26.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/47

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 310., 311., 312. és 323. cikkére,

—

tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítendően elfogadott 2012. október 23-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az Európai Tanács többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2013. február 7–8-i következtetéseiről szóló, 2013. március 13-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Európai Tanács 2013. február 8-án elfogadott következtetéseire,

—

tekintettel az Európai Tanács 2013. június 28-án elfogadott következtetéseire,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

1.

üdvözli a 2013. június 27-én a Parlament, a Tanács elnöksége és a Bizottság között hosszú és kimerítő tárgyalások után a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről a legmagasabb politikai szinten elért politikai megállapodást; elismeri az ír elnökség által e megállapodás elérésére tett jelentős erőfeszítéseket;

2.

hangsúlyozza, hogy a Parlament tárgyalások során mutatott állhatatosságának köszönhetően számos olyan rendelkezés került első alkalommal elfogadásra, amelyek elő fogják segíteni az új pénzügyi keret működését, következetességét, átláthatóságát és az uniós polgárok igényeinek való jobb megfelelését; különösen a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával, a rugalmassággal, a saját forrásokkal és a költségvetés egységességével és átláthatóságával kapcsolatos új intézkedéseket emeli ki, amelyek kiemelten fontosak voltak a Parlament számára a tárgyalások során;

3.

készen áll arra, hogy ősz elején szavazzon a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletről és az intézményközi megállapodásról, mihelyt teljesülnek a megfelelő szövegek véglegesítéséhez szükséges technikai és jogi feltételek, hogy a végleges szöveg tükrözze a Tanács és a Parlament között elért átfogó megállapodást;

4.

megismétli azonban azon, a többéves pénzügyi keretről szóló, előbb említett 2013. március 13-i állásfoglalásban is szereplő álláspontját, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletről tartott szavazáson nem adható meg az egyetértés, ha a Parlament nem kap teljes körű garanciát a 2013-ra vonatkozó fennálló kifizetési igények teljes mértékű fedezésére; ezért azt várja a Tanácstól, hogy legkésőbb a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) 2013. július 9-én tartandó ülésén hivatalos határozatot hozzon a 7,3 milliárd EUR összegű 2/2013. számú költségvetés-módosításról; kitart amellett, hogy a Tanács ragaszkodjon azon politikai kötelezettségvállalásához, hogy késedelem nélkül további költségvetés-módosítást fogadjon el a kifizetési előirányzatok hiányának elkerülésére, amely strukturális hiányhoz vezethetne az uniós költségvetésben 2013 végén; kijelenti, hogy a Parlament nem fogja egyetértését adni a többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez vagy nem fogja elfogadni a 2014. évi költségvetést, amíg a Tanács el nem fogadja ezt az új költségvetés-módosítást, amely a Bizottság által feltárt fennmaradó hiányt fedezi;

5.

továbbá hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet jogilag nem lehet elfogadni, ha nem születik politikai megállapodás a megfelelő jogalapokról, különösen azoknál a pontoknál, amelyek szerepelnek a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben is; kifejezi hajlandóságát az összes többéves program jogalapjáról folyó tárgyalások mielőbbi lezárására, és újra megerősíti az azon elv melletti kitartását, hogy „semmiről sem születhet megállapodás, amíg mindenről nem születik megállapodás”; ragaszkodik a Parlament Lisszaboni Szerződés által biztosított jogalkotási hatáskörének teljes körű tiszteletben tartásához, és felhívja a Tanácsot, hogy tárgyalja meg megfelelően a jogalapok úgynevezett „többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos” részeit; üdvözli a számos új többéves uniós programmal kapcsolatban eddig elért politikai megállapodást;

6.

elismeri, hogy a tagállamoknak ki kell igazítaniuk költségvetésüket; úgy ítéli meg azonban, hogy a következő többéves pénzügyi keret Európai Tanács által meghatározott átfogó szintje kevés az EU politikai céljainak eléréséhez és az Európa 2020 stratégia sikeres megvalósításának biztosításához szükséges igények kielégítéséhez; aggódik amiatt, hogy a források ezen szintje esetleg nem elegendő ahhoz, hogy ellássa az EU-t a válságból való kilábaláshoz és a megerősödéshez szükséges eszközökkel; sajnálja, hogy a tagállamok továbbra is alábecsülik az uniós költségvetés szerepét, valamint a gazdasági irányításhoz és a költségvetési kiigazításhoz való hozzájárulását EU-szerte; továbbá attól tart, hogy a többéves pénzügyi keret ilyen alacsony felső keretei jelentősen csökkentik a Parlament mozgásterét az éves költségvetési eljárásokban;

7.

hangsúlyozza a következő többéves pénzügyi keret 2016 végére való kötelező értékelésének és azt követő felülvizsgálatának jelentőségét annak érdekében, hogy a következő Bizottság és Parlament újraértékelhesse az EU elsődleges politikai céljait, a többéves pénzügyi keretet az új kihívásokhoz igazíthassa és teljes mértékben figyelembe vehesse a legújabb makrogazdasági előrejelzéseket; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság által mind az uniós költségvetés kiadási, mind bevételi oldala tekintetében elvégzendő kötelező értékelést kísérje a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslat, ahogy azt a Bizottságnak az említett rendelethez csatolt nyilatkozata kimondja; a többéves pénzügyi keret kötelező felülvizsgálatát a Bizottság új elnökének beiktatásához szükséges alapvető feltétellé kívánja tenni;

8.

megismétli a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret fokozott rugalmasságának kiemelkedő jelentőségét abból a célból, hogy teljes mértékben kihasználásra kerüljön az Európai Tanács által a kötelezettségvállalásokra (960 milliárd EUR) és a kifizetésekre (908,4 milliárd EUR) a többéves pénzügyi keretben megszabott felső határ; ezért üdvözli, hogy a Tanács jóváhagyott a Parlament által előterjesztett két kulcsfontosságú javaslatot, nevezetesen az átfogó kifizetési és az átfogó kötelezettségvállalási tartalékkeret létrehozását, amely lehetővé fogja tenni a felhasználatlan előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre való automatikus átvitelét; sajnálatosnak tartja azonban a Tanács által megszabott korlátozásokat (akár időben, akár összegben), amelyek megakadályozhatják ezen eszközök teljes körű kihasználását; úgy ítéli meg, hogy e mechanizmusok javításának a többéves pénzügyi keret Bizottság által javasolt, választások utáni felülvizsgálatának szerves részét kell képeznie;

9.

hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos új rugalmassági szabályoknak a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret időtartama alatt további előirányzatokat kell eredményezniük a növekedéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó programok, különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára a folyamatos finanszírozás és a megállapodás szerinti felső keretek hatékony kihasználásának maximalizálása érdekében;

10.

üdvözli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatainak 2014-re és 2015-re történő előreütemezését, és ragaszkodik ahhoz, hogy 2016-ra további előirányzatokra lesz szükség e program fenntarthatóságának és hatékonyságának biztosításához;

11.

hangsúlyozza, hogy a Parlament kitartásának eredményeként a Horizont 2020, az Erasmus és a COSME finanszírozása szintén előreütemezésre kerül 2014-re és 2015-re a 2013-as és 2014-es költségvetési előirányzatokban szereplő megfelelő előirányzatok közötti finanszírozási különbség csökkentése érdekében; továbbá ragaszkodik annak fontosságához, hogy a digitális menetrend további finanszírozásban részesüljön;

12.

üdvözli, hogy intézkedésre került sor azon tagállamok élelmiszer-osztási programjának akár 1 milliárd euróval történő további megerősítésére, amely megerősítést az Unió leginkább rászoruló személyeinek megsegítésére kívánják felhasználni; azt várja, hogy a Tanács és a Parlament között mielőbb megállapodás szülessen e kötelezettségvállalás végrehajtásának konkrét módozatairól a szóban forgó program jogalapjáról jelenleg folyó tárgyalások során;

13.

sajnálja, hogy a Tanács nem tudott előrelépést elérni a saját források rendszerének reformjában a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatok alapján; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetést a Szerződésben foglaltaknak megfelelően valódi saját forrásokból kellene finanszírozni, és kinyilvánítja elkötelezettségét egy olyan reform iránt, amely az uniós költségvetéshez való, GNI-alapú hozzájárulások arányát maximum 40 %-ra korlátozza; ezért azt várja, hogy a saját forrásokról a három uniós intézmény által elfogadandó közös nyilatkozat kézzelfogható előrelépést tegyen lehetővé, különösen a többéves pénzügyi keret félidős értékelésére/felülvizsgálatára való tekintettel; ezért kéri a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport összehívását a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet hivatalos elfogadásának idejére, és a saját források rendszerével kapcsolatos reform minden szempontjának megvizsgálásával való megbízását;

14.

üdvözli az uniós költségvetés egységességéről és átláthatóságáról folytatott tárgyalások kimenetelét; úgy ítéli meg, hogy a jövőben elképzelhető bármely „euroövezeti költségvetést” vagy be kell építeni az uniós költségvetésbe, vagy csatolni kell ahhoz;

15.

rendkívül sajnálatosnak tartja a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó jelenlegi megállapodáshoz vezető eljárást, amely a valóságban azzal a hatással járt, hogy megfosztotta a Parlamentet az EUMSZ-ben foglalt tényleges költségvetési hatáskörétől; úgy ítéli meg, hogy a küldöttsége és az egymást követő tanácsi elnökségek között az Általános Ügyek Tanácsa megfelelő üléseihez kapcsolódóan az elmúlt néhány évben tartott számos megbeszélés, valamint a Tanács többéves pénzügyi kerettel foglalkozó nem hivatalos ülésein való részvétele nem szolgált egyértelmű célokat, hiszen azok nem befolyásolták a tárgyalások szellemét, ütemtervét vagy tartalmát, sem a Tanács álláspontját, beleértve a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás jogalkotási és költségvetési vonatkozásai megkülönböztetésének szükségességét;

16.

ezért felhívja Költségvetési Bizottságát, hogy Alkotmányügyi Bizottságával együttműködésben vonja le a szükséges következtetéseket, és terjesszen elő új javaslatokat az ilyen tárgyalások módozataira vonatkozóan, az egész költségvetési eljárás demokratikus és átlátható jellegének biztosítása érdekében;

17.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az érintett egyéb intézményeknek és szerveknek.