11.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 380/81

—

tekintettel „A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” című, 2009. augusztus 20-i bizottsági közleményre (COM(2009)0433),

—

tekintettel a Parlament, a Bizottság, a Római Klub, a WWF és az OECD által „A GDP-n túl” címmel 2007 novemberében, Brüsszelben szervezett konferenciára,

—

tekintettel a Bizottságnak a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás méréséről szóló, 2009. szeptember 14-én benyújtott jelentésére (Stiglitz-jelentés),

—

tekintettel a G8+5-országok vezetői által 2007 júniusában elfogadott, „Az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség gazdaságtana” (TEEB) elnevezésű globális kezdeményezésre, valamint annak 2009-ben és 2010-ben közzétett eredményeire,

—

tekintettel az éghajlatváltozás gazdaságtanáról szóló, 2006. október 30-án közzétett Stern-jelentésre,

—

tekintettel az OECD statisztikával, tudással és politikával foglalkozó 2. világfórumán, 2007. június 30-án aláírt Isztambuli Nyilatkozatra,

—

tekintettel az Európai Tanács 2009. december 10–11-i, 2010. március 25–26-i és 2010. június 17-i következtetéseire,

—

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Tanács statisztikákról szóló, 2009. november 10-i következtetéseire,

—

tekintettel a Környezetvédelmi Tanácsnak a 2010 utáni lisszaboni menetrend és az EU fenntartható fejlődési stratégiájának fényében az ökohatékony gazdaságról szóló, 2009. október 23-i következtetéseire,

—

tekintettel a Bizottságnak az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló rendeletre irányuló javaslatára (COM(2010)0132),

—

tekintettel a Bizottság által 2010. április 27-én javasolt, az Európa 2020 stratégia keretein belüli, az európai gazdasági és foglalkoztatáspolitikákra vonatkozó integrált iránymutatásokra,

—

tekintettel a következő, európai kormányzásról szóló közleményekre: „A szabályozás javítása” (COM(2002)0275), „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata” (COM(2006)0689), „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás második stratégiai felülvizsgálata” (COM(2008)0032), valamint „A jobb szabályozás harmadik stratégiai felülvizsgálata az Európai Unióban” (COM(2009)0015),

—

tekintettel a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló európai uniós cselekvési tervre (COM(2008)0397),

—

tekintettel a már létező olyan statisztikai eszközökre, mint az EU-SILC, a munkaerő-felmérés (LFS), az Eurobarométer, az Európai Értékrendvizsgálat és az Európai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE),

—

tekintettel az európai országokban az életminőségről és életkörülményekről átfogó képet adó, az Eurofound által koordinált és minden uniós tagállamra és tagjelölt országra kiterjedő európai életminőség-felmérésre (EQLS), amely több mint 120 mutató alkalmazásával szolgáltat az országok közötti összehasonlíthatóságot lehetővé tévő adatokat (1),

—

tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló 2010. március 10-i (2) és 2010. június 16-i (3) állásfoglalásaira, a 2009. szeptember 24–25-i pittsburghi G20 csúcstalálkozóról szóló 2009. október 8-i (4) állásfoglalására, a felülvizsgált fenntartható fejlődési stratégiáról szóló 2006. június 15-i (5) állásfoglalására, valamint a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről szóló zöld könyvről szóló 2008. április 24-i (6) állásfoglalására,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A7-0175/2011),

A.

mivel valamennyi nemzetközi intézmény egyre szükségesebbnek tartja az általános társadalmi fejlődésre vonatkozó, a GDP-t kiegészítő adatok és mutatók minőségének javítását,

1.

üdvözli a Bizottságnak a „A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” című közleményét mint olyan lehetséges kiegészítő eszközt, amely hozzájárulhat a politikai elemzés és viták minőségének javításához;

2.

hangsúlyozza, hogy a GDP a gazdasági piaci tevékenység mutatójaként világszerte a politikai döntéshozók által használt viszonyítási alappá vált; hangsúlyozza, hogy a GDP a termelés mérőszáma, amely nem képes számszerűsíteni a környezeti fenntarthatóságot, az erőforrás-hatékonyságot, a társadalmi befogadást és az általános társadalmi fejlődést; kiemeli továbbá, hogy a GDP félrevezető lehet abban az értelemben, hogy a bizonyos eseményeket – például a baleseteket és természeti katasztrófákat – követően hozott helyreállítási intézkedéseket költségek helyett haszonként kezeli;

3.

megjegyzi, hogy a gazdasági fejlődés és a termelékenység mérésén kívül léteznek egyéb olyan mutatók, amelyek befolyásolják és megvilágítják egy adott ország életszínvonalának alakulását, és amelyeket eddig még nem számszerűsítettek, bár vonatkozó mutatók már léteznek;

4.

hangsúlyozza, hogy szükség van a közép- és hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődést mérő további mutatók kialakítására; felszólít olyan egyértelmű és számszerűsíthető mutatók kialakítására, amelyek figyelembe veszik az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleséget, az erőforrás-hatékonyságot és a társadalmi befogadást; ezenkívül sürgeti olyan mutatók kidolgozását, amelyek jobban összpontosítanak a háztartások szintjének szempontjaira, tükrözve a jövedelmet, a fogyasztást és a vagyont;

5.

üdvözli a Bizottságnak a GDP mellett olyan, a környezeti terhelés jelzésére szolgáló mutató benyújtására vonatkozó kezdeményezését, amely kezdetben a következő alapvető környezetvédelmi politikai elemeket foglalja majd magában: „az éghajlatváltozás és az energiafelhasználás”, „a természet és a biológiai sokféleség”, „a levegőszennyezés és az egészségügyi hatások”, „a vízhasználat és a szennyezés”, „a hulladéktermelés és a természeti erőforrások felhasználása”;

6.

azt várja, hogy a figyelem átfogóbb és fenntarthatóbb mutatók felé történő átirányítása a társadalmi és környezetvédelmi tényezők – mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az egészség, az oktatás és a kormányzás – módszeresebb előtérbe helyezéséhez is vezet majd a fejlődő országokban, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a fejlesztési politikák a leginkább nélkülöző és hátrányos helyzetű lakosságot célozzák meg; hangsúlyozza, hogy az ilyen mutatóknak összeegyeztethetőknek kell lenniük a már létező globális kezdeményezésekkel – például az ENSZ humán fejlettségi mutatójával –, és összhangban kell állniuk azokkal;

7.

hangsúlyozza, hogy szükség van a társadalmak életminőségének mérésére; úgy véli, hogy a magas életminőség elérése és fenntartása olyan fontos, közös megegyezésen alapuló tényezőket foglal magában, mint az egészség, az oktatás, a kultúra, a foglalkoztatás, a lakhatás, a környezetvédelmi feltételek stb.; úgy véli, hogy nagyobb szerepet kell tulajdonítani az ilyen tényezők mérésére szolgáló mutatóknak; javasolja, hogy mind a minőségi, mind a mennyiségi mérések további fejlesztésekor az életminőség legfőbb területeit lefedő EQLS-mutatókra építsenek;

8.

tudomásul veszi a jogalkotási kezdeményezések által a fejlődésre gyakorolt esetleges hatások mérésére és elemzésre európai szinten elfogadott intézkedéseket és eszközöket, mint amilyenek a hatásvizsgálatok, köztük a költség-haszon elemzések, a költséghatékonysági és több kritériumot vizsgáló elemzések, a kockázatértékelések, az adatgyűjtés, a statisztikák, a környezeti-gazdasági számlák, a különböző politikai szinten végzett politikai elemzések, a végrehajtást nyomon követő jelentések, valamint az uniós jogalkotás különböző területein végzett felülvizsgálatok; teljes mértékben támogatja az európai környezeti-gazdasági számlák szilárd jogi keretének kialakítását a „GDP-n innen és túl” folyamat pozitív lépéseként;

9.

tudomásul veszi annak növekvő nemzetközi felismerését, hogy a GDP korlátokba ütközik a társadalmi fejlődés, a természeti erőforrások és ökoszisztéma-szolgáltatások, valamint az éghajlatváltozásból és a fenntartható fejlődésből fakadó lényeges átalakulások mutatójaként; elismeri a különböző fórumokon, például az ENSZ Fejlesztési Programjában, a Világbankban, az OECD-ben és többek között a Bizottságban az olyan mutatók kidolgozása terén tett előrelépéseket, amelyek mérik és elemzik a fejlődést;

10.

hangsúlyozza, hogy meg kell állapodni az egységes „GDP-n túlmutató rendszer” bevezetésére vonatkozó rendszerszintű megközelítésről, ezzel hozzájárulva a politikai elemzés és a viták minőségének javításához;

11.

hangsúlyozza, hogy a kihívást a világos és érthető mutatók kidolgozása jelenti, amelyek elméleti síkon következetesek, ugyanakkor politikai szempontból lényegesek és empirikusan mérhetők, továbbá biztosítják az országok és régiók összehasonlíthatóságát; hangsúlyozza, hogy ezt a munkát a többi érintett intézménnyel és szervezettel szorosan együttműködve kell elvégezni;

12.

hangsúlyozza olyan megbízható, összehangolt és időszerű statisztikák kialakításának, valamint hosszú időszakot lefedő adatsorok és mutatók beszerzésének szükségességét, amelyek alkalmazhatók a jövőbeli fejlemények előrejelzése és a politikák tervezése során; ajánlja a közigazgatási hatóságok által fenntartott számos adatbázis fokozottabb használatát és összekapcsolását, valamint az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében javasolja, hogy minden tagállamban alkalmazzanak hasonló módszertant, közös szabványokat, meghatározásokat, besorolásokat és elszámolási szabályokat; felszólít a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a statisztikai titoktartás és a költséghatékonyság elveinek teljesítésére az adatgyűjtés és -feldolgozás során, kellő figyelmet fordítva ugyanakkor a személyi adatok védelmének kérdésére; úgy véli, az Eurostatnak fontos szerepet kell betöltenie a folyamatban;

13.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.