27.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/1

(1)

2006. január 28-án a 134/2006/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: a KNK) származó emelőkaros gyorsfűzők közösségi behozatalára.

(2)

A dömping és a károkozás vizsgálati időszaka (továbbiakban: a VI) a 2004. január 1-jétől2004. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki. A kár elemzése szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2001. január 1-jétől a VI végéig tartó időszakra (a továbbiakban: az érintett időszak) terjedt ki.

(3)

A KNK-ból származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetését követően néhány érdekelt fél írásban észrevételeket nyújtott be. Azoknak a feleknek, akik ezt igényelték, szóbeli meghallgatásra is lehetőségük volt.

(4)

A Bizottság folytatta mindazon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket végleges megállapításaihoz szükségesnek ítélt. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket megvizsgálták, és adott esetben az ideiglenes megállapításokat azokkal összhangban módosították.

(5)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésében az érintett terméket a rendszerint papírlapok és egyéb dokumentumok irattartókban vagy mappákban történő tárolására használt emelőkaros gyorsfűzőként határozták meg. Ezen emelőkaros gyorsfűző a KNK-ból származó, rendszerint az ex 8305 10 00 KN-kód alá sorolt termék (a továbbiakban: az érintett termék), amely hordozólapon elhelyezkedő, íves, rögzített (általában kettő) fémelemből áll, legalább egy nyitó szerkezettel rendelkezik, lehetővé téve a papírlapok és egyéb dokumentumok elhelyezését és rendszerezését.

(6)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az emelőkaros gyorsfűzők egyik különleges típusát ki kell zárni az érintett termék meghatározásából, mivel i. ez a fajta termék az érdekelt fél tulajdonába tartozó szabadalmazott modell szerint készül és nem állítja elő más gyártó, ii. egy kínai termelő kizárólagos ellátási szerződéssel rendelkezik a termékre vonatkozóan, iii. ezt a fajta gyorsfűző a szabványos emelőkaros gyorsfűzőhöz képest egy jobb minőségű és jobb kivitelezésű emelőkaros mappa, ezért nem konkurense a szabványos emelőkaros gyorsfűző piac szegmensének, és iv. a magasabb előállítási költség miatt gazdasági szempontból nem helyettesíthető a szabványos emelőkaros gyorsfűzővel.

(7)

Egy másik érdekelt fél ugyanakkor azt állította, hogy valamennyi emelőkaros gyorsfűző ugyanazon jellemzőkkel, funkcióval és elosztási csatornákkal rendelkezik. Azt állította ezenkívül, hogy az előállítási folyamatok és költségek nem releváns kérdések az érintett termék meghatározása szempontjából. Hozzátette azt is, hogy az emelőkaros gyorsfűzők egy típusának (amelyet kizárólag az emelőkaros mappák egy termelője használ) bármilyen kedvezményes elbánásban való részesítése komoly versenytorzuláshoz vezethet az emelőkaros gyorsfűzők közösségi piacán és az emelőkaros mappák közösségi piacán egyaránt.

(8)

Megállapították, hogy a szabadalmazott modell, illetve egy exportáló termelő és egy európai felhasználó közötti kizárólagos szerződés nem indokolja ennek a fajtának az érintett termék és a hasonló termék meghatározásából való kizárását. Az érintett termék továbbra is az ismertetett jellemzőkkel rendelkező emelőkaros gyorsfűző, tekintet nélkül arra, hogy szabadalmaztatott-e, illetve kizárólagos szerződés révén szerzik-e be. Azt is meg kell jegyezni, hogy a gyártási folyamatok, a termelési költségek és a minőségbeli eltérések nem relevánsak a hasonló termék meghatározása szempontjából.

(9)

A vizsgálat megerősítette továbbá, hogy valamennyi termékfajta – beleértve a fenti (6) preambulumbekezdésben említett, az érintett termék meghatározásából az egyik fél megítélése szerint kizárandó különleges típusú emelőkaros gyorsfűzőt – ugyanazon technikai és fizikai jellemzőkkel és funkcióval rendelkezik, és hogy az emelőkaros mappa piaca nem osztható fel világosan meghatározható piaci szegmensekre. A közösségi piacon így valamennyi emelőkaros gyorsfűző egymással helyettesíthető és egymással konkurensek. Ezért az emelőkaros gyorsfűzők valamennyi fajtája az érintett termék és a hasonló termék meghatározása alá tartozik. Következésképpen a fenti (6) preambulumbekezdésben ismertetett állítást el kell utasítani.

(10)

A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (11)-(16) preambulumbekezdésének megállapításai megerősítést nyernek.

(11)

Az ideiglenes rendelet (17)–(50) preambulumbekezdése mutatja be azt az általános módszert, mellyel megállapították, hogy az emelőkaros gyorsfűzők Közösségbe irányuló behozatala dömpingelt volt. Az ideiglenes rendeletben bemutatott általános módszer a lent említett módosítások figyelembe vételével, ezúton megerősítést nyert.

(12)

Az egyik (EE-ben részesülő) vállalat azt állította, hogy PGE-ben kellett volna részesülnie, és hogy a vizsgálat – különösen a második (könyvelés és könyvvizsgálat) és a harmadik (korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott torzulások) kritériumra való tekintettel – nem megfelelően határozta meg helyzetét. A vállalat azonban semmilyen bizonyítékkal nem szolgált ezen állítás megerősítéséhez.

(13)

Új tények és egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (17)–(25) preambulumbekezdésében szereplő, a PGE-re vonatkozó megállapítások megerősítést nyertek.

(14)

Az ideiglenes rendelet (29) preambulumbekezdésében az EE-ben részesülő első vállalat tekintetében (azaz Dongguan Nanzha Leco Stationery) tett megállapítások megerősítést nyernek.

(15)

Az ideiglenes rendelet (30) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően az EE-ben részesített másik vállalatot együttműködés elmulasztása miatt később kizárták a vizsgálatból. A vállalat reakcióinak hiányában az ideiglenes rendelet (30) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

(16)

A lenti megállapítások a PGE-ben nem részesülő valamennyi exportáló termelőre vonatkozó rendes érték meghatározására vonatkoznak.

(17)

Az iráni termelőtől származó valamennyi rendelkezésre álló információ vizsgálata után azt kellett megállapítani, hogy az információk hiányosak és/vagy ellentmondásosak voltak és így nem lehetett őket a végleges rendes érték kiszámításának alapjául használni. Ezért az alaprendelet 2 cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően egy másik elfogadható alapot használtak a rendes érték kiszámítására.

(18)

Az emelőkaros gyorsfűzőket előállító egyéb harmadik országokból származó információk hiánya miatt a panaszból és a közösségi gazdasági ágazattól származó adatok szolgáltatják a legelfogadhatóbb adatot a végleges rendes érték megállapításához. A vizsgálat során nyert különleges ellenőrzött adatokat tekintetbe véve – különösen a nyersanyag és az áruszállítás áraira vonatkozóan – kiigazításokat végeztek.

(19)

Az EE-ben részesülő exportáló termelő azt állította, hogy kapcsolt importőr esetében hibák fordultak elő az értékesítési, általános és adminisztratív költségek szintjére és a nyereségre vonatkozóan, és hogy a gyártelepi exportárakat felállító alkalmazott értékesítési, általános és adminisztratív költségeket kétszeresen vették figyelembe. Ezen exportáló azt állította továbbá, hogy a kapcsolt vállalatok esetében az értékesítési, általános és adminisztratív költségekre vonatkozó adatokat és a nyereségeket felül kell vizsgálni, a vállalat által a helyszíni látogatások után rendelkezésre bocsátott új számítások szerint.

(20)

A fenti állítások vizsgálata kimutatta, hogy az értékesítési, általános és adminisztratív költségek számításába elírási hiba csúszott. A hibát ennek megfelelően kijavították. A vállalat által rendelkezésre bocsátott új adatokat azonban el kellett utasítani, mivel a vizsgálat folyamán már nem lehetett őket tovább ellenőrizni.

(21)

Ezért az ideiglenes rendelet (41) és (42) preambulumbekezdéseiben meghatározott általános módszer megerősítést nyer.

(22)

A (16)–(18) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint megállapított rendes értéket és a (19)–(21) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgált exportárakat ex-gyár paritáson, azonos kereskedelmi szinten hasonlították össze. A rendes érték és az exportárak tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek állítólag és bizonyítottan is befolyásolták az árakat, valamint azok összehasonlíthatóságát. Kiigazításokat a jutalékok, a szállítás, a biztosítás, a kezelési és rakodási költségek, a járulékos költségek és a hitelköltségek vonatkozásában fogadtak el.

(23)

A rendes értékhez és az exportárhoz való kiigazításokat követően a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezett, az EE-ben részesülő exportőrre alkalmazandó végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(24)

Az ideiglenes adatok nyilvánosságra hozatalát követően nem érkeztek a dömpingkülönbözetnek az összes többi exportáló termelő számára való kiszámítási módszerre vonatkozó megjegyzések. A rendes érték kiigazítása azonban a – közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett – végleges dömpingkülönbözet értékét 47,4 %-ra módosította az összes többi exportáló termelő esetében.

(25)

Néhány érdekelt fél jelezte, hogy egy bizonyos termelőt, akit ideiglenesen besoroltak a közösségi termelés és a közösségi gazdasági ágazat meghatározásába, ki kell onnan zárni, mert állítások szerint kapcsolatban áll egy kínai exportáló termelővel és (különösen a VI alatt) nagy mennyiségben importált kínai emelőkaros gyorsfűzőt. Kérelmezték tehát, hogy a vállalatot egyaránt zárják ki a közösségi termelés meghatározásából és a kár megállapítását célzó vizsgálatából.

(26)

Mint ismeretes, az említett termelő helyzetét az ideiglenes rendelet (55)–(57) preambulumbekezdése részletesen ismerteti. Helyzetének az ideiglenes rendelet (4) cikke rendelkezéseinek fényében történő újbóli vizsgálata során emlékeztetni kell arra, hogy a termelő magatartása nem tért el az egyéb olyan panaszosokétól, akik nem állnak kapcsolatban közösségi termelőkkel. Megállapították ezen felül, hogy a közösségi termelő sem jogi, sem működési szempontból nem tudta ellenőrizni az exportáló termelőt, amely termékeit importálta. A kérelmet ezért elutasították.

(27)

A közösségi termeléssel kapcsolatos új észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (51)-(58) preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi össztermeléssel kapcsolatos ideiglenes megállapítások.

(28)

Egy érdekelt fél úgy vélekedett, hogy egy másik közösségi termelőt is ki kell zárni a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából. Az első indok szerint a termelő állítólag nagy mennyiségű emelőkaros gyorsfűzőt árul kapcsolt fogyasztóknak és emelőkaros gyorsfűzőt kötött felhasználásra is használ. Ezen kívül pedig az említett termelő nem működött teljes mértékben együtt a vizsgálat során, például nem bocsátott a határidőn belül az érdekelt felek rendelkezésére teljes dokumentációt.

(29)

Ezen állítás vizsgálata után kiderült, hogy az említett termelő együttműködése a vizsgálatban elégtelen volt. A termelőt ezért ki kell zárni a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából, illetve termelését is ki kell zárni a közösségi termelésből.

(30)

A vizsgálatban teljes mértékben együttműködő, a panaszt támogató négy együttműködő közösségi termelő termelését a VI során hozzávetőlegesen 205 millió emelőkaros gyorsfűző-egységben állapították meg.

(31)

A fenti négy közösségi termelő a közösségi össztermelés 75 %-át képviseli. E vállalatok ezért megfelelően reprezentatívak ahhoz, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett közösségi gazdasági ágazatot alkossák.

(32)

Ebben a rendeletben a lenti táblázatban található abszolút számadatok nem voltak mindig hozzáférhetők. Ezeket az adatokat azért nem lehetett feltárni, mert az átmeneti és a végleges szakasz között egy közösségi termelőt kizártak, és így a rá vonatkozó adatokat összehasonlítás alapján ki lehetett volna számolni.

(33)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi fogyasztás mennyiségét rosszul számolták ki. Különösen azt a problémát emelték ki, hogy az érintett országból történő behozatalra vonatkozó adatok a panaszban foglaltakon alapultak. Azt állították, hogy a vizsgálatban részt vevő felek, különösen az emelőkaros gyorsfűzők termelői és az emelőkaros mappa importőrei, hitelesebb adatokat adtak át a Bizottságnak a fogyasztás meghatározásához.

(34)

A fogyasztás mennyiségét így a vizsgálatban együttműködő felek által szolgáltatott adatok alapján újraszámolták. A lenti táblázatban található adatok a következőkön alapulnak: az európai termelők ellenőrzött eladása, a KNK-ból származó behozatal és a vizsgálatban részt vevő felhasználók és importőrök által rendelkezésre bocsátott egyéb források. A közösségi termelők, importőrök és felhasználók magas fokú együttműködésének köszönhetően ezek az adatok a legmegbízhatóbbak, noha nem lehet kizárni azt a tényt, hogy kis számban léteznek egyéb felhasználók/importőrök is és ezért a behozatalokat némileg alábecsülték.

1.   táblázat

(35)

Az összehasonlításból látszik, hogy a fogyasztás mennyiségében beálló változások hasonlóak az ideiglenes rendelet (63) preambulumbekezdésében leírtakhoz, de annál még pontosabbak. Úgy tűnik, hogy a fogyasztás legnagyobb mértékű növekedése 2003 és a VI között történt és nagysága 17 %-ra tehető. Ugyanebben az időszakban a közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyisége csupán 3 %-kal nőtt (lásd a 6. táblázatot), míg a KNK-ból történő behozatal 28 %-kal, azaz több mint 42 millió darabbal emelkedett (lásd a 2. táblázatot).

(36)

A fenti (33) preambulumbekezdésben tett észrevételek alapján a KNK-ból származó emelőkaros gyorsfűzők behozott mennyiségét szintén felülvizsgálták. A változások viszonylag hasonlóak az ideiglenes rendelet (65) preambulumbekezdésében megfigyeltekhez. E változásokat a lenti 2. táblázat foglalja össze.

2.   táblázat

(37)

A legfőbb különbség az ideiglenes rendeletben meghatározott behozatali mennyiséghez képest 2001-re vonatkozik, amikor is a javasolt módszer szerint a kínai emelőkaros gyorsfűzők behozatala 100 millió darabnál kevesebb volt. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy léteznek más importőrök és felhasználók, akik emelőkaros gyorsfűzőket hoztak be a közösségi piacra, de erről a vizsgálatban nem számoltak be; így a (34) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a behozatali adatokat kissé alulbecsülték.

(38)

Az említett érdekelt felek mindamellett azt állították, hogy a fogyasztásra és a behozatalra vonatkozó felülvizsgált adatok azt mutatják, hogy a kínai behozatal piaci részesedése 2002 óta viszonylag egyenletes. A felülvizsgált adatokon alapuló piaci részesedés változása a következő:

3.   táblázat

(39)

A piaci részesedésre vonatkozó felülvizsgált adatok azt mutatják, hogy az érintett időszakban a kínai behozatal jelenléte egyenletesen nőtt a közösségi piacon: 2002-ben 7 százalékponttal, 2003-ban 4 százalékponttal, és a VI alatt ismételten 4 százalékponttal. Ezek a tendenciák hasonlóak az ideiglenes rendelet (65) preambulumbekezdésében megfigyeltekhez.

(40)

Összefoglalva: a felektől származó adatok azt mutatják, hogy az érintett időszakban az emelőkaros gyorsfűzők fogyasztása 41 %-kal, azaz 110 millió egységgel jelentősen megnövekedett. Eközben a KNK-ból származó behozatal jelentősen és egyenletesen, a fogyasztás növekedésénél nagyobb mértékben emelkedett. A felülvizsgált adatok szerint több mint 97 millió darabbal többet hoztak be és a piaci részesedés 36 %-ról 51 %-ra emelkedett.

(41)

Annak ellenére, hogy bizonyos, a behozatalra vonatkozó számításokat felülvizsgáltak, az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdésében tett megállapítások és következtetések – különösen a 2002 és a VI közötti változásokra vonatkozóan – nem állnak ellentmondásban a fenti elemzéssel és így ezek megerősítést nyernek.

(42)

Az érdekelt felektől származó észrevételek következményeképpen újra felülvizsgálták az importárakra vonatkozó adatokat. Kiderült ugyanakkor, hogy a vizsgálatban részt vevő felek nem tudtak teljes, megbízható és ellentmondásmentes adatokkal szolgálni az árakra és a KNK-ból származó behozatalra vonatkozóan. Kizárólag részleges információk álltak rendelkezésre, amelyek különböző értékesítési feltételeken alapultak. Ezeket a részleges adatokat ezért nem lehetett felhasználni az importárak és a kínai behozatal CIF-árainak megbízható meghatározásához. Így az ideiglenes rendelet 3. táblázatában található adatok – amelyek Eurostat árakon alapulnak – megerősítést nyernek.

(43)

A közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett változás után (lásd a (29) preambulumbekezdést) az emelőkaros gyorsfűzők valamennyi kínai exportáló termelője által történő alákínálást újra számították. Az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében meghatározott alákínálási különbözetet 38 %-ra kell emelni, amikor azt a közösségi gazdasági ágazat áraira vonatkozó százalékarányban fejezik ki.

(44)

Ezért az ideiglenes rendelet (67)–(69) pontjában szereplő módszer és következtetések megerősítést nyernek.

(45)

A közösségi gazdasági ágazat összetételének a (29) preambulumbekezdésben említett változását követően a dömpingelt behozatalnak az újradefiniált közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását megvizsgálták, az ideiglenes rendelet (70) preambulumbekezdésében meghatározott módszernek megfelelően.

(46)

A lenti következtetések az összesített és ellenőrzött közösségi gazdasági ágazati adatokon alapulnak, a fennmaradó együttműködő négy közösségi termelőre vonatkozóan. Mivel egy közösségi termelőt kizártak és mivel az ideiglenes rendeletben a kárértékelésre vonatkozóan öt közösségi termelő adatai szerepeltek, a kizárt közösségi termelő bizalmas adatait az ideiglenes rendeletben szereplő adatok és a végleges rendeletben szereplő adatok összehasonlítása segítségével ki lehetne számítani. Ebben a szakaszban ezért az ellenőrzött adatok mellékleve kerülnek bemutatásra. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fennmaradó együttműködő négy közösségi termelőre vonatkozó kármutatók nem különböznek jelentősen az ideiglenes rendeletben az öt termelőre vonatkozóan előzőleg felállított mutatóktól.

(47)

Néhány érdekelt fél azt állította, és ezt indokokkal is alátámasztotta, hogy az ideiglenes rendeletben említett termelőkapacitás nem valósághű. Állításuk szerint a termelőkapacitásnak figyelembe kell vennie a közösségi gazdasági ágazatba beleszámított egyes termelők tényleges piaci helyzetét és ezen termelők valóságos termelési körülményeit. Ezt a kérelmet elfogadták, mert a közösségi gazdasági ágazat kizárólag kis- és középvállalkozásokból áll, amelyek közül néhány csupán heti öt napon működő családi vállalkozás.

(48)

A termelőkapacitásra vonatkozó, a fenti észrevételek alapján tett új becslés a lenti táblázatban található. A termelőkapacitásnak az öt munkanap alapján történő meghatározása miatt (eredetileg hét munkanappal számoltak) kiigazításokra is szükség volt.

4.   táblázat

(49)

A fent említetteknek megfelelően a közösségi gazdasági ágazat összetételének a (29) preambulumbekezdésben említett változása nem befolyásolta az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdésében levont következtetéseket.

(50)

Az alábbi adatok a készletek mennyiségét szemléltetik az egyes időszakok végén.

5.   táblázat

(51)

Amint azt az ideiglenes rendelet (75) preambulumbekezdése részletezi, a közösségi gazdasági ágazat készletei nem számítanak lényeges tényezőnek a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelésekor.

(52)

Az alábbi számadatok a közösségi gazdasági ágazatnak a közösség piacon független fogyasztók számára történő értékesítési mennyiségeit mutatják.

6.   táblázat

(53)

A felülvizsgált adatok elemzése megerősíti az ideiglenes rendelet (77)–(80) preambulumbekezdéseinek következtetéseit. Kiderül belőlük, hogy a közösségi gazdasági ágazat az érintett időszakban képes volt némileg (6 %-kal) növelni értékesítési mennyiségét. Ugyanebben az időszakban a közösségi fogyasztás 41 %-kal, vagyis 110 millió darabbal emelkedett, amint ez a fenti 1. táblázatból is kiderül.

(54)

A közösségi gazdasági ágazat az átlagos értékesítési árak jelentős (14 %-os) csökkenése miatt is kárt szenvedett, miközben a közösségi piacra egyre nagyobb tételben érkezett a dömpingelt behozatal. Emellett az ágazat piaci részesedése is csökkent.

(55)

Az alábbiakban szereplő nyereségességi szinteket az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint állapították meg. A nyereségességi szintek csupán kis mértékben változtak a VI alatt:

7.   táblázat

(56)

Az érintett időszak egészét negatív nyereségesség jellemezte. Az ideiglenes rendelet (82) preambulumbekezdésében szereplő következtetések megerősítést nyernek.

(57)

A beruházások megtérülésével, a pénzforgalommal és a beruházásokkal kapcsolatos felülvizsgált tendenciákat a következő táblázat mutatja be.

8.   táblázat

(58)

Az ideiglenes rendelet (84)–(86) preambulumbekezdésében ismertetetteknek megfelelően a közösségi gazdasági ágazat értékesítési árainak csökkenő tendenciája jelentősen befolyásolta a nyereségességét. Ennek megfelelően ez negatív hatást gyakorolt a nyereségesség szintjéhez kapcsolt kármutatókra. Megjegyezendő, hogy a beruházások megtérülésével és a pénzforgalommal kapcsolatos, fenti negatív tendenciák nagy mértékben a nyereségességnek a 7. táblázatban feltüntetett tendenciáit tükrözik.

(59)

A közösségi gazdasági ágazat csupán 5 %-kal növelte beruházásait. Az is látható, hogy a beruházások jelentősen csökkentek a 2003 és a VI közötti időszakban.

(60)

A tőkebevonási képesség növelésének képességére vonatkozóan az ideiglenes rendelet (86) preambulumbekezdésében tett megállapítások megerősítést nyernek.

(61)

Kimutatható, hogy a közösségi gazdasági ágazat új összetételével e mutatók is megerősítik az ideiglenes rendelet (87) és (88) preambulumbekezdésben szereplő következtetéseket.

(62)

A tényleges dömpingkülönbözet mértékére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(63)

Az ideiglenes rendelet (90) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően a közösségi gazdasági ágazat nem épült fel a korábbi dömping vagy szubvenció hatásaiból.

(64)

A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett időszak alatt a KNK-ból származó behozatal abszolút és relatív értékben véve egyaránt jelentősen emelkedett. A behozatal felülvizsgált adatai szerint a behozott mennyiség 97 millió darabbal emelkedett és a piaci részesedés növekedése ez alatt az időszak alatt elérte a 15 százalékpontot. A felülvizsgált számításokat követően a fenti (43) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a KNK-ból behozott emelőkaros gyorsfűzők ára 38 %-kal kevesebb, mint a közösségi gazdasági ágazat árai (alákínálás).

(65)

Az érintett időszak alatt a fogyasztás jelentős mértékben emelkedett, azonban mindez nem gyakorolt kedvező hatást a közösségi gazdasági ágazatra, mivel értékesítési mennyiségei 6 %-kal emelkedtek, de piaci részesedéséből jelentősen veszített. Az alacsony árú dömpingelt behozatallal szemben a közösségi gazdasági ágazatot a 14 %-os átlagárcsökkenés miatt is kár érte. Néhány egyéb kármutató (például a pénzforgalom és a beruházások megtérülése) változásának vizsgálata szintén megerősíti az ideiglenes rendelet (92) preambulumbekezdésében leírt tendenciákat.

(66)

Továbbá az ideiglenes rendelet (93)–(94) preambulumbekezdésében levont következtetések is megerősítést nyernek.

(67)

A fentiek figyelembevételével megerősítést nyert, hogy a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikkének értelmében jelentős kárt szenvedett.

(68)

A fenti 2. táblázatban említetteknek megfelelően az együttműködő felek által rendelkezésre bocsátott adatok azt jelzik, hogy az érintett időszak alatt a KNK-ból származó behozatal mennyisége jelentősen, 99 %-kal emelkedett, és piaci részesedésük 15 százalékponttal nőtt. Ugyanebben az időszakban a KNK-ból származó emelőkaros gyorsfűzők importárai 11 %-kal csökkentek, és a valamennyi kínai exportáló termelőre vonatkozó átlagos áralákínálás a közösségi piacon a VI alatt 38 %-os volt.

(69)

Az ideiglenes rendelet (97) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően a vizsgálat megerősítette, hogy az alacsony árú és dömpingelt behozatal hulláma időben egybeesett a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlásával. 2003 és a VI között a kínai behozatal 42 millió darabbal emelkedett, amit jelentős áralákínálás kísért. A kínai behozatal piaci részesedése ezért 4 százalékpontot emelkedett. Ugyanebben az időszakban a közösségi gazdasági ágazat 12 %-ot veszített piaci részesedéséből, noha áraikat körülbelül 4 %-kal csökkentették és értékesítési mennyiségeiket sikerült növelniük. Megfelelően figyelembe véve ezeket a megállapításokat, az ideiglenes rendelet (97) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítést nyernek.

(70)

Megerősítést nyer az is – mint ahogyan ezt az ideiglenes rendelet (98) preambulumbekezdésében említették – hogy a dömpingmagatartást gyakorló kínai exportőröknek sikerült növelniük piaci részesedésüket, jelentős szerepre tettek szert a közösségi piacon, megingatva a közösségi gazdasági ágazat közösségi piaci pozícióját az érintett időszak alatt.

(71)

Az együttműködő felektől származó adatok alapján (lásd a (34) preambulumbekezdést) a harmadik országokból származó behozatali mennyiségek a következők:

10.   táblázat

(72)

A fenti adatok alapján megállapították, hogy az egyéb harmadik országokból származó kis mennyiségű behozatal (amely 2001-ben a piaci részesedés körülbelül 2 %-ra tehető és a VI alatt 0 %-ra csökkent) nem okozhatta a közösségi gazdasági ágazatot ért kárt.

(73)

Ezért az ideiglenes rendelet (99)–(101) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítést nyernek.

(74)

Mivel nem hoztak nyilvánosságra új információkat, ezért az ideiglenes rendelet (102)–(105) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítést nyernek.

(75)

A közösségi gazdasági ágazat meghatározásának felülvizsgálata miatt újra kellett vizsgálni a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítményét, illetve azt, hogy az emelőkaros gyorsfűzők közösségi gazdasági ágazat által történő kivitele okozhatta-e VI alatt elszenvedett kárt. A közösségi gazdasági ágazat exportmennyiségét az alábbi táblázat foglalja össze:

11.   táblázat

(76)

Az újbóli vizsgálat megerősítette, hogy a közösségi gazdasági ágazat fő piacát mindig is a közösségi piac jelentette. A Közösségen kívülre irányuló export 2001-ben az összértékesítés 17 %-át, a VI alatt csupán 7 %-át jelentette. Az exportértékesítésben bekövetkezett legfőbb csökkenés 2001 és 2002 között történt, amikor is az exportértékesítés 34 %-kal csökkent. Ezt követően a VI végéig az export egyenletesen csökkent. A rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy ez a helyzet hasonló ahhoz, amelyet az ideiglenes rendelet (107)–(109) preambulumbekezdésében ismertettek.

(77)

Az egyik fél azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ért kár oka az volt, hogy a VI alatt az exportpiacon történő értékesítés csökkent. Ez a fél azt is állította, hogy egy kiegyensúlyozott gazdasági ágazat, amennyiben fő piacán versennyel áll szemben, exportértékesítését harmadik országok felé terelné. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy mivel a közösségi piacon káros dömpinggel állt szemben, a közösségi gazdasági ágazat nem volt olyan helyzetben, hogy harmadik országba történő exporttevékenység kiépítésével kompenzálhatta volna értékesítési veszteségeit

(78)

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a Közösség jelenti az emelőkaros gyorsfűzők és származékos termékei (azaz emelőkaros mappák) legfőbb piacát az egész világon. A vizsgálat ráadásul a közösségi gazdasági ágazatnak a közösségi piacon elfoglalt gazdasági helyzetére összpontosított. A számos kármutató (mint például az értékesítési mennyiség, az értékesítési árak és a nyereségesség) elemzése ennek megfelelően kizárólag a közösségi gazdasági ágazatnak a közösségi piacon elfoglalt gazdasági helyzetén alapult és az exportteljesítmény azt nem befolyásolta.

(79)

Emellett noha az exportértékesítési mennyiség csökkenése hozzájárulhatott bizonyos kármutatók (mint például a termelés) romlásához, és hatással lehetett a közösségi gazdasági ágazat egészének helyzetére, ez nem indokolja az emelőkaros gyorsfűzőknek a közösségi piacon történő értékesítésével kapcsolatban a közösségi gazdasági ágazatnak a közösségi piacon a VI alatt tapasztalt számottevő árcsökkenését, a piaci részesedés visszaesését és a nyereségesség csökkenését. Az exportteljesítmény ezért nem szakította meg azt az okozati kapcsolatot, amely a közösségi gazdasági ágazatot ért kár és a KNK-ból származó emelőkaros gyorsfűzők dömpingelt importja között áll fenn.

(80)

Az ideiglenes rendelet (110) preambulumbekezdésében tett következtetés így megerősítést nyer.

(81)

Néhány érdekelt fél jelezte, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ért kár fő oka az EUR/USD átváltási árfolyam ingadozása volt, amely 2001 és 2004 között körülbelül 40 % volt. Azt állították, hogy a beszerzési kérdésekben az átváltási árfolyam ingadozása volt az egyik fő mozgatórugója a felhasználók közösségi és a KNK-beli termelők közüli választásnak. Rámutattak arra is, hogy a kínai exportőrök az Unióban székelő fogyasztóknak az értékesítéseket általában USD-ben számlázzák. Amikor a számlát EUR-ban állítják ki, az árhoz kapcsolódó EUR/USD átváltási árfolyamot rendszerint a rendelés leadásakor állapítják meg. Ez a módszer minden jel szerint kompenzálja a kínai exportőrök által USD-ben megállapított árak ebben az időszakban történő emelkedését. Ennek megfelelően a kárra vonatkozó megállapításokról azt állították, hogy nem állnak összefüggésben a KNK-ból jövő állítólagos dömpinggel.

(82)

Megerősítést nyert, hogy az EUR és az USD közötti átváltási árfolyam ingadozása az érintett időszak alatt jelentős volt. Kimutatták azonban, hogy 2003 és a VI között az ingadozás 10 %-ra korlátozódott. Mindamellett egyértelmű, hogy az átváltási árfolyam változása nem indokolhatja a KNK-ban a VI alatt megfigyelt dömpingkülönbözetet, mivel e változás nem volt hatással a dömping kiszámítására.

(83)

Az átváltási árfolyamnak a közösségi piaci értékesítési árakra gyakorolt hatásával kapcsolatos elméleti számítások rámutatnak, hogy a kínai exportőrök által történő alákínálás még a valutaárfolyamok ingadozásai nélkül is jelentős maradna a VI alatt. Még fontosabb az a tény, hogy az árfolyam ingadozásainak állítólagos hatásai nem tartozhatnak bele az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdése szerinti „egyéb tényező” kategóriájába. A fent említett rendelkezés szerinti egyéb tényezők kizárólag a dömpingelt behozatalon kívüli tényezőket jelentik. Az alkalmazandó árfolyam azonban a dömpingelt behozatal exportárát határozza meg, azaz magára a dömpingelt behozatalra vonatkozik, nem pedig valami olyasmire, ami károsíthatná a közösségi gazdasági ágazatot.

(84)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a felek nem szolgáltak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az árfolyam ingadozásai megkérdőjelezhetnék a közösségi gazdasági ágazatot ért anyagi kár és a dömpingelt behozatal között megállapított okozati összefüggést.

(85)

Egy felhasználó azzal érvelt, hogy az acélipart érintő komoly válsághelyzet az emelőkaros gyorsfűzők termelésében használt nyersanyag árának drámai emelkedéséhez vezetett az érintett időszakban. A felhasználó azt állította, hogy az acélár növekedése 2004 első negyedévében 25–40 % között volt.

(86)

Az acélágazatban bekövetkezett áremelkedések valóban az egész világra kiterjedtek és valamennyi acél-felhasználóra hatást kellett volna gyakorolniuk, különösen a VI alatt. Az acélfelhasználók normális reakciója ennek megfelelően az lett volna, hogy a költségek emelkedését a származékos termék értékesítési áraiba építik be. A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy 2003 és a VI között (azaz az acélipari válsághelyzet alatt) a kínai exportárak átlagosan csupán 5 %-kal emelkedtek. E megállapítások rámutatnak arra, hogy az acélárak 40 %-os emelkedése ellenére a kínai exportáló termelők nem igazították ki exportáraikat, valamint hogy a VI alatt alacsony és dömpingelt árakon exportáltak a közösségi piacra.

(87)

A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat nyersanyag-költségei különösen a VI alatt jelentősen emelkedtek, ugyanakkor a közösségi gazdasági ágazat a KNK-ból származó alacsony árú dömpingelt behozatal által létrejött jelentős alákínálás miatt nem tudta kiigazítani értékesítési árait.

(88)

Megerősítést nyer tehát az a tény, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárt nem az acélár emelkedése okozta.

(89)

A fenti elemzés alapján az ideiglenes rendelet (111) preambulumbekezdésében levont következtetés megerősítést nyer.

(90)

A közösségi gazdasági ágazat és a beszállítók érdekével kapcsolatban benyújtott információk hiányában az ideiglenes rendelet (114)–(121) preambulumbekezdésében tett megállapítások megerősítést nyernek.

(91)

Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi piacon jelen lévő 8 felhasználótól és két importőrtől érkeztek válaszok, ami a közösségi összfogyasztás 51 %-át jelenti. A felhasználók rendszerint importőrök is, mivel emelőkaros mappákat importálnak és származékos termékeket, azaz emelőkaros mappákat állítanak elő. E felek üzleti tevékenysége jelentős, az emelőkaros gyorsfűzők előállítása azonban a teljes tevékenységüknek mindössze 22 %-át teszi ki.

(92)

Néhány felhasználó ismételten hangsúlyozta azt az állítást, miszerint bármely kivetett dömpingellenes intézkedés a közösségi gazdasági ágazat elégtelen kapacitása miatt ellátási hiányt okoz a Közösségben. Azzal érveltek, hogy az elégtelen európai termelőkapacitás ellenére a kereslet 40–50 %-os szintet ért el. Szerintük rá vannak kényszerítve arra, hogy importáljanak és így jelentős összegű vámot fizessenek annak érdekében, hogy tevékenységüket szinten tudják tartani.

(93)

Meg kell jegyezni, hogy a felhasználók nem támasztották alá bizonyítékokkal azt az állítást, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt vagy után a közösségi piacon hiány lett volna emelőkaros gyorsfűzőkből. A közösségi gazdasági ágazat és a közösségi piacon jelen lévő egyéb termelők továbbá rendelkeznek szabad termelőkapacitással. Szükség esetén további beruházásokra kerülhet sor, és a közösségi termelők könnyedén növelhetik a munkaerőt is annak érdekében, hogy kielégítsék a dömpingelő gyakorlattól nem torzult piac igényeit. A közösségi piac ezenkívül nem zárja be kapuit a KNK-ból származó behozatal előtt és ezek a termékek nem dömpingelt árakon továbbra is elérhetők lesznek valamennyi felhasználó számára. E kérelem alapjául a felhasználói iparág csökkent versenyképességétől való félelem szolgál, amelyet az alábbi (94)–(97) preambulumbekezdés tárgyal.

(94)

Az intézkedéseket oly módon kell bevezetni, hogy ne befolyásolják lényegesen a felhasználói iparág versenyképességét, mivel a Közösség valamennyi felhasználója hozzáférhetne alternatív ellátási forrásokhoz. A dömpingellenes intézkedések elvileg nem lehetnének hatással e gazdasági ágazat exportteljesítményére és a termelési költségek növekedése nem lenne jelentős.

(95)

A lehetséges költségnövekedések azokat a vállalatokat érinthetik, amelyek elsősorban kínai származású, alacsony árú dömpingelt termékeket vásárolnak. A legkedvezőbb esetben – figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazat jelenlegi piaci részesedését – a javasolt intézkedések átlagosan 2,0 %-os költségemelkedéshez vezethetnek a származékos termék átlagköltségének tekintetében. A legkedvezőtlenebb esetben a költségemelkedés 3 %-os lesz. E költségemelkedés azonban enyhülhet is, amennyiben a felhasználók képesek lesznek a költségnövekedés egy részét fogyasztóikra hárítani, ami elképzelhető.

(96)

Az ideiglenes rendelet (128) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően azonban a dömpingellenes intézkedések bevezetésének a közösségi piacon zajló tényleges verseny javulását, továbbá a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének és piaci részesedésének megerősödését kellene eredményeznie. Rövid távon mindez lehetővé tenné, hogy a közösségi piacon a tényleges verseny fokozódjon, és az indokolatlan áremelkedés elkerülhető legyen.

(97)

Összességében úgy ítélték meg, hogy az egyes felhasználók költségeit érintő kedvezőtlen hatások nem olyan jellegűek, hogy megakadályozzák az intézkedések bevezetését.

(98)

A vizsgálat kimutatta, hogy dömpingellenes intézkedések hiányában a közösségi gazdasági ágazat valószínűleg eltűnne, mivel pénzügyi helyzete már így is nagyon sérülékeny. Az emelőkaros gyorsfűzők előállítói ezáltal külső forrásoktól függnének és a verseny jelentősen csökkenne. A dömpingellenes intézkedéseket oly módon kellene bevezetni, hogy anélkül állítsák vissza a hatékony kereskedelmi feltételeket, hogy indokolatlan terheket vagy előnyöket hárítanának az emelőkaros gyorsfűzőket a közösségi piacon vásárló vagy eladó felekre.

(99)

Megállapítható tehát, hogy a végleges intézkedések nem ellentétesek a Közösség érdekével.

(100)

Az ideiglenes rendelet (133)–(136) preambulumbekezdésében kifejtett módszer alapján a bevezetni kívánt intézkedések szintjének megállapítása céljából kárelhárító szintet számítottak ki.

(101)

A kárkülönbözet kiszámításához az ideiglenes rendelet 5 %-ban határozta meg a közösségi gazdasági ágazat elvárható haszonkulcsának szintjét, ami óvatos becslésnek tekinthető, és amelyet a kárt okozó dömping hiányában ésszerűen el lehet érni.

(102)

Egyik fél azt állította, hogy a kárkülönbözetet nem a közösségi gazdasági ágazat termelési költségére és az ésszerű haszon összegére kell alapozni, mivel a közösségi gazdasági ágazat nem hatékony és termelési költsége a kelleténél magasabb. E fél ugyanakkor állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal. A vizsgálat nem bizonyította, hogy el kellene térni az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdésében követett módszertől.

(103)

A kérdéssel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (133)–(136) preambulumbekezdésében meghatározott módszer megerősítést nyer.

(104)

Az eddigiek fényében és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a KNK-ból származó emelőkaros gyorsfűzők behozatala esetében számított dömpingkülönbözet szintjén, mivel megerősítést nyert, hogy a kárkülönbözetek a megállapított dömpingkülönbözeteknél minden esetben magasabbak voltak.

(105)

A fentiek alapján a végleges vámok a következők:

(106)

Az ebben a rendeletben az egyedi vállalatra meghatározott dömpingellenes vámtételt a jelen vizsgálat ténymegállapításai alapján állapították meg. Ezért a szóban forgó vámtétel a jelenlegi vizsgálat alatt e vállalat tekintetében megállapított helyzetet tükrözi. Ez a vámtétel (az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal szemben) így kizárólag az érintett országból származó, és a vállalat, vagyis az említett meghatározott jogi személy által előállított termékek importjára alkalmazandó. Azon importtermékek esetében, amelyeket bármely más, e rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalat állított elő, beleértve azokat a jogalanyokat is, amelyek kapcsolt viszonyban állnak a konkrétan említettekkel, nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(107)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtétel alkalmazására irányuló bármilyen kérelmet a Bizottsághoz kell címezni (3) (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást, vagy új termék vagy értékesítési egységek létrehozását követően), minden lényeges, és különösen a vállalatnak a termeléshez kapcsolódó tevékenységeiben bekövetkezett módosításokra, például az ilyen névváltozáshoz vagy a termelésben és értékesítési egységben bekövetkező változáshoz kapcsolódó hazai és exportértékesítésekre vonatkozó információval együtt. Szükség esetén ebben az esetben a rendelet az egyéni vámtételekben részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosításra kerül.

(108)

A dömpingellenes vám megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a maradványjellegű vám szintje nemcsak a nem együttműködő exportőrökre vonatkozik, hanem azokra a vállalatokra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak. Az utóbbi vállalatokat azonban arra kérik fel – amennyiben az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése második szakasza előírásainak megfelelnek –, hogy nyújtsanak be kérelmet az említett cikk szerinti felülvizsgálatra, hogy helyzetüket egyénileg lehessen megvizsgálni.

(109)

Figyelembe véve a megállapított dömpingkülönbözetek nagyságát és a közösségi gazdasági ágazatnak okozott anyagi kár szintjét, szükségesnek ítélték a 134/2006/EK bizottsági rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeknek a véglegesen kivetett vám mértékében történő beszedését. Amennyiben a végleges vámok alacsonyabbak az ideiglenes vámoknál, csak a végleges vámok szintjén biztosított összegeket kell véglegesen beszedni.

Európai Bizottság

Directorate-General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Direction B, office J-79 5/16

1049 Brüsszel, Belgium