26.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 354/19

1)

Úgy kell-e értelmezni a hátrányos megkülönböztetésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája (1) 21. cikke (1) bekezdésében megállapított általános tilalmát, hogy a cikk tilalmának és védelmének hatálya alá tartozhat az addig az időpontig szakmailag megfelelőnek tekintett munkavállaló pusztán azon tény miatt történő elbocsátására vonatkozó munkáltatói döntés, hogy munkahelyi baleset következtében átmenetileg – határozatlan ideig – munkaképtelen helyzetben volt, és a társadalombiztosítás alapján egészségügyi és anyagi ellátásban részesült?

2)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét, hogy a nyilvánvalóan önkényes és tényleges ok nélküli felmondással érintett munkavállalónak nyújtott védelmet a nemzeti jogszabályokban minden olyan felmondás tekintetében elő kell írni, amely alapvető jogot sért?

3)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 3., 15., 31. cikkének, 34. cikke (1) bekezdésének, valamint 35. cikke (1) bekezdésének (az egyiknek, többnek vagy az összesnek) a hatálya és/vagy védelme alá tartozik-e az a munkáltatói döntés, amely az addig szakmailag megfelelőnek tekintett munkavállaló pusztán azon tény miatt való elbocsátására irányul, hogy munkahelyi baleset következtében átmenetileg – határozatlan ideig – munkaképtelen helyzetben volt, és a társadalombiztosítás alapján egészségügyi és anyagi ellátásban részesült?

4)

Abban az esetben, ha a fenti három kérdésre (vagy közülük valamelyikre) igenlő választ kell adni és a Bíróság azt az értelmezést adná, hogy az a munkáltatói döntés, amely az addig szakmailag megfelelőnek tekintett munkavállaló pusztán azon tény miatt való elbocsátására irányul, hogy munkahelyi baleset következtében átmenetileg – határozatlan ideig – munkaképtelen helyzetben volt, és a társadalombiztosítás alapján egészségügyi és anyagi ellátásban részesült, az Európai Unió Alapjogi Chartája valamely rendelkezésének vagy rendelkezéseinek hatálya és/vagy védelme alá tartozik, a nemzeti bíróság a magánszemélyek közötti jogvita megoldására alkalmazhatja-e ezeket akár azért, mert – attól függően, hogy „jogról” vagy „elvről” van szó – horizontális hatállyal rendelkeznek, vagy akár „az uniós joggal összhangban való értelmezés elvének” alkalmazása okán?

Amennyiben az első négy kérdésre nemleges választ kell adni, megfogalmazódik egy ötödik kérdés:

5)

A „fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés” – mint a 2000/78 irányelv (2) 1. 2. és 3. cikkében foglalt megkülönböztetési indok – fogalmába tartozik-e az a munkáltatói döntés, amely az addig szakmailag megfelelőnek tekintett munkavállaló pusztán azon tény miatt való elbocsátására irányul, hogy munkahelyi baleset következtében átmenetileg – határozatlan ideig – munkaképtelen helyzetben volt?