Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32022H1431

    A Bizottság (EU) 2022/1431 ajánlása (2022. augusztus 24.) az élelmiszerekben található perfluoralkil anyagok nyomon követéséről

    C/2022/5001

    HL L 221., 2022.8.26, p. 105–109 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2022/1431/oj

    2022.8.26.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 221/105

    A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1431 AJÁNLÁSA

    (2022. augusztus 24.)

    az élelmiszerekben található perfluoralkil anyagok nyomon követéséről

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

    mivel:

    (1)

    A perfluoralkil anyagokat (PFA-anyagok) széles körben használták ipari célokra és fogyasztási cikkekben, és egyes anyagokat mindmáig alkalmaznak többek között szövetek és szőnyegek szennyeződésálló rétege, élelmiszerekkel való érintkezésre szánt papír- vagy kartontermékek olajálló rétege, tűzoltóhab, a bányászat és az olajfúrás terén használt felületaktív anyagok, padlófényezők és rovarölő szerek előállítására. Széles körű használatuk és a környezetben való megmaradásuk a környezet nagymértékű szennyeződésével járt. Az élelmiszerek ezen anyagokkal való szennyeződése főként a vízi és szárazföldi élelmiszerláncokban tapasztalható bioakkumulációnak, továbbá az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő, PFA-anyagokat tartalmazó anyagok használatának a következménye. A PFA-anyagok közül a perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és a perfluoroktánsav (PFOA), valamint azok sói fordulnak elő a legmagasabb koncentrációban élelmiszerekben és az emberi szervezetben.

    (2)

    Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) ezért felkérte az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testületét, dolgozzon ki véleményt arról, hogy a PFOS-nak, a PFOA-nak, valamint azok sóinak való emberi expozíció tekintetében mennyire játszanak jelentős szerepet az élelmiszerek, és hogy mennyiben járulnak hozzá a különböző élelmiszerek és élelmiszerekkel érintkező anyagok e kitettséghez; a Hatóság továbbá a testület tanácsát kérte a PFA-anyagok kockázatértékelése terén végrehajtandó további lépésekkel kapcsolatban.

    (3)

    Az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete 2008. február 21-én tudományos szakvéleményt (1) fogadott el a PFOS-ról, a PFOA-ról, valamint azok sóiról, amelyben az élelmiszerekben és az emberi szervezetben előforduló PFA-anyagok szintjére vonatkozóan további adatok gyűjtését javasolja, különös tekintettel az emberi expozíciót érintő tendenciák nyomon követésére.

    (4)

    A 2010/161/EU bizottsági ajánlás (2) alapján további adatgyűjtésre került sor az élelmiszerekben előforduló különböző PFA-anyagok tekintetében.

    (5)

    2020-ban a Hatóság a Bizottság kérésére naprakésszé tette a PFOS és a PFOA kockázatértékelését, és azt – a legújabb tudományos információk és a 2010/161/EU ajánlás alapján gyűjtött előfordulási adatok alapján – a perfluornonánsavra (PFNA) és a perfluorhexán-szulfonsavra (PFHxS) is kiterjesztette. A perfluoralkil anyagokkal kapcsolatos, emberi egészséget érintő kockázatokról szóló szakvéleményében (3) a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az európai népesség egy része esetében a megengedhető heti bevitel túllépésére kerül sor. A Hatóság ugyanakkor megjegyezte, hogy számos élelmiszer esetében még mindig hiányoznak reprezentatív előfordulási adatok, ezért az említett adatoknak a gyakran fogyasztott élelmiszerek széles skálájára kiterjedő, számos PFA-anyagra összpontosító gyűjtését javasolta. Továbbá, mivel a PFA-anyagok bizonyos élelmiszerekben fellépő koncentrációja csak nagyon érzékeny, a laboratóriumok többsége számára jelenleg nem elérhető analitikai módszerekkel volt mérhető, a Hatóság érzékeny analitikai módszerek alkalmazását javasolta a PFA-anyagok vizsgálatára.

    (6)

    A Hatóság szakvéleményére figyelemmel adatokat kell gyűjteni az olyan élelmiszerekben előforduló PFA-anyagok széles köréről, amelyek a PFA-knak való emberi expozíció szempontjából relevánsak, ami segíti majd az étrendi expozíció értékelését, és aminek alapján felmérhető lesz, hogy szükség van-e a szóban forgó anyagok bizonyos árucikkekben való szabályozására. E célból nyomon kell követni azokat a meghatározott módon előállított vagy sajátos jellemzőkkel rendelkező élelmiszereket, amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, és becslést kell készíteni a különböző feldolgozott termékek feldolgozási tényezőiről.

    (7)

    A szennyeződés forrásait elemző nyomonkövetési vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy aztán nyomonkövetési intézkedéseket lehessen végrehajtani a PFA-anyagok élelmiszerekben való előfordulásának megakadályozására. Annak érdekében, hogy útmutatást lehessen adni e tekintetben, helyénvaló meghatározni az élelmiszerekben előforduló PFA-anyagok koncentrációjának indikatív szintjeit. Ezek a szintek nem befolyásolhatják az élelmiszerek forgalomba hozhatóságát, azonban vizsgálatokat kell végezni, ha egy élelmiszerben a PFA-anyagok koncentrációja meghaladja az említett szinteket. Ahhoz, hogy a PFA-anyagok koncentrációját azok pontosan előforduló mennyisége szerint meg lehessen határozni, kellően érzékeny módszereket kell alkalmazni. Ezt a meghatározási határra vonatkozó ajánlott célértékekkel kell ösztönözni.

    (8)

    Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával jelentősen megnő a PFA-anyagoknak való emberi expozíció. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a PFA-anyagok a takarmányokból átkerülnek az állati eredetű élelmiszerekbe, ugyanakkor egyértelmű különbségek mutatkoznak az egyes fajok és a PFA-anyagok típusai tekintetében. A PFA-anyagok ilyen átvitele a haszonállatok esetében a táplálékfelvétel során lenyelt talaj útján, vagy pedig az állatok ivóvízfogyasztásával is történhet. Ezért az állati eredetű élelmiszerekben előforduló PFA-anyagokra vonatkozó, az 1881/2006/EK bizottsági rendeletben (4) meghatározott felső határértékek túllépése esetén a szennyeződés okainak megállapítása céljából végzendő nyomonkövetési vizsgálatok során fontos, hogy a laboratóriumok képesek legyenek vizsgálni a takarmányt, az állatok ivóvizét és a talajt is, amelyen az állatok élnek. Jelenleg azonban csak kevés adat áll rendelkezésre a PFA-anyagok uniós takarmányokban való előfordulásával kapcsolatban, amely lehetővé tenné a takarmányoknak mint az állati eredetű élelmiszerekben előforduló PFA-anyagok forrásainak a tanulmányozását. Mivel a takarmányokban előforduló PFA-anyagok vizsgálatára csupán kevés laboratórium képes, a takarmányokban és élelmiszerekben előforduló, a környezetben tartósan megmaradó halogénezett szerves szennyező anyagokkal foglalkozó európai referencialaboratórium tovább munkálkodik azon, hogy támogassa a laboratóriumokat e kapacitásaik fejlesztésében. Miközben e munkának a jövőben lehetővé kell tennie a takarmányokban előforduló PFA-anyagokra vonatkozó további ajánlások elfogadását arra az időszakra, amikor a laboratóriumok már elegendő analitikai kapacitással rendelkeznek, addig a takarmányokban előforduló PFA-anyagok vizsgálatára már most képes laboratóriummal rendelkező tagállamok számára javasolni kell e vizsgálatok megkezdését, a szükséges analitikai kapacitással még nem rendelkező tagállamok laboratóriumainak pedig célszerű már most validálniuk a takarmányokban előforduló PFA-anyagokra vonatkozó analitikai módszereket.

    (9)

    Annak érdekében, hogy a minták a mintavétel tárgyát képező tételre nézve reprezentatívak legyenek, az egyes élelmiszerekben előforduló perfluoralkil anyagok ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló (EU) 2022/1428 bizottsági végrehajtási rendelet (5) mellékletében megállapított mintavételi eljárásokat kell követni.

    A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA:

    1.

    		 A tagállamoknak 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben az élelmiszer-vállalkozókkal együttműködve nyomon kell követniük a PFA-anyagok élelmiszerekben való előfordulását.

    A tagállamoknak a következő PFA-anyagok élelmiszerekben való előfordulását kell vizsgálniuk:

    a)

    perfluoroktán-szulfonsav (PFOS);

    b)

    perfluoroktánsav (PFOA);

    c)

    perfluornonánsav (PFNA);

    d)

    perfluorhexán-szulfonsav (PFHxS).

    A tagállamoknak lehetőség szerint meg kell vizsgálniuk a PFOS-hez, a PFOA-hoz, a PFNA-hoz és a PFHxS-hez hasonló, de más alkillánccal rendelkező olyan vegyületeket is, amelyek releváns mennyiségben előfordulnak élelmiszerekben, ivóvízben és/vagy a humán szérumban, mint például a következők:

    a)

    perfluorbutánsav (PFBA);

    b)

    perfluorpentánsav (PFPeA);

    c)

    perfluorhexánsav (PFHxA);

    d)

    perfluorheptánsav (PFHpA);

    e)

    perfluordekánsav (PFDA);

    f)

    perfluorundekánsav (PFUnDA);

    g)

    perfluordodekánsav (PFDoDA);

    h)

    perfluortridekánsav (PFTrDA);

    i)

    perfluortetradekánsav (PFTeDA);

    j)

    perfluorbután-szulfonsav (PFBS);

    k)

    perfluorpentán-szulfonsav (PFPS);

    l)

    perfluorheptán-szulfonsav (PFHpS);

    m)

    perfluornonán-szulfonsav (PFNS);

    n)

    perfluordekán-szulfonsav (PFDS);

    o)

    perfluorundekán-szulfonsav (PFUnDS);

    p)

    perfluordodekán-szulfonsav (PFDoDS);

    q)

    perfluortridekán-szulfonsav (PFTrDS);

    r)

    perfluoroktán-szulfonamid (FOSA).

    A tagállamoknak emellett meg kell fontolniuk, hogy vizsgálatokat vezetnek be a következő új PFA-anyagok élelmiszerekben való kimutatására:

    a)

    2-[(6-klór-1,1,2,2,3,3,4,4,5,5,6,6-dodekafluorhexil)oxi]-1,1,2,2-tetrafluoretánszulfonsav (az F53B savformája);

    b)

    2,3,3,3-tetrafluor-2-(heptafluorpropoxi)-propánsav (a GenX savformája);

    c)

    (2,2,3-trifluor-3-[1,1,2,2,3,3-hexafluor-3-(trifluormetoxi)propoxi]-propionsav (az ADONA savformája);

    d)

    1-propánaminium, N,N-dimetil-N-oxid-3-[[(3,3,4,4,5,5,6,6,7,7,8,8,8-tridekafluoroktil)szulfonil]amino]-, hidroxid (Capstone A);

    e)

    1-propánaminium, N-(karboximetil)-N,N-dimetil-3-[[(3,3,4,4,5,5,6,6,7,7,8,8,8-tridekafluoroktil)szulfonil]amino]-, hidroxid (Capstone B);

    f)

    fluortelomer-alkoholok és -szulfonátok.

    2.

    		 A nyomon követésnek az élelmiszerek széles és a fogyasztói szokásokat jól tükröző körére ki kell terjednie, többek között a gyümölcsökre, zöldségekre, a keményítőtartalmú gyökerekre és gumókra, a tengeri algákra, a gabona- és diófélékre, az olajos magvakra, a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekre, az állati eredetű élelmiszerekre, az alkoholmentes italokra, valamint a borra és a sörre.

    Az adatgyűjtést a következő termelési típusok vagy termékjellemzők tekintetében kell végezni:

    a)

    a különböző termelési típusokból, többek között az ökológiai termelésből származó termékekre vonatkozóan;

    b)

    állati termékek esetében a talajhoz vagy vízhez kültéri hozzáféréssel rendelkező állatoktól származó termékekre, valamint a talajhoz vagy vízhez kültéri hozzáféréssel nem rendelkező állatokból származó termékekre vonatkozóan;

    c)

    állati termékek esetében a tenyésztett és vadon élő fajok széles skálájából származó olyan termékekre vonatkozóan, amelyek a nemzeti fogyasztási szokásokra nézve reprezentatívak;

    d)

    a burgonya esetében a hámozott burgonyára vonatkozóan, illetve a héjjal együtt fogyasztott burgonyafajták esetében a hámozatlan burgonyára vonatkozóan, amennyiben ezt az adatszolgáltatás során egyértelműen feltüntetik;

    e)

    gombák esetében a vadon termő és a termesztett gombákra vonatkozóan.

    A vizsgálatokat csak az élelmiszerek ehető részére vonatkozóan kell elvégezni. A gyümölcsöket, a zöldségeket, valamint a keményítőtartalmú gyökereket és gumókat a mintavétel előtt le kell mosni, gondoskodva arról, hogy a tisztításhoz használt vízen keresztül azokat ne érhesse további PFA-szennyeződés. A csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszereket a forgalomba hozatal szerinti állaguknak megfelelően, száraz vagy folyékony formában kell vizsgálni.

    Az adatgyűjtést a nem szennyezett régiókban előállított élelmiszerekre vonatkozóan kell végezni, de a szennyezett régiókból származó élelmiszerekre vonatkozó adatok is jelenthetők, amennyiben ez egyértelműen fel van tüntetve az adatok Hatóság felé történő jelentése során.

    3.

    		 A tagállamoknak az élelmiszer-vállalkozókkal együttműködve információkat kell gyűjteniük a nyers termékek ugyanazon tételéből származó nyers, illetve feldolgozott termékekben előforduló PFA-anyagok koncentrációjáról, és meg kell határozniuk a különböző feldolgozott termékek, köztük különösen a sajt, a tejsavópor, a tojássárgája, a magas tojástartalmú finompékáruk és a májat tartalmazó húskészítmények feldolgozási tényezőit.

    4.

    		 A takarmányokban előforduló PFA-anyagok vizsgálata tekintetében analitikai kapacitással rendelkező tagállamoknak a takarmányban előforduló PFA-anyagokat is figyelemmel kell kísérniük. A szükséges analitikai kapacitással még nem rendelkező tagállamoknak validálniuk kell a takarmányokban előforduló PFA-anyagokra vonatkozó analitikai módszereket.

    5.

    		 A tagállamoknak követniük kell az egyes élelmiszerekben előforduló perfluoralkil anyagok ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló (EU) 2022/1428 végrehajtási rendelet mellékletében megállapított mintavételi eljárásokat.

    6.

    		 A vizsgálatokat az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 34. cikkének megfelelően kell folytatni, olyan vizsgálati módszert alkalmazva, amely bizonyítottan megbízható eredményekkel szolgál. Az analitikai módszerek meghatározási határai nem léphetik túl a következő értékeket:

    a)

    gyümölcsök, zöldségek, keményítőtartalmú gyökerek és gumók, valamint csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek esetében 0,002 μg/kg a PFOS, 0,001 μg/kg a PFOA, 0,001 μg/kg a PFNA és 0,004 μg/kg a PFHxS tekintetében;

    b)

    tej esetében 0,010 μg/kg a PFOS, 0,010 μg/kg a PFOA, 0,020 μg/kg a PFNA és 0,040 μg/kg a PFHxS tekintetében;

    c)

    halhús és szárazföldi állatok húsa esetében 0,10 μg/kg a PFOS, a PFOA, a PFNA és a PFHxS tekintetében;

    d)

    tojás, rákfélék és puhatestűek esetében 0,30 μg/kg a PFOS, a PFOA, a PFNA és a PFHxS tekintetében;

    e)

    a szárazföldi állatok élelmezési célra alkalmas belsőségei és a halolaj esetében 0,50 μg/kg a PFOS, a PFOA, a PFNA és a PFHxS tekintetében.

    Az említett meghatározási határokat elérni nem képes módszereket alkalmazó tagállamok magasabb meghatározási határral működő módszerekkel kapott eredményeket is benyújthatnak. Az említett tagállamoknak azonban meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a meghatározási határra vonatkozó célértékek mielőbbi bevezetésére.

    7.

    		 Az alábbi indikatívszintek túllépése esetén további, a szennyeződés okait kutató vizsgálatokat kell végezni:

    a)

    gyümölcsök, zöldségek (a vadon termő gombák kivételével), valamint keményítőtartalmú gyökerek és gumók esetében 0,010 μg/kg a PFOS, 0,010 μg/kg a PFOA, 0,005 μg/kg a PFNA és 0,015 μg/kg a PFHxS tekintetében;

    b)

    vadon termő gombák esetében 1,5 μg/kg a PFOS, 0,010 μg/kg a PFOA, 0,005 μg/kg a PFNA és 0,015 μg/kg a PFHxS tekintetében;

    c)

    tej esetében 0,020 μg/kg a PFOS, 0,010 μg/kg a PFOA, 0,050 μg/kg a PFNA és 0,060 μg/kg a PFHxS tekintetében;

    d)

    bébiételek (7) esetében 0,050 μg/kg a PFOS, 0,050 μg/kg a PFOA, 0,050 μg/kg a PFNA és 0,050 μg/kg a PFHxS tekintetében.

    8.

    		 A tagállamoknak – a Hatóság által előírt elektronikus jelentéstételi formátumban – rendszeresen a Hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk a nyomonkövetési adatokat és a Hatóság által meghatározott információkat, hogy azokat egyetlen adatbázisba lehessen rendezni. A tagállamok feladata:

    a)

    az ismerten magas környezeti szennyezettségű régiókból származó adatokat gyanús mintaként jelenteni, különösen a halak, a vadak, a szabadtartású és kültéri baromfik, valamint a szabadföldi gyümölcs és zöldség esetében;

    b)

    megnevezni a termelés típusát, különösen az állati termékek esetében (vadon élő kifogott, begyűjtött vagy vadászat során leölt, illetve tenyésztett, nem ökológiai termelés vagy tenyésztett, ökológiai termelés; szabadtartású vagy kültéri termelés, illetve beltéri termelés) és a gombák esetében (vadon termő, begyűjtött vagy termesztett);

    c)

    vadhús és belsőség esetében lehetőség szerint megadni az állatok életkorát; és

    d)

    csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek esetében megnevezni a fő összetevőket (tehéntej, szójabab, hal, szárazföldi állatok húsa, gabona, zöldség vagy gyümölcs).

    Kelt Brüsszelben, 2022. augusztus 24-én.

    a Bizottság részéről

    Stella KYRIAKIDES

    a Bizottság tagja

    (1)  Opinion of the Scientific Panel on Contaminants in the Food chain on Perfluorooctane sulfonate (PFOS), perfluorooctanoic acid (PFOA) and their salts (Az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testületének a perfluoroktán-szulfonátra (PFOS), a perfluoroktánsavra (PFOA) és azok sóira vonatkozó szakvéleménye), The EFSA Journal (2008) 653., 1–131. o.

    (2)  A Bizottság 2010. március 17-i 2010/161/EU ajánlása az élelmiszerekben fellelhető perfluor-alkilezett anyagok nyomon követéséről (HL L 68., 2010.3.18., 22. o.).

    (3)  Az EFSA élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM); Scientific opinion on the risk to human health related to the presence of perfluoroalkyl substances in food (Tudományos szakvélemény a perfluoralkil anyagok élelmiszerekben való előfordulásával kapcsolatos, az emberi egészséget érintő kockázatokról), EFSA Journal 2020;18(9):6223.

    (4)  A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

    (5)  A Bizottság (EU) 2022/1428 végrehajtási rendelete (2022. augusztus 24.) az egyes élelmiszerekben előforduló perfluoralkil anyagok ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát).

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

    (7)  Bébiételek: a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.) fogalommeghatározása szerint.

    Top