(1)

Az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 104. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontja iv. alpontja értelmében az 1306/2013/EU rendelet 75. cikke továbbra is alkalmazandó az EMVA tekintetében a kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra és a kifizető ügynökség által az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtása keretében teljesített kifizetésekre.

(2)

Az 1306/2013/EU rendelet 75. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének értelmében a tagállamok az 1305/2013/EU rendelet szerinti területalapú és állattartáshoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatásokból legfeljebb 75 % előleget folyósíthatnak.

(3)

A Covid19-világjárvány és annak az élelmiszer-ellátási láncra gyakorolt hatása, valamint az energia és a mezőgazdasági inputanyag árának 2021 ősze óta tapasztalt emelkedése nyomás alá helyezte a mezőgazdasági ágazatot. Ezenkívül Oroszország Ukrajna elleni inváziója is tovább súlyosbította a helyzetet, és további negatív hatást gyakorolt a mezőgazdasági ágazatra. Az inputárak, például az energia, a műtrágya és a takarmány költségei minden mezőgazdasági ágazatban jelentősen megnövekedtek.

(4)

Ennek eredményeként 2022-ben az energia és a műtrágya költségeinek az összes folyó termelőfelhasználáson belüli aránya jelentősen nőtt, ami a szántóföldi növények és az állandó kultúrák esetében az eddig tapasztalt legnagyobb növekedés volt, melynek oka mindkét esetben a műtrágya árától való függés. A műtrágya ára továbbra is példátlanul magas szinten van. Az adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelők erre a trágyahasználat csökkentésével reagáltak, aminek a terméshozamra, valamint az élelmiszer és a takarmány minőségére gyakorolt negatív hatásai egyelőre bizonytalanok.

(5)

Az Unióban a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ellátási lánc szereplői által használt egyéb bemeneti anyagok, például a növényvédő szerek, az állategészségügyi kezelések, a gépek és a csomagolás ára az általános inflációval összhangban emelkedett.

(6)

Az utóbbi időben a legtöbb mezőgazdasági árucikk, például a gabonafélék, az olajos magvak és a tejtermékek ára jelentősen csökkent. Néhány tagállamban az inputárak és a nyersanyagárak közötti arány romlása miatt különösen nehéz a helyzet.

(7)

Az egyes régiók kedvezőtlen meteorológiai eseményei, például a szélsőséges aszályok és árvizek mellett e körülmények felelősek a mezőgazdasági termelők likviditási problémáiért. E likviditási problémák kezelése érdekében engedélyezni kell a tagállamoknak, hogy a 2023-as igénylési évben a területalapú, illetve állattartáshoz kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések esetében magasabb előleget folyósítsanak.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának és a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak a véleményével.