A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2020/C 322/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra e közzététel napjától számított három hónapon belül.

OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse”

EU-szám: PDO-FR-0145-AM03 - 6.12.2019

OEM (X) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Comité interprofessionnel de la volaille de Bresse (CIVB).

Székhely:

Bois de Chize

71500 Branges

FRANCE

Tel. (33) 03-85-75-10-07

Fax (33) 03-85-75-28-99

E-mail: civb@wanadoo.fr

A Comité interprofessionnel de la volaille de Bresse azokat a gazdasági szereplőket tömöríti, akik ténylegesen részt vesznek a „Volaille de Bresse” OEM-mel ellátott baromfi tenyésztésével, keltetésével, tartásával vagy levágásával kapcsolatos tevékenységekben.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország.

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb [részletezze]

4.   A módosítás(ok) típusa

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

5.1.   „A termék leírása” rovat

A következő rendelkezés:

az alábbiak szerint módosul:

Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a „konyhakész” kiszerelésre engedélyezett baromfik a jércével egészüljenek ki, és meghatározza, hogy a darabolás kizárólag a csirke bőrös részei esetében engedélyezett, ami a „Volaille de Bresse” jellemző vonása. A belsőségek, a fej és a lábak nem lehetnek a feldarabolt részek között.

Másrészt a mélyfagyasztás, amely csak a „konyhakész” kiszerelésű csirkék esetében volt engedélyezett, a csirke darabolt részei esetében is engedélyezett lett.

A javasolt módosítások lehetővé tennék az ágazat számára, hogy alkalmazkodjon a fogyasztási felmérések (WorldpanelKantar, 2017) által is alátámasztott új fogyasztási szokásokhoz, miközben megtartanák a „Volaille de Bresse” összes sajátos jellemzőjét, köztük különösen a bőr leírását.

A következő rendelkezés:

„A nem élő baromfi súlya legalább:

—

[…];

—	1,8 kg a jérce esetében zsigerelve, belsőséggel;

—

[…].”

az alábbiak szerint módosul:

„A nem élő baromfi súlya legalább:

—

[…];

—	1,8 kg a jérce esetében zsigerelve, belsőséggel (vagyis 1,5 kg konyhakészen);

—

[…].”

A „konyhakész” jércére vonatkozóan feltüntetik a 1,5 kg-os minimális súlyt.

E módosítások figyelembevétele érdekében az egységes dokumentum 3.2. pontja ennek megfelelően módosul.

Ezenkívül az egységes dokumentumban egyszerűsítéseket is javasoltak, törlések formájában.

A következő rendelkezés:

helyébe a következő rendelkezés lép:

Az egységes dokumentumban szereplő „A termék leírása” című rovatból csak a tartási időket törölték. A termékleírásban azonban ezek nem változnak, vagyis a csirkék esetében legalább 108 nap, a jércék esetében legalább 140 nap, a kappanok esetében pedig legalább 224 nap a tartási idő. Ez lehetővé teszi az egységes dokumentum terjedelmének (a szavak számának) korlátozására vonatkozóan a 668/2014/EU rendelet 6. cikkében meghatározott követelmények teljesítését.

A termékleírásban a „konyhakész” kiszerelés engedélyezése következtében végzett módosításokkal összhangban törölték az egységes dokumentum következő rendelkezését:

és helyébe a következő rendelkezés lép:

Ezekkel a módosításokkal „A termék leírása” rovat összhangba kerül a módosított termékleírással.

5.2.   „Földrajzi terület” rovat

A következő rendelkezés:

az alábbiak szerint módosul:

A darabolás bekerült a földrajzi területen végzendő műveletszakaszok közé. E módosítás figyelembevétele érdekében az egységes dokumentum 3.5. pontja ennek megfelelően módosul.

Annak érdekében, hogy a lista pontos és egyértelmű legyen, a szöveg kiegészül a hatályos hivatalos földrajzi kódex dátumára történő hivatkozással.

A szöveg kiegészült „A földrajzi területet ábrázoló térképdokumentumok megtekinthetők az Institut national de l’origine et de la qualité honlapján” rendelkezéssel.

Ezenkívül a települések határaira és nevére vonatkozó francia szabályozás változásai következtében egyes települések egyesültek, így a nevük megváltozott. Egyes járások alakja megváltozott. Ezért a települések listáját frissítették. A földrajzi terület kiterjedése nem módosult, a francia szabályozás változásából eredő kötelezettség teljesítéséről van szó. E módosítás figyelembevétele érdekében az egységes dokumentum 4. pontja ennek megfelelően módosul.

5.3.   „A származás igazolása” rovat

A „4.2. Nyomonkövethetőség” című rész a következő rendelkezéssel egészül ki: „A darabolóüzemeknek a következő adatokat kell nyilvántartaniuk:

—	a vágóhíd neve (ha az egység nem azonos a darabolóüzemmel),

—	a tenyésztő nevéhez tartozó baromfitétel és a vágás időpontja,

—	a darabolt részek típusa,

—	a darabok darabszáma,

—	a feldarabolandó baromfi kezdő súlya,

—	a darabolt részek darabolás utáni súlya.”

Ezt a rendelkezést azért vezették be a termékleírásba, hogy az azonosítási hiányosságok kockázatának elkerülése érdekében biztosított legyen a nyomonkövethetőség, a darabolóüzemekben is.

A „4.3. A baromfi azonosítása” rész a következő rendelkezéssel egészül ki:

Ez a rendelkezés a darabolt részek nyomonkövethetőségének biztosítását teszi lehetővé annak érdekében, hogy a megváltoztathatatlan azonosító, vagyis az egészben lévő baromfi lábán elhelyezett gyűrű elvesztése esetén ne szakadjon meg a nyomonkövethetőség. Ez a rendelkezés a darabolva forgalmazott csirkék azonosításának módját pontosítja.

Ezt a rendelkezést az egységes dokumentum 3.7. pontjába is bevezették.

5.4.   „Az előállítás módja” rovat

Az „5.3. Az állatok tartási feltételei” című részben:

A termékleírásból törölték az alábbi rendelkezést:

Ez a rendelkezés tette lehetővé, hogy rendkívüli időjárási körülmények esetére a termékleírástól eltérő szabályozási keretet határozzanak meg. Miután módosították különösen az OEM-ekre vonatkozó rendeletet (1151/2012/EU rendelet), valamint annak végrehajtási és felhatalmazáson alapuló rendeleteit, a termékleírás ezen rendelkezését kivették a termékleírásból, mivel az az általános szabályok hatálya alá tartozik.

Az alábbi rendelkezés:

„A baromfi takarmányozására csak az alábbiak a megengedettek:

—	kizárólag az eredetmegjelölés földrajzi területéről származó, lehetőleg a gazdaságban termelt gabonafélék,

—

[…].”

helyébe a következő szöveg lép:

„A baromfi takarmányozására csak az alábbiak a megengedettek:

—	kizárólag az eredetmegjelölés földrajzi területéről származó, lehetőleg a gazdaságban termelt gabonafélék, tisztán vagy nagymagvú hüvelyesekkel együtt,

—

[…].”

Az alábbi rendelkezés: „Ezen időszak alatt a takarmányozása alapvetően a kifutó táplálékforrásaiból áll (fű, rovarok, apró puhatestűek stb.), amelyhez hozzáadódnak a gabonafélék: kukorica, hajdina, búza, zab, tritikálé, árpa, valamint tej és tejtermékek.”

az alábbiak szerint módosul:

Az alábbi rendelkezés:

helyébe a következő rendelkezés lép:

Ezek a módosítások a kukoricaglutén használatának és a búzaföldek túltrágyázásának teljes vagy részleges alternatívájaként lehetővé teszik a gabonafélék és a nagymagvú hüvelyesek társításának engedélyezését. Ez „agroökológiai” termesztési gyakorlatokat tesz lehetővé a növekedési időszakban alkalmazott takarmányok fehérjetartalmának növelésére alkalmazott jelenlegi gyakorlatok lehetséges alternatívájaként. Ezek a növénytársítások ugyanis közvetlen módon és a kiegyensúlyozottabb vetésforgó révén – a váltógazdálkodás szintjén – összességében is lehetővé teszik a növényeken alkalmazott kezelések (műtrágyák, gyomirtók, rovarirtók, gombaölő szerek) korlátozását. Ennek eredményeként megerősödik a gazdaságok takarmány-önellátása (kevesebb kukoricaglutént kell használni), és jobban megőrizhető a kifutók biológiai élete (kevesebb növényvédőszer-maradvány lesz a gabonafélékben).

Az írásos feljegyzésekből egyébként az derül ki, hogy ezt a gyakorlatot már több évszázaddal ezelőtt alkalmazták.

Ezenkívül az engedélyezett gabonafélék felsorolása a rozzsal egészül ki a termékleírásban. Ezt a gabonát hagyományosan használták a bresse-i baromfitenyésztők.

E módosítások figyelembevétele érdekében módosul az egységes dokumentum 3.4. pontja, és ennek eredményeként az egységes dokumentumból törlésre kerül az alábbi rendelkezés:

Helyébe a következő rendelkezés lép:

Ezenfelül javításra került egy nyilvánvaló hiba: „növekedési” időszakról, nem pedig „kezdeti” időszakról van szó, ahogyan ezt ugyanezen egységes dokumentum későbbi része is igazolja: „A növekedési időszakot az utóhizlalási időszak követi […]”.

A termékleírás módosításaival összhangban az egységes dokumentumba is bekerül az, hogy a gabonaféléket hüvelyesekkel társítva lehet termeszteni és a baromfiknak adni.

A nyilvánvaló hiba javítása miatt és annak következtében, hogy a rozst felvették az engedélyezett gabonafélék közé, az egységes dokumentum terjedelmének (a szavak számának) korlátozására vonatkozóan a 668/2014/EU rendelet 6. cikkében meghatározott követelmények teljesítése érdekében átdolgozták az egységes dokumentum 3.4. pontját.

A következő rendelkezést törölték, mert ez a bevezető mondat nem járul hozzá lényeges információval a szakasz megértéséhez, tekintve, hogy később minden egyes mondatot kifejtenek:

Helyébe a következő rendelkezés lép:

A következő rendelkezést átírták, de a jelentése nem változott:

A módosított rendelkezés a következőképpen hangzik:

Az alábbi cím:

helyébe a következő cím lép:

A szöveg a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A bresse-i csirke darabolása:

—	A darabolás higiéniája és egészségügyi szabályai: — A levágás és a darabolás közötti időtartam nem érheti el a 3 napot — Új tétel darabolásának megkezdése előtt a daraboló szalagról vagy asztalról teljesen el kell távolítani az előző tételt.

—

A darabolásra vonatkozó külön kritériumok: — A darabolást kézi eszközökkel végzik. — A levágott baromfinak húsosnak, egyenletesen hízottnak kell lennie; a végtagok nem lehetnek töröttek. — A felvágott darabok küllemének meg kell felelnie az OEM kiszerelési kritériumainak (az adott testrésztől függően); a bőrnek épnek kell lennie, nem maradhat rajta tolltok, nem lehet rajta sérülés, zúzódás vagy rendellenes elszíneződés.”

A forgalomba hozatalt megelőzően végzett darabolás esetén e rendelkezés hozzáadása biztosítja a termékre vonatkozó egészségügyi szabályok betartását és a termék érzékszervi és vizuális minőségének megőrzését, így a darabolási feltételek szabályozottak. E pontok indokolása érdekében a következő rendelkezésekkel egészül ki a szöveg:

„A »Poulet de Bresse« csirkét vékony csontozat és bőr, valamint jelentős fedő- és izomközi zsír jellemzi. A vágott baromfik ezért különösen kényesek és óvatosan kell bánni velük, máskülönben megsérülnek a csontok és a bőr, amelynek rajta kell lennie a forgalomba hozott baromfidarabokon, illetve oxidálódhat a bőr alatti zsírréteg. E baromfi esetében például különösen lassú a vágóvonal sebessége, és a bőr és a csontok említett sérülékenységének figyelembevétele érdekében a kopasztási műveletszakaszt kötelezően kézzel kell befejezni.

A vágási műveletek, a vágott baromfi előkészítése, a darabolás és a csomagolás alapvető fontosságú műveletek a »Poulet de Bresse« OEM tulajdonságainak megőrzéséhez.

Ezért kiemelkedően fontos, hogy ezeket a műveleteket a szükséges szaktudással rendelkező és kifejezetten e baromfi darabolására kiképzett gazdasági szereplők végezzék. Ennek célja kiküszöbölni azt a kockázatot, hogy veszélybe kerülhessen a minőség garantálása, és olyan késztermék kerüljön a piacra, amely nem felel meg az érzékszervi kritériumoknak.

Ezenfelül mivel az elhelyezett azonosító jelzéseket (gyűrű és fémzár) a darabolás és a csomagolás során eltávolítják, e műveletek földrajzi területen belüli elvégzésével, valamint az ellenőrzésükre bevezetett ellenőrzési rendszerrel korlátozható a nyomonkövethetőség megszakadásának a kockázata és így a csalás veszélye. Végül a művelet földrajzi területen belüli végzésével csökkenthető a beavatkozások száma és a szállítási idő, amelyek károsan befolyásolhatják ennek a különösen érzékeny készterméknek a minőségét.

Ebből kitűnik, hogy a »Poulet de Bresse« előállítását lehetővé tevő darabolási és csomagolási műveletek különös szabályokon és speciális szakértelmen alapulnak. Ennélfogva alapvető fontosságúnak tűnik, hogy ezekre a műveletekre a földrajzi területen lévő, megfelelő létesítményekben kerüljön sor, mégpedig:

—	a minőségbeli jellemzők megőrzése,

—	a termék eredetiségének garantálása,

—	a piacon leginkább jelen lévő termékkiszerelés szigorú ellenőrzésének biztosítása érdekében.”

Az „5.5. A csirkék mélyfagyasztása” című részben:

Az alábbi rendelkezés:

az alábbiak szerint módosul:

Az egész és konyhakész csirkék mélyfagyasztását szabályozó feltételeket a darabolt csirkére is kiterjesztették.

A hatályos általános előírások változására tekintettel a „DLUO” rövidítést törölték (date limite d’utilisation optimale, minőségmegőrzési idő) és helyébe a „DDM” rövidítés (date de durabilité minimale, minimális eltarthatósági idő) lép. Ennek időtartama nem változott (12 hónap).

5.5.   „Kapcsolat” rovat

Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően a termékleírás kapcsolatra vonatkozó része egy bevezető mondattal egészül ki:

Ez a kiegészítés az egységes dokumentumba is bekerült.

A termékleírásban a következő rendelkezés:

helyébe a következő szöveg lép:

Ez a módosítás a takarmányozásról szóló részben felsorolt gabonafélék és a nagymagvú hüvelyesek figyelembevételét egyaránt lehetővé teszi. Ez a módosítás ugyanebben a formában az egységes dokumentumba is bekerült.

Az egységes dokumentumban szereplő „5. Kapcsolat a földrajzi területtel” című rovat szintén módosult a következő pontokon:

Az egységes dokumentumból elhagyták a következő bekezdéseket, mivel azok irrelevánsnak tekinthetők a termék sajátosságai és a földrajzi környezet természeti vagy emberi tényezői közötti kapcsolat bizonyítása szempontjából:

Az alfejezetek címeit törölték: 5.1. A földrajzi terület sajátosságai: – Emberi tényezők

– Természeti tényezők; 5.2. A termék sajátosságai; 5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat:

Ezekre a törlésekre azért került sor, mert sokuk nem szolgál további fontos információkkal a kapcsolat bizonyításához vagy a már főtt baromfihúsra vonatkozó részleteket tartalmaznak (miközben az nem szerepel a termékleírásban). Ezek a törlések lehetővé teszik, hogy az eredettel való kapcsolat alapvető és lényeges elemeit helyezzük előtérbe az egységes dokumentumban.

5.6.   „Címkézés” rovat

A termékleírás 8. rovatában: „A címke az Európai Unió OEM jelzését viseli.” rendelkezést elhagyták, mert az 1151/2012/EU rendelettel 2016. január 4. óta feleslegessé vált.

Ezt a rendelkezést az egységes dokumentum 3.7. pontjából is törölték.

A termékleírás 8. rovata a következő rendelkezéssel egészül ki: „A darabolt csirke esetében az egyes értékesítési egységeket külön azonosítják, hogy egészen a tenyésztőig lehetővé váljon a nyomon követés (a csoportosulás által kiadott azonosító szám).”

Ez a rendelkezés a csirkék értékesítéskori azonosítására vonatkozó szabályok előírását és biztosítását teszi lehetővé, amikor azokat a darabolva forgalmazzák.

Ez a módosítás ugyanebben a formában az egységes dokumentum „3.7. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok” című rovatába is bekerült.

Az egységes dokumentumban a következő rendelkezések:

helyébe a következő szöveg lép:

Ez az egyszerűsítés az egységes dokumentum terjedelmének (a szavak számának) korlátozására vonatkozóan a 668/2014/EU rendelet 6. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében javasolt.

Ugyanezen okból az egységes dokumentumból törölték az alábbi rendelkezést: „A gyűrű és a fémzár csak egyszer használatos, és felhelyezésüket gondosan kell elvégezni, hogy ne lehessen felnyitni őket.”

5.7.   „Egyéb” rovat

–   Kérelmező csoportosulás

A kérelmező csoportosulás összetételére vonatkozó rendelkezés:

„Összetétel: A Comité interprofessionnel de la volaille de Bresse a »Volaille de Bresse« vagy »Poulet de Bresse«, »Poularde de Bresse«, »Chapon de Bresse« eredetmegjelölés gazdasági szereplőiből, vagyis a tenyésztőkből, keltetőkből, baromfitartókból, vágóüzemekből és a társult tagokból áll, amelyek hat testületbe tömörülnek:

—	a tenyésztők testülete;

—	a keltetők testülete;

—	a baromfitartók testülete;

—	a baromfitartók és vágóüzemek testülete;

—	a vágóüzemek testülete;

—	a társult tagok testülete.”

az alábbiak szerint módosul:

„Összetétel: A Comité interprofessionnel de la volaille de Bresse a »Volaille de Bresse« vagy »Poulet de Bresse«, »Poularde de Bresse«, »Chapon de Bresse« eredetmegjelölés gazdasági szereplőiből, vagyis a tenyésztőkből, keltetőkből, baromfitartókból, vágóüzemekből, darabolóüzemekből és a társult tagokból áll, amelyek hat testületbe tömörülnek:

—	a tenyésztők testülete;

—	a keltetők testülete;

—	a baromfitartók testülete;

—	a baromfitartók és vágóüzemek testülete;

—	a vágóüzemek és darabolóüzemek testülete;

—	a társult tagok testülete.”

Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a kérelmező csoportosulás kiegészüljön a csirkék darabolását végző gazdasági szereplőkkel.

–   Nemzeti előírások

A kért módosítások következtében két fő ellenőrizendő pontot a nemzeti követelményeknek megfelelően módosítottak:

A gazdasági szereplők helyének ellenőrzésére vonatkozó következő rendelkezés:

az alábbiak szerint módosul:

„A gazdasági szereplők helye:

A megjelölés földrajzi területén lévő tenyésztő (a baromfifarmok állattenyésztő épületei), keltető (keltetők), állattartó, vágási és daraboló rendszerek”

A gazdasági szereplők helyének ellenőrzésére vonatkozó következő rendelkezés:

—	A csirkék minimális tartási ideje:

az alábbi rendelkezés:

„a csirkék esetében

—	≥ 10 nap utóhízlalás

—	≥ 110 nap tartás”

az alábbiak szerint módosul:

„a csirkék esetében

—	≥ 10 nap utóhízlalás

—	≥ 108 nap tartás”.

Erre a módosításra egy olyan hiba javítása érdekében került sor, amelynek következtében ellentmondás keletkezett a főbb ellenőrizendő pontokkal foglalkozó rész és a 108 napos minimális tartási időt tartalmazó leíró rész között.

A kért módosítások következtében a nemzeti követelmények két fő ellenőrizendő ponttal egészültek ki:

—

A 36. naptól adott takarmány összetétele: az ellenőrzésre vonatkozó alábbi rendelkezés: „Gabonafélék, valamint folyékony vagy por alakú tej és tejtermékek” a következőképpen módosul: „Gabonafélék, amelyek vegyes művelésben nagymagvú hüvelyesekkel társítva termeszthetők (ha a vetés során a gabona aránya túlsúlyban van), valamint folyékony vagy por alakú tej és tejtermékek.”

—

A darabolásra vonatkozóan a szöveg a következő ellenőrzési rendelkezéssel egészül ki: „A darabolás csak a csirkéknél megengedett. A levágott baromfinak húsosnak, egyenletesen hízottnak kell lennie; a végtagok nem lehetnek töröttek. A felvágott darabok küllemének meg kell felelnie az OEM kiszerelési kritériumainak (az adott testrésztől függően); a bőrnek épnek kell lennie, nem maradhat rajta tolltok, nem lehet rajta sérülés, zúzódás vagy rendellenes elszíneződés.”

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse”

EU-szám: PDO-FR-0145-AM03 - 6.12.2019

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés(ek)

„Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse” a Gallus fajba tartozik, a fehér gall vagy bresse-i családba. A felnőtt kort elért állatok sajátos külső jegyeket mutatnak.

A begöngyölt és kötözött baromfi értékesíthető göngyölve vagy kigöngyölve. Kigöngyölve a baromfi formája hosszúkás. A szárnyak és a lábak beágyazódnak a testbe és nem állnak el a testtől. A hús tömör, kemény és jó állapotban van.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A baromfi takarmányozására csak az alábbiak a megengedettek:

—	kizárólag az eredetmegjelölés földrajzi területéről származó gabonafélék,

—	géntechnológiával nem módosított növények, társtermékek és kiegészítő takarmány.

A legfeljebb 35 napig tartó kezdeti időszak alatt a takarmányozás legalább 50 %-ban gabonafélékből áll, amely kiegészülhet növényi anyagokból, tejtermékekből, vitaminokból és ásványi anyagokból álló kiegészítő takarmánnyal.

A növekedési időszakban a baromfit füves kifutón tartják. Ezen időszak alatt a takarmányozása alapvetően a kifutó táplálékforrásaiból áll (fű, rovarok, apró puhatestűek stb.), amelyhez hozzáadódnak a tej és tejtermékek és a gabonafélék: kukorica, hajdina, búza, rozs, zab, tritikálé, árpa. Ezek a gabonafélék nagymagvú hüvelyesekkel kombinálva (bükköny, borsó, szegletes lednek, lóbab, csillagfürt, lencse), vegyes művelésben is termeszthetők, ha a vetés során a gabona aránya túlsúlyban van. A takarmányadag legalább 40 %-át a kukorica adja. A tartás 36. és 84. napja között a takarmány a helyi tápanyagok mellett kiegészülhet növényi fehérjékkel, ásványi anyagokkal és vitaminokkal.

A napi takarmányadag fehérjearánya legfeljebb 15 % lehet.

Az utóhizlalási időszak legalább 10 napig tart a csirkéknél, három hétig a jércéknél és négy hétig a kappanoknál. Az utóhizlalás ketrecben zajlik egy sötét, nyugodt és jól szellőző helyiségben. Ekkor a baromfi takarmányozása ugyanolyan, mint a növekedési időszakban, de kiegészülhet rizzsel.

Összességében a baromfi élelme (kifutó és gabonafélék) közel 90 %-ban a földrajzi területről származik.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A baromfi kiválasztása, szaporítása és keltetése, valamint a tartása, levágása és darabolása a földrajzi területen történik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A baromfi előkészítése (a kopasztás befejezése és a gallérrész tisztítása), csomagolása, és adott esetben csak a csirkékre vonatkozóan a darabolás és a mélyfagyasztás a földrajzi területen történik. A termék kiszerelése a következő módon történhet:

—	„zsigerelve, belsőséggel”,

—

„göngyölve és kötözve”. A kappan esetében kötelező göngyölés és kötözés művelete a bresse-i baromfi hagyományos megjelenési formájához tartozik: szorosan növényi eredetű vászonba (len, pamut vagy kender) tekerik, majd a vásznat kézzel összevarrják (legalább 15–20 ponton, attól függően, hogy csirkéről, jércéről vagy kappanról van-e szó);

—	„konyhakész” csak a csirkék és jércék esetében. A baromfi végtagjait (az ujjakat kivéve) nem vágják le;

—	„darabolt” és „mélyfagyasztott” csak a csirkék esetében.

A különleges, hagyományos szakértelem szükségessége indokolja, hogy a szóban forgó lépéseket a földrajzi területen kell elvégezni. Minderre a baromfi göngyölése és kötözése a legjobb példa. Ezt a technikát főként az év végi ünnepek alkalmával használják. Lehetővé teszi, hogy a zsír jobban átitassa az izmokat, és ezáltal jobban kifejeződjenek a termék érzékszervi tulajdonságai. A „Volaille de Bresse” baromfitenyésztő ágazat szereplői fenntartották ezt a gyakorlatot annak ellenére, hogy a leírt kiszerelés csak nagy idő- és munkaráfordítással érhető el. A „konyhakész” és „mélyfagyasztott” kiszerelés szintén a „Volaille de Bresse” OEM sajátossága, mivel a végtagokat (az ujjak kivételével) nem vágják le.

Ezenfelül a „Volaille de Bresse” igen finom bőre különleges figyelmet igényel, nehogy beszakadjon a kopasztás, a hajlítás és a csomagolás művelete közben. Ezért célszerű a lehető legkevesebbre csökkenteni az olyan műveleteket, amelyek károsíthatják a bőrt (sérülés, zúzódás vagy rendellenes elszíneződés miatt a baromfi alacsonyabb osztályba kerül).

Végül szükséges, hogy mindezt az adott földrajzi területen hajtsák végre, mivel e műveletek a baromfi OEM-besorolásával egy időben valósulnak meg. Ettől az utolsó lépéstől, a besorolástól kezdve lehet a baromfit az OEM jelzéssel értékesíteni. A besorolás az azonosító jel, vagyis a fémzár felkerülésével valósul meg (a jércék és a kappanok esetében kereskedelmi zárak), melyek a termékek azonosítására szolgálnak és biztosítják annak nyomonkövethetőségét.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az egészben lévő „Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse” baromfik egyszerre hordják magukon a tenyésztő azonosító gyűrűjét, a vágóhíd fémzárját, egy egyedi címkét, valamint a jércék és a kappanok esetében egy kereskedelmi azonosító zárat.

Az eredetmegjelöléssel ellátott baromfi osztályba sorolásakor, a kiszállítást megelőzően, a címkét a zsigerelt, belsőséggel rendelkező baromfi hátára, vagy, a „konyhakész” baromfi esetében a szegycsontra helyezik.

A gyűrűn, amely egy megváltoztathatatlan fémszalag, a tenyésztő adatai láthatók. A fémzár egy „Bresse” feliratot hordozó kapocs. Vágás esetén a vágóhíd adatai szerepelnek. Amennyiben a tenyésztő vágja le a baromfit a gazdaságban, a fémzárra az „Abattage à la ferme” felirat kerül.

A kappanok és jércék esetében a kereskedelmi azonosító záron a „Poularde de Bresse roulée” vagy „Poularde de Bresse” vagy „Chapon de Bresse”, valamint az „appellation d’origine contrôlée” vagy az „appellation d’origine protégée” feliratok találhatók.

A gyűrűt a tenyésztő a bal lábra helyezi fel a szállítmány elindulása előtt. A fémzárat a nyak aljára helyezik a baromfi eredetmegjelölésként történő besorolásakor, a kiszállítást megelőzően. A kereskedelmi zárat a nyak aljára kell felhelyezni úgy, hogy a fémzár tartja.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse” eredetmegjelölés földrajzi területe az alábbi települések területét foglalja magában:

Ain megyében:   A következő települések területének egy része:   Abergement-Clémenciat (L'), Ceyzériat, Châtillon-sur-Chalaronne, Coligny, Courmangoux, Dompierre-sur-Chalaronne, Dompierre-sur-Veyle, Druillat, Jasseron, Meillonnas, Saint-Didier-sur-Chalaronne, Saint-Étienne-sur-Chalaronne, Saint-Martin-du-Mont, Salavre, Tossiat, Val-Revermont, Verjon.   A következő települések teljes területe:   Arbigny, Asnières-sur-Saône, Attignat, Bâgé-Dommartin, Bâgé-le-Châtel, Beaupont, Bény, Béréziat, Bey, Biziat, Boissey, Bourg-en-Bresse, Boz, Buellas, Certines, Chanoz-Châtenay, Chavannes-sur-Reyssouze, Chaveyriat, Chevroux, Condeissiat, Confrançon, Cormoranche-sur-Saône, Cormoz, Courtes, Cras-sur-Reyssouze, Crottet, Cruzilles-lès-Mépillat, Curciat-Dongalon, Curtafond, Domsure, Étrez, Feillens, Foissiat, Garnerans, Gorrevod, Grièges, Illiat, Jayat, Laiz, Lent, Lescheroux, Malafretaz, Mantenay-Montlin, Manziat, Marboz, Marsonnas, Mézériat, Montagnat, Montcet, Montracol, Montrevel-en-Bresse, Neuville-les-Dames, Ozan, Péronnas, Perrex, Pirajoux, Polliat, Pont-de-Vaux, Pont-de-Veyle, Replonges, Reyssouze, Saint-André-de-Bâgé, Saint-André-d'Huiriat, Saint-André-sur-Vieux-Jonc, Saint-Bénigne, Saint-Cyr-sur-Menthon, Saint-Denis-lès-Bourg, Saint-Didier-d'Aussiat, Saint-Étienne-du-Bois, Saint-Étienne-sur-Reyssouze, Saint-Genis-sur-Menthon, Saint-Jean-sur-Reyssouze, Saint-Jean-sur-Veyle, Saint-Julien-sur-Reyssouze, Saint-Julien-sur-Veyle, Saint-Just, Saint-Laurent-sur-Saône, Saint-Martin-le-Châtel, Saint-Nizier-le-Bouchoux, Saint-Rémy, Saint-Sulpice, Saint-Trivier-de-Courtes, Sermoyer, Servas, Servignat, Sulignat, Thoissey, Tranclière (La), Vandeins, Vernoux, Vescours, Vésines, Villemotier, Viriat, Vonnas.

Jura megyében:   A következő települések területének egy része:   Annoire, Asnans-Beauvoisin, Augéa, Balanod, Beaufort, Bois-de-Gand, Cesancey, Chaînée-des-Coupis, Chassagne (La), Chaumergy, Chaussin, Chaux-en-Bresse (La), Cousance, Cuisia, Desnes, Digna, Essards-Taignevaux (Les), Foulenay, Francheville, Gevingey, Longwy-sur-le-Doubs, Maynal, Messia-sur-Sorne, Montmorot, Orbagna, Petit-Noir, Ruffey-sur-Seille, Rye, Saint-Amour, Saint-Jean-d'Étreux, Sainte-Agnès, Trois-Châteaux (Les), Val-Sonnette, Vincelles, Vincent-Froideville.   A következő települések teljes területe:   Bletterans, Chapelle-Voland, Chêne-Sec, Chilly-le-Vignoble, Commenailles, Condamine, Cosges, Courlans, Courlaoux, Fontainebrux, Frébuans, Hays (Les), Larnaud, Nance, Neublans-Abergement, Relans, Repôts (Les), Trenal, Villevieux.

Saône-et-Loire megyében:   A következő települések területének egy része:   Chalon-sur-Saône, Champagnat, Charette-Varennes, Cuiseaux, Fretterans, Joudes, Lays-sur-le-Doubs, Longepierre, Navilly, Tournus.   A következő települések teljes területe:   Abergement-de-Cuisery (L'), Abergement-Sainte-Colombe (L'), Allériot, Authumes, Bantanges, Baudrières, Beaurepaire-en-Bresse, Beauvernois, Bellevesvre, Bey, Bosjean, Bouhans, Branges, Brienne, Bruailles, Chapelle-Naude (La), Chapelle-Saint-Sauveur (La), Chapelle-Thècle (La), Châtenoy-en-Bresse, Chaux (La), Ciel, Condal, Cuisery, Damerey, Dampierre-en-Bresse, Devrouze, Diconne, Dommartin-lès-Cuiseaux, Épervans, Fay (Le), Flacey-en-Bresse, Frangy-en-Bresse, Frette (La), Frontenard, Frontenaud, Genête (La), Guerfand, Huilly-sur-Seille, Jouvençon, Juif, Lacrost, Lans, Lessard-en-Bresse, Loisy, Louhans, Ménetreuil, Mervans, Miroir (Le), Montagny-près-Louhans, Montcony, Montcoy, Montjay, Montpont-en-Bresse, Montret, Mouthier-en-Bresse, Ormes, Oslon, Ouroux-sur-Saône, Pierre-de-Bresse, Planois (Le), Pontoux, Préty, Racineuse (La), Rancy, Ratenelle, Ratte, Romenay, Sagy, Saillenard, Saint-André-en-Bresse, Saint-Bonnet-en-Bresse, Saint-Christophe-en-Bresse, Saint-Didier-en-Bresse, Saint-Étienne-en-Bresse, Saint-Germain-du-Bois, Saint-Germain-du-Plain, Saint-Marcel, Saint-Martin-du-Mont, Saint-Martin-en-Bresse, Saint-Maurice-en-Rivière, Saint-Usuge, Saint-Vincent-en-Bresse, Sainte-Croix, Savigny-en-Revermont, Savigny-sur-Seille, Sens-sur-Seille, Serley, Sermesse, Serrigny-en-Bresse, Simandre, Simard, Sornay, Tartre (Le), Thurey, Torpes, Toutenant, Tronchy, Truchère (La), Varennes-Saint-Sauveur, Verdun-sur-le-Doubs, Vérissey, Verjux, Villegaudin, Vincelles.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Volaille de Bresse”/„Poulet de Bresse”/„Poularde de Bresse”/„Chapon de Bresse” egy különleges fajba, a fehér gall vagy bresse-i családba tartozó, helyileg tenyésztett, lassú növekedésű baromfi.

Ez a bresse-i éghajlati körülményekhez tökéletesen alkalmazkodó rusztikus fajta tudja a legjobban kiaknázni a rendelkezésére álló füves kifutókat, ahol saját magának kell megkeresnie a táplálékát, és ennek köszönhetően jelentős izomzata alakul ki a vékony csontozaton.

A fehérjében szegény, de kukoricában gazdag kiegészítő takarmányozása és az utóhízlalása lehetővé tette a bresse-i baromfi hírnevét adó zsíros baromfi tenyésztését.

A bresse-i baromfi tenyésztésének területe egy enyhén völgyes erdős síksághoz tartozik, mely periglaciális geológiai hordalékon jött létre, igen agyagos és víz által átjárhatatlan talajt eredményezve. Az éghajlat nedves.

A kukorica Bresse-ben a XVII. század elején jelent meg, és központi szerepet játszott a bresse-i mezőgazdasági rendszerben: a baromfitakarmány alapja a gazdaságokban. Hagyományos, fűféléken és gabonaféléken, valamint baromfitartáson és szarvasmarha-tenyésztésen alapuló vegyes gazdálkodás alakult ki az évszázadok folyamán és tart napjainkig.

Az egyetlen, az eredetmegjelölést kiérdemlő, elismert helyi fajta erősen rusztikus, és rendkívül jól alkalmazkodott a környezethez és Bresse nedves talajához.

A tartási gyakorlat egy ősi takarmányozási rendszeren nyugszik, amelynek alapja, hogy a baromfi önállóan táplálkozik a füves kifutón (férgekkel, fűvel, …), és ezt egészítik ki gabonafélékkel és tejtermékekkel (hígított tej, savó, tejpor, író, …). Az állatok utóhizlalása „épinette”-nek hívott ketrecekben történik, nyugalomban és fénytől védett helyen, hogy elkerüljenek minden nyugtalanságot.

Amennyiben a baromfi bresse-i módra „fel van díszítve”, ami a kappanoknál kötelező, a lábak és a szárnyak a testhez vannak fűzve. Ezután a baromfit behajtogatják egy erős, növényi eredetű vászonba, majd vékony spárga segítségével szorosan összevarrják kézzel, a közepén kezdve és a fejrész, illetve a püspökfalat felé haladva fejezik be, hogy a baromfi teljesen „be legyen pólyálva”, kivéve a nyakat, amelynek a felső harmadán megmarad a tollazat.

Bepólyálva a baromfi alakja jellegzetesen henger formájú, amelyből csak a fej és a nyak lóg ki.

Az állatokat vékony csontozat, szemcsés bőr jellemzi, ami a hús és a zsír növekedésre való képességét jelzi.

A „Volaille de Bresse”„zsíros baromfifajtának” minősül: nyúlánk és kifejezetten vékony, ami tanúsítja az állatok jó hizlalási lehetőségét. Könnyen megkülönböztethető a „takarmányon tartott csirkétől”, amely nagyobb, zömökebb testű, az anémiának kevésbé feltűnő jellegzetességeivel.

Az esős éghajlatot és jelentős víztartalékkal rendelkező talajt igénylő kukorica- és fűfélék termesztésére alkalmas természetes környezete miatt a bresse-i vegyes gazdálkodás az, ami meghatározza a bresse-i baromfi tartását. ápértékének köszönhetően a kukorica – egyéb gabonafélékkel kiegészítve – lehetővé tette a bresse-i baromfi hírnevét adó zsíros baromfi tenyésztését.

A tenyésztők tiszta fajtaként tudták megőrizni, hogy bresse-i baromfit tenyésszenek. Rusztikus jellemzői lehetővé tették a fajta számára, hogy ebben a nehéz környezetben éljen, ahol élelmének egy részét a terület vadon termő faunájából szerzi, másik részét a földrajzi területről származó tápláló kiegészítés adja (kukorica, tej), amellyel a gazda látja el a tartás és a hizlalás időszaka alatt.

A tartási mód tehát nagy hagyományokon alapul, amely egyesíti magában a fehérjében különösen szegény takarmányozási rendet, a sajátos hizlalási módszert és a késleltetett levágást, amely lehetővé teszi az állat számára, hogy elérje a teljes fiziológiai érettséget.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-c299632c-5d77-4297-8f9a-2122d1b942ea

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.