(1)

A jelenleg hatályban lévő intézkedések a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám, amelyet az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot és 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot (a továbbiakban: az előző felülvizsgálat) követően a 2016/1077/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) vetett ki. Az intézkedéseket a behozott áruk értékének 16,3 %-a és 16,8 %-a közötti összegű vámok képezik.

(2)

Az intézkedéseket a 42/2007/EK tanácsi rendelet (4) kiterjesztette a Koreai Köztársaságban feladott, akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett termék behozatalára.

(3)

Az intézkedéseket a 311/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (5) kiterjesztette a Tajvanon feladott, akár Tajvanról származóként, akár nem ilyenként bejelentett termék behozatalára.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (6) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(5)

A felülvizsgálati kérelmet 2021. március 30-án nyújtotta be az Euroalliages (a továbbiakban: a kérelmező), amely mindhárom uniós gyártót, ennélfogva pedig az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a szilícium teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviseli. A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását eredményezné.

(6)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2021. július 2-án a Bizottság a Kínából (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó szilícium Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (7).

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2020. július 1-től 2021. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. Emellett a Bizottság tájékoztatta az uniós gazdasági ágazat 100 %-át képviselő három uniós gyártót, az ismert kínai gyártókat és az érintett ország hatóságait, az ismert importőröket és felhasználókat, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(10)

Az EUSMET-től észrevételek érkeztek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban.

(11)

Az EUSMET azt állította, hogy a nyilvános felülvizsgálati kérelem állapota nem felel meg az alaprendelet 19. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(12)

Ezt az érvet a Bizottság elutasította. Az EUSMET vonatkozó észrevételeit követően a kérelmező további információkat nyújtott be a kérelemben ismertetett tények jobb megértése érdekében. Ezek a kiegészítő információk bekerültek az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktába, így az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően az EUSMET észszerűen megismerhette a bizalmas információkat.

(13)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a kérelem betekinthető változatában szereplő információk kellően részletesek ahhoz, hogy az érdekelt felek az eljárás során gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

(14)

Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET azt kérte, hogy a Bizottság a tájékoztatási szakaszban közölje a rendes érték kiszámításához felhasznált termelési tényezők mennyiségére vonatkozó információkat, továbbá tegye elérhetővé a felülvizsgálati kérelemben említett AlloyConsult-jelentést is.

(15)

Az EUSMET a tájékoztatást követő észrevételeiben megismételte ezt a két kérést. A (178)–(181) és a (191) preambulumbekezdésben megállapított módon a Bizottság mindkét kérést elutasította.

(16)

Az EUSMET azt állította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz elegendő bizonyítékot a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, továbbá téves állításokat tartalmaz a dömpinggel, a dömping folytatódásával, a kárral és a kár folytatódásával kapcsolatban. Az EUSMET a következő érvekkel támasztotta alá az állításait.

(17)

Először is azt állította, hogy hat hónap telt el az adatok benyújtására szolgáló időszak vége és a felülvizsgálati kérelem benyújtása között.

(18)

Ezzel az érvvel kapcsolatban a Bizottság rámutatott arra, hogy figyelembe véve a különböző forrásokból származó adatok beszerzéséhez, valamint a kérelemben való összeállításukhoz szükséges időt, a kérelem benyújtásáig eredendően számolni kell időbeli eltéréssel, amelynek hossza jellemzően több hónap. A jelen ügyben a hat hónapos eltérés elfogadása megfelel a Bizottság által a panaszosok részére nyújtott iránymutatásnak.

(19)

Másodszor: az EUSMET azt állította, hogy a kérelmező a dömping- és kárkülönbözet kiszámítása során nem vette figyelembe az aktív feldolgozás keretében Kínából érkező behozatalt.

(20)

Az eljárás megindítása előtt a Bizottság elemezte mind az aktív feldolgozással járó, mind az anélküli behozatalt, és mindkét esetben elvégezte a rendes érték és az exportárak összehasonlításához szükséges kiigazításokat. A Bizottság megjegyezte, hogy a kérelmező által alkalmazott módszer, valamint az aktív feldolgozásra is kiterjedő módszer egyaránt jelentős dömping megállapítását eredményezi. A kérelmező által választott módszer tehát nem teheti jogellenessé e hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. Következésképpen ezt az érvet el kell utasítani.

(21)

Harmadszor: az EUSMET azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása és a reprezentatív ország kiválasztása nem összeegyeztethető a WTO szabályaival, mivel az országos torzulások összeegyeztethetetlenek a dömping fogalmával, amely az egyes vállalatokra vonatkozik. Az EUSMET továbbá azt állította, hogy a belföldi inputköltségek torzulása nem olyan tényező, amely alapján a rendes érték a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2. cikke szerinti lenne megállapítható. Azon kötelezettség révén továbbá, hogy csak olyan, torzulástól mentes inputköltségek alkalmazhatók, amelyek a torzulásokkal nem érintett „forrásokból” származó költségeket (árakat) tükrözik, a 2. cikk (6a) bekezdése kizárja, hogy az exportőr vagy gyártó előállítási költségét a saját nyilvántartásai alapján számítsák ki, még akkor is, ha azok megfelelnek a GAAP-nak, és a nyilvántartott inputköltségeket tükrözik. Végül az EUSMET azt állította, hogy a kérelmező nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot a szilíciumfém-ágazatban fennálló torzulásokra vonatkozóan.

(22)

Az EUSMET által az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan felvonultatott érvek nem fogadhatók el. Azon érv kapcsán, hogy a torzulások fennállását nem országos szinten, hanem az egyes exportáló gyártókra vonatkozóan egyedileg kell értékelni, a Bizottság emlékeztet arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjával összhangban az exportáló országban fennálló jelentős torzulások miatt nem helyénvaló az exportáló országban alkalmazott belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a rendes érték minden egyes exportáló gyártó esetében egy megfelelő reprezentatív ország torzulástól mentes árai vagy referenciaértékei alapján képezhető. Ebben az összefüggésben, valamint az EUSMET azon érvére válaszul, hogy kizárólag olyan torzulástól mentes inputköltségek alkalmazhatók, amelyek a torzulások által nem érintett reprezentatív országból származó költségeket (árakat) tükrözik, a Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja kifejezetten lehetővé teszi a belföldi költségek alkalmazását, amennyiben egyértelműen megállapítást nyer, hogy nem torzultak. A Bizottság ezt a vizsgálat során megvizsgálta. Mivel azonban egyik exportáló gyártó sem működött együtt, a rendelkezésre álló bizonyítékokat figyelembe véve a szilícium előállítási és értékesítési költségeinek torzulástól mentes volta nem állapítható meg.

(23)

Ami az EUSMET azon érvét illeti, hogy a torzulások fogalma nem szerepel azon tényezők között, amelyek lehetővé teszik a rendes értéknek a WTO dömpingellenes megállapodása 2.2. cikke szerinti megállapítását, a Bizottság rámutat, hogy a belföldi jognak nem szükséges az érintett megállapodásokkal pontosan megegyező feltételeket alkalmaznia ahhoz, hogy megfeleljen e megállapodásoknak. Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése teljes mértékben megfelel a dömpingellenes megállapodás vonatkozó szabályainak, beleértve a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében a rendes érték képzésére vonatkozóan biztosított lehetőségeket is. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy a WTO jogszabályai (a WTO-vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület által kifejtett értelmezésükben) lehetővé teszik, hogy a Bizottság a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett harmadik ország adatait használja fel. A jelentős torzulások megléte miatt az exportáló országra jellemző költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Ilyen körülmények esetére az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségeknek torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő számítását irányozza elő, ideértve az exportáló országhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulástól mentes árakat is.

(24)

Ami az annak bizonyítékaival kapcsolatos érvet illeti, hogy a szilíciumfém-ágazatban torzulások állnak fenn, a Bizottság megállapította, hogy a kérelmező a kínai gazdaság torzulásairól szóló bizottsági jelentés (8), valamint az Euroalliages megbízásából 2018-ban készült specifikusabb, független tanulmány alapján elegendő bizonyítékot szolgáltatott a szilíciumfém-ágazatban tapasztalható torzulásokra vonatkozóan. Bár a kérelmező a kérelem szövegében kifejezetten utalt a nyersanyagokkal és a villamos energiával kapcsolatos torzulásokra, mellékletként a részletesebb jelentéseket is benyújtotta. Ezek a jelentések bőséges bizonyítékot tartalmaznak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások valamennyi vonatkozásáról.

(25)

Negyedszer: az EUSMET azt állította, hogy a számított dömpingkülönbözet mértéke túlzottan magas, mivel a kérelmező önkényesen választotta meg a számtanilag képzett rendes érték meghatározásához figyelembe vett időszakokat.

(26)

A kérelmező által javasolt módszertan észszerű, mivel a kérelmező rendelkezésére álló adatokon alapult, és lefedte a dömpingszámításhoz figyelembe vett (2019. októbertől 2020. júniusig tartó) időszakot. A Bizottság ennek megfelelően elutasította ezt az állítást.

(27)

Ötödször: a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban az EUSMET megjegyezte, hogy a kérelmező által benyújtott bizonyítékok kizárólag az Indiába, Dél-Koreába és Japánba irányuló kínai export árainak elemzésén alapulnak, amelyek mindenesetre pontatlanok.

(28)

A Bizottság megállapította, hogy a kérelmező nemcsak a más országokba irányuló kínai export árait vette figyelembe, hanem a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem VI. fejezetében szereplő, a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó részletesebb elemzést is. Ez a fejezet a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásokkal, valamint az EU-ba és harmadik országokba irányuló kínai export volumenével foglalkozik, ami a dömping folytatódásának valószínűsége szempontjából is releváns. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a kérelmező által benyújtott adatok elégségesek voltak ahhoz, hogy az eljárás megindítására vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített jogi előírás a dömping valószínű folytatódása tekintetében teljesüljön. A kérelmező a rendes érték és a harmadik országokba irányuló export árai közötti észszerű összehasonlítást is benyújtott. Az EUSMET által javasolt kiigazítások nem eredményeztek volna eltérő következtetést, mivel a kínai exportárak változatlanul jelentősen alacsonyabbak lettek volna a rendes értéknél. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(29)

Hatodszor: ami a kínai szilícium Unióba irányuló behozatalának volumenét illeti, az EUSMET azt állította, hogy 2017 és 2020 között ez gyorsabban csökkent, mint az uniós szilíciumfelhasználás. Más szóval a kínai exportőrök nem növelhették értékesítésüket vagy piaci részesedésüket az uniós gyártók rovására.

(30)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelemben szereplő bizonyítékok a kérelmező számára észszerűen rendelkezésre álló elegendő bizonyítéknak minősülnek. A kérelemben benyújtott és a Bizottság által elemzett bizonyítékok szerint az érintett országban meglévő kihasználatlan kapacitás miatt a Kínából érkező behozatal intézkedések hiányában valószínűleg nagyobb volumenben jutna be az uniós piacra. Ez a minden valószínűség szerint továbbra is az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező volumen valószínűleg az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár folytatódását eredményezné. Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat helyzetére potenciálisan kiható egyéb tényezők megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dömpingelt kínai behozatal ne gyakorolna jelentős hatást az uniós gazdasági ágazatra – különösen egy előretekintő elemzés esetében nem, amely elsősorban az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén kialakuló helyzetet vizsgálja. Az EUSMET érvelését ezért el kell utasítani.

(31)

Hetedszer: az EUSMET azt állította, hogy az árhatások elemzése, valamint az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások a felülvizsgálati kérelmekben nem reprezentatívak, mivel nem veszik figyelembe az aktív feldolgozás keretében megvalósuló behozatal árait. Az EUSMET továbbá azt állította, hogy az alákínálásra vonatkozó számítások tévesek, mivel i. az alumíniumipari minőségű szilícium kínai importárait hasonlítják az összes – a vegyipari minőséget is magában foglaló – szilíciumfém uniós értékesítésével, ii. a behozatal utáni költségeket nem adják hozzá a kínai import áraihoz, iii. a kínai behozatalt nem igazítják ki a kereskedelmi szinteknek megfelelően annak ellenére, hogy az EU-ba irányuló behozatalt kereskedőkön keresztül bonyolítják, míg az uniós értékesítést általában az uniós gyártók végzik a végfelhasználók részére. Végül az EUSMET azt állította, hogy az áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások ugyanazon okok miatt tévesek, mint az áralákínálásra vonatkozó számítás esetében, ráadásul – jogalap nélkül – mesterségesen magas termelési költségeken is alapulnak, amelyek többek között 15 %-os nyereségcélhoz kapcsolódnak.

(32)

A kérelmező által benyújtott elemzés az akkor a kérelmező rendelkezésére álló legjobb bizonyítékokon alapult, és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az kellően reprezentatív és megbízható, és elegendő bizonyítékot tartalmaz, amely indokolja a vizsgálat megindítását.

(33)

Nyolcadszor: az EUSMET azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte negatív hatás a kínai behozatal miatt. Az EUSMET állítása szerint a vegyipari és az alumíniumipari minőségű szilícium eltérő, és míg az uniós gazdasági ágazat értékesítése többnyire a vegyipari minőségű szilíciumhoz kapcsolódik, Kínából a rendes eljárás keretében meglehetősen alacsony minőségű, a másodlagos alumíniumpiacra irányuló behozatal érkezik. Az EUSMET ezért arra kérte a Bizottságot, hogy végezzen szegmentált kárelemzést a vegyipari és az alumíniumipari minőségű szilíciumra vonatkozóan. Az EUSMET a tájékoztatást követő észrevételeiben megismételte a kérést, a Bizottság azonban az érvelést nem fogadhatja el. A Bizottság e tekintetben az alábbi 2.3. szakaszra hivatkozik, amely a termékek homogenitását elemzi.

(34)

Kilencedszer: az EUSMET azt állította, hogy az uniós felhasználás 2018 és 2020 között konjunkturális okokból és a Covid19-világjárvány kitörése miatt egyaránt csökkent. Az EUSMET ennek alapján azt állította, hogy a kínai behozatal nem befolyásolta az uniós felhasználás csökkenését.

(35)

Bár a Bizottság egyetértett az EUSMET által az uniós felhasználás alakulására vonatkozóan közölt elemzéssel, úgy ítélte meg, hogy a felhasználás más piacokhoz kapcsolódó csökkenése nem érvényteleníti a kérelemben szereplő állítást, amely a kár folytatódására és megismétlődésére egyaránt vonatkozott, és amely e hatályvesztési felülvizsgálat megindításához vezetett. Mindazonáltal még abban az esetben is, ha az uniós felhasználás a kínai behozataltól független okokból csökkent, a Bizottságnak hatályvesztési felülvizsgálat keretében vizsgálnia kell, hogy milyen következményekkel járna az intézkedések hatályvesztése az értékesítés és a piaci részesedés tekintetében.

(36)

Tizedszer: az EUSMET azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési volumenének és kapacitásának csökkenése nem a kínai behozatalnak tudható be, hanem az egyik uniós gyártó azon döntésének, hogy egyes üzemekben ideiglenesen leállítja a termelést. Hasonlóképpen az EUSMET azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének csökkenése nem a kínai behozatalhoz kapcsolódik, amely 2017 és 2020 harmadik negyedéve között csökkent, hanem a kereslet csökkenéséhez és a harmadik országokból érkező behozatal növekedéséhez. Ezzel összefüggésben az EUSMET azt állította továbbá, hogy a kínai behozatal ellenére az uniós értékesítési árak a 2017 és 2019 közötti időszakban stabilak maradtak, és 2020 első három negyedévében csökkentek, ami egybeesett a szilícium iránti kereslet globális visszaesésével. Más szóval a csökkenő kereslet mellett az uniós gyártók a kínai szilíciumbehozataltól függetlenül sem tudnának magasabb árakat elérni. Ugyanezen okokból a jövedelmezőség csökkenése sem tulajdonítható a kínai behozatalnak.

(37)

Ez az érvelés nem fogadható el. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az intézkedések megléte gyakran az érintett országból érkező behozatal csökkenésével jár, valamint arra, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedéseknek sok esetben van pozitív hatásuk az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A Bizottság hatályvesztési felülvizsgálat keretében az intézkedések hatályvesztése esetén kialakuló helyzetet elemzi. Ennélfogva az, hogy egyes kármutatók kedvezőtlen alakulásának nem feltétlenül a kínai behozatal a fő oka, nem akadályozhatja a vizsgálat megindítását.

(38)

Tizenegyedszer: az EUSMET felsorolt néhány, az uniós gazdasági ágazatot érintő, állítólagosan kulcsfontosságú tényezőt, amelyeket az EUSMET szerint a felülvizsgálat során figyelmen kívül hagytak vagy félreértelmeztek. E tényezők között említi az uniós gazdasági ágazat termelési stratégiáját és költségeit, a szilícium iránti kereslet alakulását, a harmadik országokból érkező behozatal növekedését és a brexit hatását. Az EUSMET arra kérte a Bizottságot, hogy a felülvizsgálat során vegye figyelembe ezeket.

(39)

A Bizottság úgy ítélte meg, e tényezők kérelmező általi értelmezése a kérelemben elégséges a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához. A Bizottság mindenesetre e tényezők mindegyikét figyelembe vette az e rendelet kárra és uniós érdekre vonatkozó szakaszában végzett elemzése keretében.

(40)

Tizenkettedszer: az EUSMET azt állította, hogy a kérelmező alábecsülte a szilíciumkereslettel kapcsolatos kilátásait, túlbecsülte a kínai termelést és kapacitást, és eltúlozta a kínai behozatal árhatásait.

(41)

Az EUSMET azonban nem szolgáltatott olyan információt, amely megkérdőjelezné a felülvizsgálati kérelemben szereplő becsléseket. Emiatt ezt az érvet a Bizottság nem fogadta el.

(42)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelem elegendő bizonyítékkal szolgál a felülvizsgálat megindításához.

(43)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET – új érv vagy bizonyíték felvonultatása nélkül – megismételte azt az állítását, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása nem egyeztethető össze a dömpingellenes megállapodással. A Bizottság ezért a fenti (22)–(24) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt elutasította ezt az állítást.

(44)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(45)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(46)

Nem jelentkezett független importőr.

(47)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes kínai gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(48)

Nem érkezett egyetlen válasz sem.

(49)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(50)

A Bizottság kérdőíveket küldött az uniós gazdasági ágazatnak. Ezenkívül az uniós gazdasági ágazatnak, a független importőröknek és a felhasználóknak szóló kérdőíveket elérhetővé tette a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (9).

(51)

A kérdőívet három uniós gyártó és három felhasználó küldte vissza kitöltve.

(52)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő együttműködő vállalatok telephelyén került sor:

(53)

A Bizottság 2022. június 17-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(54)

A Bizottság indokolt esetben mérlegelte az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket.

(55)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálatban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatokban szereplő termékkel, nevezetesen a jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozó szilíciummal (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(56)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(57)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(58)

Az EUSMET azt állította, hogy a vegyipari és az alumíniumipari célra használt szilícium nem homogén termék, és hogy a szilícium két végfelhasználása nem helyettesíthető egymással.

(59)

Először is az EUSMET kiemelte a szilícium eltérő összetételét, műszaki és kémiai jellemzőit, kijelentve, hogy a szilícium elemi szilíciumból és más, különböző koncentrációban és mértékben jelen lévő járulékos elemekből áll. Az EUSMET kifejtette továbbá, hogy minden egyes járulékos elem rendelkezik forrással a szilícium alapvető nyersanyagában vagy előállítási folyamatában, ezért a szilícium a különböző felhasznált nyersanyagoknak megfelelő, meghatározott kémiai összetétellel bír, amely az adott felhasználáshoz kapcsolódik.

(60)

Az EUSMET azzal érvelt, hogy a vegyipari és az alumíniumágazatban egyaránt más és más tisztasági fokú szilíciumra van szükség. A vegyipari és az alumíniumipari minőségű szilícium felhasználói nem használhatják ugyanazt az anyagot, és a beszállítóknál sem azonos anyagért versenyeznek egymással. Ezért rendkívül korlátozott a helyettesíthetőség, valamint versenyszempontból az átfedés a vegyipai minőségű szilícium és az alumíniumipari felhasználásra alkalmas szilícium között.

(61)

Az EUSMET hangsúlyozta, hogy a különböző termékekben felhasznált szilícium árát befolyásolja az igényelt szilícium kémiai összetétele. Konkrétabban a szilikonpolimerek előállításához használt szilícium általában a legmagasabb, míg a másodlagos, alumíniumipari minőségű szilícium a legalacsonyabb árú. Az EUSMET állítása szerint az árkülönbség oka az, hogy a magasabb tisztaságú szilícium előállításához különleges, szintén drágább, minőségi nyersanyagokra van szükség.

(62)

Az EUSMET rámutatott továbbá a különböző szilíciumtípusok forgalmazási csatornái közötti különbségekre. Mivel a vegyipari felhasználók a beszállítóik szigorú minősítési eljárása alapján szerzik be az egyedi igényeknek megfelelő szilíciumot, közvetlenül a szilíciumgyártóktól vásárolnak. Emellett a vegyipari felhasználók rövid, illetve hosszú távú szerződések alapján szerzik be a szilíciumot, és nem az azonnali piacon vásárolnak. Ezzel szemben az alumíniumipari felhasználók és általában a másodlagos alumíniumipari felhasználók kereskedőktől, forgalmazóktól vagy importőröktől vásárolnak szilíciumot. Továbbá az elsődleges alumíniumipar felhasználói szegmensének néhány nagy szilíciumfelhasználója kivételével az alumíniumhoz kapcsolódó értékesítések többsége azonnali értékesítés.

(63)

A Bizottság a Kínából származó szilícium behozatalára vonatkozó eredeti vizsgálat és az azt követő valamennyi hatályvesztési felülvizsgálat óta a szilíciumot mindig is homogén terméknek tekintette. Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése szerint a Bizottságnak minden felülvizsgálat során ugyanazt a módszert kell alkalmaznia, mint a vám kivetését eredményező vizsgálatban, feltéve, hogy a körülmények nem változtak. A jelen ügyben az EUSMET nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az érintett termék homogén jellegét érintő körülmények a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat óta megváltoztak volna.

(64)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET megjegyezte, hogy a korábbi vizsgálatok során a Bizottság a kár megállapításához csak az alumíniumipari minőségű szilíciumfém behozatalát vette figyelembe, ennélfogva már szegmentált elemzést alkalmazott. Az EUSMET hozzátette, hogy a vegyipari minőségű szilíciumot a Bizottság által is elismert módon főként aktív feldolgozási eljárás keretében importálták, ezért az e piaci szegmenshez kapcsolódó behozatal mentesült a vámok alól.

(65)

A Bizottság először is megjegyzi, hogy az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése szerint – mivel a körülményekben nincs változás – a vám kivetését eredményező vizsgálat során alkalmazott módszert kell alkalmazni (10). Az előző időközi felülvizsgálat során nem került sor szegmensalapú elemzésre (11). A Bizottság mindössze két behozatali rendszert különböztetett meg az áralákínálás és a kár megszüntetéséhez szükséges mérték megállapítása érdekében.

(66)

A fenti (48) preambulumbekezdésben jelzett módon egyetlen exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezenkívül az EUSMET tagjaihoz érkező behozatal az érintett termék teljes behozatalának csak kis hányadát teszi ki. Következésképpen a Bizottság nem tudta megállapítani sem az alumíniumipari és vegyipari minőségű szilícium arányát az érintett termék teljes behozatalán belül, sem pedig az alkalmazott behozatali rendszer és a behozott szilícium minősége közötti kapcsolatot. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(67)

A felülvizsgálati időszak alatt folytatódott a Kínából az Unióba irányuló szilíciumbehozatal, de alacsonyabb piaci részesedéssel, mint az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszakában.

(68)

A vizsgálatban egyetlen kínai gyártó sem működött együtt. Ezért a Bizottság tájékoztatta az érintett ország hatóságait, hogy együttműködés hiányában a rá vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel ezekkel az információkkal kapcsolatban, illetve nem kérték a meghallgató tisztviselő közreműködését.

(69)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő információk, az együttműködő uniós gyártóktól és felhasználóktól a felülvizsgálat során szerzett információk, valamint az Eurostat importra és exportra vonatkozó kereskedelmi statisztikái szolgáltak.

(70)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(71)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(72)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel ezekkel az információkkal kapcsolatban, illetve nem kérték a meghallgató tisztviselő közreműködését.

(73)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Brazíliát választotta ki megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál.

(74)

2022. február 23-án a Bizottság feljegyzés (a továbbiakban: az első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a szilícium előállításához felhasznált termelési tényezőket.

(75)

Ezenkívül a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztására vonatkozó szempontok alapján a Bizottság Malajziát jelölte meg további lehetséges megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság az első feljegyzéssel kapcsolatban a kérelmezőtől és az EUSMET-től kapott észrevételeket.

(76)

2022. április 5-én a Bizottság második feljegyzés (a továbbiakban: a második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni, jelezve, hogy továbbra is Malajziát tekinti reprezentatív országnak. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a termék reprezentatív országbeli gyártója, a PMB Silicon Bhd rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg.

(77)

A Bizottság a második feljegyzéssel kapcsolatban szintén a kérelmezőtől és az EUSMET-től kapott észrevételeket. Az EUSMET a kérelmező észrevételeire reagáló észrevételeket is benyújtott.

(78)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(79)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek,” (a továbbiakban: SGA-költségek) valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(80)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és a gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(81)

A Kínából származó ferroszilíciumra (12) és kalcium-szilíciumra (13) vonatkozó közelmúltbeli vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy a kínai metallurgiai ágazatban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. E vizsgálatok keretében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(82)

A Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (14)

(83)

A Bizottság emellett arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona (15).

(84)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlét révén abban a helyzetben van, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre (16).

(85)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. A kínai tervrendszer hatására emellett az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (17)

(86)

Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. (18)

(87)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében a metallurgiai ágazatban torzultak a bérköltségek (19), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalatok tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (20).

(88)

A kínai metallurgiai ágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság a mostani vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások miatt helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(89)

A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta, amelyek egyebek mellett a kérelemből, valamint a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított, a kínai gazdaság jelentős torzulásairól szóló bizottsági jelentésből (21) (a továbbiakban: jelentés) származtak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(90)

A Bizottság ezeket az elemeket kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(91)

A jelen ügyben a kérelem a jelentésre, különösen a szilíciumra vonatkozó exportkorlátozásokról szóló 12.4.2. szakaszra, valamint a villamosenergia-piacra vonatkozó szakaszokra hivatkozott. A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben az AlloyConsult által készített, szerzői joggal védett tanulmányra is hivatkozott, amely a kínai ferroötvözet- és szilíciumágazatban az állam által előidézett piactorzulásokkal foglalkozott.

(92)

A szilíciumágazatban továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett, bizonyos mértékű tulajdona és ellenőrzése. Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú szilíciumgyártók pontos aránya nem állapítható meg.

(93)

A Bizottság azonban megállapította, hogy számos kínai szilíciumgyártó állami tulajdonban van. Ezek egyike a Yunnan Nujiang International Silicon Trade Co, a Xiamen ITG Group Corp., Ltd leányvállalata (22), amelynek végső többségi részvényese Xiamen város állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága (23).

(94)

Hasonlóképpen a Shanghai Puyuan Foreign Economic and Trading Company (24) (a továbbiakban: SPFC) a Shanghai National Nuclear Puyuan Group 100 %-os tulajdonú leányvállalata, amelynek tulajdonosa viszont a kínai központi szintű állami tulajdonú vállalatok egyike, a China National Nuclear Corporation (a továbbiakban: CNNC).

(95)

A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításának fő termelési tényezője, a villamos energia ágazatában továbbra is jelentős mértékű a kínai kormány tulajdonosi szerepe. Amint azt a Bizottság a jelentésben megállapította, a kínai villamosenergia-piacot az állami tulajdonú vállalatok jelentős mértékű részvétele jellemzi az ellátási lánc különböző szakaszaiban, a teljes átviteli hálózat pedig két állami tulajdonú vállalat tulajdonában van, emellett jelentős állami tulajdon áll fenn a termelési szakaszban is.

(96)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, a vizsgálat során megállapítást nyert a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: a KKP) és a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói közötti személyi kapcsolatok, valamint a vállalatok olyan szervezeti jellemzőinek megléte, amelyek lehetővé teszik a KKP számára, hogy beavatkozzon a vállalatok üzleti tevékenységébe.

(97)

Az ITG Xiamen csoportban a KKP-pártbizottság a vállalat legmagasabb szervezeti szintjét foglalja el, az igazgatótanáccsal és a felügyelőbizottsággal azonos, a felső vezetés feletti szinten (25).

(98)

Ezen túlmenően az SPFC-ben a Shanghai National Nuclear Puyuan Group igazgatótanácsának elnöke egyidejűleg tölti be a pártbizottság titkári tisztségét, míg a vállalat vezérigazgatója egyidejűleg a pártbizottság titkárhelyettese (26).

(99)

A vizsgálat feltárta továbbá, hogy a szilíciumágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Mint bármely más kínai ágazatban, ezek a gyártók arra kényszerülnek, hogy pártépítő tevékenység helyszínéül szolgáljanak, továbbá szoros kapcsolatot ápoljanak a KKP-vel és annak ideológiájával. Az alábbi példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben avatkozik be a szilíciumágazat működésébe is.

(100)

Az ITG Xiamen csoport a honlapján kiterjedt pártépítő tevékenységről számol be. A KKP-tanulmányozócsoport 2022. februári ülésére hivatkozva a vállalat hangsúlyozza, hogy „határozottan biztosítani kell a különleges gazdasági övezet megépítésének helyes irányát, meg kell valósítani a Párt átfogó vezető szerepét a China International Trade Holding Groupban, tovább kell mélyíteni a Párt átfogó és szigorú irányítását, követni kell a kínai jellemzőkkel bíró szocializmus útját, és tántoríthatatlanul követni kell Hszi Csin-ping főtitkár előremutató utasítását” (27).

(101)

A KKP vezetőségével szembeni hűség kinyilvánítása nemcsak a legutóbbi időszakra korlátozódik, hanem a felülvizsgálati időszakra is kiterjed, amint az kitűnik például a csoport pártbizottságának 2020. november 17-i ülésén levont következtetések ismertetéséből is, amely az SPFC honlapján található: „[M]eg kell erősítenünk az ideológiai tartalmat, javítanunk kell a profilt, fokoznunk kell az aktív gondolkodást, az önfegyelmet és az önvizsgálatot, nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a tanulásnak, meg kell erősítenünk a megértést, el kell mélyítenünk a Kínai Kommunista Párt 19. Központi Bizottsága ötödik plenáris ülése szellemiségének tanulmányozását és végrehajtását […] A Kínai Kommunista Párt 19. Központi Bizottságának ötödik plenáris ülése megkövetelte, hogy a gazdasági fejlődés középpontjában a reálgazdaság álljon, és törekedni kell az ipari lánc és az ellátási lánc nagyobb fokú korszerűsítésére, a modern ipari rendszer fejlődésének felgyorsítására […] [S]zükséges Hszi Csin-ping főtitkár fontos beszédeinek, valamint a Kínai Kommunista Párt 19. Központi Bizottsága ötödik plenáris ülése szellemiségének tanulmányozása és az azokban foglaltak végrehajtása, […] nagy fokú politikai, ideológiai és cselekvésbeli tudatosság mellett; a Párt Központi Bizottsága integrált kiépítésével összhangban a csoporttagnak és a CNNC Puyuannak a helyi szintű végrehajtása érdekében teljes mértékben integrálnia kell a Párt 19. Központi Bizottsága ötödik plenáris ülésének szellemiségét […] A kibővített tanulmányozócsoport ülésére a CNNC ellátási láncának vezetőségi tagjai, a középszintű káderek, valamint a különböző ágazatok tagjainak részvételével került sor. (28)”

(102)

Ezenkívül a Kínai Nemvasfémipari Szövetség egyik ága, a Szilíciumipari Szövetség működési szabályzata (29) szerint a Szövetség a KKP alapvető irányvonalát saját magára vonatkozó iránymutatásnak tekinti (30). Ezen túlmenően a párt irányvonalának, elveinek és politikáinak betartása, valamint a jó politikai minőség az egyesület elnöki, alelnöki vagy főtitkári tisztségének betöltéséhez szükséges alkalmassági követelmények között szerepel (31).

(103)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a szilíciumágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A szilícium jelentős szerepet játszik az alumínium, valamint a félvezetők gyártásában (utóbbiak esetében a felülvizsgálat tárgyát képező termék az inputok egyike), ennek révén viszont a szilíciumágazat a stratégiai fontosságú feltörekvő iparágak közé tartozik (32), amelyek a hatályos támogatási politikák széles skálájának előnyeit élvezik.

(104)

Az állam beavatkozik a szilícium előállításához felhasznált inputok piacain is, különösen a villamosenergia-piacokon. A villamos energia a szilíciumgyártás egyik fő inputja, ugyanakkor Kínában a villamos energia árai nem piaci alapúak, és a jelentésben megállapított módon jelentős torzulások is befolyásolják őket (központi árképzés, árdifferenciálás, valamint közvetlen villamosenergia-vásárlási gyakorlatok révén) (33).

(105)

Jóllehet a kínai energiapiac számos változáson és reformon ment keresztül, az energiarendszer szempontjából releváns árak némelyike továbbra sem piaci alapú. A kormány elismeri, hogy az árakat jelenleg is nagyrészt az állam kontrollálja: „A jelenlegi villamosenergia-árszabályozás továbbra is hatósági árakon alapul. Az árkiigazítások mértéke sok esetben nem követi a költségek változásait, emellett nehézkes annak biztosítása, hogy időszerűen és észszerűen tükrözzék a villamosenergia-felhasználás költségeit […] A villamos energia értékesítésére egyelőre nem jött létre hatékony versenymechanizmus, a villamosenergia-termelő vállalkozások és a felhasználók közötti piaci ügyletek korlátozottak, ugyanakkor a források elosztásában sem könnyű biztosítani a piac meghatározó szerepét.” (34)

(106)

Ahogy azt számos későbbi adminisztratív dokumentum is mutatja, a piacnak ez az állam által előidézett gyengesége a piac irányítását célzó további kísérletek kiindulópontja. 2020 novemberében például a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság közzétette a 2021. évi közép- és hosszú távú villamosenergia-szerződések aláírásának előmozdításáról szóló közleményét (35).

(107)

A dokumentum arra utasítja „a helyi önkormányzatok illetékes szervezeti egységeit, hogy […] törekedjenek annak biztosítására, hogy a szerződött villamosenergia-mennyiség ne legyen alacsonyabb, mint az elmúlt három év átlagos mennyiségének 80 %-a”, az árképzés tekintetében pedig arra, hogy „a helyi piaci szabályozásban hozzanak létre eltéréskezelő mechanizmust […] a szerződéses teljesítménymennyiség és a tényleges végrehajtás közötti eltérések kezelésére„ , valamint ”fejlesszék a közép- és hosszú távú tranzakciós ármechanizmust. Minden település szigorúan alkalmazza a kormány által jóváhagyott villamosenergia-átviteli és -elosztási árakat.”

(108)

A közlemény a végrehajtásra vonatkozó egyedi rendelkezéseket is tartalmaz, ilyen többek között a szerződések aláírásához vezető folyamat nyomon követésére szolgáló mechanizmus létrehozása, vagy a szerződések nyomon követésének, közzétételének és végrehajtásának megerősítése. (36)

(109)

Továbbá 2021 januárjában az Államtanács közzétette a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság véleményét a településivíz- és a villamosenergia-ellátás, valamint a fűtés díjainak egységesítéséről, amely az ágazat magas színvonalú fejlődésének előmozdítását célozza. (37) A közlemény egyedi rendelkezéseket tartalmaz a kormányzati árképzésre vonatkozóan: „[…] A kormányzati árképzés vagy a kormány által kontrollált árak hatálya alá tartozó projektek esetében a költségösszetételt észszerűen kell meghatározni, meg kell erősíteni a költségellenőrzést és -felülvizsgálatot, javítani kell árképzési mechanizmust, és tudományos alapokon kell meghatározni az árszintet. […]”

(110)

A közlemény fő céljai között kifejezetten említést tesz az árképzéssel kapcsolatos kormányzati inputmechanizmusról, valamint az árképzési módszerek ágazati differenciálásáról: „2025-ig egyértelmű eredményeket kell elérni a vízszolgáltatás, az áramellátás, a gáz- és a fűtési ágazat költségeinek megtisztítása és szabványosítása terén. Meg kell teremteni egy tudományos, szabványosított és átlátható árképzési mechanizmus alapját, és tovább kell fejleszteni a kormányzati inputmechanizmust. Jelentősen javítani kell a kapcsolódó ágazatokra alkalmazandó árképzési módszereket, a költségfelügyeleti és -felülvizsgálati módszereket, az árazási magatartást és a szolgáltatások egységes és átfogó lefedettségét, valamint a víz, a villamos energia, a fűtés, és az egyéb termékek, szolgáltatások minőségét és hatékonyságát”.

(111)

A szén szintén a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt nyersanyag. Amint a jelentés megállapítja, a kínai szénpiac torzulásnak van kitéve, különösen a támogatás (38), valamint a szénforrások kitermelésének irányítása és ellenőrzése miatt (39).

(112)

A kalcium-szilíciumra vonatkozó közelmúltbeli vizsgálat a szénpiacon végrehajtott állami beavatkozás további elemeit tárta fel. 2021 májusában az Országos Energiahivatal (NEA) és a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság közösen közzétette A szénbányák termelési kapacitását és a termelés jóváhagyási kritériumait érintő irányítási intézkedésekről szóló közleményét, amelynek célja a szénbányák kapacitásának szabályozása és a közlemény alapján kiszámított határértékek érvényesítése. (40) 2020 decemberében a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság közleményt adott ki a közép- és hosszú távú szénszerződések 2021. évi aláírásának és teljesítésének biztosításáról (41).

(113)

A közlemény kifejezetten hangsúlyozza, hogy fokozni kell a szerződéskötési folyamat fölötti állami befolyást és felügyeletet: „Nagyobb teret kell engedni a kormány szerepének, a rendszerkiépítés megerősítésére kell összpontosítani, javítani kell az ügyletekre vonatkozó szabályokat, meg kell erősíteni a hitelfelügyeletet, az érintett feleket ösztönözni kell arra, hogy az általános helyzetre felhívják a figyelmet, társadalmi felelősséget kell vállalni, szabványosítani kell a szerződések teljesítését és biztosítani kell a szénpiac zavartalan működését.”

(114)

A közlemény előírja azt is, hogy „erősítsék meg az ipar önfegyelmét. Valamennyi érintett ágazati szövetségnek iránymutatással kell szolgálnia a vállalkozások számára az önfegyelem megerősítéséhez, a közép- és hosszú távú szerződések követelményeinek megfelelő végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy a piaci keresleti és kínálati helyzetet, valamint az ágazat előnyös helyzetét ne használják ki kiegyensúlyozatlan szerződések aláírására. A nagyvállalatok példamutató szerepet töltenek be, önállóan szabályozzák a szerződések aláírását, tudatosítják a kötelezettségvállalások teljesítését, kezdeményező szerepet vállalak az ellátás és a stabil árak biztosítása iránti társadalmi felelősség tekintetében, és nemzeti szinten előmozdítják a szénpiac zökkenőmentes működését.”

(115)

Különösen érdemes említést tenni arról az egyértelmű irányelvről, amely megköveteli, hogy a szerződések aláírásakor ne vegyék figyelembe a piaci keresletet és kínálatot. 2021 áprilisában a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság A szénre vonatkozó közép- és hosszú távú 2021. évi szerződések aláírásának és teljesítésének biztosításáról újabb közleményt adott ki, amelynek célja az adásvételi szerződések betartásának jobb felügyelete és a szénellátás biztosítása (különösen a fent idézett 902. számú közlemény alapján). A közlemény szerint az érintett feleknek mindenekelőtt biztosítaniuk kell, hogy a havi megfelelési arány elérje a 80 %-ot, a negyedéves és éves megfelelési arány pedig a 90 %-ot (42).

(116)

A szénpiacon érvényesülő állami beavatkozás megmutatkozik a bezárt szénbányák próbaüzemi idejének további egy évvel történő meghosszabbításáról szóló közelmúltbeli határozatban is, amelynek célja a termelés és a kínálat növelése a nyersanyagár-emelkedések ellensúlyozása érdekében (miután a bányákban zajló termelését korábban felfüggesztették). (43)

(117)

Ahogyan az a fenti példákból is látható, a kínai kormány a szakpolitikai eszközök és iránymutatások széles tárházát vonultatja fel a szilíciumágazat fejlődésének irányítására, és az ágazat működésének lényegében minden aspektusa felett ellenőrzést gyakorol. E kormányzati iránymutatás és beavatkozás a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása során felhasznált főbb inputokra is vonatkozik.

(118)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a metallurgiai ágazatban való diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(119)

A metallurgiai ágazatra az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek.

(120)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a metallurgiai ágazatra. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(121)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, a fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak; amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai; működésüket pedig behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(122)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(123)

A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(124)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(125)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – a felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(126)

Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(127)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(128)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(129)

A Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel.

(130)

Az első feljegyzésben a Bizottság Brazíliát és Malajziát azonosította a Világbank szerint Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségű, szilíciumot gyártó országként. A Világbank a bruttó nemzeti jövedelem alapján a közepes jövedelmű országok felső sávjába sorolja ezeket az országokat, ahol ismert, hogy gyártják a hasonló terméket.

(131)

Az érdekelt felek egyike sem jelölt meg további lehetséges reprezentatív országokat.

(132)

Az első feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy a kérelmező által megjelölt brazíliai szilíciumgyártó, a RIMA Industrial a 2020. naptári évben nem volt nyereséges, az eljárás e szakaszában pedig más brazil gyártó azonosítására nem került sor.

(133)

Az EUSMET által azonosított malajziai szilíciumgyártó, a PMB Silicon Bhd a 2020. naptári évben nyereséges volt. Ennek alapján a Bizottság az első feljegyzésben úgy ítélte meg, hogy Malajzia megfelelő reprezentatív ország lehet.

(134)

Az első feljegyzés közzétételét követően a kérelmező benyújtotta a brazíliai szilíciumgyártók jegyzékét, amelyben feltüntette, hogy e gyártók mindegyike esetében rendelkezésre állnak a nyilvános pénzügyi adatok.

(135)

A kérelmező által benyújtott jegyzékben egy olyan brazíliai szilíciumgyártó szerepelt (MinasLigas), amely 2020-ban nyereséges volt.

(136)

A Bizottság így két nyereséges szilíciumgyártót vehetett figyelembe, egyet Malajziában és egyet Brazíliában.

(137)

A második feljegyzésben a Bizottság összehasonlította továbbá a Malajziából és Brazíliából származó, a termelési tényezőkre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Malajzia a termelési tényezők tekintetében reprezentatívabb adatkészlettel rendelkezik, mivel Brazília közepes hamutartalmú szenet nem, kvarcot és faforgácsot pedig csak korlátozott mennyiségben importált, és azt sem reprezentatív árakon.

(138)

A Bizottság ezért a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Malajziát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint a PMB Silicon Bhd vállalat pénzügyi adatait kívánja felhasználni.

(139)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Malajzia mint reprezentatív ország és a PMB Silicon Bhd mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről.

(140)

A második feljegyzéssel kapcsolatban észrevételek érkeztek az EUSMET-től, amely támogatta a Bizottság Malajzia figyelembevételére vonatkozó döntését, valamint a kérelmezőtől, amely fenntartotta, hogy Brazíliát helyénvaló megfelelő reprezentatív országnak tekinteni.

(141)

A kérelmező a PMB Silicon Bhd vállalat pénzügyi adatai alapján vitatta Malajzia reprezentatív országként való figyelembevételét. A kérelmező – bizonyíték benyújtása nélkül – azt állította, hogy a vállalat 2020-ban veszteséges volt.

(142)

2022. április 1-jei beadványában az EUSMET benyújtotta a PMB Silicon Bhd helyi szinten közzétett beszámolóját, amely igazolta, hogy a vállalat 2020-ban nyereséges volt. A Bizottság ennek alapján elutasította az Euroalliages érvelését.

(143)

A kérelmező vitatta továbbá Malajzia nyilvánosan hozzáférhető, melléktermékekre vonatkozó adatai egy részének reprezentativitását, és ismételten kérte, hogy e tényezők tekintetében a Bizottság – amennyiben ez helyénvaló – Brazília adatait, egyéb esetben pedig más országok adatait használja fel.

(144)

A Bizottság ezért újra megvizsgálta a malajziai adatokat, figyelembe véve mind a kérelmező, mind az EUSMET ezen adatokkal kapcsolatos észrevételeit. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a termelési tényezőkre vonatkozó malajziai adatok megbízhatóak. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy mivel a rendes érték kiszámítása keretében a melléktermékekből származó bevételt százalékos arány alapján számítja ki, a melléktermékekre vonatkozó második feljegyzésben szereplő referenciaértékeket a továbbiakban nem alkalmazza.

(145)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy Brazília tekintetében a kérelmező elismerte, hogy egyes adatok nem megfelelőek, így más forrásokat kell felhasználni. A Bizottság ezért elutasította a kérelmező ezen érvét.

(146)

A második feljegyzés kiadását követően a Bizottság megállapította, hogy hiba történt a faforgács Malajziába történő behozatalára vonatkozó GTA-adatok kinyerésében. Az adatok kinyerése CNY helyett EUR-ban történt, ami téves tonnánkénti árat eredményezett. Az elemzés során azonban megállapítást nyert, hogy a CNY-ban kifejezett tényleges tonnánkénti ár jóval meghaladta az uniós gazdasági ágazat által fizetett árat, és valamennyi ország esetében messze meghaladta a GTA szerinti átlagos tonnánkénti exportárat.

(147)

mivel a faforgács árai nem minősültek reprezentatívnak, továbbá mivel nem állt rendelkezésre a faforgács torzulástól mentes nemzetközi ára, a Bizottság megállapította, hogy az Európai Unióba irányuló behozatal CNY-ban kifejezett tonnánkénti átlagos importára megfelelő referenciaérték e nyersanyag tekintetében.

(148)

A kérelmező vitatta továbbá a villamosenergia- és munkaerőköltségekre vonatkozó adatforrásokat, és úgy ítélte meg, hogy azok „elavultak” (46).

(149)

A Bizottság a források ismételt ellenőrzését követően a villamos energia tekintetében megállapította, hogy a második feljegyzésben feltüntetett díjak továbbra is hatályban vannak. A munkaerőköltségeket illetően azonban a második feljegyzésben megjelölt forrás a 2016. évre vonatkozik. A Bizottság ezért frissebb adatokat keresett, és a Malajziai Statisztikai Hivatal 2021 júliusában közzétett munkaerőköltség-statisztikáit (Salaries and Wages Survey Report 2020) (47) jelölte meg megfelelő adatforrásként.

(150)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Malajzia az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(151)

A fenti elemzés alapján Malajzia teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(152)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt termelési tényezőket (például nyersanyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó nyilvánosan elérhető információkra nézve.

(153)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulástól mentes költségét. A Bizottság továbbá jelezte, hogy a munkaerő (48) és az energia (49) torzulástól mentes költségeinek kiszámításához a hivatalos malajziai adatokat használja majd.

(154)

A felülvizsgálati kérelemben közölt összes információ, valamint a kérelmező és az érdekeltek által azt követően benyújtott információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A szilícium termelési tényezői

(155)

A szilíciumot bemerülő ívkemencében állítják elő kvarc (szilícium-dioxid) karbotermikus redukciójával különféle szénreduktánsok, például szén és faforgács jelenlétében.

(156)

A reprezentatív országban található gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba érkező importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul.

(157)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (50) I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(158)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták.

(159)

A Bizottság a Kínán kívüli egyéb országokból érkező behozatal fennmaradó adatait – a faforgács kivételével – valamennyi input tekintetében reprezentatívnak ítélte. A (146) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a faforgács Malajziába irányuló behozatalának árát nem tekintette reprezentatívnak, ezért az Európai Unióba irányuló behozatal adatait használta fel.

(160)

Egyes termelési tényezők esetében az uniós gyártóknál felmerült tényleges költségek a felülvizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki.

(161)

mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, továbbá az együttműködő exportáló gyártók által közölt adatok hiányában a Bizottság úgy határozott, hogy e költségeket a fogyóeszközökhöz sorolja. A Bizottság kiszámította a fogyóeszközöknek az alapanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív ország megállapított torzulástól mentes referenciaértékeinek használata során ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(162)

A melléktermékek tekintetében a Bizottság kiszámította melléktermékekből származó, az uniós gazdasági ágazat által bejelentett bevételnek a teljes előállítási költséghez viszonyított százalékos arányát, és ezt az arányt a megfelelő reprezentatív országban megállapított torzulásmentes referenciaértékek alkalmazása során levonta az újraszámított előállítási költségből.

(163)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

(164)

A malajziai munkaerőköltségeket a malajziai kormány Statisztikai Minisztériuma teszi közzé (51). A Bizottság e forrás alapján, a feldolgozóiparra vonatkozóan közzétett alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2020. évi adatainak felhasználásával határozta meg a malajziai béreket. A Statisztikai Minisztérium szerint ennek havi összege 2 542 MYR. A Bizottság az átlagosan havi 186 munkaóra alapján 13,67 MYR/óra mértékű átlagbért számított.

(165)

A villamos energiának a vállalatokra (ipari felhasználók) vonatkozó malajziai árait a Tenaga Nasional Berhad (TNB) villamosenergia-vállalat teszi közzé (52). A legfrissebb árak 2014. január 1-jén kerültek közzétételre, és a felülvizsgálati időszak során még érvényesek voltak. A Bizottság a TNB „E2 díjszabás – Középfeszültségű csúcsidőn belüli/csúcsidőn kívüli ipari tarifa” ipari fogyasztási sávhoz tartozó villamosenergia-árait vette figyelembe a villamos energia kilowattóránkénti költségének megállapításához.

(166)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(167)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelmező által közölt adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság az általános előállítási költség torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

(168)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(169)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a szilícium előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság a felhasználási arányokat megszorozta az előzőekben ismertetett, Malajziára vonatkozóan megfigyelt, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(170)

A Bizottság a torzulástól mentes előállítási költségek meghatározása után azokat az előzőekben ismertetett módon megnövelte a gyártási általános költségekkel, az SGA-költségekkel, a nyereséggel, valamint az értékcsökkenéssel. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. Az SGA-költségeket és a nyereséget a PMB Silicon Bhd 2020. évi pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg, amelyeket a vállalat az auditált beszámolójában közölt (53).

(171)

A Bizottság a következő százalékos mértékeket alkalmazta a rendes értéknek a torzulástól mentes előállítási költség alapján történő kiszámításához:

(172)

Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(173)

A tájékoztatást követően az EUSMET észrevételeket tett a melléktermékekből származó bevétel kezelésére használt módszerrel kapcsolatban, amely az előállítási költség, semmint a gyártási költség százalékos arányán alapult.

(174)

A jelen ügyben alkalmazott módszer megfelelő, mivel egyetlen kínai gyártó sem működött együtt, ezért a rendes érték kiszámítása a mintában szereplő uniós gyártóktól kapott felhasználási adatok formátumán alapult, amelyek a melléktermékekből származó bevételüket előállítási költségeik százalékában fejezték ki.

(175)

Az EUSMET beadványában szereplő szimulációk az indexált rendes értéket 122,87-ről 119,92-re módosítják, ami valamivel kevesebb mint 3 százalékpontos csökkenést jelent. A Bizottság úgy véli, hogy e csekély különbség nem indokolja az uniós gazdasági ágazattól kapott felhasználási adatok módosítását, ahol a melléktermékekből származó bevételt az előállítási költség százalékában fejezik ki.

(176)

Mindenesetre a rendes érték hatályvesztési felülvizsgálat keretében történő kiszámításának célja annak megállapítása, hogy a dömping folytatódik-e, a dömping folytatódására vonatkozó megállapítás pedig attól függetlenül nem változna, hogy az EUSMET milyen módszereket javasol a melléktermékekből származó bevételek kezelésére.

(177)

Az EUSMET dömpingszámításokkal kapcsolatos állításainak vizsgálatakor azonban a Bizottság megállapította, hogy hiba történt a számításban (a melléktermékekből származó bevételt nem vonta le az előállítási költségből), amely a rendes érték túlértékelését eredményezte. A Bizottság javította a hibát, és a javított értékről tájékoztatta az érdekelt feleket. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(178)

Az EUSMET további részletes tájékoztatást kért a rendes érték kiszámításáról és különösen a rendes érték kiszámításához figyelembe vett termelési tényezők mennyiségére vonatkozó adatokról.

(179)

A Bizottság a referenciaértékekre és a termelési tényezőkre vonatkozó információkat 2022. június 17-én elhelyezte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletének címzett szóbeli jegyzékhez csatolt nyilvános aktában (54).

(180)

A Bizottság egyetlen érdekelt féllel sem közölte a mintában szereplő uniós gyártók által egy tonna szilícium előállításához felhasznált egyes termelési tényezők mennyiségét, mivel ezek az információk üzleti szempontból bizalmasak.

(181)

A rendes érték kiszámításához használt módszert a tájékoztató valamennyi érdekelt fél számára világosan ismertette, és azt a fenti (168)–(172) preambulumbekezdés is tartalmazza.

(182)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az exportárat az Eurostat CIF-árai alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve, a korábbi ügyek adatai alapján a (tengeri) fuvarozási és biztosítási költségek, valamint a belföldi szállítási költségek 5 %-os becsült mértékével csökkentve állapította meg.

(183)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat.

(184)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően nem igazította ki a rendes értéket vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében, mivel mindkét eseteben már gyártelepi adattal rendelkezett.

(185)

A rendelkezésre álló adatok alapján a Bizottság 26,9 %-os dömpingkülönbözetet számított ki.

(186)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(187)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá

(188)

A felülvizsgálati kérelem a kínai termelési kapacitást évi 6–8 millió tonnára becsülte, továbbá megállapította, hogy általános az egyetértés abban, hogy a kínai termelési kapacitás meghaladja a teljes világfogyasztást. A kérelmező becslése szerint a kínai kapacitáskihasználás mértéke 2020-ban 20 %–40 % között volt. A kérelem rámutatott továbbá, hogy 2014-ben Kína évi 3–5 millió tonnás termelési kapacitással rendelkezett, ami arra utal, hogy az elmúlt években jelentősen növelte kapacitását.

(189)

Óvatos megközelítésben is – 6 millió tonnás termelési kapacitást és 40 %-os kihasználtságot feltételezve – Kína mintegy 3,6 millió tonnás szabad kapacitással rendelkezne. Ez a teljes uniós felhasználás körülbelül hétszerese.

(190)

A Bizottság az előző hatályvesztési felülvizsgálat során is jelentős szabad kapacitást állapított meg Kínában, és arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a szabad kapacitást valóban az uniós piac ellátására használhatják (55). Nem érkezett olyan bizonyíték, amely megkérdőjelezné ezt a következtetést.

(191)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET vitatta a kínai szabad termelési kapacitásnak a felülvizsgálati kérelemben szereplő mértékét. Az EUSMET ismételten kérte, hogy a kérelmezők tegyék elérhetővé a felülvizsgálati kérelemben említett AlloyConsult-jelentést. A Bizottság megjegyzi, hogy a jelentés szerzői jogi védelem alatt áll, a felülvizsgálati kérelem nyilvános változata pedig elégséges összefoglalást ad a jelentés megállapításairól.

(192)

Az EUSMET ehelyett a CRU 2021. áprilisi jelentésére hivatkozott, amely szerint Kína évi 5 millió tonnás névleges kapacitással, valamint évi 4 millió tonnás „operatív” kapacitással rendelkezik.

(193)

Az EUSMET vitatta a 20–40 %-os kapacitáskihasználást is, amely a felülvizsgálati kérelemben szereplő 6 millió tonnás becsült kapacitáson és 2 millió tonnás termelésen alapul.

(194)

Az EUSMET nem közölt becslést Kína 2020. évi szilíciumtermeléséről. A felülvizsgálati kérelemben szereplő 2 millió tonnás termelésre és a CRU 4 millió tonnás kapacitásra vonatkozó becslése alapján az említett adatokból 50 %-os kapacitáskihasználás adódna, míg az uniós piacra irányuló export céljára felhasználható kapacitás 2 millió tonnára becsülhető.

(195)

A Bizottság tehát fenntartja arra vonatkozó megállapításait, hogy Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén valóban fel lehetne használni az uniós piac ellátására.

(196)

Az EUSMET megjegyezte továbbá, hogy 2021. augusztus 10-i beadványában bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a kínai szilíciumkereslet növekszik, amelyet a jövőben a kínai szabad kapacitásból fognak fedezni, ezáltal pedig csökken az uniós piac ellátására jutó szilíciummennyiség.

(197)

Az EUSMET 2021. augusztus 10-i beadványa szerint „a CRU szerint a kínai szilíciumfém-kereslet várhatóan az elkövetkező években nő a legnagyobb ütemben”. Ezt a CRU 2021. áprilisi szilíciumfém-piaci kitekintése említi.

(198)

Beadványában az EUSMET nem közölt összefoglalást a CRU 2021. áprilisi szilíciumfém-piaci kitekintéséről, mivel a jelentés szerzői jogi védelem alatt áll.

(199)

Jelenleg a Bizottságnak benyújtott valamennyi bizonyíték arra utal, hogy Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre, amelyet a meglévő kínai kereslet nem köt le. Ha beigazolódik az a CRU jelentésében szereplő előrejelzés, amely szerint a kínai szilíciumfém iránti kereslet várhatóan növekedni fog, akkor a megnövekedett kereslet nemhogy Kína névleges kapacitásának, de teljes operatív tartalékkapacitásának lekötéséhez sem lenne bizonyítottan elegendő.

(200)

A CRU-jelentés előrejelzései ezért nem változtatnak azon következtetésünkön, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén Kína fennmaradó szabad kapacitása elláthatná az Európai Uniót.

(201)

A hatályban lévő intézkedések ellenére az Unióba irányuló folyamatos behozatal arra enged következtetni, hogy az uniós piac továbbra is vonzó, és az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódna a dömpingelt áron történő behozatal.

(202)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a Koreai Köztársaságban és Tajvanon feladott behozatalokra vonatkozóan továbbra is hatályban vannak a kijátszás elleni intézkedések (56). A hatályban lévő intézkedések kijátszására irányuló erőfeszítések arra utalnak, hogy az uniós piac változatlanul vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(203)

Az Egyesült Királyság volt a második legnagyobb szilíciumfelhasználó az Unióban. Bár az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése hatással volt az uniós piacra, az Unió továbbra is vonzó piac a kínai exportőrök számára. Ez a Kínából a fennmaradó uniós piacra irányuló, az előzőekben említett folyamatos szilíciumbehozatal alapján mondható el.

(204)

A Bizottság továbbá megvizsgálta, hogy az uniós piac vonzó-e az árszintek szempontjából.

(205)

Először is a kár és az alákínálás kapcsán az alábbiakban kifejtett módon a vizsgálat megállapította, hogy a kínai importárak a dömpingellenes vámokkal együtt is 9,2 %-kal kínáltak alá az uniós gyártók árainak a felülvizsgálati időszakban. A vámok nélkül az alákínálás 14,6 %-ot tenne ki.

(206)

Másodszor: a Bizottság elemezte a Kínából más országokba irányuló export 2020. évi, a GTA-ból származó árait. A felülvizsgálati kérelem a kínai szilícium három fő nyitott piacaként Japánt, a Koreai Köztársaságot és Indiát azonosította. 2020-ban az e három országba irányuló kivitel tette ki a teljes kínai szilíciumexport 46 %-át. A GTA szerint az ezen országokba irányuló export FOB-paritáson számított átlagára 2020-ban 1 800 USD/tonna volt.

(207)

A GTA-ból ugyanerre az időszakra vonatkozóan lekérdezett azonos adatok szerint az Unióba irányuló kivitel FOB-paritáson számított átlagára 1 915 USD/tonna volt. Ez arra enged következtetni, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére az uniós piac az árak tekintetében továbbra is vonzó a kínai exportőrök számára.

(208)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET megjegyezte, hogy az Európai Unió tagállamaiba irányuló kínai export EUR-ra kiigazított, 1 915 USD/tonna FOB-ára magasabb, mint az Európai Unióba irányuló kínai behozatalra vonatkozóan az alábbi 4. táblázatban feltüntetett 1 523 EUR/tonna CIF-ár.

(209)

A Bizottság megjegyzi, hogy a GTA lekérdezése a kínai vámhatóságtól származó adatokon alapul, amelyeket a Bizottság mindössze viszonyítási pontként használt fel a különböző rendeltetési helyekre vonatkozó exportárak összehasonlításához. Az adatok nem használhatók fel az Unióba irányuló behozatal EUR-ban kifejezett pontos tonnánkénti értékére vonatkozó Eurostat-adatokkal való összehasonlításra, és lekérdezésük célja sem ez volt.

(210)

Végül pedig az, hogy az Egyesült Államokban magas dömpingellenes vámok vannak hatályban a Kínából származó szilícium behozatalára, még tovább növeli az uniós piac vonzerejét. Ausztráliában és Kanadában is vannak hatályban dömpingellenes vagy szubvencióellenes intézkedések a Kínából származó szilícium behozatalával szemben.

(211)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást, valamint az uniós piac kínai exportáló gyártókra gyakorolt vonzerejét figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömpingelt kivitel növekedését eredményezné.

(212)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kínai kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a jelentős mennyiségű dömping folytatódását eredményezné.

(213)

A hasonló terméket a figyelembe vett időszakban három gyártó állította elő az Unióban, közülük kettő ugyanahhoz a csoporthoz tartozik. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. Titoktartási okokból az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatok indexált formában és/vagy értéktartományban megadva szerepelnek.

(214)

A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós termelés [120 000–160 000] tonna volt (57). A Bizottság a számadatot az uniós gazdasági ágazatot alkotó három uniós gyártó kitöltött kérdőíve alapján számította ki. Az (8) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a három uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének 100 %-át adták.

(215)

A Bizottság – az Eurostat és a kitöltött kérdőívek adataira támaszkodva – az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésének és a Kínából, illetve egyéb harmadik országokból származó behozatalnak az összesítésével határozta meg.

(216)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(217)

Az uniós felhasználás 2020-ig folyamatosan csökkent, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak között kismértékben, 3 százalékponttal erősödött. Összességében az uniós felhasználás 16 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban.

(218)

A kereslet csökkenése részben az alumíniumgyártáshoz használt szilícium iránti alacsonyabb keresletnek tudható be, amelyet a nagyrészt szilícium felhasználásával előállított alumíniumot alkalmazó uniós gépjárműgyártás visszaesése okozott. A gépjárműágazat visszaesése a piac telítettségének tudható be, amely 2018-ban a legtöbb iparosodott országot érintette, a Covid19-világjárvány miatt 2020-ban és a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett visszaesés mellett. A figyelembe vett időszakban a szilícium iránti kereslet is csökkent, amelyet részben befolyásolt a kereskedelmi forgalom általános a Covid19-világjárvány miatti zavara 2020-ban és a felülvizsgálati időszakban.

(219)

A Bizottság a Kínából érkező behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározásához a (215) és (216) preambulumbekezdésekben megállapított uniós felhasználás szolgált alapul.

(220)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(221)

A figyelembe vett időszakban az érintett országból érkező behozatal volumene folyamatosan csökkent (összességében 61 %-kal), amelynek következtében piaci részesedése a felére csökkent.

(222)

A Kínából származó szilícium nagy részét (a felülvizsgálati időszakban a teljes volumen 60 %-át) aktív feldolgozási eljárás keretében importálják, és elsősorban a vegyiparban használják fel nyersanyagként. Ezekre a behozatalokra nem fizetnek sem hagyományos, sem dömpingellenes vámot, feltéve, hogy a feldolgozott termékeket exportálják.

(223)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET azt állította, hogy nem áll fenn verseny a behozatal és az uniós termelés között, mivel a Kínából érkező szilíciumimport 56–80 %-a aktív feldolgozási eljárás keretében valósul meg, és hogy a behozatal különleges minőségű szilíciumhoz kapcsolódik, amelyet az Unióban nem gyártanak.

(224)

A (65) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint a szilícium homogén terméknek minősül. A (48) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során, ezért a Bizottság kénytelen volt behozatali statisztikákra támaszkodni. A felülvizsgálat tárgyát képező termék valamennyi minőségi kategóriája ugyanazon KN-kód alatt szerepel, emellett – behozatali rendszertől függetlenül – olyan behozatali adatok sem állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé tennék a végfelhasználás vagy termékkategória szerinti különbségtételt. A (66) preambulumbekezdésben említett módon mivel az exportáló gyártók nem működtek együtt a jelen vizsgálat során, a behozatal többsége esetében a Bizottság nem tudja meghatározni, hogy mely terméktípusokat (vagy szilíciumminőségeket) importálják. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(225)

A Bizottság a Kínából érkező behozatal árait az Eurostat adatai alapján határozta meg. Az érintett országból az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(226)

Az átlagos egységár 2018 és 2020 között 15 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban kismértékben, 1 %-kal emelkedett. Az érintett időszakban az ár összességében 14 %-kal csökkent.

(227)

Az aktív feldolgozási eljárás keretében végzett szilíciumbehozatal importára a figyelembe vett időszakban folyamatosan csökkent, míg a vámköteles behozatal 2018 és 2020 között 15 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 12 %-kal nőtt. A figyelembe vett időszakban az aktív feldolgozási eljárás keretében importált szilícium ára magasabb volt, mint a vámköteles behozatal ára.

(228)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(229)

Az uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában kifejezett áralákínálás a behozatalra vonatkozó szerződéses és dömpingellenes vámok alkalmazásával 9,2 % volt.

(230)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET azt állította, hogy a Bizottságnak felül kellett volna vizsgálnia az alákínálási különbözet számítását egyrészt a behozatal utáni költségek figyelembevételével, másrészt az uniós értékesítési árak kiigazításával. Az EUSMET ezt arra a feltételezésre alapozta, hogy a Kínából érkező behozatal 40 %-át főként kereskedők, illetve importőrök végzik, míg az uniós gyártók az alumíniumágazatban működő végfelhasználóknak értékesítik a termékeiket. Emellett az EUSMET megállapította, hogy egyes uniós gyártóknál vállalatközi értékesítés zajlik, ezért a kereskedelem szintje eltérő.

(231)

A Bizottság először is emlékeztetni kíván arra, hogy a (48) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság ezért a rendelkezésre álló tények alapján állapította meg az alákínálási különbözetet. Másodszor: a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET nem fejti ki, hogy a vevő típusa milyen módon állapítható meg a TARIC-szintű adatok alapján. Harmadszor: az EUSMET állításával ellentétben a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az együttműködő felhasználók jelentős számú beszerzést bonyolítottak közvetlenül Kínából, kereskedők és/vagy forgalmazók közreműködése nélkül. Negyedszer: a Bizottság nem vette figyelembe a vállalatközi értékesítéseket, így nincs különbség a kereskedelem szintjében. Ezért a Bizottságnak a vizsgálat során tett megállapításai nem támasztják alá az EUSMET beadványát.

(232)

Ezenkívül a Bizottság a (229) preambulumbekezdésben a Kínából érkező teljes behozatal alapján állapította meg az áralákínálást. Az egyértelműség kedvéért a Bizottság a teljes behozatal figyelembevételével 9,2 %-os, csak a vámköteles behozatal figyelembevételével pedig 0,4 %-os áralákínálást állapított meg.

(233)

A Bizottság a dömpingellenes vámok nélküli áralákínálást is kiszámította. A tájékoztatást követő észrevételek vizsgálatakor a Bizottság megállapította, hogy az érdekeltekkel közölt változatban a dömpingellenes vámok nélküli teljes alákínálás értékében elírás szerepel (a vámok levonása nem teljes értéken történt). Az elírás helyesbítését követően a Bizottság a teljes behozatal figyelembevételével 14,6 %-os, csak a vámköteles behozatal figyelembevételével pedig 13,9 %-os áralákínálást állapított meg.

(234)

Ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok és a Bizottság által végzett árelemzés alapján a Bizottság elutasította az EUSMET túlzottan magas különbözetre vonatkozó állítását.

(235)

A Kínán kívüli harmadik országokból származó szilícium vámköteles és aktív feldolgozás keretében történő behozatala főként Norvégiából, Brazíliából és Malajziából érkezett.

(236)

A szilícium egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene, valamint annak piaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(237)

A harmadik országokból érkező behozatal volumene 4 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Mivel ugyanebben az időszakban az uniós felhasználás 16 %-kal csökkent, a harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése 2018 és a felülvizsgálati időszak között 24 %-kal nőtt. E behozatalok többsége Norvégiából, Brazíliából és Malajziából érkezett. Míg azonban a Norvégiából érkező behozatal 35 %-kal nőtt, a Brazíliából érkező behozatal 33 %-kal csökkent, a Malajziából érkező behozatal pedig 5–10 %-os piaci részesedést ért el a felülvizsgálati időszakban (ez utóbbi országból 2018-ban nem történt behozatal).

(238)

A harmadik országokból érkező behozatal tonnánkénti, euróban kifejezett importára folyamatosan csökkent az érintett időszakban (összességében 12 %-kal). A felülvizsgálati időszakban a Norvégiából, Brazíliából, Malajziából és az összes többi harmadik országból érkező behozatal árai átlagosan magasabbak voltak, mint a Kínából érkező behozatal árai.

(239)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(240)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(241)

A termelési volumen 2018 és 2020 között 34 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 5 %-kal nőtt. Összességében az érintett időszak alatt a termelési volumen az alacsonyabb kereslethez alkalmazkodva 29 %-kal csökkent. A termelési volumen alakulása a figyelembe vett időszak kezdetén kialakult kínálati többletet is tükrözi, amely megmutatkozott a 2018. évi – később fokozatosan csökkentett – zárókészletek volumenében is (lásd a (256) preambulumbekezdést).

(242)

A termelési kapacitás szintén csökkent, de főként 2018 és 2019 között (16 %), és a felülvizsgálati időszakig viszonylag stabil maradt, amikor is további 1 %-kal csökkent. Mivel a termelési volumen gyorsabban csökkent, mint a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás 17 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(243)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene (tonna) és piaci részesedése

(244)

Az uniós piaci értékesítés volumene a termeléshez hasonlóan alakult: 2018 és 2020 között folyamatosan, 36 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 10 %-kal nőtt. Összességében a figyelembe vett időszakban az uniós értékesítés 29 %-kal csökkent. Ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 15 %-kal csökkent.

(245)

Míg a fogyasztás 16 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat termelési volumene és értékesítése is 29 %-kal csökkent, ami a piaci részesedés 15 %-os csökkenését eredményezte. Az uniós gazdasági ágazat veszteségei a termelési volumen és az értékesítés tekintetében meghaladták a piac szűkülését.

(246)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(247)

A kapacitás alakulásának megfelelően a foglalkoztatás 2018 és 2019 között 12 %-kal csökkent, és a felülvizsgálati időszakig viszonylag stabil maradt. Mivel a termelés még gyorsabban csökkent (29 %), a termelékenység 2018 és a felülvizsgálati időszak között 19 %-kal esett vissza.

(248)

A Kínából érkező behozatal csökkenő szintje ellenére a 39,4 %-os dömpingelt behozatal negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat teljesítményére, ami az uniós gazdasági ágazat számára is megnehezítette a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülést.

(249)

Az uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységára a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

(250)

Az uniós gazdasági ágazat által a független uniós vevőknek felszámított értékesítési egységár 2018-hoz képest 2019-ben 12 %-kal, majd 2019 és a felülvizsgálati időszak között további 1 százalékponttal csökkent.

(251)

Az értékesítési egységárral ellentétben az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége 2019-ben stabil maradt, majd 2019 és a felülvizsgálati időszak között 5 %-kal csökkent. Ez részben egyes gyártók azon döntését tükrözte, hogy az alacsonyabb keresletből eredő túlkínálatra kemencéket zárnak be.

(252)

Ennek eredményeként az eladási ár a figyelembe vett időszakban kétszer olyan mértékben (13 %) esett vissza, mint az előállítási költség (5 %).

(253)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(254)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban 12 %-kal csökkent. Az átlagos költségek alakulását a 2018-ban kifizetett munkavállalói bónuszok, valamint az alacsonyabb kibocsátás időszakában végrehajtott társadalombiztosítási program magyarázzák.

(255)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(256)

A zárókészletek mennyisége a figyelembe vett időszakban 91 %-kal csökkent: Ez a csökkenés főként a 2018. évi készletek magas szintje miatt következett be, mivel a figyelembe vett időszak kezdetén a szilícium iránti alacsonyabb kereslet túlkínálatot eredményezett az Unióban.

(257)

Hasonlóképpen a zárókészletek és a termelési volumen közötti arány 2018 és a felülvizsgálati időszak között 87 %-kal esett vissza.

(258)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(259)

A Bizottság az uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevők részére megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A 2018. évi pozitív jövedelmezőségi helyzetből az uniós gazdasági ágazat 2019-ben veszteségessé vált. Az átlagos jövedelmezőség 2019-ben és 2020-ban lassan javult, összességében azonban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 88 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(260)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom 2019-ben 111 %-kal csökkent, 2020-ban 124 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban ismét 66 %-kal csökkent. A növekedés ellenére a pénzforgalom a felülvizsgálati időszakban még mindig 62 %-kal alacsonyabb volt, mint 2018-ban, főként annak következményként, hogy a figyelembe vett időszakban egy uniós gyártó értékesítése jelentősen visszaesett.

(261)

A beruházások volumene 2020-ban nagyon alacsony szintre csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban kismértékben erősödött. Összességében a beruházások kevesebb mint felére csökkentek a figyelembe vett időszak alatt. A beruházások mintegy 70–80 %-a egyetlen gyártóhoz, bizonyos berendezések cseréjéhez kapcsolódik. Általánosabban elmondható, hogy a csökkenő keresletre reagálva a vállalkozások csökkentették a termeléshez használt eszközállományukat a figyelembe vett időszak és a felülvizsgálati időszak között, amikor is a kereslet élénkülésének jeleit látva beruházásokat hajtottak végre.

(262)

A szilícium előállításához szükséges beruházásoknak a szilícium teljes értékesítéséből származó megtérülése a csökkenő nyereséget követte.

(263)

A figyelembe vett időszak alatt a készletszinteken kívül valamennyi kármutató negatív tendenciát mutatott. A kereslet csökkenésével (16 %) összefüggésben az értékesítés és a termelés egyaránt nagyobb mértékben (29 %) csökkent. Ez hasonló mértékű csökkenéséhez vezetett a kapacitás (17 %) és a foglalkoztatás (12 %) tekintetében is. Mivel a termelés a kapacitás és a foglalkoztatás csökkenéséhez képest gyorsabb ütemben esett vissza (29 %), a kapacitáskihasználás és a termelékenység szintén csökkent a figyelembe vett időszakban.

(264)

Ugyanebben az időszakban az átlagos egységárak is csökkentek (13 %). Következésképpen az előállítási költség 5 %-os csökkenése ellenére a jövedelmezőség 88 %-kal visszaesett. A jövedelmezőség mellett a beruházások, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése is jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban.

(265)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(266)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők – különösen a harmadik országokból érkező behozatal – ezzel egy időben okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(267)

A figyelembe vett időszakban a Kínából érkező behozatal részesedése a 2018. évi 14 %-ról a felülvizsgálati időszakban 7 %-ra csökkent. Ezek a behozatalok olyan árszinten léptek be, amely a felülvizsgálati időszakban a dömpingellenes vámok figyelembevételével 9,2 %-kal, a vámok figyelmen kívül hagyásával pedig 14,6 %-kal kínált alá az uniós értékesítési áraknak. A figyelembe vett időszakban zsugorodó piac mellett az érintett országból érkező behozatal ezért továbbra is nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra, amelynek jövedelmezősége a figyelembe vett időszak alatt nagyon alacsony maradt, sőt időnként negatív szintet ért el.

(268)

Ugyanakkor a más országokból, például Norvégiából és Malajziából érkező behozatal tovább bővült, piaci részesedése pedig 53 %-ról 66 %-ra nőtt 2018 és a felülvizsgálati időszak között. Az ezekből az országokból érkező behozatalt a vámokat is tartalmazó kínai behozatalénál alacsonyabb vagy ahhoz közeli árakon értékesítették, ami szintén hozzájárult az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetéhez. Ezért a harmadik országokból érkező behozatalnak az uniós gazdasági ágazat kedvezőtlen alakulására – különösen a jövedelmezőség tekintetében – gyakorolt hatása bizonyos mértékig gyengítette a kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(269)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal hozzájárult az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kárhoz, a harmadik országokból érkező behozatal ugyanakkor bizonyos mértékig gyengítette a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(270)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET azzal érvelt, hogy a Bizottság „ellenőrző lista” szemléletben végezte a kárértékelést, és nem vett figyelembe a megállapításainak ellentmondó bizonyítékokat, például azt, hogy a kínai behozatal nem bír magyarázó erővel az uniós gazdasági ágazatot ért kár tekintetében. Az EUSMET különösen azt állította, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy i. a kínai behozatal volumene csökkent a figyelembe vett időszakban, ii. nincs összefüggés a kínai szilíciumimport volumene és az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó árak között, iii. az uniós gazdasági ágazat termelésének, értékesítési volumenének, értékesítési árainak és egyéb pénzügyi mutatóinak visszaesése illeszkedik a keresletnek és az áraknak az időszakban az Unióban és világszerte megfigyelt csökkenéséhez, valamint iv. a felülvizsgálati időszakban Kínából érkező szilíciumbehozatal többsége aktív feldolgozási eljárás keretében történt, és lényegében egy különleges minőségű szilícium az egyik EUSMET-tag által végzett behozatalára vonatkozott, v. a Bizottság továbbá nem vette figyelembe a Dél-Afrikából az Unióba irányuló jelentős szilíciumfém-behozatalt a felülvizsgálati időszakban, és vi. a Bizottság nem fejti ki, hogy az uniós gyártók árainak alákínáló, jelentősen nagyobb mennyiségű norvég behozatal miért nem befolyásolja az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét.

(271)

A (269) preambulumbekezdésből egyértelműen kitűnik, hogy a Bizottság az uniós gyártók által elszenvedett kár tekintetében nem tulajdonított magyarázó erőt a kínai behozatalnak. A Bizottság azt sem állapította meg, hogy az uniós árak csökkenésének fő és egyedüli oka a dömpingelt kínai behozatal volt. Végül pedig – amint azt (218) a preambulumbekezdés kifejti és a 2. táblázat egyértelműen bemutatja – a Bizottság nem hagyta figyelmen kívül az uniós és globális kereslet csökkenését. Mindazonáltal a Bizottság tényszerűen megállapította, hogy a kínai behozatal – annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszak alatt csökkent – a felülvizsgálati időszakban még mindig dömpingáron valósult meg, és továbbra is az uniós árak alá kínált, ami bizonyosan hozzájárult az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetéhez.

(272)

Bár a Bizottság egyetért azzal, hogy a Kínából érkező behozatal többsége aktív feldolgozási eljárásban valósult meg, vitatja, hogy egy EUSMET-tag által felhasznált bizonyos minőségű szilíciumot érintett volna. Még ha feltételezzük is, hogy a felülvizsgálati időszakban a különleges minőségű szilícium tettei ki az EUSMET-tagok teljes behozatalát, ez az aktív feldolgozási eljárás keretében Kínából érkező teljes behozatal kevesebb mint felének, vagy a felülvizsgálati időszak alatt Kínából érkező teljes behozatal kevesebb mint egyharmadának felelne meg.

(273)

A Bizottság figyelembe vette, de nem vizsgálta kiemelten a Dél-Afrikából érkező behozatal hatását, mivel az alacsonyabb volumenű, mint a többi országból, például Norvégiából, Brazíliából és Malajziából érkező behozatal, amelyekre vonatkozóan részletes adatok állnak rendelkezésre. A Dél-Afrikából és más kisebb volumenben exportáló országokból érkező behozatal hatását ugyanakkor az 5. táblázatban szereplő „egyéb behozatal” összesített számadata tartalmazza.

(274)

Végezetül a Bizottság egyetért az EUSMET-tel abban, hogy a figyelembe vett időszakban Norvégia más országokkal, köztük Kínával együtt hozzájárult az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetéhez. A norvég import volumenét és árait az 5. táblázat egyértelműen közli.

(275)

Következésképpen a (269) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság a kárt egyaránt tulajdonította a Kínából és az egyéb harmadik országokból érkező szilíciumbehozatalnak. Az EUSMET állításaival ellentétben a Bizottság a (276)–(294) preambulumbekezdésben ismertetett módon a kár megismétlődésének elemzésére összpontosított, amelynek során valószínűsítette, hogy az intézkedések hatályvesztése és a Kínából érkező behozatalnak a jelenlegi áralákínálás mellett történő megugrása esetén az uniós gazdasági ágazatot kár érné.

(276)

A Bizottságnak a (265) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. Mindazonáltal, tekintettel a kínai behozatal volumenének és piaci részesedésének csökkenésére a figyelembe vett időszakban, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(277)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta Kína termelési kapacitását és szabad kapacitását, az uniós piac vonzerejét, a Kínából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthető árszintjét, valamint annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(278)

A Kínában rendelkezésre álló kapacitást és szabad kapacitást a (188) preambulumbekezdés tárgyalja. A kínai gyártók együttműködésének hiányában a vizsgálat ténymegállapításai a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben nyújtott információkon alapultak. A felülvizsgálati kérelem a kínai szilíciumtermelési kapacitást évi 6–8 millió tonna közé becsülte, és megállapította, hogy az jóval meghaladja a világ teljes felhasználását. Ez megerősíti a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat azon következtetéseit, hogy Kína jelentős szabad kapacitással rendelkezik, amely az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználható az uniós piac ellátására.

(279)

Az uniós piac vonzerejét a (201)–(204) preambulumbekezdés tárgyalja. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára jóval meghaladta a kínai szilícium átlagos importárát. Emellett a piacvédelmi intézkedések miatt más piacok zárva maradtak (58), ami azt jelzi, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg nagy mennyiségű, a szabad kapacitást kihasználó kínai export irányulna az Unióba.

(280)

Az Unióba irányuló kínai export dömpingellenes vámok nélküli árszintje észszerűen jelezheti az uniós piacon a jövőben kialakuló árszintet. A felülvizsgálati időszakból származó adatok alapján, kizárólag a hagyományos vámokat alkalmazva az áralákínálás 14,6 % lenne az összes behozatal, és 13,9 % csak a vámköteles behozatal figyelembevétele esetén.

(281)

Az árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem lenne képes jövedelmezően működni. Ellenkezőleg: az intézkedések hatályvesztése esetén tovább romlana a helyzete. intézkedések hiányában ugyanis a kárt okozó árakon érkező kínai dömpingelt behozatal valószínűleg még inkább lefelé nyomná az értékesítési árakat az uniós piacon. Az uniós gazdasági ágazat nagy valószínűséggel kénytelen lenne csökkenteni értékesítési árait, ami rövid távon a jövedelmezőség további csökkenéséhez és minden valószínűség szerint jelentős veszteségekhez vezetne.

(282)

Ha viszont az uniós gazdasági ágazat megkísérli jövedelmező szintre emelni értékesítési árait, a jelentős kínai kapacitásfelesleget figyelembe véve a dömpingelt behozatal valószínűleg jelentős piaci részesedést szerezne az Unióban az uniós gazdasági ágazat kárára.

(283)

Noha a Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban fokozatosan csökkent, a kínai exportáló gyártók uniós piac iránti érdeklődését mutatja, hogy a figyelembe vett időszakban a hatályban lévő intézkedések ellenére az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló árakon folytatódott a behozatal. Továbbá, amint az a (206) preambulumbekezdésben látható, a Kínából más országokba irányuló export ára (tonnánként 1 800 USD) alacsonyabb volt, mint az Unióba irányuló kivitel átlagára ugyanabban az évben (tonnánként 1 915 USD).

(284)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET megismételte azt az észrevételét, hogy a Bizottság túlbecsülte a kínai kapacitást és szabad kapacitást.

(285)

A Bizottság megjegyezte, hogy az EUSMET nem szolgáltatott új bizonyítékot e tekintetben, mindössze korábbi állításait ismételte meg. A (191)–(195) preambulumbekezdésben pontosított módon a Bizottság fenntartja arra vonatkozó megállapításait, hogy Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén valóban fel lehetne használni az uniós piac ellátására.

(286)

Az EUSMET megjegyezte, hogy az uniós piac vonzerejére vonatkozó elemzés a kínai szilícium EU-ba irányuló exportjának más piacokhoz viszonyított árain alapult. Az EUSMET kérte ezen adatok közlését.

(287)

A (209) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság elemzéseit a GTA-ból lekérdezett adatokra alapozta, amelyek könnyen elérhetők. A GTA adatai a kínai vámhatóságoktól származó adatokon alapulnak, amelyeket a Bizottság mindössze viszonyítási pontként használt fel a különböző rendeltetési helyekre vonatkozó exportárak összehasonlításához.

(288)

Az EUSMET állítása szerint a Bizottság nem bizonyította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai behozatal elárasztaná az uniós piacot. Ezt arra alapozta, hogy a 2021–2022 közötti a szilíciumhiány idején az Unióba irányuló kínai behozatal nem növekedett.

(289)

A Bizottság a felülvizsgálati időszakot követő helyzetet és különösen a kereslet meredek növekedését, valamint az ebből következő ellátási hiányt átmeneti jellegűnek ítélte. Ezek a keresleti és kínálati sokkok ugyanis a Covid19-világjárványhoz, az Ukrajna elleni orosz agresszióhoz és a villamosenergia-árak emelkedéséhez kapcsolódtak (amely részben már az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt bekövetkezett). Mindazonáltal semmi nem támasztja alá az e sokkok átmeneti jellege ellen szóló érveket, és azt az EUSMET sem cáfolta beadványaiban. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a kereslet ideiglenes növekedése nem tekinthető azonos helyzetnek a vámok véglegesen megszüntetésével. Az előbbire adott exportőri reakcióból nem vezethetők le az utóbbi esetén tett válaszlépések. Ezenkívül a kínai szabad kapacitással és az uniós piac vonzerejével kapcsolatos megfontolások alapján a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai szilíciumbehozatal jelentős mennyiségben, dömpingáron lépne be az uniós piacra.

(290)

Az EUSMET továbbá azt állította, hogy téves volt a Bizottság azon feltételezése, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai behozatal növekedne, mivel: i. a megállapított alákínálási különbözet túlzott mértékű, ii. az elemzés nem tükrözi az érintett termék különböző minőségi kategóriái közötti különbséget, iii. nem az Unió a legnagyobb kínai exportpiac, iv. a kínai szilíciumfém nem magyarázza az uniós gazdasági ágazatot ért kárt.

(291)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételek nem támasztották alá új bizonyítékokkal ezeket az állításokat. Az előzőekben vizsgált négy elem – áralákínálási különbözet ((234) preambulumbekezdés), termékdifferenciálás ((65) preambulumbekezdés), az Unió nem Kína legfőbb exportpiaca ((206)–(210) preambulumbekezdés), ok-okozati összefüggés ((275) preambulumbekezdés) – fényében a Bizottság fenntartja a kínai behozatalnak az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piacra gyakorolt lehetséges volumen- és árhatásairól szóló elemzését.

(292)

Az EUSMET azt állította, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a felülvizsgálati időszakot követő piaci fejleményeket és különösen az uniós szilíciumárak hirtelen emelkedését, valamint a globális – többek között az uniós gazdasági ágazat szintjén is tapasztalt – ellátási hiányt, ami jelentős nyereséghez juttatná az uniós gyártót.

(293)

A Bizottság mind az árak alakulását, mind a felülvizsgálati időszakot követő globális szilíciumhiányt átmeneti, főként a Covid19-világjárványhoz és a 2021–2022-es geopolitikai eseményekhez kapcsolódó trendnek ítélte. Az EUSMET által szolgáltatott bizonyítékok – többek között a szilícium keresletének és árának növekedésére vonatkozó előrejelzés – nem utalnak arra, hogy a globális kínálati hiány vagy a hirtelen áremelkedés maradandó jellegű lenne.

(294)

A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

(295)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(296)

Az uniós termelés 100 %-át adó három uniós gyártó együttműködött ebben a vizsgálatban. A (265) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazatot a hatályban levő intézkedések ellenére az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár éri.

(297)

A hatályban lévő intézkedések nagyrészt korlátozták a Kínából érkező behozatal volumenét, amely ennek ellenére továbbra is kárt okozó, az uniós áraknak alákínáló árakon valósult meg, és ennélfogva még inkább hozzájárult az uniós gazdasági ágazat bizonytalan helyzetéhez.

(298)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Kínából érkező behozatal volumene valószínűleg megugrana, és tekintettel a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásra és az uniós piac vonzerejére, az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete még tovább romlana, ami az uniós termelés, értékesítés és foglalkoztatás további csökkenéséhez vezetne.

(299)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének további romlása azzal a kockázattal járna, hogy az Unióban visszaeshet a termelés, vagy akár gyártóüzemek végleges bezárására is sor kerülhet. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Kínával szembeni intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(300)

A független importőrök érdeke

(301)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően és a vizsgálat során egyetlen importőr sem jelentkezett.

(302)

Ebből adódóan semmi nem utalt arra, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre, amelyet ne ellensúlyozna az intézkedés pozitív hozadéka.

(303)

A Bizottsághoz három felhasználótól érkezett válasz: kettő a vegyipari ágazatból (Wacker és Evonik, amelyek az EUSMET konzorciumot alkotják), egy pedig az alumíniumágazatból (Raffmetal). Ezenkívül a Bizottság észrevételeket kapott az európai alumíniumágazat teljes értékláncát képviselő Európai Alumínium Szövetségtől.

(304)

Az Európai Alumínium Szövetség a Raffmetallal együtt támogatja a meglévő intézkedések fenntartását. Ezek a felhasználók hangsúlyozták, hogy a szilícium az alumíniumgyártás alapvető fontosságú anyaga. Ha a dömpingellenes intézkedések kedvezőtlen hatást gyakorolnak is a felhasználók gyártási költségeire, egyúttal viszont fenntartják a szilícium uniós gyártását. Ez biztosítja a felhasználók megbízható és földrajzilag közeli szilíciumellátását.

(305)

Az EUSMET állítása szerint a dömpingellenes intézkedéseket nem célszerű fenntartani. E felhasználók számára a szilícium rendkívül fontos, és nyersanyagköltségeik jelentős részét teszi ki. Kínából importálnak, a dömpingellenes vámok pedig növelik a szilíciumalapú termékek előállítási költségeit. Azt állították továbbá, hogy az intézkedések jelentősebb hatást fejthetnek ki a vegyipari felhasználókra, mint az alumíniumipari ágazatban tevékenykedő felhasználókra.

(306)

A vegyipari termékeket gyártó két együttműködő felhasználó által szolgáltatott információk azonban azt mutatják, hogy aktív feldolgozási eljárás keretében jelentős mennyiséget importálnak, tehát bizonyos mértékig mentesülnek a dömpingellenes vám alól. Az intézkedéseknek az e felhasználókhoz érkező behozatal egy részére gyakorolt hatása ezért korlátozottnak tekinthető.

(307)

Az EUSMET rámutatott továbbá az uniós gyártók pénzügyi helyzetére, amely különösen a felülvizsgálati időszakot követően mondható kedvezőnek.

(308)

A Bizottság megjegyzi, hogy az uniós gyártók pénzügyi helyzetének nyilvánvaló javulása egybeesik a szilícium iránti kereslet közelmúltbeli globális növekedésével. Ezek a felülvizsgálati időszakot követő rövid távú piaci fejlemények – különös tekintettel a (211), (212) és (294) preambulumbekezdésben foglalt következtetésekre – nem tekinthetők jelzésértékűnek az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét illetően. Ezért mivel az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete nem stabil, és mivel az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából érkező dömpingelt behozatal a jövőben negatív hatást gyakorolna rá, a Bizottság elutasította ezt az érvet.

(309)

Az EUSMET azt állította, hogy a szilícium iránti kereslet nőtt, miközben a kínálat az elmúlt években csökkent az EU-ban. Az EUSMET aggodalmát fejezte ki az ellátás biztonsága és különösen amiatt, hogy az uniós gazdasági ágazat nem képes teljes mértékben kielégíteni az uniós keresletet. Ez egy olyan helyzetet eredményezne, amelyben a hasonló termék nem állna rendelkezésre a – különösen a felülvizsgálati időszakot követően – gyors ütemben növekvő kereslet kielégítésére. Az EUSMET felhívta a figyelmet a downstream termékpiacán folyó kiélezett versenyre is, ahol az EUSMET a magasabb szilíciumköltségek miatt versenyhátrányba kerül a világ más gyártóival szemben.

(310)

A vizsgálat azonban kimutatta, hogy számos szilíciumforrás létezik. Először is az uniós gazdasági ágazat szabad kapacitással rendelkezik, amely újra mozgósítható a növekvő jövőbeli kereslet kielégítése érdekében. A 2. táblázatban látható módon ugyanis annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat a szilíciumfelhasználás csökkenésére reagálva bizonyos mértékben csökkentette termelését és termelési kapacitását, a kereslet újbóli megugrása esetén továbbra is jelentős szabad kapacitás (a felülvizsgálati időszakban mintegy 26 %) áll rendelkezésre az Unióban. A vizsgálat kimutatta, hogy a leállított kemencék rövid, a leállás időtartamától függően két hét és két hónap közötti időn belül újraindíthatók.

(311)

Ezenkívül a szilícium más országokból, például Norvégiából, Malajziából, Brazíliából és Bosznia-Hercegovinából is beszerezhető. A (236) preambulumbekezdésben megállapított módon az Unióban vásárolt szilícium kétharmadát Norvégiából, Brazíliából, Malajziából és más országokból importálják. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a hatályban lévő intézkedések nem akadályozták meg, hogy a kínai szilíciumbehozatal belépjen az uniós piacra.

(312)

Következésképpen az egyéb beszerzési források és az Unióban rendelkezésre álló szabad kapacitás kombinációja diverzifikált lehetőségeket biztosít a szilícium uniós felhasználói számára. A Bizottság ezért nem fogadhatta el ezt az érvet.

(313)

Az EUSMET azt állította, hogy az intézkedéseket meg kell szüntetni, tekintettel arra is, hogy a Bizottság a szilíciumot annak gazdasági jelentősége és ellátási kockázata alapján kritikus fontosságú nyersanyagként sorolta be (59). Az EUSMET azt állította, hogy az intézkedések fenntartása korlátozná a piacon rendelkezésre álló szilíciummennyiséget és a források sokféleségét.

(314)

A Bizottság egyetért azzal, hogy a szilícium kritikus szerepet tölt be az Unió ipari ökoszisztémájában. Mindazonáltal a dömpingelt áron történő behozatal jelenléte a piacon jelentősen veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazatot, és hosszú távon veszélyeztetné az Unió megbízható szilíciumellátását. Ezért a Bizottság az állítást elutasította.

(315)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET nem értett egyet a Bizottság azon következtetésével, hogy a különleges minőségű szilícium, amelyre egyes felhasználóknak a jövőben keresettebbé váló termékek előállításához szüksége van, elegendő mennyiségben rendelkezésre áll a Kínán kívüli piacokon. Az EUSMET továbbá azt állította, hogy az aktív feldolgozási eljárás keretében megvalósuló behozatal többsége az egyik tagja által importált különleges minőségű szilíciumhoz kapcsolódik.

(316)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Kínából érkező behozatalra kivetett vámok nem visszatartó erejűek, és ha a felhasználóknak különleges minőségű szilíciumra van szükségük, az tisztességes versenyfeltételek mellett továbbra is rendelkezésre áll.

(317)

Továbbá a (272) preambulumbekezdésben már tisztázott módon az Eurostat szerinti volumen alapján az aktív feldolgozási eljárásban megvalósult behozatal többsége a különleges minőségű szilíciumot importáló EUSMET-tagétól eltérő behozatalhoz kapcsolódik, még ha feltételezzük is, hogy ez a tag csak az aktív feldolgozási eljárás keretében vásárolja meg a különleges minőségű szilíciumot.

(318)

Az EUSMET azt állította, hogy az aktív feldolgozási eljárás csak annyiban releváns, amennyiben az árukat exportálják, és nem alkalmazható számos uniós szabadkereskedelmi megállapodás, köztük az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás keretében. Így az aktív feldolgozási eljárás igénybevételének lehetősége nem csökkenti az EUSMET tagjai által elszenvedett versenyhátrányt.

(319)

Annak a (306) preambulumbekezdésben való megemlítésével, hogy az EUSMET tagjai egyes mennyiségeket aktív feldolgozási eljárás keretében importálnak, mindössze azt kívánta kiemelni, hogy behozataluk egy része nem vámköteles, ennélfogva pedig korlátozott hatása volt a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság tudatában van annak, hogy az EUSMET-tagok nem importálhatnak kizárólag aktív feldolgozási eljárás keretében, és hogy az általuk a rendes eljárás keretében végzett, fennmaradó behozatal vámköteles, így hatással van az importőrökre. Tény azonban, hogy ha egy vállalat képes aktív feldolgozási eljárás keretében szilíciumot importálni, a vámok mérsékelt hatásuk lesz az érintett felhasználókra még akkor is, ha a hatás nem korlátozódik az így behozott teljes mennyiségre.

(320)

Az EUSMET megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat szabad kapacitása nem elegendő a növekvő uniós szilíciumkereslet kielégítéséhez. Az EUSMET kiemelte továbbá, hogy az uniós villamosenergia-árak alakulása miatt az uniós gyártók nem lesznek abban a helyzetben, hogy növeljék kapacitáskihasználásukat.

(321)

Az uniós szabad kapacitást jelentősnek tekinthető (átlagosan 26 %, a jelenlegi uniós felhasználás mintegy 10 %-ának felel meg). Emellett a szilíciumnak egyéb behozatali forrásai is rendelkezésre állnak, többek között Kínában is. Az EUSMET nem bizonyította továbbá, hogy a villamosenergia-árak esetleges emelkedését nem követi a szilícium értékesítési ára, ami lehetővé tenné az uniós gyártói kapacitáskihasználás növelését. Mivel a villamos energia a termelés egyik fő költségösszetevője, a két tényező között valószínűleg kapcsolat áll fenn, ezért a Bizottság elutasítja ezt az állítást.

(322)

Az EUSMET azt állította, hogy a Bizottság először is nem vette figyelembe a felülvizsgálati időszakot követő időszak keresletnövekedését. A Bizottság nem tételezte fel ugyanis, hogy a nem az Unióban gyártott és főként Kínából származó különleges szilíciumminőség iránti kereslet növekedni fog. Másodszor: a Bizottság állítólag nem vette figyelembe a közvetlenül a felülvizsgálati időszak után kialakult szilíciumhiányt. Harmadszor: a Bizottság nem vette figyelembe azt az Egyesült Királyság és Kína által támasztott fokozott versenyt, amellyel az uniós felhasználók szembesülnek. Negyedszer: a Bizottság nem vette figyelembe az orosz exporttal szembeni szankciók hatásait.

(323)

A Bizottság megvizsgálta a felülvizsgálati időszakot követő helyzetet, és azt a (293) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint ideiglenes jellegűnek találta.

(324)

A Bizottság egyetért továbbá az EUSMET-tel abban, hogy az uniós felhasználóknak változatosságra és ellátásbiztonságra van szükségük a folyamatos termelés biztosításához. E sokféleség és biztonság azonban nem lesz lehetséges, ha az uniós gyártók üzleti tevékenységük megszüntetésére kényszerülnek a Kínából érkező, dömpingelt áron történő, kárt okozó szilíciumbehozatal miatt.

(325)

Ami az Egyesült Királyság által támasztott fokozott versenyt illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy az EUSMET nem szolgáltatott elegendő információt az Egyesült Királyság által támasztott fokozott verseny hatásának méréséhez, ezért a Bizottság elutasítja ezt az állítást.

(326)

Az Oroszországgal szembeni szankciók hatásait illetően a Bizottság megjegyezte, hogy e szankciók miatt tovább szűkülnek az uniós piac potenciális szilíciumforrásai. Mindazonáltal a felülvizsgálati időszak adatai alapján Oroszország az Unióba irányuló teljes szilíciumbehozatalnak csak 2 %-át képviselte. Tekintettel az orosz behozatal nagyságrendjére és a globális szinten rendelkezésre álló egyéb forrásokra, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szilíciumfelhasználókat hosszú távon nem éri jelentős hatás.

(327)

Az EUSMET végül hangsúlyozta, hogy a világ különböző országaiban működő szilíciumfémgyártók a dömpingellenes intézkedésektől való félelem miatt nem akarják növelni az EUSMET-tagoknak történő értékesítést.

(328)

Ezt az állítást nem támasztotta alá semmilyen olyan tényszerű bizonyíték vagy tény, amely szerint az Unión kívüli szállítók megtagadnák a szállítást. A Bizottság ugyanis megállapította, hogy a figyelembe vett időszak alatt folytatódott, sőt néhány esetben nőtt a harmadik országokból érkező behozatal.

(329)

Összességében tehát az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra és az alumíniumágazati felhasználókra gyakorolt pozitív hatása jelentősebb, mint a hatályban levő intézkedéseknek a más felhasználókra kifejtett korlátozott negatív hatása.

(330)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó szilícium behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(331)

A dömping folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetések alapján a Kínából származó szilíciumra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(332)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(333)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalokra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(334)

Amennyiben a szóban forgó dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének volumene jelentősen megnő, ez a növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, a feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(335)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(336)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (60). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(337)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethetik észrevételeiket. Csak egy érdekelt fél – az EUSMET – nyújtott be észrevételeket.

(338)

A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az EUSMET azt kérte, hogy amennyiben az intézkedések megerősítést nyernek, azokat két évre korlátozzák, tekintettel a keresletet és a kínálatot érintő megváltozott piaci körülményekre, valamint bizonyos szilíciumminőségek vonatkozásában az Unió nagyfokú importfüggőségére.

(339)

A Bizottság azonban megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak adatai nem támasztják alá ezt a következtetést. Továbbá a (289) és (293) preambulumbekezdésben kifejtett módon a felülvizsgálati időszakot követő fejlemények átmeneti jellegűnek tekinthetők. Mindenesetre, ha a későbbiek során olyan különleges körülmények merülnének fel, amelyek a helyzet újraértékelését indokolják, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban időközi felülvizsgálat kérhető.

(340)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (61) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(341)

Az e rendeletben előírt intézkedésekről az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,