(1)

Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) (3) 8a. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozására vonatkozóan, amely – az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó irányelvekkel összhangban – meghatározza a rádióspektrum-használat stratégiai tervezésének és összehangolásának politikai irányvonalait és céljait. Az említett politikai irányvonalak és célok a belső piac létrehozásához és megfelelő működéséhez szükséges spektrum rendelkezésre állását és hatékony használatát érintik. A rádióspektrum-politikai program támogatja az Európa 2020 stratégiában, valamint a digitális menetrendben meghatározott célkitűzéseket és fő fellépéseket, és az egységes piaci intézkedéscsomagban lefektetett 50 elsőbbséget élvező intézkedés között is szerepel. Ez a határozat nem sérti a meglévő uniós jogszabályokat, azaz a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvet (4) , a z elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (Hozzáférési irányelv) (5), az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (Engedélyezési irányelv) (6), a 2002/21/EK irányelvet, a 2002/21/EK, a 2002/19/EK és a 2002/20/EK irányelvek módosításáról szóló 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (7), valamint a z Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (Rádióspektrum-határozat) (8) . Ez a határozat szintén nem sérti a nemzeti szinten az uniós jognak megfelelően elfogadott, általános érdekű célok elérésére irányuló, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedéseket, sem pedig a tagállamok jogát arra, hogy a közrend és a közbiztonság, valamint a honvédelem céljaira szervezzék és használják spektrumukat. [Módosítás 1]

(2)

A rádiófrekvencia számos, társadalmunk számára különösen fontos szolgáltatás és ágazat alapvető nyilvános erőforrása: a mobilhírközlésé, a vezeték nélküli szélessávú és műholdas hírközlésé, a televíziós és a rádiós műsorszórásé, a közlekedésé, a rádiós helymeghatározásé és több más alkalmazásé (riasztórendszerek, távirányítók, hallókészülékek, mikrofonok, gyógyászati készülékek stb.). A rádiótechnológia közszolgáltatásokat is támogat, így például biztonsági és védelmi szolgáltatásokat, ezen belül a polgári védelmet, valamint különböző tudományos tevékenységeket (pl. meteorológia, Földünk megfigyelése, rádiócsillagászat, űrkutatás). A spektrum hatékony használata fontos szerepet tölt be az elektronikus hírközléshez való egyetemes hozzáférés szempontjából, különösen a ritkábban lakott vagy távoli területeken, például vidéki területeken vagy szigeteken élő polgárok és az ott működő vállalkozások számára. A frekvenciahasználat szabályozásának így gazdasági, biztonsági, egészségügyi, a közérdeket érintő, kulturális, tudományos, társadalmi, környezeti és műszaki vonatkozásai is vannak. [Módosítás 2]

(3)

A spektrum kezelésére, kiosztására és felhasználására vonatkozóan megújult gazdasági és társadalmi megközelítést kell elfogadni, amelynek során különös hangsúlyt fektetnek egy olyan szabályozás kialakítására, amely nagyobb spektrumhatékonyságot és jobb frekvenciatervezést biztosít, továbbá védelmet nyújt a versenyellenes magatartással és a spektrum felhasználása tekintetében a társadalom érdekei ellen irányuló intézkedésekkel szemben. [Módosítás 3]

(4)

A frekvenciahasználat uniós szintű stratégiai tervezése és összehangolása a jogalkotói szándékok szerint kiteljesíti a vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások és berendezések egységes piacát és a frekvenciahasználatra épülő más uniós szakpolitikák ügyét is előmozdítja, ezáltal az Unió egészében innovációra és munkahelyteremtésre ösztönöz, valamint egyidejűleg hozzájárul a gazdaság fellendítéséhez és a társadalmi integrációhoz, ugyanakkor tiszteletben tartja a spektrum társadalmi, kulturális és gazdasági értékét. A frekvenciahasználat összehangolása az elektronikus hírközlési szolgáltatások minőségének biztosítása, valamint a méretgazdaságosság elérése szempontjából is alapvető fontosságú, amelynek révén mind a vezeték nélküli hálózatok kiépítésének költségei, mind a fogyasztók vezeték nélküli készülékekkel kapcsolatos költségei csökkennek. Ennek megfelelően olyan uniós szakpolitikai programra van szükség, amely a frekvenciahasználatot igénylő összes szakpolitikai terület, tehát többek között az elektronikus hírközlés, a kutatás és fejlesztés, valamint a közlekedés , a kultúra és az és energiaügy belső piacára kiterjed. Minden áron el kell kerülni, hogy a jelenleg jogokkal rendelkezők késleltessék a szükséges reformokat. [Módosítás 4]

(5)

Ennek az első programnak elő kell segítenie a versenyt, és páneurópai szinten egyenlő versenyfeltételeket kell bevezetnie, továbbá le kell fektetnie a valódi egységes digitális piac alapjait. Az e rádióspektrum-program és az egységes piac teljes potenciáljának és fogyasztói előnyeinek biztosítása érdekében a programot ki kell egészíteni olyan küszöbön álló és új javaslatokkal, amelyek lehetővé teszik az online gazdaság fejlődését, például az adatvédelem, illetve az online tartalmak európai licencrendszere tekintetében. [Módosítás 5]

(6)

Mivel a vezeték nélküli szolgáltatások rendkívüli mértékben elősegíthetik az információalapú gazdaság kiteljesedését, az információs és kommunikációs technológiákon alapuló ágazatok fejlődését és működését, valamint a digitális szakadék megszüntetését, ezen első programnak kifejezetten hozzá kell járulnia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló „Európa 2020” stratégia végrehajtásához. Különösen az audiovizuális médiaszolgáltatások és az online tartalmak robbanásszerű fejlődése irányítja a sebesség és a lefedettség iránti keresletet. A program szintén központi eleme az európai digitális menetrendnek (9), amely a jövő hálózatra épülő tudásalapú gazdaságának motorját jelentő gyors szélessávú internet-hozzáférés biztosítása jegyében nem kevesebbre, mint az egyetemes szélessávú lefedettség biztosítására vállalkozik. A lehető legnagyobb szélessávú hozzáférési sebesség és kapacitás nyújtása – az, hogy 2020-ig minden európai polgárnak legalább 30 Mbps , az európai háztartások legalább felének pedig legalább 100 Mbps sebességű szélessávú hozzáférés legyen biztosított – fontos a gazdasági növekedés és a globális versenyképesség előmozdítása szempontjából , és szükséges az egységes digitális piac nyújtotta fenntartható gazdasági és társadalmi előnyök eléréséhez. A program emellett egyéb uniós ágazati politikákat, így többek között a környezet fenntarthatóságának és az uniós polgárok gazdasági és társadalmi integrációjának ügyét is támogatja és előmozdítja. Mivel a vezeték nélküli alkalmazások ösztönző erőt adnak az innovációhoz, a program az innovációval kapcsolatos uniós szakpolitikák szempontjából is kulcsfontosságú kezdeményezés. [Módosítás 6]

(7)

Az első programnak egy olyan fejlődés alapját kell megteremtenie, amely során az Unió vezető szerepre tehet szert a szélessávú sebességek, a mobilitás, a lefedettség és a kapacitás vonatkozásában. E vezető szerep alapvető fontosságú egy olyan versenyképes egységes digitális piac létrehozásához, amely élen jár abban, hogy a belső piac valamennyi uniós polgár számára szabadon hozzáférhető legyen. [Módosítás 7]

(8)

Az első program a 2015-ig tartó időszakra vonatkozóan határozza meg az elveket és célkitűzéseket a tagállamok és az uniós intézmények számára, a végrehajtást illetően pedig konkrét kezdeményezéseket határoz meg. Jóllehet a frekvenciagazdálkodás ma főként nemzeti hatáskör alá tartozik, azt a hatályos uniós jogszabályoknak megfelelően kell gyakorolni, teret adva az uniós szakpolitikák végrehajtásának. [Módosítás 8]

(9)

A programnak indokolt építenie a 676/2002/EK határozatra, valamint a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) technikai szakértelmére annak érdekében, hogy a frekvenciahasználatot igénylő és az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott uniós szakpolitikákat műszaki végrehajtási intézkedésekkel végre lehessen végrehajtani, megjegyezve, hogy ilyen intézkedések bármikor hozhatók, ha az a már meglévő uniós szakpolitikák végrehajtása szempontjából szükséges.

(10)

A spektrum mint a közjavak része optimális és eredményes használatának biztosításához a Bizottságnak és a tagállamoknak az olyan hagyományos megoldásokon kívül, mint az árverések, innovatív engedélyezési megoldásokat kellhet kialakítaniuk , így például kollektív spektrumhasználatot, általános felhatalmazásokat vagy infrastruktúra- megosztást . Az említett elvek uniós alkalmazását elősegítheti a legjobb gyakorlatok meghatározása és az információ-megosztás ösztönzése, valamint a frekvenciahasználat bizonyos közös vagy egy irányba mutató feltételeinek meghatározása. Az általános felhatalmazás, amely a legmegfelelőbb és a legkisebb terhet jelentő engedélyezési eljárás, különösen ott jöhet szóba, ahol az egyéb szolgáltatások fejlődése szempontjából nem jelent kockázatot a káros interferenciák előfordulása , és ez a legmegfelelőbb a 2002/20/EK irányelv 5 . cikke szerint. [Módosítás 9]

(11)

Ha a frekvenciahasználati jogokkal való kereskedés rugalmas használati feltételekkel párosul, az jelentős lendületet ad a gazdasági növekedésnek. Ennek megfelelően a 2002/21/EK irányelv értelmében azonnali hatállyal értékesíthetővé kell tenni a használati jogokat azon frekvenciasávok esetében, amelyekre vonatkozóan az uniós jogszabályok már rugalmas használatot vezettek be. Ezen túlmenően az értékesíthető jogok formáját és tartalmát illetően közös elveket, a spektrumjogoknak az erőfölényhez vagy a megszerzett spektrum használatának indokolatlan elmulasztásához vezető felhalmozását megakadályozandó pedig közös intézkedéseket szükséges lefektetni, amelyek megkönnyítik a tagállamok számára az intézkedések összehangolt bevezetését és az Unió egészében hozzáférhetővé teszik az említett jogokat. Ezen kívül az európai digitális menetrend céljainak elérése érdekében a frekvenciahasználati jogok elárverezéséből származó bevétel egy részét (digitális hozadék) a szélessávú lefedettség terjedésének felgyorsítására kell felhasználni. [Módosítás 11]

(12)

Az európai digitális menetrend külön kiemeli, hogy a vezeték nélküli szélessávú alkalmazások versenyélénkítő hatásúak, páneurópai szinten egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak, valamint növelik a fogyasztói kínálatot és a hozzáférést a vidéki vagy más olyan területeken, ahol a vezetékes szélessávú internetkapcsolat kiépítése nehézségekbe ütközik vagy nem lenne gazdaságos. A frekvenciagazdálkodás ugyanakkor hatással lehet a piaci versenyre azáltal, hogy megváltoztatja a piaci szereplők helyzetét és erőviszonyait például azzal, hogy a meglévő felhasználók indokolatlan versenyelőnyökhöz jutnak. A spektrumhoz való korlátozott hozzáférés, különösen ha fogyóban a megfelelő frekvenciatartomány, gátat szabhat az új szolgáltatások vagy alkalmazások piaci belépésének, az innovációnak és a versenynek. A felhasználói jogok bővítése – akár spektrumkereskedelem, akár egyéb felhasználói ügyletek révén valósul meg –, valamint a frekvenciahasználatra vonatkozó új rugalmas kritériumok bevezetése hatást gyakorolhat a verseny jelenlegi helyzetére. A tagállamoknak ezért az új frekvenciakiosztás előtt alaposan elemezniük kell a versenyre gyakorolt hatásokat, valamint megfelelő ex ante vagy ex post szabályozási intézkedésekkel (pl. a meglévő jogok módosításával, a frekvenciahasználati jogok bizonyos megszerzési módjainak tilalmával, a spektrumfelhalmozásra és a hatékony spektrumhasználatra vonatkozóan a 2002/21/EK irányelv 9. cikkének (7) bekezdésében említettekhez hasonló feltételek megszabásával, az egyes üzemeltetők által igényelhető spektrum mennyiségének korlátozásával, valamint a spektrum túlzott összpontosulásának kivédésével) kell elejét venniük az esetleges versenytorzulásoknak, összhangban a 2002/20/EK irányelv 5. cikke (6) bekezdésének, valamint a nyilvános páneurópai digitális cellás földi mobil rádiótávközlés összehangolt közösségi bevezetése számára fenntartandó frekvenciasávokról szóló, 1987. június 25-i 87/372/EGK tanácsi irányelv (10) (GSM-irányelv) 1. cikke (2) bekezdésének gerincét adó alapelvekkel. Azzal, hogy frekvenciát tartanak fenn egy frekvenciasáv, vagy hasonló jellemzőjű sávok csoportjának új belépői számára, a tagállamok szintén tehetnek lépéseket a spektrum gazdasági szereplők közötti egyenletesebb elosztása érdekében. [Módosítás 12]

(13)

A spektrumhasználat csak úgy lehet optimális és hatékony, ha alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik, és arról naprakész, átlátható információk állnak rendelkezésre az Európai Unión belül. Noha a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról szóló, 2007. május 16-i 2007/344/EK bizottsági határozat  (11) értelmében a tagállamok kötelesek közzétenni a spektrumhasználattal kapcsolatos jogokra vonatkozó információkat, a spektrum és a rádiótechnikai berendezések (különösen a 300 MHz és 6 GHz közötti , valamint a 6 GHz és 70 GHz közötti frekvenciatartományban való) hatékony használata érdekében (mivel ezek a frekvenciatartományok a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre fontosabbak lesznek ) az Unión belül – közös felülvizsgálati és értékelési módszertan alapján – részletes kimutatást kell készíteni a meglévő spektrumhasználatról és annak hatékonyságáról . A kimutatásnak megfelelő részletekkel kell szolgálnia, hogy meg lehessen határozni mind a magán-, mind a közszférában azokat a technológiákat vagy felhasználási módokat, amelyek hatékonysága nem kielégítő, fel lehessen tárni a kihasználatlanul maradt frekvenciakiosztásokat és a kiaknázatlan megosztási lehetőségeket, és fel lehessen mérni a jövőbeli fogyasztói és üzleti igényeket. Ezenkívül a vezeték nélküli adatokat használó alkalmazások számának folyamatos bővülését figyelembe véve a tagállamoknak támogatniuk kell a felhasználói alkalmazások számára biztosított spektrum hatékony felhasználását. [Módosítás 13]

(14)

Bár technológiailag továbbra is fejlesztés alatt állnak, az úgynevezett „kognitív technológiákat” már most tovább kell kutatni és alkalmazni kell a kimutatásban részletezendő, spektrumhasználatra vonatkozó geolokalizált információk révén. [Módosítás 89]

(15)

Az 1999/5/EK irányelv szerinti olyan harmonizált szabványokra van szükség a spektrumhasználat hatékonyságának biztosításához, amelyek figyelembe veszik a megosztással kapcsolatban meghatározott jogi feltételeket. A nem rádió-távközlési elektromos és elektronikus berendezésekre és hálózatokra vonatkozó európai szabványokat szintén úgy szükséges kialakítani, hogy a spektrumhasználat zavarása elkerülhető legyen. A vezeték nélküli eszközök és alkalmazások mennyiségének és a spektrum telítettségének ugrásszerű növekedése és a spektrumfelhasználási módok sokfélesége olyan összesített hatással jár, amely próbára teszi az interferenciakezelés jelenlegi megközelítéseit. Ezeket – a vevőkészülékek jellemzőivel és kifinomultabb zavarvédelmi mechanizmusokkal együtt – vizsgálatnak kell alávetni és újra kell értékelni a meglévő és jövőbeli spektrumhasználat szempontjából káros interferencia és zavarok elkerülése céljából . A tagállamok számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy a nemzeti joggal összhangban adott esetben az interferenciára vonatkozó kérdések megoldásának közvetlen költségével és az átállási költségekkel kapcsolatos kompenzációs intézkedéseket vezethessenek be. [Módosítás 14]

(16)

A Bizottság „európai digitális menetrend” elnevezésű irányadó kezdeményezésének célkitűzéseihez illeszkedve a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások jelentős mértékben járulnak hozzá a gazdaság élénkítéséhez és növekedéséhez , amennyiben alkalmazásukhoz megfelelő mennyiségű frekvencia áll rendelkezésre, a használati jogok engedélyezése gyors, és a piac alakulásához igazodva mód nyílik a jogok átruházására. A digitális menetrend célkitűzése, hogy 2020-ig minden uniós polgár legalább 30 Mbps sebességű szélessávú internet-hozzáféréssel kell rendelkezzen. Annak érdekében tehát, hogy könnyen hozzá lehessen férni az egyetemes vezeték nélküli szélessávhoz, 2012-ig engedélyezni kell a már harmonizált rádióspektrum földfelszíni hírközlési célú használatát, különös tekintettel a 2008/477/EK (12), a 2008/411/EK (13) és a 2009/766/EK (14) bizottsági határozat által kijelölt frekvenciasávokban. A földfelszíni szélessávú szolgáltatások kiegészítéseként gyors és megvalósítható megoldást jelenthet az Unió legtávolabbi szegleteiben élőknek, ha megfizethető műholdas szélessávú internet áll rendelkezésükre. [Módosítás 15]

(17)

Ismételt és egybehangzó tanulmányok alapján a mobil adatforgalom gyorsan növekszik, és jelenleg évente megkétszereződik. A növekedés jelenlegi üteme szerint – amely az elkövetkezendő évek során valószínűleg folytatódni fog – a mobil adatforgalom 2009 és 2014 között közel a negyvenszeresére nő majd. Ahhoz, hogy ez az exponenciális növekedés kezelhető legyen, számos intézkedés válik szükségessé a szabályozók és a piaci szereplők részéről, ideértve a spektrumhasználat általános hatékonyságának növelését, a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára lehetséges további harmonizált spektrumkiosztást, és a forgalomnak a többszörös felhasználású eszközök alkalmazása révén más hálózatokra történő átterhelését. [Módosítás 16]

(18)

Rugalmasabb megoldásokat kell bevezetni a spektrumhasználat irányítására vonatkozóan az innováció és a nagy sebességű szélessávú kapcsolat támogatására, amelyek lehetővé teszik a cégek számára, hogy csökkentsék költségeiket és növeljék versenyképességüket, valamint hogy új interaktív online szolgáltatásokat tudjanak kifejleszteni, például az oktatás, az egészségügy, valamint az általános érdekű szolgáltatások terén. [Módosítás 17]

(19)

A belső piac fejlődésének kulcsa a nagy sebességű szélessávú hálózathoz hozzáféréssel rendelkező, közel 500 millió fő alkotta európai piac lehet, amely a felhasználók világméretekben is egyedülálló kritikus tömegét alkotja, új lehetőségeket nyit meg valamennyi régió előtt, nagyobb értéket nyújt mindegyik felhasználónak, és képessé teszi az Uniót arra, hogy a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon. A szélessáv gyors kiépítése létfontosságú az uniós termelékenység fejlődése és az olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezető szerepet tölthetnek be a különböző ágazatokban, például az egészségügy, a feldolgozó- és a szolgáltatóipar területén. [Módosítás 18]

(20)

A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) becslései szerint az International Mobile Telecommunications-2000 (IMT-2000) és az IMT-Advanced szabvány szerinti rendszerek (azaz a 3G és a 4G mobilkommunikációs rendszerek) fejlesztéshez szükséges jövőbeni spektrális sávszélességi követelmények 2020-ra 1 280 és 1 720 MHz közötti tartományt tesznek ki a kereskedelmi mobilszolgáltatási iparágban az egyes ITU-régiók, így Európa tekintetében is. További spektrum – lehetőség szerint globális szinten és harmonizáltan történő – felszabadítása nélkül az új szolgáltatásoknak és a gazdasági növekedésnek a mobilhálózatok kapacitásbeli korlátai fognak gátat szabni. [Módosítás 19]

(21)

A 880-915 MHz-es és a 925-960 MHz-es frekvenciasávoknak (a 900 MHz-es sávnak) a 2009/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szerinti, időben történő és versenyserkentő felszabadítása mellett a 790-862 MHz-es sávot (a 800 MHz-es sávot) optimálisan lehet használni a nagyobb területet lefedő vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára . Az Európai Unióban az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek 790–862 MHz-es frekvenciasávú használatának harmonizált műszaki feltételeiről szóló, 2010. május 6-i 2010/267/EU bizottsági határozat (16) harmonizált műszaki feltételeiből, valamint az analóg műsorszórás 2012. január 1-jétől való megszüntetését előirányzó, a digitális hozadék elérhetővé válásának az Európai Unióban való elősegítéséről szóló, 2009. október 28-i 2009/848/EK bizottsági ajánlásból (17) kiindulva, illetve a nemzeti szintű szabályozásban végrehajtott gyors változtatások fényében ezt a frekvenciasávot elviekben már 2013-ig az elektronikus hírközlés rendelkezésére lehet bocsátani. A frekvenciasávval kapcsolatos gyors végrehajtás szükséges annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a technikai zavarokat, különösen a tagállamok közötti határrégiókban. Figyelembe véve, hogy a 800 MHz-es frekvenciasáv kiterjedt földrajzi területekre tudja közvetíteni a jeleket, a felhasználási jogokhoz a technológia- és szolgáltatássemlegesség elvén keresztül teljesített, a lefedettségre vonatkozó kötelezettségeket is célszerű kapcsolni. Annak érdekében, hogy a mobil adatforgalom iránti egyre növekvő igényt ki lehessen elégíteni, az 1 452-1 492 MHz-es sávban (az 1,5 GHz-es frekvenciasávban) és a 2 300–2 400 MHz-es sávban (a 2,3 GHz-es frekvenciasávban) további spektrumot kell felszabadítani a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára, amelynek biztosítania kell a különféle technológiai megoldások közötti egyenlő versenyfeltételeket, és támogatnia kell az Unión belül a páneurópai üzemeltetők megjelenését. A mobilszolgáltatások számára való további spektrumkiosztásokat – például a 694–790 MHz-es sávot (a 700 MHz-es frekvenciasávot) – a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra és a földfelszíni televíziós szolgáltatásokra vonatkozó jövőbeni kapacitáskövetelmények függvényében kell vizsgálat tárgyává tenni. [Módosítás 20]

(22)

A mobil szélessáv lehetőségeinek kibővülése kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a kulturális ágazat ilyen módon új terjesztési platformokkal látható el, ami előkészíti az ágazat jövőbeni sikeres fejlődését. Alapvető fontosságú, hogy a földfelszíni televíziós szolgáltatások és az egyéb szereplők képesek legyenek a meglévő szolgáltatások fenntartására akkor, amikor a spektrum egy további részét felszabadítják a vezeték nélküli szolgáltatások számára. A további frekvenciák felszabadításából eredő átállási költségek a licencdíjakból fedezhetők, ami lehetővé teszi a műsorterjesztők számára, hogy ugyanazokat a lehetőségeket élvezhessék, amelyek jelenleg a spektrum más részeiben élvezhetők. [Módosítás 21]

(23)

A vezeték nélküli hozzáférést biztosító rendszerek – például a rádiós helyi hozzáférésű hálózatok –lassanként kinövik a részükre kiosztott, engedélyeztetés nélkül használható 2,4 GHz-es és 5 GHz-es frekvenciát. Annak érdekében, hogy a vezeték nélküli technológiák következő generációja is helyet kaphasson, szélesebb, az 1 Gbps feletti sebességet is lehetővé tevő csatornák szükségesek. Továbbá a 2005/513/EK bizottsági határozattal (18) létrehozott vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, köztük a rádiós helyi hálózatok számára kiosztott, engedélyeztetés nélkül használható frekvenciatartomány kiterjesztésének megvalósíthatóságát a jelenlegi felhasználási módok és a várható frekvenciaigények számbevétele alapján, az egyéb felhasználási módok függvényében kell értékelni. [Módosítás 22 és 25]

(24)

Miközben a műsorszórás a tömeges terjesztés továbbra is leggazdaságosabb platformjaként fontos tartalomterjesztési platform marad, a szélessávú – akár helyhez kötött, akár mobil – és egyéb új szolgáltatások új lehetőségeket kínálnak a kulturális ágazat számára terjesztési platformjainak diverzifikálására, lekérhető szolgáltatások nyújtására, valamint az adatforgalom jelentős növelésében rejlő gazdasági potenciál kihasználására. [Módosítás 23]

(25)

A GSM-szabványhoz hasonlóan – amelyet a korai és döntő jelentőségű páneurópai harmonizációnak köszönhetően világszerte sikerrel vettek át – az Uniónak arra kell törekednie, hogy meghatározza a spektrum jövőbeni újrakiosztásának globális menetrendjét, különösen a spektrum leghatékonyabb részére vonatkozóan. A 2016. évi rádió-hírközlési világkonferencia megállapodásai kulcsfontosságúak lesznek a globális harmonizáció és a szomszédos harmadik országokkal való együttműködés biztosítása szempontjából. [Módosítás 24]

(26)

Mivel a szélessávú hírközlésnek az Unió egészét érintő fejlesztéséhez, valamint a versenytorzulásnak és a tagállami piacok fragmentáltságának a megakadályozásához elengedhetetlen az egységes szemlélet és a méretgazdaságosság, bizonyos engedélyezési és eljárási feltételeket a tagállamoknak összehangolt fellépéssel, a Bizottsággal közösen szükséges meghatározniuk. Az említett feltételeknek elsődlegesen az új belépők alacsonyabb frekvenciasávokhoz való, árverések vagy egyéb versenyeztetési eljárások általi hozzáférését kell biztosítaniuk. Emellett a feltételek kiterjedhetnek a lefedettségre vonatkozó kötelezettségekre, a frekvenciablokkok nagyságára, a jogok odaítélésének ütemezésére, a virtuális mobilszolgáltatók számára biztosított hozzáférésre, vagy akár a használati jogok tartamára. A spektrum egyre hatékonyabb felhasználása az új páneurópai szolgáltatások megjelenésének elősegítése és a vezeték nélküli berendezések és szolgáltatások belső piacának fejlődése szempontjából különösen fontos spektrumkereskedelmet szem előtt tartva ezeket a feltételeket a vezeték nélküli hírközlés céljaira kiosztott frekvenciasávokra, valamint az átruházható vagy haszonbérbe adható spektrumhasználati jogok alá tartozó frekvenciasávokra is alkalmazni kell. [Módosítás 26]

(27)

További frekvenciaigény mutatkozhat más ágazatokban is, például a közlekedés (biztonsági, információs és irányítási rendszerek számára), a kutatás és fejlesztés (K+F), a kultúra, az e-egészségügy, a digitális társadalmi befogadás, illetve a közrend védelme és a katasztrófavédelem terén , az utóbbi esetében szem előtt tartva a kép- és adatátvitel fokozott alkalmazását a gyors és hatékonyabb szolgáltatás érdekében . A spektrumpolitika és a K+F tevékenységek közötti szinergiák és közvetlen kapcsolatok optimalizálása, valamint az egyes spektrumhasználók rádiótechnikai kompatibilitását elemző vizsgálatok végrehajtása az innovációt szolgálja. A megfelelő kutatóintézeteknek részt kell vállalniuk a rádiófrekvenciákra vonatkozó szabályozás műszaki aspektusainak kidolgozásában, mégpedig az uniós szabályozás szempontjából releváns interferenciamodellek ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával. A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (19) égisze alatt végzett kutatás eredményeinek fényében szükség van azon projektek spektrumigényének vizsgálatára, amelyek – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára – várhatóan jelentős gazdasági vagy befektetési potenciállal rendelkeznek (pl. kognitív rádiótechnika vagy elektronikus egészségügy) A K+F és a tudományos tevékenységek zavartalansága érdekében megfelelő védelmet kell továbbá biztosítani a káros interferenciákkal szemben. [Módosítás 27]

(28)

Az „Európa 2020” stratégia a gazdaság fenntarthatóságát, forráshatékonyságát és versenyképességét szolgáló környezetvédelmi célkitűzéseket rögzít, többek között meghatározza az erőforrás-kihasználás hatékonyságának 20 %-os növelését. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ágazata kulcsszerepet játszik e célkitűzések teljesítésében, ahogyan arra az európai digitális menetrend is nyomatékosan felhívta a figyelmet. A tervezett fellépések között szerepel az Unió egészére kiterjedő intelligens energiagazdálkodási rendszerek (intelligens energiahálózatok és intelligens mérőrendszerek) üzembe helyezésének felgyorsítása, a hírközlési technológiáknak az energiafogyasztás csökkentését célzó alkalmazása, valamint a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése intelligens közlekedési rendszerek és intelligens közlekedésszervezési rendszerek kiépítésével. A rádióspektrum-technológiák hatékony használata emellett hozzájárulhat a rádiótechnikai berendezések energiafogyasztásának csökkentéséhez, és enyhíthet a vidéki és távoli területeket érő környezeti hatásokon.

(29)

Közegészség-védelmi megfontolásokból és a spektrumhasználat uniós engedélyeztetési gyakorlatának egységessége szempontjából elengedhetetlen az elektromágneses mezők elleni védelem. Habár az elektromágneses mezők elleni védelemre a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz-300 GHz) korlátozásáról szóló, 1999. július 12-i 1999/519/EK tanácsi ajánlás (20) is már kiterjed, alaposabb ismeretekre kell szert tenni az élő szervezetek elektromágneses mezőkre való reagálására vonatkozóan, valamint folyamatosan ellenőrizni kell a spektrumhasználat egészségre gyakorolt ionizáló és nem ionizáló hatásait, köztük a különböző frekvenciákon működtetett, egyre több és változatosabb berendezés spektrumhasználatának valós halmozott hatásait. A megfelelő közbiztonság elérése mellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell a védőintézkedések technológia- és szolgáltatássemlegességét. [Módosítás 28]

(30)

A legfőbb közérdekű célkitűzések megvalósításához, például az életbiztonsághoz az szükséges, hogy a tagállamok között a biztonsági és sürgősségi segélyszolgálatok együttműködését összehangolt műszaki megoldások garantálják. A biztonsági szolgáltatások és eszközök, valamint az innovatív páneurópai vagy műszakilag kölcsönösen átjárható biztonsági és segélyszolgálati megoldások fejlesztése és szabad forgalma érdekében elegendő spektrumot kell rendelkezésre bocsátani, egy összehangolt páneurópai rádióspektrum-blokkban . Különböző vizsgálatok tanulsága szerint az 1 GHz alatti frekvenciatartományban további harmonizált spektrumra lesz szükség az Unióban a közbiztonság védelmét és a katasztrófavédelmet szolgáló mobil szélessávú szolgáltatások biztosításához a következő 5–10 évben. További 1 GHz alatti frekvenciasávok közvédelem és katasztrófaelhárítás céljára történő harmonizált kiosztásakor meg kell vizsgálni más, a közvédelem és a katasztrófaelhárítás céljára fenntartott frekvenciasávok felszabadításának lehetőségét. [Módosítás 29]

(31)

A rádióhullámok terjedésének jellegéből, a rádiótechnológián alapuló szolgáltatásokra épülő piacok nemzetközi jellegéből, valamint a káros interferenciák elleni határfüggetlen védelem iránti igényből adódóan a spektrumszabályozásnak erőteljes határokon átívelő és nemzetközi dimenziói vannak. A 2009/140/EK irányelvvel módosított 2002/21/EK és 2002/20/EK irányelvek emellett nemzetközi megállapodásokra történő utalásokat tartalmaznak, melyek értelmében a tagállamok nem vállalhatnak olyan nemzetközi kötelezettségeket, amelyek megakadályozzák vagy korlátozzák uniós kötelezettségeik teljesítését. Az esetjoggal összhangban a tagállamoknak minden szükséges erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a spektrumhasználat koordinálásával foglalkozó nemzetközi testületekben megfelelően képviseljék az uniós érdekeket az uniós hatáskörbe tartozó ügyekben. Ezen túlmenően minden olyan kérdésben, amely uniós szakpolitikát vagy hatáskört érint, az Uniónak a tárgyalások politikai előkészítésének élére kell állnia, a többoldalú egyeztetések alkalmával pedig biztosítania kell az Unió egységes fellépését a globális szinergiák és a méretgazdaságosság spektrumhasználat tekintetében történő létrehozása érdekében , többek között a Nemzetközi Távközlési Unión belül is, amely a rádióspektrummal kapcsolatos ügyek tekintetében az ő felelősségi körének felel meg az uniós szabályozás értelmében. [Módosítás 30]

(32)

A jelenlegi gyakorlattól elmozdulva, valamint az 1992. évi Igazgatási Rádió-világértekezleten követendő eljárásokkal kapcsolatban 1992. február 3-án elfogadott tanácsi következtetésekben meghatározott elvekből kiindulva, amennyiben a rádió-hírközlési világkonferenciákon és más, többoldalú egyeztetéseken tárgyalt kérdések jelentős uniós vonatkozású elveket vagy szakpolitikai kérdéseket érintenek, lehetőséget kell biztosítani az Uniónak arra, hogy a többoldalú tárgyalásokon saját érdekei védelmében új eljárásokat határozzon meg, azon a hosszú távú törekvésen túl, hogy a tagállamok mellett teljes jogú taggá váljon a Nemzetközi Távközlési Unión belül, mely cél érdekében a Bizottság – a rádióspektrum-politikai csoport (RSPG) véleményének figyelembevétele mellett – közös politikai célokat javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a 2002/21/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően.

(33)

A műholdas navigáció és a műholdas hírközlés számára fenntartott frekvenciasávra nehezedő növekvő nyomás elkerülése érdekében azok sávszélességét a spektrumhasználat újratervezésekor rögzíteni kell. A 2012-es rádió-hírközlési világkonferencián számos uniós vonatkozású témáról szó lesz, egyebek mellett a digitális hozadékról, a tudományos és meteorológiai szolgáltatásokról, a fenntartható fejlődésről és az éghajlatváltozásról, a műholdas hírközlésről és a Galileo működéséhez szükséges spektrum használatáról (amely programot a Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2002. május 21-i 876/2002/EK tanácsi rendelet (21), valamint az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendelet (22) határozott meg), valamint a Föld-megfigyelési adatok hatékonyabb felhasználását szolgáló európai Föld-megfigyelési programról (GMES) (23). [Módosítás 31]

(34)

A tagállamoknak kétoldalú tárgyalásokat kell folytatniuk a szomszédos harmadik országokkal, köztük a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országokkal , hogy eleget tudjanak tenni a rádiófrekvenciák koordinálásával kapcsolatos uniós kötelezettségeiknek , és hogy olyan megállapodás elérésére törekedjenek, amely előremutató például szolgálhat a többi tagállam számára . Az Uniónak technikai és politikai támogatással segítenie kell a tagállamokat a harmadik országokkal, és különösen a szomszédos országokkal, köztük a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal folytatott két- és többoldalú tárgyalásaik során. A közreműködés egyben azt a célt is szolgálja, hogy akár az uniós határokon kívül is kivédhetőek legyenek a káros interferenciák, fokozódjon a spektrumhasználat hatékonysága és közeledjenek a spektrumhasználat különböző gyakorlatai. A cellás szélessávú technológiákra való áttéréshez, valamint a légiforgalom-irányítás korszerűsítését lehetővé tevő spektrumharmonizációhoz égető szükség lenne a közös fellépésre a 800 MHz-es és a 3,4–3,8 GHz-es frekvenciasávot illetően. [Módosítás 32]

(35)

A program csak úgy érheti el céljait, ha a frekvenciagazdálkodás összehangolásához és az uniós szintű szabályozáshoz megfelelő intézményi háttérre támaszkodik, ugyanakkor a nemzeti hatóságok szakértelmét és tapasztalatait is teljes mértékben figyelembe veszi. Ez a keret egyben a spektrumhasználat tagállamok közötti koordinálását is javíthatja a belső piac kontextusában. Ugyanígy létfontosságú a szabványtestületek, a kutatóintézetek és a CEPT közötti együttműködés és harmonizáció.

(36)

A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e határozat alapján elért eredményekről és a tervezett jövőbeni intézkedésekről. [Módosítás 33]

(37)

A javaslat kidolgozásakor a Bizottság messzemenőkig figyelembe vette az RSPG véleményét.

(38)

Ez a határozat nem érinti azt a védelmet, amelyet a 2009/140/EK irányelv biztosít a piaci szereplők számára, [Módosítás 34]

a)

a hatékony spektrumhasználat ösztönzése a frekvenciahasználat iránti fokozódó kereslet legmegfelelőbb kielégítése érdekében, a spektrum jelentős társadalmi, kulturális és gazdasági értékének megfelelően ;

▐

b)

a legmegfelelőbb, megkülönböztetésmentes és a lehető legkisebb terhet jelentő engedélyezési rendszer alkalmazása a spektrumhasználat rugalmasságának és hatékonyságának maximalizálásával;

c)

a belső piac és a digitális szolgáltatások fejlődésének garantálása tényleges verseny és páneurópai szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítása, továbbá a jövőbeli páneurópai szolgáltatások megjelenésének előmozdítása révén ;

d)

az innováció előmozdítása;

e)

az elektromágneses jelkibocsátás emberi egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozó uniós jogszabályok maradéktalan figyelembevétele a spektrumhasználat technikai feltételeinek meghatározásakor;

f)

a technológia- és szolgáltatássemlegesség előmozdítása a spektrumhasználat során. [Módosítás 36]

a)

technológia- és szolgáltatássemlegesség alkalmazása a spektrum elektronikus hírközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való használata, valamint az egyéni rádiófrekvencia-használati jogok átadása vagy haszonbérbe adása során;

b)

a rádiófrekvencia-használat harmonizációjának előmozdítása az Unió egészében, e frekvenciák eredményes és hatékony használata biztosításának szükségességével összhangban;

c)

a megnövekedett mobil adatforgalom és a szélessávú szolgáltatások elősegítése, különösen a rugalmasság előmozdítása, valamint az innováció ösztönzése révén, figyelembe véve azt, hogy el kell kerülni a káros interferenciát és biztosítani kell a szolgáltatás műszaki minőségét;

d)

a tényleges verseny fenntartása és fejlesztése, előzetes vagy utólagos intézkedések révén megakadályozva a rádiófrekvenciák túlzott, a versenyt jelentősen károsító felhalmozódását. [Módosítás 37]

a)

kellő nagyságrendű és megfelelő – amennyiben a rádióspektrum-politikai program másként nem rendelkezik, 2015-re legalább 1 200 MHz-et kitevő – spektrum biztosítása a mobil adatforgalom számára , az uniós politikai célkitűzések támogatása és a mobil adatforgalom iránti fokozódó kereslet legmegfelelőbb kielégítése érdekében, ezáltal lehetővé téve a kereskedelmi és a közszolgáltatások fejlődését, és egyszersmind figyelembe véve fontos általános érdekű célkitűzéseket, például a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust ; [Módosítás 38]

b)

a digitális szakadék áthidalása és az európai digitális menetrend célkitűzéseinek megvalósítása, biztosítva azt, hogy 2020-ra valamennyi uniós polgár hozzáférhessen legalább 30 Mbps sebességű szélessávhoz, és lehetővé téve az Unió számára azt, hogy a lehető legnagyobb szélessávú sebességgel és kapacitással rendelkezhessen; [Módosítás 39]

c)

annak lehetővé tétele, hogy az Unió az élre kerülhessen a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások területén, további elegendő spektrumnak a legköltséghatékonyabb frekvenciasávokból való, az említett szolgáltatások számára történő felszabadításával, a széles körben való elérhetőségük biztosítása érdekében; [Módosítás 40]

d)

megnövelt mobil szélessávú kapacitások révén lehetőségek biztosítása mind az üzleti ágazat, mind pedig a közszolgáltatások számára; [Módosítás 41]

e)

a spektrumhasználat rugalmasságának maximalizálása az innováció és a befektetések ösztönzése érdekében, a technológia- és szolgáltatássemlegesség elvének Unió-szerte következetes , a z esetlegesen elfogadott technológiai megoldások számára páneurópai szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítását szolgáló alkalmazásával, és a szabályozás megfelelő kiszámíthatóságával, a harmonizált spektrum új , fejlettebb technológiák számára történő felszabadításával, valamint a frekvenciahasználati jogok kereskedelmének lehetőségével , megteremtve ilyen módon a jövőbeli páneurópai szolgáltatások kidolgozásának lehetőségeit ; [Módosítás 42]

f)

a spektrumhasználat hatékonyságának fokozása az általános felhatalmazásokból adódó előnyök kiaknázása, valamint az ilyen jellegű engedélyek nagyobb mértékű alkalmazása révén;

g)

az infrasktruktúra passzív megosztásának ösztönzése a 2002/21/EK irányelv 12. cikkében előirányzott módon, amennyiben az arányos és megkülönböztetésmentes lenne; [Módosítás 43]

h)

a tényleges verseny fenntartása és fejlesztése különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatások terén, ex ante vagy ex post , – frekvenciajogok visszavonása vagy egyéb intézkedések révén, illetve a frekvenciáknak a piaci torzulásokat kiigazító módon való kiosztásával – megakadályozva, hogy egyes gazdasági szereplők a versenyt jelentősen károsítva túlzott mértékben rádiófrekvenciákat halmozzanak fel; [Módosítás 44]

i)

a belső piac szétaprózódottságának csökkentése és potenciáljának teljes mértékű kiaknázása a gazdasági növekedés és az uniós szintű méret- és választékgazdaságosság előmozdítását célzó, páneurópai szinten egyenlő versenyfeltételek kialakítása érdekében, adott esetben a spektrum használatához és ▐ rendelkezésre állásához ▐ szükséges műszaki feltételek nagyobb fokú összeegyeztetése és harmonizációja révén; [Módosítás 45]

j)

a rádiótechnikai vagy nem rádiótechnikai berendezések egymásra gyakorolt káros interferenciájának vagy zavarásának kivédése a rugalmas és hatékony spektrumhasználatot lehetővé tevő szabványok kifejlesztésének elősegítése révén, növelve a vevőkészülékek interferenciával szembeni ellenálló képességét, különös figyelmet fordítva a rádiótechnikai eszközök és alkalmazások mennyiségi növekedéséből és sűrűbb előfordulásából adódó halmozott hatásra;

k)

a spektrumkiosztás műszaki feltételeinek meghatározásakor az elektromágneses jelkibocsátás emberi egészségre gyakorolt potenciális hatásaival kapcsolatos, a terület nemzetközi szervezetei által hitelesített kutatási eredmények maradéktalan figyelembevétele , és azok technológia - és szolgáltatássemleges alkalmazása ; [Módosítás 46]

l)

az új fogyasztói termékek és technológiák hozzáférhetőségének szavatolása annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztókat a digitális technológiára való átállásra és a digitális hozadék hatékony felhasználására ösztönözzük; [Módosítás 47]

m)

az Unió szénlábnyomának csökkentése a vezeték nélküli hírközlési hálózatok és alkalmazások technológiai hatékonyságának fokozása révén. [Módosítás 48]

a)

a tagállamok korlátozhatják az egyes ▐ szereplőknek kiosztott spektrum nagyságát, illetve bizonyos frekvenciasávok vagy hasonló jellemzőkkel bíró bizonyos frekvenciasáv-csoportok, például az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára kiosztott 1 GHz alatti frekvenciatartomány tekintetében a használati jogokat különböző feltételekhez, például nagykereskedelmi hozzáférés, nemzeti vagy regionális roaming biztosításához köthetik; [Módosítás 59]

b)

a tagállamok annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a mobilpiacra korán belépők és az újonnan belépők számára, azáltal, hogy egyenlő feltételekkel biztosítják számukra az alacsonyabb frekvenciasávokhoz való hozzáférést, valamely frekvenciasáv vagy frekvenciasáv-csoport egy részét fenntarthatják az újonnan belépők számára, akiknek korábban nem osztottak ki frekvenciát vagy részükre jelentősen kevesebb frekvenciát osztottak ki; [Módosítás 60]

c)

a tagállamok egyes frekvenciasávokban elutasíthatják vagy feltételekhez köthetik a további frekvenciahasználati jogok kiadását vagy az új spektrumhasználati módok engedélyezését, ha ezzel egyes gazdasági szereplők frekvenciákat halmoznának fel, és e felhalmozódás várhatóan jelentős mértékben károsíthatja a versenyt; [Módosítás 61]

d)

a tagállamok – a nemzeti vagy uniós összefonódások ellenőrzésétől függetlenül – megtilthatják vagy feltételekhez köthetik a spektrumhasználati jogok átruházását, ha az a versenyt várhatóan jelentős mértékben károsíthatja;

e)

a tagállamok a 2002/20/EK irányelv 14. cikkének megfelelően módosíthatják a meglévő jogokat, amennyiben ezt a lépést egyes gazdasági szereplők spektrumfelhalmozó és ezáltal a versenyt várhatóan torzító tevékenységének ex post korrekciója indokolja. [Módosítás 62]