52021BP1639

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52021BP1639 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021BP1639

Help

Az Európai Parlament (EU) 2021/1639 állásfoglalása (2021. április 29.) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

HL L 340., 2021.9.24, pp. 396–400 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2021/1639/oj

HTML

PDF

Official Journal

2021.9.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/396

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1639 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0079/2021),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2019. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 27 138 027,61 EUR volt, ami 2018-hoz képest 7,66%-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió hozzájárulásából (10 083 336 EUR, azaz 37,16%), valamint a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak hozzájárulásaiból (17 054 691,61 EUR, azaz 62,84%) finanszírozzák;

mivel a Számvevőszék az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2018. évi pénzügyi évvel megegyezően 100%-os volt; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 85,63%-os volt, ami 2018-hoz képest 0,15%-os javulást jelent;

a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy a 2019. évi költségvetési dokumentumok nem írják le teljeskörűen, hogy miként számították ki az Unió és az EFTA-tagok illetékes nemzeti hatóságai által befizetett járulékokat, és hogy a nemzeti versenyhatóságoknak a munkáltató által fizetett munkáltatói nyugdíjjárulékokhoz való hozzájárulásának becsült értékét nem igazították a 2019. évi tényleges összeghez, ami az előírtnál magasabb hozzájárulást eredményezett; a hatóság válasza alapján megállapítja, hogy alapító rendelete (különösen a 62. cikk) meghatározza az Unió finanszírozási kulcsát és a nemzeti versenyhatóságok hozzájárulásait, amelyeket egy meghatározott súlyozó tényező alapján számítanak ki, és hogy a tényleges nyugdíjadatok csak decemberben válnak ismertté, így az év végéig hátralévő idő nem elegendő a tényleges összeget tükröző költségvetési módosítás elkészítéséhez;

a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy a nemzeti versenyhatóságok és az Unió hozzájárulásának százalékos aránya nem egyezik meg a 2017-ben teljesített hozzájárulásokkal (Unió: 37,16%, nemzeti versenyhatóságok 62,84%) és a 2017-es többlet 2019-ben osztották ki (Unió: 40%, nemzeti versenyhatóságok 60%); a hatóság válasza alapján tudomásul veszi, hogy alapító rendelete meghatározza az Unió (40%) és a nemzeti versenyhatóságok (60%) finanszírozási kulcsát, azonban félreértések miatt 2017-ben és 2019-ben a nemzeti versenyhatóságok általi visszafizettetés teljes százalékos aránya meghaladta az Unióét; tudomásul veszi, hogy a hatóság a 2017. évi teljes költségvetési többletet visszatérítette az Uniónak, és azt az Unió 2019-ben, az eredeti 40/60 finanszírozási kulcs alkalmazásával visszafizette a hatóságnak; felhívja a hatóságot, hogy a jövőben a jelentős következetlenségek elkerülése érdekében javítsa jelentéstételi politikáit;

Teljesítmény

elégedetten nyugtázza, hogy a hivatal bizonyos intézkedéseket, például fő teljesítménymutatókat használ a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és egyéb intézkedéseket – úgymint a fogyasztóvédelmi témákról szóló releváns nyilvános konzultációk válaszadóinak átlagos száma és a költségvetés 99%-os végrehajtási aránya – költségvetési gazdálkodásának javítására; elégedetten jegyzi meg, hogy a hatóság valamennyi fő teljesítménymutató tekintetében teljesítette a kitűzött célt;

megjegyzi, hogy a hatóság munkaprogramjának 91%-át, köztük 303 különböző terméket és szolgáltatást sikeresen teljesítettek, és hogy a fennmaradó 9% kisebb késedelmet szenvedett az egyéb sürgetőbb igények rangsorolása, a külső felektől való függőség és a változó követelmények miatt;

megjegyzi, hogy a hatóság a Bizottság által biztosított Sysper rendszerrel váltja fel a jelenlegi elektronikus emberierőforrás-gazdálkodási rendszerét; tudomásul veszi, hogy a hatóság számára ez alacsonyabb költségeket, szinergiákat és hatékonyságot fog jelenteni; megjegyzi, hogy a projekt méretéhez kapcsolódó késedelmeket megoldották, és azt a terveknek megfelelően 2020-ban végrehajtották; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért konkrét eredményekről;

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán és közös közbeszerzési eljárásokon keresztül proaktív módon azonosítja a hatékonyság és a szinergiák lehetőségeit más ügynökségekkel, különösen az Európai Bankhatósággal és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal; üdvözli, hogy a hatóság más ügynökségekkel is együttműködött a pénzügyi technológiával, az innovációval és a kiberrezilienciával kapcsolatos területeken; határozottan ösztönzi a hatóságot, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel;

ösztönzi a hatóságot, hogy a bürokrácia csökkentése érdekében folytassa szolgáltatásai digitalizálását;

üdvözli a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az európai pénzügyi rendszer egészében összehangoltabb felügyeleti rendszert alakítson ki; hangsúlyozza a stabil, jól integrált, hatékony és biztonságos pénzügyi piac biztosításában betöltött szerepét; kiemeli a fogyasztóvédelem fontosságát az Unióban a termékek és a pénzügyi szolgáltatások piacán a méltányosság és az átláthatóság előmozdítása révén, és elvárja, hogy naprakész tájékoztatást kapjon az ilyen irányú jövőbeli intézkedésekről, többek között a gazdaság digitalizációjával kapcsolatos kihívásokra adott válaszokról és a fenntarthatósági intézkedésekről;

10.

üdvözli a hatóság által a fokozott fogyasztóvédelem érdekében hozott új intézkedéseket, többek között a működési kérdésekre összpontosító kétoldalú országlátogatásokat, az illetékes nemzeti hatóságok támogatását és a határokon átnyúló kérdésekre összpontosító együttműködési platformok kialakítását, melyek célja, hogy egyes tagállamokban ki lehessen elégíteni a szorosabb felügyelet iránti igényt, ezzel kezelve a biztosítási piacok sebezhető pontjait és megvédve a fogyasztókat a multinacionális biztosítótársaságok tisztességtelen gyakorlataival szemben;

11.

hangsúlyozza a pénzügyi rendszer azon kötelezettségét, hogy megfelelően reagáljon a pénzügyi fenntarthatóság kihívásaira, az európai zöld megállapodásra és a Párizsi Megállapodásra;

12.

úgy véli, hogy a hatóság felelősségi körei a létrehozása óta fokozatosan nőttek; megjegyzi, hogy a költségvetést fokozatosan, a hatáskörök növekedésével összhangban kell növelni; úgy véli, hogy a többek között a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiából és a pénzmosás elleni küzdelemmel járó feladatokból eredő jövőbeli felelősségi körök szükségessé teszik a hatóság finanszírozásának kiigazítását;

13.

kiemeli, hogy bizonyos esetekben a jogalkotás első szintjén elfogadott megbízatások nem veszik figyelembe a hatóság számára ahhoz szükséges minimális időt, hogy elvégezze a második szintű intézkedések kidolgozásához és elfogadásához szükséges munkát, és ezzel a források újraelosztását teszik szükségessé, és késedelmet okoznak egyes intézkedések végrehajtásában;

14.

megállapítja, hogy mivel a hatóság munkaterhe a szabályozási feladatokról egyre inkább áttevődik az uniós jog érvényesítésére és alkalmazására, költségvetési és személyzeti erőforrásait belsőleg át kell csoportosítani; rámutat arra, hogy az uniós jogalkotó által ráruházott megbízatásra való szigorú összpontosítás biztosítja a források eredményesebb és hatékonyabb kihasználását; úgy véli, hogy a felügyeleti konvergencia előmozdítása és ily módon a belső piac működéséhez való hozzájárulás érdekében további erőfeszítésekre van szükség a költségvetés és a munkaerő-felvétel, valamint a gazdálkodás és az eljárások irányítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy sürgősen elegendő forrást kell biztosítani a hatóság számára ahhoz, hogy a rábízott feladatokat megfelelően és hatékonyan végezhesse;

15.

úgy véli, hogy a hatóságnak figyelembe kellene vennie a digitalizációval és a fenntarthatósággal kapcsolatos új kihívásokat; úgy véli, hogy e kitűzött célok végrehajtásának, valamint a szabályozási és felügyeleti keretbe történő beépítésének mindig összhangban kell állnia a piac megerősítésével, anélkül, hogy aláásnák a piac versenyképességét és túlzott terheket rónának a piaci szereplőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra; úgy véli, hogy e célkitűzések végrehajtásának felügyeletét elegendő erőforrás odaítélésével kell biztosítani;

16.

rámutat arra, hogy feladatai elvégzése során a hatóságnak gondoskodnia kell az uniós jognak való megfelelésről, az arányosság elvének mint irányadó alapelvnek a tiszteletben tartásáról, valamint a belső piacot irányító alapvető elvek betartásáról;

17.

felhívja a hatóságot, hogy biztosítsa a Számvevőszék ajánlásainak megfelelő nyomon követését és végrehajtását;

18.

felhívja a hatóságot, hogy foglalkozzon az alacsony reálkamatlábbal jellemezhető környezetből eredő hosszú távú rendszerszintű kihívásokkal, amelyek különösen fontosak a tőkefedezeti nyugdíjrendszerek, valamint egyes életbiztosítási és biztosítási alapú befektetési termékek esetében, és keressen olyan lehetséges uniós szintű megoldásokat, amelyek előnyösek lennének a fogyasztók/befektetők számára, és biztosítanák a szolgáltatók pénzügyi stabilitását;

19.

kéri a hatóságot, hogy proaktívan kezelje az uniós magán tőkefedezeti nyugdíjrendszerek fenntarthatósági és heterogenitási kérdéseit, oly módon, amely védi a fogyasztókat/befektetőket és a piac integritását;

Személyzeti politika

20.

megállapítja, hogy 2019. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,26%-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 115 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2018-ban 112 engedélyezett álláshely volt) 113-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 36 szerződéses alkalmazott és 17 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hatóságnál 2019-ben;

21.

megállapítja, hogy 2019-ben a felső vezetők körében (hat férfi és három nő) és az igazgatótanácsban (öt férfi és három nő) nem valósult meg a nemek közötti egyensúly; kéri a hatóságot, hogy a jövőben biztosítsa a nemek közötti egyensúlyt a felső vezetés körében; üdvözli a hatóság arra irányuló szándékát, hogy az elnöki pozíció betöltésére előválogatott jelölteket tartalmazó listáján legalább egy nő és egy férfi szerepeljen. felhívja a hatóságot, hogy merítsen ihletet az Európai Központi Bank kezdeményezéseiből és indítson belső programokat a nők támogatására és a személyzeten belüli sokféleség fokozására; üdvözli a személyzet földrajzi eloszlásának kiegyensúlyozottságát a hatóságon belül;

22.

a Számvevőszék előző évi jelentésének nyomon követését illetően megállapítja, hogy a hatóság még nem valósította meg a szabályozási feladatokról a felügyeleti feladatokra való áttérést, és hogy a hatóságnak meg kell erősítenie a felügyeleti feladatokhoz rendelt emberi erőforrásokat; megjegyzi, hogy 2021-ben a hatóság a rendelkezésre álló teljes munkaidős egyenértékből 59,75-öt tervez az alapvető felügyeleti feladatokra fordítani; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért haladásról;

23.

úgy véli, hogy bizonyos szintű rugalmasságot kellene biztosítani a hatóság számára saját személyzetének felvételével és saját forrásainak kezelésével kapcsolatban, ugyanis reagálnia kell az általa felügyelt ágazatok sürgős, pontos és technikai jellegű szükségleteire;

24.

elismeri, hogy a felügyeleti tanács összetétele megfelelőnek tűnik a hatóság szabályalkotási feladatainak ellátására, a felügyeleti szerepeinek tekintetében viszont kevésbé; ismételten hangot ad azzal kapcsolatos aggályának, hogy a nemzeti felügyeleteknek döntő szavuk van a hatóság fő irányító testületében, ami azt jelenti, hogy eldönthetik, hogy a hatóság milyen mértékben lép fel a saját hatékonyságuk értékelésével kapcsolatban (szakértői értékelések); hangsúlyozza, hogy az erőforrások hiánya megakadályozza a hatóságot abban, hogy feladatait a tagállamoktól függetlenül lássa el (2);

25.

úgy véli, hogy a hatóságnak előnyére válik, hogy személyzete a közszférában és magánszektorban szerzett tapasztalattal egyaránt rendelkezik; úgy véli, hogy meg kellene vizsgálni, milyen rendszerben lehet a magánszektorból a közszférába, illetve a közszférából a magánszektorba vonzani a tehetséges munkaerőt úgy, hogy meglegyenek a minimális biztosítékok a két szektor függetlenségének előmozdítására; úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos szabályok végrehajtását közös uniós szerveknek kellene felügyelniük, és figyelembe kellene venni az egyes esetek sajátos körülményeit;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

26.

tudomásul veszi a hatóság által már bevezetett intézkedéseket, valamint a hatóságnak az átláthatóság biztosítására, az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló folyamatos erőfeszítéseit; megállapítja, hogy a hatóság honlapján közzéteszi a külső érdekelt felekkel tartott találkozók jegyzékét; megállapítja, hogy 2019-ben egy összeférhetetlenségi esetben folyt vizsgálat; megjegyzi, hogy a hatóság felügyeleti tanácsának néhány tagja esetében nem teszik közzé az önéletrajzot és az érdekeltségi nyilatkozatot a hatóság honlapján, és ez a helyet az igazgatótanács tagjai esetében is; felhívja a hatóságot, hogy tegye közzé az igazgatótanács tagjainak önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott intézkedésekről;

27.

tudomásul veszi a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos helyzetekből eredő összeférhetetlenség problémáját illetően az előző években tett megjegyzéseket, és hangsúlyozza, hogy egységes megközelítésre van szükség az ügynökségeken belül; megjegyzi, hogy a hatóság etikai szabályait felülvizsgálták és jelenleg folyik Bizottság általi jóváhagyásuk; felhívja a hatóságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a forgóajtó-jelenség megelőzésére; felhívja a hatóságot, hogy gondosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a felülvizsgált etikai szabályokra vonatkozó jóváhagyási kérelem állásáról;

28.

felhívja a hatóságot, hogy hajtsa végre az európai ombudsman 2168/2019/KR sz. ügyben tett ajánlásait, különösen azáltal, hogy szükség esetén biztosítja annak lehetőségét, hogy felső vezetői számára megtiltja, hogy hivatali idejüket követően bizonyos álláshelyeket betöltsenek, meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a személyzet a magánszektorban vállalhat munkát, tájékoztatja a hatóság vezető beosztásaira pályázókat a kritériumokról, és belső eljárásokat vezet be annak biztosítására, hogy amikor a személyzet egy tagja munkát vált, azonnal megvonja tőle a bizalmas információkhoz való hozzáférését; felhívja továbbá a hatóságot, hogy fontolja meg a 12 hónapos kötelező visszavonulási időszak meghosszabbítását azon magas beosztású alkalmazottak esetében, akik olyan lépést terveznek, amely a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenséghez vezethet;

29.

felhívja a hatóságot, hogy merítsen ihletet abból, hogy az Európai Központi Bank Etikai Bizottsága közzétette az összeférhetetlenségi esetekről és a mandátum utáni jövedelemszerző foglalkoztatásról szóló véleményeit, és növelje az átláthatóságot az esetleges összeférhetetlenségekkel és a mandátum utáni jövedelemszerző foglalkoztatás eseteivel kapcsolatban;

Belső kontrollrendszerek

30.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzési jelentést adott ki a humánerőforrás-menedzsmentről és az etikai szabályokról, amely hat javításra és egy cselekvési terv végrehajtására vonatkozó ajánlást eredményezett; megjegyzi, hogy 2019 végén négy fontos ajánlás végrehajtása még mindig folyamatban volt; sürgeti a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen ajánlások végrehajtásának állásáról;

31.

megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat megkezdte a fogyasztóvédelmi felügyeleti eszközök átfogó ellenőrzését; megjegyzi, hogy az ellenőrzés eredményének és az azt követő cselekvési tervnek 2020 végére kellett elkészülnie; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ellenőrzés eredményéről;

32.

tudomásul veszi, hogy a hatóság új belső ellenőrzési keretrendszerét az igazgatótanács 2018 novemberében fogadta el, és azt 2019 januárja óta alkalmazzák; megjegyzi, hogy a hatóság belsőkontroll-részlege elvégezte a teljes rendszer első éves értékelését az új belső ellenőrzési keretrendszer alapján, és arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi összetevőt és elvet végrehajtották és azok megfelelően működnek; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be arról, hogy az értékelés során hogyan vették figyelembe az uniós és EFTA-tag nemzeti versenyhatóságok hozzájárulásainak meghatározásához szükséges számítási hibákat, és hogy ez miért nem eredményezte a 12. vagy 13. belsőkontroll-elv hiányosságának megállapítását;

Egyéb megjegyzések

33.

az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatban megjegyzi, hogy a hatóság 2019 februárjában ajánlásokat adott ki a kilépés időpontját követően fennmaradó szerződésekből származó, határokon átnyúló üzleti tevékenységek kezeléséről, és hogy a hatóság továbbra is szorosan figyelemmel kísérte a fejleményeket, valamint a biztosítási ágazatra vonatkozó véleményeknek és ajánlásoknak való megfelelést;

34.

üdvözli a hatóság kiberbiztonságának és adatvédelmének növelésére irányuló erőfeszítéseket;

35.

üdvözli a hatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson, valamint hogy csökkentse és ellensúlyozza az épületei és utazásai okozta szén-dioxid-kibocsátást;

36.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (3).

(1) HL C 391., 2019.11.18., 29. o.

(2) Lásd a Számvevőszék különjelentését: „Az EIOPA minden tevékenysége során nagyban támaszkodik az illetékes nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködésre, azonban nem mindig kapja meg a teljes támogatásukat. Mivel mindössze 20 munkatársa dolgozik konkrétan a felügyelettel kapcsolatos, illetve további hét különféle kapcsolódó kérdéseken, az EIOPA komoly kihívásokkal szembesül a felelősségi körébe tartozó összetett feladatok ellátása során.” https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR18_29/SR_EIOPA_HU.pdf

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.

Top

Choose the experimental features you want to try