Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018R0064

A Bizottság (EU) 2018/64 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 29.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 20. cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett kritériumoknak egyes események által a piaci integritásra, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra vagy a háztartások és vállalkozások finanszírozására egy vagy több tagállamban esetlegesen gyakorolt jelentős és kedvezőtlen hatások bekövetkezésének értékelése céljából történő alkalmazása módjának meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg. )

C/2017/6469

HL L 12., 2018.1.17, p. 5–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2018/64/oj

17.1.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 12/5


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/64 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. szeptember 29.)

az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 20. cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett kritériumoknak egyes események által a piaci integritásra, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra vagy a háztartások és vállalkozások finanszírozására egy vagy több tagállamban esetlegesen gyakorolt jelentős és kedvezőtlen hatások bekövetkezésének értékelése céljából történő alkalmazása módjának meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (6) bekezdésének c) pontjára,

mivel:

(1)

Tekintettel az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontja szerinti kvalitatív feltétel általános jellegére és e feltétel illetékes hatóságok általi egységes alkalmazásának szükségességére, a kritikus referenciamutatókkal összefüggésben helyénvaló meghatározni, hogy i. egy referenciamutató előállításának megszüntetése; vagy ii. egy referenciamutatónak olyan bemeneti adatok alapján történő előállítása, amelyek már nem teljesen tükrözik a mögöttes piaci vagy gazdasági valóságot; vagy iii. egy referenciamutatónak nem megbízható bemeneti adatokon alapuló előállítása hogyan befolyásolja egy vagy több tagállamban jelentős mértékben és kedvezőtlenül a piacok integritását, a pénzügyi stabilitást, a fogyasztókat, a reálgazdaságot vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozását.

(2)

A kritikus referenciamutatókat gyakran az előállításuk helyétől eltérő másik tagállamban használják fel, és felhasználási módjuk a felhasználásuk helye szerinti tagállamtól függően eltérő. Ebből adódóan fennáll a lehetősége jelentős hatás kifejtésének egy vagy több tagállamban vagy akár az Unió egészében. Ehhez hasonlóan jelentős kedvezőtlen hatás lehetősége a 20. cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett kritériumok bármelyike vagy akár több tekintetében is fennáll. Ezért fontos, hogy az értékelést mind nemzeti vagy az adott piac szintjén, mind uniós szinten elvégezzék.

(3)

Az (EU) 2016/1011 rendelet öt területet sorol fel, ahol jelentős kedvezőtlen hatások jelentkezhetnek. Míg a piac integritása egy adott pénzügyi termék piacára összpontosít, a pénzügyi stabilitás egy tagállam vagy az Unió egészének pénzügyi rendszerére vonatkozik. A fogyasztókat elsősorban a szóban forgó kritikus referenciamutatóra hivatkozó azon pénzügyi eszközökön és befektetési alapokon – ideértve a nyugdíjalapokat is –, illetve pénzügyi ügyleteken keresztül érik a hatások, amelyekbe befektettek, illetve amelyeket megkötöttek. A reálgazdaságra gyakorolt lehetséges hatás közvetlenül összefügg a referenciamutatóra hivatkozó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és befektetési alapok értékével. A háztartások vagy vállalkozások finanszírozására gyakorolt lehetséges hatás jellemzően a kihelyezett hitelállománynak a gazdaság méretéhez viszonyított arányában nő. A fogyasztók, valamint a háztartások és a vállalkozások finanszírozása jobban ki van téve a kedvezőtlen hatásoknak ott, ahol a háztartások és vállalkozások eladósodottságának általános mértéke magas,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az illetékes hatóságok általi értékelés

(1)   Az illetékes hatóságok a 2., 3., 4., 5. és 6. cikkben említett kritériumokkal összhangban értékelik, hogy fennáll-e az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett, a piacok integritását, a pénzügyi stabilitást, a fogyasztókat, a reálgazdaságot vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozását egy vagy több tagállamban jelentős mértékben és kedvezőtlenül befolyásoló hatás.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóságok arra számítanak, hogy ilyen jelentős kedvezőtlen hatás egynél több tagállamban is jelentkezik, az érintett tagállamok mindegyike vonatkozásában külön értékelést végeznek, párhuzamosan a tagállamok összességére vonatkozó általános értékeléssel.

2. cikk

A piacok integritását érintő jelentős és kedvezőtlen hatás

Az illetékes hatóságok a piacok integritását érintő jelentős és kedvezőtlen hatás fennállását a következő kritériumok alapján értékelik:

a)

a referenciamutatóra – közvetlenül vagy referenciamutatók kombinációjában közvetve – hivatkozó és az adott tagállam kereskedési helyszínein kereskedett pénzügyi eszközök értéke mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamok kereskedési helyszínein kereskedett pénzügyi eszközök összértékéhez viszonyítva;

b)

a referenciamutatóra – közvetlenül vagy referenciamutatók kombinációjában közvetve – hivatkozó pénzügyi ügyletek értéke az érintett tagállamokban mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamokban fennálló pénzügyi ügyletek összértékéhez viszonyítva;

c)

a referenciamutatóra a teljesítményük mérése céljából – közvetlenül vagy referenciamutatók kombinációjában közvetve – hivatkozó befektetési alapok értéke az érintett tagállamokban mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamokban engedélyezett vagy forgalomba hozatal céljából bejelentett befektetési alapok összértékéhez viszonyítva;

d)

az a szempont, hogy a referenciamutatót az (EU) 2016/1011 rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megjelölték-e az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett kritikus referenciamutatók jegyzékében szereplő más referenciamutatók lehetséges helyettesítőjeként vagy alkalmazták-e már ilyen referenciamutató helyébe lépő referenciamutatóként;

e)

a számviteli vagy más szabályozási célú standardok tekintetében:

i.

az a szempont, hogy a referenciamutatót a prudenciális szabályozással összefüggésben tőke-, likviditási vagy tőkeáttételi követelményekkel kapcsolatos referenciaként használják-e;

ii.

az a szempont, hogy a referenciamutatót a nemzetközi számviteli standardokban használják-e.

3. cikk

A pénzügyi stabilitást érintő jelentős és kedvezőtlen hatás

Az illetékes hatóságok a pénzügyi stabilitást érintő jelentős és kedvezőtlen hatás fennállását a következő kritériumok alapján értékelik:

a)

a referenciamutatóra – közvetlenül vagy referenciamutatók kombinációjában közvetve – hivatkozó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és befektetési alapok értéke az érintett tagállamokban mind abszolút értékben, mind a következőkhöz viszonyítva;

i.

a pénzügyi szektor eszközeinek összessége az érintett tagállamokban;

ii.

a bankszektor eszközeinek összessége az érintett tagállamokban;

b)

a referenciamutatóra hivatkozó pénzügyi eszközökbe és befektetési alapokba fektető, illetve pénzügyi ügyleteket kötő pénzügyi intézmények sebezhetősége.

4. cikk

A fogyasztókat érintő jelentős és kedvezőtlen hatás

Az illetékes hatóságok a fogyasztókat érintő jelentős és kedvezőtlen hatás fennállását a következő kritériumok alapján értékelik:

a)

a fogyasztóknak kínált pénzügyi eszközök és befektetési alapok tekintetében:

i.

a referenciamutatóra – közvetlenül vagy referenciamutatók kombinációjában közvetve – hivatkozó, az érintett tagállamokban lakossági befektetők részére értékesített pénzügyi eszközök és befektetési alapok értéke mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamokban a lakossági befektetők részére értékesített pénzügyi eszközök és befektetési alapok összértékéhez viszonyítva;

ii.

a referenciamutatóra – közvetlenül vagy referenciamutatók kombinációjában közvetve – hivatkozó pénzügyi eszközöket és befektetési alapokat megvásárló, érintett tagállamokbeli fogyasztók becsült száma mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamok összlakosságához viszonyítva;

b)

a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tekintetében:

i.

a referenciamutatóra hivatkozó, az érintett tagállamokbeli foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által működtetett nyugdíjkonstrukciók értéke mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamokbeli foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által működtetett nyugdíjkonstrukciók összértékéhez viszonyítva;

ii.

a referenciamutatóra hivatkozó nyugdíjkonstrukciót működtető, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató, érintett tagállamokbeli intézmények tagjainak becsült száma mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamok összlakosságához viszonyítva;

iii.

a referenciamutatóra hivatkozó nyugdíjkonstrukciót működtető, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek a tagállamok állampolgárainak nyugdíjjövedelme szempontjából betöltött jelentőségének értékelése;

c)

a fogyasztói hitelmegállapodások tekintetében:

i.

a referenciamutatóra hivatkozó fogyasztói hitelmegállapodások összértéke az érintett tagállamokban, mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamokbeli fogyasztói hitelmegállapodások összértékéhez viszonyítva;

ii.

a referenciamutatóra hivatkozó fogyasztói hitelmegállapodást kötő fogyasztók becsült száma az érintett tagállamokban, mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamok összlakosságához viszonyítva;

iii.

a fogyasztók eladósodottságának mértéke az érintett tagállamokban.

5. cikk

A reálgazdaságot érintő jelentős és kedvezőtlen hatás

Az illetékes hatóságok a referenciamutatóra – közvetlenül vagy referenciamutatók kombinációjában közvetve – hivatkozó, érintett tagállamokbeli pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és befektetési alapok – abszolút értékben mért és az érintett tagállamok bruttó nemzeti termékéhez viszonyított – értékét figyelembe véve értékelik, hogy fennáll-e a reálgazdaságot érintő jelentős és kedvezőtlen hatás.

6. cikk

A háztartások és a vállalkozások finanszírozását érintő jelentős és kedvezőtlen hatás

Az illetékes hatóságok a háztartások és a vállalkozások finanszírozását érintő jelentős és kedvezőtlen hatás fennállását a következő kritériumok alapján értékelik:

a)

a referenciamutatóra hivatkozó, háztartásoknak és nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek értéke az érintett tagállamokban, mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamokban a háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek összértékéhez viszonyítva;

b)

a referenciamutatóra hivatkozó hitelt felvevő háztartások becsült száma az érintett tagállamokban, mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamok háztartásainak összesített számához viszonyítva;

c)

a referenciamutatóra hivatkozó hitelt felvevő nem pénzügyi vállalatok becsült száma az érintett tagállamokban, mind abszolút értékben, mind az érintett tagállamok nem pénzügyi vállalatainak összesített számához viszonyítva;

d)

a háztartások és a vállalkozások eladósodottságának mértéke az érintett tagállamokban.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 171., 2016.6.29., 1. o.


Top