(1)

Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) a belső piac megfelelő működése, valamint a magas szintű biztonság és környezetvédelem biztosítása érdekében közigazgatási rendelkezéseket és műszaki követelményeket határoz meg minden új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusjóváhagyására vonatkozóan.

(2)

Ez a rendelet az (EU) 2018/858 rendeletben megállapított EU-típusjóváhagyási eljárás céljából elfogadott rendeleti jellegű jogi aktus. Ezért az (EU) 2018/858 rendelet II. mellékletét megfelelően módosítani kell. Az (EU) 2018/858 rendelet közigazgatási rendelkezései, köztük a korrekciós intézkedésekre és a szankciókra vonatkozó rendelkezések, e rendeletre teljes mértékben alkalmazandók.

(3)

Az elmúlt évtizedek során a járműbiztonsági fejlesztések jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy összességében csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek és a súlyos sérülések száma. Mindazonáltal 2017-ben 25 300 ember vesztette életét az Unió közútjain, és ez a szám az elmúlt négy év során nem változott. Ezenfelül évente 135 000 személy szenved súlyos sérülést ütközésekben (4). Az Uniónak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy a közúti közlekedésben csökkentse, illetve megszüntesse a baleseteket és a sérüléseket. Az úthasználók védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseken túlmenően a nem a járműben tartózkodó úthasználók védelme érdekében a veszélyeztetett úthasználók – úgymint a kerékpárosok és a gyalogosok – halálos kimenetelű baleseteinek és sérüléseinek megakadályozására irányuló egyedi intézkedéseket kell végrehajtani. Az általános közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó új kezdeményezések nélkül a jelenlegi megközelítés biztonsági hatásai a továbbiakban nem tudják már ellensúlyozni a forgalom volumenének növekedését. Ezért a járművek biztonsági teljesítményét egy integrált közúti közlekedésbiztonsági megközelítés részeként, a veszélyeztetett úthasználók nagyobb védelme érdekében tovább kell javítani.

(4)

A típusjóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy a gépjárművek teljesítményszintjeit megismételhető és reprodukálható módon lehessen értékelni. Ezért az e rendeletben foglalt műszaki követelmények csak a gyalogosokra és a kerékpárosokra vonatkoznak, mivel jelenleg hivatalosan csak ők számítanak harmonizált vizsgálati célalanyoknak. A veszélyeztetett úthasználók a gyalogosok és a kerékpárosok mellett – általában – a nem motoros és motoros egyéb úthasználókat is magukban foglalják, akik védőszerkezet nélküli egyéni mobilitási megoldásokat alkalmazhatnak. Ezen túlmenően a jelenlegi technológia alapján észszerűen valószínűsíthető, hogy a fejlett rendszerek rendes vezetési feltételek mellett más veszélyeztetett úthasználókra is reagálni fognak, annak ellenére, hogy nem végeznek külön erre irányuló vizsgálatot. Az e rendeletben foglalt műszaki követelményeket egy értékelési és felülvizsgálati eljárást követően a műszaki fejlődéshez kell igazítani annak érdekében, hogy kiterjedjenek minden olyan úthasználóra, aki védőszerkezet nélküli egyéni mobilitási megoldást – például robogót, önegyensúlyozó járművet és kerekesszéket – alkalmaz.

(5)

A fejlett járműbiztonsági rendszerek területén tapasztalható műszaki fejlődés új lehetőségeket kínál a balesetek számának csökkentésére. A súlyos sérülések és a halálos kimenetelű balesetek számának minimalizálása érdekében egy sor új technológia bevezetésére van szükség.

(6)

A Bizottság a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összefüggésben megvizsgálta, hogy ki lehet-e terjeszteni az említett rendeletben foglalt, arra vonatkozó követelményt, hogy bizonyos járműkategóriákba be kell építeni bizonyos rendszereket (például fejlett vészfékező rendszereket és abroncsnyomás-ellenőrző rendszereket), hogy ez a követelmény valamennyi járműkategóriára vonatkozzon. A Bizottság ezenkívül megvizsgálta a műszaki és gazdasági kivitelezhetőséget, valamint a piaci érettséget az egyéb fejlett biztonsági funkciók beépítésére vonatkozó új követelmény előírásával kapcsolatban. Az említett vizsgálatok alapján a Bizottság 2016. december 12-én közzétette az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, „A halálos kimenetelű közúti balesetek csökkentése: a gépjárműbiztonság javítása az Európai Unióban” című jelentést. A jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 19 olyan lehetséges szabályozási intézkedést határozott meg és terjesztett elő, amelyek hatékonyak lennének a közúti balesetek és a halálos kimenetelű közúti balesetek és sérülések számának további csökkentése tekintetében.

(7)

A technológiasemlegesség biztosítása érdekében a teljesítménykövetelményeknek lehetővé kell tenniük mind a közvetlen, mind a közvetett abroncsnyomás-ellenőrző rendszerek használatát.

(8)

A fejlett járműbiztonsági rendszerek csak akkor lehetnek még inkább eredményesek a halálos kimenetelű balesetek és a közúti balesetek számának csökkentésében, valamint a sérülések és károk enyhítésében, ha azokat úgy alakítják ki, hogy azok a felhasználók számára is megfelelőek legyenek. Ezért a járműgyártóknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben előírt rendszereket és funkciókat oly módon fejlesszék, amely támogatja a járművezetőt. Az említett rendszerek és funkciók működését és korlátait egyértelműen és fogyasztóbarát módon kell elmagyarázni a gépjármű használati utasításában.

(9)

A gépjárművezetés támogatásában használt biztonsági funkcióknak és figyelmeztetéseknek minden járművezető – többek között az idősek és a fogyatékossággal élő személyek – számára könnyen érzékelhetőnek kell lenniük.

(10)

A fejlett vészfékező rendszerek, az intelligens sebességszabályozó, a vészhelyzetben működésbe lépő, sávtartást segítő rendszerek, a járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő figyelmeztető rendszerek, a járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszerek és a tolatóradar olyan biztonsági rendszerek, amelyek jelentősen csökkenthetik a balesetek számát. Továbbá ezen biztonsági rendszerek némelyike olyan technológiák alapját képezi, amelyeket az automatizált járművek bevezetéséhez is alkalmazni fognak. Az ilyen biztonsági rendszereknek a járművezetők és az utasok bármilyen jellegű biometrikus információinak felhasználása nélkül kell működniük, ideértve az arcfelismerést is. Ezért uniós szinten meg kell állapítani a járműveknek az említett rendszerek tekintetében történő típusjóváhagyására, valamint az említett rendszerek önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyására vonatkozó harmonizált szabályokat és vizsgálati eljárásokat. E rendszerek technológiai fejlődését a meglévő jogszabályok valamennyi értékelésekor figyelembe kell venni annak érdekében, hogy időtállóak legyenek, szigorúan szem előtt tartva a magánélet védelmének és az adatvédelemnek az elvét, valamint hogy a közúti közlekedés során csökkentsék és kiküszöböljék a baleseteket és sérüléseket. Biztosítani kell továbbá, hogy e rendszerek a jármű teljes életciklusa során biztonságosan használhatók legyenek.

(11)

Lehetővé kell tenni az intelligens sebességszabályozó kikapcsolását, például akkor, ha a járművezető a rossz időjárási viszonyok, az építési övezetekben egymásnak ellentmondó ideiglenes útburkolati jelek vagy félrevezető, hibás vagy hiányzó közúti jelzőtáblák miatt hamis figyelmeztetéseket vagy nem megfelelő visszajelzéseket kap. Ennek a kikapcsoló funkciónak a járművezető ellenőrzése alatt kell maradnia. Lehetővé kell tennie az intelligens sebességszabályozó kikapcsolását mindaddig, ameddig szükséges, valamint azt, hogy a járművezető könnyen visszakapcsolhassa azt. Ha a rendszer kikapcsolt állapotban van, a sebességhatárra vonatkozóan lehet információkat nyújtani. A rendszernek mindig aktívnak kell lennie, amikor a gyújtás be van kapcsolva, és a járművezetőt minden esetben tájékoztatni kell arról, hogy a rendszer bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban van-e.

(12)

Széles körben elismert, hogy a biztonsági öv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb járműbiztonsági funkció. Ezért a biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető rendszerek lehetőséget kínálnak a halálos kimenetelű balesetek további megelőzésére vagy a sérülések enyhítésére a biztonsági öv használati arányának Unió-szerte történő növelése révén. Ennélfogva a 661/2009/EK rendelet alapján – az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 16. sz. előírását végrehajtva, amely megállapította a vonatkozó műszaki előírásokat – 2014 óta minden új személygépkocsiban kötelező lett a biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető rendszer a vezetőülés tekintetében. Az említett ENSZ-előírás műszaki fejlődést figyelembe vevő módosításának eredményeképpen kötelező az M1 és az N1 kategóriájú járművek valamennyi első és hátsó ülését, valamint az N2, az N3, az M2 és az M3 kategóriájú járművek valamennyi első ülését az új típusú gépjárművek esetében 2019. szeptember 1-jétől, minden új gépjármű esetében pedig 2021. szeptember 1-jétől a biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető rendszerrel felszerelni.

(13)

Az eseményadat-rögzítő bevezetése, amely egy sor fontos anonimizált járműadatot tárol röviddel az ütközés előtt, alatt és közvetlenül az után (amelyet például egy légzsák kinyílása aktivál), illetve ezzel párhuzamosan az adatok körére, pontosságára, felbontására, gyűjtésére, tárolására és visszakereshetőségére vonatkozó követelmények bevezetése igen jelentős előrelépés abból a szempontból, hogy a balesetekkel kapcsolatban pontosabb, részletesebb adatok álljanak rendelkezésre. Ezért elő kell írni minden gépjármű ilyen adatrögzítőkkel való felszerelését. Az említett adatrögzítőknek képesnek kell lenniük úgy rögzíteni és tárolni az adatokat, hogy azokat csak a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos elemzések elvégzéséhez és konkrét intézkedések hatékonyságának értékeléséhez tudják a tagállamok felhasználni, anélkül, hogy lehetőségük lenne egy adott jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának a tárolt adatok alapján való azonosítására.

(14)

A személyes adatok, például az eseményadat-rögzítőkben a járművezetőre vonatkozóan rögzített információk vagy a járművezető fáradékonyságáról és figyelméről vagy a járművezető figyelmetlenségéről rögzített információk kezelését az uniós adatvédelmi joggal, és különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban kell végezni. Az eseményadat-rögzítőknek zártláncú rendszeren kell működniük, amelyben a tárolt adatokat felülírják, és amely nem teszi lehetővé a jármű vagy az üzembentartó azonosítását. Ezen túlmenően a járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszerek, valamint a járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszerek nem rögzíthetnek folyamatosan vagy nem őrizhetnek meg semmilyen olyan egyéb adatot, amelyre már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték a zártláncú rendszeren belül. A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszeren keresztül gyűjtött személyes adatok kezelésére továbbá az (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott külön biztosítékok vonatkoznak.

(15)

A fejlett vészfékező rendszerek vagy a veszélyhelyzetben működésbe lépő, sávtartást segítő rendszerek egyes esetekben – különösen a közúti infrastruktúra hiányosságai miatt – esetleg nem teljesen működőképesek. Ezekben az esetekben a rendszereknek ki kell kapcsolniuk magukat, és erről tájékoztatniuk kell a járművezetőt. Ha nem kapcsolnak ki automatikusan, lehetővé kell tenni manuális kikapcsolásukat. Az ilyen kikapcsolásnak ideiglenesnek kell lennie, és csak addig kell tartania, amíg a rendszer teljesen működőképes nem lesz. A járművezetőknek szükségük lehet a fejlett vészfékező rendszer vagy a veszélyhelyzetben működésbe lépő, sávtartást segítő rendszer figyelmen kívül hagyására is, amennyiben a rendszer működése nagyobb kockázathoz vagy károsodáshoz vezethet. Ez biztosítaná, hogy a járművek mindig a járművezető ellenőrzése alatt maradjanak. Mindazonáltal az ilyen rendszerek felismerhetik azokat az eseteket is, amikor a járművezető cselekvőképtelen, és ezért a rendszer beavatkozására van szükség annak érdekében, hogy a baleset ne legyen súlyosabb annál, mint amilyen súlyos egyébként lenne.

(16)

A 661/2009/EK rendelet az ülésmagasság és a jármű tömege miatt mentesítette a kisteherautókat, a szabadidő-terepjárókat és a többcélú járműveket a biztonsági előírások alól. Tekintettel az említett járművek piaci elterjedésének megnövekedésére (az 1996-os 3 %-ról 2016-ban 14 %-ra), valamint az ütközést követő elektromos biztonsági vizsgálatok terén bekövetkezett technológiai fejlődésre, az említett mentességek mára elavulttá és indokolatlanná váltak. Ezért meg kell szüntetni a mentességeket, és a fejlett járműrendszerekre vonatkozó követelmények teljes körét alkalmazni kell az említett járművekre.

(17)

A 661/2009/EK rendelet az uniós jogszabályok jelentős egyszerűsítését hajtotta végre azáltal, hogy 38 irányelv helyébe azokat az egyenértékű ENSZ-előírásokat léptette, amelyek a 97/836/EK tanácsi határozat (8) alapján kötelezőek. A további egyszerűsítés érdekében még több uniós szabályt kell felváltani meglévő ENSZ-előírásokkal, amelyek kötelezően alkalmazandók az Unióban. A Bizottságnak továbbá elő kell segítenie és támogatnia kell az ENSZ szintjén az annak érdekében folytatott munkát, hogy haladéktalanul, az érvényes legszigorúbb közúti közlekedésbiztonsági szabványoknak megfelelően műszaki követelményeket dolgozzanak ki az e rendelet által előírt járműbiztonsági rendszerek típusjóváhagyására vonatkozóan.

(18)

Azon ENSZ-előírásokat és azok módosításait, amelyek elfogadását az Unió megszavazta vagy alkalmaz, a 97/836/EK határozattal összhangban be kell építeni az uniós típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályokba. Következésképpen a Bizottságot fel kell hatalmazni a kötelezően alkalmazandó ENSZ-előírások listájának módosítására a lista naprakész állapotának biztosítása érdekében.

(19)

A 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) a járművek elülső szerkezetük tekintetében történő típusjóváhagyására és az elülső védelmi rendszerek (például gallytörő rácsok) típusjóváhagyására vonatkozó megfelelőségi vizsgálatok és határértékek formájában követelményeket állapít meg a gyalogosok, a kerékpárosok és az egyéb veszélyeztetett úthasználók védelme érdekében. A 78/2009/EK rendelet elfogadása óta az ENSZ keretében a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében továbbfejlesztették a járművekre vonatkozó műszaki követelményeket és vizsgálati eljárásokat. A gépjárművek gyalogosbiztonsági teljesítményének tekintetében történő jóváhagyásra vonatkozó egységes rendelkezések megállapításáról szóló 127. sz. ENSZ-előírás (a továbbiakban: a 127. sz. ENSZ-előírás) jelenleg az Unióban is alkalmazandó a gépjárművek típusjóváhagyása tekintetében.

(20)

A 79/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) elfogadását követően a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében az ENSZ szintjén továbbfejlesztették a hidrogénüzemű járművek, valamint a hidrogénrendszerek és -alkatrészek típusjóváhagyására vonatkozó műszaki követelményeket és vizsgálati eljárásokat. A gépjárműveknek és alkatrészeiknek a hidrogénüzemű járművek biztonságot érintő teljesítménye tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezésekről szóló 134. sz. ENSZ-előírás (a továbbiakban: a 134. sz. ENSZ-előírás) (11) jelenleg az Unióban is alkalmazandó a gépjárművek hidrogénrendszereinek típusjóváhagyása tekintetében. Az említett követelmények mellett a hidrogéngáz használatára tervezett járműrendszerekben használt anyagok és töltőcsonkok minőségére vonatkozó kritériumokat uniós szinten kell megállapítani.

(21)

A közérthetőség, az észszerűség és az egyszerűsítés érdekében a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a rendelettel kell felváltani.

(22)

Korábban az uniós szabályok korlátozták a „moduláris rendszerű” járművek teljes hosszát, aminek következtében olyan általános elrendezést alakítottak ki, hogy a motor felett helyezték el vezetőfülkét, hogy minél nagyobb legyen a rakodótér. Ennek következtében azonban magasra került a vezetőülés és nagyobb lett a holttér, romlott a tehergépkocsi vezetőfülkéje körüli közvetlen láthatóság. Ez a legfőbb oka a tehergépkocsival okozott, veszélyeztetett úthasználókat érintő baleseteknek. A közvetlen látás javításával jelentősen csökkenthető lenne a balesetek száma. Ezért követelményeket kell bevezetni a közvetlen látás javítására vonatkozóan annak érdekében, hogy javuljon a gyalogosok, a kerékpárosok és az egyéb veszélyeztetett úthasználók közvetlen láthatósága a vezetőülésből, a járművezető elülső és oldalsó részénél található holtterek lehető legnagyobb mértékű csökkentése révén. Figyelembe kell venni a járművek különböző kategóriáinak sajátosságait.

(23)

Az automatizált járművek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a halálos kimenetelű közúti balesetek számának csökkentéséhez, mivel becslések szerint a közúti balesetek több mint 90 %-át valamilyen szintű emberi hiba okozza. Mivel az automatizált járművek fokozatosan átveszik a járművezetők feladatait, az automatizált járműrendszerekre vonatkozóan harmonizált szabályokat és műszaki követelményeket – köztük az automatizált járművek általi döntéshozatal tekintetében az ellenőrizhető biztonsági garanciára vonatkozókat – kell uniós szinten, a technológiai semlegesség elvét tiszteletben tartva elfogadni, és azokat az ENSZ EGB járműelőírások harmonizálásával foglalkozó világfóruma (29. munkacsoport) keretében nemzetközi szinten elő kell mozdítani.

(24)

Azokat az úthasználókat – mint például a gyalogosokat, a kerékpárosokat, valamint a nem automatizált járművek vezetőit –, akik nem kaphatnak járművek közötti elektronikus információkat egy automatizált jármű magatartásáról, az ENSZ-előírásokban vagy más rendeleti jellegű jogi aktusokban előírt hagyományos eszközök útján kell tájékoztatni az említett magatartásról, a lehető leghamarabb azok hatálybalépését követően.

(25)

A járműkonvoj-kialakítás révén a jövőben biztonságosabb, tisztább és hatékonyabb lehet a közlekedés. A járműkonvoj kialakítását biztosító technológia és a vonatkozó előírások várható bevezetése harmonizált szabályokat és eljárásokat tartalmazó szabályozási keret kialakítását teszi szükségessé.

(26)

A járművek összekapcsoltsága és automatizációja megnöveli a fedélzeti adatokhoz történő jogosulatlan távoli hozzáférés, és a szoftver illegális, vezeték nélküli módosításának lehetőségét. Az ilyen kockázatok figyelembevétele érdekében a kiberbiztonságra vonatkozó ENSZ-előírásokat vagy más rendeleti jellegű jogi aktusokat a hatálybalépésük után a lehető leghamarabb kötelező érvénnyel alkalmazni kell.

(27)

A szoftvermódosítások jelentős mértékben megváltoztathatják a jármű funkcióit. A szoftvermódosítások tekintetében a típusjóváhagyási eljárásokkal összhangban lévő harmonizált szabályokat és műszaki követelményeket kell megállapítani. Ezért a hatálybalépésüket követően a lehető leghamarabb kötelezően kell alkalmazni a szoftverek naprakésszé tételének eljárására vonatkozó ENSZ-előírásokat vagy más rendeleti jellegű jogi aktusokat. Ezek a biztonsági intézkedések viszont nem sérthetik a jármű gyártójának azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a jármű javítására és karbantartására vonatkozó átfogó diagnosztikai információkhoz és fedélzeti adatokhoz.

(28)

Az Uniónak továbbra is támogatnia kell a gumiabroncsok zajszintjére, gördülési ellenállására és nedves tapadására vonatkozó műszaki követelményeknek az ENSZ szintjén történő fejlesztését. Ennek oka az, hogy a gumiabroncsok gördülésizaj-kibocsátás és/vagy nedves tapadás és/vagy gördülési ellenállás tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezésekről szóló 117. sz. ENSZ-előírás (12) (a továbbiakban: a 117. sz. ENSZ-előírás) már tartalmazza ezeket a részletes rendelkezéseket. Az ENSZ szintjén gyorsan és ambíciózusan folytatni kell a gumiabroncsokra vonatkozó követelmények műszaki fejlődéshez való hozzáigazítását, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a gumiabroncsok teljesítményét életciklusuk végén, elhasznált állapotban is értékeljék, és azon elképzelés támogatása érdekében, hogy a gumiabroncsoknak a teljes életciklus során meg kell felelniük a követelményeknek, hogy ne kelljen azokat idő előtt lecserélni. A 661/2009/EK rendelet gumiabroncs-teljesítményre vonatkozó jelenlegi követelményeit egyenértékű ENSZ-előírásokkal kell felváltani.

(29)

E rendelet hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet a fejlett járműrendszerekre vonatkozó típusjóváhagyási követelményekre vonatkozóan, és hogy módosítsa ezt a rendeletet annak II. melléklete vonatkozásában a műszaki fejlődés és a szabályozási fejlemények figyelembevétele érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (13) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(30)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni.

(31)

Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utaló uniós jogszabályoknak az EUMSZ által bevezetett jogi kerethez történő hozzáigazítása, valamint a járműbiztonsággal kapcsolatos uniós jogszabályok további egyszerűsítése érdekében a következő rendeleteket hatályon kívül kell helyezni és az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal kell felváltani:

(32)

Mivel a 78/2009/EK, a 79/2009/EK vagy a 661/2009/EK rendelettel, valamint azok végrehajtási intézkedéseivel összhangban megadott EU-típusjóváhagyásokat az e rendelettel összhangban megadottakkal egyenértékűeknek kell tekinteni – hacsak ez a rendelet nem módosítja a vonatkozó követelményeket, illetve addig, amíg az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási jogi aktus nem módosítja azokat –, átmeneti rendelkezések szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen jóváhagyásokat ne érvénytelenítsék.

(33)

Az EU-típusjóváhagyás megadásának megtagadására, a jármű nyilvántartásba vételének megtagadására, valamint az alkotóelemek és az önálló műszaki egységek forgalomba hozatalának vagy üzembe helyezésének tilalmára vonatkozó dátumokat minden egyes szabályozott tétel esetében meg kell állapítani.

(34)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a belső piac megfelelő működésének a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek biztonságosságára és környezetvédelmi jellemzőire vonatkozó harmonizált műszaki követelmények bevezetése révén történő biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(35)

A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint a rendszereik, alkotóelemeik és önálló műszaki egységeik típusjóváhagyására vonatkozó részletes műszaki követelményeket és megfelelő vizsgálati eljárásokat, valamint az egységes eljárásokra és műszaki előírásokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazásuk kezdőnapja előtt elegendő idővel felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon a gyártók rendelkezésére az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározott követelményekhez való alkalmazkodásra. Egyes járműveket csak kis mennyiségben gyártanak. Ezért helyénvaló, hogy az e rendeletben meghatározott követelmények és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok figyelembe vegyék az ilyen járműveket vagy járműosztályokat, amennyiben az említett követelmények összeegyeztethetetlenek az ilyen járművek használati módjával vagy kialakításával, vagy aránytalan többletteherrel járnak. Ennélfogva e rendelet alkalmazását el kell halasztani,