22.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 305/40

—

semmisítse meg a 917/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet által a Kínai Népköztársaságból származó kerámialapok behozatalával kapcsolatban hozott végleges dömpingellenes intézkedésekre tekintettel az új exportáló gyártóknak járó elbánás iránti kérelmet elutasító, 2016. április 15-i C(2016) 2136 végleges bizottsági végrehajtási határozatot;

—

kötelezze a Bizottságot a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság által alkalmazott mintavételi kivétel sérti az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (4) és (5) bekezdését, valamint a WTO-megállapodás 9. cikkének (5) bekezdését.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét, mivel nemrégiben az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében foglalt, egy új exportőr esetében lefolytatandó felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazta egy koreai exportőrt érintő ügyben.

3.

A harmadik jogalap a tényállás értékelése során elkövetett nyilvánvaló hibán alapul.

4.

A negyedik jogalap a felperes védelemhez való alapvető jogának megsértésén alapul. A felperes előadja, hogy a Bizottság a következőkre hivatkozik, és a következőkre alapítja határozatát: i. olyan társaság létezése, amely az eredeti vizsgálati időszakban nem exportált, és nem is tudott exportálni, és amely nem áll semmilyen jogi vagy szervezeti kapcsolatban más exportőrökkel; ii. olyan információk, amelyekhez a felperesnek sosem volt hozzáférése, és amelyekkel kapcsolatban sosem tudott észrevételeket tenni, és iii. egy meghallgatáson történt olyan állítólagos cselekmények, amelyekről nem készült sem felvétel, sem jegyzőkönyv.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság állítólag hatáskörrel való visszaélést követett el, mivel arra alapozta határozatát, hogy állítólag eltérés van egyrészt az eredeti vizsgálati időszakot követően a felperes által adott auditált termelési számadatok, másrészt pedig a honlapon található kereskedelmi adatok között.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a jogi értékelés során nyilvánvaló hibát követett el, mivel határozatát olyan jogi fogalmakra alapozta, amelyek sem jogilag, sem a gyakorlatban nem léteznek.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy az indokolás nem tényekre, hanem vélelmekre támaszkodik, valamint azon, hogy sérült a meghallgatáshoz való jog. Először is a felperes előadja, hogy a megtámadott határozat 17–22. pontja nyilvánvaló mérlegelési hibákat tartalmaz, és pusztán alaptalan vélelmeken alapul. Másodszor a felperes szerint az a tény, hogy egyes, a felperes által előadott lényeges és döntő tényeket és érveket teljes mértékben figyelmen kívül hagytak, sérti a felperesnek a Bizottság általi „tényleges” meghallgatáshoz való jogát.