—

teljes egészében semmisítse meg a határozatot;

—

kötelezze az alperest a jelen eljárás költségeinek viselésére, ideértve az esetleges beavatkozó felek költségeit is.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen határozott meg új releváns termékpiacokat az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél és a csomagolóacél bizonyos típusai vonatkozásában, és ez az összefonódás után kialakult piaci erő téves elemzéséhez vezetett, különösen mivel a határozat nem ismerte el a keresleti és a kínálati oldalon való helyettesíthetőség lényeges elemeit. Ezért a felperes szerint az alperes tévesen nem vette figyelembe a piac meghatározása során az elektrogalvanizált acélt, és tévesen hagyta figyelmen kívül a galvanizált ipari és autóipari termékek helyettesíthetőségét.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy az alperes tévesen határozott meg világszintű piacok helyett EGT-szintű piacokat mind az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél, mind pedig a csomagolóacél vonatkozásában. Az alperes ezért tévesen értelmezte a piackutatásának és a felek által szolgáltatott belső dokumentumok értékelésének eredményeit, és nem tartotta magát a megfelelő eljáráshoz és a tisztességes eljárás elveihez, mivel nem végzett kellően alapos gazdasági elemzést. Továbbá a Bizottság állítólag nem támaszkodott döntő és meggyőző bizonyítékokra annak megállapításakor, hogy az import nem befolyásolja az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél és a csomagolóacél árának az EGT-n belüli alakulását.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság lényeges eljárási szabályokat sértett, és érdemi kérdésben tévedett, amikor az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél elkülönülő termékpiaca vonatkozásában állítólag a tényleges verseny jelentős akadályozását állapította meg.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy az ónozott lemez, az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél és a hengerelt acél állítólagos elkülönülő termékpiacaira tekintettel a Bizottság versenyjogi értékelése a „hatékony verseny jelentős akadályozása” kritériumának téves értelmezésén és alkalmazásán alapul, mivel az említett értékelés jogellenesen kombinálja a tényleges versenynek az egyedi erőfölényből eredő, illetve a horizontális nem összehangolt (oligopolisztikus) hatásokból eredő jelentős akadályozásának egymással össze nem egyeztethető elemeit. A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el az import értékelése vonatkozásában, amely a piaci vizsgálatból és néhány félreértelmezett belső dokumentumból szelektíven kiemelt idézeteken alapul, aminek következtében az alperes tévesen figyelmen kívül hagyta az ónozott lemez és az elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acél importja magas szintjének relevanciáját, és annak lehetőségét, hogy újrahengerelők lépnek be a piacra, amint erre a világ más részein már sor került.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az autóipari felhasználásra szánt tűzihorganyzott acél és a csomagolóacél vonatkozásában felajánlott korrekciós intézkedéseket az alperes indokolatlanul utasította el. A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bizottság nem végezte el a felajánlott korrekciós intézkedések megfelelő piaci vizsgálatát.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a megfelelő indokolásra vonatkozó kötelezettségét azzal kapcsolatban, hogy a szemcseorientált elektromos acél vonatkozásában a kifogásközlésben előzetesen megfogalmazott kétségei miért oszlottak el.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy az alperes eljárási hibát követett el, mivel nem követelte meg, hogy az I. és II. vizsgálati szakaszban a piaci szereplőknek küldött számos tájékoztatáskérésre válaszoljanak, amely tájékoztatáskérésekre számos esetben nem érkezett válasz. A felperes előadja, hogy ez eljárási hibához vezetett, és a bizonyítékok elferdítését eredményezte.