21.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/2

1.1.1

azt javasolja, hogy hajtsák végre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglaltakat, hogy a fogyatékkal élők, köztük a fiatalok, nők és férfiak egyaránt teljes mértékben gyakorolhassák alapvető jogaikat;

1.1.2

arra kéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia keretében kidolgozandó nemzeti reformprogramokban hatékony diszkriminációellenes intézkedésekkel próbálják arra ösztönözni a fogyatékkal élőket, hogy teljes mértékben vegyenek részt a társadalom és a gazdaság életében;

1.1.3

azt kéri, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 24. cikke értelmében biztosítsanak a fogyatékkal élőknek hozzáférhető és inkluzív oktatást. Az EGSZB szerint a fogyatékkal élő fiataloknak társaikéival megegyező feltételek mellett kell tudniuk hozzáférni az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatáshoz. Az EGSZB hangsúlyozza a nem formális oktatás jelentőségét is, illetve azt, hogy el kell ismerni ezt az oktatási formát;

1.1.4

szorgalmazza, hogy az egyetemekről, illetve más oktatási lehetőségekről szóló információkat olyan megfelelő, alternatív formákban is terjesszék, mint a Braille-írás, audioanyagok, gyengénlátóknak is könnyen olvasható videók vagy beszédfelismerő (például Palantype) rendszerek. A könyvtáraknak Braille-írással készült, illetve hangoskönyveket is tartaniuk kellene gyűjteményükben;

1.1.5

véleménye szerint a művészetek, a sport és a szabadidős tevékenységek nagyon fontos szerepet játszanak a készségfejlesztésben és a fogyatékkal élő fiatalok társadalmi befogadásában, ezért ezeket teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni számukra;

1.1.6

arra kéri a tagállamokat és az európai intézményeket, hogy terjesszék a fogyatékkal élő fiatalok oktatása és foglalkoztatása terén bevált gyakorlatokat és eredményes intézkedéseket. Ezeknek magukban kell foglalniuk szociális vállalkozásokba és kkv-kba történő beruházásokat, illetve olyan pénzügyi ösztönzőket, amelyek arra sarkallják a munkáltatókat, hogy fogyatékkal élő fiatalokat vegyenek fel;

1.1.7

azt javasolja, hogy a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament vegye fel a küzdelmet a fogyatékkal élő fiatalok hátrányos megkülönböztetése ellen;

1.1.8

azt kéri, hogy biztosítsák a hozzáférhetőséget és a fogyatékkal élők igényeihez való ésszerű alkalmazkodást, hogy a fogyatékkal élő fiatalok is munkához jussanak;

1.1.9

úgy véli, hogy a szociális partnerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a fogyatékkal élő fiatalok foglalkoztatásának elősegítésében azáltal, hogy tárgyalásaik során kiállnak a hozzáférhetőség és a fogyatékkal élők igényeihez való ésszerű alkalmazkodás mellett;

1.1.10

azt javasolja, hogy használják ki a strukturális alapok lehetőségeit is a fogyatékkal élő fiatalok társadalmi befogadásának előmozdítására. Az EGSZB szorgalmazza, hogy hajtsák végre megfelelően a hatályos rendelkezéseket, a jövőbelieket hozzák összhangba a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, a hozzáférhetőséget pedig a diszkrimináció tilalma és a befogadás mellett horizontális elvként szerepeltessék a 7. cikkben;

1.1.11

arra kéri a tagállamokat, hogy hajtsák végre a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelvet, (1) valamint hogy az irányelvet a fent említett ENSZ-egyezmény fényében értelmezzék;

1.1.12

azt ajánlja az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy támogassák a fogyatékkal élő fiatalokat képviselő intézményeket, és konzultáljanak velük a vonatkozó politikai folyamatok során;

1.1.13

emlékeztet arra, hogy a gazdasági válság és a megszorító intézkedések nem gátolhatják a fogyatékkal élő fiatalok jogainak érvényesülését, és arra kéri a tagállamokat, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket az ilyen személyek védelmére;

1.1.14

azt javasolja, hogy támogassák a fogyatékkal élő fiatalok önálló élethez való jogát, és arra kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy használják a strukturális alapokat az intézményi elhelyezés helyett a közösségalapú gondozás ösztönzésére;

1.1.15

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát egy európai akadálymentesítési intézkedéscsomag kidolgozása mellett, és javasolja, hogy a jogszabály legyen határozott, és biztosítsa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való teljes hozzáférést, illetve az épületek teljes akadálymentesítését az EU-ban;

1.1.16

inkluzív európai szabványosítási rendszert szorgalmaz, és üdvözli az európai M/473 szabványosítási mandátumot, amely pozitív intézkedés az akadálymenetesítés elősegítésében;

1.1.17

üdvözli az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, (2) és kéri annak megfelelő végrehajtását; (3)

1.1.18

kéri az autóbusszal közlekedő utasok jogairól szóló rendelet (4) hatékony végrehajtását. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a rendeletet, és fogadjanak el további intézkedéseket a fogyatékkal élő fiatalok szabad mozgásának garantálására; (5)

1.1.19

üdvözli, hogy a digitális menetrendben az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy a közszféra honlapjai, illetve az alapvető szolgáltatásokat nyújtó honlapok 2015-re mindenki számára hozzáférhetőek legyenek;

1.1.20

úgy véli, hogy mindenképpen meg kell jeleníteni a fogyatékkal élő fiatalok igényeit valamennyi uniós ifjúsági politikában és programban, és pozitív intézkedéseket szorgalmaz, hogy felhívják a figyelmet ezekre az igényekre.

2.1.1

felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyatékkal élő fiatalok különféle formában hátrányos megkülönböztetéseket szenvednek el az alábbi alapokon: nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi hovatartozás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, kor, szexuális irányultság vagy bármely egyéb jellemző;

2.1.2

arra kéri a tagállamokat, hogy folytassák a diszkrimináció elleni irányelvről (6) folyó tárgyalásokat, hogy biztosítani lehessen az EU-ban a megkülönböztetés minden formája elleni védelmet;

2.1.3

hangsúlyozza, hogy a fogyatékkal élő fiatalok esetében egészséges társaikhoz képest kétszer–ötször akkora az erőszakos cselekedetek elszenvedésének kockázata;

2.1.4

sajnálattal állapítja meg, hogy a fogyatékkal élő fiatalok előítéletek és negatív hozzáállás célpontjai a társadalomban, ez pedig akadályozza őket a társadalmi szerepvállalásban, az önmegvalósításban és a beilleszkedésben;

2.1.5

rámutat arra, hogy a fogyatékkal élő fiatal nőket, a nagyfokú támogatásra szorulókat és a pszichoszociális zavarokkal küzdőket rengetegféle megkülönböztetés éri;

2.1.6

kéri, hogy ismerjék el a fogyatékkal élő fiatalok politikai jogait, és hogy ezek a személyek ugyanúgy élhessenek ezekkel a jogaikkal, mint mások. Úgy véli, hogy hozzáférhetővé kell tenni a megfelelő szavazási eljárásokat, felszereléseket és anyagokat;

2.1.7

javasolja, hogy a fogyatékos fiatalokkal kapcsolatos politikákat jelenítsék meg a többéves pénzügyi keret valamennyi érintett költségvetési tételében, hogy ezáltal garantálják a megfelelő forrásokat a hozzáférhetőség és a társadalmi befogadás előmozdításához;

2.1.8

javasolja, hogy térképezzék fel a fogyatékkal élő fiatalokra irányuló politikai eszközök hatását, és javasolja, hogy indítsanak uniós projekteket, tanulmányokat és kutatásokat ezen a téren;

2.1.9

emlékeztet néhány korábbi, többek között a foglalkoztatásról és a hozzáférhetőségről, a fogyatékossági stratégiáról és a demográfiai változások hatásairól készült EGSZB-vélemény ajánlásaira.

3.1.1

hangsúlyozza az inkluzív általános oktatás fontos szerepét, és kéri, hogy az általános iskolákban tanítsák a jelnyelvet, a beszédfelismerő (például Palantype) rendszerek és az induktív hurokra épülő technológiák alapjait, és vegyenek fel olyan tanárokat, akik jártasak a Braille-írásban és a fogyatékkal élő diákokat segítő más megfelelő, például augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) eszközök használatában;

3.1.2

üdvözli a „Mozgásban az ifjúság” és a „Cselekvő ifjúság” programokat, melyeket az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia keretében fogadott el, és arra kéri a tagállamokat, biztosítsák, hogy a fogyatékkal élő fiatalok maximálisan profitálhassanak ezekből a programokból;

3.1.3

üdvözli az „Erasmus mindenkinek” uniós oktatási, szakképzési, ifjúsági és sportprogramokat, és azt javasolja, hogy használják az Erasmust a fogyatékkal élő fiatalok személyiségfejlődésének támogatására és munkaerő-piaci kilátásainak javítására;

3.1.4

hatékony intézkedéseket szorgalmaz az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelemhez, mivel a fogyatékkal élőknek egészséges társaikhoz képes csak feleannyi esélyük van, hogy bejussanak a felsőoktatásba. Az EGSZB örömmel látná, ha az egyetemek inkluzívabbak lennének, és olyan kedvező intézkedéseket alkalmaznának, mint a fogyatékkal élő diákokat célzó ösztöndíjak vagy kvótarendszerek;

3.1.5

olyan hatékony intézkedéseket szeretne, amelyek megkönnyítik a fogyatékkal élő fiatalok számára az átmenetet az iskolapadból a munka világába;

3.1.6

üdvözli az Európai Parlament állásfoglalását a fogyatékkal élők mobilitásáról (7) és azt, hogy ebben az inkluzív oktatásra helyezik a hangsúlyt;

3.1.7

leszögezi, hogy a nem formális oktatás (8) fontos szerepet tölt be a fogyatékkal élő fiatalok esetében, és kéri, hogy dolgozzák ki a szakmai gyakorlatok európai minőségi keretét, és ebbe vegyék bele a hozzáférhetőség kritériumait is;

3.1.8

megerősíti, hogy a fogyatékkal élő fiataloknak joguk van ahhoz, hogy profitáljanak az uniós csereprogramokból, és lehetőséget kell kapniuk arra, hogy külföldön tanulhassanak, és hogy élhessenek a készségek értékelésére, illetve a szakképesítések elismerésére szolgáló uniós eszközökkel;

3.1.9

azt kéri, hogy az oktatási tartalmak és az ikt-k legyenek elérhetőek, az épületek pedig akadálymentesítettek, mivel ez előfeltétele a tanuláshoz való jog gyakorlásának. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kellene az iskolákat, egyetemeket és ifjúsági tanácsadó szolgálatokat arra, hogy intézkedéseik során vegyék figyelembe a hozzáférhetőség szempontját;

3.1.10

szorgalmazza, hogy az egyetemekről, illetve más oktatási lehetőségekről szóló információkat olyan megfelelő, alternatív formákban is terjeszteni kell, mint a Braille-írás, audioanyagok, gyengénlátóknak is könnyen olvasható videók vagy beszédfelismerő (például Palantype) rendszerek. A könyvtáraknak Braille-írással készült, illetve hangoskönyveket is tartaniuk kellene gyűjteményükben;

3.1.11

európai finanszírozást javasol, ideértve az Európai Szociális Alapot és az egész életen át tartó tanulás programját, hogy ezzel is segítsék konzulensek alkalmazását mind a fogyatékkal élő diákok, mind pedig a tanárok számára.

3.2.1

felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyatékkal élők körében akár kétszer–háromszor nagyobb a munkanélküliség esélye, mint az egészséges emberek esetében;

3.2.2

támogatja, hogy használják a strukturális alapokat arra, hogy megfelelő pénzügyi támogatást nyújtsanak az európai fogyatékosságügyi stratégiához. Különösen az ESZA-t kellene hatékonyabban felhasználni a fogyatékkal élő fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére, valamint az ERFA-t a nagyfokú hozzáférhetőség elérésére Európában;

3.2.3

arra kéri a tagállamokat, hogy a munkáltatóknak pénzügyi támogatást nyújtva, illetve kkv-kba, szociális vállalkozásokba és egyéni vállalkozásokba beruházva támogassák a fogyatékkal élő fiatalok foglalkoztatását;

3.2.4

azt javasolja, hogy ésszerű alkalmazkodással, rugalmas munkaidővel, távmunkával és ikt-khez biztosított hozzáféréssel segítsék a fogyatékkal élő fiatalok foglalkoztatását. Rámutat, hogy a fogyatékkal élők igényeihez való ésszerű alkalmazkodás megtagadása a diszkrimináció egy formájának számít; (9)

3.2.5

azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság biztosítsa a hozzáférhetőséget a fogyatékkal élő fiataloknak és gyakornokoknak, és egyúttal támogassa és fejlessze a határokon átnyúló szakmai és szakképzési lehetőségeket, illetve csökkentse a munkaerő szabad mozgását gátló tényezőket az EU-ban;

3.2.6

úgy véli, hogy a szociális partnereknek kulcsszerepet kellene játszaniuk a fogyatékkal élő fiatalok támogatásában és védelmében azáltal, hogy ezt a kérdést beveszik a kollektív tárgyalásokba;

3.2.7

arra kéri a tagállamokat, hogy fektessenek be a fogyatékkal élő fiatalokba, segítve ezáltal őket abban, hogy megbirkózzanak a gazdasági válság hatásaival, hiszen számukra nehezebb megtartani állásukat vagy újat találni.

4.1.1

ismét kijelenti, hogy a fogyatékkal élő fiataloknak, és különösen a szellemi fogyatékosoknak joguk van ahhoz, hogy mindenhol jogképes személynek ismerjék el őket;

4.1.2

azt kéri, hogy hívják fel a figyelmet a fogyatékkal élők helyzetére. Ehhez a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 31. cikkének értelmében vett adatgyűjtésre van szükség, a médiának pedig szerepet kell vállalnia a sztereotípiák megszüntetésében;

4.1.3

azt javasolja a tagállamoknak, hogy a fogyatékkal élő fiatal nőket és férfiakat más emberekkel egyformán kezelve ismerjék el az ilyen személyek jogképességét az élet minden területén;

4.1.4

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fogyatékkal élő fiatalok teljes szabad mozgását, és reméli, hogy konkrét javaslatok kidolgozására kerül sor arról, hogy megszüntetik a fogyatékossági támogatások hordozhatóságát akadályozó tényezőket;

4.1.5

arra kéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia keretében kidolgozandó nemzeti reformprogramokban hatékony diszkriminációellenes intézkedésekkel próbálják arra ösztönözni a fogyatékkal élőket, hogy teljes mértékben vegyenek részt a társadalom és a gazdaság életében;

4.1.6

kéri, hogy hozzanak létre egy Európai Fogyatékosságügyi Bizottságot, (10) amely a fogyatékkal élő fiatalok társadalmi befogadásának és a hozzáférhetőségnek a kérdésével foglalkozva hozzájárulhatna uniós politikák és jogszabályok kidolgozásához;

4.1.7

hangsúlyozza, hogy a sport nagyon fontos szerepet játszik a fogyatékkal élő fiatalok társadalmi szerepvállalásának elősegítésében, és pénzügyi és politikai támogatást szorgalmaz az olyan pozitív kezdeményezésekhez, mint a paralimpia;

4.1.8

azt javasolja, hogy a szociális védelemmel foglalkozó bizottság, a foglalkoztatási bizottság és a gazdaságpolitikai bizottság végezzen felülvizsgálatokat annak érdekében, hogy a nyitott koordinációs módszer, a foglalkoztatási stratégia és a nemzeti reformprogramokban szereplő gazdaságpolitikák keretében meg lehessen osztani a fogyatékkal élő fiatalok egyenrangú kezelésében bevált gyakorlatokat;

4.1.9

pénzügyi és politikai támogatást szorgalmaz a fogyatékkal élő fiatalokat képviselő szervezetek számára, hogy a figyelemfelkeltés révén segíteni lehessen az ilyen fiatalok társadalmi részvételét, illetve az előítéletek felszámolását;

4.1.10

tisztviselők, tanárok, munkaadók és szolgáltatók képzését szorgalmazza, hogy eleget tudjanak tenni a hozzáférhetőség és az egyenlő bánásmód törvényben meghatározott kritériumának mind uniós, mind pedig nemzeti szinten;

4.1.11

azt javasolja, hogy támogassák a fogyatékkal élő fiatalok önálló élethez való jogát, és hogy használják a strukturális alapokat az intézményi elhelyezés helyett a közösségalapú életvitel ösztönzésére.

5.1.1

arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy horizontális elvként vegye bele a hozzáférhetőséget a strukturális alapok 2014–2020-as időszakra szóló általános rendelettervezetének 7. cikkébe;

5.1.2

üdvözli azokat a lépéseket, amelyeket az Európai Bizottság tett egy európai akadálymentesítési intézkedéscsomag kidolgozására, és megismétli, hogy sürgősen szigorú, kötelező érvényű jogszabályokra van szükség ahhoz, hogy a fogyatékkal élők hozzáférhessenek termékekhez és szolgáltatásokhoz, és akadálymentesen bejuthassanak épületekbe. Az EGSZB szerint hathatós és szigorú ellenőrzési mechanizmusokat kell kidolgozni európai és nemzeti szinten;

5.1.3

az autóbusszal közlekedő utasok jogairól szóló rendelet (11) hatékony végrehajtását szorgalmazza, és arra kéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a rendeletet, és fogadjanak el további intézkedéseket a fogyatékkal élő fiatalok szabad mozgásának garantálására;

5.1.4

konkrét tervet irányoz elő arra, hogy az infrastruktúra, a felvételi eljárások, az ülések, a honlapok és az általános tájékoztatás szempontjából valamennyi uniós intézmény mindenki számára hozzáférhető legyen;

5.1.5

üdvözli, hogy a digitális menetrendben az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy a közszféra honlapjai, illetve az alapvető szolgáltatásokat nyújtó honlapok 2015-re mindenki számára hozzáférhetőek lesznek;

5.1.6

örömmel veszi tudomásul az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös uniós keretszabályozását, és úgy véli, hogy az elektronikus hírközlési termékek és szolgáltatások rendkívül fontosak ahhoz, hogy az új, „mobiltelefonos” nemzedékek továbbra is tájékozódhassanak és kommunikálhassanak;

5.1.7

hangsúlyozza, hogy fontos az információs társadalomhoz, illetve az információs és kommunikációs technológiákhoz (ikt) való hozzáférés és a tartalmakhoz való hozzájutás is, mivel ez a fogyatékkal élőknek is egyik alapjoguk;

5.1.8

hangsúlyozza az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (12) hozzáadott értékét, és azt kéri, hogy erősítsék meg és hajtsák végre az irányelvet, különösen annak a fogyatékkal élőkre vonatkozó intézkedéseit;

5.1.9

üdvözli az európai szabványosításról szóló európai bizottsági rendeletjavaslatot (13) és az európai szabványok stratégiai jövőképéről készült európai bizottsági közleményt; (14)

5.1.10

inkluzív európai szabványosítási rendszert szorgalmaz, és üdvözli az európai M/473 szabványosítási mandátumot, amely pozitív intézkedés az akadálymentesítés elősegítésében.