31.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/174

(1)

A 600/2014/EU rendelet értelmében az illetékes hatóságoknak és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) jelentős számú számítást kell végeznie annak érdekében, hogy kalibrálja a kereskedés előtti és a kereskedés utáni átláthatóságra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát, a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettséget, továbbá meghatározza, hogy a befektetési vállalkozás mikor minősül rendszeres internalizálónak.

(2)

A szükséges számítások elvégzése érdekében az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak is képesnek kell lennie arra, hogy megbízható és magas színvonalú adatokat kapjanak a 600/2014/EU rendelet hatályába tartozó minden egyes eszközosztály tekintetében. Szükséges ezért javítani az illetékes hatóságok és az ESMA számára a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) és a 600/2014/EU rendeletnek megfelelően rendelkezésre álló adatok hozzáférhetőségét és egyúttal színvonalát, hogy a pénzügyi eszközök besorolása – és egyben a kereskedés előtti és a kereskedés utáni átláthatóságra vonatkozó küszöbértékek számítása, illetve szükség esetén e küszöbértékek újrakalibrálása – tájékozottabb alapon történhessen, a szabályok egy bizonyos ideig tartó alkalmazása után.

(3)

Meg kell állapítani azon rendelkezéseket, amelyek általánosan meghatározzák a kereskedési helyszínek, jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA-k) és összesítettadat-szolgáltatók (CTP-k) által az átláthatósági és egyéb számítások céljából rendelkezésre bocsátandó adatok közös tartalmi és formai elemeit. Ezeket a rendelkezéseket az (EU) 2017/587 (3), az (EU) 2017/583 (4), az (EU) 2017/567 (5), az (EU) 2017/565 (6) és az (EU) 2016/2020 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (7) összefüggésben kell olvasni, amelyek a vonatkozó számítások elvégzéséhez szükséges módszertant és adatokat ismertetik, továbbá meghatározzák az átláthatósági számítások elvégzéséhez szükséges adatok tartalmát és körét. Következésképpen az ilyen számítások elvégzésekor a kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k által benyújtott adatok tartalmának, formátumának és színvonalának összhangban kell lennie a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet vonatkozó végrehajtási aktusaiban előírt alkalmazandó módszertannal.

(4)

A potenciális eseti adatkérések és a volumenkorlátozási mechanizmus céljából elvégzendő számítások kivételével a kereskedési helyszíneknek, APA-knak és CTP-knek napi rendszerességgel kell adatot szolgáltatniuk. A lefedett pénzügyi eszközök széles körére és a feldolgozandó adatok nagy mennyiségére tekintettel a napi adatszolgáltatás révén az illetékes hatóságok precízebben tudják feldolgozni a kezelhető méretű állományokat, továbbá hatékonyabban és időben tudják elvégezni az adatszolgáltatással, az adatszínvonal-ellenőrzéssel és az adatfeldolgozással kapcsolatos feladatokat. Az adatok napi szintű gyűjtése emellett egyszerűsíti a kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k adatszolgáltatási kötelezettségeit is, mivel megszabadítja azokat a kereskedési napok számításának terhétől azokban az esetekben, amikor a mennyiségi likviditási kritériumot kell alkalmazni, illetve az adott pénzügyi eszköz különböző lejárati csoportok szerinti adatainak összesítésével járó terhektől azokban az esetekben, amikor a lejáratig hátralévő időt kell figyelembe venni. E számítás központosítása biztosítja a kritériumok pénzügyi eszközök és kereskedési helyszínek közötti egységes alkalmazását is.

(5)

A kereskedési helyszíneknek olyan átfogó adatokat kell tárolniuk, amelyek az illetékes hatóságok és az ESMA számára lehetővé teszik precíz számítások elvégzését. Az előírt információk általában megtalálhatók a kereskedés utáni adatszolgáltatásban, de a számításokhoz az ilyen adatszolgáltatással rendelkezésre álló információknál több információ szükséges. Ilyen például az olyan megbízások alapján végrehajtott ügyletekre vonatkozó információ, amelyek nagyságrend miatti mentességet élveznek. Ezt az információt nem szabad feltüntetni a kereskedési adatszolgáltatásban, mivel ez hátrányos piaci hatásnak tehetné ki a szóban forgó ügyleteket. Mivel azonban az ilyen információ szükséges lehet ahhoz, hogy az illetékes hatóságok precíz számításokat végezzenek, azt a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek megfelelően tárolniuk kell, illetve szükség esetén kommunikálniuk kell az illetékes hatóságok és az ESMA felé. A kereskedési helyszíneknek biztosítaniuk kell, hogy megfelelően terjesszék az illetékes hatóságok és az ESMA rendelkezésére bocsátandó információkat. A nagy nagyságrendű megbízások alapján végrehajtott ügyleteket megfelelően azonosítani kell a CTP-knek szánt adatszolgáltatásban.

(6)

Az adatokat különböző forrásokból kell begyűjteni, mivel előfordulhat, hogy egyetlen forrás nem rendelkezik az adott eszközosztályra vagy akár a konkrét eszközre vonatkozó összes adattal. Ezért annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és az ESMA különböző forrásokból juthassanak a konszolidálandó magas színvonalú adatokhoz, a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek, ha az rendelkezésre áll, a tartalom és a formátum tekintetében előre meghatározott specifikáció használatával elő kell segíteniük az adatgyűjtés könnyebb és költséghatékonyabb lebonyolítását.

(7)

Figyelembe véve a szükséges számítások érzékenységét és azt, hogy a helytelen információk közzététele gazdasági következményekkel járhat a kereskedési helyszínek, kibocsátók és más piaci szereplők számára, illetve a volumenkorlátozási mechanizmus révén a mentességek alkalmazásának felfüggesztését okozhatja egy adott helyszínen vagy egy adott pénzügyi eszköz vonatkozásában az Unió egész területén, alapvetően fontos pontosítani az illetékes hatóságok és az ESMA számára szolgáltatandó adatok formátumát annak érdekében, hogy hatékony kommunikációs csatornákat hozzanak létre a kereskedési helyszínek és CTP-k felé, és biztosítsák az előírt adatok kellő időben történő és helyes közzétételét.

(8)

A 600/2014/EU rendelet szerint az ESMA-nak a volumenkorlátozási mechanizmus hatályába tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában közzé kell tennie az előző 12 havi kereskedés összvolumenét és azt, hogy az előre letárgyalt kereskedéssel és a referenciaárral kapcsolatos mentességek alkalmazása mellett folyó kereskedés az Unió egész területe és az egyes kereskedési helyszínek vonatkozásában mekkora százalékos arányt tesz ki az előző 12 hónapban. Az egynél több pénznemben kereskedett pénzügyi eszközök esetében a különböző pénznemben végrehajtott volumeneket azok összesítése és az előírt számítások elvégzése érdekében át kell számítani egy közös pénznemre. Következésképpen rendelkezni kell a kereskedési volumenek adott esetben szükséges konverziójához használt módszertanról és árfolyamokról.

(9)

A volumenkorlátozási mechanizmus keretében a kereskedési helyszínek számára elő kell írni, hogy adatot szolgáltassanak a referenciaárral kapcsolatos és – likvid eszközök vonatkozásában – az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség keretében végrehajtott kereskedés volumeneiről. Mivel a mentességek nem ügyletekre, hanem megbízásokra vonatkoznak, fontos pontosítani, hogy a jelentendő volumeneknek magukban kell foglalniuk az ügyletek kereskedés utáni közzététele céljából az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően „RFPT” vagy „NLIQ” kóddal jelölt ügyleteket. Ha egy ügyletet két, nagyságrend miatti mentességet élvező megbízás alapján hajtották végre, akkor az ügylet nem számítható bele a referenciaárral kapcsolatos és az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség keretében számított volumenekbe.

(10)

A volumenkorlátozási mechanizmus keretében a kereskedési helyszíneknek és a CTP-knek biztosítaniuk kell, hogy az ügylet végrehajtásának kereskedési helyszíne kellő részletességgel azonosítva legyen ahhoz, hogy az ESMA el tudja végezni a 600/2014/EU rendeletben említett számításokat. Különösen az alkalmazott kereskedésihelyszín-azonosítónak kell az adott kereskedési helyszín tekintetében egyedinek lennie, vagyis nem lehet közös az ugyanazon piacműködtető által működtetett más kereskedési helyszínével. A kereskedésihelyszín-azonosítóknak lehetővé kell tenniük, hogy az ESMA egyértelmű módon meg tudja különböztetni mindazon kereskedési helyszíneket, amelyek tekintetében a piacműködtető a 2014/65/EU irányelv szerinti külön engedélyt kapott.

(11)

A volumenkorlátozási mechanizmus keretében szükséges előírni, hogy a kereskedési helyszínek az első adatszolgáltatást az előző naptári évre vonatkozóan a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet hatálybalépése napján nyújtsák be a referenciaárral kapcsolatos és – a likvid pénzügyi eszközök esetében – az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség szerinti kereskedési volumenek tekintetében. E követelmény arányos alkalmazása érdekében a kereskedési helyszíneknek az adatszolgáltatást e célból a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) és az 1287/2006/EK bizottsági rendelet (9) szerinti hatályos egyenértékű mentességek keretében végrehajtott kereskedés kiigazított volumenei alapján kell elvégezniük.

(12)

Az illetékes hatóságok és az ESMA pontos adatokkal való ellátása érdekében a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek biztosítaniuk kell, hogy adatszolgáltatásaikban az ügyleteket csak egyszer vegyék számításba.

(13)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel az adatkérések tartalmát, gyakoriságát és formátumát, az ezen adatok feldolgozásához használandó módszert és a 600/2014/EU rendeletben meghatározott átláthatósági célokat szolgáló egyéb közzétételi előírásokat határozzák meg. Ezen egyidejűleg hatályba lépő rendelkezések koherenciája, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az érdekeltek – különösen az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek – átfogó rálátással rendelkezzenek, célszerű e rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(14)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(15)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(16)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök és a részvényjellegű és a nem részvényjellegű pénzügyi eszközök likvid piaccal rendelkeznek-e;

b)

a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre és a részvényjellegű és a nem részvényjellegű pénzügyi eszközökre vonatkozó, kereskedés előtti átláthatósággal kapcsolatos mentességek küszöbértékei;

c)

a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre és a részvényjellegű és a nem részvényjellegű pénzügyi eszközökre vonatkozó, kereskedés utáni átláthatósággal kapcsolatos halasztások küszöbértékei;

d)

hogy a pénzügyi eszközök adott osztályának likviditása mikor esik a meghatározott küszöbérték alá;

e)

hogy a befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak minősül-e;

f)

a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökkel és részvényjellegű eszközökkel kereskedő rendszeres internalizálókra alkalmazandó szokásos piaci nagyságrend, illetve a nem részvényjellegű eszközökkel kereskedő rendszeres internalizálókra alkalmazandó eszközspecifikus nagyságrend;

g)

a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök és a részvényjellegű eszközök kapcsán a kereskedés összvolumene az előző 12 hónapban, továbbá az előre letárgyalt kereskedéssel és a referenciaárral kapcsolatos mentességek keretében végrehajtott kereskedésnek az Unió egész területe és az egyes kereskedési helyszínek vonatkozásában számított százalékos aránya az előző 12 hónapban;

h)

hogy a származtatott termékek kellően likvidek-e a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettség végrehajtása céljából.

a)

az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelet;

b)

az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelet;

c)

az (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet;

d)

az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet.

a)

a kötések átlagos gyakorisága;

b)

a kötések átlagos nagyságrendje és eloszlása;

c)

a piaci szereplők száma és típusa;

d)

az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagysága.

a)

a pénzügyi eszköz vonatkozásában az adott kereskedési helyszínen végrehajtott kereskedés összvolumene;

b)

a pénzügyi eszköz vonatkozásában az adott kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti mentességek keretében végrehajtott kereskedés összvolumene, külön-külön adatot szolgáltatva az egyes mentességek összvolumenéről.

a)

a pénzügyi eszköz vonatkozásában az Unió összes kereskedési helyszínén végrehajtott kereskedés összvolumene, külön-külön adatot szolgáltatva az egyes kereskedési helyszínek összvolumenéről;

b)

a pénzügyi eszköz vonatkozásában az Unió összes kereskedési helyszínén a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti mentességek keretében végrehajtott kereskedés összvolumene, külön-külön adatot szolgáltatva az egyes mentességek és az egyes kereskedési helyszínek összvolumenéről.

a)

az egyedi ügylet volumenét a pénzügyi eszköz árának és a kereskedett egységek számának szorzataként kell meghatározni;

b)

az egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kereskedési összvolument az adott pénzügyi eszközre vonatkozó összes egyedi és egyszer számba vett ügylet volumenének aggregátumaként kell meghatározni;

c)

az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kereskedési volumeneket az olyan adott pénzügyi eszközre vonatkozó összes egyedi és egyszer számba vett ügylet volumenének aggregátumaként kell meghatározni, amelyről az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 4. táblázata szerinti „referenciaár” vagy „likvid pénzügyi eszközök előre letárgyalt ügyletei” minősítéssel szolgáltatnak adatot.

a)

a naptári hónap tizenhatodik napján nyújtandó adatszolgáltatás esetében a végrehajtási időszak az ugyanazon naptári hónap első napja és tizenötödik napja közötti időszak;

b)

a naptári hónap első napján nyújtandó adatszolgáltatás esetében a végrehajtási időszak az előző naptári hónap tizenhatodik napja és utolsó napja közötti időszak.

a)

a naptári hónap első napja és tizenötödik napja közötti időszak kereskedési volumene;

b)

a naptári hónap tizenhatodik napja és utolsó napja közötti időszak kereskedési volumene.