képessége) alapján lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kérelemre szerepeljen az online nyilvántartásban vagy a tagállam által választott bármely alternatívhelyen. A nyilvántartás (vagy a választott alternatív hely) a fogyasztókat segítő további információkat is megadhat, például a különböző vállalkozások által nyújtott szolgáltatások típusát. |
|
186. |
A tagállamoknak nyilvános konzultációt kell folytatniuk a rendszer fő jellemzőiről. A nyilvános konzultáció időtartama legalább 30 nap kell legyen. |
|
187. |
A tagállamok további biztosítékokat vezethetnek be a szociális utalványokkal való, a fogyasztók, a szolgáltatók vagy más érintett kedvezményezettek általi esetleges visszaéléseknek az elkerülése végett. Például bizonyos esetekben, amikor csak az új támogatható szolgáltatásokra való előfizetés részesül támogatásban, további biztosítékokra lehet szükség annak garantálása érdekében, hogy a szociális utalványokat ne használják széles sávú szolgáltatások beszerzésére abban az esetben, ha ugyanazon háztartás egy másik tagja már rendelkezik előfizetéssel egy támogatható szolgáltatásra. |
|
188. |
Emellett a tagállamoknak meg kell felelniük az átláthatóságról, a jelentéstételről és a nyomon követésről szóló 7. szakaszban meghatározott követelményeknek. |
6.2 Konnektivitási utalványok
|
189. |
A konnektivitási utalványokat a végfelhasználók szélesebb kategóriái számára is ki lehet alakítani (például konnektivitási utalványok fogyasztók vagy bizonyos vállalkozások, köztük kis- és középvállalkozások számára) egy adott gazdasági tevékenység fejlesztéséhez hozzájáruló, széles sávú szolgáltatások igénybevételének ösztönzése érdekében. Az ilyen intézkedés a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján. |
|
190. |
A Bizottság az ilyen intézkedéseket akkor tekinti összeegyeztethetőnek, ha azok hozzájárulnak egy gazdasági tevékenység fejlődéséhez (első feltétel), anélkül, hogy a kereskedelmi feltételeket indokolatlanul, a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolnák (második feltétel). |
6.2.1 Első feltétel: valamely gazdasági tevékenység fejlődésének előmozdítása
|
191. |
A Bizottság úgy véli, hogy az olyan konnektivitásiutalvány-rendszerek, amelyek hatékonyan elősegítik egyes széles sávú szolgáltatások igénybevételét, előmozdíthatják számos gazdasági tevékenység fejlődését azáltal, hogy javítják a hálózati összekapcsoltságot és a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amennyiben az érintett szolgáltatások igénybevétele terén piaci hiányosság mutatkozik (118). |
|
192. |
A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a konnektivitásiutalvány-rendszerek ösztönző hatással bírnak. |
|
193. |
Indokolt, hogy a konnektivitási utalványok az elszámolható költségek legfeljebb 50 %-át fedezzék (119). Az elszámolható költségek közé tartozhat a havi díj, a szokásos létesítési költségek és a végfelhasználók számára a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges végberendezések. A házon belüli huzalozás és a végfelhasználók magántulajdonában álló ingatlant vagy az annak közvetlen közelében található, köztulajdonban lévő ingatlant érintő, korlátozott mértékű telepítés költségei is támogathatók, amennyiben szükségesek a szolgáltatás nyújtásához és ahhoz járulékosak. |
6.2.2 Második feltétel: a támogatás indokolatlanul nem érintheti a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben
|
194. |
Az állami támogatásnak indokolt olyan helyzetekre irányulnia, amikor a támogatás olyan lényegi javulást eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani, azaz amikor a támogatás a megfelelő széles sávú szolgáltatások igénybevétele tekintetében tapasztalható piaci hiányosság kezeléséhez szükséges. Ha például a konnektivitásiutalvány-rendszerek nem a végfelhasználók igényeinek kielégítésére irányulnak az igénybevétele tekintetében (például ha az utalványokat a kereslet ösztönzése helyett a kiépítés támogatására használják fel), vagy nem tartják tiszteletben a technológiasemlegességet, az ilyen rendszerek nem minősülnek megfelelő szakpolitikai eszköznek. Ilyen esetekben az utalványok formájában nyújtott támogatás indokolatlanul befolyásolná a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, ezért nem valószínű, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja őket nyilvánítani a Bizottság. |
|
195. |
A konnektivitási utalványok nem használhatók fel meglévő szolgáltatások fenntartására. Az utalványok felhasználhatók új szolgáltatás vásárlására vagy a meglévőről magasabb szintűre való váltásra. Ha a konnektivitási utalványok felhasználhatók meglévő előfizetésekről magasabb szintűre való váltásra, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy az utalványrendszer nem torzítja indokolatlanul a versenyt kis- és nagykereskedelmi szinten, például nem generál aránytalan rendkívüli nyereséget egyes üzemeltetők számára, miközben indokolatlanul hátrányos más üzemeltetőkre nézve. |
|
196. |
A konnektivitási utalványoknak technológiasemlegesnek kell lenniük. Lehetővé kell tenni a végfelhasználók számára, hogy a konnektivitási utalványokat a támogatható széles sávú szolgáltatásoknak az azok nyújtására képes bármely szolgáltatótól való beszerzésére használják, függetlenül a szolgáltatás nyújtásához használt technológiától. A konnektivitási utalványrendszereknek biztosítaniuk kell az összes lehetséges szolgáltatóval szembeni egyenlő bánásmódot, valamint a szolgáltatók lehető legszélesebb választékát kell nyújtania a végfelhasználók számára. E célból a tagállamnak létre kell hoznia egy, az összes jogosult szolgáltatót tartalmazó online nyilvántartást, vagy ezzel egyenértékű alternatív módszert kell alkalmaznia az állami beavatkozás nyitottságának, átláthatóságának és megkülönböztetésmentes jellegének biztosítása érdekében. A végfelhasználóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy lekérjék a támogatható szolgáltatások nyújtására képes valamennyi vállalkozásról szóló információkat. Minden olyan vállalkozásnak, amely objektív és átlátható kritériumok (például az ilyen szolgáltatás nyújtásához szükséges minimumfeltételek teljesítésére való képesség) alapján képes szolgáltatásokat nyújtani, kérésre lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szerepeljen az online nyilvántartásban vagy a tagállam által választott bármely alternatív helyen . A nyilvántartás (vagy a választott alternatív módszer) a végfelhasználókat segítő további információkat is megadhat, például a különböző vállalkozások által nyújtott szolgáltatások típusát. |
|
197. |
A piaci torzulások minimalizálása érdekében a tagállamoknak piaci értékelést kell végezniük, hogy azonosítsák a területen jelen lévő támogatható szolgáltatókat, és hogy információkat gyűjtsenek piaci részesedésük kiszámításához. A piaci értékelésnek meg kell határoznia, hogy a konnektivitásiutalvány-rendszer egyes szolgáltatók számára aránytalan előnyt biztosíthatna-e más szolgáltatók kárára, esetlegesen erősítve a (helyi) erőfölényt. A piaci értékelésnek azt is meg kell állapítania, hogy tényleg szükség van-e a konnektivitásiutalvány-rendszer bevezetésére, összehasonlítva a beavatkozási terület(ek) helyzetét a tagállam vagy az Unió más területein fennálló helyzettel. Az utalványrendszer értékelése és az arról való döntés során a végfelhasználók körében való elterjedés tendenciáit is meg lehet vizsgálni. |
|
198. |
A tagállamoknak nyilvános konzultációt kell folytatniuk a rendszer fő jellemzőiről. A nyilvános konzultációnak legalább 30 napig kell tartania. |
|
199. |
Ha a széles sávú szolgáltatások szolgáltatója vertikálisan integrált vállalkozás és kiskereskedelmi piaci részesedése meghaladja a 25 %-ot, e szolgáltatónak az érintett nagykereskedelmi hozzáférési piacon olyan nagykereskedelmi hozzáférési termékeket kell kínálnia, amelyek alapján bármely hozzáférést igénylő képes lesz nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosítani a támogatható szolgáltatásokat. A nagykereskedelmi hozzáférési árat az 5.2.4.4.4. szakaszban meghatározott elvek szerint kell megállapítani. |
|
200. |
A versenyre gyakorolt negatív hatások korlátozása érdekében a konnektivitásiutalvány-rendszer időtartama főszabály szerint nem haladhatja meg a 3 évet (120). Az egyes végfelhasználók esetében az utalványok érvényessége nem haladhatja meg a 2 évet. |
|
201. |
Emellett a tagállamoknak meg kell felelniük az átláthatóságról, a jelentéstételről és a nyomon követésről szóló 7. szakaszban meghatározott követelményeknek. |
7. Átláthatóság, jelentéstétel, nyomon követés
7.1 Átláthatóság
|
202. |
A tagállamoknak közzé kell tenniük a következő információkat a Bizottság Támogatásátláthatósági Moduljában (121) vagy egy átfogó állami támogatási weboldalon nemzeti vagy regionális szinten:
|
|
203. |
A 202. pont b) alpontjában említett információkat a támogatás odaítélésének időpontjától számított 6 hónapon belül, illetve adókedvezmények formájában nyújtott támogatás esetében az adóbevallás esedékességének dátumától számított 1 éven belül kell közzétenni (122). |
|
204. |
A tagállamoknak oly módon kell kialakítaniuk a 202. pontban említett átfogó állami támogatási weboldalaikat, hogy azokon könnyen hozzá lehessen férni az információkhoz. A jogellenes, de később összeegyeztethetőnek ítélt támogatások esetében a tagállamoknak a támogatást összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat keltétől számított 6 hónapon belül közzé kell tenniük ezeket az információkat. |
|
205. |
A Szerződés szerinti állami támogatási szabályok érvényesíthetőségének érdekében az információknak a támogatás nyújtásának időpontjától számított legalább tíz évig rendelkezésre kell állniuk. Az információkat szabad felhasználású, táblázatos adatformátumban kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok hatékony keresését, kivonatolását, letöltését és könnyű internetes közzétételét; erre például a CSV vagy az XML formátum alkalmas. A nyilvánosság számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozás nélkül hozzáférjen a weboldalhoz, ideértve az előzetes felhasználói regisztráció nélküli hozzáférést is. |
|
206. |
A Bizottság a weboldalán közzéteszi az állami támogatásokra vonatkozó, a 202. pontban említett nemzeti vagy regionális weboldalra mutató hivatkozást. |
7.2 Jelentéstétel
|
207. |
Az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (123) és a 794/2004/EK bizottsági rendelet (124) értelmében a tagállamoknak az ezen iránymutatás alapján jóváhagyott minden egyes támogatási intézkedésről éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. |
|
208. |
A 207. pontban említett éves jelentések mellett a tagállamoknak kétévente jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak, amely a III. mellékletnek megfelelően tartalmazza az ezen iránymutatás alapján jóváhagyott támogatási intézkedésekre vonatkozó legfontosabb információkat. |
7.3 Nyomon követés
|
209. |
A tagállamoknak részletes nyilvántartást kell vezetniük valamennyi támogatási intézkedésről. E nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell minden olyan információt, amely szükséges annak megállapításához, hogy az ezen iránymutatásban meghatározott valamennyi összeegyeztethetőségi feltétel teljesül-e. A tagállamoknak ezeket a nyilvántartásokat a támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 évig meg kell őrizniük, és kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk. |
8. Utólagos értékelési terv
|
210. |
A verseny és a kereskedelem torzulása mérséklésének további biztosítása érdekében a Bizottság előírhatja, hogy egyes programokat utólagosan értékeljenek, annak ellenőrzése céljából, hogy a) megvalósultak-e az összeegyeztethetőségről szóló határozatot megalapozó feltételezések és feltételek, b) hatékony-e a támogatási intézkedés az előre meghatározott célkitűzésekhez képest, c) a támogatási intézkedés milyen hatást gyakorolt a piacra és a versenyre, továbbá hogy keletkeznek-e olyan indokolatlan torzító hatások a támogatási program során, amelyek ellentétesek az Unió érdekeivel (125). |
|
211. |
Utólagos értékelésre lesz szükség a nagy támogatási költségvetéssel rendelkező vagy új jellemzőket tartalmazó programok esetében, illetve akkor, ha jelentős piaci, technológiai vagy szabályozási változások várhatók. Az utólagos értékelés minden esetben kötelező a program tekintetében, ha az állami támogatási költségvetés vagy az elszámolt kiadások meghaladják a 150 millió EUR-t bármely évben vagy a 750 millió EUR-t a teljes időtartamuk alatt. A programok teljes időtartama magában foglalja a program és bármely hasonló célkitűzésű és földrajzi területet lefedő korábbi program együttes időtartamát, ezen iránymutatás közzétételétől kezdődően. Tekintettel az értékelés célkitűzéseire, és hogy az értékelés ne rójon aránytalan terhet a tagállamokra és a kisebb támogatási projektekre, az iránymutatás közzétételétől kezdődően utólagos értékeléseket csak olyan támogatási programok esetében kell készíteni, amelyek teljes időtartama meghaladja a 3 évet. |
|
212. |
Az utólagos értékelés követelményétől el lehet tekinteni azon támogatási programok esetében, amelyek: a) olyan, hasonló célkitűzésre és földrajzi területre irányuló program közvetlen folytatásának minősülnek, amely értékelés tárgyát képezte, amelyről készült végső értékelő jelentés a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv szerint, és amelynél nem merültek fel kedvezőtlen megállapítások. Amennyiben egy program végső értékelő jelentése nem felel meg a jóváhagyott értékelési tervnek, a programot azonnali hatállyal fel kell függeszteni. |
|
213. |
Az értékelés célja annak ellenőrzése, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségének alapjául szolgáló feltételezések és feltételek, különös tekintettel a támogatási intézkedés szükségességére és eredményességére, az intézkedés általános és egyedi célkitűzéseinek fényében. Az értékelésnek ajánlott vizsgálnia a programnak a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt hatását is. |
|
214. |
A 211. pontban említett értékelési követelmény hatálya alá tartozó támogatási programok esetében a tagállamoknak be kell jelenteniük az értékelési terv tervezetét, amely a program Bizottság általi értékelésének szerves részét képezi. A tervet a következők szerint kell bejelenteni:
|
|
215. |
Az értékelésiterv-tervezetnek összhangban kell lennie a Bizottság által meghatározott közös módszertani elvekkel (126). A tagállamoknak közzé kell tenniük a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervet. |
|
216. |
Az utólagos értékelést a támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell elvégeznie az értékelési terv alapján. Mindegyik értékelésnek tartalmaznia kell legalább egy időközi és egy végső értékelő jelentést. A tagállamoknak mindkét jelentést közzé kell tenniük. |
|
217. |
A végső értékelő jelentést a támogatási program esetleges meghosszabbításának értékeléséhez szükséges kellő időben, de legkésőbb 9 hónappal a program lejárta előtt be kell nyújtani a Bizottságnak. Ez az időszak lerövidíthető azon programok esetében, amelyeknél a végrehajtás utolsó 2 évében válik szükségessé az értékelési követelmény alkalmazása. Az egyes értékelések pontos terjedelmét és menetét a támogatási programot jóváhagyó határozat rögzíti majd. Minden későbbi, hasonló célkitűzést szolgáló támogatási intézkedés bejelentésében ismertetni kell, hogyan vették figyelembe az értékelés eredményeit. |
9. Záró rendelkezések
|
218. |
A Bizottság az ezen iránymutatásban foglalt elveket az iránymutatás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő naptól alkalmazza. |
|
219. |
A Bizottság az ezen iránymutatásban meghatározott elveket fogja alkalmazni azokra a bejelentett támogatásokra, amelyek tekintetében határozathozatalra kérik fel ezen iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően, még akkor is, ha a támogatást ezen időpont előtt jelentették be. |
|
220. |
A jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok megállapításáról szóló bizottsági közleménnyel (127) összhangban a Bizottság a jogellenes támogatásokra a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos szabályokat alkalmazza. A Bizottság ennek megfelelően az iránymutatás közzétételének időpontját követően nyújtott jogellenes támogatások esetében az ebben az iránymutatásban foglalt elveket alkalmazza. |
|
221. |
A Bizottság a Szerződés 108. cikkének (1) bekezdése alapján a következő megfelelő intézkedéseket javasolja a tagállamoknak:
|
(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé,2016. szeptember 14., COM(2016) 587 final.
(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európa digitális jövőjének megtervezése, 2020. február 19., COM(2020) 67 final.
(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja, 2021. március 9., COM(2021) 118 final.
(4) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról, COM(2021) 574 final, 2021/0293 (COD).
(5) A gigabitalapú társadalomról szóló közlemény 3. szakasza.
(6) Az Európa digitális jövőjének megtervezéséről szóló közlemény 3. végjegyzete.
(7) A fejlesztés jelenlegi szakaszában az FTTH-hálózat, az FTTB-hálózat és a jól teljesítő kábelhálózat (legalább DOCSIS 3.1.) tud 1 Gbps letöltési sebességet biztosítani.
(8) A digitális iránytűről szóló közlemény 3.2. szakasza.
(9) A DDPP-javaslat (7) preambulumbekezdése.
(10) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért”, 2020. május 27., COM(2020) 456 final.
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.). Lásd még: A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).
(12) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, 2019. december 11., COM(2019) 640 final.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).
(15) A Bizottság közleménye – Uniós iránymutatás az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról, 2013. január 26., (HL C 25., 2013.1.26.) (a széles sávú hálózatokról szóló 2013. évi iránymutatás).
(16) Lásd az értékelés eredményeiről szóló, 2021. július 7-i bizottsági szolgálati munkadokumentumot, SWD(2021) 195 final.
(17) Lásd: Bizottsági szolgálati munkadokumentum a széles sávú infrastruktúra kiépítésére vonatkozó állami támogatási szabályok értékelésének vezetői összefoglalójáról, 2021. július 7., SWD(2021) 194 final.
(18) Például: A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
(19) Például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 249., 2021.7.14., 38. o.) szerint nyújtott támogatás.
(20) A Bizottság közleménye – Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.)., 2.2. szakasz.
(21) Lásd: a Bíróság 1995. szeptember 13-i ítélete, TWD kontra Bizottság, T-244/93 és T-486/93, ECLI:EU:T:1995:160, 56. pont. Lásd még: A Bizottság közleménye – Bizottsági közlemény a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről (HL C 247., 2019.7.23., 1. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/61/EU irányelve (2014. május 15.) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről (HL L 155., 2014.5.23., 1. o.).
(23) Az FTTx különböző típusú hálózatokra utal, beleértve az épületig vezetett üvegszálas hálózatot (FTTB), az otthonig vezetett üvegszálas hálózatot (FTTH), a fogyasztóig vezetett üvegszálas hálózatot (FTTP) és az elosztószekrényig vezetett üvegszálas hálózatot (FTTC). Az FTTC-hálózatok azonban csak akkor képesek helyhez kötött szupergyors szolgáltatásokat nyújtani, ha bizonyos hosszúságú hurkokra vektorizálást alkalmaznak (a VDSL – nagyon nagy sebességű digitális előfizetői vonal – teljesítményét javító technológia).
(24) A DOCSIS a „kábelalapú adatszolgáltatási interfészre vonatkozó előírások”. Ez egy globálisan elismert távközlési szabvány, amely specifikációk generációit fejleszti ki és írja elő (DOCSIS 1.0, DOCSIS 1.1, DOCSIS 2.0, DOCSIS 3.0, DOCSIS 3.1 stb.). A piac jelenlegi állása szerint a DOCSIS 4.0 specifikációit dolgozták ki.
(25) Például az 5G-technológián alapuló, vezeték nélküli helyhez kötött hozzáférési hálózatok, potenciálisan egyéb vezeték nélküli technológiák is, amelyek helyhez kötött rádiós megoldásokat foglalnak magukban, főként a következő generációs wifi (Wi-Fi6).
(26) A műholdas technológiai megoldásokat jelenleg egyes esetekben távoli vagy elszigetelt területeken alkalmazzák olyan helyzetekben, amikor azok megfelelő szintű helyhez kötött széles sávú szolgáltatásokat tudnak nyújtani. A jövőben várhatóan olyan fejlettebb műholdak állnak majd rendelkezésre, amelyek képesek jelentősen javítani a széles sávú szolgáltatások minőségét és szupergyors sebességet biztosítani (ideértve a nagyon nagy átbocsátóképességű műholdakat is). A műholdak szerepet játszanak a hatóságok számára történő szolgáltatásnyújtásban is. Számos alacsony Föld körüli pályán (LEO) haladó műhold-konstelláció van előkészítés alatt, amelyek várhatóan csökkenteni tudják a késleltetést.
(27) Valamennyi mobil széles sávú rendszer (2G, 3G, 4G és 5G) a Nemzetközi Távközlési Egyesület nemzetközi mobiltávközlési (IMT) szabványain alapul. Az IMT-szabványok a nagy sebességű széles sávú szolgáltatásokra vonatkozó előírások és követelmények, amelyek az adott időkereten belüli technológiai fejlődésen alapulnak. A mobilhálózatok fokozatosan integrálják az új szabványok jellemzőit és képességeit. Emellett a használt, eltérő terjedési jellemzőkkel rendelkező spektrum mennyisége és típusa jelentős hatással van a nyújtott szolgáltatás minőségére. Például az 5G szolgáltatások tekintetében azonosított három úttörő sáv közül a jelenlegi becslések szerint a 700 MHz-es frekvenciasáv alkalmasabb a nagy kiterjedésű és a beltéri lefedettségre; a 3,6 GHz-et (3,4–3,8 GHz) nagy kapacitás, de a 700 MHz-es sávnál kisebb lefedettség jellemzi; a 26 GHz-et (24,25–27,5 GHz) valószínűleg kisebb, de nagyon nagy igényű gócponti területeken (például közlekedési csomópontokban, szórakozóhelyeken, ipari vagy kiskereskedelmi helyszíneken, vagy vidéki területeken a főútvonalak és vasútvonalak mentén) használják, és nem alkalmazzák nagy területi lefedettség elérésére. Az új mobilgenerációk az eredetileg az előző generációk által használt frekvenciasávokat is használhatják.
(28) A 2G későbbi verziói (az úgynevezett 2G Enhanced vagy 2.xG) magasabb rendűek voltak magánál a 2G-nél. A 3G feletti fokozatos növekedést eredményező fejlesztések (3.xG verziók) teljesítménye jobb volt a 3G-hez képest. A 4G esetében is a 4.5G cellás hírközlő rendszer több szempontból is jobb a 4G-nél. A 4,5G az LTE fejlődésének eredménye, amelynek öröksége az LTE-Advanced. Az 5G hálózatok kezdeti kiépítése valószínűleg a kiterjesztett mobil széles sávú szolgáltatásokra fog összpontosítani (az 5G tekintetében meghatározott használati esetek egyike). Az önálló 5G hálózatok várhatóan jelentős javulást hoznak a sebesség és a késleltetés szempontjából, miközben a csatlakoztatott eszközök nagyobb sűrűségét támogatják az előző generációkhoz képest, és új funkciókat – például hálózatszeletelést – tesznek elérhetővé, amelyek viszont új felhasználási lehetőségeket kínálnak az 5G számára.
(29) A nem önálló 5G hálózatok új berendezéseket és 5G frekvenciákat használhatnak a szolgáltatás minőségének javítása érdekében, de továbbra is használhatnak 4G hálózati elemeket.
(30) Az egyes spektrumsávokhoz kapcsolódó lefedettségi kötelezettségek jelenleg például a spektrum típusától függően megkövetelik a népesség vagy a terület bizonyos százalékának lefedettségét, valamint a sebességre és a késleltetésre vonatkozó minőségi minimumkövetelményeket írnak elő. Az ilyen lefedettséggel kapcsolatos kötelezettségeket gyakran az adott frekvencia kiosztásától számított legfeljebb 5 éven belül, néha pedig legfeljebb 7 éven belül kell teljesíteni.
(31) A mobilhálózatok korai generációiban a felhordó hálózatot a rádiós bázisállomástól a mobil-kapcsolóközpontig nagyrészt pontról pontig tartó mikrohullámú kapcsolat biztosította. Az LTE-Advanced kiépítése és az 5G bevezetése a felhordó hálózat tekintetében nagyobb követelményekhez vezetett, és azt eredményezte, hogy egyre növekvő mértékben használnak száloptikás hálózatokat a bázisállomások csatlakoztatására.
(32) Az ítélkezési gyakorlat szerint az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásokat hatósági jogi aktus útján kell e feladattal megbízni. Valamely vállalkozást például koncessziós szerződés útján is meg lehet bízni ÁGÉSZ-szal; lásd: a Törvényszék 2000. június 13-i ítélete, EPAC kontra Bizottság, T-204/97 és T-270/97 egyesített ügyek, ECLI:EU:T:2000:148, 126. pont; a Törvényszék 2005. június 15-i ítélete, Fred Olsen kontra Bizottság, T-17/02, ECLI:EU:T:2005:218, 186. és 188–189. pont.
(33) 280/00, EU:C:2003:415, 87–95. pontja.
(34) Az ÁGÉSZ-csomag a következő jogi aktusokat tartalmazza: A Bizottság közleménye az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról (HL C 8., 2012.1.11., 4. o.); A Bizottság határozata (2011. december 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.); A Bizottság közleménye a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabályról (HL C 8., 2012.1.11., 15. o.); A Bizottság 360/2012/EU rendelete (2012. április 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.). A Bizottság 2019 júniusában elindította az általános gazdasági érdekű egészségügyi és szociális szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok, valamint a 360/2012/EU rendelet értékelését.
(35) A Bizottság közleménye – A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (HL C 8., 2012.1.11., 15. o.), (13) pont.
(36) Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek végrehajtására az (EU) 2018/1972 irányelv rendelkezései alkalmazandók.
(37) Lásd az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 49. pontját. Lásd még: a Törvényszék 2013. szeptember 16-i ítélete, Colt Télécommunications France kontra Bizottság, T-79/10, ECLI:EU:T:2013:463, 154. pont; a Bizottság C(2016) 7005 final határozata (2016. november 7.) az SA.37183. (2015/NN.) számú – Franciaország – Plan France Très Haut Débit ügy, (263) preambulumbekezdés (HL C 68., 2017.3.3., 1. o.).
(38) Lásd az (EU) 2018/1972 irányelv 84., 85., és 86. cikkét.
(39) Lásd az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 50. pontját. Lásd még: a Bizottság C(2006) 436 végleges határozata (2006. március 8.) az N284/05. számú – Írország – Regionális szélessávú program: Metropolitan Area Networks (MANs), II. és III. fázis ügyben (HL C 207., 2006.8.30., 3. o.) és a Bizottság C(2007) 3235 végleges határozata (2007. július 10.), az N890/06. számú – Franciaország – Aide du Sicoval pour un réseau de très haut débit ügyben (HL C 218, 2007.9.18., 1. o.).
(40) Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek végrehajtására az (EU) 2018/1972 irányelv rendelkezései alkalmazandók.
(41) Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek végrehajtására az (EU) 2018/1972 irányelv rendelkezései alkalmazandók.
(42) E biztosítékok magukban foglalhatják az egyes esetek sajátosságaitól függően a kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatás korlátozását, a számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettséget, de tartalmazhatják egy, a vertikálisan integrált vállalkozástól szerkezetileg és jogilag is különálló szervezet létrehozását is. E szervezetnek ajánlott kizárólagosan felelnie a ráruházott általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat teljesítéséért és az annak való megfelelésért. Az egyetemes széles sávú szolgáltatásokat nyújtó széles sávú hálózat kiépítését követően ugyanis a piaci feltételek mellett működő kiskereskedelmi széles sávú szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások általában képesek arra, hogy a végfelhasználók számára versenyképes áron nyújtsanak ilyen szolgáltatásokat. Lásd: a Bizottság C(2016) 7005 final határozata (2016. november 7.). az SA.37183. (2015/NN.) – Franciaország – Plan France Très Haut Débit ügyben (HL C 68., 2017.3.3., 1. o.).
(43) Ahol a helyhez kötött hálózat kiépítési költségei nagyon magasak, a helyhez kötött hálózat alternatívájaként bizonyos mértékben nagy teljesítményű mobilhálózat is használható, a konkrét körülményektől függően. A két technológia között azonban továbbra is jelentős minőségi különbségek vannak. A helyhez kötött hálózatoktól eltérően a mobilhálózatok lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy kommunikáció közben mozogjanak (például autóban). Ugyanakkor a helyhez kötött hálózatok nagyobb fokú stabilitást nyújtanak, különösen az adatátvitel tekintetében. Jelenleg a végfelhasználók általában a két technológiát egymás kiegészítéseként és nem helyettesítőjeként használják.
(44) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a különböző típusú hálózatok (helyhez kötött hozzáférési hálózatok, mobil hozzáférési hálózatok és felhordó hálózatok) kombinációjának kiépítését támogató egyetlen állami támogatási intézkedést hozzanak, feltéve, hogy betartják az egyes hálózattípusokra vonatkozó szabályokat.
(45) Lásd: A Bíróság 2013. június 13-i ítélete, HGA és társai kontra Bizottság, C-630/11 P–C-633/11 P, ECLI:EU:C:2013:387, 104. pont.
(46) A Bíróság 2020. szeptember 22-i ítélete, Ausztria kontra Bizottság, C-594/18 P, ECLI:EU:C:2020:742, 44. pont.
(47) Ugyanakkor az a tény, hogy egy adott vállalat támogatás nélkül esetleg nem tud megvalósítani egy projektet, nem jelenti azt, hogy piaci hiányosság áll fenn. Egy vállalat azon döntése például, hogy nem ruház be egy kevéssé jövedelmező projektbe, a piaci hiányossággal szemben akár a jól működő piac jele is lehet.
(48) Ilyen esetekben a Bizottság gondosan megvizsgálja, hogy a tagállam egyértelműen és ellenőrizhető bizonyítékokkal igazolni tudja-e, hogy a végfelhasználók igényei nem teljesülnek. Ez fogyasztói felmérés, független tanulmányok stb. segítségével bizonyítható.
(49) Noha a „digitális szakadéknak” számos oka van, a megfelelő széles sávú hálózatok megléte előfeltétele az összekapcsoltság megteremtésének és a szakadék megszüntetésének. Az urbanizáció mértéke fontos tényező az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és azok használata szempontjából. Az internetpenetráció a gyéren lakott területeken az egész Unióban alacsonyabb lehet.
(50) A magánberuházás-védelmi időszak tartama a védett hálózatok sajátosságaitól, pl. az alapul szolgáló hálózati technológiáktól, a hálózat kiépítése lezárulásának napjától stb. függ.
(51) Míg jelenleg a sebességek jelentik a legrelevánsabb szolgáltatásminőségi paramétereket, bizonyos végfelhasználók számára más paraméterek (például a késleltetés) is relevánssá válhatnak. Ezeket a paramétereket figyelembe lehet venni a piaci hiányosság fennállásának megállapításakor.
(52) Kiegészítő biztosítékként a tagállamok ellenőrizhetik, hogy ezt a sebességet legalább egy, fogyasztók számára elérhető szerződés feltünteti vagy fel fogja tüntetni minimális letöltési sebességként, összhangban a 2002/22/EK irányelv és az 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2120 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjával (HL L 310., 2015.11.26.).
(53) Lásd a 48. lábjegyzetet.
(54) A tagállamoknak a következők közzétételével nyilvánosságra kell hozniuk a beavatkozásra irányuló szándékukat: a célterületek listája, a nyújtandó szolgáltatások minősége legalább a letöltési és feltöltési sebességben kifejezve, valamint a beavatkozás küszöbértékei, legalább az intézkedés révén esetlegesen átfedésbe kerülő szolgáltatások feltöltési és letöltési sebességében kifejezve. Ezeket az információkat a célterület szintjén és nemzeti szinten, nyilvánosan elérhető weboldalon kell közzétenni.
(55) Lásd például: a Bizottság C(2021) 3492 final határozata (2021. május 21.) az SA.58099. (2021/N.) számú – Németország – Mobilhírközlés Mecklenburg-Elő-Pomeránia ügyben (HL C 260., 2021.7.2.).
(56) Például a gigabitalapú társadalomról szóló közlemény hivatkozik bizonyos, a gépjárműiparban, a közlekedési ágazatban, a feldolgozóiparban, az egészségügyben, valamint a következő generációs biztonsági szolgáltatásokban és sürgősségi segélyszolgálatokban (például összekapcsolt és automatizált gépjárművezetés, távolból irányított műtétek, precíziós mezőgazdaság) használható alkalmazásokra.
(57) Az (EU) 2018/1972 irányelv 109. cikke például előírja, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek a hívó helyére vonatkozó információkat rendelkezésre bocsátani, amint a hívás beérkezik a segélyhívást kezelő hatósághoz. A hálózatalapú és a pontosabb készülékalapú, a hívó helyére vonatkozó adatokat is kötelező elérhetővé tenni az illetékes közbiztonsági válaszpont számára.
(58) Lásd például: a Bizottság C(2020) 8939 final határozata (2020. december 16.) az SA.54684. számú – Németország – Nagy kapacitású mobil infrastruktúra kiépítése Brandenburgban ügyben (HL C 60., 2021.2.19., 2. o.); a Bizottság C(2021) 1532 final határozata (2021. március 10.) az SA.56426. számú – Németország – Nagy teljesítményű mobil infrastruktúra kiépítése Alsó-Szászországban ügyben (HL C 144., 2021.4.23., 2. o.); a Bizottság C(2021) 3565 final határozata (2021. május 25.) az SA.59574. számú – Németország – Nagy teljesítményű mobil infrastruktúra kiépítése Németországban ügyben (HL C 410., 2021.10.8., 1. o.).
(59) Ez az eset állhat fenn akkor, ha a meglévő felhordó hálózat architektúrája nincs összhangban a felhordó hálózat felhasználóinak kapacitásra vagy méretezésre vonatkozó igényeivel.
(60) Horvátország például állami beavatkozást javasolt a kapacitáskorlátokkal jellemzett nemzeti felhordó piacán, mivel e korlátok magas árakhoz vezettek a downstream piacon. A meglévő felhordóhálózat-üzemeltető nem volt hajlandó kapacitásnövelésbe beruházni. Mivel a kérdést a nemzeti szabályozó hatóság nem tudta megoldani, a Bizottság jóváhagyta a száloptikás felhordó infrastruktúrába való beruházásra vonatkozó állami támogatási programot. A Bizottság megállapította, hogy az erőfölény piaci hiányosságot jelentő szűk keresztmetszetté vált. A Bizottság C(2017) 3657 final határozata (2017. június 6.) az SA.41065. számú – Horvátország – Széles sávú aggregációs infrastruktúra nemzeti programja ügyben (HL C 237., 2017.7.21., 1. o.). Lásd még: a Bizottság C(2016) 7005 final határozata (2016. november 7.) az SA.37183. (2015/NN.) – Franciaország – Plan France Très Haut Débit ügyben (HL C 68., 2017.3.3., 1. o.), amelyben a Bizottság olyan területeken hagyott jóvá száloptikás felhordó hálózat kiépítésére szolgáló állami támogatást, ahol nem volt felhordó hálózat, valamint azokon a területeken, ahol a meglévő felhordó hálózat nem rendelkezett elegendő kapacitással ahhoz, hogy észszerű hozzáférési árak és feltételek mellett kielégítse az elvárt igényeket.
(61) Amennyiben a letöltési sebességre vonatkozó adatok önmagukban nem elégségesek a piaci hiányosság fennállásának megállapításához.
(62) Az állami beavatkozásért felelős hatóságok más teljesítménykritériumokat is feltérképezhetnek a hálózatok csúcsidei feltételek melletti teljesítményének jellemzésére (pl. késleltetés, csomagvesztés, csomaghiba, késleltetésingadozás, szolgáltatás rendelkezésre állása). A tagállamok annak érdekében járhatnak el így, hogy az állami beavatkozás célzottabb legyen a piaci hiányosságok kezelése szempontjából és biztosítsa a megfelelő minőségi ugrást.
(63) A kisebb (például 20×20 méteres) négyzethálók bevált gyakorlatnak tekinthetők a célterületek egyértelmű meghatározásának biztosítása tekintetében.
(64) Ennek a következőket kell magában foglalnia: a célterületek listája a feltérképezés alapján, az intézkedés időtartama, a költségvetés, az állami finanszírozás forrásai, a releváns időtáv meghatározása, a támogathatósági kritériumok, többek között a nyújtandó szolgáltatások minősége (feltöltési és letöltési sebesség), a beavatkozási küszöbértékek, a tervezett nagykereskedelmi hozzáférési követelmények, valamint az árképzés vagy az árképzési módszertan. A nyilvános konzultáció keretében az érdekelt felek számára arra vonatkozóan is fel lehet tenni kérdéseket, hogy szerintük milyen nagykereskedelmi hozzáférési termékeket kellene kínálni az újonnan létrehozott, államilag finanszírozott hálózatokon.
(65) A beszállítókkal vagy más érdekelt felekkel folytatott közvetlen konzultáció nem felel meg a nyilvános konzultáció követelményeinek, amelyeknek a jogbiztonság érdekében bármely érdekelt fél számára biztosítaniuk kell a nyitottságot és az átláthatóságot.
(66) A nyilvános konzultáció eredményei csak a nyilvános konzultációban feltüntetett releváns időtávra érvényesek. Az intézkedés ezen időtávon túlmenően történő végrehajtásához legalább új feltérképezésre és nyilvános konzultációra van szükség.
(67) Ez magában foglalja az állami támogatási program szerinti egyedi támogatásokat is.
(68) Hasonló mechanizmust határoz meg az (EU) 2018/1972 irányelv 22. cikke.
(69) A tagállamok ezt a kérést a hatékonyság érdekében közvetlenül beépíthetik a nyilvános konzultációba. Vagylagosan a tagállamok a nyilvános konzultáció eredményeinek értékelése keretében további információkat kérhetnek, amennyiben az érdekelt felek által benyújtott egyes tervek pusztán „az érdeklődés kifejezésének” minősülhetnek.
(70) Például az (EU) 2018/1972 irányelv 29. cikke alapján.
(71) Hasonló mechanizmust határoz meg az (EU) 2018/1972 irányelv 22. cikke.
(72) A helyhez kötött hálózatok esetében a hálózat aktív elemeinek korszerűsítéséhez kapcsolódó, pusztán marginális beruházások például nem tekinthetők úgy, hogy jogosultak állami támogatásra. Hasonlóképpen, a meglévő hálózatok kapacitását ugyan növelő, a rézhuzalok teljesítményét fokozó egyes technológiák (például a vektorizálás) nem feltétlenül kívánják meg az új hálózatokba való jelentős beruházást, tehát nem lehetnének jogosultak állami támogatásra. A mobilhálózatok esetében a tagállamok bizonyos körülmények között bizonyíthatják, hogy az aktív eszközökbe történő beruházások fontos szerepet játszhatnak, és hogy az állami támogatás indokolt lehet, ha a beruházás nem pusztán fokozatos, növekedéssel járó fejlesztésekből áll, hanem a hálózatba történő jelentős új beruházás szerves részét képezi, feltéve, hogy valamennyi összeegyeztethetőségi feltétel teljesül. Lásd például: a Bizottság C(2021) 9538 határozata (2022. január 10.) az SA.57216. számú – Mobillefedettség Galícia vidéki területein ügyben (HL C 46., 2022.1.28., 1. o.).
(73) A támogatott hálózatnak a minőségi ugrással kapcsolatos követelmény teljesítéséhez szükséges sebességen kell szolgáltatásokat nyújtania. A minőségi ugrással kapcsolatos követelmény teljesítéséhez szükséges sebességen túl azonban a támogatott hálózat üzemeltetői gyengébb minőségű szolgáltatásokat is kínálhatnak.
(74) Ez a helyzet például akkor, amikor az új hálózat jelentősen bővíti az optikai szálat a hálózat központjától a hálózatperemig, például a következők révén: i. optikai szál telepítése a bázisállomásokig a vezeték nélküli helyhez kötött hozzáférési hálózatok kiépítésének támogatása érdekében; ii. optikai szál telepítése a szekrényekig, ahol a szekrényeket korábban nem csatlakoztatták a száloptikás hálózathoz; iii. a kábelhálózatokon az optikai szál növelése (kiterjesztése).
(75) Lásd a 68. lábjegyzetet.
(76) Idetartozhatnak olyan új szolgáltatások, például összekapcsolt és automatizált mobilitás, amelyek állami beavatkozás nélkül nem lettek volna lehetségesek.
(77) Lásd még a 27. lábjegyzetet.
(78) Lásd például: a Bizottság C(2020) 8939 final határozata (2020. december 16.) az SA.54684. számú – Németország – Nagy kapacitású mobil infrastruktúra kiépítése Brandenburgban ügyben (HL C 60., 2021.2.19., 2. o.).
(79) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
(80) A közbeszerzési elvekkel összhangban.
(81) A teljes körű és hatékony átengedést lehetővé tevő hálózati topológiákra például főszabályként indokolt több elsőbbségi pontot adni.
(82) A tulajdonlás teljes költségét (TCO) például a vállalatok akkor veszik figyelembe, amikor eszközökbe kívánnak befektetni. A TCO magában foglalja az induló beruházást, valamint a hosszú távú összes közvetlen és közvetett költséget. Bár az induló beruházás összegét könnyű meghatározni, a vállalatok legtöbbször igyekeznek elemezni az összes olyan potenciális költséget, amely az eszköz élettartama alatt a kezelésével és karbantartásával összefüggésben náluk felmerül, és amely jelentős hatással lehet a beruházásra vonatkozó döntésre.
(83) Például a beruházás energiafogyasztásának vagy életciklusának hatásai, figyelembe véve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos kritériumokat, amelyeket a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletben vezettek be (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
(84) A támogatás kedvezményezettje „végső kiskereskedőként” akkor nyújthat kiskereskedelmi szolgáltatásokat, ha a piac nem gondoskodik e szolgáltatások nyújtásáról. Lásd: a Bizottság C(2019) 8069 final határozata (2019. november 15.) az SA.54472. (2019/N.) számú – Írország – National Broadband Plan ügyben (HL C 7., 2020.1.10., 1. o.).
(85) Lásd: a Bizottság C(2018) 6613 final határozata (2018. október 12.) az SA.49614. (2018/N.) számú – Litvánia – Az új generációs hozzáférési infrastruktúra fejlesztése – RAIN 3 ügyben (HL C 424., 2018.11.23., 8. o.); a Bizottság C(2016) 3931 final határozata (2016. június 30.) az SA.41647. számú – Olaszország – Strategia Banda Ultralarga ügyben (HL C 258., 2016.7.15., 4. o.); a Bizottság C(2019) 6098 final határozata (2019. augusztus 20.) az SA.52224. számú – Ausztria – Széles sávú projekt Karintiában ügyben (HL C 381., 2019.11.8., 7. o.).
(86) Olyan infrastruktúra, amelyhez joguk van hozzáférést nyújtani harmadik felek számára.
(87) Lásd az SA.40720. (2006/N) számú National Broadband Scheme for the UK for 2016-2020 ügyben hozott bizottsági határozat (HL C 323., 2016.9.2., 2. o.) (115) és (116) preambulumbekezdését, amely szerint az egyesült királyságbeli hatóságok magatartási kódex elfogadására kötelezték valamennyi ajánlattevőt. A magatartási kódex normákat határozott meg a következőkre vonatkozóan: i) a benyújtandó információk részletezettségi szintje; ii) az információk benyújtásának időkeretei; iii) a titoktartási megállapodás elfogadható feltételei; valamint iv) azon kötelezettség, hogy az infrastruktúrát más ajánlatokban való felhasználásra is elérhetővé teszik. Ha az ajánlattevők nem felelnek meg a magatartási kódex feltételeinek, kizárják őket a közbeszerzésből.
(88) Ilyen eset lehet különösen az, amikor az (EU) 2018/1972 iányelv alapján a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más illetékes hatóságok által előírt szabályozási kötelezettségek révén már vannak ilyen feltételek, és egy korábbi állami támogatási határozat már rendelkezett a hozzáférésről, vagy ha van nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó kereskedelmi ajánlat.
(89) Az ilyen információkhoz való hozzáférés a vonatkozó szabályok értelmében korlátozható. Például a 2014/61/EU irányelv hatálya alá tartozó fizikai infrastruktúrára vonatkozó információkhoz való hozzáférés a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a közegészségre és a közbiztonságra, a bizalmas adatkezelésre, illetve a működési és üzleti titkokra tekintettel korlátozható.
(90) Ez a beavatkozás típusától függően a következőket foglalhatja magában: megfelelő méretű alépítmények, elegendő számú sötétszál, oszlopok, tartóoszlopok, tornyok típusa és korszerűsítése, utcai szekrények típusa és mérete a tényleges átengedés biztosítása érdekében stb. Lásd: a Bizottság C(2016) 3208 final határozata (2016. május 26.) az SA 40720. (2016/N.) számú – Egyesült Királyság – Broadband Delivery UK ügyben (HL C 323., 2016.9.2., 2. o.) és a Bizottság C(2019) 8069 final határozata (2019. november 15.) az SA.54472. (2019/N.) számú – Írország – National Broadband Plan ügyben (HL C 7., 2020.1.10., 1. o.).
(91) A hatékony hozzáférés például azzal jár, hogy az aktív berendezésekhez akkor is megfelelő nagykereskedelmi hozzáférést biztosítanak, ha csak az infrastruktúra részesül finanszírozásban.
(92) Mivel ebben a konkrét esetben a VULA az új infrastruktúra számára történő fizikai átengedés helyettesítője, az új infrastruktúrára vonatkozó szabályok érvényesek.
(93) Lásd: a Bizottság C(2019) 8069 final határozata (2019. november 15.) az SA.54472. (2019/N.) számú – Írország – National Broadband Plan ügyben (HL C 7., 2020.1.10., 1. o.). Amennyiben a támogatás kedvezményezettje úgy dönt, hogy a támogatott infrastruktúra élettartamának vége előtt korszerűsíti vagy kicseréli az infrastruktúrát, a támogatás kedvezményezettjének továbbra is hozzáférést kell biztosítania az új infrastruktúrához az eredeti infrastruktúra tekintetében előirányzott teljes időtartamra.
(94) Például és a hálózat sajátosságaitól függően, ahol új alépítményeket építenek az optikai szálak befogadására, azoknak legalább három független optikai kábelt ki kell szolgálniuk, amelyek mindegyike több optikai szálat foglal magában, és így több vállalkozást is kiszolgálhat. Amennyiben a meglévő infrastruktúrát kapacitáskorlátok jellemzik, és nem tud hozzáférést biztosítani legalább három független optikai kábelhez, az érkezési sorrend elve alapján az államilag finanszírozott hálózat üzemeltetőjének a kapacitás legalább 50 %-át (különösen a sötétszálat) ajánlott a hozzáférést igénylők rendelkezésére bocsátania.
(95) Ezek a szabályok az államilag finanszírozott felhordó hálózatokhoz való csatlakozásokra, vagy az olyan államilag finanszírozott mobilhálózatokra is vonatkoznak, amelyeket utóbb olyan területekre belépő, helyhez kötött vezeték nélküli hozzáférési szolgáltatásokra használnak, amelyeket már más helyhez kötött hálózat lefed.
(96) E jellemzők kapcsolódhatnak az elektronikus hírközlési piacokon alkalmazandó előzetes szabályozáshoz, a meglévő piaci szereplők (kizárólag nagykereskedelmi vagy vertikálisan integrált széles sávú szolgáltatók) üzleti modelljéhez, az állami támogatási intervenciós projekt méretéhez, az érintett tagállamban a fizikai átengedés alkalmazásához stb.
(97) Ilyen például a többüzemeltetős hozzáférési hálózat (MORAN), a többüzemeltetős törzshálózat (MOCN), a hálózatszeletelés.
(98) A támogatás odaítélésekor a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tartóoszlopokkal és tornyokkal biztosítható legyen az ilyen hozzáférés megadása, figyelembe véve a jelenlegi és alakuló piaci struktúrát.
(99) Lásd például: a Bizottság C(2011) 7285 final határozata (2011. október 19.). az N 330/2010. számú – Franciaország – Program national „Très Haut Débit” – Volet B ügyben (HL C 364., 2011.12.14., 2. o.); a Bizottság C(2012) 8223 final határozata (2012. november 20.) az SA.33671. (2012/N.) számú – Egyesült Királyság – Nemzeti széles sávú rendszer az Egyesült Királyság számára – Broadband Delivery UK ügyben (HL C 16., 2013.1.19., 2. o.).
(100) A Bizottság az arányosság elemzése keretében egyéb feltételeket is elfogadhat, az ügy jellemzőire és az átfogó mérlegelésre tekintettel. Lásd például: a Bizottság C(2011) 7285 final határozata (2011. október 19.). az N 330/2010. számú – Franciaország – Program national „Très Haut Débit” – Volet B ügyben (HL C 364., 2011.12.14., 2. o.); a Bizottság C(2012) 8223 final határozata (2012. november 20.) az SA.33671. (2012/N.) számú – Egyesült Királyság – Nemzeti széles sávú rendszer az Egyesült Királyság számára – Broadband Delivery UK ügyben (HL C 16., 2013.1.19., 2. o.). A feltételek teljesülése esetén az adott piacon szokásos időn belül indokolt hozzáférést biztosítani. Konfliktus esetén a támogatást nyújtó hatóságnak a nemzeti szabályozó hatóságtól vagy más illetékes nemzeti szervtől ajánlott tanácsot kérnie.
(101) Ez magában foglalja az állami támogatási program szerinti egyedi támogatásokat is.
(102) Például egy visszakövetelési mechanizmus segíthet az észszerűen vártnál a többek között a következő okokból magasabb nyereség visszafizettetésében: i. a széles sávú termékek tervezettnél nagyobb mértékű használatbavétele, ami további nyereséget és kisebb beruházási hiányt eredményez; és ii. az előre jelzettnél magasabb bevételek a nem széles sávú termékekből, ami további nyereséget és kisebb beruházási hiányt eredményez (például új nagykereskedelmi hozzáférési termékekből származó bevételek). Lásd: a Bizottság C(2016) 3208 final határozata (2016. május 26.) az SA 40720. (2016/N.) számú – Egyesült Királyság – Broadband Delivery UK ügyben (HL C 323., 2016.9.2., 2. o.).
(103) A visszakövetelési mechanizmus más esetekben, például bizonyos állami tulajdonlási modellek esetében is szükséges lehet. Lásd például: a Bizottság C(2016) 3208 final határozata (2016. május 26.) az SA 40720. (2016/N.) számú – Egyesült Királyság – Broadband Delivery UK ügyben (HL C 323., 2016.9.2., 2. o.).
(104) Észszerű nyereség alatt azt a tőkemegtérülési rátát kell érteni, amelyet egy átlagos vállalat megkövetelne, figyelembe véve a széles sávú ágazatra jellemző kockázat szintjét és a nyújtott szolgáltatások típusát. Az elvárt tőkemegtérülési ráta jellemzően a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) segítségével határozható meg.
(105) A versenyeztetéses kiválasztási eljárásban való részvétel a várt nyereségtől és veszteségtől függ. Veszteségek keletkezhetnek például akkor, ha az ajánlattevő túl optimistának mutatkozott a széles sávú szolgáltatások nyújtásából származó várható jövőbeli bevételek tekintetében, vagy ha váratlan költségek merülnek fel. Mivel a támogatást nyújtó hatóság nem téríti meg a váratlan veszteségeket, a jövőbeli nyereségre vonatkozó szigorú visszakövetelési mechanizmus növelheti a befektető általános kockázatát, és eltántoríthat a versenyeztetéses kiválasztási eljárásban való részvételtől.
(106) A hatékonyság növelése nem ronthatja a nyújtott szolgáltatás minőségét.
(107) Ha az észszerű nyereség 10 %, a maximális ösztönző összeg 3 % lenne.
(108) Például ha az észszerű nyereség 10 % és a 3 %-os maximális ösztönző összeget alkalmazzák, a tagállamoknak a 13 %-ot meg nem haladó nyereséget nem helyénvaló visszafizettetniük. Ha a tényleges nyereség 20 %, 70 %-os támogatási intenzitás mellett a nyereség 13 % és 20 % közötti része a következőképpen oszlik meg: 70 %-át a tagállam, 30 %-át pedig a szélessáv-befektető kapja meg.
(109) Például abban az esetben, ha egy részvényes 40 %-os részesedéssel rendelkezik a kedvezményezett vállalatban, és az észszerű nyereséget diszkontrátaként alkalmazó vállalat nettó jelenértéke X, akkor ha a részvényes összesen Y összegért értékesíti részesedését, a tagállamnak Y-40 %*X összeget kell visszafizettetnie ezzel a részvényessel.
(110) Ez növelné az átláthatóságot, enyhítené a helyi hatóságok adminisztratív terheit, és elkerülhetővé tenné, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok egyedi alapon elemezzék az egyes állami támogatási ügyeket.
(111) Lásd például a francia versenyhatóságnak a Szenátus Gazdasági, Fenntartható Fejlődési és Területfejlesztési Bizottság vélemény iránti kérelmére adott, 2012. január 17-i 12-A-02. sz. véleményét a helyi önkormányzatok nagyon nagy sebességű hálózatok kiépítésébe való bevonásának keretéről [Avis No 12-A-02 du 17 janvier 2012 de l’Autorité de la concurrence relatif à une demande d’avis de la Commission de l’économie), du développement durable et de l’aménagement du territoire du Sénat concernant le cadre d’intervention des collectivités territoriales en matière de déploiement des réseaux à très haut débit].
(112) Lásd például: a Bizottság K(2008) 6705 határozata (2008. november 5.) az N 237/08. számú – Németország – Széles sávú támogatás Niedersachsenben ügyben (HL C 18., 2009.1.24., 1. o.); a Bizottság C(2012) 8223 final határozata (2012. november 20.) az SA.33671. (2012/N.) számú – Egyesült Királyság – Nemzeti széles sávú rendszer az Egyesült Királyság számára – Broadband Delivery UK ügyben (HL C 16., 2013.1.19., 2. o.); a Bizottság C(2016) 3208 final határozata (2016. május 26.) az SA.40720. (2016/N.) számú – Egyesült Királyság – Broadband Delivery UK ügyben (HL C 323., 2016.9.2., 2. o.).
(113) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).
(114) A Törvényszék 2009. március 4-i ítélete, Olaszország kontra Bizottság, T-424/05, ECLI:EU:C:2009:49, 108. pont; a Bíróság 2011. július 28-i ítélete, Mediaset kontra Bizottság, C-403/10 P, ECLI:EU:C:2011:533, 81. pont.
(115) Lásd a következő bizottsági határozatokat: a Bizottság C(2020) 8441 final határozata (2020. december 4.) az SA.57357. (2020/N.) számú – Görögország – Szélessávúutalvány-rendszer diákok számára ügyben (HL C 41., 2021.2.5., 4. o.); a Bizottság C(2020) 5269 final határozata (2020. augusztus 4.) az SA.57495. (2020/N.) számú – Olaszország– Szélessávú utalványok családok bizonyos kategóriák számára ügyben (HL C 326., 2020.10.2., 9. o.).
(116) A nemzeti szabályok különböző végrehajtási módokat írhatnak elő. A szociális utalványrendszer rendelkezhet például közvetlenül a fogyasztóknak vagy közvetlenül a fogyasztók által választott szolgáltatónak szóló tervezett kifizetésekről.
(117) A szokásos költségek azok, amelyek minden fogyasztóra vonatkoznak, függetlenül azok konkrét helyzetétől.
(118) A nemzeti szabályok különböző végrehajtási módokat írhatnak elő. A konnektivitásiutalvány-rendszer rendelkezhet például közvetlenül a végfelhasználóknak vagy közvetlenül a – végfelhasználók által választott – szolgáltatónak szóló kifizetésekről.
(119) Lásd: a Bizottság C(2021) 9549 final határozata (2021. december 15.) az SA.57496. (2021/N.) számú állami támogatás – Olaszország – Szélessávú utalványok kkv-k számára ügyben (HL C 33., 2022.1.21., 1. o.).
(120) Kivételes körülmények között, a Bizottság értékelése alapján a konnektivitásiutalvány-intézkedés kellően indokolt esetben meghosszabbítható, feltéve, hogy nem befolyásolja indokolatlanul a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.
(121) „Állami támogatási adatbázis nyilvános keresés”, elérhető az alábbi címen: https://webgate.ec.europa.eu/competition/transparency/public?lang=hu.
(122) Ha nincs az éves bevallásra vonatkozó formális követelmény, azon év decemberének 31. napját kell a kódolt bevitel szempontjából a támogatásnyújtás napjának tekinteni, amelyre a támogatást nyújtották.
(123) A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).
(124) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140. 2004.4.30., 1. o.).
(125) Lásd például: a Bizottság C(2012) 8223 final határozata (2012. november 20.) az SA.33671. (2012/N.) számú – Egyesült Királyság – Nemzeti széles sávú rendszer az Egyesült Királyság számára – Broadband Delivery UK ügyben (HL C 16., 2013.1.19., 2. o.).
(126) Bizottsági szolgálati munkadokumentum, Az állami támogatások értékelésének közös módszertana, 2014.5.28., SWD(2014) 179 final vagy annak bármely későbbi verziója.
I. MELLÉKLET
A helyhez kötött és mobil hozzáférési hálózatok feltérképezése – az ezen iránymutatás 5.2.2.4.1. szakaszában említett bevált gyakorlatok
1. Alkalmazási kör
E melléklet a helyhez kötött és a mobil hozzáférési hálózatok kiépítésére irányuló állami támogatási beavatkozások alátámasztását célzó feltérképezési gyakorlat végrehajtásának bevált gyakorlatait vázolja fel.
E melléklet célja, hogy segítsen a tagállamoknak kidolgozni egy, a hálózatok rendelkezésre állására és teljesítményére vonatkozó információk összegyűjtésére és értékelésére szolgáló átlátható módszertant.
Ez a melléklet az állami támogatások alkalmazásában az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 22. cikkével és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) a hálózatkiépítések földrajzi felméréseiről szóló végrehajtási iránymutatásával (2) összhangban kidolgozott módszertanra épül, és kiegészíti azt.
E melléklet a helyhez kötött hozzáférési hálózatok, valamint a mobil és a vezetéknélküli helyhez kötött hozzáférési hálózatok esetében a következőkkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat mutatja be:
|
a) |
a hálózatok teljesítményének feltérképezésére vonatkozó kritériumok; |
|
b) |
az illetékes hatóságok által a szolgáltatott információk pontosságának ellenőrzése érdekében gyűjthető információk; |
|
c) |
az infrastruktúrára vonatkozó azon kiegészítő információk, amelyeket az illetékes hatóságok a konkrét helyzetekben kérhetnek az üzemeltetőktől, amennyiben ez alapos vizsgálat elvégzése érdekében kellően indokolt (3). |
2. A helyhez kötött hozzáférési hálózatok feltérképezése
2.1. A helyhez kötött hozzáférési hálózatok teljesítményének feltérképezésére vonatkozó kritériumok
Ezen iránymutatás 73. pontjának a) alpontja szerint a tagállamoknak értékelniük kell a hálózat teljesítményét legalább azon letöltési és feltöltési sebességekben kifejezve, amelyek a csúcsidei feltételek mellett jelenleg vagy a jövőben a végfelhasználók rendelkezésére állnak.
Az ezen iránymutatás 19. pontjának k) alpontjában meghatározott csúcsidei feltételek alatt az akkor fennálló feltételeket kell érteni, amikor a felhasználók legalább 10 %-a (4) egyidejűleg továbbít az üzemeltető által mindegyikük számára mind downstream, mind upstream kínált névleges csúcssebességen (5), ami megfelel a túlfoglalási arány szokásos meghatározásának (6).
2.2. Ellenőrzési célú információk
Az érdekelt felek opportunista magatartása kockázatának csökkentése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatott információ elégséges, következetes és megbízhatóan alapul vehető legyen, a célterületen nyújtott szolgáltatások teljesítése késedelmének elkerülése érdekében a feltérképezést végző illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy ellenőrzési célból további információt kérnek az érdekelt felektől hálózataikra vonatkozóan.
Az illetékes hatóságok felkérhetik az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be az elérhető teljesítményük kiszámításához használt módszertan teljes leírását, beleértve többek között, de nem kizárólag a következőket:
|
a) |
az alkalmazott hozzáférési hálózati technológia (FTTH, FTTB, ADSL, VDSL, VDSL + vektorizálás, DOCSIS.x stb.), a megfelelő szabvány teljes körű leírásával; |
|
b) |
a hálózat topológiája (például P2P vagy P2MP), beleértve a kábelek/szálak fizikai elrendezését tükröző egyszerűsített ábrát (például fa topológiát egy GPON esetében); |
|
c) |
a hálózat topológiájában található szűk keresztmetszetű kapcsolatok, azaz a nagyobb statisztikai multiplexelési nyereséggel rendelkező hálózati szegmensek, beleértve vagy (i) az ilyen kapcsolat méretezéséhez használt túlfoglalási arányt (például a felhordó hálózatban), vagy (ii) az ilyen szűk keresztmetszetű kapcsolatok esetében végzett kapacitástervezési gyakorlatot érintő egyértelmű információt. A hatóság bármely esetben kérheti a végfelhasználó számára elérhető sebesség statisztikai jellemzését (például az átlagos vagy szokásos sebesség, vagy a végfelhasználó számára bármely időpontban biztosítandó névleges sebesség elérésének valószínűsége, a felhasználói modell feltételezéseinek megadásával). |
2.3. A részletes ellenőrzés célját szolgáló információk
Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy előírják az érdekelt felek számára, hogy részletes ellenőrzés – például a benyújtott teljesítmény kiszámításához használt módszertan felülvizsgálata – céljából szolgáltassanak további információkat a hálózati elemekről és azok elhelyezkedéséről.
Az illetékes hatóságok ezért felkérhetik az érdekelt feleket, hogy nyújtsanak be további információkat a helyhez kötött hálózat hozzáférési részére vonatkozóan, ideértve többek között, de nem kizárólag a következőket:
|
a) |
a szekrények elhelyezkedése és a vezetékek távolsága a szekrénytől a háztartásig; |
|
b) |
egyértelmű információk a teljesítménymérleg számításáról (például arról, hogy a vételi jelteljesítményszintet hogyan kell a bitsebességhez, a teljesítménymérleg alkalmazott tartalékaihoz hozzárendelni stb.). Az illetékes hatóságok felkérhetik az üzemeltetőket, hogy bocsássák rendelkezésre a hálózati szolgáltatások tervezéséhez és méretezéséhez használt valamennyi vonatkozó teljesítménymérleget, azok fő paramétereivel együtt, beleértve az üzemeltető által a teljesítménymérleg kidolgozása érdekében követett módszertan leírását és a logikai alapot. |
3. A mobil és a vezeték nélküli helyhez kötött hozzáférési hálózatok feltérképezése
3.1. A mobil és a vezeték nélküli helyhez kötött hozzáférési hálózatok teljesítményének feltérképezésére vonatkozó kritériumok
E feltérképezési módszer alkalmazásában a tagállamoknak ajánlott felkérniük az érdekelt feleket, hogy hálózati teljesítményüket a következő elvek figyelembevételével számítsák ki:
|
a) |
alkalmazzák a bevált ágazati gyakorlatokat (7), figyelembe véve a vezeték nélküli jelterjedésre gyakorolt valamennyi jelentős hatást (8); |
|
b) |
alapozzák a számítást a bejelentett teljesítmény elérésének 95 %-os cellahatár-valószínűségére (9) , de mindenesetre legalább a bejelentett teljesítmény elérésének 95 %-os valószínűségére minden hálózati ponton, figyelembe véve a terjedési körülmények véletlenszerű hatások miatti lehetséges változásait és az érintett területen belüli pontok közötti lehetséges eltéréseket (cím szinten legfeljebb 100 méter × 100 méteres négyzethálók alapján); |
|
c) |
a csúcsidei feltételekre az alábbi feltevéseket alkalmazzák:
|
|
d) |
végfelhasználónként és kültéri antennák alapján adják meg a teljesítményt. Ha egy vevőantennát több végfelhasználó között osztanak meg, ajánlott úgy tekinteni, hogy az összteljesítmény egyenlően oszlik meg a végfelhasználók között (12); |
|
e) |
több technológiával (13) és több frekvenciával (14) történő lefedettség esetén technológiánként és üzemi frekvenciánként adják meg a teljesítményt, figyelembe véve a frekvenciánként ténylegesen rendelkezésre álló sávszélességet. Nem engedélyezett frekvenciák használata esetén ezt ajánlott egyértelműen feltüntetni. |
A megkereső szerv tájékoztatása során az üzemeltetőknek különösen a következőket kell figyelembe venniük:
|
a) |
a felhordó hálózat típusa (15) és kapacitása minden bázisállomás esetében (16); |
|
b) |
helyhez kötött vezeték nélküli hozzáférési hálózatok esetében az egyes számított négyzethálókban jelen lévő, kiszolgált és csatlakoztatható helyszínek száma. |
3.2. Ellenőrzési célú információk
Az érdekelt felek opportunista magatartása kockázatának csökkentése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatott információ elégséges, következetes és megbízhatóan alapul vehető legyen, a célterületen nyújtott szolgáltatások teljesítése késedelmének elkerülése érdekében a feltérképezést végző illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy ellenőrzési célból további információt kérnek az érdekelt felektől.
Az illetékes hatóságok így felkérhetik az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a lefedettségi térképük kiszámításához használt módszertan teljes leírását, beleértve többek között, de nem kizárólag a következőket:
|
a) |
terjedési modellek és fő paraméterek a terjedés szimulációjához; |
|
b) |
a hálózati elemekre és különösen az antennákra vonatkozó általános információk (például átviteli teljesítmény, MIMO, antennahelyek); |
|
c) |
a legfontosabb információk a teljesítménymérleg számításáról (például, hogy a vételi jelteljesítményszintet hogyan kell a bitsebességhez, a teljesítménymérleg alkalmazott tartalékaihoz hozzárendelni stb.). Ajánlott, hogy az érdekelt felek bocsássák rendelkezésre a hálózati szolgáltatások tervezéséhez és méretezéséhez használt valamennyi vonatkozó teljesítménymérleget, azok fő paramétereivel együtt, beleértve az üzemeltető által a teljesítménymérleg kidolgozása érdekében követett módszertan leírását és a logikai alapot; |
|
d) |
a cellahelyek elhelyezkedése; |
|
e) |
a felhordó hálózat jellemzői. |
3.3. A részletes ellenőrzés célját szolgáló információk
Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy előírják az érdekelt felek számára, hogy részletes ellenőrzés – például a benyújtott teljesítmény kiszámításához használt módszertan felülvizsgálata – céljából szolgáltassanak további információkat a hálózati elemekről és azok elhelyezkedéséről. Az illetékes hatóságok ezért felkérhetik az érdekelt feleket, hogy nyújtsanak további információkat a hálózatukra vonatkozóan, ideértve többek között, de nem kizárólag a következőket:
|
a) |
az adóberendezések száma az egyes helyszíneken; |
|
b) |
az ilyen adóberendezések tengerszinthez viszonyított magassága; |
|
c) |
a szektorok száma az egyes cellahelyeken; |
|
d) |
az adóberendezéseknél használt technológia, beleértve a MIMO-elrendezést, és a rendelkezésre álló csatorna-sávszélesség; |
|
e) |
az egyes adóberendezések által használt hatékony izotrópikus átviteli teljesítmény. |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).
(2) BoR (20) 42 és a kapcsolódó BoR (21) 82.
(3) Ez adott esetben a nemzeti joggal összhangban bizalmas kezelés tárgyát képezheti.
(4) Ez magában foglalja a hálózatba kapcsolt és a potenciális felhasználókat is.
(5) Ez a végfelhasználói szerződésekben szereplő csúcssebesség.
(6) Ugyanaz a hálózati infrastruktúra eltérő teljesítményszinteket biztosíthat a végfelhasználók számára attól függően, hogy hány felhasználóra alkalmaznak multiplexelést a szűk keresztmetszetű kapcsolatokban, és hogy mekkora a névleges sebességük. A teljesítmény az egyidejűleg aktív felhasználók számától függ (amely csúcsidei feltételek idején magasabb). Az ilyen „statisztikai multiplexelési nyereség” (legalább 10 %, azaz 1:10 tevékenységi szint) azt is megköveteli, hogy az üzemeltetők kellően pontos modellt alkalmazzanak a felhasználói forgalom elosztására.
(7) A bevált ágazati gyakorlatok olyan modellezési paramétereket, eszközöket, tervezést és hibahatárokat jelentenek, amelyek a vezeték nélküli hírközlő rendszerek és üzleti tevékenységek tervezése során gyakoriak, és amelyeket a terület szakértői kellően megbízhatónak és pontosnak ítélnének, ha ellenőrizni kívánják a módszertant.
(8) Például terep, épület és zavarás, amikor előre jelzik a vételi jelteljesítményt.
(9) A „cellahatár-valószínűség” annak valószínűségét jelenti, hogy a minimális teljesítményt elérik a lefedett terület végső határán (a lefedettség legnagyobb bejelentett távolsága a figyelembe vett területen). A számításnak reális terjedési szimulációkon, a teljesítménymérlegre vonatkozó számításokon és elegendő tartalékokon kell alapulnia.
(10) A „cellaterhelés” a bázisállomás erőforrásainak végfelhasználók által egy bizonyos szolgáltatás tekintetében felhasznált átlagos százalékos aránya.
(11) A csúcsidei forgalomra vonatkozó becslés hiányában a vezeték nélküli helyhez kötött hozzáférés névleges 90 %-os cellaterhelését ajánlott használni. A vezeték nélküli helyhez kötött hozzáférésre vonatkozó (a mobilhálózatokhoz képest) magasabb cellaterhelés a várhatóan eltérő felhasználási mintázatot tükrözi, amely nagyobb versenyt eredményez a kiszolgáló bázisállomás közös erőforrásainak használatáért
(12) Vezeték nélküli helyhez kötött hozzáférés esetén ez a helyzet állhat fenn a többlakásos épület közös tetőantennái tekintetében.
(13) A technológiák közé tartoznak a következők: 3G UMTS és HSPA technológiák; 4G LTE vagy LTE-Advanced technológiák; 5G, vagy a 3GPP Release 15 New Radio (NR) – nem önálló (4G törzshálózattal); vagy az önálló NR (5G natív törzshálózattal), és a további fejlesztések (például 3GPP Release 16). Ajánlott, hogy a hatóság gyűjtsön információkat az alkalmazott 3GPP-alapú technológiákról (legalább a 3GPP-változat release szintjéről).
(14) Ennek célja a 6 GHz alatti és a milliméteres hullámhosszú frekvenciasávok elkülönítése, mivel azokat gyakran különböző szolgáltatási kategóriákban használják.
(15) Optikai szál, szolgáltatói szintű réz Ethernet, vezeték nélküli stb.
(16) Száloptikás kapcsolat esetén ez általában elegendőnek tekinthető.
II. MELLÉKLET
A tagállamok által ezen iránymutatás 202. pontjának b) alpontja alapján közzéteendő információk
Az iránymutatás 202. pontjának b) alpontjában említett, az egyedi odaítélésekre vonatkozó információknak a következőket kell tartalmazniuk (1):
|
a) |
az egyedi támogatás kedvezményezettjének megnevezése:
|
|
b) |
a támogatás kedvezményezettjének típusa az igénylés időpontjában:
|
|
c) |
annak a régiónak a megnevezése NUTS II szinten vagy annál alacsonyabb szinten, ahol a támogatás kedvezményezettje található; |
|
d) |
az adott támogatás kedvezményezettje fő ágazatának vagy tevékenységének (NACE) alágazat szerinti azonosítója (három számjegyű számkód) (2); |
|
e) |
a támogatástartalom teljes összege, nemzeti pénznemben kifejezve. Adókedvezmény formájában nyújtott támogatás esetén az egyedi támogatás összegére (3) vonatkozó információ a következő sávok formájában is megadható (millió EUR):
|
|
f) |
ha eltér a támogatástartalomtól, a támogatás teljes névleges összege, nemzeti pénznemben kifejezve (4); |
|
g) |
támogatási eszköz (5):
|
|
h) |
a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok megnevezése; |
|
i) |
adott esetben a megbízott szerv neve és a kiválasztott pénzügyi közvetítők neve; |
|
j) |
a támogatási intézkedésre mutató hivatkozás az ezen iránymutatás alapján jóváhagyott határozatban foglaltak szerint. |
(1) Kellően indokolt esetben és a Bizottság beleegyezésével az üzleti titok és más bizalmas információk kivételével (a Bizottság közleménye az állami támogatásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos szakmai titoktartásról, C(2003) 4582 [HL C 297., 2003.12.9., 6. o.]).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).
(3) A közzéteendő összeg a maximális engedélyezett adóelőny és nem az évente levonásra kerülő összeg (például adójóváírás esetében a maximális engedélyezett adójóváírást kell közzétenni, és nem a tényleges összeget, amely függhet az adóköteles jövedelemtől és évente változhat).
(4) Bruttó támogatási egyenérték vagy – adott esetben – a beruházás összege. Működési támogatás esetében megadható a kedvezményezettenkénti éves támogatási összeg. Adóintézkedés formájában megvalósuló programok esetében ez az összeg megadható az e melléklet e) pontjában meghatározott sávokkal. A közzéteendő összeg a maximális engedélyezett adóelőny és nem az évente levonásra kerülő összeg (például adójóváírás esetében a maximális engedélyezett adójóváírást kell közzétenni, és nem a tényleges összeget, amely függhet az adóköteles jövedelemtől és évente változhat).
(5) Amennyiben a támogatást több támogatási eszközből nyújtják, a támogatási összeget eszközönként kell megadni.
III. MELLÉKLET
A tagállamok által ezen iránymutatás 208. pontja alapján közzéteendő információk
Az ezen iránymutatás 208. pontjában említett jelentésnek a vonatkozó jelentéstételi időszakra és az ezen iránymutatás alapján jóváhagyott támogatási intézkedés alkalmazásában végrehajtott minden egyes projektre vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia:
|
a) |
a támogatás kedvezményezettjének vagy kedvezményezettjeinek neve; |
|
b) |
a projekt összköltsége (vagy becsült összköltsége) és a csatlakoztatható helyszínenkénti átlagos költség; |
|
c) |
odaítélt támogatási összeg és támogatási kiadások; |
|
d) |
támogatási intenzitás; |
|
e) |
az állami finanszírozás forrásai; |
|
f) |
az állami beavatkozás előtti és utáni lefedettségi arányok és számok; |
|
g) |
a széles sávú hálózatok kiépítését támogató projektek esetében:
|
|
h) |
a széles sávú szolgáltatások elterjedését támogató projektek, például utalványrendszerek esetében:
|
IV. MELLÉKLET
A széles sávú hálózatok támogatására irányuló, jellemző beavatkozások
Határozathozatali gyakorlatában a Bizottság megfigyelt bizonyos finanszírozási mechanizmusokat, amelyeket több tagállamban a széles sávú hálózatok kiépítésének előmozdítására használnak, és amelyek jellemzően az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek. A jellemző beavatkozási modellek alábbi leírása nem kimerítő, és csupán tájékoztató jellegű, mivel a hatóságok a szélessávúhálózat-kiépítés támogatásának egyéb formáit is kidolgozhatják, vagy eltérhetnek az alábbi pontokban bemutatott modellektől.
|
(1) |
Résfinanszírozási modell: A résfinanszírozási modellben (1) a tagállamok (2) a helyhez kötött vagy mobilhálózat kiépítését támogatják azzal, hogy közvetlen pénzügyi támogatást vagy szubvenciót nyújtanak a széles sávú befektetőknek (3) a hálózat tervezéséhez, kiépítéséhez, kezeléséhez és kereskedelmi hasznosításához, figyelembe véve a vonatkozó bevételeket és az észszerű nyereséget. A résfinanszírozási modellben az észszerű nyereséget az a tőkemegtérülési ráta határozza meg, amelyet egy befektető megkövetelne, figyelembe véve a széles sávú ágazatra jellemző kockázati szintet és a nyújtott szolgáltatások típusát. Az elvárt tőkemegtérülési ráta jellemzően a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) segítségével határozható meg. Az észszerű nyereség meghatározásakor a tagállamok általában ösztönző kritériumokat állapítanak meg, különösen a nyújtott szolgáltatás minősége és a termelési hatékonyság növelése tekintetében. A termelési hatékonyság növeléséhez kötődő esetleges jutalmakat olyan szinten határozzák meg, hogy az lehetővé tegye a növekmények arányos felosztását a széles sávú hálózatba befektető és a tagállam vagy a végfelhasználók között. A résfinanszírozási modell szerint az épített infrastruktúra általában teljes mértékben a támogatás kedvezményezettjének tulajdonában van, és e kedvezményezett viseli az új infrastruktúra kiépítésével és az elegendő ügyfél szerzésével járó kockázatokat. |
|
(2) |
Természetbeni támogatási modell: A tagállamok a meglévő vagy az újonnan épített infrastruktúra széles sávú hálózatok üzemeltetőinek rendelkezésére bocsátásával támogatják a helyhez kötött vagy a mobil széles sávú hálózatok kiépítését. Ez a támogatás sokféle formát ölt: a tagállamok leggyakrabban passzív széles sávú infrastruktúrát biztosítanak építési munkák végzése (például út felásása), alépítmények vagy sötétszál elhelyezése, illetve a meglévő infrastruktúrához (például alépítményekhez, oszlopokhoz, tornyokhoz) való hozzáférés biztosítása révén. |
|
(3) |
Közvetlen beruházási modell: A tagállamok helyhez kötött hálózatot vagy mobilhálózatot építenek, és azt közvetlenül a közigazgatás egy ágán vagy egy házon belüli üzemeltetőn keresztül üzemeltetik (4). Az államilag finanszírozott hálózatot gyakran kizárólag nagykereskedelmi hálózatként működtetik, amely megkülönböztetésmentesen a kiskereskedelmi széles sávú szolgáltatók rendelkezésére áll. |
|
(4) |
Koncessziós modell: A tagállamok finanszírozzák egy olyan helyhez kötött vagy mobil széles sávú hálózat kiépítését, amely továbbra is állami tulajdonban van, míg üzemeltetését versenyeztetéses kiválasztási eljárás keretében felkínálják egy elektronikus hírközlési szolgáltatónak a hálózat kezelése és kereskedelmi hasznosítása céljából. A hálózatot széles sávú hálózat üzemeltetője üzemeltetheti úgy, hogy kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatásokat nyújtson, vagy úgy, hogy nagy- és kiskereskedelmi szolgáltatásokat egyaránt nyújtson. |
(1) A „résfinanszírozás” általában a beruházási költségek és a várható nyereség közötti különbségre utal.
(2) Ebbe minden hatóság beleértendő.
(3) A „befektetők” kifejezés olyan vállalkozásokat vagy széles sávú hálózatok olyan üzemeltetőit jelöli, amelyek széles sávú infrastruktúra kiépítésébe és telepítésébe fektetnek be.
(4) A „befektetők” kifejezés olyan vállalkozásokat vagy széles sávú hálózatok olyan üzemeltetőit jelöli, amelyek széles sávú infrastruktúra kiépítésébe és telepítésébe fektetnek be.