1.

a szociális jogok európai pillérének (1) első alapelve értelmében mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz;

2.

az egész életen át tartó tanulásba beletartozik a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a nyugdíjazást követő időszakon át is tartó tanulás, a formális, a nem formális és az informális tanulás teljes spektrumát is beleértve, és célja az egyén, a polgár, a társadalom és/vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek és a kompetenciák fejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás, amelynek koncepciója szerint minden egyén a tanulás alanya, lehetővé teszi, hogy mindenki megszerezze a megfelelő tudást ahhoz, hogy aktív polgárként részt vegyen a tudásalapú társadalomban és a munkaerőpiacon, elősegítve ezáltal az európai polgárok szabad mobilitását;

3.

korunk társadalmi és gazdasági kihívásai olyan megközelítéseket igényelnek, amelyek ösztönzik, motiválják és képessé teszik a tanulókat, a társadalmat és a munkáltatókat arra, hogy proaktívabb és stratégiaibb szerepet vállaljanak abban, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, továbbá hogy az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák sikeres végrehajtása érdekében mennyire fontos az érintett szakpolitikai ágazatok közötti szisztematikus és elkötelezett koordináció, valamint a szociális partnerek kulcsfontosságú szerepe az említett szakpolitikák kialakításában, végrehajtásában és sikerre vitelében;

4.

milyen fontos előmozdítani az esélyegyenlőséget annak érdekében, hogy hátterétől függetlenül mindenkinek lehetősége legyen hozzáférni az egész életen át tartó tanuláshoz és részt venni benne úgy, hogy elismerik és alapul veszik a korábbi tudást, készségeket és kompetenciákat, ami által elősegítik az oktatás és a képzés különböző szintjei és formái közötti folyamatos, többszörös és zökkenőmentes átmeneteket;

5.

az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák kulcsfontosságú szerepet játszanak az európai oktatási és képzési együttműködésben és az Erasmus+ programban, továbbá jelentőségük van a nemzeti oktatási és képzési, foglalkoztatás- és szociálpolitikák, valamint a demokratikus szerepvállalás szempontjából;

6.

az egész életen át tartó tanulásnak szerepe van abban, hogy az egyén, a társadalom és a munka világa felelősségvállalását ösztönözze és képessé tegye őket a technológiai és a zöld átalakulás kezelésére, egyúttal hozzájárulva a társadalmi befogadáshoz is;

7.

az Unió és a tagállamok elkötelezettségét az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje és a benne foglalt fenntartható fejlődési célok iránt;

8.

a 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrendet (2), amely stratégiai prioritásként határozza meg az erős és életteli gazdasági bázis kialakítását, valamint a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítását, továbbá a digitális átalakulással kapcsolatban olyan szakpolitikára helyezi a hangsúlyt, amely társadalmi értékeinket tükrözi és elősegíti az inkluzivitást; és elismeri, hogy fokozni kell az emberek készségeibe és oktatásába irányuló beruházásokat, biztosítva ugyanakkor a hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedés alapját; továbbá hogy a szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök és a szubszidiaritás elve kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani, és azt is megállapítja, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szociális kérdésekre, illetve az egyenlőtlenségekből és iskolázottsági szakadékokból fakadó kockázatokra és kirekesztésre;

9.

a „jólléti gazdaság” új koncepcióját, amely az embereket és jóllétüket helyezi a szakpolitikai és egyéb döntéshozatal középpontjába;

10.

az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről szóló következtetéseiben a Tanács kijelentette, hogy az európai oktatási térség alapját az egész életen át tartó tanulás koncepciójának kell képeznie a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az iskolai oktatáson, szakoktatáson és -képzésen át a felsőoktatásig és a felnőttképzésig, a nem formális és az informális tanulást is beleértve;

11.

társadalmaink jelenleg zajló technológiai és digitális átalakulása átformálja a gazdasági viszonyokat, a munka világát és a polgári szerepvállalást, és így jelentős hatást gyakorolhat a társadalmi kohézióra és egyenlőségre;

12.

a digitális átalakulással kapcsolatos európai szakpolitikák kialakítása során az oktatási és képzési politikáknak alapvető fontosságot kell tulajdonítani ahhoz, hogy Európában jóllétet és fenntartható növekedést lehessen biztosítani. Az újonnan szerzett tudásba, készségekbe és kompetenciákba való beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy nőjön Európa versenyképessége és termelékenysége;

13.

a technológiai fejlődésben és különösen a mesterséges intelligenciában (MI) jelentős potenciál rejlik arra vonatkozóan, hogy új típusú gazdasági és állampolgári tevékenységek, készségek, munkahelyek és szolgáltatások jöjjenek létre. Hatékony oktatási és képzési politikákat, eszközöket és intézkedéseket kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy mindenki megfelelő tudással, készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzen ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessen a változó társadalomban, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet az esetleges technológiai visszaélések jelentette etikai aggályokra és kockázatokra;

14.

a technológiai átalakulás növeli a magas szintű készségek és kompetenciák, az alkalmazkodóképesség és az életpályamenedzsment-készségek iránti keresletet, miközben ezzel egyidejűleg csökken a rutin- és ismétlődő feladatokkal járó munkahelyeken alkalmazható, alacsony szintű készségek iránti kereslet. Ami a hatásokat illeti, idejük, helyük és mértékük változó, mivel egyes ágazatok és területek jobban érintettek, mint mások. Az egész életen át tartó tanulás és az egész életen át tartó pályaorientáció megfelelő biztosítása segíthet csökkenteni a magas és az alacsony képzettségű munkavállalók között tátongó munkaerőpiaci szakadékot;

15.

Európában óriási kihívást jelent a felnőtt népesség átképzése és továbbképzése. Éppen ezért az alapkészségekbe és a kulcskompetenciákba való beruházás fontosabb, mint valaha. A magas színvonalú, befogadó oktatás (a formális, a nem formális és az informális tanulás, valamint a munkaalapú tanulás), továbbá a kompetenciafejlesztés tágabb értelemben vett megközelítése hozzájárul az alapkészségek terén elért eredmények javításához és támogatja a fejlettebb készségek és kompetenciák irányában történő előrehaladást;

16.

a felnőttképzéshez való hozzáférés, illetve annak biztosítása terén tapasztalható egyenlőtlenségek továbbra is kihívást jelentenek, mivel a tanulási tevékenységekben még mindig alacsony a felnőttek részvétele és különösen az alacsony képzettségű felnőtteknek intenzívebb támogatásra van szükségük a tanulásban való részvételhez (3). Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni egyrészt annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű emberek is részt vegyenek az egész életen át tartó tanulásban, és képesek legyenek arra, hogy belépjenek vagy visszatérjenek a munkaerőpiacra, illetve ott is maradjanak, másrészt a szakmai előmenetelük támogatása érdekében;

17.

a jelenlegi demográfiai változások az egyén és a társadalom szintjén egyaránt lehetőségeket és kihívásokat jelentenek; az alacsony születési arányszámok és a hosszabb várható élettartam miatt több tagállamban is népességszerkezeti átalakulás zajlik a társadalomban az idősek javára; (4)

18.

az idősekben rejlő potenciál fokozottabb elismerése és kilátásaik javítása, valamint több lehetőség biztosítása számukra a társadalmi szerepvállalásra, még a későbbi életszakaszokban is, hozzájárul ahhoz, hogy összetartó társadalmak jöjjenek létre. Az egész életen át tartó tanulás döntő fontosságú az idős polgárok számára ahhoz, hogy egészségben öregedjenek és aktívan vehessenek részt a társadalmi és a gazdasági életben;

19.

a kisgyermekkori nevelés és gondozás, valamint az alapfokú iskolai oktatás magas színvonala, inkluzív jellege és hozzáférhetősége, továbbá a nem formális tanulási tevékenységek szakpolitikai szinten elengedhetetlenek a demográfiai változások kezeléséhez, mivel ily módon biztosítható, hogy a gyermekek és a fiatalok megfelelő tudással, készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek a jövőre nézve, kiküszöbölhető a korai iskolaelhagyás, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata, továbbá biztosítható a tartalmas élet;

20.

sürgős szükség van a nemek közötti egyenlőség jobb előmozdítására, valamint az oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés ösztönzésére, különösen az egyik nem által dominált ágazatokban és szakmákban. Európában a nők alulreprezentáltak a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal és a matematikával (STEM) összefüggő ágazatokban – kiváltképp a digitális ágazatban –, amelyekben a részvételük tovább csökken. A nők szerepvállalásának a STEM-ágazatokban és különösen a digitális ágazatban való növelése fontos az európai társadalmak és gazdaságok fejlődése szempontjából (5). Az oktatás és képzés segíthet abban, hogy a digitális ágazatban megszűnjön a nemek közötti szakadék;

21.

erőteljes ösztönzést kell adni az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikáknak és az egész életen át tartó tanulás biztosításának annak érdekében, hogy jobban meg lehessen felelni a változó társadalom támasztotta kihívásoknak;

22.

a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlás végrehajtása érdekében tett folyamatos erőfeszítések döntő mozzanatot jelentenek az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák hatékony megvalósításában. Ugyanakkor ennek még több erőfeszítéssel, valamint a szakpolitikák és eszközök szélesebb körével kell párosulnia ahhoz, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a lehetőségeket;

23.

megvan az elkötelezettség az európai oktatási térség ambiciózus továbbfejlesztése iránt annak érdekében, hogy Európa a világ vezető tanuló társadalmává váljon, hozzájárulva egy olyan kultúra kialakulásához, amely az egyes embereket, illetve a társadalmakat – többek között az oktatás és képzés minden szintjén és minden formája keretében, valamint minden életszakaszban – a folyamatos tanulásra és innovációra bátorítja, motiválja és biztosítja számukra az ehhez szükséges önrendelkezést;

24.

dolgozzanak ki stratégiai megközelítést az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák támogatása érdekében, és ismerjék el mindazon lehetőségeket, amelyeket az egész életen át tartó tanulás rejt magában az inkluzív és fenntartható növekedés támogatása, valamint a technológiai és a zöld átalakulásra való reagálás tekintetében, többek között az alábbiak révén:

25.

nyújtson erőteljes ösztönzést az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos aktív, hatékony és jövőorientált stratégiákhoz és szakpolitikákhoz, az egész életen át tartó tanulásban való részvételnek az oktatás és képzés minden szintjén és minden formájában való fokozása érdekében;

26.

javítsa az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos jelenlegi szakpolitikák hatékonyságát és aktualizálja hatókörüket és célcsoportjaikat annak érdekében, hogy azok jobban megfeleljenek a társadalomban és a munka világában bekövetkező változások következtében megjelenő tanulási igényeknek, többek között a következők révén: az európai oktatási térség továbbfejlesztése, az egész életen át tartó tanulás megjelenítése az oktatás és a képzés terén folytatott együttműködés jövőbeli stratégiai keretrendszerében, valamint az Erasmus+, az Európai Szociális Alap és az egyéb releváns uniós eszközök által nyújtott lehetőségek kihasználása;

27.

támogasson olyan kezdeményezéseket, amelyek elősegítik az egész életen át tartó tanulásba való beruházást, ideértve az állami és a magánszektor közötti együttműködést is;

28.

vegye fel a mesterséges intelligencia hatékony és inkluzív használatát azon területek közé, amelyeket érint a digitális oktatási cselekvési terv és az európai oktatási térség továbbfejlesztése;

29.

fokozza az adatok interoperabilitásának javítására irányuló jelenlegi és jövőbeli erőfeszítések összehangolását, például a személyes oktatási adatokhoz való hozzáférés biztosítása és az oktatási adatok tanulók, oktatási intézmények és munkáltatók között cseréjének javítása révén, elkerülve ugyanakkor az erőfeszítések közötti átfedéseket uniós szinten, a digitális átalakulás potenciáljának növelése érdekében, az általános adatvédelmi rendelettel összhangban;

30.

támogassa azokat a tagállami szakpolitikákat, amelyek célja, hogy javítsák az oktatási és képzési rendszereknek a gyorsan változó munkaerőpiaci és társadalmi igényekhez történő alkalmazkodásra való képességét az analitikus, kutatási és előrejelzési adatok terjesztésének és felhasználásának elősegítése és fokozása révén – ideértve a pályakövetést és a készségekkel kapcsolatos információgyűjtést is –, annak érdekében, hogy az említett adatokat hosszú távon figyelembe vegyék a szakpolitikák kidolgozása során;

31.

szorgalmazza, hogy történjen jelentős előrelépés az egész életen át tartó tanulás továbbfejlesztésében az oktatási és képzési szintek és ágazatok, valamint az illetékes (például szociális, egészségügyi és migrációügyi) hatóságok közötti jobb együttműködés lehetőségeinek feltárása, továbbá a felnőttek továbbképzésére és átképzésére irányuló sokoldalú és rugalmas tanulási lehetőségek előmozdítása révén, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, az állami foglalkoztatási szolgálatokkal és egyéb releváns érdekelt felekkel együttműködésben;

32.

az európai oktatási térség kiépítését ösztönzendő segítse elő az oktatás, a képzés, a kutatás és az innováció közötti további szinergiák megteremtését, különösen az európai egyetemi szövetségeken keresztül, amelyek fontos szerepet játszanak az egész életen át tartó tanulás előmozdításában;

33.

a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítésével kapcsolatos európai szakpolitikák értékelése és aktualizálása során mérlegelje egy a tudás, a készségek és a kompetenciák érvényesítésére vonatkozó tágabb körű koncepció kialakítását egyrészt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a készségek és kompetenciák érvényesítése a megszerzésük helyétől és módjától függetlenül, másrészt a zökkenőmentes átmenetek és az egyéni tanulási pályák támogatása érdekében, az e területre vonatkozó tagállami hatáskörök sérelme nélkül.