1)

Úgy kell-e értelmezni az 1083/2006/EU rendelet (1) 70. cikke (1) bekezdésének b) pontját, az 1828/2006/EU rendelet (2) 27. cikkének c) pontját, az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban foglalt PIF-egyezmény 1. cikkét, a 2988/95 rendelet (3) 1. cikkének (2) bekezdését és az (EU) 2017/1371 irányelv (4) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontját, hogy azok a magatartások, amelyek elvonatkoztatottan alkalmasak lehetnek egy gazdasági szereplő előnyben részesítésére az odaítélési eljárás során, minden esetben a „szabálytalanság” vagy „csalás” fogalmába tartoznak, és így a hozzájárulás visszavonásának jogalapját képezik, még akkor is, ha nem bizonyítják teljeskörűen, hogy ilyen magatartás ténylegesen megvalósult, vagy az döntő szerepet játszott a kedvezményezett kiválasztásában;

2)

ellentétes-e a 2004/18/EK irányelv (5) 45. cikke (2) bekezdésének d) pontjával a 163/2006. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontjához hasonló rendelkezés, amely nem teszi lehetővé azon gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásból való kizárását, aki megkísérelte befolyásolni az ajánlatkérő szerv döntéshozatali folyamatát, különösen akkor, ha a kísérlet a közbeszerzési bizottság egyes tagjainak megvesztegetésében állt;

3)

az egyik vagy mindkét előző kérdésre adott igenlő válasz esetén a fent hivatkozott rendelkezéseket úgy kell-e értelmezni, hogy azok minden esetben előírják a hozzájárulásnak a tagállam általi visszavonását és a Bizottság általi 100 %-os pénzügyi korrekciót annak ellenére, hogy e hozzájárulásokat egyébként az eredetileg meghatározott célra és európai szinten támogatható és ténylegesen megvalósított munkálathoz használták fel;

4)

a harmadik kérdésre adott nemleges válasz esetén, illetve ha nem írják elő a hozzájárulás visszavonását vagy a 100 %-os pénzügyi korrekciót, az első kérdésben említett rendelkezések és az arányosság elvének tiszteletben tartása lehetővé teszik-e a hozzájárulás visszavonásának és a pénzügyi korrekciónak az elrendelését, tekintettel az Európai Unió általános költségvetésében ténylegesen okozott gazdasági kárra: különösen pedig, a jelen eljárás tárgyát képezőhöz hasonló helyzetben az 1083/2006/EU rendelet 98. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „pénzügyi hatások” meghatározhatók-e átalányjelleggel a 2013. december 19-i 9527 bizottsági határozat (6) (2) bekezdése szerinti táblázatban feltüntetett kritériumok alkalmazásával?