1.

a szakpolitikai hátteret a mellékletben foglaltak szerint;

2.

a technológiai és digitális fejlődés jelentős változásokat okozott az életünkben. Az új média- és kommunikációs platformok megváltoztatták társas és kommunikációs kapcsolatainkat, befolyást gyakoroltak a kulturális és kreatív ágazatokra, átalakították a médiaszínteret, valamint a tartalom előállításának, terjesztésének és fogyasztásának módját. A fejlődés jelentős új lehetőségeket is magával hozott Európa polgárai számára a kommunikációnak, valamint a különféle tartalomtípusok fellelésének, létrehozásának és terjesztésének a tekintetében,

3.

a digitális és technológiai változások kiszámíthatatlan módon, folyamatosan történnek, ami mind a polgároktól, mind a társadalomtól állandó alkalmazkodást igényel. A világot élhetőbbé tevő innovációk – ideértve a digitalizációt és a média- és kommunikációs platformok fejlődését – olyan következményekkel járnak, amelyekkel foglalkozni kell,

4.

az új média-ökoszisztéma – számos előnye és pozitív hatása mellett – egyre nagyobb mértékben tárhelye a dezinformációnak, a manipulációnak és a gyűlöletbeszédnek is,

5.

az új média-ökoszisztémában a polgárok az információ özönével szembesülnek, ami megnehezítheti számukra a hírek megértését, valamint a pontos információk és megbízható hírforrások, illetve általában a minőségi tartalom fellelését,

6.

az, hogy a polgárok nagymértékű dezinformációnak vannak kitéve, különösen olyan jelentős globális válságok idején, mint a Covid19-világjárvány, tovább erősíti a médiatudatosság fejlesztésére vonatkozó szisztematikus megközelítés fontosságát, az online platformok, a szakértők és az illetékes hatóságok közötti együttműködés fontosságát, valamint egy független tényellenőrző eljárás kidolgozásának a fontosságát az online dezinformációs kampányok terjedésének korlátozása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadságát,

7.

napjaink világa új egyéni és társadalmi ismeretek és készségek sokaságának az elsajátítását teszi szükségessé annak érdekében, hogy a polgárok minden életkorban képesek legyenek arra, hogy hozzáférjenek információkhoz és különböző típusú médiumokhoz, illetve információkat és különböző típusú médiumokat kiválasszanak, megértsenek, valamint ismeretek birtokában és felelősségteljesen felhasználjanak, legyenek azok akár szakemberek, akár felhasználók által előállítottak, mindenfajta terjesztési csatornán vagy kommunikációs platformon,

8.

mindezek a képességek a médiatudatosság alkotóelemei, amely egy olyan átfogó kifejezésként értendő, amely magában foglal minden olyan műszaki, kognitív, szociális, polgári, etikai és kreatív kapacitást, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy hatékonyan férjenek hozzá az információkhoz és a médiához, és hatékonyan használják fel azokat, valamint hogy felelősségteljesen állítsanak elő és osszanak meg médiatartalmat különböző platformokon keresztül. A médiatudatosságot nem helyénvaló az eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos ismeretszerzésre korlátozni, hanem arra is kell irányulnia, hogy a polgárok fel legyenek vértezve a megfelelő döntések meghozatalához, az összetett helyzetek elemzéséhez, valamint a vélemény és a tény közötti különbség felismeréséhez szükséges, a kritikai gondolkodás körébe tartozó készségekkel. Mindezek a kapacitások lehetővé teszik a polgárok számára, hogy részt vegyenek a társadalom gazdasági, szociális és kulturális aspektusaiban, és aktív szerepet játszanak a demokratikus folyamatban (1),

9.

napjaink világának más kihívásaihoz hasonlóan a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy megbízható információforrásokra, az online platformok részéről pedig átláthatóságra van szükség; létfontosságúvá vált felvértezni a polgárokat a dezinformáció kezeléséhez szükséges készségekkel,

10.

figyelembe véve az interneten rendelkezésre álló információk hatalmas mennyiségét, az algoritmusok döntő szerepet játszanak ezen információk rendezésében és a tartalom megcélzásának lehetővé tételében, hogy a felhasználók számára releváns és személyre szabott élményt lehessen biztosítani,

11.

ugyanakkor az átláthatóság hiánya, valamint az algoritmusok megfelelő kockázatértékelés és hatásvizsgálat nélküli alkalmazása fokozhatja a dezinformáció jelentette problémát és ösztönözheti a szenzációkeltést, a szélsőséges tartalmakat és a kattintásvadász újságírást,

12.

az algoritmusok befolyása a terjesztési csatornákra és a címzettek kiválasztására jelentős hatást gyakorolhat a közvéleményre, formálhatja a társadalmi-politikai diskurzust és potenciálisan a társadalom polarizálódásához vezethet,

13.

kihívás elé állítja a társadalmat az olyan online tartalom megnövekedett mennyisége, amely gyűlöletbeszédet, erőszakra való felbujtást vagy gyűlöletre uszítást, internetes megfélemlítést és más tiltott és/vagy káros tartalmat foglal magában,

14.

az adatvezérelt globális digitális médiagazdaságban a több globális szereplő által elfoglalt, meghatározó piaci pozíció és az online platformok által használt algoritmusminták veszélyeztethetik a médiapluralizmust és a tartalom sokféleségét,

15.

a gyors növekedés és a média-ökoszisztémában végbemenő változások következményekkel járnak a médiába vetett bizalom tekintetében, és potenciálisan nyomást gyakorolhatnak a hivatásos médiára és az újságírás normáira,

16.

a médiatudatosság és kapacitásunk a média kritikus megértésére, valamint a médiával való felelősségteljes interakció soha nem volt annyira fontos, mint napjaink Covid19-világjárvány által sújtott világában, nemcsak a népegészség védelme, hanem a demokratikus társadalmak rezilienciájának biztosítása és a demokratikus részvétel növelése szempontjából is,

17.

fokozni kell a munkát annak érdekében, hogy minden életkorú polgár birtokában legyen a médiatudatosságnak és a kritikus gondolkodásnak, figyelembe véve egyúttal a kulturális sokszínűséget és általában a médiatudatosság és a digitális kompetencia terén az uniós tagállamok között fennálló jelentős különbségeket,

18.

az új média- és kommunikációs technológiák állandó fejlődése növeli a médiatudatosságra vonatkozó új megközelítések iránti igényt, különösen a nem formális és az informális tanulás összefüggésében,

19.

új egész életen át tartó tanulási modelleket kell kidolgozni a médiatudatosság terén, és minden életkorú személy számára gyakorlati lehetőségeket kell biztosítani az ahhoz szükséges készségek elsajátítására, hogy megértse a rendkívül összetett médiakommunikációs környezetet és azt használni tudja, mégpedig a különböző célcsoportokra szabott programokon keresztül, amelyek lehetnek életkor- és/vagy kontextus-specifikusak,

20.

ki kell terjeszteni a médiatudatosság területén való közreműködést olyan érdekelt felekre, amelyek megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy elérjék a polgárok minden korcsoportját, így például olyan kulturális intézményekre (például könyvtárakra, múzeumokra és filmszínházakra), amelyek hozzáféréssel rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrához és amelyek nagymértékben élvezik a társadalom bizalmát, és amelyeket ennélfogva tovább kell ösztönözni arra, hogy szolgáltatásaik és tevékenységeik keretében erősítsék a médiatudatosságot,

21.

a médiaorgánumok – különösen a közszolgálati média – és az újságírói szervezetek befolyásos helyzetben vannak a társadalomban, és kiemeltebb szerepet játszhatnának a médiatudatosság előmozdítása, és a fontosságával kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés tekintetében,

22.

a megfelelő nemzeti ügynökségek és szervek, különösen a nemzeti médiaszabályozási hatóságok – párhuzamosan az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportján (ERGA) keresztül általuk végzett közös tevékenységekkel, az esetükben releváns nemzeti jogi kerettől függően – fontos szerepet játszhatnak abban az esetben, ha hatáskörrel rendelkeznek arra és megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy aktívan előmozdítsanak, szervezzenek és koordináljanak a médiatudatossággal kapcsolatos kezdeményezéseket és egy asztalhoz ültessenek érdekelt feleket, valamint hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak a dezinformáció elleni fellépéshez,

23.

a hivatásos újságírás, a független média, az oknyomozó újságírás és a médiapluralizmus erősítése, a polgárok minőségi, hiteles és változatos információforrásokhoz való hozzáférésének elősegítése és a közélet iránti bizalom építése hozzájárul a demokrácia védelméhez,

24.

fontos ösztönözni az európai médiaipart arra, hogy alkalmazza a kialakulóban lévő technológiákat a tartalomfejlesztés, a terjesztési csatornák, az adatgyűjtés és -elemzés terén annak érdekében, hogy bővítse közönségét és segítse azt a sokszínű minőségi tartalomhoz való hozzáférésben, valamint a médiapluralizmus támogatása érdekében,

25.

fontos továbbra is hangsúlyozni a magasabb szintű felelősségi és átláthatósági normák bevezetésének a szükségességét az online platformok esetében a felhasználók tiltott és káros tartalomtól, illetve dezinformációtól való védelmét célzó további erőfeszítések megtétele tekintetében, a véleménynyilvánítás szabadságát tiszteletben tartva,

26.

az online platformok hatóságokkal való együttműködésének fontossága az információk széles körét érinti, mint például az algoritmusokkal és az adatkészletekkel kapcsolatos információkat, amelyek elősegíthetik a platformok eredményes nyomon követését a dezinformációval kapcsolatos problémák kezelése érdekében,

27.

a polgárok médiatudatosságának javítására vonatkozó, ágazatközi megközelítés, valamint a médiaipar, a kulturális és a kreatív ágazatok digitális és technológiai fejlődése erősebbé fogja tenni mind a felhasználókat, mind a tartalom-előállítókat, és fokozni fogja a médiaipar kreativitását és versenyképességét,

28.

a médiatudatosság erősítése és a dezinformáció elleni fellépés szisztematikus, stratégiai és átfogó megközelítést tesz szükségessé minden tagállam részéről, valamint ágazatközi együttműködést a különböző érdekelt felek között;

29.

munkálkodjanak szisztematikusan azon, hogy felhívják a figyelmet a médiatudatosság fontosságára a közvélemény körében, valamint hogy támogassák a médiatudatossággal kapcsolatos szakpolitikák következetes fejlesztését és azok végrehajtását;

30.

támogassák (nemzeti, regionális, helyi, tematikus) médiatudatossági hálózatok létrehozását és fejlesztését annak érdekében, hogy egy asztalhoz ültessék a releváns érdekelt feleket és lehetővé tegyék számukra az együttműködést, valamint fenntartható és hosszú távú, életképes médiatudatossági projektek és kezdeményezések kidolgozását;

31.

dolgozzanak ki az egész életen át tartó tanulás keretébe illeszkedő megközelítést a médiatudatosságra vonatkozóan minden korcsoport tekintetében, és nyújtsanak támogatást ebben az összefüggésben kísérleti és kutatási projektekhez a célcsoportok sajátos igényeihez igazodó új módszertanok, intézkedések és tartalom létrehozása vagy kidolgozása és értékelése érdekében;

32.

támogassák a médiatudatossággal kapcsolatos oktatási és képzési anyagok kidolgozását és megosztását, valamint a különböző területeken a szakemberek (például könyvtárosok, múzeumi személyzet, ifjúságsegítők, tanárok, médiatudatossági szakemberek, újságírók) kompetenciáinak javítására irányuló szisztematikus megközelítés kidolgozását annak lehetővé tétele érdekében, hogy azok erősíthessék a polgárok médiatudatosságának fejlesztésében játszott fontos szerepüket;

33.

ösztönözzék a kulturális intézményeket, a civil társadalmi szervezeteket és az újságírói szervezeteket a médiatudatossággal kapcsolatos, egész életen át tartó tanulási programok integrálására, a különböző típusú médiaszervezetek – mindenekelőtt a közszolgálati médiaszervezetek – támogatására, médiatudatossággal kapcsolatos kezdeményezések kidolgozására és népszerűsítésére, valamint az egyéb érdekelt felek kezdeményezéseiben és projektjeiben való részvételre;

34.

folytassák a hivatásos újságírásnak mint a globális digitális médiakörnyezet fenntartható elemének az előmozdítására és támogatására vonatkozó lehetőségek feltárását;

35.

javítsák a már létező képzési modelleket – és szükség esetén alakítsanak ki újakat – az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül a digitális készségek fejlesztésére, az innovatív technológiák hatékony felhasználásának támogatása és a technológiai fejlődéssel való lépéstartás érdekében;

36.

a tagállamokkal együttműködve erősítse meg és fejlessze tovább az európai médiatudatossági hét koncepcióját és mozdítsa elő az eseményen való részvételt;

37.

a hamarosan létrehozandó Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja keretében dolgozzon ki mechanizmusokat az érdekelt felek széles köre által folytatandó együttműködésnek, valamint a médiatudatossággal kapcsolatos elképzelések és gyakorlatok önkéntes cseréjének az elősegítésére;

38.

javasoljon lehetséges további lépéseket a dezinformáció kezelését célzó hosszú távú, szisztematikus és hatékony megoldások megtalálása érdekében a már meghozott intézkedésekre vonatkozó eddigi és jövőbeli átfogó kutatások és elemzések eredményei alapján, kellő figyelmet fordítva többek között az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja által ezen a területen végzett munkára és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti szükséges együttműködésre;

39.

a nemrégiben közzétett, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2020–2024-re szóló uniós cselekvési tervvel, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabály, az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és a médiával és audiovizuális médiával kapcsolatos cselekvési terv kidolgozásával összefüggésben mérlegelje a dezinformációval kapcsolatos problémák kezelésére irányuló hatékonyabb – ugyanakkor az alapvető jogok védelmét nem akadályozó – módszerek szükségességét; ennek során a platformok átláthatósága és felelőssége alapvető elv kell, hogy legyen;

40.

biztosítsa az egyes tagállamok helyi sajátosságainak és kapacitásainak, valamint a minden tagállamra és minden releváns érdekelt félre kiterjedő fokozott együttműködés szükségességének a figyelembevételét annak érdekében, hogy a javasolt intézkedések alkalmazhatók és hatékonyak, továbbá ténylegesen és független módon értékelhetők legyenek;

41.

a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki szisztematikus kritériumokat és értékelési eljárásokat az uniós finanszírozású médiatudatossági projektekre és kezdeményezésekre vonatkozóan, továbbá dolgozzon ki egységes összehasonlító módszertant a médiatudatosság fejlesztéséről szóló tagállami jelentéstétel tekintetében, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, módosított irányelvben előírt, a Bizottság által a kapcsolattartó bizottsággal folytatandó konzultációt követően kibocsátandó jövőbeli iránymutatások keretében;

42.

folytassák, illetve tegyenek további erőfeszítéseket a médiatudatosság fejlesztésére és a médiatudatosság fontosságára való figyelemfelhívásra irányuló szisztematikus, átfogó, ágazatokon átívelő megközelítés kialakítása érdekében; az ezzel kapcsolatos nemzeti erőfeszítéseket – többek között finanszírozási kezdeményezéseket – uniós szintű intézkedéseknek kell kísérniük;

43.

támogassák az uniós alapok, a médiaoktatást támogató uniós programok, valamint a médiatudatossággal kapcsolatos különböző projektek és kezdeményezések (például a média támogatása a Kreatív Európa programon keresztül, különösen a média támogatására irányuló új fellépés) által kínált lehetőségek jobb kiaknázását és kiegészítő finanszírozási források kialakítását, továbbá a releváns uniós programok közötti szinergiák megteremtését;

44.

gondoskodjanak arról, hogy a gyermekbarát internet európai stratégiája keretében hozott, kiskorúakat célzó, médiatudatossággal kapcsolatos intézkedések lépést tartsanak a folyamatosan változó digitális környezettel;

45.

finanszírozzák és támogassák a médiatudatossággal, valamint a média és a digitális platformok hatásával kapcsolatos szisztematikus és rendszeres kutatásokat (például: a médiatudatossággal kapcsolatos intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó szisztematikus kutatások; az új média- és kommunikációs platformoknak a polgárok jóllétére gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások; az algoritmusok és a mesterséges intelligencia működésének, valamint a közvéleményre, a polgárok életére, a médiafogyasztási szokásokra és az európai média- és audiovizuális ágazatra gyakorolt hatásuknak a kutatása);

46.

támogassák az audiovizuális ágazatot a minőségi európai tartalmak és terjesztési platformok kialakításában, figyelembe véve azt a gazdasági hatást, amelyet a Covid19-világjárvány gyakorol általában az audiovizuális ágazatra;

47.

ösztönözzék a platformokat és a médiaorgánumokat arra, hogy működjenek együtt olyan eszközök és eljárások kidolgozásában, amelyek előmozdítják a minőségi hírforrások láthatóságát és megtalálhatóságát, valamint a minőségi európai audiovizuális tartalmak láthatóságát és megtalálhatóságát.