(3)

A műszaki vizsgálat azon szélesebb körű rendszer része, amelynek célja annak biztosítása, hogy a gépjárművek használatuk során biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő állapotban legyenek. E rendszernek ki kell terjednie a valamennyi gépjárművet érintő rendszeres időszakos műszaki vizsgálatra és a kereskedelmi célú közúti fuvarozásra használt járműveket érintő országúti műszaki ellenőrzésekre, valamint a járművek nyilvántartásbavételi eljárására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell annak biztosítása érdekében, hogy a közúti közlekedés biztonságára közvetlen veszélyt jelentő járművek ne vegyenek részt a forgalomban .

(3)

A műszaki vizsgálat azon szélesebb körű rendszer része, amelynek célja annak biztosítása, hogy a gépjárművek használatuk során biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő állapotban legyenek. E rendszernek ki kell terjednie a valamennyi gépjárművet érintő rendszeres időszakos műszaki vizsgálatra és a kereskedelmi célú közúti fuvarozásra használt járműveket érintő országúti műszaki ellenőrzésekre, valamint a járművek nyilvántartásbavételi eljárására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznia kell . Az időszakos vizsgálatnak kell lennie a legfőbb eszköznek a megfelelő műszaki állapot biztosításához. A haszongépjárművek közúti ellenőrzése az időszakos vizsgálatnak csak kiegészítője lehet és a közúti közlekedés biztonságára közvetlen veszélyt jelentő járművekre kell irányulnia .

(3a)

Az időszakos műszaki vizsgálat követelményeinek sérelme nélkül a közúti forgalomban részt vevő járműveknek műszakilag mindenkor megfelelő állapotban kell lenniük.

(3b)

A megfelelő műszaki állapot biztosításával kapcsolatban végrehajtott intézkedéseknek a gépjármű-tulajdonosokat megszólító, a járművük alapvető ellenőrzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok és szokások kialakítását ösztönző kampányokat is magukban kell foglalniuk.

(4)

Számos uniós szinten elfogadott, a gépjárművek biztonságára vonatkozó műszaki előírás és követelmény van érvényben. Szükséges azonban a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszerén keresztül annak biztosítása, hogy a járművek forgalomba helyezésüket követően is, egész élettartamuk alatt megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. E rendszer alkalmazandó a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. március 18-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról , valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott járműkategóriákra.

(4)

Számos uniós szinten elfogadott, a gépjárművek biztonságára vonatkozó műszaki előírás és követelmény van érvényben. Szükséges azonban a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszerén keresztül annak biztosítása, hogy a járművek forgalomba helyezésüket követően is, egész élettartamuk alatt megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. A jármű biztonsági és környezetvédelmi jellemzőit megváltoztató, utólagosan beszerelt eszközök nem befolyásolhatják hátrányosan azokat a jellemzőket, amelyekkel a jármű a jóváhagyás, az első nyilvántartásba vétel vagy a használatba vétel idején rendelkezett.  A tagállamok nemzeti előírásokat vezethetnek be a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott járműkategóriák műszaki vizsgálata tekintetében; e nemzeti műszaki vizsgálati rendszer alkalmazandó a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott járműkategóriákra.

(5a)

(6)

A közúti közlekedésből származó összes kibocsátás nagy részéért, különösen ami a szén-dioxid-kibocsátást illeti, a járművek kisebb, hibásan működő kipufogógáz-vezérlő rendszerekkel rendelkező csoportja tehető felelőssé. A becslések szerint a szennyezőanyag-kibocsátás 25 %-át a járműállomány 5 %-a okozza. Ezért a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszere a járművek átlagos szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése révén hozzájárulhat a környezet minőségének javításához.

(6)

A közúti közlekedésből származó összes kibocsátás nagy részéért, különösen ami a szén-dioxid-kibocsátást illeti, a járművek kisebb, hibásan működő kipufogógáz-vezérlő rendszerekkel rendelkező csoportja tehető felelőssé. A becslések szerint a szennyezőanyag-kibocsátás 25 %-át a járműállomány 5 %-a okozza. A korszerű motorok esetében a NOx- és részecskekibocsátás növekedése figyelhető meg, amely miatt a motorok tekintetében átfogóbb károsanyag-kibocsátási vizsgálatot kell végezni, ideértve a jármű saját fedélzeti diagnosztikai rendszere (OBD) integritásának és működésének elektronikus vezérlőegység segítségével történő ellenőrzését, a jelenleg is alkalmazott kipufogógáz-ellenőrzéssel igazolva a károsanyag-kibocsátási vizsgálat teljessége érdekében, mivel az OBD segítségével történő vizsgálat önmagában nem megbízható. Ezért a járművek rendszeres időszakos műszaki vizsgálatának rendszere a járművek átlagos szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése révén hozzájárulhat a környezet minőségének javításához.

(8)

A helyi szállítási tevékenységek során a tehergépjárművek helyett egyre több olyan mezőgazdasági gépjárművet használnak, melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t. Ezek a tehergépjárművekhez hasonló kockázatot jelentenek, ezért ezt a járműkategóriát a műszaki vizsgálat szempontjából is hasonló módon kell kezelni .

(8)

A tehergépjárművek helyett esetenként olyan mezőgazdasági gépjárművet használnak közúti árufuvarozási célokra , melyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t. Fontos biztosítani, hogy az ily módon használt mezőgazdasági járműveket a műszaki vizsgálat szempontjából is hasonló módon kezeljék .

(9)

A muzeális jellegű gépjárművek arra szolgálnak, hogy megőrizzék annak a korszaknak az örökségét, amelyben készültek, és általában ritkán vesznek részt a közúti forgalomban, ezért a tagállamokra kell bízni annak megszabását, hogy e járművekre is kiterjesztik-e az időszakos műszaki vizsgálatot. A tagállamok felelősségi körébe tartozik a speciális járművek más típusaira vonatkozó műszaki vizsgálat szabályozása is.

(9)

A muzeális jellegű gépjárművek megőrzik annak a korszaknak az örökségét, amelyben készültek, azokat történelmileg megfelelő állapotban tartják karban és mindennapi járműként ritkán használják.  A tagállamokra kell bízni annak megszabását, hogy e járművekre is kiterjesztik-e az időszakos műszaki vizsgálatot vagy más módon szabályozzák azok műszaki vizsgálati rendszerét . A tagállamok felelősségi körébe tartozik a speciális járművek más típusaira vonatkozó műszaki vizsgálat szabályozása is.

(10)

A műszaki vizsgálat szuverén tevékenység, ezért azt a tagállamoknak vagy a felügyeletük álló megbízott szervezeteknek kell elvégezniük. A műszaki vizsgálatért jelenleg és továbbra is minden esetben a tagállamok a felelősek, még akkor is, ha a nemzeti rendszer lehetővé teszi a magánszervezeteknek, köztük a javítások végzésében részt vevőeknek is az erre a célra történő engedélyezését.

(10)

A műszaki vizsgálat szuverén tevékenység, amelyet ezért az érintett tagállamnak, az állam által e feladattal megbízott közjogi intézménynek, vagy az állam által kijelölt és közvetlen felügyelete alá tartozó szerveknek vagy létesítményeknek kell végezniük, beleértve a megfelelően engedélyezett magánszervezeteket is. Ha az időszakos műszaki vizsgálattal megbízott létesítmények egyidejűleg gépjárműjavító üzemként is tevékenykednek, akkor a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az objektivitás és a vizsgálatok magas színvonala megmaradjon.

(10a)

A szabad mozgás elvének jobb uniós alkalmazására tekintettel a nyilvántartásba vétel szerinti eredeti tagállam által kibocsátott műszaki vizsgálati bizonyítványt a tagállamoknak az újbóli nyilvántartásba vétel céljából kölcsönösen el kell ismerniük.

(10b)

Amikor bebizonyosodik, hogy a műszaki vizsgálatok harmonizációja megfelelő szintet ért el, a műszaki vizsgálati bizonyítványok teljes mértékű, kölcsönös elismerésére irányuló rendelkezéseket az egész EU-ban be kell vezetni.

(11)

A járművek ellenőrzéséhez, különösen ami a biztonsággal kapcsolatos elektronikus eszközeiket illeti, elengedhetetlenül fontos, hogy minden egyes jármű műszaki előírásai hozzáférhetőek legyenek. Ezért a járműgyártóknak nemcsak a megfelelőségi nyilatkozatban szereplő teljes adatállományt kell rendelkezésre bocsátaniuk, hanem hozzáférést kell biztosítaniuk a biztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos berendezések működésének hitelesítéséhez szükséges adatokhoz is. Ugyanez vonatkozik e célból a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezésekre is , amelyek betekintést biztosítanak a műszaki vizsgálóállomások számára a műszaki vizsgálathoz szükséges adatelemekhez. Ez döntő fontosságú , különösen az elektronikusan vezérelt rendszerek területén, és ki kell terjednie valamennyi, a gyártó által beszerelt elemre .

(11)

A járművek ellenőrzéséhez, különösen ami a biztonsággal kapcsolatos elektronikus eszközeiket illeti, elengedhetetlenül fontos, hogy minden egyes jármű műszaki előírásai hozzáférhetőek legyenek. Ezért a járműgyártóknak nemcsak a megfelelőségi nyilatkozatban szereplő teljes adatállományt kell rendelkezésre bocsátaniuk, hanem hozzáférést kell biztosítaniuk a biztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos berendezések működésének hitelesítéséhez szükséges rendszerekhez is. Az adatoknak olyan részleteket kell tartalmazniuk , amelyek alapján a gépjárművek biztonsági rendszereinek működését oly módon lehet ellenőrizni, amely lehetővé teszi azok időszaki műszaki ellenőrzési környezetben való vizsgálatát , és így előre meg lehet határozni az eredményesség vagy eredménytelenség arányát .

(12)

Az Unió-szerte magas színvonalú műszaki vizsgálat megteremtéséhez a műszaki vizsgálatkor használandó vizsgálati berendezésekre, karbantartásukra és kalibrálásukra vonatkozó előírásokat uniós szinten kell meghatározni.

(12)

Az Unió-szerte magas színvonalú műszaki vizsgálat megteremtéséhez a műszaki vizsgálatkor használandó vizsgálati berendezésekre, karbantartásukra és kalibrálásukra vonatkozó előírásokat uniós szinten kell meghatározni. Ösztönzőket kell létrehozni a vizsgálati rendszerek, eljárások és berendezések terén megvalósuló innováció elősegítésére, ezáltal lehetővé téve a további költségcsökkentést és a felhasználás javítását.

(13)

Az ellenőröknek a műszaki vizsgálatokat független módon kell elvégezniük és kerülniük kell bárminemű összeférhetetlenséget. A műszaki vizsgálatok eredményét ezért tilos a fizetéshez és gazdasági vagy személyes előnyökhöz kapcsolni .

(13)

Az ellenőröknek a műszaki vizsgálatokat független módon kell elvégezniük és kerülniük kell bárminemű összeférhetetlenséget. A tagállamok biztosítják a vizsgálatok szabályszerű elvégzését, különösen ügyelve azok objektivitására .

(13a)

A műszaki vizsgálóállomások minősége és pártatlansága kulcsfontosságú a jobb közlekedésbiztonság eléréséhez. Ezért a műszaki vizsgát végző vizsgálóállomásoknak meg kell felelniük például az ellenőrzést végző különféle típusú testületek működése általános feltételeire vonatkozó EN ISO/IEC 17020 szabvány minimális követelményeinek.

(14)

A vizsgálati eredmény kereskedelmi célokból történő módosítása nem megengedett. Az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat eredményeit kizárólag a felügyeleti szerv módosíthatja abban az esetben, ha az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat következtetései nyilvánvalóan helytelenek.

(14)

A vizsgálati eredmény kereskedelmi célokból történő módosítása nem megengedett. Az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat eredményeit a felügyeleti szerv kizárólag abban az esetben módosíthatja és vethet ki megfelelő szankciókat a bizonyítványt kiállító testületre , ha az ellenőr által elvégzett műszaki vizsgálat következtetései nyilvánvalóan helytelenek.

(15)

A magas színvonalú műszaki vizsgálathoz a vizsgálatot végző személyzet részéről magas szintű készségekre és kompetenciákra van szükség. Ezért indokolt bevezetni egy alapképzést és időszakos szinten tartó képzéseket tartalmazó képzési rendszert. A vizsgálatot végző jelenlegi személyzet számára az időszakos képzési rendszerre való zökkenőmentes átállás érdekében átmeneti időszakot kell meghatározni.

(15)

A magas színvonalú műszaki vizsgálathoz a vizsgálatot végző személyzet részéről magas szintű készségekre és kompetenciákra van szükség. Ezért indokolt bevezetni egy alapképzést és időszakos szinten tartó képzéseket tartalmazó képzési rendszert. A vizsgálatot végző jelenlegi személyzet számára az időszakos képzési rendszerre való zökkenőmentes átállás érdekében átmeneti időszakot kell meghatározni. Azok a tagállamok, amelyek jelenleg is a minimumkövetelményeknél szigorúbb képzési, képesítési és vizsgálati követelményeket támasztanak, fenntarthatják e szigorúbb előírásokat.

(17)

A vizsgálatok gyakoriságát a járműtípushoz és a megtett kilométer-teljesítményhez kell igazítani. A járművek egy bizonyos kora , és intenzív használat esetében a futott kilométerek bizonyos száma után nagyobb valószínűséggel fordulnak elő műszaki hiányosságok. Ezért a régebbi járművek és a magas kilométerszámot futott járművek esetében indokolt növelni a műszaki vizsgálat gyakoriságát .

(17)

A vizsgálatok gyakoriságát a járműtípushoz kell igazítani. A járművek egy bizonyos kora után nagyobb valószínűséggel fordulnak elő műszaki hiányosságok. Ezért a régebbi járműveket rendszeresebb műszaki vizsgálatnak kell alávetni .

(19)

Az időszakos műszaki vizsgálatnak indokolt kiterjednie a vizsgált gépjármű sajátos kialakítása, felépítése és felszerelése szempontjából lényeges tételek összességére. Tekintettel a gépjármű-technológia jelenlegi színvonalára, indokolt, hogy, mivel ezen tételek közé tartoznak, a modern elektronikai rendszereket is felvegyék a megvizsgálandó tételek jegyzékébe. A műszaki vizsgálat harmonizációja érdekében célszerű a vizsgálati tételek mindegyike esetében rögzíteni a vizsgálati módszert.

(19)

Az időszakos műszaki vizsgálatnak indokolt kiterjednie a vizsgált gépjármű sajátos kialakítása, felépítése és felszerelése szempontjából lényeges tételek összességére. E tételeket aktualizálni kell a járműbiztonság terén elért kutatási eredmények és technikai fejlődés figyelembevétele érdekében. A kifogásolható minőségű kerekeket – azaz ha a kerekeket nem szabványos tengelyre helyezik fel – kritikus biztonsági tételként kell kezelni, és a műszaki vizsgálat során e problémával foglalkozni kell. Tekintettel a gépjármű-technológia jelenlegi színvonalára, indokolt, hogy, mivel e tételek közé tartoznak, a modern elektronikai rendszereket is felvegyék a megvizsgálandó tételek jegyzékébe. A műszaki vizsgálat harmonizációja érdekében célszerű a vizsgálati tételek mindegyike esetében rögzíteni a vizsgálati módszert.

(20a)

A műszaki vizsgálatokra vonatkozó előírások tekintetében uniós szinten közös magas minimumszintet kell megállapítani, lehetővé téve azon tagállamok számára, amelyekben a műszaki vizsgálatok az e rendeletben előírtnál már szigorúbbak, hogy megtartsák szigorúbb előírásaikat és szükség esetén azokat a technikai fejlődéshez igazítsák.

(21)

A vizsgálat tárgyát képező jármű forgalmi engedélyének jogosultja, ha a vizsgálat során hibákat tárnak fel – különös tekintettel a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető hibákra –, késedelem nélkül megszünteti azokat. A veszélyes hiányosságok esetén azok kijavításáig a jármű nyilvántartásba vételét vissza kell vonni.

(21)

A vizsgálat tárgyát képező jármű forgalmi engedélyének jogosultja, ha a vizsgálat során hibákat tárnak fel – különös tekintettel a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető járművekre –, késedelem nélkül megszünteti azokat. A veszélyes hiányosságok esetén azok kijavításáig a jármű nem vehet részt a közúti forgalomban.

(22)

Minden egyes műszaki vizsgálat után műszaki vizsgálati bizonyítványt kell kiállítani, mely többek között tartalmazza a jármű azonosítására szolgáló információkat és a műszaki vizsgálat eredményéről szóló adatokat. A műszaki vizsgálatok megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében a tagállamok az említett információkat összegyűjtik és adatbázisban tárolják.

(22)

A vizsgálat eredményeinek megfelelő nyomon követése érdekében minden egyes műszaki vizsgálat után műszaki vizsgálati bizonyítványt kell kiállítani és elektronikus formában is létrehozni, amelyeken a jármű azonosítására szolgáló adatokat ugyanolyan részletesen fel kell tüntetni, mint amilyen részletesen az eredeti vizsgálati bizonyítványon szerepelnek. Ezenfelül a tagállamok az említett információkat összegyűjtik és központi adatbázisban tárolják annak érdekében, hogy az időszakos műszaki ellenőrzések eredményeinek hitelessége könnyen ellenőrizhető legyen.

(22a)

Mivel néhány tagállam nem követeli meg bizonyos járműkategóriák – például a könnyű pótkocsik – nyilvántartásba vételét, a műszaki vizsgálat sikeres elvégzésére vonatkozó információt vizsgálati igazolás formájában látható módon fel kell tüntetni a járművön.

(23)

A kilométer-számlálóval történő csalás vélhetően a használtgépkocsi-eladások 5–12 %-át érinti, így évente több milliárd eurós, igen jelentős költséget okoz a társadalomnak, és a járművek műszaki állapotának téves értékeléséhez vezet. A kilométer-számláló visszaállítása elleni fellépés keretében a futott kilométerek számának a műszaki vizsgálati bizonyítványban való rögzítése, és ezzel egyidejűleg az előző műszaki vizsgálatról szóló bizonyítvány bemutatására vonatkozó kötelezettség meg fogja könnyíteni a kilométer-számláló megrongálásának vagy manipulációjának felderítését. A kilométer-számláló visszaállítását ezenfelül rendszerszerűbben kell büntetéssel sújtható bűncselekménynek minősíteni.

(23)

A kilométer-számlálóval történő csalás vélhetően a belföldi használtgépkocsi-eladások 5–12 %-át érinti, míg a határokon átnyúló értékesítéseknél ez az arány sokkal nagyobb, így évente több milliárd eurós, igen jelentős költséget okoz a társadalomnak, és a járművek műszaki állapotának téves értékeléséhez vezet. A kilométer-számláló visszaállítása elleni fellépés keretében a futott kilométerek számának a műszaki vizsgálati bizonyítványban való rögzítése, és ezzel egyidejűleg az előző műszaki vizsgálatról szóló bizonyítvány bemutatására vonatkozó kötelezettség meg fogja könnyíteni a kilométer-számláló megrongálásának vagy manipulációjának felderítését. A manipuláció megakadályozásához és a fontos információk hozzáférhetővé tételéhez egy olyan elektronikus járműinformációs platform létrehozása is hozzájárulna, amely az adatvédelem biztosítása mellett rögzíti a járművek kilométerállását és egész élettartama alatt bekövetkezett súlyos baleseteit.  A kilométer-számláló visszaállítását rendszerszerűbben kell büntetéssel sújtható bűncselekménynek minősíteni.

(25)

A műszaki vizsgálat egy szélesebb körű szabályozási keret része, amely a járművek egész élettartamára kiterjed, jóváhagyásuktól nyilvántartásba vételükön és ellenőrzésükön át egészen a leselejtezésükig. A nemzeti, valamint a gyártók által fenntartott elektronikus járműadatbázisok fejlesztése és összekötése elviekben hozzájárul a járműveket érintő adminisztratív struktúra egészének hatékonyabbá tételéhez, valamint a költségek és adminisztratív terhek csökkentéséhez. A Bizottságnak ezért egy európai elektronikus járműinformációs platform e célból történő létrehozásának megvalósíthatóságát, költségeit és előnyeit elemző tanulmányt kell készítenie.

(25)

A műszaki vizsgálat egy szélesebb körű szabályozási keret része, amely a járművek egész élettartamára kiterjed, jóváhagyásuktól nyilvántartásba vételükön és ellenőrzésükön át egészen a leselejtezésükig. A nemzeti, valamint a gyártók által fenntartott elektronikus járműadatbázisok fejlesztése és összekötése hozzájárulna a járműveket érintő adminisztratív struktúra egészének hatékonyabbá tételéhez, valamint a költségek és adminisztratív terhek csökkentéséhez.

(25a)

Mivel e rendelet célja, hogy ösztönözze a gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának további harmonizálását és szabványosítását, aminek végül az időszakos műszaki vizsgálatok egységes piacának létrehozásához kell vezetnie az Unióban, amelynek keretében lehetőség nyílik arra, hogy a gépjárművek műszaki vizsgálatát – a műszaki vizsgálati bizonyítványok kölcsönös elismerési rendszere alapján – bármely tagállamban elvégezzék, a Bizottságnak jelentést kell kidolgoznia a harmonizációs folyamat haladásáról annak meghatározása érdekében, hogy mikor vezethető be a kölcsönös elismerés.

(26)

E rendelet további technikai részletekkel való kiegészítése érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el szükség esetén az uniós típusjóváhagyási jogszabályoknak a járműkategóriákkal kapcsolatos fejlődésének figyelembe vétele, valamint a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez való igazítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(26)

E rendelet aktualizálása érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el szükség esetén az uniós típus-jóváhagyási jogszabályoknak a járműkategóriákkal kapcsolatos fejlődésének figyelembe vétele, valamint a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez való igazítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(29)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen az Unióban közlekedő gépjárművek műszaki vizsgálatának elvégzésére vonatkozó minimális közös követelmények és összehangolt szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen az Unióban közlekedő gépjárművek műszaki vizsgálatának elvégzésére vonatkozó minimális közös követelmények és összehangolt szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a minimumkövetelményeknél szigorúbb követelményeket határoznak meg.

—

legalább négy kerékkel rendelkező , személyszállításra használt, a vezetőülésen felül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M1 járműkategória,

—

elsődlegesen személyek és csomagjaik szállítására tervezett és gyártott , a vezetőülésen felül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M1 járműkategória,

—

személyszállításra használt , a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M2 és M3 járműkategória,

—

elsődlegesen személyek és csomagjaik szállítására tervezett és gyártott , a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező gépjárművek – M2 és M3 járműkategória,

—

legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű és legalább négykerekű gépjárművek , amelyek rendes körülmények között közúti árufuvarozásra szolgálnak – N1 járműkategória,

—

elsődlegesen árufuvarozásra tervezett és gyártott, legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjárművek – N1 járműkategória,

—

több mint 3 500 kg megengedett össztömegű , árufuvarozásra használt gépjárművek – N2 és N3 járműkategória

—

elsődlegesen árufuvarozásra tervezett és gyártott, több mint 3,5 tonna össztömegű gépjárművek – N2 és N3 járműkategória,

—

legfeljebb 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és félpótkocsik – O1 és O2 járműkategória,

—

áruk vagy személyek fuvarozására, valamint személyek elszállásolására tervezett és gyártott, 750 kg-nál több, legfeljebb 3,5 tonna össztömegű pótkocsik – O2 járműkategória,

—

több mint 3 500 kg megengedett össztömegű pótkocsik és félpótkocsik – O3 és O4 járműkategória,

—

áruk vagy személyek fuvarozására, valamint személyek elszállásolására tervezett és gyártott, több mint 3,5 tonna össztömegű pótkocsik – O3 és O4 járműkategória,

—

motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok – L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e és L7e járműkategória,

—

2016. január 1-jétől motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok – L3e, L4e, L5e, és L7e járműkategória,

—

kerekes traktorok, amelyek legnagyobb tervezési sebessége több, mint 40 km/h – T5 kategória.

—

a T5 kategóriába tartozó kerekes traktorok, amelyeket elsősorban közutakon használnak, és amelyek legnagyobb tervezési sebessége több mint 40 km/h

—

motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok – L1e, L2e és L6e járműkategória.

—

a fegyveres erők, tűzoltóság, a polgári védelem, a sürgősségi ellátást vagy mentést végző szolgálatok tulajdonában álló gépjárművek,

—

a fegyveres erők, tűzoltóság, a polgári védelem, a sürgősségi ellátást vagy mentést végző szolgálatok által használt gépjárművek,

—

a legfeljebb 2,0 tonna össztömegű, O2 kategóriába tartozó pótkocsik, az O2 kategóriájú lakókocsik kivételével.

5.

„motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok”: bármely motorral hajtott, kétkerekű jármű oldalkocsival vagy anélkül, valamint triciklik és négykerekű motorkerékpárok;

7.

„muzeális jellegű gépjármű ”: bármely , az összes következő feltételt teljesítő gépjármű :

7.

„muzeális jellegű jármű ”: olyan jármű , amelyet a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam vagy annak valamelyik kijelölt engedélyező hatósága muzeálisnak tekint, és amely az összes következő feltételnek megfelel :

9.

„időszakos műszaki vizsgálat”: annak hitelesítése , hogy a gépjármű részei és alkatrészei megfelelnek a jármű jóváhagyásakor, első nyilvántartásba vételekor vagy forgalomba helyezésekor , valamint utólagos módosításakor fennálló biztonsági és környezetvédelmi jellemzőknek;

9.

„időszakos műszaki vizsgálat”: ellenőrzés annak biztosítása érdekében , hogy a gépjármű biztonságosan használható legyen a közutakon, és megfeleljen a jármű jóváhagyásakor, első nyilvántartásba vételekor, forgalomba helyezésekor vagy utólagos módosításakor fennálló biztonsági és környezetvédelmi jellemzőknek;

13.

„ellenőr”: egy műszaki vizsgálóállomáson vagy az illetékes hatóság nevében történő műszaki vizsgálatok elvégzésére tagállami engedéllyel rendelkező személy;

13.

„ellenőr”: egy műszaki vizsgálóállomáson vagy az illetékes hatóság nevében történő műszaki vizsgálatok elvégzésére a tagállam vagy illetékes hatósága által kiadott engedéllyel rendelkező személy;

—

M1, N1 és O2 kategóriájú járművek: négy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután két év múlva, majd évente ;

—

M1, N1 és O2 kategóriájú járművek: négy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután pedig kétévente ;

—

taxiként vagy betegszállító járműként nyilvántartásba vett M1 kategóriájú járművek, M2, M3, N2, N3, T5, O3 és O4 kategóriájú járművek: egy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután évente.

—

taxiként vagy betegszállító járműként nyilvántartásba vett M1 kategóriájú járművek, M2, M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművek: egy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután évente;

—

a T5 kategóriába tartozó, főként közutakon használt járművek: egy évvel az első nyilvántartásba vétel után, azután évente;

—

Egyéb járműkategóriák: a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam által meghatározott időközönként.

—

abban az esetben, ha egy jármű forgalmi engedélyének jogosultja megváltozik.

—

ha a jármű által futott kilométerek száma eléri a 160 000 km-t.

—

a 2. cikk (1) bekezdésének és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének adott esetben történő naprakésszé tételére a járműkategóriákban bekövetkezett azon változások figyelembevétele érdekében, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok módosításából erednek,

a)

a 2. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt járműkategóriák meghatározása – szükség szerint – a járműkategóriákban bekövetkezett azon változások esetén, amelyek a 2. cikk (1) bekezdésében említett típus-jóváhagyási jogszabályok módosításából erednek , anélkül, hogy befolyásolnák a vizsgálat hatályát vagy gyakoriságát ;

—

a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez igazodó vagy a nemzetközi vagy az uniós szabályozás változásainak figyelembe vételének érdekében történő naprakésszé tételére.

b)

a II. melléklet 3. pontjának kiigazítása a módszerek, valamint a hiányosságok okai tekintetében, továbbá az V. melléklet kiigazítása hatékonyabb és eredményesebb vizsgálati módszerek rendelkezésre állása esetén, valamint az I. melléklet kiigazítása abban az esetben, ha a műszaki vizsgálat elvégzéséhez további információk szükségesek;

c)

a II. melléklet 3. pontjának kiigazítása a megvizsgálandó tételek, a módszerek, a hiányosságok okai és a hiányosságok értékelése tekintetében, valamint az V. melléklet kiigazítása, hogy összhangba hozzák az unió biztonsági és környezetvédelmi előírásainak fejlődésével, valamint az I. melléklet kiigazítása abban az esetben, ha a műszaki vizsgálat elvégzéséhez további információk szükségesek.

—

Javasolt abroncsnyomás

1.8.

Fékfolyadék

a)

A fékfolyadék forráspontja túl alacsony vagy víztartalma túl magas .

1.8.

Fékfolyadék

a)

A fékfolyadék forráspontja túl alacsony

3.3.

Visszapillantó tükrök és eszközök

a)

A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek(1) megfelelően van felszerelve.

3.3.

Visszapillantó tükrök és eszközök

a)

A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek(1) , többek között a Közösségben nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről szóló 2007/38/EK irányelvnek megfelelően van felszerelve

4.1.2.

Beállítás

4.1.2.

Beállítás

4.1.3.

Kapcsolók

a)

A kapcsoló működése (az egyidejűleg világító fényszórók száma) nem felel meg a követelményeknek(1).

b)

A vezérlőegység hibásan működik.

4.1.3.

Kapcsolók

a)

A kapcsoló működése (az egyidejűleg világító fényszórók száma) nem felel meg a követelményeknek(1).

b)

A vezérlőegység hibásan működik.

4.1.5.

Magasságállító eszközök (ha kötelező)

a)

A készülék nem működik.

b)

A kézi vezérlésű készülék nem működtethető a vezetőülésből.

4.1.5.

Magasságállító eszközök (ha kötelező)

a)

A készülék nem működik.

b)

A kézi vezérlésű készülék nem működtethető a vezetőülésből.

4.3.2.

a)

A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek

(b)

A vezérlőegység hibásan működik.

4.3.2.

a)

A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek

b)

A vezérlőegység hibásan működik.

ba)

A vészféklámpa nem működik, vagy nem megfelelően működik.

4.5.2.

Beállítás (X)(2)

4.5.2.

Beállítás (X)(2)

5.2.2.

Kerekek

a)

Bármilyen törés vagy hegesztési hiba.

5.2.2.

Kerekek

a)

Bármilyen törés vagy hegesztési hiba.

da)

A kerék nem kompatibilis a kerékaggyal

5.2.3.

Gumiabroncsok

5.2.3.

Gumiabroncsok

8.2.1.2.

Gáz-halmazállapotú kibocsátás

a)

A gáz-halmazállapotú kibocsátás meghaladja a gyártó által meghatározott szintet.

b)

vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértékeket:

c)

A lambda-érték kívül esik az 1 ±0,03 tartományon vagy nem felel meg a gyártó előírásainak.

d)

Az OBD-leolvasás jelentős mértékű működési hibára utal.

8.2.1.2.

Gáz-halmazállapotú kibocsátás

a)

A gáz-halmazállapotú kibocsátás meghaladja a gyártó által meghatározott szintet.

b)

vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértékeket:

c)

A lambda-érték kívül esik az 1 ±0,03 tartományon vagy nem felel meg a gyártó előírásainak.

d)

Az OBD-leolvasás jelentős mértékű működési hibára utal alapjáraton .

8.2.2.2.

Átlátszatlanság

a)

A kipufogógáz átlátszatlanságának mérése (terhelés nélkül, az alapjárattól a leszabályozott fordulatszámig tartó) szabadgyorsítás mellett, miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva.

a)

A követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében

b)

A jármű előkészítése:

az átlátszatlanság meghaladja a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán szereplő értéket;

b)

Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények(1) nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték

szívómotorok esetében 2,5 m-1 ,

turbótöltéses motorok esetében 3,0 m-1,

a követelményekben(1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében pedig

c)

Vizsgálati eljárás:

1,5 m-1 7.

8.2.2.2.

Átlátszatlanság

a)

A kipufogógáz átlátszatlanságának mérése (terhelés nélkül, az alapjárattól a leszabályozott fordulatszámig tartó) szabadgyorsítás mellett, miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva. A kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzésének alapmódszere a kipufogócsövön keresztüli vizsgálat, még akkor is, ha azt az OBD-vel kombinálják.

a)

A követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében

A követelményeknek(1) megfelelő fedélzeti diagnosztikai rendszerekkel (OBD) ellátott járműveken az OBD-készülék értékeinek leolvasása, illetve magának az OBD-készülék megfelelő működésének ellenőrzése révén alapjáraton, a gyártó ajánlásaival, illetve egyéb követelményekkel(1) összhangban.

b)

A jármű előkészítése:

az átlátszatlanság meghaladja a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán szereplő értéket;

b)

Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények(1) nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték

szívómotorok esetében 2,5 m-1,

turbótöltéses motorok esetében 3,0 m-1,

a követelményekben(1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben(1) meghatározott dátum után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében pedig

c)

Vizsgálati eljárás:

1,5 m-1.7

vagy

0,5 m-1  (3)

Az NOx- és részecskekibocsátás mérése megfelelő eszközzel/megfelelően felszerelt kipufogógáz-elemző készülékkel, a jelenlegi szabadgyorsításos vizsgálati módszerekkel.

Az előírásoknak nem megfelelő NOx- és részecskekibocsátás-érték vagy a gyártó által megadott értékek túllépése.

1.8.

Fékfolyadék

a)

A fékfolyadék forráspontja túl alacsony vagy víztartalma túl magas .

1.8.

Fékfolyadék

a)

A fékfolyadék forráspontja túl alacsony

5.2.2.

Kerekek

a)

Bármilyen törés vagy hegesztési hiba.

5.2.2.

Kerekek

a)

Bármilyen törés vagy hegesztési hiba.

da)

A kerék nem kompatibilis a kerékaggyal.

5.2.3.

Gumiabroncsok

a)

A gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességindex nem felel meg a követelményeknek(1), ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot.

A mindenkori használathoz elégtelen terhelhetőség vagy sebességindex; az abroncs a jármű rögzített alkatrészeihez dörzsölődik, ezáltal romlik a vezetés biztonsága.

b)

Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken különböző méretű gumiabroncsok találhatók.

c)

Egyazon tengelyen különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok találhatók.

d)

Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson.

A szövetváz kilátszik vagy sérült.

e)

A futófelület mélysége nem felel meg a követelményeknek(1) .

A futófelület mélysége az előírt mélység kevesebb mint 80 %-a .

f)

A gumiabroncs más alkatrészekhez (rugalmas sárvédők) dörzsölődik.

A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik (nem befolyásolja a vezetés biztonságosságát)

g)

A követelményeknek(1) meg nem felelő utánvágott gumiabroncsok.

Ez érinti a szövet védőréteget.

h)

A légnyomás-ellenőrző rendszer rosszul működik vagy nyilvánvalóan nem működik.

Egyértelműen nem működik.

5.2.3.

Gumiabroncsok

a)

A gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességindex nem felel meg a követelményeknek(1), ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot.

A mindenkori használathoz elégtelen terhelhetőség vagy sebességindex; az abroncs a jármű rögzített alkatrészeihez dörzsölődik, ezáltal romlik a vezetés biztonsága.

b)

Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken különböző méretű gumiabroncsok találhatók.

c)

Egyazon tengelyen különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok találhatók.

d)

Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson.

A szövetváz kilátszik vagy sérült.

e)

A futófelület-kopásjelző láthatóvá válik .

A futófelület mélysége éppen megfelel a követelményeknek . A futófelület mélysége kisebb, mint a követelményekben előírt.

f)

A gumiabroncs más alkatrészekhez (rugalmas sárvédők) dörzsölődik.