(1)

A Szerződés 107. cikkét hatékonyan és egységesen kell alkalmazni az Európai Unió egész területén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok az Európa 2020 növekedési stratégia megvalósításának és az államháztartási konszolidáció végrehajtásának elősegítését célzó átfogó korszerűsítése keretében. A jogbiztonság növelése és az állami támogatási politika átlátható környezetben történő továbbfejlesztésének elősegítése érdekében az 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet kodifikálta és megerősítette a Bizottság korábban alkalmazott gyakorlatát. Mindazonáltal a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok és egyéb fejlemények, így a bővítés és a gazdasági és pénzügyi válság fényében a rendelet egyes rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyabban láthassa el feladatát .

(1)

A Szerződés 107. cikkét hatékonyan és egységesen kell alkalmazni az Európai Unió egész területén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok az Európa 2020 növekedési stratégia megvalósításának és az államháztartási konszolidáció végrehajtásának elősegítését célzó átfogó korszerűsítése keretében. A jogbiztonság növelése és az állami támogatási politika átlátható környezetben történő továbbfejlesztésének elősegítése érdekében az 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet kodifikálta és megerősítette a Bizottság korábban alkalmazott gyakorlatát. Mindazonáltal a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok és egyéb fejlemények, így a bővítés és a gazdasági és pénzügyi válság fényében a rendelet egyes rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy a Bizottság az állami támogatások ellenőrzésének és végrehajtásának ésszerűbb és hatékonyabb eszközével rendelkezzen .

(1a)

Fontos, hogy a Bizottság az állami támogatások azon eseteire összpontosítsa figyelmét, amelyek torzíthatják a versenyt a belső piacon. Ez a cél, amelyet az Európai Parlament az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2013. január 17-i állásfoglalásában jóváhagyott, összhangban áll az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2012. május 8-i bizottsági közleménnyel. Ebből következik, hogy a Bizottságnak tartózkodnia kellene olyan intézkedésekben való részvételtől, amelyek kisebb vállalkozásokat érintenek, és amelyek tisztán helyi hatásokkal járnak, különösen akkor, amikor az intézkedések fő célja a belső piacot nem torzító szociális célkitűzések teljesítése. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy visszautasítsa ilyen esetek, és különösen a tudomására hozott panaszok kivizsgálását, még akkor is, ha a panasztevők kitartóan válaszolnak a megjegyzések benyújtására irányuló valamennyi felkérésre. A Bizottságnak mindazonáltal meg kell vizsgálnia a több panaszos által tudomására hozott eseteket, és rendkívül óvatosnak kell lennie a tekintetben, hogy ne mentesüljön túl sok tevékenység az állami támogatásokra vonatkozó ellenőrzés alól.

(1b)

A tagállamok jelenleg különbözőképpen értelmezik azon szolgáltatások meghatározását, amelyek nem járnak valódi gazdasági haszonnal, és amelyek esetében láthatóan hiányzik a piac vezérelte kínálat vagy kereslet. Az ilyen szolgáltatások nem eshetnek az állami támogatási szabályok hatálya alá. A nem egyértelmű helyzet elsősorban a harmadik szektor nonprofit szolgáltatói számára okozott problémákat, mivel ők nem részesülhetnek állami támogatásban a lehetséges panaszok elkerülése érdekében. Az állami támogatási szabályok korszerűsítésével kapcsolatosan a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy „piaci teszten” keresztül vizsgálják meg, hogy egy adott szolgáltatás vonatkozásában van-e valódi piaci kereslet vagy kínálat, és a Bizottság ebben segíti őket. Ezt az aspektust akkor is figyelembe kell venni, amikor a Bizottság egy adott panasz érvényességét vizsgálja.

(1c)

E rendelet jogalapja, az EUMSZ 109. cikke, csupán az Európai Parlamenttel való konzultációt ír elő, nem pedig együttdöntést, ahogyan az a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a piaci integráció és a gazdasági szabályozás egyéb területein a gyakorlat. Ez a demokratikus deficit nem fogadható el olyan javaslatok esetében, amelyek a nemzeti és a helyi választott hatóságok – elsősorban az alapvető jogokhoz kapcsolódó közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó – határozatai és rendelkezései felett a Bizottság által gyakorolt felügyelet módozatait érintik. Ezt a hiányt a Szerződés jövőbeli módosítása során korrigálni kell. A Bizottság az „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete” című, 2012. november 28-i közleményében javaslatokat irányoz elő a Szerződés 2014. évi módosítására. Egy ilyen javaslatban szerepelnie kell egy olyan javaslatnak is, amely a 109. cikk módosítására irányul annak érdekében, hogy az abban a cikkben említett rendeleteket a rendes jogalkotási eljárás keretében fogadják el.

(3)

Valamely támogatási intézkedés és különösen a részletesen elemzendő újszerű vagy technikailag összetett intézkedések összeegyeztethetőségének a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követő értékelése céljából meg kell állapítani, hogy a Bizottság – amennyiben a rendelkezésére álló információk nem elegendőek – egyszerű információnyújtási kérelem vagy határozat útján, az arányosság elvének különösen a kis- és középvállalkozások esetében történő megfelelő figyelembevételével felszólíthat vállalkozásokat, vállalkozások társulásait vagy tagállamokat az értékelés elvégzéséhez szükséges információk benyújtására.

(3)

Valamely támogatási intézkedés és különösen a részletesen elemzendő újszerű vagy technikailag összetett intézkedések összeegyeztethetőségének a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követő értékelése céljából meg kell állapítani, hogy a Bizottság – amennyiben a rendelkezésére álló információk nem elegendőek – egyszerű információnyújtási kérelem vagy határozat útján, az arányosság elvének különösen a kis- és középvállalkozások esetében történő megfelelő figyelembevételével felszólíthat vállalkozásokat, vállalkozások társulásait vagy tagállamokat az értékelés elvégzéséhez szükséges információk benyújtására. Ilyen hatáskör már létezik a trösztellenes jogszabályok végrehajtására vonatkozóan és nem helyénvaló, hogy nem létezik az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok végrehajtása tekintetében, tekintve, hogy az állami támogatások ugyanúgy torzíthatják a belső piacot, mint a Szerződés 101. és 102. cikkének a megsértése.

(3a)

Az állami támogatások korszerűsítéséről szóló 2013. január 17-i állásfoglalásában az Európai Parlament már jelezte, hogy támogatja a Bizottság közvetlenül a piaci szereplőktől történő adatgyűjtését, amennyiben a rendelkezésére álló információk nem elegendőek.

(3b)

Ezen új vizsgálati hatáskörök kiegyensúlyozása érdekében a Bizottság felelősséggel tartozik az Európai Parlament felé. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a folyamatban levő vizsgálati eljárásokról.

(4)

Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a vállalkozásokhoz vagy vállalkozások társulásaihoz intézett információnyújtási kérelmek végrehajtását pénzbírság vagy kényszerítő bírság útján végrehajtsa. Az információszolgáltatásra felkért felek jogait a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság kivetését megelőző véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása útján védelmezni kell. A Szerződés 261. cikkének megfelelően az Európai Unió Bírósága számára teljes körű mérlegelési jogkört kell biztosítani e pénzbírságok és kényszerítő bírságok tekintetében.

(4)

Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a vállalkozásokhoz vagy vállalkozások társulásaihoz intézett információnyújtási kérelmek végrehajtását pénzbírság vagy kényszerítő bírság útján végrehajtsa. Az ilyen bírságok szintjének értékelésekor a Bizottság különbséget tesz a felek között az ügyben játszott szerepük és az üggyel való kapcsolatuk függvényében. Alacsonyabb bírság alkalmazandó azon felek vonatkozásában, amelyeket információnyújtási kérelme révén maga a Bizottság von be az ügybe, mivel ezek a harmadik felek nem úgy kapcsolódnak a vizsgálathoz, mint az állítólagos kedvezményezett és a panaszt benyújtó fél. Továbbá a Bizottság kellően figyelembe veszi minden eset egyedi körülményeit és a címzett számára felmerülő megfelelési költségeket, valamint az arányosság elvét, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében. Az információszolgáltatásra felkért felek jogait a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság kivetését megelőző véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása útján védelmezni kell. A Szerződés 261. cikkének megfelelően az Európai Unió Bírósága számára teljes körű mérlegelési jogkört kell biztosítani e pénzbírságok és kényszerítő bírságok tekintetében.

(9)

A Bizottság saját kezdeményezésére megvizsgálhat a jogellenes támogatásokkal kapcsolatos, bármely forrásból származó információt annak érdekében, hogy biztosítsa a Szerződés 108. cikkének és különösen a 108. cikk (2) bekezdésében megállapított bejelentési és felfüggesztési rendelkezésnek a betartását, és hogy értékelje a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Ebben az összefüggésben a panaszok az uniós állami támogatási szabályok megsértésével kapcsolatos lényegi információforrások.

(9)

A Bizottság saját kezdeményezésére megvizsgálhat a jogellenes támogatásokkal kapcsolatos, bármely forrásból származó információt annak érdekében, hogy biztosítsa a Szerződés 108. cikkének és különösen a 108. cikk (2) bekezdésében megállapított bejelentési és felfüggesztési rendelkezésnek a betartását, és hogy értékelje a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Ebben az összefüggésben a panaszok az uniós állami támogatási szabályok megsértésével kapcsolatos lényegi információforrások. Ezért fontos, hogy a panaszok beadását illetően ne támasszanak túl sok vagy túl formális korlátozásokat. Különösen az egyes állampolgárok számára kell biztosítani, hogy panaszaikat könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát eljáráson keresztül nyújthassák be.

(9a)

A tagállamok ösztönözve kell hogy érezzék magukat az állami támogatási intézkedések bejelentésére és nem büntethetik őket jogtalanul, ha a Bizottság túlságosan hosszú időt vesz igénybe a bejelentés tárgyát képező állami támogatás megvizsgálására. Ezért, ha egy bizottsági határozat a bejelentéstől számított hat hónapon belül nem érkezik meg, az arra a támogatásra vonatkozó későbbi visszatérítési határozatnak fel kell tüntetnie, hogy a bejelentés hiányos volt és a tagállam nem válaszolt megfelelően az információszolgáltatásra vonatkozó felkérésekre.

(11)

A panaszosoktól meg kell követelni annak igazolását, hogy az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének és a 659/1999/EK rendelet 1. cikke h) pontjának értelmében érdekelt felek. Arra is kötelezni kell őket , hogy felhatalmazáson alapuló végrehajtási rendelkezésben a Bizottság által meghatározott űrlapon nyújtsanak be meghatározott mennyiségű információt.

(11)

A panaszosoktól meg kell követelni annak igazolását, hogy az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének és a 659/1999/EK rendelet 1. cikke h) pontjának értelmében érdekelt felek. Az „érdekelt fél” kifejezés túl szűk értelmezését azonban kerülni kell. Arra is kötelezni kell a panasztevőket , hogy felhatalmazáson alapuló végrehajtási rendelkezésben a Bizottság által meghatározott könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát űrlapon nyújtsanak be meghatározott minimális mennyiségű információt. Amikor a panasztevők nem nyújtanak be észrevételt vagy szolgáltatnak információt, amely a belső piacon versenytorzulást eredményezhető jogellenes támogatás meglétére vagy a támogatással való visszaélésre utal, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a panaszt visszavontnak tekintse.

(11a)

A Bizottságnak fontolóra kell vennie egy harmadik fél által benyújtott panasz megvizsgálását, ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a belső piacon történő versenytorzulás kimutatására.

(13)

Biztosítandó, hogy a Bizottság a belső piac egész területén egységesen lépjen fel a hasonló ügyekben, helyénvaló kiegészíteni a Bizottság jelenlegi hatásköreit olyan jogalap létrehozásával, amely lehetővé teszi a Bizottság számára azt, hogy több tagállamra kiterjedő, gazdasági ágazatokra vagy meghatározott támogatási eszközökre vonatkozó vizsgálatokat indítson. Arányossági okokból az ágazati vizsgálatoknak nyilvános forrásokból elérhető adatok előzetes elemzésének olyan eredményein kell alapulnia, melyek arra utalnak, hogy több tagállamban fennállnak bizonyos ágazatot vagy támogatási eszközt érintő, állami támogatással kapcsolatos problémák, például hogy egy bizonyos ágazatban eszközölt vagy bizonyos támogatási eszközön alapuló, létező támogatási intézkedések több tagállamban sem egyeztethetők vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal. Az ilyen vizsgálatok lehetővé tennék, hogy a Bizottság hatékonyan és átláthatóan kezelje az állami támogatások horizontális problémáit.

(13)

Biztosítandó, hogy a Bizottság a belső piac egész területén egységesen lépjen fel a hasonló ügyekben, helyénvaló kiegészíteni a Bizottság jelenlegi hatásköreit olyan jogalap létrehozásával, amely lehetővé teszi a Bizottság számára azt, hogy több tagállamra kiterjedő, gazdasági ágazatokra vagy meghatározott támogatási eszközökre vonatkozó vizsgálatokat indítson. Arányossági okokból az ágazati vizsgálatoknak nyilvános forrásokból elérhető adatok előzetes elemzésének olyan eredményein kell alapulnia, melyek arra utalnak, hogy több tagállamban fennállnak bizonyos ágazatot vagy támogatási eszközt érintő, állami támogatással kapcsolatos problémák, például hogy egy bizonyos ágazatban eszközölt vagy bizonyos támogatási eszközön alapuló, létező támogatási intézkedések több tagállamban sem egyeztethetők vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal. Mivel a választókörzetükkel való közvetlen kapcsolat révén az Európai Parlament képviselői is tudomást szerezhetnek az állami támogatási gyakorlatok egy adott ágazaton belüli lehetséges eltéréseiről, az Európai Parlamentet fel kell hatalmazni arra, hogy felkérhesse a Bizottságot ezen ágazat megvizsgálására. Ezekben az esetekben – az Európai Parlament vizsgálatokról való tájékoztatása érdekében – a Bizottság időközi jelentéseket küld az Európai Parlamentnek, amelyekben részletezi e vizsgálatok állását. Az ilyen vizsgálatok lehetővé tennék, hogy a Bizottság hatékonyan és átláthatóan kezelje az állami támogatások horizontális problémáit.

(14)

A versenyszabályok egységes alkalmazása megkívánja a tagállamok bíróságai és a Bizottság közötti együttműködés módozatainak kialakítását. Ez az együttműködés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdését és 108. cikkét bármely összefüggésben alkalmazó valamennyi tagállami bíróság számára releváns. A nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Bizottságtól tájékoztatást vagy véleményt kérjenek az állami támogatási jog alkalmazására vonatkozó témákban. A Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének alkalmazására felkért bíróságok részére írásbeli vagy szóbeli észrevételeket nyújtson be. Az észrevételeket a nemzeti eljárási szabályok és gyakorlatok keretében kell benyújtani, ideértve a felek jogait védő szabályokat és gyakorlatokat.

(14)

A versenyszabályok egységes alkalmazása megkívánja a tagállamok bíróságai és a Bizottság közötti együttműködés módozatainak kialakítását. Ez az együttműködés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdését és 108. cikkét bármely összefüggésben alkalmazó valamennyi tagállami bíróság számára releváns. A nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Bizottságtól tájékoztatást vagy véleményt kérjenek az állami támogatási jog alkalmazására vonatkozó témákban. A Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének alkalmazására felkért bíróságok részére írásbeli vagy szóbeli észrevételeket nyújtson be. Ezeket a nem kötelező erejű észrevételeket a nemzeti eljárási szabályok és gyakorlatok keretében kell benyújtani, ideértve a felek jogait védő szabályokat és gyakorlatokat.

a)

a 6a. cikk (3) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszban helytelen vagy félrevezető információt szolgáltatnak;

a)

a 6a. cikk (3) bekezdése szerinti kérelemre adott válaszban helytelen , hiányos vagy félrevezető információt szolgáltatnak vagy szándékosan kihagynak vonatkozó információt ;

b)

a 6a. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott határozatra adott válaszban helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltatnak, vagy a meghatározott határidőn belül nem szolgáltatnak információt.

b)

a 6a. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott határozatra adott válaszban helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltatnak, vagy szándékosan kihagynak vonatkozó információt, vagy a meghatározott határidőn belül nem szolgáltatnak információt.

a)

a jogsértés jellegére, súlyosságára és tartamára;

b)

arra, hogy a vállalkozás vagy a vállalkozások egy társulása a vizsgálatban érdekelt félnek vagy harmadik félnek tekinthető-e;

c)

az arányosság elvére, különösen a kis- és középvállalkozások vonatkozásában.