15.2.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/1

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

1. –

2. –

3. –

4. –

5. –

6. –

1. –

Függelék –

2. –

1. függelék –

2. függelék –

3. –

4a. –

1. függelék –

2. függelék –

3. függelék –

4. függelék –

5. függelék –

6. függelék –

7. függelék –

5. –

6. –

7. –

1. függelék –

2. függelék –

8. –

9. –

1. függelék –

2. függelék –

3. függelék –

10. –

10a. –

11. –

1. függelék –

2. függelék –

12. –

13. –

14. –

1. függelék –

1.1.

Ez az előírás az M1, M2, N1 és N2 kategóriájú, legfeljebb 2 610 kg referenciatömegű járművekre vonatkozik. (1)

A gyártó kérésére az ezen előírás alapján megadott típusjóváhagyás a fent említett járművekről kiterjeszthető az M1, M2, N1 és N2 kategóriájú, legfeljebb 2 840 kg referenciatömegű és az ezen előírásban meghatározott feltételeknek megfelelő járművekre.

2.1.1.

a 4a. melléklet 3. táblázatában előírt referenciatömeggel kapcsolatosan meghatározott egyenértékű tehetetlenség; és

2.1.2.

a motor és a jármű 1. mellékletben meghatározott jellemzői;

a)

C1H2.525 cseppfolyósított szénhidrogén gáz (PB-gáz) esetében;

b)

C1H4 a földgáz és biometán esetében;

c)

C1H1.89O0.016 a (E5) benzin esetében;

d)

C1H1.86O0.005 a dízel (B5) esetében;

e)

C1H2.74O0.385 az etanol (E85) esetében;

—

szikragyújtású (P.I.) motoroknál a gáz-halmazállapotú és légszennyező szennyező anyagok kibocsátása;

—

kompressziós gyújtású (C.I.) motoroknál a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok, légszennyező részecskék és részecskeszámok kibocsátása;

2.11.1.

az alternáló mozgást végző dugattyús motornál a lökettérfogat;

2.11.2.

a forgódugattyús (Wankel-) motornál az egy dugattyúra jutó égéstér térfogatának kétszerese;

2.16.1.

azt a motor sérülések vagy baleset elleni védelme és a jármű biztonságos üzemelése érdekében szerelik be; vagy

2.16.2.

az csak a motorindításhoz szükséges feltételek között működik; vagy

2.16.3.

a feltételeket lényegében tartalmazza az I. vagy a VI. típusú vizsgálati eljárás;

a)

benzin (E5);

b)

PB-gáz (cseppfolyósított szénhidrogéngáz);

c)

földgáz–biometán;

d)

benzin (E5) vagy PB-gáz;

e)

benzin (E5) vagy földgáz–biometán;

f)

dízel (B5);

g)

etanol (E85) és benzin (E5) keveréke (rugalmas tüzelőanyag-felhasználás);

h)

biodízel és dízel keveréke (B5) (rugalmas tüzelőanyag-felhasználás);

i)

hidrogén;

j)

benzin (E5) vagy hidrogén (kétfajta tüzelőanyag);

2.19.1.

ólommentes benzinnel, illetve ólommentes benzinnel és PB-gázzal vagy földgázzal/biometánnal, avagy bio-tüzelőanyaggal működő járművek esetében a jármű által kibocsátott kipufogógázokra, a párolgási kibocsátásra, a kartergáz-kibocsátásra, a szennyezéscsökkentő berendezések tartósságára, a hidegindítás utáni szennyezőanyag-kibocsátásra, valamint a fedélzeti diagnosztikai rendszerre vonatkozó korlátozások („B” jóváhagyás);

2.19.2.

dízel tüzelőanyaggal („C” jóváhagyás), illetve dízel tüzelőanyaggal és bio-tüzelőanyaggal, avagy bio-tüzelőanyaggal üzemelő járművek esetében a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátására, a szennyezéscsökkentő berendezések tartósságára és a fedélzeti diagnosztikai rendszerre vonatkozó korlátozások;

2.19.3.

PB-gázzal vagy földgázzal/biometánnal működő járművek esetében a motor által kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező anyagokra, a kartergáz-kibocsátásra, a szennyezéscsökkentő berendezések tartósságára, a hidegindítás utáni szennyezőanyag-kibocsátásra, valamint a fedélzeti diagnosztikai rendszerre vonatkozó korlátozások („D” jóváhagyás);

2.21.1.

A hibrid hajtású jármű (HV) általános meghatározása:

„hibrid hajtású jármű (HV)”: olyan jármű, amely legalább két különböző energiaátalakítóval és két különböző energiatároló rendszerrel rendelkezik (a járműben) annak hajtása céljára;

2.21.2.

A hibrid hajtású elektromos jármű (HEV) meghatározása:

„hibrid hajtású elektromos jármű (HEV)”: olyan jármű, amely a mechanikus hajtás érdekében a járműben tárolt következő két energiaforrásból kap energiát:

a)

speciális célú, 2 000 kg-ot meghaladó referenciatömegű járművek; (3)

b)

2 000 kg-ot meghaladó referenciatömegű, a vezetővel együtt hét vagy több személy szállítására tervezett járművek, 2012. szeptember 1-jétől az M1G3 kategóriájú járművek kivételével;

c)

1 760 kg referenciatömeget meghaladó, kifejezetten kereskedelmi célból gyártott, kerekes szék járművön belüli használatára alkalmas járművek.

3.1.

A járműtípus jóváhagyására vonatkozó kérelmet a kipufogógáz-kibocsátás, a kartergáz-kibocsátás, a párolgási kibocsátás, a szennyezéscsökkentő berendezések tartóssága, valamint a fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer tekintetében a jármű gyártójának vagy megfelelően felhatalmazott képviselőjének kell benyújtania a jóváhagyó hatósághoz.

3.1.1.

A gyártó benyújtja továbbá a következő információkat:

3.1.2.

A 11. melléklet 3. szakaszában leírt vizsgálatokhoz a típus-jóváhagyási vizsgálatért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére kell bocsátani egy olyan járművet, amely a jóváhagyandó, OBD-rendszerrel felszerelt járműtípust vagy járműcsaládot képviseli. Ha a műszaki szolgálat úgy ítéli meg, hogy a benyújtott jármű nem képviseli megfelelően a 11. melléklet 2. függelékében leírt járműtípust vagy járműcsaládot, egy másik, vagy ha szükséges, egy további járművet is rendelkezésre kell bocsátani a 11. melléklet 3. szakasza szerinti vizsgálathoz.

3.2.

A kipufogógáz-kibocsátásra, a párolgási kibocsátásra, a tartósságra és a fedélzeti diagnosztikai rendszerre (OBD) vonatkozó tájékoztató dokumentum mintája az 1. mellékletben található. Az 1. melléklet 3.2.12.2.7.6. szakaszában említett tájékoztató anyagokat „Az OBD-rendszerrel kapcsolatos adatok” című 1. függelékben előírt adatokkal együtt mellékelni kell a 2. mellékletben leírt típus-jóváhagyási nyilatkozathoz.

3.2.1.

Adott esetben olyan egyéb típusjóváhagyások másolatait is be kell nyújtani, amelyek a jóváhagyások kiterjesztését, illetve a romlási tényezők megállapítását lehetővé tevő adatokat tartalmaznak.

3.3.

Az ezen előírás 5. szakaszában leírt vizsgálatok céljából a jóváhagyási vizsgálatok végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére kell bocsátani egy, a jóváhagyandó járműtípust képviselő járművet.

3.4.1.

A 3.1. szakaszában említett kérelmet az 1. mellékletben mintaként szereplő adatközlő lapoknak megfelelően kell összeállítani.

3.4.2.

A 3.1.1. szakasz d) pontja esetében a gyártó a 2. melléklet 2. függelékében a fedélzeti diagnosztikai rendszer használat közbeni működésére vonatkozó előírásoknak való megfelelést igazoló gyártói megfelelőségi tanúsítványra megadott mintát használja.

3.4.3.

A 3.1.1. szakasz e) pontja esetében a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság az ebben a pontban említett információkat kérésre a jóváhagyó hatóságok rendelkezésére bocsátja.

3.4.4.

A 3.1.1. szakasz d) és e) pontja esetében a jóváhagyó hatóságok nem adhatnak jóváhagyást a járműre, ha a gyártó által beadott információk nem felelnek meg a 11. melléklet 1. függelékének 7. szakaszában előírt követelményeknek. A 11. melléklet 1. függelékének 7.2., 7.3. és 7.7. szakasza alkalmazandó minden ésszerűen feltételezhető vezetési körülményre. Az első és második albekezdésben ismertetett előírások végrehajtásának értékelésekor a jóváhagyó hatóságoknak figyelembe kell venniük a technológia mindenkori fejlettségi szintjét.

3.4.5.

A 3.1.1. szakasz f) pontja esetében a kibocsátáscsökkentő számítógép manipulálásának és beállításai megváltoztatásának megakadályozására tett intézkedések között lennie kell olyan frissítési lehetőségnek, amely a gyártó által jóváhagyott programot vagy kalibrációt használja.

3.4.6.

Az A. táblázatban ismertetett mérésekhez a gyártó a típus-jóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére bocsát egy, a jóváhagyandó járműtípust képviselő járművet.

3.4.7.

A rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművekre vonatkozó típus-jóváhagyási kérelemnek meg kell felelnie a 4.9.1. és 4.9.2. szakaszában előírt kiegészítő követelményeknek.

3.4.8.

Egy rendszer, komponens vagy önálló műszaki egység gyártmányának a típusjóváhagyás utáni megváltozása nem jár automatikusan a típusjóváhagyás érvénytelenítésével, kivéve, ha eredeti jellemzőik vagy műszaki paramétereik oly mértékben megváltoztak, hogy az érinti a motor működését vagy a kibocsátáscsökkentő rendszert.

4.3.1.

Az előírás szövegének módosítása esetén, ha például új határértékeket írnak elő, a megállapodás részes feleit tájékoztatni kell arról, hogy a jóváhagyott járműtípusok közül melyek felelnek meg az új rendelkezéseknek.

4.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma; (4)

4.4.2.

az előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.4.3.

A jóváhagyási jelnek a típus-jóváhagyási szám után még egy karaktert kell tartalmaznia, amely mutatja, hogy a jóváhagyást mely jármű-kategóriára és -osztályra vonatkozóan adták meg. Ezt a betűt ezen előírás 3. mellékletének 1. táblázata alapján kell kiválasztani.

4.9.1.

Rugalmas tüzelőanyag-felhasználású, etanol- vagy biodízel-üzemű jármű típusjóváhagyásához a járműgyártónak ismertetnie kell a jármű azon képességét, hogy alkalmazkodni tud a kereskedelemben kapható tetszőleges összetételű benzin–etanol keverékhez (legfeljebb 85 százalék etanolt tartalmazó keverék) vagy dízel és biodízel tüzelőanyaghoz.

4.9.2.

A rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járműveknél a mérések között az egyik referencia-tüzelőanyagról a másikra való átállásnak a motorbeállítások kézi megváltoztatása nélkül kell megtörténnie.

4.10.1.

A gyártó biztosítja, hogy az összes jármű el legyen látva fedélzeti diagnosztikai rendszerrel.

4.10.2.

A fedélzeti diagnosztikai rendszereket úgy kell kialakítani, legyártani és a járműbe beépíteni, hogy képesek legyenek a jármű teljes élettartama alatt a funkciócsökkenések vagy működési hibák típusainak felismerésére.

4.10.3.

A fedélzeti diagnosztikai rendszernek a szokásos használati körülmények között meg kell felelnie e rendelet előírásainak.

4.10.4.

A 11. melléklet 1. függeléke szerinti hibás komponenssel történő tesztelés során a fedélzeti diagnosztikai rendszer hibajelzőjének be kell kapcsolódnia. A fedélzeti diagnosztikai rendszer hibajelzője a 11. mellékletben megadott diagnosztikai küszöbértékek alatti kibocsátások esetében is bekapcsolódhat ebben a tesztben.

4.10.5.

A gyártó biztosítja, hogy a fedélzeti diagnosztikai rendszer minden ésszerűen feltételezhető vezetési körülmény között megfeleljen a használat közbeni működés tekintetében ezen előírás 11. melléklete 1. függelékének 7. szakaszában előírt követelményeknek.

4.10.6.

A gyártó biztosítja a használat közbeni működésre vonatkozó, a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszere által a 11. melléklet 1. függelékének 7.6. szakasza szerint tárolt és továbbított adatok kódolás nélküli könnyű elérhetőségét a nemzeti hatóságok és független gazdasági szereplők számára.

5.1.2.1.

Kiiktató eszköz használata tilos.

5.1.3.1.

Az 5.1.3.2. szakasztól függően a benzin- vagy etanoltartály töltőnyílását úgy kell kialakítani, hogy 23,6 mm vagy annál nagyobb külső átmérőjű töltőpisztoly-betöltőcsővel ne lehessen feltölteni.

5.1.3.2.

Az 5.1.3.1. szakasz nem érvényes azokra a járművekre, amelyeknél mindkét alábbi feltétel teljesül:

5.1.4.1.

automatikus nyitás és zárás, eltávolíthatatlan tanksapka;

5.1.4.2.

olyan tervezési jellemzők, amelyekkel elkerülhető a túlzott párolgási kibocsátás a tüzelőanyag-töltőnyílás sapkájának elvesztése esetén;

5.1.4.3.

minden más megoldás, amellyel ugyanez a hatás érhető el. Ilyen megoldások lehetnek például (a teljesség igénye nélkül) a rögzített vagy láncra fűzött tanksapka, vagy a tanksapkához ugyanannak a kulcsnak a használata, amely a jármű indítására is szolgál. Ebben az esetben úgy kell kialakítani a tanksapkát, hogy a kulcsot csak akkor lehessen eltávolítani, ha a tanksapka zárt helyzetben van.

5.1.5.1.

A kibocsátás ellenőrzésére szolgáló számítógéppel felszerelt járműnek olyan funkciókkal kell rendelkeznie, amelyek meggátolják a módosítást, kivéve, ha azt a gyártó engedélyezi. A gyártónak engedélyeznie kell a módosításokat abban az esetben, ha azok a jármű diagnosztizálásához, szervizeléséhez, ellenőrzéséhez, utólagos felszereléséhez vagy javításához szükségesek. A programozható számítógépkódok vagy üzemi paraméterek illetéktelen beavatkozás ellen védve kell, hogy legyenek, és olyan védelmi szintet kell biztosítaniuk, amely megfelel legalább az 1998. októberi ISO DIS 15031-7 szabvány előírásainak (SAE J2186, kelt: 1996. október), feltéve, hogy a biztonsági adatok cseréjét a II. melléklet 1. függelékének 6.5. szakaszában előírt protokollok és diagnosztikai csatlakozó használatával végzik. Minden eltávolítható kalibrálási memóriachipnek zártnak kell lennie, plombált dobozban kell elhelyezni vagy elektronikus algoritmusokkal kell védeni őket, és csak kifejezetten erre a célra szolgáló szerszámokkal és eljárásokkal lehet mód a cserélésükre.

5.1.5.2.

A motor számítógép által kódolt üzemi paramétereinek megváltoztatására csak speciális eszközökkel és eljárásokkal lehet mód (pl. forrasztott vagy zárt számítógép-összetevőket, illetve plombált [vagy forrasztott] számítógépházat kell használni).

5.1.5.3.

Mechanikus tüzelőanyag-befecskendező szivattyúval felszerelt kompressziós gyújtású motor esetében a gyártóknak megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozniuk, hogy használat közben illetéktelenül meg lehessen változtatni a maximálisan betölthető tüzelőanyag-mennyiséget.

5.1.5.4.

A gyártók a jóváhagyó hatóságtól kérelmezhetik felmentésüket valamelyik követelmény alól azokra a járművekre vonatkozóan, amelyek valószínűleg nem igényelnek védelmet. A felmentés elbírálásakor a jóváhagyó hatóság által figyelembe veendő kritériumok magukban foglalják többek között a kereskedelmi forgalomban beszerezhető chipeket, a jármű nagy teljesítményű kapacitását, valamint a jármű tervezett eladási mennyiségét.

5.1.5.5.

Azoknak a gyártóknak, akik programozható számítógépes kódrendszereket használnak (pl. EEPROM = elektromosan törölhető, programozható, csak olvasható memória), meg kell akadályozniuk az illetéktelen átprogramozást. A gyártóknak az illetéktelen beavatkozás ellen fejlett védelmi stratégiákat és olyan írásvédelmi funkciókat kell használniuk, amelyekhez a gyártó által kezelt külső számítógépen elektronikus hozzáférési jogosultság szükséges. A hatóság más illetéktelen beavatkozás elleni védelmi módszereket is jóváhagyhat, ha azok megfelelő szintű védelmet biztosítanak.

I. típus (az átlagos kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzése hidegindítás után);

II. típus (szén-monoxid-kibocsátás vizsgálata alapjárati fordulatszámon);

III. típus (kartergáz-kibocsátás);

IV. típus (párolgási kibocsátás);

V. típus (szennyezésgátló berendezések tartóssága);

VI. típus (az átlagos szén-monoxid- és szénhidrogén-kibocsátás vizsgálata hidegindítás után, alacsony környezeti hőmérsékleten);

OBD-vizsgálat.

I. típus (az átlagos kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzése hidegindítás után);

II. típus (szén-monoxid-kibocsátás vizsgálata alapjárati fordulatszámon);

III. típus (kartergáz-kibocsátás);

IV. típus (párolgási kibocsátás), ha alkalmazandó;

V. típus (szennyezésgátló berendezések tartóssága);

VI. típus (az átlagos szén-monoxid- és szénhidrogén-kibocsátás vizsgálata hidegindítás után alacsony környezeti hőmérsékleten), ha alkalmazandó;

OBD-vizsgálat.

I. típus (az átlagos kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzése hidegindítás után);

V. típus (szennyezésgátló berendezések tartóssága);

OBD-vizsgálat.

5.3.1.1.

Az 1. ábra az I. típusú vizsgálat végrehajtásának lehetőségeit mutatja be. Ezt a vizsgálatot végre kell hajtani minden, az 1. szakaszban és annak albekezdéseiben említett járművön.

5.3.1.2.

A járművet olyan járműfékpadra kell helyezni, amely terhelés- és tehetetlenségi szimulációt lehetővé tevő eszközökkel van felszerelve.

5.3.1.2.1.

A vizsgálatot, amely összesen 19 perc negyven másodpercig tart, és 1. és 2. részből áll, megszakítás nélkül kell elvégezni. A gyártó beleegyezésével egy legfeljebb húsz másodperces, mintavételi időn kívüli időszakot be lehet iktatni az 1. rész vége és a 2. rész kezdete közé a vizsgálóberendezés beállításának megkönnyítése érdekében.

5.3.1.2.1.1.

Az I. típusú vizsgálat során a PB-gáz- vagy földgáz–biometán üzemű járműveknél meg kell vizsgálni a PB-gáz vagy földgáz–biometán tüzelőanyag összetételének változását a 12. mellékletben előírtak szerint. A benzinnel vagy PB-gázzal, illetve földgázzal/biometánnal is üzemeltethető járműveket mindkét tüzelőanyag használatával meg kell vizsgálni, és a PB-gáz vagy földgáz–biometán tüzelőanyag használatával végzett vizsgálatok során ellenőrizni kell azok összetételének változását a 12. melléklet előírásai szerint.

5.3.1.2.1.2.

Az 5.3.1.2.1.1. szakasz követelményeitől eltérve azok a járművek, amelyek benzinnel vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal is üzemeltethetőek, de csak vészhelyzet esetén vagy csak indításhoz használható benzinüzemű rendszerrel vannak felszerelve, amelyhez egy legfeljebb 15 literes benzintartály tartozik, az I. típusú vizsgálat szempontjából olyan járműveknek minősülnek, amelyek csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működtethetőek.

5.3.1.2.2.

A vizsgálat 1. része négy elemi városi ciklusból épül fel. Minden elemi városi ciklus 15 szakaszból áll (alapjárat, gyorsítás, állandó sebesség, lassítás stb.).

5.3.1.2.3.

A vizsgálat 2. része egy városon kívüli ciklust tartalmaz. A városon kívüli ciklus 13 szakaszból áll (alapjárat, gyorsítás, állandó sebesség, lassítás stb.).

5.3.1.2.4.

A vizsgálat közben a kipufogógázokat hígítják, és egy vagy több zsákba arányos mennyiségű mintát gyűjtenek. A vizsgált jármű kipufogógázait hígítják, mintát vesznek belőle, és az alábbiakban leírt eljárás szerint elemzik, majd megmérik a hígított kipufogógáz teljes térfogatát. A kompressziós gyújtású motorral felszerelt járműveknél nemcsak a szén-monoxid, a szénhidrogén és a nitrogénoxid, hanem a légszennyező részecskék kibocsátását is feljegyzik.

5.3.1.3.

A vizsgálatot a 4a. mellékletben leírt I. típusú vizsgálati eljárással hajtják végre. A gázok összegyűjtéséhez és elemzéséhez alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 4a. melléklet 2. és 3. függelékében, valamint a részecskék mintavételezéséhez és elemzéséhez alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 4a. melléklet 4. és 5. függelékében foglalt előírásoknak.

5.3.1.4.

Az 5.3.1.5. szakasz követelményeitől függően a vizsgálatot háromszor kell megismételni. Az eredményeket megszorozzák az 5.3.6. szakaszban előírt megfelelő romlási tényezőkkel, és a 2.20. szakaszban meghatározott periodikusan regeneráló rendszer esetében a 13. mellékletben megadott Ki tényezőkkel is. A gáz-halmazállapotú kibocsátások eredményül kapott tömege és kompressziós gyújtású motorral ellátott járművek esetében az egyes vizsgálatokon kiszámított részecsketömeg nem haladhatja meg az alábbi 1. táblázatban megadott határértékeket:

1.   táblázat

Kibocsátási határérték

5.3.1.4.1.

Az 5.3.1.4. szakasz követelményei ellenére minden egyes szennyező anyagnál vagy a szennyező anyagok bármely kombinációjánál a három mért tömeg közül az egyik – legfeljebb tíz százalékkal – meghaladhatja az előírt határértéket, feltéve, hogy a három mérési eredmény számtani középértéke az előírt határérték alatt van. Ha egynél több szennyező anyag haladja meg az előírt határértékeket, lényegtelen, hogy ezt az értéket ugyanabban vagy különböző vizsgálatokban mérték-e.

5.3.1.4.2.

Ha a vizsgálatokat gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal végzik, a gáz-halmazállapotú kibocsátások eredő tömege nem haladhatja meg a fenti táblázatban a benzinmotoros járművekre előírt határértékeket.

5.3.1.5.

Az 5.3.1.4. szakaszban előírt vizsgálatok számát a következőkben meghatározott feltételek között (ahol V1 az első és V2 a második vizsgálat eredménye) minden egyes korlátozás alá eső szennyező anyagra vagy két szennyező anyag együttes kibocsátására vonatkozóan csökkenteni kell.

5.3.1.5.1.

Csak egy vizsgálatot kell elvégezni, ha minden egyes korlátozás alá eső szennyező anyagra vagy két szennyező anyag együttes kibocsátására kapott eredmény kisebb vagy egyenlő, mint 0,70 L (azaz V1 ≤ 0,70 L).

5.3.1.5.2.

Ha az 5.3.1.5.1. szakasz követelményei nem teljesülnek, csak két vizsgálatot kell elvégezni, amennyiben az alábbi követelmények minden egyes korlátozás alá eső szennyező anyagra vagy két szennyező anyag együttes kibocsátására vonatkozólag teljesülnek:

V1 ≤ 0,85 L és V1 + V2 ≤ 1,70 L és V2 ≤ L.

5.3.2.1.

Ezt a vizsgálatot minden alábbi szikragyújtású motorral meghajtott járművön el kell végezni:

5.3.2.2.

Az 5. mellékletben ismertetett II. típusú vizsgálat esetén a normál alapjárati fordulatszámon a legnagyobb megengedett szén-monoxid-tartalom az, amelyet a járműgyártó a kipufogógáz legnagyobb megengedett szén-monoxid-tartalmaként megadott. A maximális szén-monoxid-tartalom azonban nem lépheti túl a 0,3 térfogatszázalékot.

Magas alapjárati fordulatszámon a szén-monoxidnak a kipufogógáz térfogatára vonatkoztatott mennyisége nem haladhatja meg a 0,2 térfogatszázalékot akkor, amikor a fordulatszám legalább 2 000 min–1 és a lambda 1 ± 0,03, illetve a gyártó előírásainak megfelelően.

5.3.3.1.

Ezt a vizsgálatot az 1. szakaszban említett valamennyi járművön el kell végezni, kivéve a kompressziós gyújtású motorral felszerelt járműveket.

5.3.3.1.1.

Azokat a járműveket, amelyek benzinnel vagy PB-gázzal, illetve földgázzal is működtethetőek, a III. típusú vizsgálat során csak benzinnel kell megvizsgálni.

5.3.3.1.2.

Az 5.3.3.1.1. szakasz követelményeitől eltérve azok a járművek, amelyek benzinnel vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal is üzemeltethetőek, de csak vészhelyzet esetén vagy csak indításhoz használható benzinüzemű rendszerrel vannak felszerelve, amelyhez egy legfeljebb 15 literes benzintartály tartozik, a III. típusú vizsgálat szempontjából csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működtethető járműveknek minősülnek.

5.3.3.2.

A 6. melléklet szerint végzett vizsgálat esetén a motor forgattyúházának szellőzőrendszeréből nem juthat kartergáz a légkörbe.

5.3.4.1.

Ezt a vizsgálatot az 1. szakaszban említett valamennyi járművön el kell végezni, kivéve a kompressziós gyújtású motorral felszerelt, a PB-gázzal vagy földgáz–biometán tüzelőanyaggal működő járműveket.

5.3.4.1.1.

Azokat a járműveket, amelyek benzinnel vagy PB-gázzal, illetve földgáz–biometán tüzelőanyaggal is működtethetőek, a IV. típusú vizsgálat során csak benzinnel kell vizsgálni.

5.3.4.2.

A 7. melléklet előírásai szerint végzett vizsgálat során a párolgási kibocsátás nem haladhatja meg a 2 g/vizsgálat értéket.

5.3.5.1.

A vizsgálatot minden szikragyújtású motorral felszerelt M1 és N1 kategóriájú járművön el kell végezni, kivéve azokat a járműveket, amelyek csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal (PB- vagy földgáz) üzemelnek. Azok a járművek, amelyek benzinnel vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal is üzemeltethetőek, de csak vészhelyzet esetén vagy csak indításhoz használható benzinüzemű rendszerrel vannak felszerelve, amelyhez egy legfeljebb 15 literes benzintartály tartozik, a VI. típusú vizsgálat szempontjából olyan járműveknek minősülnek, amelyek csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működtethetőek. Azokat a járműveket, amelyek benzinnel és vagy PB-gázzal, vagy földgázzal is működtethetőek, a VI. típusú vizsgálat során csak benzinnel kell vizsgálni.

Ez a szakasz csak az N1 és M1 kategóriájú, legfeljebb 3 500 kg össztömegű új járműtípusokra vonatkozik.

5.3.5.1.1.

A járművet olyan járműfékpadra kell helyezni, amely terhelés- és tehetetlenségi szimulációt lehetővé tevő eszközökkel van felszerelve.

5.3.5.1.2.

A vizsgálat az I. típusú vizsgálat 1. részének négy elemi városi menetciklusából áll. Az 1. részben szereplő vizsgálatot a 4a. melléklet 6.1.1. szakasza írja le, és ugyanezen melléklet 1. ábrája mutatja be. Az összesen 780 másodpercen keresztül tartó, alacsony környezeti hőmérsékleten folytatott vizsgálatot megszakítás nélkül és a motor indulásától kell elvégezni.

5.3.5.1.3.

Az alacsony környezeti hőmérsékletű vizsgálatot 266 K (– 7 °C) környezeti hőmérsékleten kell végrehajtani. A vizsgálat végrehajtása előtt a vizsgálandó járműveket egységes módon kell kondicionálni, hogy a vizsgálati eredmények megismételhetőek legyenek. A kondicionálást és a többi vizsgálati eljárást a 8. mellékletben előírtak szerint kell elvégezni.

5.3.5.1.4.

A vizsgálat közben a kipufogógázokat hígítják, és arányos mennyiségű mintát gyűjtenek. A vizsgált jármű kipufogógázait hígítják, mintát vesznek belőle, és a 8. mellékletben leírt eljárás szerint elemzik, majd megmérik a hígított kipufogógáz teljes térfogatát. Elemzik a hígított kipufogógázok szén-monoxid- és teljes szénhidrogén-tartalmát.

5.3.5.2.

Az 5.3.5.2.2. és 5.3.5.3. szakasz követelményeitől függően a vizsgálatot háromszor kell elvégezni. A szén-monoxid- és a szénhidrogén-kibocsátás mért tömege nem haladhatja meg az alábbi táblázatban szereplő határértékeket:

A szén-monoxid és szénhidrogén kibocsátási határértéke a kipufogócsövön hidegindítási vizsgálat után

Vizsgálati hőmérséklet: 266 K (– 7 °C)

5.3.5.2.1.

Az 5.3.5.2. szakasz követelményei ellenére minden egyes szennyező anyagnál a három mérési eredmény közül egy legfeljebb tíz százalékkal túllépheti az előírt határértéket, feltéve, hogy a három mérési eredmény számtani középértéke az előírt határérték alatt van. Ha egynél több szennyező anyag haladja meg az előírt határértékeket, lényegtelen, hogy ezt az értéket ugyanabban vagy különböző vizsgálatokban mérték.

5.3.5.2.2.

Az 5.3.5.2. szakaszban előírt vizsgálatok száma – a gyártó kérésére – tízre növelhető, ha az első három eredmény számtani közepe kisebb, mint a határérték 110 százaléka. Ebben az esetben a vizsgálat után teljesítendő egyetlen követelmény az, hogy mind a tíz eredmény számtani átlagának a határértéknél kisebbnek kell lennie.

5.3.5.3.

Az 5.3.5.2. szakaszban leírt vizsgálatok számát az 5.3.5.3.1. és az 5.3.5.3.2. szakasz szerint csökkenteni lehet.

5.3.5.3.1.

Csak egy vizsgálatot kell elvégezni, ha az első vizsgálatban az egyes szennyező anyagokra kapott eredmény kisebb vagy egyenlő, mint 0,70 L.

5.3.5.3.2.

Amennyiben az 5.3.5.3.1. szakasz követelményei nem teljesülnek, csak két vizsgálatot kell elvégezni, ha az egyes szennyező anyagokra vonatkozóan az első vizsgálat eredménye legfeljebb 0,85 L, és az első két eredmény összege kisebb vagy egyenlő, mint 1,70 L, a második vizsgálat eredménye pedig kisebb vagy egyenlő, mint L.

(V1 ≤ 0,85 L és V1 + V2 ≤ 1,70 L és V2 ≤ L).

5.3.6.1.

Ezt a vizsgálatot az 1. szakaszban említett valamennyi olyan járművön el kell végezni, amelyekre az 5.3.1. szakaszban meghatározott vizsgálat vonatkozik. Ez az élettartam-vizsgálat 160 000 km próbapályán, közúton vagy járműfékpadon végzett futást foglal magában a 9. mellékletben leírt program szerint.

5.3.6.1.1.

Azokat a járműveket, amelyek benzinnel vagy PB-gázzal, illetve földgázzal is működtethetőek, az V. típusú vizsgálat során csak benzinnel kell megvizsgálni. Ebben az esetben az ólommentes benzinre vonatkozó romlási tényezőt kell PB- vagy földgázüzemre is használni.

5.3.6.2.

Az 5.3.6.1. szakasz követelményei ellenére a gyártó a következő táblázatból is választhat romlási tényezőket az 5.3.6.1. szakaszban leírt vizsgálat helyett.

A gyártó kérésére a műszaki szolgálat az V. típusú vizsgálat befejezése előtt elvégezheti az I. típusú vizsgálatot a fenti táblázatban szereplő romlási tényezők használatával. Az V. típusú vizsgálat befejezése után a műszaki szolgálat módosíthatja a 2. mellékletben rögzített típus-jóváhagyási eredményeket azáltal, hogy a fenti táblázat romlási tényezőit felváltja az V. típusú vizsgálat során mért értékekkel.

5.3.6.3.

A romlási tényezőket vagy az 5.3.6.1. szakaszban leírt eljárással, vagy az 5.3.6.2. szakaszban szereplő táblázat értékeinek használatával kell meghatározni. A tényezők az 5.3.1.4. és a 8.2.3.1. szakasz követelményeinek való megfelelés megállapítására szolgálnak.

5.3.7.1.

Ez a követelmény alkalmazandó minden olyan szikragyújtású motorral felszerelt járműre, amelynek típusjóváhagyását e módosítás szerint kérik.

5.3.7.2.

Az 5. melléklet előírásai szerint (II. típusú vizsgálat) normál alapjárati fordulatszámon végzett vizsgálat során fel kell jegyezni:

5.3.7.3.

„Magas alapjárati” fordulatszámon (vagyis 2 000 min–1 fölötti fordulatszámon) végzett vizsgálat esetén fel kell jegyezni:

5.3.7.4.

Meg kell mérni és fel kell jegyezni a motorolaj hőmérsékletét a vizsgálat időpontjában.

5.3.7.5.

Ki kell tölteni a 2. melléklet 2.2. szakaszában szereplő táblázatot.

5.3.7.6.

A gyártónak igazolnia kell a típusjóváhagyás időpontjában rögzített és az 5.3.7.3. szakasz szerint kiszámított lambda érték pontosságát, mivel ez általában jellemzi az illetékes hatóság által megadott típusjóváhagyás időpontjától számított 24 hónapon belül gyártott járműveket. Értékelést kell készíteni a gyártott járművekről készített felmérésekről és tanulmányokról.

6.1.

A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

6.2.

A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról (a módosítások részletes leírásával együtt) értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket a fenti 4.3. szakaszban említett eljárás szerint.

6.3.

A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon tájékoztatja az előírást alkalmazó feleket.

a)

motor;

b)

égési folyamat;

c)

periodikusan regeneráló rendszer (pl. katalizátor, részecskecsapda);

d)

szerkezeti kialakítás (pl. burkolat típusa, nemesfém típusa, hordozó típusa, cellasűrűség);

e)

típus és működési elv;

f)

adagoló- és adalékoló-rendszer;

g)

térfogat ± 10 százalék;

h)

elhelyezkedés (120 km/h sebességnél ± 50 °C hőmérséklet, vagy a legnagyobb hőmérséklet-/nyomáskülönbség legfeljebb 5 százalék).

7.2.1.1.

a tüzelőanyag/levegő adagolás alapelve (pl. egyedi befecskendezés) megegyezik;

7.2.1.2.

a tüzelőanyag-tartály formája, valamint a tüzelőanyag-tartály és a folyékony tüzelőanyagot szállító tömlők anyaga azonos;

7.2.1.3.

a tömlők keresztmetszete és megközelítő hosszúsága tekintetében a legkedvezőtlenebb járművet kell vizsgálni. A típus-jóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat dönti el, hogy a nem azonos gőz/folyadékleválasztók elfogadhatók-e;

7.2.1.4.

a tüzelőanyag-tartály térfogatának a ± 10 % tartományon belül kell maradnia;

7.2.1.5.

a tüzelőanyag-tartály biztonsági szelepe azonos beállítású kell, hogy legyen;

7.2.1.6.

a tüzelőanyaggőzök tárolásának módja – például a csapda alakja és térfogata, a tárolóközeg, a légszűrő (ha ilyet használnak a párolgási kibocsátás csökkentésére) stb. – azonos kell, hogy legyen;

7.2.1.7.

a tárolt gőz tisztításának módja (pl. légáram, indítási pont vagy tisztítási térfogat az előkondicionálási ciklus alatt) azonos kell, hogy legyen;

7.2.1.8.

a tüzelőanyag-adagolási rendszer tömítési és szellőztetési módjának meg kell egyeznie.

7.2.2.1.

különböző motorméretek;

7.2.2.2.

különböző motorteljesítmények;

7.2.2.3.

automata és kézi sebességváltók;

7.2.2.4.

két- és négykerék-meghajtások;

7.2.2.5.

különböző karosszéria-stílusok; és

7.2.2.6.

különböző kerék- és gumiabroncsméretek.

a)

motor lökettérfogata (± 15 százalék);

b)

szelepek száma és vezérlése;

c)

tüzelőanyag-rendszer;

d)

hűtőrendszer típusa;

e)

égési folyamat;

a)

katalizátorok és részecskeszűrők:

b)

légbefecskendezés:

c)

kipufogógáz-visszavezető rendszer (EGR):

a)

motortartozékok;

b)

gumiabroncsok;

c)

egyenértékű tehetetlenség;

d)

hűtőrendszer;

e)

összáttételi arány;

f)

erőátvitel típusa; és

g)

karosszéria típusa.

8.1.1.

Adott esetben az I., II., III, IV. típusú vizsgálatokat és az OBD-re vonatkozó vizsgálatokat kell az előírás A. táblázatában leírtak szerint elvégezni. A gyártás megfelelőségére vonatkozó konkrét eljárásokat a 8.2–8.10. szakasz írja elő.

8.2.1.

Az I. típusú vizsgálatot a típus-jóváhagyási tanúsítványban leírt járművön kell elvégezni. Ha az I. típusú vizsgálatot olyan típusjóváhagyás esetében kell elvégezni, amelynek egy vagy több kiterjesztése van, az I. típusú vizsgálatokat vagy az eredeti információs csomagban leírt járművön, vagy az adott kiterjesztésre vonatkozó információs csomagban leírt járművön kell elvégezni.

8.2.2.

A jóváhagyó hatóság által végzett kiválasztást követően a gyártó már nem végezhet semmilyen beállítást a kiválasztott járművön.

8.2.2.1.

Három járművet kell véletlenszerűen kiválasztani a sorozatból, és megvizsgálni az előírás 5.3.1. szakaszában leírtak szerint. A romlási tényezőket ugyanilyen módon kell használni. A határértékeket az 5.3.1.4. szakasz 1. táblázata tartalmazza.

8.2.2.2.

Ha a jóváhagyó hatóság elfogadja a gyártó által megadott gyártási szórást, a vizsgálatot az előírás 1. függeléke szerint kell elvégezni. Ha a jóváhagyó hatóság nem fogadja el a gyártó által megadott gyártási szórást, a vizsgálatokat ezen előírás 2. függeléke szerint kell elvégezni.

8.2.2.3.

A sorozatgyártás megfelelőségét vagy meg nem felelőségét a járművek mintavétellel történő vizsgálata során határozzák meg a vonatkozó függelékben alkalmazott vizsgálati kritériumok alapján, attól függően, hogy az összes szennyező anyag tekintetében „megfelelő” minősítés, vagy egy szennyező anyagra vonatkozóan „nem megfelelő” minősítés született-e.

Ha egy szennyező anyag „megfelelő” minősítést kapott, ezt a döntést nem változtathatja meg a többi szennyező anyag vonatkozásában végzett további vizsgálatok eredménye.

Ha nem született „megfelelő” minősítés valamennyi szennyező anyag tekintetében és egy szennyező anyag sem kapott „nem megfelelő” minősítést, a vizsgálatot egy másik járművön is el kell végezni (lásd a 2. ábrát).

2.   ábra

8.2.3.

Az előírás 5.3.1. szakaszának követelményei ellenére a vizsgálatokat olyan járműveken kell elvégezni, amelyek egyenesen a gyártószalagról jönnek.

8.2.3.1.

A gyártó kérésére azonban a vizsgálatokat végrehajthatják olyan járművön is, amely:

A bejáratási eljárást a gyártó hajtja végre, akinek vállalnia kell, hogy semmilyen beállítást sem végez ezeken a járműveken.

8.2.3.2.

Ha a gyártó kívánja bejáratni a járműveket („x” km, ahol x ≤ 3 000 km szikragyújtású motorral felszerelt járműveknél és x ≤ 15 000 km kompressziós gyújtású járműveknél), az eljárás a következő:

8.2.3.3.

Az összes ilyen vizsgálatot kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal kell elvégezni. Azonban a gyártó kérésére a 10. mellékletben vagy a 10a. mellékletben leírt referencia-tüzelőanyagok is használhatóak.

8.3.1.

Ha III. típusú vizsgálatot kell végrehajtani, akkor ezt minden, a 8.2. szakaszban meghatározott I. típusú gyártásmegfelelőségi vizsgálatra kiválasztott járművön el kell végezni. A 6. mellékletben megadott feltételek érvényesek.

8.4.1.

Ha IV. típusú vizsgálat végrehajtására van szükség, ezt a 7. mellékletnek megfelelően kell elvégezni.

8.5.1.

Ha a fedélzeti diagnosztikai rendszer teljesítményének ellenőrzésére van szükség, azt a következő követelmények szerint kell elvégezni:

8.6.1.

A gyártás megfelelőségére vonatkozó vizsgálatokat el lehet végezni kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyaggal, amelynek C3/C4 aránya a referencia-tüzelőanyagok aránya közé esik PB-gáz esetében, vagy amelynek Wobbe-indexe a szélsőséges a referencia-tüzelőanyagok Wobbe-indexe között van földgáz–biometán esetében. Ilyenkor a tüzelőanyag-elemzést be kell nyújtani a jóváhagyó hatóság számára.

9.2.4.1.

égési folyamat (kétütemű, négyütemű, forgódugattyús);

9.2.4.2.

hengerek száma;

9.2.4.3.

a hengertömb kialakítása (soros, V vagy sugaras elrendezésű, vízszintesen egymással szemben elhelyezett, egyéb). A hengerek dőlésszöge vagy tájolása nem feltétel;

9.2.4.4.

tüzelőanyag-adagolás módja (pl. közvetett vagy közvetlen befecskendezés);

9.2.4.5.

hűtőrendszer típusa (levegő, víz, olaj);

9.2.4.6.

szívás módja (természetes szívás, nyomás alatt történő szívás);

9.2.4.7.

tüzelőanyag, amelyre a motort tervezték (benzin, dízel, földgáz–biometán, PB-gáz stb.). A kettős üzemű járművek tiszta gázüzemű járművekkel csoportosíthatóak, feltéve, hogy az egyik tüzelőanyag közös;

9.2.4.8.

katalizátor típusa (háromutas katalizátor, soványkeverékes NOX-csapda, szelektív redukciós katalizátor, soványkeverékes NOX-katalizátor vagy egyéb);

9.2.4.9.

részecskecsapda típusa (van vagy nincs);

9.2.4.10.

kipufogógáz-visszavezetés (van vagy nincs, hűtött vagy nem hűtött); és

9.2.4.11.

járműcsaládon belül a legnagyobb motor hengerűrtartalma mínusz harminc százalék.

9.2.5.1.

a gyártó neve és címe;

9.2.5.2.

a gyártó által szolgáltatott információk által lefedett területek meghatalmazott képviselőjének neve, címe, telefon- és faxszáma valamint e-mail címe;

9.2.5.3.

a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járművek modellneve(i);

9.2.5.4.

adott esetben a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járműtípusok listája, vagyis a használatban lévő járműcsalád a 9.2.1. szakasznak megfelelően;

9.2.5.5.

a használatban lévő járműcsaládhoz (VIN előtag) tartozó járműtípusokra érvényes jármű-azonosító (VIN) kódok;

9.2.5.6.

a használatban lévő járműcsaládhoz tartozó járműtípusokra vonatkozó típusjóváhagyások száma, beleértve a kiterjesztéseket és a területi javításokat/visszavonásokat (átdolgozásokat);

9.2.5.7.

a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járművek típusjóváhagyásaira vonatkozó kiterjesztések és területi javítások/visszavonások részletei (ha a jóváhagyó hatóság kéri);

9.2.5.8.

az az időszak, amely alatt a gyártó összegyűjtötte az adatokat;

9.2.5.9.

a gyártó által közölt adatokban szereplő járműépítési időszak (pl. a 2007. naptári év során gyártott járművek);

9.2.5.10.

a gyártó által a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott eljárás, beleértve a következőket:

9.2.5.11.

a gyártó által a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott eljárás eredményei, beleértve a következőket:

9.2.5.12.

a fedélzeti diagnosztikai rendszer jelzéseinek feljegyzése.

a)

úgy határoz, hogy a járműtípus vagy a járműcsalád üzem közbeni megfelelősége kielégítő, és további intézkedéseket nem tesz;

b)

úgy határoz, hogy a gyártó által biztosított adatok nem elegendőek a döntés meghozatalához, és további információkat vagy vizsgálati adatokat kér a gyártótól;

c)

úgy határoz, hogy a jóváhagyó hatóságtól vagy a szerződő fél által végzett felügyeleti ellenőrző programokból származó adatok alapján a gyártó által nyújtott információk nem elegendőek a döntés meghozatalához, és a gyártótól további információkat vagy vizsgálati adatokat kér;

d)

úgy határoz, hogy a járműtípus vagy a használatban lévő járműcsalád részét képező járműtípus üzem közbeni megfelelősége nem kielégítő, és a 3. függelék értelmében lefolytatja e járműtípus vizsgálatát.

10.1.

A módosítás értelmében a járműtípusra megadott jóváhagyást visszavonhatják, ha nem teljesülnek a fenti 8.1. szakaszban rögzített követelmények, vagy ha a kiválasztott mintajármű(vek) nem felel(nek) meg a fenti 8.1.1. szakaszban leírt vizsgálatokon.

10.2.

Ha az előírást alkalmazó szerződő fél visszavonja a korábban megadott jóváhagyást, erről késedelem nélkül köteles értesíteni az előírást alkalmazó többi szerződő felet az előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

12.1.1.

A 06. módosítássorozat hatálybalépésének hivatalos napjától kezdődően az előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a jóváhagyás megadását a 06. módosítássorozattal módosított előírás értelmében.

12.2.1.

Az előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is megadhatják azon járművekre a jóváhagyást, amelyek megfelelnek ezen előírás korábbi szintjeinek, feltéve, hogy a járműveket olyan országokba irányuló exportra szánják, amelyek a vonatkozó követelményeket saját nemzeti jogszabályaikban fogják alkalmazni.

[]

=

koncentráció térfogatszázalékban

K1

=

átalakítási tényező NDIR-mérésről FID-mérésre (a mérőeszköz gyártója határozza meg)

Hcv

=

hidrogén-szén atomszámarány:

Ocv

=

oxigén-szén atomszámarány: