18.9.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/10

(1)

2004. május 19-én a Bizottság az 1009/2004/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: „ideiglenes rendelet”) ideiglenes dömpingvámot vetett ki az egyes Indiából származó grafitelektróda-rendszerek közösségi importjára.

(2)

Azon lényeges tények és szempontok feltárását követően, melyek alapján ideiglenes dömpingvám kivetése mellett döntöttek, több érdekelt fél írásban is előterjesztette véleményét az ideiglenes megállapításokról. Az erre felkért felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(3)

A Bizottság tovább gyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, melyet szükségesnek talált a végleges megállapítások kialakítása szempontjából.

(4)

Minden fél tájékoztatást kapott a lényeges tényekről és információkról, amelyek alapján végleges dömpingvámot kívántak megállapítani egyes Indiából származó grafitelektróda-rendszerek importjára, valamint az ideiglenes vám formájában kivetett összegek végleges behajtását kívánták biztosítani. Ugyancsak megadtak egy időszakot, amelyen belül a lényeges tények és szempontok feltárását követően kifogással lehet élni a megállapításokkal szemben.

(5)

Az érdekelt felek által beterjesztett szóbeli és írott észrevételek áttekintetésre kerültek, és – indokolt esetben – a megállapításokat azoknak megfelelően módosították.

(6)

Mivel semmilyen újabb észrevétel nem érkezett be az érintett és hasonló termékekkel kapcsolatban, az ideiglenes rendelet (11)–(15) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni.

(7)

A két együttműködő exportáló termelő megismételte követelését, miszerint a vámhátránnyal módosított eredeti értéket kellett volna biztosítani az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése b) pontja – „Importilletékek és közvetett adók” – vagy pedig a 2. cikke (10) bekezdése k) pontja – „Egyéb tényezők” – szerint, a Vámjogosultsági Betétkönyvi Rendszer (DEPB) keretében nyújtott kedvezmények tekintetében, export utáni alapon. A 2. cikk (10) bekezdése b) pontja szerint azt követelték, hogy legalább az exportált termék termelési eljárásában felhasznált nyersanyagok importja ellenében igénybe vett DEPB-hitelek összegét kapják meg kedvezményként.

(8)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy semmilyen módosításra sem kerülhetne sor, mivel – mint az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdése kifejtette – a vizsgálat kimutatta, hogy semmilyen közvetlen kapcsolat nem létesíthető a nyújtott DEPB-hitelek és a megvásárolt nyersanyagok között, hiszen a hiteleket az importtermékek után fizetendő vámokra használták fel, kivéve a tőkejavakat és az importkorlátozások vagy -tilalom alá eső javakat. Ezen kívül, még ha a hiteleket a grafitelektródák előállításához szükséges nyersanyagok importjának fedezése érdekében vették is igénybe, az exportra termelők nem tudták bizonyítani, hogy ezeket a nyersanyagokat az exportált termékek előállításához használták fel. Továbbá a DEPB-kedvezményt jövedelemként számolták el, és nem negatív tételként a vállalatok költségelszámolási rendszerében. Ennél fogva, a vállalatok számviteli nyilvántartása alapján, nem volt összefüggés az exportált cikkek árképzése és a megkapott DEPB-kedvezmény között. Végül, semmilyen új érvet nem terjesztettek elő, amely indokolná az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja alkalmazását. Ennél fogva ezek a követelések nem fogadhatók el, és az ideiglenes rendelet (25) és (26) preambulumbekezdéseiben kifejtett megállapítások megerősítendők.

(9)

Mindkét exportáló termelő megismételte követelését – a 2. cikk (10) bekezdése d) pontja ii. alpontjának értelmében – a kereskedelmi szintekben meglévő különbségeket illetően. Ugyanakkor, semmilyen új érvet nem hoztak fel, ezért az ideiglenes rendelet (27) és (28) preambulumbekezdéseiben kifejtett megállapítások fenntartandók.

(10)

Az együttműködő exportáló termelők vitatták az exportárak kiszámításában alkalmazott árfolyamokat. Azt követelték, hogy az alkalmazott árfolyamok a kifizetés időpontjában érvényes árfolyamokkal legyenek azonosak, a számla keltezésének időpontjában érvényes árfolyam helyett. Ezen kívül azt is állították, hogy a számla kibocsátása szerinti havi átlagos árfolyam alkalmazása helyett pontosabb lett volna a tényleges napi árfolyam alkalmazása.

(11)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság következetesen a számla keltezésének megfelelő árfolyamokat veszi figyelembe, mivel az ármeghatározás a számlakiállítás időpontjában érvényes árfolyamokkal történik. A kifizetés időpontjában érvényes árfolyam alkalmazásának követelése ennél fogva el lett utasítva. Ugyanakkor megegyezés született a számlakibocsátás időpontjában érvényes árfolyamok használatáról az adott időponthoz tartozó átlagos havi árfolyamok helyett. A dömpingszámítások ennek megfelelően módosultak.

(12)

Az ügy vizsgálatakor egy gépelési hibát találtak a megadott átlagos havi árfolyamoknál. Miután ezen árfolyamokat a napi árfolyamokkal helyettesítették, mint azt a (11) preambulumbekezdés kifejti, ezt a hibát kijavítottnak kell tekinteni.

(13)

Az alkalmazott árfolyamokkal kapcsolatos módosításokat követően, mint azt a fenti (10)–(12) preambulumbekezdések kifejtik, a végső soron meghatározott dömping összege, a CIF százalékában kifejezve, a közösségi határon mentes nettó áron:

(14)

Mivel ezen meghatározott tekintetben új lényegi információk vagy érvek hiányoznak, az ideiglenes rendelet (32)–(35) preambulumbekezdései ezennel megerősítést nyernek.

(15)

Az ideiglenes feltárást követően, az indiai exportőrök rámutattak az eltérésre, ami az érintett termék különös típusának alulkínáló árrésében fennáll, összehasonlítva a hasonló típusok alulkínáló árréseivel. Ezen állítás vizsgálatát követően megállapítást nyert, hogy az eltérés hibának köszönhető, amely a jóváírási értesítések számának bejelentésében és egy adott közösségi termelő kedvezményeiben történt. Az állítás ennél fogva elfogadásra került, és az adott alulkínáló árkülönbözet, valamint – indokolt esetben – más jellegű árkülönbözetek megfelelően módosításra kerültek.

(16)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a közösségi ipar azon kereskedelmi tranzakcióinak a jelentős része, amelyeket az alulkínáló árajánlatok megtételéhez használtak fel, kétszeresen is elszámolásra került. Ennek fényében a kétszeresen elszámolt tranzakciókat törölni, az alulkínáló árajánlatokat pedig ennek megfelelően módosítani kell. Így a sérelem mutatóit nem szükséges módosítani.

(17)

A fentiek eredményeképpen az összehasonlítás azt mutatta, hogy a folyamat során az érintett – indiai származású – termék, melyet a Közösség területén adtak el, 3–11 %-kal alámegy a Közösség ipari árainak.

(18)

Lényegében új információ vagy érv hiányában – e tekintetben – az ideiglenes rendelet (36)–(72) preambulumbekezdéseit meg kell erősíteni, kivéve a (42) preambulumbekezdést (lásd a fenti (15)-(17) preambulumbekezdést).

(19)

Az indiai exportőrök megismételték érvüket, miszerint okozati összefüggés megállapítása a dömpingimport és a közösségi ipar megszenvedte sérelem között olyan adatokon alapul, melyek megbízhatatlanok lennének a kartell 1998. elejéig tartó létezése miatt. Mindazonáltal az indiai exportőrök nem szolgáltak új információval ebben a tekintetben az erre a célra megállapított határidőn belül.

(20)

Számos érdekelt fél előterjesztette, hogy a Bizottságnak fel kellett volna lépnie ezzel az eljárással a Japánból származó hasonló termékek importjával szemben. A jelenlegi eljárás kezdeményezésekor a Bizottság nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal a káros dömpingre vonatkozóan, amely igazolta volna a Japánból érkező behozatal ellen az alaprendelet 5. cikkének előírásaival összhangban lévő eljárás kezdeményezését. Az egyes felek által, az eljárás bevezetésekor szolgáltatott információ nem tekinthető kielégítő bizonyítéknak, akár külön, akár a nyomozás idején a Bizottság rendelkezésére álló egyéb információkkal együtt vesszük azokat figyelembe, mert nem származik belőle káros dömpingre utaló bizonyíték. Például a fenti felek által szolgáltatott bizonyíték csak a japán grafitelekródák átlagos belföldi és exportárairól szóló információkat tartalmazta, minden hivatkozás nélkül arra, hogy ezek a grafitelektródák ténylegesen megfeleltek-e az érintett terméket meghatározó paramétereknek, amint azokat az ideiglenes rendelet (13) pontja megállapította. Mindenesetre az a tény, hogy a Japánból származó behozatal nem képezi eljárás tárgyát, semmi esetre sem módosítja a vizsgálatnak az okozati összefüggés meglétére vonatkozó végeredményét.

(21)

Mindennemű lényegében új információ és érv hiányában, az ideiglenes rendelet (73)–(93) preambulumbekezdései ezennel megerősítést nyernek.

(22)

A felhasználókat és egy felhasználó vállalatot képviselő szervezet ismételten felvetette fő gondját, miszerint az indiai szállítók kizárásával – a Közösség piacáról – minden vámintézkedés csökkentené az általában vett versenyt a Közösség piacán e sajátos terméket illetően, és ez elkerülhetetlenül áremelkedéshez vezet. Mindazonáltal, mint azt az ideiglenes rendelet (103) preambulumbekezdése szerint felmérték, a hasonló termékek áremelésének hatása a végső felhasználóknál valószínűleg minimális. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy bárminemű dömpingellenes intézkedés célja nem az, hogy meggátolja az indiai termékek piacra jutását a Közösség területén, hanem sokkal inkább az, hogy helyreállítsa az esélyegyenlőséget, melyet a tisztességtelen kereskedelemi eljárások eltorzítottak. Végül, úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó intézkedések nem olyan szintűek, hogy kizárják az indiai termelőket a Közösség piacairól.

(23)

Lényegében új információ vagy érv hiányában – e tekintetben – az ideiglenes rendelet (94)–(107) preambulumbekezdései ezennel megerősítést nyernek.

(24)

Az ideiglenes megállapítások feltárását követően számos érdekelt fél azt állította, hogy a 9,4 %-os profitszint – amely a közösségi ipar pénzügyi helyzetét tükrözi, – az Indiából származó sérelmes dömping hiányában túl magas volt. Állításuk szerint az átlagos gyakorlat a profitarányt 5 %-ban állapította meg olyan áruk esetében mint az acél-, a textilipari termékek és az alapvegyszerek. Ugyanazon felek továbbá azt követelték, hogy az ehhez a számhoz való eljutás módszereit fel kell tárni.

(25)

Mint azt az ideiglenes rendelet (110) preambulumbekezdése kifejti, a 9,4 %-os profit megfontolt értékelés eredményeként jött létre, amely számos elemre épült, köztük i. a közösségi ipar által elért 1999. évi profit, amikor is a dömpingimport piaci részesedése a legalacsonyabb volt; ii. az akkori piaci feltételek; és iii. a vállalati kimutatásokra épülő adatbázis alapján megállapítható teljesítmény. Ami ezt az adatbázist illeti, ez a vállalati elszámolások adataiból áll, melyeket elsősorban a legnagyobb ipari országok jegybankjai gyűjtenek, vagyis az Európai Unió tagállamainak többsége, az Egyesült Államok és Japán említhető meg itt, majd az így összegyűjtött adatokat ágazatonként összesíti a jegybanki mérlegadatok hivatalainak európai bizottsága és az Európai Bizottság. Az adatbázist felfrissítették az ideiglenes és a végleges megoldás közötti időszakban. Az EU-tagállamokra, valamint az Egyesült Államokra és Japánra vonatkozó frissített adatok elemzése arra utal, hogy az átlagos profit – a legközelebbi rendelkezésre álló üzletághoz tartozó vállalatok rendkívüli tételeit megelőzve 7,5 % volt 2002-ben, amely az adatbázisban rendelkezésre álló utolsó év.

(26)

Mindazonáltal, továbbra is az a megítélés, hogy annak a profitnak a megállapításánál, melyet dömping nélkül értek el, megfelelő figyelmet kell szentelni az összes mennyiségi és minőségi szempontnak, amely lényeges ebben a tekintetben. Nevezetesen, mint az ideiglenes rendelet (110) preambulumbekezdése szerint megtörtént, megfelelő vizsgálat készült a közösségi ipar profitszintjeiről, amikor a dömpingimport a legalacsonyabb szinten volt (vagyis 1999-ben), és más okokról és körülményekről, melyek befolyásolhatták az utóbbi időszak reprezentatív természetét. Végül, meg kell jegyezni, hogy az érintett terméket igényes alkalmazások használják, szigorúan meg kell felelniük bizonyos paramétereknek, különös tekintettel az elektromos ellenállásra. Ez egyrészt magas fokban tőkeigényes gyártási eljárásokat jelent, másrészt nem elhanyagolható nagyságú kutatás-fejlesztési költségeket. Az a tény, hogy a világon csak egy korlátozott számú termelő rendelkezik ezzel a technológiával, további bizonyíték arra nézve, hogy ez a termék nem tekinthető alapvető szükségleteket kielégítő árucikknek.

(27)

Mindezen körülményeket és elemeket számításba véve, végérvényesen megállapítható, hogy a nyereségkulcsot – amely joggal tekinthető úgy, mint ami tükrözi a közösségi ipar pénzügyi helyzetét az Indiából származó és sérelmes dömping hiányában, 8 %-ban kell megállapítani, a sérelmi haszonkulcs kiszámítása szempontjából.

(28)

Fentiek következtében, tekintettel az alákínálással kapcsolatos megállapításokra (lásd a fenti (15)–(17) preambulumbekezdést), az árfolyamrevízióra (lásd a fenti (11) preambulumbekezdést), a sérelmi kulcsokat a következőképpen módosultak:

(29)

Tekintettel a dömpinggel, sérelemmel, okozati összefüggéssel és a Közösség érdekével kapcsolatban elért következtetésekre, és összhangban az alaprendelet 9. cikk (4) bekezdésével, végleges dömping elleni vámot kellene kivetni a megállapított dömpingkulcs szintjén, melyet azonban nem haladhat meg a fentiekben kalkulált sérelmi haszonkulcs.

(30)

A dömping- és sérelmi kulcsok korrekciójának nem volt hatása a kisebb illetékszabály alkalmazására. Ennél fogva, a dömpingvámkulcsok megállapításában alkalmazott módszertant, számításba véve a kiegyenlítő vámok párhuzamos kivetését az Indiából származó azonos cikkek importjára, az ideiglenes rendelet (114) és (115) preambulumbekezdése alapján, meg kell erősíteni. A végleges kulcsok ennél fogva a következők:

(31)

Az Indiába irányuló export előállítóira megállapított dömpingkulcsok nagyságát illetően és tekintettel a közösségi iparban okozott károk mértékére, szükségesnek ítéltetik meg, hogy az ideiglenes rendeletben megállapított ideiglenes dömpingvám összegeit a kivetett végleges vámok összegének mértékében behajtsák. Mivel a végleges vámok alacsonyabbak, mint ideiglenes párjuk, az ideiglenesen megszerzett összegeket – a végleges dömpingvámok feletti részükben – el kell engedni.

(32)

Az e rendeletben meghatározott egyéni vállalati dömpingvám-kulcsok megállapítása a szóban forgó vizsgálat megállapításaira épültek, ezért olyan helyzetet tükröznek, melyet az említett vizsgálat során e vállalatokkal kapcsolatban állapítottak meg. Ezek a vámkulcsok (szemben az országos vámmal, amely „minden másra” alkalmazandó) így kizárólag az érintett országból származó, és a vállalatok, és ily módon az említett konkrét jogi személyek által előállított termékek importjára alkalmazható. Importált termékek, melyeket más vállalat állított elő, mint amelyek kifejezetten szerepelnek – névvel és címmel – a rendelet rendelkező részében, beleértve a kifejezetten megemlítettekkel kapcsolatban álló szervezeteket, nem részesülhetnek ezekből a kulcsokból, és a „minden másra” alkalmazandó vámkulcs alá esnek.

(33)

Minden olyan igénnyel, amely ezeknek az egyéni vállalati dömpingvám-kulcsoknak az alkalmazását célozza (vagyis követi a szervezet névváltozását vagy az új termelés vagy új értékesítési egységek kialakítását), haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulni, beleértve az összes lényeges információt, nevezetesen minden változást, a vállalat termelési tevékenységét, belföldi és exportértékesítését, a névváltozással kapcsolatban, vagy a termelési és értékesítési egységekben bekövetkező változásokat. Indokolt esetben a rendelet módosítására kerül sor, az egyéni vámokból részesülő vállalatok listájának frissítésével,