27.4.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 114/9

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/12/EK IRÁNYELVE

(2006. április 5.)

a hulladékokról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	A hulladékról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal (4) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)	A hulladékgazdálkodással kapcsolatos minden szabályozás alapvető célja az emberi egészség és a környezet védelme a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, tárolása és lerakása által okozott káros hatások ellen.

(3)	A hulladékgazdálkodás hatékonyságának a Közösségben történő javítása érdekében egyaránt szükség van a közös terminológiára és a hulladék fogalmának meghatározására.

(4)	A hulladékártalmatlanításra és -hasznosításra vonatkozó hatékony és következetes szabályozást, néhány kivételtől eltekintve, alkalmazni kell minden ingó dologra, amelytől tulajdonosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

(5)	A természeti erőforrások megőrzése érdekében ösztönözni kell a hulladék hasznosítását és a hasznosított anyagok nyersanyagként történő használatát. Szükség lehet az újrahasználható hulladékokra vonatkozó különleges szabályok elfogadására.

(6)

A környezetvédelem magas szintjének elérése érdekében a tagállamoknak – azon kívül, hogy lépéseket tesznek a hulladékok felelősséggel végzett ártalmatlanításának és hasznosításának biztosítására – intézkedéseket kell tenniük a hulladéktermelés korlátozására, különösen a tiszta technológiák és a termelési folyamatba visszavezethető és újrahasználható termékek támogatásával, figyelembe véve a hasznosított hulladék meglévő vagy lehetséges piaci elhelyezési lehetőségeit.

(7)	Továbbá a tagállamoknak a hulladékártalmatlanításra és -hasznosításra vonatkozó jogszabályai közötti eltérés befolyásolhatja a környezet minőségét és a belső piac működését.

(8)	A Közösség egésze számára fontos, hogy önellátóvá váljon a hulladékártalmatlanítás területén, és kívánatos, hogy valamennyi tagállam hasonlóképpen önellátásra törekedjen.

(9)	E célok elérése érdekében a tagállamoknak hulladékgazdálkodási terveket kell készíteniük.

(10)	A hulladékok szállítását csökkenteni szükséges, és ennek érdekében a tagállamok hulladékgazdálkodási terveikben intézkedéseket tehetnek.

(11)	A magas szintű védelem és hatékony felügyelet biztosítása érdekében szükség van a hulladék ártalmatlanítását és hasznosítását végző vállalkozások működésének engedélyeztetésére és ellenőrzésére.

(12)

Az egyes vállalkozások, amelyek maguk dolgozzák fel saját hulladékaikat vagy hasznosítást végeznek, bizonyos feltételekkel, továbbá biztosítva, hogy megfeleljenek a környezetvédelem követelményeinek, mentesíthetők az engedélyezési követelmények alól. Az ilyen vállalkozásokat nyilvántartásba kell venni.

(13)

Annak érdekében, hogy a hulladék keletkezésétől a végső ártalmatlanításáig felügyelet alatt álljon, a hulladékokkal foglalkozó olyan egyéb vállalkozásokat, mint például a hulladékgyűjtéssel, -szállítással foglalkozókat és a közvetítőket, ugyancsak engedély megszerzésére kell kötelezni vagy nyilvántartásba kell venni, továbbá hatékonyan ellenőrizni kell.

(14)	A költségeknek azt a részét, amely a hulladékhasznosítás bevételeiből nem térül meg, a „szennyező fizet” elvvel összhangban kell megfizetni.

(15)	Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(16)	Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában:

a)	„hulladék”: az I. mellékletben felsorolt kategóriák bármelyikébe tartozó olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;

b)	„termelő”: akinek a tevékenysége során hulladék keletkezik („eredeti termelő”) és/vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan műveletet végez, ami ezen hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;

c)	„birtokos”: a hulladék termelője, illetve az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van;

d)	„gazdálkodás”: a hulladékok gyűjtése, szállítása, hasznosítása és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakók utógondozását is;

e)	„ártalmatlanítás”: bármely művelet, amit a II. A. melléklet felsorol;

f)	„hasznosítás”: bármely művelet, amit a II. B. melléklet felsorol;

g)	„gyűjtés”: a hulladék összeszedése, válogatása és/vagy összekeverése elszállítás céljából.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjához a Bizottság a 18. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően jegyzéket készít azokról a hulladékokról, amelyek az I. mellékletben felsorolt hulladékkategóriákba tartoznak. Ezt a jegyzéket időről időre áttekinti, és ha szükséges, ugyanezen eljárás szerint felülvizsgálja.

2. cikk

(1)   Nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá:

a)	a légkörbe kibocsátott gáz-halmazállapotú anyagok;

b)

a következő hulladékok, amennyiben ezekre külön jogszabályok vonatkoznak: i. radioaktív hulladék; ii. ásványi erőforrások kutatása, kitermelése, kezelése és tárolása során, valamint a kőfejtők üzemeltetéséből származó hulladék; iii. állati tetemek és a következő mezőgazdasági hulladékok: trágya és más természetes, nem veszélyes anyagok, amelyeket a növénytermesztésben és állattenyésztésben használnak; iv. szennyvizek, a folyékony hulladékok kivételével; v. hatástalanított robbanóanyagok.

(2)   Az egyes hulladékfajtákkal történő gazdálkodást külön irányelvekben különös vagy ezen irányelvet kiegészítő rendelkezésekkel lehet szabályozni.

3. cikk

(1)   A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy elősegítsék:

a)

elsősorban a hulladék képződésének és veszélyességének megelőzését, különösen az alábbiak révén: i. tiszta technológiák kifejlesztése, amelyek takarékosabban használják fel a természeti erőforrásokat; ii. olyan termékek műszaki kifejlesztése és forgalmazása, amelyeket úgy terveztek, hogy gyártásuk, felhasználásuk és végső ártalmatlanításuk révén ne járuljanak hozzá, vagy csak a lehető legkisebb mértékben a hulladékok mennyiségének vagy környezeti veszélyeztetésének és a környezetszennyezés kockázatának növekedéséhez; iii. megfelelő módszerek kifejlesztése a hasznosítani kívánt hulladékokban lévő veszélyes anyagok végső ártalmatlanítására;

b)	másodsorban: i. a hulladék hasznosítását újrafeldolgozás, újrahasználat, visszanyerés vagy bármely más másodlagos nyersanyag kinyerésére szolgáló művelet segítségével; vagy ii. a hulladék energiaforrásként való használatát.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amit tenni kívánnak az (1) bekezdésben szereplő célok elérése érdekében, kivéve ahol a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) alkalmazandó. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot és a 18. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot ezen intézkedésekről.

4. cikk

(1)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása az emberi egészség veszélyeztetése, valamint anélkül történjen, hogy az alkalmazott eljárások vagy módszerek veszélyeztetnék a környezetet, így különösen:

a)	ne jelentsen kockázatot a vízre, levegőre, talajra, növény- és állatvilágra;

b)	ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot;

c)	ne befolyásolja hátrányosan a tájképet vagy a különleges érdeklődésre számot tartó helyeket.

(2)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében is, hogy megtiltsák a hulladékok elhagyását vagy illegális lerakását, illetve ellenőrizetlen ártalmatlanítását.

5. cikk

(1)   A tagállamoknak – ahol ez szükséges vagy tanácsos, más tagállamokkal együttműködve – meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket, hogy olyan integrált és megfelelő hulladékártalmatlanító hálózatot hozzanak létre, figyelembe véve az elérhető legjobb technológiákat, amelynek költsége elfogadható. A hálózatnak képessé kell tennie a Közösség egészét arra, hogy a hulladékártalmatlanítás területén önellátóvá váljon, és a tagállamokat, hogy törekedhessenek e cél egyénileg történő elérésére, figyelembe véve a földrajzi adottságokat és azt, hogy bizonyos típusú hulladékok számára különleges létesítmények létrehozása szükséges.

(2)   A hálózatnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hulladék az egyik legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben legyen ártalmatlanítható a leginkább alkalmas módszerek és technológiák segítségével azért, hogy biztosítható legyen a környezet- és az egészségvédelem magas szintje.

6. cikk

A tagállamok létrehozzák vagy kijelölik az ezen irányelv végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

7. cikk

1.   Annak érdekében, hogy a 3., 4. és 5. cikkben meghatározott célok megvalósuljanak, a 6. cikkben említett illetékes hatóság vagy hatóságok – a lehető leghamarabb – egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Az ilyen terveknek különösen az alábbiakra kell kitérniük:

a)	a hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladék típusa, mennyisége és eredete;

b)	általános műszaki követelmények;

c)	bármely, egyes hulladékokra vonatkozó különleges rendelkezések;

d)	megfelelő ártalmatlanító telepek vagy létesítmények.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tervek tartalmazhatják például a következőket:

a)	azon természetes vagy jogi személyeket, akik hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére felhatalmazással rendelkeznek;

b)	a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek becsült költségeit;

c)	a hulladék gyűjtésének, válogatásának és kezelésének ésszerűsítését támogató intézkedéseket.

(3)   A tagállamok az ilyen tervek készítésénél más érintett tagállamokkal és a Bizottsággal adott esetben együttműködnek. Ezekről a tervekről értesíteniük kell a Bizottságot.

(4)   A tagállamok intézkedhetnek annak érdekében, hogy megakadályozzák annak a hulladéknak a mozgását, amely nincs összhangban a hulladékgazdálkodási terveikkel. Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és a tagállamokat értesíteniük kell.

8. cikk

A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy bármely hulladékbirtokos:

a)	átadja hulladékát kezelésre egy magán- vagy közületi hulladékgyűjtőnek vagy egy olyan vállalkozásnak, aki a II. A. vagy II. B. mellékletben felsorolt műveleteket végzi; vagy

b)	maga hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa a hulladékát ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban.

9. cikk

(1)   A 4., 5. és 7. cikk végrehajtása céljából minden olyan létesítménynek vagy vállalkozásnak, amelyik a II. A. mellékletben felsorolt műveleteket végez, engedélyt kell beszereznie a 6. cikkben említett illetékes hatóságtól.

Ennek az engedélynek különösen a következőkre kell kiterjednie:

a)	a hulladék típusára és mennyiségére;

b)	a műszaki követelményekre;

c)	a meghozandó biztonsági intézkedésekre;

d)	az ártalmatlanító telepre;

e)	a kezelési módszerre.

(2)   Az engedély adható egy meghatározott időszakra, megújítható, feltételekhez és kötelezettségekhez köthető, vagy ha a tervezett ártalmatlanítási módszer környezetvédelmi szempontból nem elfogadható, akkor megtagadható.

10. cikk

A 4. cikkben szereplő célok végrehajtása érdekében valamennyi olyan létesítménynek vagy vállalkozásnak, amely a II. B. mellékletben felsorolt műveleteket végez, engedélyt kell beszereznie.

11. cikk

(1)   A veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv (7) sérelme nélkül a következők mentesíthetők a 9. vagy 10. cikkekben előírt kötelezettségek alól:

a)	olyan létesítmények vagy vállalkozások, amelyek maguk végzik saját hulladékuknak a képződés helyszínén történő ártalmatlanítását; és

b)	olyan létesítmények vagy vállalkozások, amelyek hulladékhasznosítást végeznek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mentesítést csak akkor lehet alkalmazni:

a)	ha az illetékes hatóságok általános szabályokat fogadtak el valamennyi tevékenységtípusra, megjelölve a hulladékok típusait és mennyiségét, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett a kérdéses tevékenységet mentesíteni lehet az engedélyezési kötelezettség alól; és

b)	ha a hulladékok típusa vagy mennyisége és ártalmatlanításuk vagy hasznosításuk módja olyan, hogy az kielégíti a 4. cikkben meghatározott feltételeket.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott létesítményeket vagy vállalkozásokat az illetékes hatóságoknak nyilvántartásba kell venniük.

(4)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdés a) pontja értelmében elfogadott általános szabályokról.

12. cikk

Azokat a létesítményeket vagy vállalkozásokat, amelyek hivatásszerűen végeznek hulladékgyűjtést vagy -szállítást, vagy akik mások megbízásából járnak el hulladékártalmatlanítás vagy -hasznosítás ügyében (kereskedők vagy közvetítők), abban az esetben, ha nincsenek engedély beszerzésére kötelezve, az illetékes hatóságok nyilvántartásba veszik.

13. cikk

Azokat a létesítményeket vagy vállalkozásokat, amelyek a 9-12. cikkben meghatározott műveleteket végeznek, időszakonként az illetékes hatóság megfelelő rendszerességgel ellenőrzi.

14. cikk

(1)   A 9. és 10. cikkben meghatározott valamennyi létesítmény vagy vállalkozás:

a)

az I. mellékletben meghatározott hulladékok és a II. A. vagy II. B. mellékletben felsorolt műveletek vonatkozásában nyilvántartást vezet a hulladék mennyiségéről, tulajdonságairól, eredetéről, és ahol az releváns, rendeltetéséről, gyűjtési gyakoriságáról, szállítási módjáról és kezelési módszeréről;

b)	ezeket az információkat – kérésre – a 6. cikkben említett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja.

(2)   A tagállamok kötelezhetik a termelőket arra is, hogy tegyenek eleget az (1) bekezdés rendelkezéseinek.

15. cikk

A „szennyező fizet” elvvel összhangban a hulladékártalmatlanítással kapcsolatban felmerülő költségeket az alábbiak viselik:

a)	a hulladékbirtokos, aki a hulladékot átadja egy hulladékgyűjtőnek vagy a 9. cikk értelmében vett vállalkozásnak; és/vagy

b)	az előző birtokosok vagy azon termék gyártója, amelyből a hulladék származik.

16. cikk

A tagállamok 3 éves időközönként tájékoztatást küldenek a Bizottságnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról ágazati jelentés formájában, amely más, ehhez tartozó közösségi irányelveket is felölel. Ezt a jelentés a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság által a kidolgozott kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni. A kérdőívet vagy vázlatot a jelentés által felölelt időszak kezdete előtt 6 hónappal küldik meg a tagállamoknak. A tagállamok a jelentést az általa felölelt 3 éves időszak végétől számított 9 hónapon belül küldik meg a Bizottságnak.

A Bizottság a tagállamok jelentésének benyújtását követő 9 hónapon belül közösségi jelentést tesz közzé az irányelv végrehajtásáról

17. cikk

Azokat a módosításokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen irányelv mellékleteit hozzáigazítsák a tudományos és a műszaki fejlődéshez, a 18. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

18. cikk

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő egy hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

19. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

20. cikk

A 75/442/EGK irányelv hatályát veszti, a III. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

21. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

22. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 112., 2004.4.30., 46. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. március 9-i véleménye (HL C 102. E, 2004.4.28., 106. o.) és a Tanács 2006. január 30-i határozata.

(3)  HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(4)  Lásd a III. melléklet A. részét.

(5)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(7)  HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv.

---

---

---

---

---

---