1.   

hangsúlyozza, hogy a régiók és városok elkötelezettek a fenntartható fejlődési célok mellett, amelyek egy igazságosabb, méltóbb, inkluzívabb, fenntarthatóbb és reziliensebb világra törekvő egyetemes koncepciónak tekintendők. Hangsúlyozza továbbá, hogy e célok nagy jelentőséggel bírnak a fenntartható európai helyreállítás és a hosszú távú fenntartható növekedés szempontjából;

2.   

kiemeli, hogy a Régiók Bizottsága európai szinten aktív szerepet játszik a fenntartható fejlődési célok terén. A fenntartható fejlődési célok 2030-ig történő megvalósításáról szóló vélemény tavalyi elfogadása fontos lépést jelentett, amely a 2021 júniusában elfogadott tanácsi következtetésekhez igazodott. Ezt a lépést továbbiak kell, hogy kövessék;

3.   

nyomatékosítja, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend a végrehajtási szakasz feléhez közeledik, és hangsúlyozza, hisz abban, hogy a fenntartható fejlődési célok hasznosak, különösen a szakpolitikai koherencia és inkluzivitás valamennyi kormányzati szinten történő előmozdítása szempontjából;

4.   

sajnálatosnak tartja, hogy a világjárvány, az ukrajnai háború, a növekvő infláció, az európai energiaválság és más közelmúltbeli tendenciák visszavetették a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén tett előrelépéseket. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy alábbhagynak az éghajlatvédelmi törekvések, és egyre több embert – főként veszélyeztetett csoportokat, migrációs hátterűeket és menekülteket – fenyeget a szegénység, de megismétli az iránti támogatását, hogy továbbra is összpontosítsanak a fenntartható fejlődési célokra uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, az egyes szintek hatásköreinek megfelelően;

5.   

úgy véli ugyanis, hogy a válságok megoldására irányuló valamennyi erőfeszítést és kezdeményezést esélynek is lehet tekinteni arra, hogy elősegítsük és fellendítsük a fenntartható fejlődési célok végrehajtását;

6.   

leszögezi, hogy a fenntartható fejlődési célok talán az egyetlen holisztikus tervet jelentik a jövőre nézve, amely ellensúlyozhatja azt, hogy a különböző szinteken többféle keretrendszer létezik – a Párizsi Megállapodás, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében kidolgozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, a Biológiai Sokféleség Egyezmény, az uniós zöld megállapodás, az új városfejlesztési menetrend stb. Hangsúlyozza továbbá a fenntartható fejlődési célok holisztikus és egyetemes jellegét, amely magában foglalja a tudományt, a gazdaságot, a politikát, a civil társadalmat és minden polgárt minden kormányzati szinten;

7.   

határozottabb uniós szerepvállalást és a fenntartható fejlődési célok végrehajtására vonatkozó átfogó stratégiát szorgalmaz; felhívja a figyelmet a helyi és regionális önkormányzatok szerepére és erőforrásaira, valamint arra, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek sajnálatos módon nem hivatkoznak a fenntartható fejlődési célokra és a területi dimenzióra;

8.   

kiemeli, hogy egyre több európai város és régió veszi alapul a fenntartható fejlődési célokat a növekedésre/helyreállításra vonatkozó átfogó stratégiájában, és hogy ezt a területi dimenziót bele kell foglalni az ENSZ 2023 szeptemberében tartandó, fenntartható fejlődési célokról szóló csúcstalálkozóján nyújtott uniós közreműködésbe. Úgy véli, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozó új végrehajtási stratégiáknak alulról felfelé építkező megközelítésből kell kiindulniuk, mivel a helyi és regionális szint inkluzívabb megközelítést alkalmazhat a különböző érdekelt felek bevonását illetően is;

9.   

nyomatékosítja, hogy a fenntartható fejlődési célokról szóló csúcstalálkozót hatékonyabban össze kell hangolni más releváns folyamatokkal, például a „Közös programunk” elnevezésű folyamattal, az oktatás átalakításáról szóló csúcstalálkozóval, a jövőről szóló csúcstalálkozóval, a sendai keret félidős felülvizsgálatával és a fejlesztésfinanszírozásról szóló, szintén 2023 szeptemberére tervezett magas szintű párbeszéddel;

10.   

tanácsosnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok önkéntes helyi felülvizsgálatokat/önkéntes szubnacionális felülvizsgálatokat dolgozzanak ki, amelyek beépülnek az önkéntes nemzeti felülvizsgálatokba: valódi többszintű kormányzási koordinációs megközelítésre, kapacitásépítésre és a bevált gyakorlatok megosztására van szükség, az URBACT „Globális célok a városok számára” projekt és a fenntartható városokra vonatkozó referenciakeretet alkalmazó települések mintájára;

11.   

rámutat arra a lehetőségre, hogy uniós szinten jóval a csúcstalálkozó előtt aktívabb intézményközi párbeszédet folytassunk, az Unión belül ismét felkeltsük az érdeklődést a fenntartható fejlődési célok iránt, hogy e célokat jobban beépítsük az európai szemeszter gyakorlatába és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe, valamint hogy foglalkozzunk az inkluzivitás, a többszintű kormányzás, a célértékek és a szakpolitikai koherencia kérdésével; ezért arra kéri a többi uniós intézményt, hogy e tekintetben működjenek együtt az RB-vel, és ezzel összefüggésben üdvözli a fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó szövetség létrehozását, amely egy, az Európai Parlament képviselőcsoportjain és bizottságain átívelő, informális csoport;

12.   

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát a fenntartható fejlődési célok mellett, amelyek irányvonalként és közös iránytűként szolgálnak valamennyi fellépéséhez, többek között a 2023. évi munkaprogramján és az ENSZ-nek idén benyújtandó első uniós önkéntes felülvizsgálat elkészítésén keresztül;

13.   

gratulál az Európai Bizottságnak az arra irányuló munkájához, hogy a fenntartható fejlődési célokat beépíti az európai szemeszterbe, és érvényesíti azokat a minőségi jogalkotási eszközökben;

14.   

megjegyzi azonban, hogy ezek a folyamatok még nem zárultak le, és további erőfeszítésekre, valamint arra szólít fel, hogy növeljék a fenntartható fejlődési célok láthatóságát valamennyi uniós eszközben, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során;

15.   

mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fenntartható fejlődési célokat nem építették be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe. A tagállamok többsége csupán hallgatólagosan említi a fenntartható fejlődési célokat. Nagyon kevés tagállam kapcsolja össze kifejezetten a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elemeit a fenntartható fejlődési célokkal, amint azt egy RB-tanulmány (1) is feltárta. Ezenkívül a fenntartható fejlődési célok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe való beépítésének általános szintje meglehetősen alacsony, és a gazdasági jellegű fenntartható fejlődési célok terén érték el a legjobb eredményt (amely így is 50 % alatt van) (2);

16.   

rámutat arra, hogy a fenntartható fejlődési célokat érvényesíteni kell az európai szemeszter dokumentumaiban, és kéri, hogy az Európai Bizottságban és a Tanácsban a legmagasabb szinten vállaljanak vezető szerepet a megújított európai szemeszter észszerűsítésében és egyszerűsítésében, ismerjék el a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az európai szemeszterben, és a „versenyképes fenntarthatóságra” helyezzék a hangsúlyt;

17.   

javasolja, hogy az éves fenntartható növekedési jelentésben helyezzenek nagyobb hangsúlyt a fenntartható fejlődési célokra, és az országspecifikus ajánlások preambulumbekezdéseiben is kifejezetten hivatkozzanak rájuk, egyértelművé téve, hogy az ajánlások célja e célok megvalósítása;

18.   

megismétli azt a kérését, hogy mihamarabb fogadjanak el egy európai magatartási kódexet a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai szemeszter irányításába való bevonása érdekében, és nyomatékosítja, hogy az Európai Bizottságnak jó példával kell elöl járnia azzal, hogy strukturált párbeszédet létesít az érdekelt felekkel az európai szemeszterről, különös tekintettel arra az űrre, amely azáltal keletkezett, hogy nem újították meg a fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő magas szintű uniós platformot;