(1)

Egy dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 682/2007/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Thaiföldről származó, a jelenleg az ex 2001 90 30 és ex 2005 80 00 KN-kódok alá besorolt egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára (a továbbiakban: végleges dömpingellenes intézkedések). Az intézkedések 3,1 % és 12,9 % közötti értékvám formáját öltötték.

(2)

A 954/2008/EK tanácsi rendelet (3) módosította a 682/2007/EK rendeletet, az egyik, illetve az „összes többi” vállalatra kivetett vámtétel tekintetében. A módosított vámtételek ily módon 3,1 % és 14,3 % között alakulnak. Két thaiföldi exportáló gyártó importja – amelyek kötelezettségvállalásait a Bizottság a 2007/424/EK bizottsági határozattal (4) elfogadta – mentesült a vám alól.

(3)

A Tanács a 847/2009/EK rendelettel (5) úgy határozott, hogy a rögzített minimális behozatali árra vonatkozó kötelezettségvállalások a továbbiakban nem jelentenek megfelelő megoldást a dömping káros hatásának ellensúlyozására. Következésképpen a Bizottság az elfogadott kötelezettségvállalásokat visszavonta, és további 10 thaiföldi exportáló gyártó kötelezettségvállalási ajánlatát elutasította.

(4)

A 875/2013/EU rendelettel (6) a Tanács a Thaiföldről származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozóan ismételten bevezette a végleges dömpingellenes intézkedéseket a hatályvesztési felülvizsgálatot követően (a továbbiakban: korábbi hatályvesztési felülvizsgálat).

(5)

A 307/2014/EU rendelettel (7), a részleges időközi felülvizsgálatot követően a Tanács módosította a 875/2013/EU rendelet által a River Kwai International Food Industry Co., Ltd. részére meghatározott dömpingellenes vámot.

(6)

Az Európai Bíróság 2017. december 14-i és 2019. március 28-i, a T-460/14, illetve C-144/18 P. sz. ügyekben hozott ítéletei nyomán a Bizottság 2019. augusztus 29-én újraindította (8) a 307/2014/EU rendelet elfogadásához vezető, a Thaiföldről származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot. A vizsgálat újraindítása csak a River Kwai International Food Industry Co. Ltd.-re korlátozódott és csak a szabálytalanság felmerülésének időpontjától kezdődően folytatódott.

(7)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (9) közzétételét követően a Bizottsághoz kérelem érkezett az intézkedéseknek az (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára.

(8)

A kérelmet 2018. június 13-án az Association Européenne des Transformateurs de Maïs Doux (AETMD) (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az olyan uniós gyártók nevében, amelyek termelése az egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek teljes uniós termelésének több mint 50 %-át teszi ki.

(9)

A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(10)

Minthogy megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, és az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság a Thaiföldi Királyságból (a továbbiakban: Thaiföld vagy érintett ország) származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékeknek (a továbbiakban: érintett termék) az Unióba történő behozatalára vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatot indított. 2018. szeptember 12-én a Bizottság az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (10) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(11)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2017. július 1. és a 2018. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2015. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, az ismert uniós gyártókat, az ismert thaiföldi gyártókat és a thaiföldi hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat és kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(13)

Az érdekelt feleknek szintén lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát.

(16)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság három uniós gyártóból álló mintát választott ki a 2017. évi legnagyobb termelési volumen alapján, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(17)

A beérkezett észrevételek alapján a Bizottság az ideiglenes mintából származó egyik vállalatot a következő legnagyobb uniós gyártóval váltotta fel. A szóban forgó vállalat bizonyította, hogy nem rendelkezik a felülvizsgálatban való együttműködéshez szükséges forrásokkal. A végleges mintába felvett uniós gyártók termelése a teljes becsült uniós termelési volumen több mint 60 %-át tette ki. Más észrevétel nem érkezett. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatív.

(18)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Csak egy független importőr adta meg a kért információkat.

(19)

Az importőrök körében történő mintavételre ezért nem volt szükség

(20)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert thaiföldi gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Thaiföldi Királyság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy ha vannak olyan további gyártók, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, nevezze meg őket és/vagy lépjen kapcsolatba velük.

(21)

Az érintett ország három gyártója bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. A benyújtott válaszok alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. A felülvizsgálati időszak alatt mindhárom gyártó exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba, és ezért exportáló gyártóknak minősülnek. Ezek a gyártók az Unióba irányuló összes thaiföldi export mintegy 80 %-át adják.

(22)

A kérdőívek másolatát az ügy kezdeményezésekor elérhetővé tették a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján. A Bizottság levelet küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, a független importőrnek és a kért tájékoztatást benyújtó három exportáló gyártónak, amelyben felkérte őket a számukra összeállított kérdőív kitöltésére.

(23)

A kérdőívet a három uniós gyártó és az érintett ország három együttműködő gyártója küldte vissza kitöltve.

(24)

Független importőr részéről nem érkezett válasz a kérdőívekre.

(25)

A Bizottság beszerzett az együttműködő felektől és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá ahhoz, hogy meghatározza az Unió érdekeit. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(26)

Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat, illetve a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során meghatározott termékkel, amely a Thaiföldről származó, az ex 2001 90 30 KN-kóddal (TARIC-kód: 2001903010) bejelentett, ecettel vagy ecetsavval elkészített vagy tartósított, nem fagyasztott, morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), valamint – a 2006-os vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével – az ex 2005 80 00 KN-kóddal (TARIC-kód: 2005800010) bejelentett, ecet vagy ecetsav nélkül elkészített vagy tartósított, nem fagyasztott, morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) (csemegekukorica) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(27)

A vizsgálat bebizonyította, hogy a tartósításban mutatkozó különbségek ellenére a felülvizsgálat tárgyát képező termék különböző típusai ugyanolyan alapvető biológiai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvetően ugyanarra a célra használatosak.

(28)

Amint az eredeti vizsgálat és az előzetes hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető biológiai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(29)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(30)

A felülvizsgálati időszak alatt a Thaiföldről származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatala folytatódott, bár az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához (azaz 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig) képest alacsonyabb szinten. Az Eurostat szerint a felülvizsgálati időszakban a Thaiföldről származó csemegekukorica-behozatal az uniós piac mintegy 3,9 %-át tette ki, míg az eredeti vizsgálat során 12,7 %-os, a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során pedig 6 %-os volt a piaci részesedés. A felülvizsgálati időszakban a Thaiföldről származó behozatal abszolút értékben 13 643 tonnát tett ki. A behozatal az eredeti vizsgálat során tapasztalt 41 973 tonnáról 21 856 tonnára csökkent a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során.

(31)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív volt-e a teljes belföldi értékesítés volumene. A belföldi értékesítés akkor minősül reprezentatívnak, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártónként eléri a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének legalább 5 %-át a felülvizsgálati időszak alatt.

(32)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése az egyetlen exportáló gyártó esetében reprezentatív volt.

(33)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek a reprezentatív belföldi értékesítésekkel rendelkező exportáló gyártó esetében azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(34)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint – megvizsgálta minden egyes, az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípus tekintetében, hogy ezen együttműködő exportáló gyártó belföldi piacon történt belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus felülvizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítésének teljes volumene eléri az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének legalább 5 %-át.

(35)

A Bizottság ezt követően meghatározta azokat a terméktípusokat, amelyek esetében a belföldi értékesítés reprezentatív volt, valamint azokat a terméktípusokat, amelyek esetében nem volt belföldi értékesítés, vagy a belföldi értékesítés nem volt reprezentatív.

(36)

Azokra a terméktípusokra, amelyek esetében voltak reprezentatív belföldi értékesítések, a Bizottság ezt követően meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések felülvizsgálati időszak alatti részarányát annak megállapítására, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(37)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(38)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(39)

A rendes értéket az egyes terméktípusok kizárólag nyereséges belföldi, felülvizsgálati időszak alatti értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(40)

A reprezentatív belföldi értékesítést mutató terméktípusok szerinti belföldi értékesítések elemzése kimutatta, hogy az értékesítési ár súlyozott átlaga alacsonyabb volt a termelési egységköltségnél. Ennek megfelelően a Bizottság a rendes értéket a nyereséges értékesítések figyelembevételével képzett súlyozott átlagként számította ki.

(41)

Amennyiben a szokásos kereskedelmi forgalomban nem, vagy csak elégtelen mennyiségben értékesítették a hasonló termék valamely terméktípusát, vagy a belföldi piacon nem értékesítettek valamely terméktípust reprezentatív mennyiségben, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számította ki.

(42)

A rendes érték képzésekor a Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által gyártott hasonló termék felülvizsgálati időszak alatt jellemző előállítási költségeihez hozzáadta a következő tényezőket:

(43)

Az előállítási költség szükség esetén kiigazításra került.

(44)

A fennmaradó két exportáló gyártó esetében, amelyek nem értékesítették a hasonló terméket belföldi felhasználásra, az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében a rendes értéket számtanilag kellett képezni.

(45)

A rendes értéket úgy képezték, hogy az Európai Unióba exportált egyes terméktípusok előállítási költségeihez hozzáadták az észszerű összegnyi értékesítési, általános és adminisztratív költséget, valamint a nyereséget.

(46)

Azon két exportáló gyártó egyike esetében, akik a hasonló terméket nem értékesítették belföldi fogyasztásra, az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének b) pontjával összhangban az értékesítési, általános és adminisztratív költség, valamint a nyereség a szóban forgó exportáló gyártó számára a belföldi piacon a rendes kereskedelmi forgalomban az azonos általános kategóriába tartozó termékek előállítására és értékesítésére alkalmazandó tényleges mennyiségen alapult.

(47)

A másik exportáló gyártó esetében, amely sem hasonló terméket, sem pedig a belföldi fogyasztásra szánt termékek ugyanazon általános kategóriáját nem értékesítette, az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontjával összhangban az értékesítési, általános és adminisztratív költséget, valamint a nyereséget a másik két együttműködő exportáló gyártó esetében a termékek azonos általános kategóriájára vonatkozó értékesítési, általános és adminisztratív költség, valamint a nyereség átlagát véve határozták meg. Ez a módszer biztosítja, hogy az így megállapított nyereség összege nem haladja meg más exportőrök által az azonos általános kategóriába tartozó termékek értékesítésével a származási ország belföldi piacán rendesen elért nyereséget, ahogyan azt az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja előírja.

(48)

A felülvizsgálati időszak alatt valamennyi együttműködő exportáló gyártó közvetlenül exportálta a terméket független uniós vevők részére. Az exportárat ezért az Unióba történő exportra értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(49)

A Bizottság a rendes értéket és az exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(50)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(51)

Az exportárat a szállítási költségek, a kezelési és rakodási költségek, a hitelköltségek, a banki költségek, valamint – amennyiben alkalmazható és megfelelően indokolt – a jutalékok tekintetében kiigazították.

(52)

Az exportár lefelé történő kiigazítása a szállítási költségek esetében 1 % és 2 % között, a kezelési és rakodási költségek esetében 0,5 % és 1,5 % között, a hitelköltségek esetében 0 % és 0,5 % között, a banki költségek esetében 0 % és 0,5 % között, a jutalékok esetében pedig 0,5 % és 1,5 % között mozgott.

(53)

Két exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja szerint az „Egyéb tényezők” alatt az exportárra vonatkozó állítólagos vámkompenzáció (pozitív kiigazítás) tekintetében negatív korrekciót kért. Az exportáló gyártók azt állították, hogy ezt a vámkompenzációt a thaiföldi kormánytól kapják, amikor a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyebek mellett az uniós piacra is értékesítik.

(54)

Az exportáló gyártók igazolni tudták, hogy a számlaérték kevesebb mint 0,5 %-nak megfelelő összeget fizettek ki számukra. Az exportáló gyártók azonban nem tudtak bizonyítani semmilyen összefüggést a kapott vámkompenzáció és a felülvizsgálat tárgyát képező exportált termékhez felhasznált anyagok után fizetett importterhek között, ezért a 2. cikk (10) bekezdésének k) pontja szerinti negatív korrekció iránti kérelmeket elutasították.

(55)

A rendes érték lefelé történő kiigazítása a szállítási költségek tekintetében az 1 % és 2 % közötti tartományon belüli, a hitelköltségek esetében pedig a 0,5 % és 1 % közötti tartományon belüli volt.

(56)

Az egyik exportáló gyártó a rendes érték kiigazítását kérte a belföldi értékesítésekhez nyújtott hitel költségei tekintetében, amelyet egy thaiföldi kereskedelmi bank által nyújtott kereskedelmi hitelek rövid távú kamatlába alapján számítottak ki. A Bizottság megjegyezte, hogy a kért mérték a maximálisan kivethető elméleti díj volt, amelyet a felülvizsgálati időszak kezdete előtti időpontban kellett alkalmazni. Ez jelentősen magasabb volt, mint a felülvizsgálati időszak alatt alkalmazandó pénzügyi kimutatásokban megállapított, hasonló rövid lejáratú hitelszerződés alapján fizetendő tényleges kamatláb. A Bizottság ezért kiigazította a kért korrekciót és azt a hasonló ügyletek ténylegesen alkalmazott kamatlábához igazította.

(57)

Két exportáló gyártó a csökkentett haszonkulcs alkalmazását kérte – amennyiben a Bizottság a rendes értéket képezi – annak érdekében, hogy tükrözze azt a tényt, hogy a belföldi piaci márkás értékesítés (saját márka) magasabb haszonkulcsot ér el, mint a nem márkás (vagyis a nem saját márka, hanem tipikusan a vevő márkájának) értékesítése az uniós piacon.

(58)

Az eredeti vizsgálattal összhangban a Bizottság a lehetséges mértékben elfogadta ezeket az állításokat, és az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének d) pontja alapján kiigazítást végzett. A részleteket az érintett vállalatok tudomására hozták.

(59)

Az együttműködő exportáló gyártók tekintetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék minden egyes típusa vonatkozásában összehasonlította a rendes érték súlyozott átlagát a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(60)

A végső tájékoztatást követően az egyik együttműködő exportáló gyártó a dömpingkülönbözetének kiszámítása során felmerülő esetleges elírással kapcsolatos észrevételt tett. Az észrevételre tekintettel a Bizottság felülvizsgálta számítását és kijavította az elírást, valamint meghatározta a szóban forgó együttműködő exportáló gyártó felülvizsgált dömpingkülönbözetét. A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban az említett exportáló gyártó nem alkalmazott dömpinget.

(61)

Az újabb végső tájékoztatást követően az elírás kijavításával kapcsolatban egy másik együttműködő exportáló gyártó nyújtott be észrevételeket a felülvizsgált számításnak a saját dömpingkülönbözetére gyakorolt hatása tekintetében. Ezeket az észrevételeket az észrevételek megtételére rendelkezésre álló határidő után négy nappal nyújtották be, és nem mellékelték a beadvány bizalmas információkat nem tartalmazó, nyilvánosságra hozható változatát. Így a Bizottság hivatalosan nem tudta figyelembe venni az észrevételeket. Mindenesetre a Bizottság úgy találta, hogy az észrevételek nem lettek volna hatással az exportáló gyártó korábban közzétett dömpingkülönbözetére.

(62)

Az egyik exportáló gyártóra vonatkozó számítási hiba korrekciója ellenére a Bizottság dömping tekintetében az egész országra vonatkozóan levont következtetése változatlan marad. Ez azért van így, mert az érintett termék Unióba irányuló behozatalának több mint 90 %-át adó másik két együttműködő exportáló gyártóról a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt jelentős dömpinget valósított meg.

(63)

Az országra kiterjedő dömpingkülönbözet a három együttműködő exportáló gyártó dömpingkülönbözetének súlyozott átlaga alapján – a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve – a csekély mértékű küszöbérték (de minimis szint) (4,3 %) felett volt. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott.

(64)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti dömpinggel kapcsolatos ténymegállapításon túlmenően azt is megvizsgálta az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetére valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ennek keretében a Bizottság elemezte a thaiföldi gyártási és szabad kapacitást, valamint a harmadik országokba irányuló exportárak és az uniós árszint közötti kapcsolatot.

(65)

A Bizottság rendelkezésére álló, a termelési és szabad kapacitásra vonatkozó információk a három együttműködő thaiföldi exportáló termelő által benyújtott adatokból, a kérelmező által a felülvizsgálat iránti kérelemben benyújtott adatokból és a kérelmező által az eljárás során benyújtott további információkból állnak.

(66)

Az egyik thaiföldi gyártó, az RKI, külön termelési és kapacitási adatokat szolgáltatott a „félkésztermékekre” és a „késztermékekre” vonatkozóan. Az említett árukategóriák közötti egyetlen különbség az volt, hogy a „készáru” esetében címkét helyeztek el a konzvervdobozon, ezzel szemben a „félkész áru” esetében nem volt címke. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a „Félkész áru” kapacitás a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználása szempontjából a legmegfelelőbb adat, mivel a készárukapacitást a címkézőgép jelenlegi használati ideje alapján számították ki, amelyet megnövelhettek.

(67)

Ezen túlmenően a vizsgálat során szerzett információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az RKI esetében a félkész áruk gyártási kapacitásának kiszámítása során alkalmazott százalékos hozam túl alacsony volt, és azt felfelé módosította.

(68)

Ennek eredményeként a Bizottság a három együttműködő exportáló gyártó számára a felülvizsgálati időszakban rendelkezésre álló szabad kapacitást körülbelül 70 000 tonnára becsülte a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan. Mivel a három együttműködő gyártó a felülvizsgálati kérelemben (300 000 tonna) említett összes thaiföldi gyártó becsült teljes feldolgozási kapacitásának mintegy 45 %-át tette ki, a Bizottság extrapolációval végzett becslése szerint az összes thaiföldi gyártó teljes szabad kapacitása körülbelül 150 000 tonna lenne. Ez a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználásnak több mint 40 %-át, a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló teljes thaiföldi kivitelének pedig körülbelül 11-szeresét teszi ki a felülvizsgálati időszakban.

(69)

Ezenkívül a kérelmező által benyújtott bizonyítékok azt mutatták, hogy a feldolgozásra szánt nyers csemegekukorica mennyisége 2018-ban várhatóan 12,5 % és 25 % között lesz, ami magasabb, mint 2017-ben (11). Továbbá egy nem együttműködő thai csemegekukorica-gyártó, a Sunsweet Public Company Limited 2018-ban 170,6 millió THB-t (kb. 4,5 millió EUR-t) ruházott be a gyártókapacitást és a termelési hatékonyságot növelő gépekbe és berendezésekbe (12).

(70)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a thaiföldi csemegekukorica-gyártók kiterjedt szabad kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy növeljék az uniós piacra irányuló kivitelt, amennyiben a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik.

(71)

Annak érdekében, hogy megállapítsa a behozatal valószínűsíthető alakulását a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós piac vonzónak tekinthető-e az árak szempontjából. Mivel az együttműködő thaiföldi exportáló gyártók uniós piacra irányuló értékesítéseinek 85 %-a nagy méretű, egyszerű klasszikus nyitómechanizmusú konzerv volt, és a harmadik országokba irányuló thaiföldi export mintegy 42 %-a szintén nagy méretű, egyszerű klasszikus nyitómechanizmusú konzerv volt, az elemzés ezekre a terméktípusokra összpontosított.

(72)

Az ilyen eladások gyártelepi alapon történő összehasonlítása azt mutatta, hogy az uniós piaci árak körülbelül 20 %-kal magasabbak voltak, mint az azonos terméktípus harmadik országokba irányuló árai. Figyelembe véve az uniós piac jelentősen magasabb árait, egyértelmű, hogy az továbbra is vonzó piac a thaiföldi exportáló gyártók számára. Ez a megállapítás valamennyi thaiföldi exportőr esetében reprezentatív, mivel a (21) preambulumbekezdésben említettek szerint az együttműködő gyártók a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló összes thaiföldi export mintegy 80 %-át képviselték.

(73)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a vizsgálatban nem együttműködő thaiföldi exportáló gyártókra átlagosan magasabb dömpingellenes vámot vetettek ki, mint a vizsgálatban együttműködő vállalatokra. Ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy ezek a vállalatok növelnék az uniós piacra irányuló kivitelt, amennyiben a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztenék.

(74)

Tekintettel a Thaiföldről kiinduló kivitelnek az eredeti vizsgálati időszakban jellemző jelentős volumenére és piaci részesedésére (41 973 tonna, 12,7 %) és arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott a felülvizsgálat tárgyát képező termék kivitele Thaiföldről az uniós piacra (13 643 tonna, 3,9 %), a Bizottság indokoltnak látja annak megállapítását, hogy az uniós piac vonzó a felülvizsgálat tárgyát képező termék thaiföldi gyártói számára.

(75)

A végső tájékoztatást követően a thaiföldi kormány azzal érvelt, hogy a Thaiföldről származó kivitel volumene jelentősen (67 %-kal) visszaesett az eredeti vizsgálati időszakhoz képest. Azzal is érveltek, hogy mivel a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 1 %-kal nőtt, ezzel szemben az Unióba irányuló thaiföldi kivitel 3,9 %-on stabilizálódott, ezért nem állt fenn a dömping folytatódásának valószínűsége.

(76)

A thaiföldi kormány azonban nem vitatja, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba túlnyomórészt dömpingáron értékesítették, és azt sem vitatja, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék kivitele jelentős mennyiségben folytatódott a hatályos intézkedések ellenére. A Bizottság ezért fenntartja a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó megállapítását.

(77)

A thaiföldi kormány továbbá, anélkül, hogy alátámasztotta volna, azt állította, hogy a (66) – (70) preambulumbekezdésben említett szabad thaiföldi gyártási kapacitás és következésképpen a gyártási tartalékkapacitás kiigazítása indokolatlan volt. A thaiföldi exportáló gyártó, amelynek gyártási kapacitását a Bizottság kiigazította, nem vitatta a kiigazítást. Az állítást a Bizottság ezért elutasította.

(78)

A thaiföldi kormány azzal érvelt továbbá, hogy mivel a thaiföldi exportvolumenek csak az együttműködő thaiföldi exportáló gyártók teljes tartalékkapacitásának mindössze 0,9 %-át tették ki, az uniós piac állítólag már nem vonzó a thaiföldi exportáló gyártók számára.

(79)

A thaiföldi exportvolumen azonban valójában a teljes tartalékkapacitás mintegy 9 %-ának (13) felelt meg. Ez megerősíti azt, hogy a thaiföldi exportáló gyártók a hatályos intézkedések ellenére továbbra is jelentős mennyiségeket exportálnak az Unióba, és jelentős tartalékkapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén növeljék a felülvizsgálat tárgyát képező termék kivitelét.

(80)

Ennek következtében a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a Thaiföldről az Unióba érkező behozatal valószínűsíthetően jelentős mértékben növekedne, és dömpingárakon valósulna meg.

(81)

Ennek megfelelően, különösen a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan meghatározott dömpingkülönbözet, a Thaiföldön rendelkezésre álló jelentős mértékű szabad kapacitás és az uniós piac vonzereje alapján a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthetően folytatódik a dömping, és jelentős mennyiségben érkezik az uniós piacra dömpingelt behozatal. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a dömping folytatódásának.

(82)

A hasonló terméket a figyelembe vett időszak alatt körülbelül 20 gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”.

(83)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat által átadott információ alapján körülbelül 376 000 tonnában állapította meg a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelést. A (15) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék uniós össztermelésének több mint 60 %-át képviselték.

(84)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene és a Comext adatbázisból (Eurostat) lekérdezett, Unióba irányuló teljes behozatal összegeként állapította meg.

(85)

A figyelembe vett időszak alatt az Unión belüli fogyasztás kismértékben, 2 %-kal nőtt.

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(86)

A Bizottság az Eurostat Comext adatbázisából származó adatok alapján megállapította a Thaiföldről az Unióba irányuló behozatal volumenét, valamint e behozatal és az 1. táblázatban bemutatott uniós felhasználás összehasonlítása alapján meghatározta a behozatal piaci részesedését.

(87)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Thaiföldről az Unióba történő behozatala a felülvizsgálati időszakban – a 2015. évi 13 307 tonnáról körülbelül 13 643 tonnára – mintegy 3 %-kal nőtt – a 2016. évi 12 %-os csökkenést követően.

2. táblázat

Thaiföldről érkező uniós behozatali volumen (tonna)

(88)

A thaiföldi exportőrök által az uniós piacon birtokolt megfelelő piaci részesedés hasonló módon alakult, mint a behozatal volumene és elérte a 3,9 %-ot a felülvizsgálati időszakban.

3. táblázat

A Thaiföldről érkező behozatal piaci részesedése (%)

(89)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat Comext adatbázisának adatai alapján határozta meg.

(90)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Thaiföldről származó átlagos importárai 15 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban.

4. táblázat

A Thaiföldről érkező import átlagára (EUR/tonna)

(91)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(92)

Az árakat terméktípusonként, azonos kereskedelmi szinten megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatokat szükség esetén kiigazítva, az engedmények és a visszatérítések levonása után hasonlították össze. A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján az érintett országból származó behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga – az uniós piac tekintetében –0,7 % és 4,25 % között mozgott. A mintában szereplő thaiföldi exportáló gyártók behozatali volumenének mintegy 79 %-a az uniós gazdasági ágazat árai alá kínált.

(93)

A Thaiföldön kívüli harmadik országokból származó csemegekukorica behozatala elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származott.

(94)

A más harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése 2,2 %-ról 1,2 %-ra csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A két legnagyobb exportáló ország – Thaiföld kivételével – egyéni piaci részesedése 1 % alatt maradt.

5. táblázat

A behozatal piaci részesedése

(95)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(96)

E piacra többek között két értékesítési csatorna – azaz a gyártó saját márkanevén, illetve kiskereskedelmi márkanéven történő értékesítés – jellemző. A második csatornához képest az első csatornán megvalósult értékesítések nemcsak a különösen a marketinget és reklámozást fedező értékesítési költségeket emelik jelentős mértékben, hanem az értékesítési árakat is.

(97)

A vizsgálat rámutatott, hogy a mintában szereplő thaiföldi exportáló gyártóktól származó valamennyi, konkurenciát jelentő importot a második csatornán keresztül, azaz kiskereskedelmi márkanéven értékesítették. A Bizottság helyénvalónak ítélte tehát azt, hogy meg kell különböztetni az uniós gazdasági ágazat saját márkanéven és adott esetben kiskereskedelmi márkanéven történő értékesítéseit, mivel a dömpingelt behozatal miatt kialakult verseny az uniós gazdasági ágazatnak a kiskereskedelmi márkanéven értékesített hasonló termékeit érinti. Erre a megkülönböztetésre elsősorban az értékesítési mennyiségek, az értékesítési árak és a nyereségesség megállapítása érdekében került sor. Ugyanakkor a teljesség érdekében a Bizottság az összesített – azaz a saját és a kiskereskedelmi márkanéven történő – értékesítéseket is feltünteti, és elemzi a 9., 13. és 16. táblázatokban. A felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat összesített értékesítési mennyiségének mintegy 67 %-át az uniós gazdasági ágazat kiskereskedelmi márkanéven történő értékesítései tették ki, amely az eladási érték mintegy 57 %-ának felelt meg.

(98)

Tekintettel arra, hogy az Unióban a csemegekukoricát csak a nyári hónapokban dolgozzák fel, néhány kármutató a 2017. év és a (2017. július 1-jétől 2018. június 30-ig terjedő) felülvizsgálati időszak tekintetében gyakorlatilag azonos. Ez különösen a termelésre és a termelési kapacitásra vonatkozik.

(99)

A Bizottság a (14) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(100)

A kár meghatározásához a Bizottság makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat különböztetett meg. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok és a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei alapján értékelte.

(101)

A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte.

(102)

Mindkét adatsor reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(103)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(104)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(105)

A 2015-ös mintegy 359 000 tonnás szintről az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban 5 %-kal növekedett.

6. táblázat

Uniós termelés

(106)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban stabil maradt.

7. táblázat

Uniós gyártási kapacitás

(107)

A kapacitáskihasználás ugyanazt a tendenciát követte, mint a termelés, 5 %-kal, azaz 81 %-ra nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

8. táblázat

Uniós kapacitáskihasználás

(108)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon kiskereskedelmi márkanéven, független vevők számára eladott értékesítési mennyiség 3 %-kal nőtt a felülvizsgálati időszakban.

9. táblázat

Uniós értékesítési volumen

(109)

Az uniós gazdasági ágazatnak az Unió piacán, független fogyasztók részére (saját és a kiskereskedelmi márkanéven) történő összesített értékesítései hasonló tendenciát mutatnak, mint a kiskereskedelmi márkanéven történő értékesítés, azaz 3 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(110)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2015-ben 94 % volt, és a felülvizsgálati időszakban egy százalékponttal, 95 %-ra emelkedett.

10. táblázat

Uniós piaci részesedés

(111)

2015 és a felülvizsgálati időszak között az uniós fogyasztás kis mértékben, 2 %-kal nőtt, de az uniós gazdasági ágazatnak az értékesítések növelése révén sikerült 1 %-kal emelnie piaci részesedését.

(112)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2015 és 2017 között először 11 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 6 százalékponttal nőtt. Általánosságban elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási rátája a figyelembe vett időszakban 5 %-kal csökkent, – azaz a teljes munkaidős egyenérték (a továbbiakban: TME) körülbelül 2 200-ról mintegy 2 100-re – változott.

11. táblázat

Foglalkoztatás

(113)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége – amelynek mutatója a tonnában kifejezett termelt mennyiség/TME/év – az egy TME-re jutó 163 tonnáról 2015 és 2017 között először 17 %-kal növekedett, majd a vizsgálati időszakban pedig 7 százalékponttal csökkent. A termelékenység összességében 10 %-kal, 180 tonna/TME/évre nőtt. Ez azt tükrözi, hogy a kézi munkaerő kárára megnövekedett a fejlett gépek használata.

12. táblázat

Uniós termelékenység

(114)

A vizsgálat megállapította, hogy a dömping folytatódása és a (63) preambulumbekezdésben bemutatott tényleges dömpingkülönbözetek mértéke a csekély mértékű küszöbérték felett van.

(115)

Ezzel egyidejűleg a felülvizsgálat tárgyát képező termék felülvizsgálati időszak alatti behozatalának szintje viszonylag korlátozott volt, azonban továbbra is jelentős, 3,9 %-os maradt.

(116)

A vizsgált makro- és mikrogazdasági mutatók azt mutatják, hogy bár a dömpingellenes intézkedések részben elérték az uniós gyártók által elszenvedett kár megszüntetésének tervezett eredményét, az ágazat továbbra is folyamatos nyomás alatt áll a thaiföldi exportáló gyártók által felszámított alacsony árak miatt.

(117)

A nyereségesség szempontjából ugyanis gyenge a thaiföldi behozatalokkal közvetlen versenyben álló kiskereskedelmi piaci szegmens teljesítménye. Az uniós gazdasági ágazat eladási árai ebben a piaci szegmensben a figyelembe vett időszak alatt 8 %-kal csökkentek, míg ugyanebben az időszakban a termelési költségek körülbelül 1 %-kal nőttek. Nyilvánvaló, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt olyan helyzetben, hogy újból fedezni tudja költségeit, ami jelentős veszteségeket eredményezett. Az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat csemegekukorica üzletágában a kiskereskedelmi márkanév kiemelt fontossággal bír (a teljes uniós értékesítési volumen körülbelül 67 %-át és a teljes értékesítési érték 57 %-át képviseli), hatást gyakorolt az összesített nyereségességre. Így a kiskereskedelmi szegmens korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülése nem állapítható meg, és a Bizottság úgy véli, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is sérülékeny.

(118)

Az uniós gazdasági ágazat által a kiskereskedelmi márkajelzésű termékek független vevőknek történő értékesítésének egységárai a figyelembe vett időszakban 8 %-kal, azaz 1 114 EUR/tonnára csökkentek.

(119)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon a saját és a kiskereskedelmi márkanév tekintetében független vevőknek felszámított eladási árak 4 %-kal, vagyis 1 311 EUR/tonnára csökkentek a figyelembe vett időszakban.

13. táblázat

Egységár az uniós piacon

(120)

2015 és a felülvizsgálati időszak között az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 8 %-kal nőtt amiatt, hogy ugyanebben az időszakban a teljes munkaerőköltség 2 %-kal emelkedett, a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma pedig 5 %-kal alacsonyabb volt.

14. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(121)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje a figyelembe vett időszak során csökkent. A zárókészletek szintje 2016-ban és 2017-ben 6 %-kal, a felülvizsgálati időszakban pedig 59 %-kal csökkent. Azonban meg kell említeni, hogy az egyes naptári évek végén jellemző magas készletszint összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy a betakarítás és a konzerválás jellemzően minden év szeptemberében ér véget. A készleteket ezért csak a nyári betakarítás során töltik fel, és azokat az év során fel is használják, ezért a felülvizsgálati időszak készletszintjét külön kell értékelni.

15. táblázat

Készletek

(122)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nettó értékesítéseinek százalékos arányában kifejezett nyereségessége – amely a kiskereskedelmi márkanéven forgalmazásra szánt termékek értékesítéseiből származik – a 2015-ös 5,2 %-os nyereségről a felülvizsgálati időszakban 0,7 %-os veszteségre esett vissza.

(123)

Az uniós gazdasági ágazat saját és kiskereskedelmi márkanéven forgalmazásra szánt termékei értékesítéseinek nyereségessége szintén a 2015. évi 10 %-ról 6,7 %-ra csökkent a felülvizsgálati időszakban. A csökkenés mértéke tehát kevésbé hangsúlyos, mint kizárólag a kiskereskedelmi márkanéven történő értékesítések esetében. A nyereségesség csökkenése azzal magyarázható, hogy az eladási árak a figyelembe vett időszak során 4 %-kal visszaestek, míg a termelési költségek (túlnyomórészt a feldolgozatlan csemegekukorica és a konzervdobozok költségei) ugyanebben az időszakban 1 %-kal emelkedtek. Nyilvánvaló, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt olyan helyzetben, hogy a megnövekedett termelési költségeket áthárítsa a fogyasztóira.

(124)

A befektetések megtérülése, amelyet a befektetések nettó könyv szerinti értékének százalékában meghatározott (a saját és a kiskereskedelmi márkanéven történő forgalmazásból együttesen származó) nyereségeként fejeznek ki, nagyjából a fenti nyereségességi tendenciát követte. A beruházások megtérülése a 2015. évi mintegy 49 %-os szintről a felülvizsgálati időszak alatt 31,7 %-ra esett vissza, ami a figyelembe vett időszak során 35 %-os csökkenésnek felelt meg.

(125)

A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom 2015-ben körülbelül 17 millió EUR volt. Ez az összeg körülbelül 24 millió EUR-ra emelkedett a felülvizsgálati időszakban (vagyis 42 %-os emelkedés volt). A mintában szereplő uniós gyártók egyike sem jelezte, hogy problémái akadtak volna a tőkebevonás terén.

16. táblázat

Nyereségesség és a beruházások megtérülése

17. táblázat

Pénzforgalom

(126)

Az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termék gyártásába való éves beruházása folyamatosan nőtt a figyelembe vett időszak alatt: a 2015. évi mintegy 4 millió EUR-ról körülbelül 8 millió EUR-ra, azaz 85 %-kal nőtt a felülvizsgálati időszakban. A beruházások a meglévő berendezések felújítására és a termelékenység növelésére irányultak.

18. táblázat

Beruházások

(127)

2015 és a felülvizsgálati időszak között számos mutató kedvezőtlenül változott. A beruházások megtérülése mérséklődött, ahogy az értékesítés nyereségessége és a foglalkoztatottság is 5 %-kal csökkent. A Thaiföldről származó behozatal csökkenő átlagárral párhuzamosan nőtt. A 2014. évi rendkívül jó terméshozamok 2015-ben a készletek magas szintjét eredményezték. Ugyanebben az időszakban az alacsony árú thaiföldi behozatal még inkább kedvezőtlenül érintette az uniós gazdasági ágazatot. Válaszul az uniós gazdasági ágazat 2016-ban csökkentette árait és termelését, a készletelvonással együtt, ami negatívan befolyásolta a nyereségességét. Az uniós gazdasági ágazat csak 2017-ben tudta növelni a termelést, de a nyereségesség a legalacsonyabb szintet érte el, tekintettel egy naptári év termelése és értékesítése során felmerülő késedelemre.

(128)

Az uniós gazdasági ágazatnak a csemegekukorica kiskereskedelmi márkanéven történő értékesítése a figyelembe vett időszak nagy részében veszteséges volt. Az ágazatnak szüksége van a kiskereskedelmi márkanéven történő értékesítésre, mivel eladásai több mint felét az teszi ki. Tekintettel a kiskereskedelmi márkanéven történő értékesítéseknek a teljes eladási érték tekintetében való jelentőségére, az általános nyereségesség 10 %-ról 6,7 %-ra csökkent.

(129)

Más mutatók pozitív tendenciát jeleztek. A kapacitáskihasználás 81 %-ra növekedett. A pénzforgalom és a beruházások is jelentősen nőttek. Az uniós gazdasági ágazat kiskereskedelmi márkanéven történő, a thaiföldi importokkal közvetlen versenyhelyzetben álló értékesítéseinek mennyisége 3 %-kal nőtt. Mindkét szegmens összesített értékesítései azonos százalékkal növekedtek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a thaiföldi behozatal megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat áthárítsa a fogyasztókra a költségnövekedést, így az uniós gazdasági ágazat nem tudott kielégítő nyereségességi szintet elérni annak érdekében, hogy jelentős piaci részesedést tartson fenn egy olyan piacon, ahol csak az uniós gazdasági ágazat és a Thaiföldről származó behozatal áll versenyben, mivel az egyéb harmadik országokból származó import jelenléte ritka és jelentéktelen.

(130)

A két szegmens (a kiskereskedelmi márkanév és a saját márka) az uniós gazdasági ágazat eltérő helyzetét mutatja. Egyrészt a saját márkás szegmensben az uniós gazdasági ágazat nem szembesül erős közvetlen versennyel. A márkatulajdonosok befolyása erős, és a piac konszolidálásra került. Másrészt a kiskereskedők diktálják az árakat a kiskereskedelmi márkajelzésű szegmensben. A thaiföldi behozatal által előidézett verseny miatt az árakra állandó nyomás nehezedik. Következésképpen a thaiföldi behozatal által gyakorolt árnyomás miatt az uniós gyártók nehezebben tudják áthárítani a – főként a csemegekukorica és a konzervdobozok – termelési költségeinek növekedését a kiskereskedőkre.

(131)

Az uniós gazdasági ágazat látszólag képes volt piaci részesedését növelni azáltal, hogy az árakkal szemben a mennyiségeket részesítette előnyben. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a figyelembe vett időszak nagyobb részében és a csemegekukorica-üzletág (kiskereskedelmi márkanév) nagy részében az uniós gazdasági ágazat veszteséges volt.

(132)

A végső tájékoztatást követően a thaiföldi kormány és két exportáló gyártó azzal érvelt, hogy fennállt a potenciális veszélye annak, hogy Kínából megnövekedett mennyiségű csemegekukorica behozatal érkezik a thaiföldi importnál alacsonyabb behozatali árakon.

(133)

Jóllehet a kínai behozatal átlagos ára alacsonyabb volt, a behozatal volumene továbbra is elhanyagolható volt (0,4 %-os piaci részesedés) a felülvizsgálati időszakban, ezért ezeket a behozatalokat nem vették figyelembe a kárfelmérés során. A Bizottság elutasította ezt az állítást.

(134)

A thaiföldi kormány és a két exportáló gyártó azzal érvelt továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat alulteljesítése Európa 2018-ban tapasztalt különleges időjárási feltételeinek volt betudható. A két exportáló gyártó egy, a 2018. évi kukoricatermés betakarításáról szóló újságcikkre (14) hivatkozott. A Bizottság először is megjegyzi, hogy a 2018. évi csemegekukorica betakarítás nem érinti az uniós gazdasági ágazat eredményeit a figyelembe vett időszakban (amely 2018. júniusával zárul), mivel a 2018. júniusig történő értékesítések az előző évi termésen alapulnak. Másodszor, az újságcikk azért nem releváns, mert a csemegekukorica nem azonos a kukoricával, amelyet nem használnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítására.

(135)

Az uniós gazdasági ágazat azt kérte, hogy a kárfelmérés során különböztessék meg a kiskereskedelmi márkanév alatt értékesített nagy méretű konzervek szegmensét, ahol a thaiföldi exportáló gyártók piaci részesedése 20 % és 30 % közötti volt és az uniós gazdasági ágazat alacsony jövedelmezőséget ért el és jelentős kárt szenvedett.

(136)

A (96) preambulumbekezdésben említettek szerint a csemegekukorica piacát még mindig két értékesítési csatorna jelenléte jellemzi, a saját és a kiskereskedelmi márkanév. Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban és ahogyan az a vám kivetéséhez vezető eredeti vizsgálatban történt, a kár értékelését a Bizottság az uniós gazdasági ágazat általános teljesítményére (saját márka + kiskereskedelmi márkanév), valamint számos kármutató esetében (nyereségesség, értékesítési mennyiség és eladási árak) a kiskereskedelmi márkanévre alapozta. Nincsenek olyan megváltozott körülmények, amelyek indokolnák az e módszertantól való eltérést. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(137)

Az uniós gazdasági ágazatot ért kárról alkotott kép vegyes. A dömpingellenes intézkedések részben teljesítik célkitűzésüket, azaz bizonyos mértékben megszüntetik az uniós gazdasági ágazatnak a Thaiföldről származó dömpingelt behozatalok által okozott kárt. Mindent egybevéve azonban, figyelembe véve különösen az alacsony és csökkenő nyereségességet, az uniós gazdasági ágazat helyzete még mindig sérülékeny és instabil.

(138)

Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt valamennyi kár érte, azonban azt nem lehetett az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kárnak minősíteni.

(139)

A Bizottságnak a (138) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Thaiföldről érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését eredményezi-e. A fent leírt tendenciák alapján úgy tűnik, hogy a dömpingellenes intézkedések részben elérték a kívánt eredményt, azaz megszüntették az uniós gyártókat ért károkat. Azonban, amint ezt számos kármutató negatív tendenciája jelzi, a gazdasági ágazat helyzete még mindig sérülékeny és instabil.

(140)

E tekintetben a Bizottság megvizsgálta az érintett ország termelési kapacitását és szabad kapacitását, az uniós piac vonzerejét és az érintett országból érkező behozatal uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását az intézkedések hatályvesztésének esetére.

(141)

A (68) – (70) preambulumbekezdésben említettek szerint a thaiföldi exportőrök jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelynek köszönhetően gyorsan meg tudják növelni kivitelüket. Emellett a thaiföldi szabad feldolgozó kapacitás a becslések szerint mintegy 150 000 tonnát tesz ki, ami Thaiföld Unióba irányuló kivitelének körülbelül 10-szerese.

(142)

mivel az uniós piaci árak bizonyos harmadik országok piacaihoz képest jövedelmezőbbek, amint azt a (72) preambulumbekezdés leírja, valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a szóban forgó országokba exportált jelentős mennyiségeket átirányítják az uniós piacra.

(143)

Ezért a thaiföldi gyártók intézkedések hiányában valószínűsíthetően mind a volumen, mind a piaci részesedés tekintetében jelentősen fokozni fogják jelenlétüket az uniós piacon, és dömpingáraikkal jelentős mértékű árnyomást fognak gyakorolni az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira.

(144)

mivel valószínűleg hatalmas mennyiségű, az uniós árak alá kínáló behozatal érkezne Thaiföldről, az uniós gazdasági ágazat kénytelen lenne jelentősen visszafogni termelését vagy csökkenteni árait. Amint azt a kiskereskedelmi márkanév (122) és (123) preambulumbekezdésben bemutatott elemzése is mutatja, még az alacsony mértékű alákínálás is jelentős hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére.

(145)

Az uniós gazdasági ágazat érzékenysége miatt a termelési volumen és az eladási árak csökkenése a jövedelmezőségének és más teljesítménymutatóinak nagyon gyors romlásához vezetne.

(146)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll a jelentős kár megismétlődésének a valószínűsége.

(147)

Két exportáló gyártó azt az észrevételt tette, hogy nem áll fenn a jelentős kár megismétlődésének valószínűsége, mert a Bizottság nem nyújtott be elegendő tényszerű bizonyítékot erre vonatkozóan, főleg azért, mert a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő és preferált piaca nem az uniós piac, és a rendelkezésre álló gazdasági mutatók kedvezően alakulnak. Ezt a kérdést a thaiföldi kormány is felvetette.

(148)

A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó bizonyítékokat a (139) – (145) preambulumbekezdés részletezi, ahol a Bizottság előretekintő értékelést végzett azzal a céllal, hogy felmérje a kár megismétlődésének valószínűségét. Ez az elemzés nem kizárólag a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő és preferált piacának jelenlegi helyzetén, valamint az uniós gazdasági ágazat teljesítményén alapul, hanem a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthetően kialakuló helyzetet veszi figyelembe. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(149)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(150)

A (139) preambulumbekezdésben említettek alapján az uniós gazdasági ágazat még mindig instabil és sérülékeny helyzetben van. Az intézkedések folytatásából eredő könnyített helyzetet az ágazat arra használhatná, hogy növelje (különösen a kiskereskedelmi márkanevű) értékesítési árait annak érdekében, hogy megtérüljenek a megnövekedett termelési költségei. Ez lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy javítson pénzügyi helyzetén.

(151)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a kiskereskedőket nem érintené aránytalanul súlyosan az intézkedések esetleges meghosszabbítása.

(152)

A jelenlegi vizsgálat során a Bizottság nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy ez a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat óta megváltozott volna. Egyetlen kiskereskedő sem működött együtt a vizsgálatban, és nem állította, hogy ez a következtetés már nem érvényes. Ennek megfelelően a Bizottság megállapította, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással a kiskereskedők pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(153)

Ami a fogyasztókat illeti, az egyes háztartások csemegekukoricára fordított átlagos kiadásai nagyon korlátozottak. Figyelembe véve a jelenlegi intézkedések mérsékelt szintjét, az intézkedések további alkalmazásának hatása valószínűleg elhanyagolható lenne a fogyasztók szempontjából.

(154)

Ezért a Bizottság véleménye szerint nem valószínű, hogy a javasolt intézkedések lényegesen érinteni fogják az Unióban a kiskereskedők és a fogyasztók helyzetét.

(155)

Az uniós felhasználás stabilan 365 000 tonna körül maradt. A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat kapacitása folyamatosan meghaladta az uniós keresletet, és a szintje a felülvizsgálati időszakban körülbelül 466 000 tonna volt. Úgy tűnik, hogy megnövekedett kereslet esetén az uniós gazdasági ágazat rendelkezik szabad kapacitással termelése növelésére. Az egyéb harmadik országokból, különösen az Egyesült Államokból és a Kínából származó behozatalok is ki tudják elégíteni a kereslet egy részét. A dömpingellenes intézkedések célja nem az, hogy megakadályozzák a Thaiföldről az Unióba irányuló behozatalokat. A dömpingellenes vám alacsony szintjére való tekintettel várható, hogy a thaiföldi behozatalok továbbra is bizonyos részesedéssel bírnak majd az uniós piacon.

(156)

A fenti megfontolások alapján nem vonható le az a következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós piacon valószínűleg kínálathiányhoz vezetne, illetve korlátozná a versenyt az uniós piacon.

(157)

Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala elleni meglévő intézkedések fenntartása ellen.

(158)

A dömping folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Thaiföldről származó, egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(159)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javasolni szándékozták a meglévő intézkedések fenntartását. Az érdekelt felek kellő időt kaptak arra is, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg az érdekelt felek tájékoztatását követően, vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(160)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (15) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő kamat fizetendő.

(161)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,