15.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 169/37

—

tekintettel a „Bizottság munkaprogramja a 2011. évre” című bizottsági közleményre (COM(2010)0623),

—

tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló legutóbbi keretmegállapodásra, és különösen annak 4. mellékletére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel alapvetően fontos, hogy az Európai Parlament és a Bizottság közötti párbeszédre időben sor kerüljön annak érdekében, hogy megfelelő erőfeszítéseket lehessen fordítani a jövő évet és az elkövetkező éveket érintő legfőbb uniós stratégiai célkitűzések meghatározására,

B.

mivel a legfontosabb politikai célkitűzéseket meg kell feleltetni a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoknak,

C.

mivel a szubszidiaritás elvének megfelelően az európai politikának és fellépéseknek a tagállami fellépésekkel együtt valódi hatást lehet és kell gyakorolniuk a polgárok abban történő támogatására, hogy képesek legyenek elébe menni a gyorsan változó társadalmi körülményeknek és reagálni tudjanak azokra,

D.

mivel a 2011-es év alapvető fontosságú lesz az Unió jövőbeli sikeressége szempontjából, illetve jelentős kihívás elé állítja az Európai Bizottságot és magát az Uniót is,

E.

mivel a pénzügyi válság továbbra is jelentős hatásokat gyakorol a tagállamok gazdaságára, és mind nemzeti, mind uniós szinten mélyreható kiigazításokra van szükség; mivel a válságból való teljes kilábaláshoz a fenntartható növekedésre és a munkahelyteremtésre vonatkozó közös európai stratégiára van szükség, amelyet megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal kell ellátni,

1.

megjegyzi, hogy a jelenlegi munkaprogram az első, amelyet az új programozási ciklus alapján fogadnak majd el, és hangsúlyozza, hogy a Bizottsággal kezdeményezett párbeszédet el kell mélyíteni a legfőbb politikai célkitűzések és a költségvetés közötti nyilvánvaló kapcsolat erősítése érdekében, hogy előbbiek uniós szintű finanszírozásban részesülhessenek;

2.

sürgeti a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget egy realisztikus és működőképes programozási folyamat végrehajtására, amelynek hatékonynak és a gyakorlatba átültethetőnek kell lennie, valamint amelyet a korábbiaknál megfelelőbb módon kell végrehajtani; ezenkívül egyértelműbb menetrendet sürget az előterjesztendő főbb javaslatok vonatkozásában;

3.

sürgeti a Bizottságot, hogy a közösségi vívmányokat a lehető leghamarabb, egyértelmű menetrend alapján igazítsa hozzá az EUMSz. 290. és 291. cikkének rendelkezéseihez;

4.

felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető legteljesebb mértékben éljen jogi hatásköreivel és politikai tekintélyével; figyelmeztet rá, hogy az Európai Unió hatékony működése mindaddig nem biztosított, amíg a Bizottság nem azonosítja, elemzi és támogatja az Unió és a polgárok általános érdekeit, valamint nem teljesíti megfelelően feladatát, vagyis a szerződések és az uniós jog alkalmazásának felügyeletét,

5.

megállapítja, hogy a pénzügyi válság megoldását és az európai gazdaság fellendítését célzó eddigi erőfeszítések egyáltalán nem érik el a szükséges szintet; nehezményezi, hogy a munkaprogram nem tartalmaz a munkahelyteremtésre irányuló további intézkedéseket; ezért felszólítja a Bizottságot annak részletes kifejtésére, hogy kezdeményezései és javaslatai hogyan néznek szembe a kihívással;

6.

úgy véli, hogy versenyképességének javítása és a növekedés újbóli beindítása érdekében az Uniónak haladéktalanul foglalkoznia kell a strukturális reformokkal; úgy véli továbbá, hogy az infrastruktúra korszerűsítése (beleértve a szélessávot), a kutatás, fejlesztés és innováció terén megvalósuló fokozottabb erőfeszítések, a megfelelő mennyiségű, gazdaságos és tiszta energiát biztosító szakpolitika, az innováció és az új technológiák kifejlesztése, valamint az oktatás és képzés minősége mind a stratégia központi elemeit képezik;

7.

üdvözli, hogy a munkaprogram prioritásként kezeli az európai gazdasági kormányzás reformját; figyelmeztet arra, hogy az euró jövője kérdésessé válhat, amennyiben az Unió nem képes olyan hiteles gazdaságpolitika kidolgozására, elsősorban az euróövezetben, amely hatékony és eredményes költségvetési politikát biztosít, és helyreállítja a növekedést; kitart amellett, hogy a reformnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a Parlament 2010. október 20-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját, és a reform céljaként a Lisszaboni Szerződés 3. cikkének megfelelően az Unió gazdasági és társadalmi célkitűzéseinek előmozdítását kell kitűzni;

8.

emlékeztet arra, hogy az Európai Parlamentet és a Tanácsot mint a költségvetési hatóság két ágát egyformán be kell vonni az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus igénybevétele esetén; kéri, hogy mihamarabb terjesszenek elő javaslatokat a következőkre vonatkozóan: a válságrendezési mechanizmus állandóvá tétele (pl. az európai monetáris alap létrehozása), az Európa 2020 stratégiának a hosszú távú makrogazdasági keretbe történő beillesztése, a korábbi parlamenti jelentésekben leírtak szerint az államadósság egy részének kölcsönös kibocsátása és az erre vonatkozó kötvények bevezetése irányában tett első lépések megtétele, valamint az euróövezet egységes külső képviseletének biztosítása; a Szerződés mélyreható módosítása helyett a Szerződés olyan, pusztán csekély mértékű módosítását támogatja, amely jogalapot biztosít egy ilyen mechanizmus számára;

9.

kitart amellett, hogy a Bizottságnak sürgősen javaslatokat kell előterjesztenie a jelenlegi pénzügyi keret felülvizsgálatára vonatkozóan; kijelenti, hogy a 2013 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek tükröznie kell e kibővült hatásköröket is; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő ambiciózus befektetési javaslatot az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése, a munkahelyteremtés, a növekedés serkentése és az európai polgárok biztonságának garantálása érdekében; úgy véli, hogy az említett keretnek feltétlenül rugalmasnak kell lennie, és hogy az uniós költségvetésnek lehetővé kell tennie alternatív pénzforrások (források elkülönítése, projektekhez kapcsolódó kötvények stb.) bevonását is;

10.

emlékeztet rá, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadásához a Parlament egyetértése szükséges; felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő a Parlamentnek a következő többéves pénzügyi keret előkészítésében és megtárgyalásában játszott szerepéről szóló intézményközi megállapodás mihamarabbi elfogadását;

11.

határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy 2011 júniusában, az új többéves pénzügyi keretről szóló parlamenti álláspont elfogadását követően terjesszen elő bátor és innovatív javaslatokat a saját források rendszerének érdemi felülvizsgálatára vonatkozóan, hogy olyan rendszer jöhessen létre, amely méltányos, egyértelmű, átlátható, és az adóteher szempontjából semleges az uniós állampolgárok számára; határozottan úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret és a saját források kérdése összefügg, azokról azonos időben, nyílt intézményközi vita alapján, a nemzeti parlamentek szoros bevonásával kell dönteni, és a döntést nem lehet tovább halogatni;

12.

hangsúlyozza, hogy a reálgazdaságba történő beruházások elősegítésével a kohéziós politika a gazdasági válság kezelésének egyik legfontosabb uniós eszköze; ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság által a kohéziós politikával kapcsolatos intézkedések európai gazdaságélénkítési terv keretében történő végrehajtásáról készített első értékelést, amely hangsúlyozza e politika kulcsfontosságú szerepét a válság hatásainak ellensúlyozására irányuló folyamatban; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika és az Európa 2020 stratégia három kiemelt célkitűzése között megkérdőjelezhetetlen kapcsolat áll fenn, amely elősegíti a magasabb szintű intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, ugyanakkor előmozdítja a 271 uniós régió harmonikus fejlődését;

13.

tudomásul veszi az „európai szemeszter” elindítását; véleménye szerint a Parlament bizottságainak jelentősebb szerepet kell kapniuk, hogy a fontosabb célkitűzések megvalósításáról szóló „év végi jelentések” és az ezeket követő képviselőcsoporti (közös) állásfoglalások elkészítésével igazolják szakértelmüket;

14.

sajnálja, hogy az európai szemeszterre és a gazdasági kormányzásról szóló csomagra irányuló javaslatok kevés lehetőséget biztosítanak az európai demokratikus ellenőrzésre, és kitart amellett, hogy a Parlamentet mindkét esetben messzemenően be kell vonni;

15.

kéri a Bizottságot, hogy minél előbb terjesszen elő javaslatokat a piaci visszaélésről szóló irányelv, valamint a pénzügyi eszközök piacáról szóló irányelv átdolgozásáról; megjegyzi, hogy a Bizottságnak nem szabad megfeledkeznie az általa benyújtandó javaslatok esetleg összeadódó hatásairól annak biztosítása érdekében, hogy azok fokozzák a pénzügyi ágazat stabilitását, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint képességét arra, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében a reálgazdaságot szolgálja;

16.

kéri, hogy a bankszektoron belüli válságkezelésről szóló jogalkotási kezdeményezést hangolják össze a versenypolitikára vonatkozó szabályokkal annak érdekében, hogy átfogó válságkezelési keretrendszer jöjjön létre, amely a magánszférára és a közszférára egyaránt kiterjed, és védi az adófizetőket; úgy véli, hogy a hitelminősítő intézetekre vonatkozó rendeletnek foglalkoznia kell az ágazaton belüli versenyhiánnyal, és kéri a Bizottságot, hogy a Parlament közelmúltbeli kérésére vizsgálja meg egy független európai hitelminősítő intézet létrehozásának és a független állami intézmények hitelminősítések kiadásába való jobb bevonásának lehetőségét;

17.

kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő átfogó cselekvési tervet, ütemtervvel és célkitűzésekkel együtt, hogy a nyílt és virágzó digitális társadalom érdekében létrejöhessen az online tartalmak és szolgáltatások egységes piaca, valamint hogy át lehessen hidalni a digitális szakadékot;

18.

hangsúlyozza, hogy a digitális menetrend és az információs és kommunikációs technológiákba történő beruházás döntő fontosságú Európa hosszú távú versenyképessége szempontjából, és sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a kommunikáció belső piacának folyamatos liberalizálása révén folytassák az új generációs hálózatok piaci elterjesztését és azok elérhetővé tételét az Európai Unión belüli innováció fellendítése érdekében;

19.

határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy a nyolcadik keretprogramon belül mozdítsa elő a tudást és az innovációt a félidős felülvizsgálatra hivatkozva, és emlékeztet arra, hogy mennyire fontos az Európai Parlament számára, hogy lehetőséget kapjon saját prioritásainak kinyilvánítására a nyolcadik keretprogram 2012-ben történő elfogadását megelőzően;

20.

üdvözli a Bizottság Innovatív Unióra vonatkozó célkitűzését, amelynek része az állami kutatási, fejlesztési és innovációs támogatások kereteinek felülvizsgálata, az EBB és a kockázati tőke szerepének fokozása mellett; elismeri a közbeszerzések potenciális szerepét az innováció ösztönzésében;

21.

sürgeti a Bizottságot, hogy csökkentse a K+F programokkal kapcsolatos bürokratikus terheket, és növelje az innovatív cégek részvételi arányát a projektekben; úgy véli, hogy a Bizottságnak az európai kutatás, fejlesztés és innováció fellendítése érdekében jobban kellene támogatnia a PPP konstrukciókat;

22.

hangsúlyozza, hogy nagy jelentőséget kellene tulajdonítani a 2013–2020-as időszakra vonatkozó, az oktatás, kultúra, audiovizuális politika, ifjúság és polgárság területén megvalósítandó új többéves programoknak, amelyeket várhatóan 2011-ben terjesztenek elő; úgy véli, hogy az e programok keretében megvalósuló fellépéseknek és intézkedéseknek meg kell felelniük az európai polgárok szükségleteinek, és megfelelő és hatékony költségvetési kereten kell alapulniuk.

23.

hangsúlyozza az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó irányadó kezdeményezés stratégiai jelentőségét, és sürgeti a Bizottságot, hogy minél előbb terjesszen elő – az Európa 2020 stratégia és a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében – ambiciózus javaslatot a kötelező célkitűzések elérése és konkrét kritériumoknak való megfelelés érdekében; továbbá felhívja a Bizottságot olyan szabályozás megalkotására, amelynek révén az Európai Unió kibocsátása tovább csökkenthető;

24.

úgy véli, hogy elsődleges célkitűzésként kellene kezelni az olyan, már meglévő jogalkotási eszközök megfelelő és működőképes végrehajtását, mint a harmadik energiacsomag, és teljes mértékben támogatja a 2050-es stratégiát, az intelligens energiahálózatokat és az ellátásbiztonságra vonatkozó kezdeményezéseket;

25.

hangsúlyozza, hogy a fenntartható gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen az energiabiztonság a zavartalan ellátás, a szerződéses megállapodások tiszteletben tartása, a tisztességes piaci ár és a túl kevés termelőtől való függés elkerülése biztosítása érdekében;

26.

úgy véli, hogy az Európa új iparpolitikájáról szóló közleményt hatékony intézkedéseknek kell követniük, különösen annak érdekében, hogy megtörténjék a kívánt elmozdulás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható gazdaság felé, és biztosított legyen a 20 %-os uniós energiahatékonysági célkitűzés elérése;

27.

hangsúlyozza, hogy kiemelt célkitűzés az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, amely az európai ipar és a kkv-k versenyképességére is kedvező hatást gyakorol;

28.

üdvözli a fehér könyv közzétételével kapcsolatos kiemelt célkitűzéseket, és sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a TEN-T iránymutatások felülvizsgálatának és korszerűsített finanszírozási mechanizmusainak előkészítését az Európa 2020 stratégiával és az uniós költségvetés felülvizsgálatával összhangban;

29.

kezdettől fogva fenntartja, hogy a KAP reformfolyamatának erős, tisztességes, ténylegesen közös és többfunkciós politikát kell eredményeznie, amely megfelel a fogyasztók és a termelők elvárásainak és hatékony módon biztosítja a „közérdeket”, különösen az élelmezésbiztonságot, valamint szavatolja az EU önellátó képességét az élelmiszerek terén;

30.

emlékeztet arra, hogy a közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről szóló 2010. július 8-i állásfoglalásában sürgette, hogy a KAP számára a 2013. évi költségvetésben elkülönített összeget tartsák legalább ugyanazon a szinten a következő pénzügyi programozási időszakban;

31.

szorgalmazza, hogy a harmadik országokból importált agrártermékeket csak akkor engedjék be az EU-ba, ha azokat az európai fogyasztóvédelmi, állatjóléti és környezetvédelmi normáknak, valamint a minimális szociális normáknak megfelelően állították elő; hangsúlyozza, hogy a két- vagy többoldalú kereskedelemi megállapodások megkötése nem érintheti hátrányosan az uniós mezőgazdasági termelőket;

32.

sürgeti a Bizottságot, hogy a Számvevőszék cukorpiaci reformról szóló jelentésének eredményei fényében tekintse át hatásvizsgálati eljárásait annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi értékelés elkészítése során a legjobb és legidőszerűbb információkat használják fel, ami alapvető fontosságú lesz a jövőbeli kétoldalú kereskedelmi megállapodások által az uniós gazdaság kulcsfontosságú ágazataira gyakorolt hatások értékelésekor;

33.

üdvözli az integrált tengerészeti politika végrehajtására irányuló, soron következő bizottsági javaslatokat, például a tengeri területrendezési keretre irányuló javaslatot, valamint a part menti területek és a tengerrel kapcsolatos ágazatok fenntartható növekedéséről szóló közleményt és a tengerfelügyelet integrációjáról szóló közleményt; hangsúlyozza azonban, hogy az integrált uniós tengerpolitika végrehajtásának finanszírozását a közösségi költségvetésből kell biztosítani, a politikában érintett valamennyi terület arányos hozzájárulása révén;

34.

úgy véli, hogy az inkluzív növekedést csak a munkahelyen belül valamennyi munkavállalót megillető azonos bánásmódra, illetve a valamennyi vállalkozást megillető egyenlő versenyfeltételekre lehet építeni; úgy véli, hogy a Bizottság munkaprogramjának javaslatokat kellene tartalmaznia ezen alapelvek szavatolására, és kitart amellett, hogy az egységes piacról szóló jogszabályról szóló közlemény szerinti, a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv végrehajtásáról szóló jogalkotási javaslatnak egyértelművé kell tennie az alapvető szociális jogok gyakorlását;

35.

kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot a munkavállalóknak a vállalat bevételéből való pénzügyi részesedésére vonatkozóan;

36.

kéri a Bizottságot, hogy az új készségekről és munkahelyekről és a szegénység elleni európai platformról szóló jelentéseiben vizsgálja meg azokat a sajátos nehézségeket, amelyekkel a nők szembesülnek, különösen pedig, hogy a szegénység leküzdésének eszközeként mozdítsa elő a munkahelyi egyenlőséget, és bátorítsa a nők vállalkozóvá válását olyan intézkedések révén, amelyek a bevált gyakorlatok megosztásán alapulnak;

37.

szilárd meggyőződése, hogy a nemek közötti bérszakadék megszüntetése továbbra is valós kihívás marad, és megismétli az Európai Parlament 2008-as állásfoglalásában a Bizottsághoz intézett azon kéréseit, hogy nyújtson be a Parlamentnek jogalkotási javaslatot a férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazásához kapcsolódó jelenlegi szabályozás felülvizsgálatáról, figyelembe véve a Parlament 2008-as állásfoglalásának mellékletében foglalt ajánlásokat;

38.

felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a szociális partnerek véleményét a nyugdíjak területén, és biztosítsa, hogy a fehér könyv az ipar mindkét oldalának elvárásait tükrözi, ideértve az első pillér erősítését;

39.

üdvözli az EURES foglalkoztatási portál reformját, amelynek révén az információk és a foglalkoztatási tanácsadás hozzáférhetőbbé válnak a fiatal munkavállalók számára, ugyanakkor sajnálja, hogy az erre irányuló javaslatot 2012-re halasztották, miközben a fiataloknak most van rá szükségük;

40.

nagyobb eredményességet és teljesítményt kér két főbb uniós képzési ügynökség, a CEDEFOP – Európai Szakképzés-fejlesztési Központ – és az ETF – Európai Képzési Alapítvány – tekintetében;

41.

határozottan támogatja a piac szélesebb körű integrációját, mert az segít megszüntetni a – Monti professzor által azonosított – fennálló hiányosságokat, és növeli az európai polgárok, a munkavállalók, a kisvállalkozások és a fogyasztók bizalmát; üdvözli az egységes piacról szóló jogszabály közzétételét, ám véleménye szerint merészebb és konkrétabb javaslatokra lenne szükség; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő egyértelmű prioritásokat és jogalkotási javaslatokat;

42.

sürgeti az uniós közbeszerzés jogalkotási keretének korszerűsítését az irányelvek és a kormányzati beszerzési megállapodás összehangolásával, és egyértelműbb menetrendet szorgalmaz a jövő évre;

43.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a következetességet az európai szerződésjog és a fogyasztók jogairól szóló irányelv között; alapvető fontosságúnak tartja a Bizottság fogyasztókkal kapcsolatos egyértelmű politikai stratégiájának integrált módon történő, sürgős kialakítását, még 2011-ben, és nem 2014-ben, ahogy jelenleg javasolják;

44.

támogatja a szervezett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatát, valamint az általános termékbiztonságról szóló irányelv piacfelügyeletre összpontosító felülvizsgálatát;

45.

hangsúlyozza, hogy szükség van az Unió termékbiztonságára vonatkozó, hatékony jogi keretre; támogatja az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatát, amelyre vonatkozóan egyértelműbb ütemtervet kell meghatározni, összhangban az új jogszabályi keret felülvizsgálatával; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a CE jelölési rendszert annak biztosítása érdekében, hogy a CE jelölést a fogyasztók termékbiztonsági jelölésnek tekinthessék;

46.

hangsúlyozza, hogy a polgárjogi kezdeményezések alapvető jelentőségűek az egységes piac fellendítéséhez; támogatja a Bizottság fellépéseit a polgári igazságszolgáltatás tekintetében, és sürgeti a polgárjogi eszközök e-igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáigazítását;

47.

kéri, hogy szülessék végleges megoldás az európai szabadalom létrehozását körülvevő problémák tekintetében, továbbá kéri a Bizottságot, hogy – amennyiben szükséges – terjesszen elő a megerősített együttműködésről szóló javaslatot;

48.

mélyen sajnálja, hogy nem született jogalkotási kezdeményezés a kabotázsra vonatkozóan, valamint hogy a vasúti piac – többek között a hazai utasok piacát érintő – megnyitása 2012-re tolódott; ismételten hangot ad a Parlament szilárd meggyőződésének, hogy átfogó utasjogi politikát kell fenntartani és kidolgozni Európában;

49.

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem születtek konkrét javaslatok az emberi jogokról és a megkülönböztetésmentességről szóló horizontális irányelvről, valamint amiatt, hogy a megkülönböztetésmentesség kérdését meg sem említik; felszólítja a Bizottságot arra, hogy minél hamarabb lépjen fel a megkülönböztetésmentességről szóló irányelv előtt álló akadályok felszámolása érdekében;

50.

kéri, hogy készüljön a menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozására irányuló közleménytervezet, ugyanakkor – tekintettel arra, hogy az Uniónak 2012-re közös menekültügyi politikával kellene rendelkeznie – sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a menekültüggyel kapcsolatban nincsenek jogalkotási javaslatok;

51.

javaslatokat kér a migráció témájában; emlékeztet arra, hogy a javasolt be- és kiléptetési rendszer a vízuminformációs rendszer (VIS) és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II.) sikerén fog múlni, bár a SIS II. még nem teljesen működőképes;

52.

hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével nagyratörő alapjogi politikára van szükség, valamint, hogy a chartában foglalt alapvető jogokat a lehető legjobban érvényre kell juttatni; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa minden egyes jogalkotási kezdeményezés alapvető jogokkal való összeegyeztethetőségét, továbbá garantálja, hogy az európai uniós jog végrehajtásakor a tagállamok tiszteletben tartják a chartát; kéri, hogy erősítsék meg a nyomon követési kapacitásokat, és az Alapjogi Charta megsértése esetén alkalmazzák a szerződésben szereplő mechanizmusokat;

53.

hangsúlyozza, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben teljes mértékben tiszteletben kell tartani az uniós polgárok jogait és szabadságait, és hogy az adatvédelem és a jogorvoslathoz való jog alapvető fontosságúak a hiteles és hatékony biztonságpolitika kialakítása szempontjából; úgy véli, hogy a bűncselekmények számának növekedése a szervezett bűnözéssel és a számítógépes biztonsággal kapcsolatos több közösségi tervet tesz szükségessé;

54.

üdvözli a bűncselekmények áldozatainak jogairól, és mindenekelőtt a jogi támogatáshoz és a jogsegélyhez való jogról szóló javaslatot, de sajnálja, hogy ez az egyetlen előirányzott intézkedés; felszólít arra, hogy dolgozzák ki az eljárási jogokról szóló ütemterv fennmaradó intézkedéseinek egyértelmű menetrendjét;

55.

üdvözli, hogy 2011-ben új átfogó jogi keret jön létre a személyes adatok védelmére az Európai Unióban: hangsúlyozza, hogy valamennyi javaslatot – ideértve az utas-nyilvántartási adatállományra (PNR) vonatkozó és a terrorizmus finanszírozásának felderítését (TFTP) célzó uniós programot is – alaposan tanulmányozni fog abból a szempontból, hogy nem sértik-e az alapvető jogokat;

56.

üdvözli a polgári jogra vonatkozó javaslatokat, azonban felkéri a Bizottságot, hogy a különböző tagállamokban élő uniós polgárok számára biztosítandó közös normák kialakítása érdekében fontolja meg a polgári és a büntetőjog területén alkalmazott uniós vívmányok felülvizsgálatának felgyorsítását, valamint hogy tegyen jelentést a Parlamentnek;

57.

támogatja a munka és a családi élet összeegyeztetését szolgáló kezdeményezéseket, így – többek között – a szülői szabadság minimális időtartamát rögzítő intézkedéseket, a rugalmas munkaidő mind nőkre, mind férfiakra érvényes szabályozásának elősegítését, valamint az otthoni gondozást végzők esetében a szakmai tevékenység és a gondozás összeegyeztethetőségének támogatását;

58.

sajnálja, hogy a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel – az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság egyik kiemelt témakörével – kapcsolatos jelenlegi uniós vívmányok Lisszaboni Szerződéshez igazítása területén a Bizottság késlekedik jogalkotási javaslatok előterjesztésével;

59.

úgy véli, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadását követően kulcsfontosságúvá vált a jogi keret felülvizsgálata, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a felülvizsgálat csak 2012–2013-ra van tervbe véve; kitart amellett, hogy a bel- és igazságügyi területen működő valamennyi ügynökségnek hatékonyan és – ami a legfontosabb – elszámoltatható módon kell működnie;

60.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió egyik kulcsfontosságú célkitűzése a globális színtéren az emberi jogok előmozdítása a világban, és hogy a jobb kereskedelmi kapcsolatok és a megerősített fejlesztési segítségnyújtás elősegítheti az előrelépés ösztönzését ezen a területen;

61.

felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a bővítési folyamat lendületét;

62.

hangsúlyozza, hogy üdvözölné új kezdeményezések előterjesztését az alábbi területeken:

63.

véleménye szerint annak érdekében, hogy az EU eredményesen közvetítse értékeit és elveit, és szomszédságában hozzájáruljon a politikai stabilitáshoz és a gazdasági fejlődéshez, az Uniónak Európa-szerte támogatnia kell a fiatal demokráciákat, és erősítenie kell kapcsolatait a partnereivel; felszólítja a Bizottságot, hogy véglegesítse az európai szomszédságpolitika (ENP) felülvizsgálatát, célul tűzve ki a politikai törekvések és a pénzügyi eszközök közötti nagyobb összhang biztosítását; úgy véli, meg kell erősíteni az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó feltétel alkalmazását a szomszédokkal való kapcsolatokban;

64.

sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje fokozottabb prioritásként az élelmezésbiztonságot Afrikában; hangsúlyozza az agrárszektor fenntartható módon történő megerősítését Afrikában; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson a hitel- és pénzügyi szolgáltatásokhoz történő szélesebb körű hozzáférést a szegények számára Afrikában; sürgeti a Bizottságot, hogy segítsen elő intézkedéseket az afrikai kontinensen belüli kereskedelem fellendítésére, beleértve a regionális gazdasági közösségeket és az afrikai kontinens infrastruktúrájának javítását célzó továbbfejlesztett támogatási csomagokat;

65.

felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen éves jelentést a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő megvalósítása terén elért eredményekről, továbbá kötelezze a tagállamokat arra, hogy teljesítsék azt a vállalásukat, miszerint bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 %-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítják, és ellenőrizze e vállalásokat;

66.

hangsúlyozza, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatban jelenleg zajló tárgyalások keretében ismételten a középpontba kellene állítani a fejlesztési dimenziót;

67.

felhívja a Bizottságot, hogy tevékenyen működjön közre annak érdekében, hogy a folyamatban levő WTO-tárgyalásokon érezhető előrelépés történjen és a dohai forduló minél előbb lezárulhasson; hangsúlyozza, hogy nagy jelentősége van a meglévő kétoldalú és regionális szabadkereskedelmi megállapodások erősítésének és újabbak megkötésének, ám ez csak kiegészítő stratégiának tekinthető és nem lehet a többoldalú keret alternatívája;

68.

emlékeztet arra, hogy a multilateralizmusnak továbbra is elsődleges prioritásnak kell maradnia az Unió számára, és követeli, hogy a jelenleg és a jövőben zajló kereskedelmi tárgyalások során tartsák tiszteletben a fejlődő országok egyedi és differenciált kezelésének elvét; szilárd meggyőződése, hogy a kiegyensúlyozottabb és tisztességesebb gazdasági rendszer kiépítése érdekében szükség van a fejlődés és a szegénység felszámolása szolgálatában álló, egy új globális kormányzás részét képező, hatékony és megújított többoldalú kereskedelmi keretre;

69.

hangsúlyozza, hogy a harmadik országokból származó importárukat csak abban az esetben szabadna forgalmazni az EU piacán, ha azok megfelelnek az európai fogyasztóvédelmi előírásoknak; úgy véli, hogy a nemzetközi tárgyalások során a Bizottságnak ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy kereskedelmi partnereink tartsák be az európai környezetvédelmi, szociális és munkaügyi normákat;

70.

felszólít arra, hogy az Unió által aláírt nemzetközi kereskedelmi megállapodásokba illesszenek be egy záradékot a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban; úgy véli, hogy e záradéknak a következőket kell tartalmaznia: jelentéstételt és átláthatóságot a vállalatok számára, a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettség a vállalkozások és a vállalkozáscsoportok számára, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kötelezettségek bizonyítható megsértései esetén vizsgálat indítása, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés a vállalati tevékenységek áldozatai számára;

71.

kéri a Bizottságot, hogy az Egyesült Államok új, a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekről szóló törvénye alapján dolgozzon ki jogalkotási kezdeményezést, mellyel megerősítené az átláthatóságot és a helyes kormányzást a fejlődő országok nyersanyag-kitermelő iparágai tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy határozottabban lépjen fel a korrupció ellen ezekben az országokban, mivel az fenyegeti az emberi jogokat és a helyes kormányzást;

72.

kéri a Bizottságot, hogy minél előbb terjesszen be javaslatokat az OLAF-ra vonatkozó szabályozás módosítása céljával;

73.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak nyitottabban kellene fogadnia a pénzügyminiszterek által aláírt nemzeti igazgatási nyilatkozatokat; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak sürgetnie kellene a tagállamokat ilyen nyilatkozatok kibocsátására; átfogó és felhasználóbarát online adatbázisok bevezetésére szólít fel;

74.

ezért az uniós programok módszeres, rendszeres és független értékelését szorgalmazza – a belső politikák és a fejlesztési segítségnyújtás terén egyaránt – annak biztosítása érdekében, hogy költséghatékonyan elérjék a kívánt eredményeket annak érdekében, hogy:

75.

úgy véli, hogy az európai irányelvek szabályos és időben történő átültetése és végrehajtása különösen fontos a polgárok európai uniós tevékenységekkel szembeni bizalmatlanságának eloszlatása érdekében; úgy véli, hogy ez a Bizottság és a tagállamok között hatékony együttműködést tesz szükségessé;

76.

szorgalmazza, hogy egyszerűsítsék az európai uniós jogalkotást, és hangsúlyozza, hogy a jogalkotást megelőző hatásvizsgálatoknak elfogulatlannak és hatékonyabbnak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a későbbi végrehajtást is; határozottan támogatja a Bizottság ésszerű szabályozásra irányuló projektjével kapcsolatos folyamatos erőfeszítéseit;

77.

üdvözli, hogy a hatásvizsgálatokban a Bizottság több figyelmet fordít majd a versenyképességi szempontokra, és hangsúlyozza a több elemből álló jogszabályok versenyképességre gyakorolt együttes hatásaira vonatkozó értékelés („megfelelőségi ellenőrzések”) fontosságát;

78.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.