28.8.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 257/115

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 911/2014/EU RENDELETE

(2014. július 23.)

az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségnek a hajók és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárításával kapcsolatos tevékenységeinek többéves finanszírozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	Az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) egy magas szintű tengeri biztonság biztosítása, valamint a hajók okozta szennyezés egységes és hatékony megelőzése céljából létrehozta az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: ügynökség).

(2)

Az uniós vizeken bekövetkezett balesetek – különösen az „Erika” és a „Prestige” olajszállítók balesetei – nyomán az 1406/2002/EK rendeletet módosító 724/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) az ügynökség számára feladatokat jelölt ki a hajók által okozott szennyezés megelőzésére és elhárítására.

(3)

Az 1406/2002/EK rendeletet módosító 100/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) egyrészt az ügynökség hatáskörébe utalt az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárításával összefüggő feladatokat, másrészt kiterjesztette az ügynökség szolgáltatásait az Unióhoz való csatlakozást kérelmező államokra és az európai szomszédságpolitika partnerországaira.

(4)	A hajók által okozott szennyezés elleni fellépés területén az ügynökség tevékenységeinek a 2038/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) életre hívott többéves finanszírozása 2013. december 31-én lejárt.

(5)

Tekintettel a szennyezési események potenciálisan pusztító környezeti hatásaira és hatalmas gazdasági költségeire, valamint a más ágazatokra – például a turizmusra és a halászatra – gyakorolt lehetséges társadalmi-gazdasági hatásokra, az ügynökségnek a hajók, illetve az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárítása vonatkozásában ráruházott feladatok elvégzéséhez megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie. E feladatok fontosak a további monetáris és nem monetáris károk megelőzése tekintetében.

(6)

Az ügynökség igazgatási tanácsa a hajók által okozott szennyezés megelőzésével és elhárításával összefüggő feladatok végrehajtása érdekében 2004. október 22-én cselekvési tervet fogadott el az olajszennyezés elhárítását célzó készültségre és a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekre, amely terv meghatározza az ügynökségnek az olajszennyezés elhárításához kötődő tevékenységeit, és célja, hogy biztosítsa az ügynökség rendelkezésére álló pénzügyi eszközök optimális felhasználását. 2007. június 12-én az igazgatási tanács elfogadta a veszélyes és káros anyagok szennyezésének elhárítását célzó készültségre és a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekre vonatkozó cselekvési tervet. Az 1406/2002/EK rendelet 15. cikkével összhangban mindkét cselekvési tervet évente frissítik az ügynökség éves munkaprogramja keretében.

(7)

Tekintetbe kell venni a véletlen szennyezéssel kapcsolatos fennálló megállapodásokat, amelyek e területen elősegítik a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtást és együttműködést, továbbá az európai tengeri területek szennyezési eseményekkel szembeni védelmével kapcsolatos vonatkozó nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat, amelyek arra kötelezik a feleket, hogy tegyék meg az olajszennyezési eseményekre való felkészülést és az azok elhárítását célzó megfelelő intézkedéseket.

(8)

A cselekvési terveinek meghatározása szerint az ügynökség szennyezés elhárításával kapcsolatos intézkedései – többek között a veszélyes és káros anyagok által okozott tengerszennyezéssel kapcsolatos – információs, együttműködési és összehangolási tevékenységekre terjednek ki. Ezek a válaszintézkedések elsősorban az érintett tagállamoknak, illetve az Unióval közös regionális tengermedencén osztozó harmadik országoknak (a továbbiakban: érintett országok) nyújtott műveleti segítségnyújtásra vonatkoznak, melynek keretében kérésre további szennyezéselhárító hajókat bocsátanak rendelkezésre a hajók által okozott olajszennyezés, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elleni küzdelem céljából. Az ügynökségnek különös figyelmet kell fordítania a legsérülékenyebbekként meghatározott területekre, a segítségre szoruló bármely más terület támogatásának sérelme nélkül.

(9)

Az ügynökségnek a szennyezéselhárítás területén kifejtett tevékenységei meg kell, hogy feleljenek a tengeri szennyezési esemény bekövetkezésekor kölcsönös segítségnyújtást biztosító, meglévő együttműködési megállapodásoknak. Az Unió már több regionális szervezethez csatlakozott és jelenleg további regionális szervezetekhez való csatlakozását készíti elő.

(10)

Az ügynökség intézkedéseit össze kell hangolni azoknak a kétoldalú és regionális megállapodásoknak a tevékenységeivel, amelyeknek az Unió részes fele. Tengeri szennyezési esemény bekövetkezése esetén az ügynökségnek segítséget kell nyújtania azon érintett ország(ok) számára, amelyek fennhatósága alatt a tisztítási műveleteket el fogják végezni.

(11)

Az ügynökségnek aktív szerepet kell vállalnia az európai műholdas olajszennyezés-figyelő szolgálat (CleanSeaNet) fenntartásában és továbbfejlesztésében, amely a felügyeletre, a szennyezés korai felismerésére és a szennyezésért felelős hajók, illetve olaj- és gázipari létesítmények azonosítására szolgál, például a hajók olajkibocsátása vagy a tengeri fúróplatformok működésből származó és véletlen kibocsátásai esetén. A szolgálatnak javítania kell az adatok elérhetőségét és a szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedések eredményességét és időben való megtételét.

(12)	Az ügynökség által az érintett országoknak nyújtandó kiegészítő eszközöket a 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (7) kialakított uniós polgári védelmi mechanizmus révén kell rendelkezésre bocsátani.

(13)

A tagállamoknak a 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozattal (8) létrehozott, a vészhelyzetek kezelésére szolgáló közös kommunikációs és tájékoztatási rendszer (CECIS) keretén belül kell rendelkezésre bocsátaniuk az Unió különböző régióiban alkalmazott állami és kereskedelmi szennyezéselhárítási mechanizmusokra és a kapcsolódó válaszintézkedési kapacitásokra vonatkozó információkat, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek.

(14)

Az ügynökség műveleti segítségnyújtásának hatékonyabbá tétele érdekében – tekintettel az ügynökség szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekre vonatkozó megbízatásának az Unióval közös regionális tengermedencén osztozó harmadik országokra való kiterjesztésére – az ügynökségnek minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy ösztönözze ezeket a harmadik országokat az információk megosztására, valamint a szennyezéselhárítási mechanizmusok és a kapcsolódó válaszintézkedési kapacitások listájának az ügynökség általi naprakészen tartásában való együttműködésre.

(15)	Az ügynökség szennyezéselhárítási tevékenységei hatékonyságának javítása céljából a tagállamoknak meg kell osztaniuk az ügynökséggel azokat az e tevékenységek tekintetében releváns tudományos tanulmányokat, amelyeket a diszpergálószerekként használt vegyi anyagok hatásairól esetlegesen készítettek.

(16)	Az ügynökség cselekvési tervei teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében az ügynökség rendelkezésére kell bocsátani egy olyan megvalósítható és költséghatékony rendszert, amely révén az ügynökség különösen az érintett országok részére történő műveleti segítségnyújtást finanszírozza.

(17)

A szennyezéselhárítás és a járulékos intézkedések területén az ügynökségre bízott feladatok finanszírozása érdekében ezért egy többéves kötelezettségvállalás alapján gondoskodni kell a megfelelő pénzügyi biztonságról. E többéves kötelezettségvállalás mértékének tükröznie kell az ügynökség szennyezéselhárítással kapcsolatos hatáskörének bővülését, valamint azt, hogy az ügynökségnek a költségvetési korlátok keretében növelnie kell a számára előirányzott pénzeszközök felhasználásának hatékonyságát. Az Unió éves hozzájárulásának összegéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell döntenie az éves költségvetési eljárással összhangban. Különösen fontos, hogy a Bizottság félidőben értékelje, hogy az ügynökség hatékony és költséghatékony módon teljesíti-e a feladatait a hajók és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárítása területén.

(18)

A szennyezéssel kapcsolatos válaszintézkedésekre fordítandó összegeknek a 2014. január 1-jétől a 2020. december 31-ig tartó időszakot kell fedezniük, összhangban az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben (9) meghatározott többéves pénzügyi kerettel (a továbbiakban: többéves pénzügyi keret). Ennek megfelelően biztosítani kell az említett időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeget.

(19)	Az Unióhoz való csatlakozást kérelmező államoknak és az európai szomszédságpolitika partnerországainak biztosított ügynökségi támogatás finanszírozását az ezen országokra vonatkozó, már meglévő uniós programokból kell fedezni, ezért ez nem szerepelhet az ügynökség többéves finanszírozásában.

(20)

A kötelezettségvállalások legjobb felosztása és a hajók által okozott szennyezés elhárításával kapcsolatos tevékenységek tekintetében előforduló változások figyelembevétele érdekében biztosítani kell az intézkedések iránti különleges igények folyamatos figyelemmel kísérését az éves pénzügyi kötelezettségvállalások kiigazításának lehetővé tétele érdekében.

(21)	Az 1406/2002/EK rendeletnek megfelelően az ügynökség éves jelentésében ismerteti a többéves finanszírozásának végrehajtását.

(22)

Helyénvaló biztosítani a hajók és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárítása területén az ügynökség intézkedéseire nyújtott finanszírozás folytonosságát, valamint összehangolni e rendelet és az 1311/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásának időszakát. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet meghatározza az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségnek (a továbbiakban: ügynökség) a hajók és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárítása területén az 1406/2002/EK rendelet 1. és 2. cikke értelmében kijelölt feladatok végrehajtását szolgáló költségvetéséhez történő uniós pénzügyi hozzájárulás részletes szabályait.

(2)   Az ügynökség által a szennyezés elhárítás terén végzett tevékenységek nem mentesítik a part menti államokat azon kötelezettségük alól, hogy megfelelő szennyezéselhárítási mechanizmusokkal rendelkezzenek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „olaj”: kőolaj bármely formájában, ideértve a nyersolajat, a fűtőolajat, az olajüledéket, a kőolajmaradékot és a finomított termékeket, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek az olajszennyezés elhárítását célzó készültségről, ellenintézkedésről és együttműködésről szóló 1990. évi nemzetközi egyezménye értelmében;

b)   „veszélyes és káros anyagok”: az olaj kivételével minden olyan anyag, amely tengeri környezetbe kerülve valószínűleg veszélyezteti az emberi egészséget, árt az élő erőforrásoknak és a tengeri élővilágnak, kárt okoz a tengeri környezet üdülési vagy egyéb jogszerű felhasználásában, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a veszélyes és káros anyagok okozta szennyezés elhárítását célzó készültségről, ellenintézkedésről és együttműködésről szóló 2000. évi jegyzőkönyve értelmében;

c)   „olaj- és gázipari létesítmény”: olyan rögzített vagy mobil létesítmény, illetve hidakkal vagy egyéb szerkezetekkel tartósan összekapcsolt létesítményegyüttes, amelyet tengeri olaj- és gázipari tevékenységek végzésére vagy azokkal összefüggésben használnak; az olaj- és gázipari létesítmények közé tartoznak a tengeri mobil fúrótornyok, ha azok nyílt tengeren fúrást, termelést vagy egyéb, tengeri olaj- és gázipari tevékenységekhez kötődő műveleteket végeznek, valamint az olajnak és a gáznak a szárazföldre és a szárazföldi tárolókba történő szállítására szolgáló infrastruktúrák és berendezések is.

3. cikk

Hatály

Az ügynökség számára rendelkezésre bocsátott, az 1. cikkben meghatározott uniós pénzügyi hozzájárulás célja a hajók és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárításával kapcsolatos, az 1406/2002/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének k) pontja értelmében kidolgozott részletes tervben említett intézkedésekhez kötődő tevékenységek finanszírozása, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

a hajók, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által véletlenül vagy szándékosan okozott tengerszennyezés esetén az érintett államok kérésére a szennyezéselhárító intézkedések műveleti segítségnyújtás révén és kiegészítő eszközökkel – például készenléti szennyezéselhárító hajókkal, műholdfelvételekkel és felszerelésekkel – történő támogatása, az 1406/2002/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdése d) pontjának és 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően;

b)	együttműködés és összehangolás, valamint a tagállamoknak és a Bizottságnak nyújtott technikai és tudományos segítségnyújtás az uniós polgári védelmi mechanizmus, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és az érintett regionális szervezetek kapcsolódó tevékenységeinek keretében;

c)	információk nyújtása, különös tekintettel a hajók, illetve az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárításának terén a legjobb gyakorlatok, a szakértelem, a technológiák és innováció gyűjtésére, elemzésére és terjesztésére.

4. cikk

Uniós finanszírozás

(1)   A többéves pénzügyi keret korlátain belül az ügynökség számára biztosítani kell a hajók és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárításával kapcsolatos feladatai hatékony és költséghatékony ellátásához szükséges előirányzatokat.

(2)   A 3. cikkben említett feladatok végrehajtására szolgáló, folyó áron kifejezett pénzügyi keretösszeg a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra 160 500 000 EUR.

(3)   Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret határain belül az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. Ezzel kapcsolatban garantálni kell a tagállamok részére a 3. cikk a) pontja szerint járó műveleti segítségnyújtás finanszírozását.

5. cikk

A meglévő kapacitások figyelemmel kísérése

(1)   Az ügynökség által biztosított műveleti segítségnyújtás követelményeinek meghatározása és hatékonyságának – például a tagállamok kapacitásait kiegészítő további szennyezéselhárító hajók által történő – növelése érdekében az ügynökség a tagállamokkal együttműködve listát vezet az Unió különböző régióiban rendelkezésre álló állami és adott esetben kereskedelmi szennyezéselhárítási mechanizmusokról és a kapcsolódó válaszintézkedési kapacitásokról.

(2)   Az ügynökség ezt a listát a tagállamok által szolgáltatott információk alapján naprakészen tartja. Az említett lista naprakészen tartása során az ügynökség törekszik arra, hogy a szennyezéselhárítási mechanizmusokról és a kapcsolódó válaszintézkedési kapacitásokról információt szerezzen az Unióval közös regionális tengermedencén osztozó harmadik országoktól.

(3)   Az ügynökség igazgatási tanácsa figyelembe veszi a szóban forgó listát és az 1406/2002/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szennyezéselhárítási célkitűzésekkel kapcsolatos egyéb megfelelő – például a diszpergálószerekként használt vegyi anyagok hatásairól szóló kockázatelemzésekben és tudományos tanulmányokban szereplő – információkat, mielőtt döntést hozna arról, hogy az ügynökség milyen szennyezéselhárítási tevékenységeket fog végezni éves munkaprogramjai keretében. Ebben az összefüggésben az ügynökség különös figyelmet fordít a legsérülékenyebbként meghatározott területekre, a segítségre szoruló bármely más terület támogatásának sérelme nélkül.

6. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság a 2988/95/EK, Euratom (10) és a 2185/96/Euratom, EK (11) tanácsi rendelettel, valamint a 883/2013/EU/Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és egyéb jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal, szabálytalanságok feltárása esetén a jogosulatlanul kifizetett pénzösszegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű adminisztratív és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   Az e rendelet alapján finanszírozott uniós intézkedések tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság az uniós jog valamely rendelkezésének megsértése vagy egy szerződéses kötelezettségnek egy gazdasági szereplő által cselekmény vagy mulasztás útján történő megszegése, amelynek eredményeként az Unió általános költségvetése vagy az általa kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének az indokolatlan kiadási tételek miatt.

(3)   A Bizottság és az ügynökség saját feladatkörén belül biztosítja az uniós intézkedések e rendelet szerinti finanszírozása során a pénzeszközök optimális felhasználását.

7. cikk

Félidős értékelés

(1)   A Bizottság legkésőbb 2017. december 31-ig – az ügynökség által szolgáltatott információk alapján – e rendelet végrehajtásáról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére. A jelentés – amelyet az ügynökség igazgatási tanácsa hatáskörének sérelme nélkül kell elkészíteni – a 2014. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó kötelezettségvállalások és kiadások tekintetében tartalmazza a 4. cikkben említett uniós hozzájárulások felhasználásának eredményeit.

(2)   A jelentésben a Bizottság értékeli, hogy az ügynökség hatékony és költséghatékony módon teljesíti-e feladatait. A 2018–2020 közötti időszakra – az értékelés alapján és figyelembe véve, hogy az ügynökségnek el kell végeznie a rábízott feladatokat – a Bizottság szükség esetén az ügynökségnek a 3. cikkben említett feladatai végrehajtásához előirányzott többéves pénzügyi keretösszeg legfeljebb 8 %-os megfelelő kiigazítását javasolja. Ez az esetleges kiigazítás a többéves pénzügyi keret korlátain belül marad, és nem érinti az éves költségvetési eljárásokat, illetve a többéves pénzügyi keret következő felülvizsgálatát.

(3)   A jelentés a rendelkezésre álló információk függvényében tájékoztatást nyújt arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi, ökológiai és pénzügyi vonatkozásai vannak a hajók és olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárításával kapcsolatos ügynökségi felkészültségnek.

(4)   Továbbá, a jelentés alapján a Bizottság, amennyiben szükséges, javaslatot tehet e rendelet módosítására elsősorban a hajók és az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés – ideértve a veszélyes vagy káros anyagok által okozott szennyezést is – elleni küzdelem terén elért tudományos eredmények, valamint a szennyezés tekintetében az ügynökség tevékenységei által lefedett tevékenységet végző regionális szervezeteket – amely szervezetekhez az Unió csatlakozott – létrehozó eszközökben bekövetkezett releváns változások figyelembevétele érdekében.

8. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdetének időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni.

---

(1)  HL C 327., 2013.11.12., 108. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. július 23-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-i 1406/2002/EK rendelete az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 724/2004/EK rendelete az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról (HL L 129., 2004.4.29., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 100/2013/EU rendelete az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról (HL L 39., 2013.2.9., 30. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 2038/2006/EK rendelete a hajók által okozott szennyezés elleni fellépés területén az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség cselekvéseinek többéves finanszírozásáról (HL L 394., 2006.12.30., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1313/2013/EU határozata az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(8)  A Tanács 2007. november 8-i 2007/779/EK, Euratom határozata a közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról (HL L 314., 2007.12.1., 9. o.).

(9)  A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(10)  A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(11)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

---