31.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/20

Előadó:

Erik SVENSSON

Társelőadó:

Ariane RODERT

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság (EB) induló és növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezését, valamint a jelentős akadályok felszámolását célzó javasolt intézkedéseket, ám hangsúlyozza, hogy nem minden nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás működik a csúcstechnológiai szektorban, és hogy ezért minden ágazatban szükség van intézkedésekre.

1.2

A EGSZB szerint a kisvállalkozói intézkedéscsomag naprakésszé tétele és újraindítása minden kezdeményezést egyetlen stratégiába fogna össze, így megfelelőbb lenne és javítaná a láthatóságot és a konzisztenciát.

1.3

Az EGSZB az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó összehangolt szakpolitikai megközelítést szorgalmaz, amely figyelembe veszi a vállalkozási modellek sokféleségét; továbbá üdvözli a szociális vállalkozásokra irányuló egyedi intézkedéseket. A kezdeményezéseknek azonban a vállalkozói légkör általános javítására kellene törekedniük, az innovációs folyamat részeként lehetővé téve a kockázatvállalást és a kísérletezést.

1.4

Az adminisztratív terhek és a bürokrácia továbbra is jelentős hátráltató tényező az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára. Az EGSZB ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy teljeskörűen hajtsa végre és juttassa érvényre az e téren elindított kezdeményezéseket.

1.5

Az EGSZB hangsúlyozza a szociális partnerek strukturált bevonásának jelentőségét, és azt, hogy biztosítani kell a munkakörülményekre vonatkozó, valamint a munkajoggal és a kollektív szerződésekkel kapcsolatos uniós szabályoknak való megfelelést.

1.6

Az EGSZB üdvözli az innovációval kapcsolatos javasolt intézkedéseket, ugyanakkor a kkv-k és a mikrovállalkozások korlátozott forrásaira való tekintettel a szabályok és a feltételek egyszerűsítésére ösztönöz.

1.7

A partnerségek megerősítése és közös erőforrás-állomány kialakítása elengedhetetlen a sikerhez. Az Európai Bizottságnak elő kell mozdítania a hálózatépítést, ideértve a közvetítő szervezetek, facilitátorok, akcelerátorok és inkubátorok kialakítását.

1.8

Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások növekedési potenciáljának felszabadítása érdekében az igényeikre szabott, mind részvény-, mind pedig hiteltőkéhez való hozzáférést lehetővé tevő finanszírozási megoldásokat kell kidolgozni, hozzáférést kell biztosítani számukra a közbeszerzésekhez, és javítani kell az adózási környezetet. Az EGSZB véleményeiben foglalkozott erre irányuló megfelelő intézkedésekkel.

1.9

A készségfejlesztés elengedhetetlen, ezért minden szinten és már az oktatási rendszer korai szakaszában kiemelt hangsúlyt kell fektetni a vállalkozási ismereteket nyújtó oktatási programokra. Ösztönözni és támogatni kell továbbá a mentorálási, a munkahelyi képzési, az informális és nem formális tanulási programokat.

1.10

Fel kell lépni az EU-ban jellemző magas szintű kockázatkerülés csökkentése érdekében: felül kell vizsgálni a második esély elvét és fejlesztési támogatást kell nyújtani például pénzügyi ismeretek/oktatás képében.

1.11

Az EGSZB arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy egy, a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervvel kiegészített közleményben fogja össze a szociális vállalkozások támogatását célzó összes jelenlegi és új kezdeményezést. Ez összhangban van az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló tanácsi következtetésekkel (2015. december 7.).

2.1

Az „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” című közlemény a következőket állapítja meg:

2.2

Közleményében az Európai Bizottság számos olyan intézkedést javasol, amelyek ezen akadályok mérséklésére és/vagy felszámolására irányulnak.

2.2.1

Az akadályok felszámolása:

2.2.2

A megfelelő partnerekkel való összekapcsolás elősegítése:

2.2.3

Finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés:

3.1

Ez a vélemény az Európai Bizottság „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” című, a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokban rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását célzó intézkedéseket javasló közleményére válaszul készült. Az EGSZB azonban úgy döntött, hogy kibővíti a vélemény témakörét, és ezeket a fellépéseket az induló innovatív vállalkozások minden formájának szempontjából vizsgálja, ideértve a potenciális induló és növekvő innovatív vállalkozásokat is.

3.2

Az EGSZB üdvözli ezt a kezdeményezést és a főbb akadályok felszámolására irányuló törekvést. Hangsúlyozni kívánja, hogy korábbi véleményeiben jelentős munkát végzett az Európai Unióban működő sokféle vállalati formát támogató környezet kialakítása érdekében (3), és kiemeli a vállalkozásokra vonatkozó menetrend terén szükséges fokozott fellépésre való korábbi felhívását (4).

3.3

Mivel az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot fejleszti tovább és bővíti ki, az EGSZB úgy véli, hogy további egyedi intézkedések bevezetése helyett hatékonyabb lépés lenne fontolóra venni az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag naprakésszé tételét és újraindítását. Az EGSZB üdvözli és támogatja ezt az intézkedést, amint másokat is, amelyek célja az induló és a növekvő innovatív vállalkozások támogatása. Nehéz azonban a teljes stratégiát áttekinteni úgy, hogy a különféle kezdeményezések nincsenek egy közös és átfogó szakpolitikai menetrendben összefoglalva.

3.4

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy szükség van egy hatékony általános szakpolitikai csomagra, amely figyelembe veszi a vállalkozások sokféleségét, ezért támogatja az Európai Bizottság által meghatározott, az uniós szakpolitikák között megvalósuló koordinált megközelítés előmozdítására irányuló célkitűzést.

3.5

Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét egy véleményre, amelyen az EGSZB jelenleg dolgozik, és amely számos, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások szempontjából releváns ajánlást fogalmaz meg:

3.6

2016. decemberi véleményében (5) ezenkívül az EGSZB arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy az alábbi intézkedések révén támogassa a gyorsan növekvő vállalkozásokat:

3.7

Különösen fontos elismerni a mikrovállalkozásokban – amelyek jelentős része családi vállalkozás – rejlő nagy lehetőségeket és a szociális vállalkozási szféra által kínált fejlesztési lehetőségeket. Az EGSZB ezenkívül annak átgondolására buzdítja az Európai Bizottságot, hogy nem minden nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalat működik a csúcstechnológiai ágazatban, és hogy az olyan szektoroknak, mint a szolgáltatás, a divatipar és az e-kereskedelem, illetve más innovatív szektoroknak is figyelemre és támogatásra van szükségük.

3.8

Az EGSZB továbbá ösztönzi az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy minden kezdeményezés vegye figyelembe a vállalkozások terén újonnan felmerülő jelenségeket is, például a közösségi gazdaságot (6). Ezek mindegyike hasonló és még további akadályokkal szembesül a kezdeti szakaszban és az egységes piacon való terjeszkedés során.

3.9

Az EGSZB üdvözli az információkhoz való hozzáférés javítását szolgáló egységes digitális portál létrehozására irányuló intézkedést, ugyanakkor úgy véli, hogy ez az eszköz korlátozott mértékben segíti majd elő a nagy terhet jelentő szabályok és szabályozások csökkentését. Az EGSZB továbbá javasolja, hogy az egységes digitális portált egészítsék ki egy kutatás-fejlesztési témájú internetes portállal. A közvetítő szervezetekkel folytatott strukturális együttműködés igen hatékony eszköz az induló innovatív vállalkozások tájékoztatásának javítására.

3.10

Az Európai Bizottság a legsürgetőbb akadályok közül többel is foglalkozik, főként a szabályozási, adó- és adminisztratív terhek tekintetében. Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a kkv-k – ideértve a mikrovállalkozásokat, a családi vagy a szociális vállalkozásokat is – házon belül gyakran nagyon kevés szakértelemmel rendelkeznek a felettébb összetett és bürokratikus szabályozások és adminisztratív terhek kezelésére, vagy egyáltalán nem képesek rá; ezért van szükség mindenképpen az egyszerűsítésre.

3.11

Az EGSZB támogatja a javasolt szakértői értékeléseket, amelyek célja a bevált gyakorlatok megosztása és a tagállamok közötti különbségek azonosítása a kezdeményezések jobb összehangolása érdekében. Ahhoz, hogy e szakértői értékelések elérjék a céljukat, eredményeiknek átláthatóaknak kell lenniük, és gondoskodni kell arról, hogy eljussanak az érdekelt felekhez.

3.12

Az EGSZB továbbá támogatja az Európai Bizottság arra vonatkozó döntését, hogy kibővíti az Enterprise Europe Network (EEN) tanácsadói szolgáltatásait olyan, kifejezetten a vállalkozások indításával és növekedésével foglalkozó tanácsadók révén, akik a tagállami és európai szabályokról, a finanszírozási lehetőségekről, partnerségekről és a határokon átnyúló közbeszerzésekhez való hozzáférésről nyújtanak tájékoztatást. Az EGSZB itt ismét szeretné kiemelni a közvetítő szervekkel és az – egyebek mellett a szociális gazdaságban működő – érintett szervezetekkel történő fokozott strukturális együttműködés jelentőségét és előnyeit.

3.13

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozások helyet kapjanak a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban, mivel egyre több induló és növekvő innovatív vállalkozásnak kell gyorsan (gyakran nagyon korlátozott piaci szegmensen belül) belépnie valamely globális piacra.

3.14

Az EGSZB elismeri és támogatja, hogy az Európai Bizottság – e kezdeményezésben – kötelezettséget vállal a munkakörülményekre vonatkozó, valamint a munkajoggal és a kollektív szerződésekkel kapcsolatos uniós szabályoknak való megfelelés kikényszerítésére, és hogy magas színvonalú munkahelyek létrejöttét célozza.

3.15

Az EGSZB reagálni kíván az Európai Bizottság közleményének alábbi megfogalmazására: „például rugalmasabb és korszerűbb munkafeltételek biztosítása révén”. Ez a kijelentés félreértéshez és visszaélési lehetőségekhez vezethet.

3.16

A szociális partnerek strukturált bevonása létfontosságú és ösztönzendő a vállalkozások közötti tisztességes verseny biztosítása és a szociális dömping kockázatának elkerülése érdekében, amint azt az EGSZB számos véleményben (7) már hangsúlyozta.

3.17

Az EGSZB foglalkozni kíván a területi alapú tartalomkorlátozás (8) terén jelenleg zajló folyamattal. Ez komoly új akadályt jelenthet az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek elegendő kapacitással ahhoz, hogy egyidejűleg több, különböző nyelvet beszélő országban lépjenek piacra. Az aktív és passzív értékesítés közötti különbség megfelelő kommunikációja kiemelt jelentőséggel bír. A nemzeti jogszabályoknak való megfelelés csak az aktívan megcélzott országok esetében kötelező.

3.18

Az EGSZB támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy javítsák a kkv-k – különösen a növekvő induló vállalkozások – hozzáférését a Horizont 2020 programjaihoz. Az Európai Innovációs Tanács és az „innovációs radar” hatékony eszköznek bizonyulhat, feltéve, hogy nem jelentenek túl nagy terhet, és valóban alkalmasak a kkv-kra vonatkozó célok elérésére. Az EGSZB továbbá javasolja, hogy e kezdeményezések fordítsanak külön figyelmet a szociális innovációra, amely gyakran az új üzleti modellek hajtóereje.

3.19

Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy külön említést nyert a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások indulására és növekedésére irányuló intézkedés, hiszen e területen az EGSZB konkrét szakértelemmel rendelkezik, és már több véleményt dolgozott ki e témában (9).

3.20

Az EGSZB elégedetten állapítja meg, hogy az Európai Bizottság elismeri, hogy a kkv-k számára komoly nehézséget jelent a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik védelme. A költség rendkívül magas a kisvállalkozások számára, és a jogérvényesítés költségei hasonlóan magasak, emiatt alig van olyan induló vagy növekvő innovatív vállalkozás, amely meg tudja ezt fizetni. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy találjon működőképes megoldást ennek kezelésére.

4.1.1

Az általában pozitív vállalkozói légkör alapvető a növekedéshez és az innovációhoz. Az EGSZB úgy véli, hogy ez az európai bizottsági kezdeményezés csak akkor lehet sikeres, ha a vállalkozói légkör általános javítására törekszik, az innovációs folyamat részeként lehetővé téve a kockázatvállalást és a kísérletezést.

4.1.2

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az induló és különösen a növekvő innovatív vállalkozások számára nagyon fontos a kapcsolatok kiépítése a megfelelő partnerekkel. Mivel az európai piac általában hagyományosabb felfogást követ a kockázatvállalás kapcsán, ezenkívül elsődlegesen nemzeti beállítottságú, az erőfeszítéseket két fő vonal mentén kell csoportosítani:

4.1.3

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság tervét a jelenlegi Start-up Europe kezdeményezés megerősítésére és az Európa-szerte működő klaszterek és ökoszisztémák összekapcsolására irányuló uniós erőfeszítések koordinálására.

4.1.4

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a partnerségek révén létrehozott „közösségek” és az igényekhez igazodó ökoszisztémák az induló és a növekvő innovatív vállalkozások sikerének kulcsfontosságú tényezői. E tekintetben az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság külön figyelmet szentel a szociális vállalkozásoknak, elismerve azok egyedi jellemzőit és az európai társadalmakhoz való hozzájárulását. Az EGSZB ezért ismét (10) arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy egy, a szociális gazdaságra vonatkozó, következetes uniós cselekvési tervben fogja össze az összes jelenlegi és új kezdeményezést azok fokozott láthatósága és a közöttük lévő kapcsolatok javítása érdekében.

4.2.1

Az EGSZB határozottan támogatja az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy javítsa az induló és a növekvő innovatív vállalkozások rendelkezésére álló közbeszerzési lehetőségeket. A javasolt intézkedéseken túl az EGSZB arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel a közbeszerzésekre vonatkozó irányelv tagállami szintű átültetését és alkalmazását. Ez kiemelt szereppel bír annak biztosításában, hogy a tagállamok teljes mértékben kihasználják a kkv-k – köztük a szociális vállalkozások – közbeszerzési lehetőségeinek javítására szolgáló rendelkezéseket. Az EGSZB visszautal a közbeszerzésekről szóló korábbi véleményére (11).

4.2.2

Az EGSZB üdvözli, hogy a közlemény külön figyelmet fordít az innovációs közbeszerzésre és az innovációs partnerségre. Ez ugyanakkor egyszerűbb szabályozást tesz szükségessé. Úgy tűnik, hogy az irányelvben meghatározott innovációs közbeszerzés inkább a nagyvállalatok számára megfelelő eszköz. Az innovációs partnerségekben való részvételhez ki kell jelölni egy ezzel foglalkozó külön egységet, aminek következtében az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára lehetetlenné válik a részvétel, mivel az induló innovatív vállalkozások rendszerint nem rendelkeznek külön részleggel e célra.

4.2.3

Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott, a kkv-k közbeszerzésekben való részvételét elősegíteni hivatott eszköz bevezetése (az egységes európai közbeszerzési dokumentum révén tett nyilatkozat) számos esetben épp ellentétes eredményre vezetett, és inkább a közbeszerzésekben való részvétel akadályának tűnik. Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásoknak nehézséget okoz az összes szükséges és előírt információ és formanyomtatvány összegyűjtése. Ezért van szükség támogatásra, és azt a közvetítő szervezeteknek (kkv-szervezetek és egyéb kapcsolódó szervezetek) elő kell mozdítaniuk.

4.3.1

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az új európai készségfejlesztési program – amely a minőséget és a munkaerőpiac szempontjából lényeges készségeket állítja a középpontba – olyan problémák megoldására irányul, amelyek a legfontosabb kihívások közé tartoznak. Ez a törekvés azonban csak akkor jár majd sikerrel, ha a kezdeményezések elérik a legfontosabb célcsoportokat, amihez – a hatékonyság érdekében – végrehajtásra, ellenőrzésre és nyomon követésre van szükség.

4.3.2

Az EGSZB kiemeli, hogy az új európai készségfejlesztési program és különösen a közeljövőben megvalósuló, a „digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalícióra” irányuló kezdeményezés rendkívül fontos, és a jövő egyik sarokköve lehet.

4.3.3

A szociális vállalkozások válaszlépéseket dolgoznak ki az új vagy nem kellően figyelembe vett társadalmi igényekre. Élenjárók a szociális innováció területén. Ezért a digitális készségekkel kapcsolatos kezdeményezések mellett a szociális gazdasági (és egyéb) vállalkozók intézkedéseket szorgalmaznak más készségekkel kapcsolatos területeken, például a vállalkozásfejlesztés és a beruházási készségek terén is. Egy induló innovatív vállalkozás sikeréhez e készségek ugyanolyan lényegesek.

4.3.4

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a tagállamokat vállalkozóknak szóló oktatási programok kidolgozásában, illetve segítse elő a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok és az érintett felek között. Tanácsos az említett programokat az oktatási rendszer korai szakaszába beépíteni, ugyanis ennek hatása bizonyítottan nagyobb.

4.3.5

Az inkubátorok és az egyablakos ügyintézési szolgáltatások (mint a fejlesztés, a mentorálás és a pénzügyi támogatás) szintén gyakran játszanak központi szerepet a vállalkozások korai és a növekedési szakaszában. Az Európai Bizottságnak elő kell mozdítania és meg kell osztania az e téren rendelkezésre álló bevált gyakorlatokat.

4.4.1

Az EGSZB-t az Európai Bizottsághoz hasonlóan aggodalommal tölti el, hogy az adózás komoly akadályt jelenthet az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára. A legfontosabb megoldásra váró problémákat a magas megfelelési költségek jelentik, különösen azok, amelyek a nemzeti adórendszerek sokféleségéből erednek.

4.4.2

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg annak lehetőségét, hogy megszünteti a mennyiségbeli vagy időbeli korlátokat az indulás és a növekedés kezdeti éveiben felmerülő esetleges veszteségek későbbi időszakra történő elhatárolása kapcsán.

4.4.3

Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy a kkv-k önként részt vehetnek a közös konszolidált társaságiadó-alap rendszerében, amint az az Európai Bizottság közleményében szerepel.

4.4.4

Nagyon összetett feladat továbbá a kkv-k számára a fogyasztás adóztatása a héa-rendszer keretében. Ráadásul további terhet jelent az induló innovatív vállalkozások számára, hogy azonosítsák minden egyes áru vagy szolgáltatás esetén a tagállamokban alkalmazandó héa-mértéket, ami magas költségeket eredményez, végső soron pedig akadályozza a határokon átnyúló kereskedelmet. Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottság azon szándékát, hogy kialakít egy egységes héa-övezetet és egy, a héa egyszerűsítésére vonatkozó csomagot a kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – számára, amely megoldást kínál egy, a mikrovállalkozások előtt álló komoly akadályra.

4.4.5

A tőkebefektetésekből származó jövedelem egyéni szintű adóztatása számos tagállamban szintén csökkenti az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra irányuló befektetések vonzerejét, különösen akkor, ha más befektetési lehetőségek adóterhe alacsonyabb, vagy egyáltalán nem kell utánuk adózni. A részvényopciók adóztatása e tekintetben külön figyelmet igényelhet. Az EGSZB ezért támogatja, hogy az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel kísérje a tagállamok induló/növekvő innovatív vállalkozásokra irányuló befektetésekre vonatkozó adórendszereit/-ösztönzőit.

4.4.6

A szociális gazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára biztosítani kell egy olyan adópolitikai mozgásteret, amely szociális és környezetvédelmi céljaik figyelembevétele, valamint a szabad verseny elveinek tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi gazdasági potenciáljuk teljes kibontakozását. Ez különböző intézkedésekkel érhető el:

4.5.1

Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások a részvény- és kölcsöntőkéhez való hozzáférésre támaszkodnak. Az EGSZB korábbi véleményeiben (12) megállapította, hogy a kockázati tőkéhez való hozzáférés az Unióban jóval alacsonyabb szintű, mint az Egyesült Államokban, aminek fő oka az uniós kockázatitőke-ágazat nagymértékű széttagoltságában keresendő (az ugyanis néhány tagállamban összpontosul). Az EGSZB elismeri, hogy az Európai Bizottság a páneurópai kockázatitőke-alap létrehozásával tervezi kezelni e problémát, és arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe az EGSZB javaslatait (13) és szorosan kövesse figyelemmel az alap igénybevételét és hatásait.

4.5.2

Ugyanebben a véleményben rámutattunk a magánbefektetők túl alacsony részvételére, és ösztönzőket javasoltunk a köz-magán partnerségek számára, amelyek között mérlegelni lehet az aszimmetrikus alapok alkalmazását (már működnek ilyenek Finnországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban és Hollandiában). Az EGSZB üdvözli egy hasonló megoldás alkalmazását, amely lehetővé teszi, hogy magántulajdonú beruházási alapok állami garanciában részesüljenek, amikor induló és növekvő innovatív vállalkozásokba fektetnek be.

4.5.3

Az EGSZB továbbá üdvözli az arra vonatkozó javaslatot, hogy növeljék az ESBA és a COSME költségvetését annak érdekében, hogy további finanszírozási forrásokat bocsássanak egy, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokkal kapcsolatos hatékony politika rendelkezésére, amely figyelembe veszi e vállalkozások sokféleségét.

4.5.4

Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a legtöbb induló innovatív vállalkozás finanszírozása személyi és családi garanciához kötött bankhitelek formájában történik. Miközben jelenleg a bankhitelek jelentik a megoldást, a részvénytőkéhez mint pénzügyi eszközhöz történő hozzáférésre is szükség volna, ám Európában ez nem eléggé fejlett a büntető jellegű adórendszerek, a részvénypiaci kultúra hiánya, a pénzügyi ismeretek alacsony szintje és a széttagolt fizetésképtelenségi rendszerek miatt.

4.5.5

Az EGSZB arra buzdítja az uniós tagállamokat, hogy az Európai Bizottság támogatásával mozdítsanak elő és keressenek alternatív jogi formákat az üzleti tevékenység folytatására, amilyen például a nagy növekedési és innovációs potenciállal rendelkező egyszerű részvénytársaság, amely az induló innovatív vállalkozások jellemző formája (Franciaországban és Szlovákiában).

4.5.6

Az EGSZB arra is buzdítja a tagállamokat, hogy az Európai Bizottság támogatásával egyszerűsítsék és harmonizálják a csődtörvényeket, ideértve az EGSZB által a vállalatok fizetésképtelenségéről kidolgozott véleményében (14) javasolt „második esély elvének” végrehajtását is.

4.5.7

A fizetésképtelenségi eljárások és jogszabályok tekintetében a kihívást a csődbe jutó induló innovatív vállalkozások eszközei értékének megfelelő megállapítása jelenti. Amint arra az EGSZB korábban rávilágított (15), számos esetben a fő eszköz nem tárgyi eszköz, hanem know-how.

4.5.8

Korábbi véleményeiben az EGSZB teljeskörűen megvizsgálta a szociális vállalkozások működéséhez szükséges pénzügyi ökoszisztémát (16). Más induló innovatív vállalkozásokhoz hasonlóan ezek számára is biztosítani kell garanciával ellátott, kombinált tőkemegoldásokat, innovatív eszközöket a második szakaszban történő finanszírozáshoz, illetve pénzügyi oktatást, amelynek része a beruházásra való felkészültség. A szociális vállalkozásokra irányuló befektetések és e vállalkozások finanszírozásának egyik sajátos jellemzője az, hogy a befektetések megtérülésének egy része a szociális hatásban testesül meg. Az Európai Bizottságnak támogatást kell nyújtania a tagállamoknak az ebbe az irányba mutató vállalkozásokhoz.

5.1

Az EGSZB üdvözli, hogy a közlemény különös hangsúlyt fektet a szociális vállalkozásokra irányuló egyedi intézkedésre, valamint az újonnan megjelenő vállalkozási formákkal kapcsolatos további intézkedések vizsgálatára.

5.2

E tekintetben meg kell említeni a szociális innováció, a szociális vállalkozások és új üzleti modellek indulása közötti kapcsolatot, amellyel az EGSZB korábban már foglalkozott (17). Elengedhetetlen annak megértése, hogy a szociális innováció egy eltérő innovációs folyamatra épül, amelynek alapját egyedi kritériumok és elvek jelentik. Ennélfogva a szociális induló vállalkozások és az új üzleti modellek támogatására irányuló minden intézkedésnek el kell ismernie a legfőbb alapértékeket, például a szociális és környezeti hatások mérését, a közös értéket és a nyílt forrásokkal kapcsolatos szempontokat, amelyek a szociális innovációhoz kapcsolódnak (18). Csak így válhat lehetővé, hogy a szociális vállalkozások és azok újonnan megjelenő formái kihasználják a támogatási intézkedések kínálta előnyöket, fenntarthatóak legyenek és sikeresen növekedjenek.

5.3

Ismerni kell továbbá a szociális vállalkozások és ezen új vállalkozási formák növekedésének folyamatát, illetve azt, hogy növekedésnek indulnak-e (előfordulhat ugyanis, hogy növekedés helyett inkább egy jó ötlet megosztása mellett döntenek). Amint az EGSZB korábban már hangsúlyozta, a legfontosabb teendő e különböző vállalkozási modellek logikájának érvényesítése az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokkal kapcsolatos valamennyi kezdeményezésben, valamint a támogatási eszközök megfelelő, az igényekhez igazodó kialakítása. A támogatási mechanizmusok sok esetben a jelenleg leggyakrabban alkalmazott hagyományos vállalkozási modellen alapulnak, nem pedig ezeken a szociális gazdasági vagy újonnan megjelenő gazdasági modelleken.

6.1

Az EGSZB folyamatosan hangsúlyozza, hogy javítani kell a különböző vállalkozási formák láthatóságát, elismerését és támogatását. Ez magában foglalja a statisztikai adatok jobb gyűjtését és az Unióban jelenleg meglévő különböző üzleti modellekre, illetve azok sajátos logikájára vonatkozóan végzett kutatásokat.

6.2

Hasznos eszköz lehet egy olyan adatbázis, amely bevált gyakorlatokat tartalmazna azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedésekkel lehet támogatni a legkülönbözőbb induló és növekvő innovatív vállalkozásokat. Az Európai Bizottság megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy előmozdítsa a tagállamokban bevált gyakorlatok cseréjét.

6.3

A szociális gazdasági vállalkozások értékeit, elveit és létjogosultságát szélesebb körben meg kell ismertetni, mivel a vállalkozók ihletet meríthetnek belőlük. Más vállalkozási modellekre is könnyen lehet alkalmazni e szektor tapasztalatait és módszereit, például az ágazatok és az érdekelt felek közötti, a közös alkotáson alapuló partnerség és társulás elvét, a licenciaszerződéseket, a kapacitásépítést, a más vállalkozások méretének kihasználását lehetővé tevő megoldásokat, a megoldások gyors terjesztését szolgáló nyílt forrásokat, a közös és megosztott értékre épülő intelligens hálózatokat, valamint új szabványok – például a szakpolitikai változásokra irányuló lépések – meghatározását. Ez utóbbira jó példa, hogy a szociális innováció általában szociálpolitikai innovációt eredményez. Ugyanígy a szociális gazdasági vállalkozások is ihletet meríthetnek a hagyományos vállalkozásokból, például a marketing, az értékesítés és a vállalkozásirányítás terén, ami ismét a bevált gyakorlatok cseréjének értékéről tanúskodik.

6.4

Az európai civil társadalom képviselőjeként az EGSZB megfelelő pozícióban van ahhoz, hogy tevékenyen részt vegyen az Unión belüli vállalkozásfejlesztés előmozdításában és javításában a foglalkoztatás, a szociális jólét és a növekedés érdekében. Ennélfogva felajánljuk az Európai Bizottságnak az EGSZB rendelkezésre álló kapacitását és képességeit a kkv-kra – köztük a szociális vállalkozásokra – vonatkozó további kezdeményezések kidolgozásához.