(1)

Az Unió azt a célt tűzte maga elé, hogy fenntartja és fejleszti az Uniót mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget, ahol biztosított a személyek szabad mozgása. E térség fokozatos kialakítása érdekében az Uniónak a határon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésre vonatkozó intézkedéseket kell elfogadnia.

(1)

Az Unió azt a célt tűzte maga elé, hogy fenntartja és fejleszti az Uniót mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget, ahol biztosított a személyek szabad mozgása. E térség fokozatos kialakítása érdekében az Unió a határon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésre vonatkozó intézkedéseket fogad el, különösen, ha ez a belső piac megfelelő működéséhez szükséges.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Tanács fogadja el a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi intézkedéseket.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkével összhangban ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a tagállamokban alkalmazandó kollíziós szabályok összeegyeztethetőségének biztosítását célzó intézkedéseket.

(6)

Ezt követően Bulgária, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Magyarország, Ausztria, Románia és Szlovénia kérést intézett a Bizottsághoz, mely szerint megerősített együttműködést kívánnak létrehozni egymás közt a házassági ügyekben alkalmazandó jog területén, és felkérték a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot ebből a célból a Tanácsnak.

(6)

Ezt követően Belgium , Bulgária, Németország , Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország , Luxemburg, Magyarország, Málta , Ausztria, Portugália , Románia és Szlovénia kérést intézett a Bizottsághoz, mely szerint megerősített együttműködést kívánnak létrehozni egymás között a házassági ügyekben alkalmazandó jog területén. 2010. március 3-án Görögország visszavonta kérelmét.

(7)

A Tanács […]-án, -én fogadta el […] határozatát a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról.

(7)

A Tanács 2010. július 12-én fogadta el 2010/405/EU határozatát a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról.

(8)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 328. cikkének (1) bekezdése szerint megerősített együttműködés annak létrehozásakor valamennyi tagállam számára nyitva áll, feltéve, hogy azok megfelelnek az együttműködésre felhatalmazó határozatban megállapított részvételi feltételeknek. Az együttműködés bármely későbbi időpontban is nyitva áll mindazon tagállamok számára, amelyek e feltételek mellett az annak keretében már elfogadott jogi aktusoknak is megfelelnek.

(8)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 328. cikkének (1) bekezdése szerint megerősített együttműködés annak létrehozásakor valamennyi tagállam számára nyitva áll, feltéve, hogy azok megfelelnek az együttműködésre felhatalmazó határozatban megállapított részvételi feltételeknek. Az együttműködés bármely későbbi időpontban is nyitva áll mindazon tagállamok számára, amelyek e feltételek mellett az annak keretében már elfogadott jogi aktusoknak is megfelelnek. A Bizottság és a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamoknak gondoskodniuk kell annak előmozdításáról, hogy az együttműködésben a lehető legtöbb tagállam részt vegyen. E rendelet a Szerződéseknek megfelelően csak a részt vevő tagállamokban kötelező teljes egészében és alkalmazandó közvetlenül.

(9a)

E rendelet tárgyi hatályának és rendelkező részének összhangban kell lennie a 2201/2003/EK rendelettel. Nem alkalmazható azonban a házasság érvénytelenítésére. Ezt a rendeletet csak a házassági kötelékek felbontására vagy lazítására lehet alkalmazni. Az e rendelet kollíziós szabályai által meghatározott jog alkalmazandó a házasság felbontásának és a különválás alapjára. A jogképességgel és a házasság érvényességével kapcsolatos előzetes kérdések esetében, valamint az olyan kérdések, mint a házasság felbontásának vagy a különválásnak a vagyonjogi következményei, a név, a szülői felelősség, a tartási kötelezettségek vagy egyéb járulékos vonatkozások esetében az adott részt vevő tagállam kollíziós szabályai alkalmazandók.

(10)

E rendelet területi hatályának egyértelmű kijelölése érdekében meg kell határozni azokat a tagállamokat, amelyek részt vesznek a megerősített együttműködésben.

(10)

E rendelet területi hatályának egyértelmű kijelölése érdekében az 1. cikk (2) bekezdésének megfelelően meg kell határozni azokat a tagállamokat, amelyek részt vesznek a megerősített együttműködésben.

(10a)

E rendeletnek egyetemesnek kell lennie, abban az értelmében, hogy egységes kollíziós szabályai kijelölhetik valamely részt vevő tagállam jogát, valamely részt nem vevő tagállam jogát, vagy olyan állam jogát, amely nem tagja az Európai Uniónak.

(11)

Ez a rendelet az eljáró bíróság jellegére tekintet nélkül alkalmazandó.

(11)

Ez a rendelet az eljáró bíróság jellegére tekintet nélkül alkalmazandó. Adott esetben a bíróságokat a 2201/2003/EK rendelettel összhangban kell megkeresettnek tekinteni.

(12)

Annak érdekében, hogy a házaspárnak lehetősége legyen a hozzájuk legközelebb álló jogot megválasztani, illetve hogy választási lehetőség hiányában mégis ez a jog legyen alkalmazandó házasságuk felbontása vagy különválásuk során, akkor is ezt a jogot kell alkalmazni, ha ez nem valamelyik részt vevő tagállam joga. Amennyiben egy másik tagállam joga alkalmazandó, a polgári és kereskedelmi ügyekben Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK határozattal (5) létrehozott hálózat segítheti a bíróságokat a külföldi jog tartalmáról való tájékozódásban.

(12)

Annak érdekében, hogy a házaspárnak lehetősége legyen a hozzájuk legközelebb álló jogot megválasztani, illetve hogy választási lehetőség hiányában mégis ez a jog legyen alkalmazandó házasságuk felbontása vagy különválásuk során, akkor is ezt a jogot kell alkalmazni, ha ez nem valamelyik részt vevő tagállam joga. Amennyiben egy másik tagállam joga alkalmazandó, a 2009. június 18-i 568/2009/EK határozattal módosított (5), a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott hálózat  (6) segítheti a bíróságokat a külföldi jog tartalmáról való tájékozódásban.

(13)

Az európai polgárok mobilitásának növekedésével egyrészt nagyobb rugalmasságra, másrészt nagyobb jogbiztonságra van szükség. E célkitűzésnek való megfelelés érdekében e rendeletnek erősítenie kell a felek autonómiáját a házasság felbontása és a különválás terén, bizonyos mértékű lehetőséget teremtve a házasság felbontása és a különválás eljárására alkalmazandó jog megválasztására. E lehetőség azonban nem terjedhet ki a házasság érvénytelenítésére, amely szorosan kapcsolódik a házasság érvényességének feltételeihez, és melynek tekintetében nem célszerű a feleknek autonómiát adni .

(13)

Az európai polgárok mobilitásának növekedésével egyrészt nagyobb rugalmasságra, másrészt nagyobb jogbiztonságra van szükség. E célkitűzésnek való megfelelés érdekében e rendeletnek erősítenie kell a felek autonómiáját a házasság felbontása és a különválás terén, bizonyos mértékű lehetőséget teremtve a házasság felbontása és a különválás eljárására alkalmazandó jog megválasztására.

(14)

A házastársaknak lehetőségük volna olyan jogot választani a házasság felbontására és a különválásra irányuló eljáráshoz, amellyel különleges kapcsolatban állnak, illetve választhatnák az eljáró bíróság országa szerinti jogot. A házastársak által választott jog összhangban kell hogy álljon a szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokkal. Az a lehetőség, hogy megválasszák a házasság felbontására vagy a különválásra alkalmazandó jogot, nem sértheti a gyermek érdekének elsődlegességét.

(14)

A házastársaknak lehetőségük volna azon ország jogát választani a házasság felbontására és a különválásra irányuló eljáráshoz, amellyel különleges kapcsolatban állnak, illetve választhatnák az eljáró bíróság országa szerinti jogot. A házastársak által választott jognak összhangban kell állnia a Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokkal.

(15)

Az alkalmazandó jog meghatározása előtt fontos, hogy a házastársak megismerjék a nemzeti és az uniós jog lényeges elemeit, valamint a házasság felbontására vagy a különválásra alkalmazandó joggal kapcsolatos legújabb fejleményeket. E megfelelő, minőségi információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottság rendszeresen frissíti interneten elérhető nyilvános információs rendszerét, melyet a 2001/470/EK tanácsi határozat hozott létre.

(15)

Az alkalmazandó jog meghatározása előtt fontos, hogy a házastársak megismerjék a nemzeti és az uniós jog lényeges elemeit, valamint a házasság felbontására vagy a különválásra alkalmazandó joggal kapcsolatos legújabb fejleményeket. E megfelelő, minőségi információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottság rendszeresen frissíti az 568/2009/EK határozattal módosított 2001/470/EK tanácsi határozat által létrehozott , az interneten elérhető nyilvános információs rendszerében található információkat.

(15a)

Amennyiben a házastársak nem tudnak az alkalmazandó jogról megállapodni, közvetítői eljárásnak kell alávetniük magukat, amely legalább egy, bejegyzett közvetítővel lefolytatott konzultációt is magában foglal.

(16)

A két házastárs tudatos választása e rendelet lényeges elve. Mindkét házastársnak pontosan tudnia kell, hogy milyen jogi és szociális következményei vannak az alkalmazandó jog megválasztásának. Az a lehetőség, hogy közös megegyezéssel kiválasszák az alkalmazandó jogot, nem sértheti a két házastárs jogait és esélyegyenlőségét. E tekintetben a nemzeti bíráknak tisztában kell lenniük annak fontosságával, hogy a két házastárs az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó megállapodás jogi következményeinek tudatában válasszon.

(16)

A házastársak tudatos választása e rendelet lényeges elve. Mindkét házastársnak pontosan tudnia kell, hogy milyen jogi és szociális következményei vannak az alkalmazandó jog megválasztásának. Az a lehetőség, hogy közös megegyezéssel válasszák meg az alkalmazandó jogot, nem sértheti a két házastárs jogait és esélyegyenlőségét. Ezért a részt vevő tagállamok bíráinak tisztában kell lenniük annak fontosságával, hogy a házastársak az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó megállapodás jogi következményeinek tudatában válasszanak.

(17)

Indokolt bevezetni egyes biztosítékokat annak érdekében, hogy a házastársak tudatában legyenek választásuk következményeinek. Az alkalmazandó jogra vonatkozó megállapodást írásban kell rögzíteni, dátummal ellátni, melyet alá kell írnia a két félnek. Amennyiben annak a részt vevő államnak a joga, amelyben a házastársak szokásos tartózkodási helye található, további alaki szabályokat ír elő, tiszteletben kell tartani ezeket a szabályokat. Ilyen kiegészítő alaki szabályok lehetnek azon részt vevő tagállamokban, ahol a megállapodást házassági szerződésbe kell foglalni.

(17)

Az anyagi és az alaki érvényességre vonatkozó szabályokat úgy kell megállapítani, hogy azok megkönnyítsék a házastársak számára a tudatos választást, valamint hogy a jogbiztonság és az igazságszolgáltatáshoz való joguk biztosítása érdekében tiszteletben tartsák a hozzájárulásukat. Az alaki érvényességre vonatkozóan indokolt bevezetni egyes biztosítékokat annak érdekében, hogy a házastársak tudatában legyenek választásuk következményeinek. Az alkalmazandó jogra vonatkozó megállapodást írásban kell rögzíteni, dátummal ellátni, melyet alá kell írnia a két félnek. Amennyiben azonban annak a részt vevő tagállamnak a joga, amelyben a megállapodás megkötésének időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye található, kiegészítő alaki szabályokat ír elő, ezeket a szabályokat tiszteletben kell tartani. Ilyen kiegészítő alaki szabályok lehetnek azon részt vevő tagállamokban, ahol a megállapodást házassági szerződésbe kell foglalni. Ha a megállapodás megkötésének időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye eltérő alaki szabályokat előíró, különböző részt vevő tagországokban van, akkor elegendő ezen országok közül az egyik alaki szabályainak megfelelni. Amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában csak az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye található olyan részt vevő tagállamban, amely kiegészítő alaki szabályokat ír elő, ezeket a szabályokat kell tiszteletben tartani.

(19)

Arra az esetre, ha nem választják meg az alkalmazandó jogot, e rendeletnek egy sor kapcsoló tényező alapján harmonizált kollíziós szabályokat kell megállapítania a házastársaknak az érintett joghoz fűződő szoros kapcsolata alapján annak érdekében, hogy megfelelő jogbiztonságot és kiszámíthatóságot biztosítson, és megakadályozza, hogy az egyik házastárs a másikat megelőzve kezdeményezze a válást egy olyan jog alapján, amelyet előnyösebbnek tart saját érdekei védelmének szempontjából. E kapcsoló tényezőket oly módon választották meg , hogy a házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljárást olyan jog szerint folytassák le, amelyhez a házastársakat szoros kötelékek fűzik; e tényezők elsősorban a házastársak szokásos tartózkodási helyét veszik figyelembe.

(19)

Arra az esetre, ha nem választják meg az alkalmazandó jogot, e rendeletnek egy sor kapcsoló tényező alapján harmonizált kollíziós szabályokat kell megállapítania a házastársaknak az érintett joghoz fűződő szoros kapcsolata alapján annak érdekében, hogy megfelelő jogbiztonságot és kiszámíthatóságot biztosítson, és megakadályozza, hogy az egyik házastárs a másikat megelőzve kezdeményezze a válást egy olyan jog alapján, amelyet előnyösebbnek tart saját érdekei védelmének szempontjából. E kapcsoló tényezőket úgy kell megválasztani, hogy biztosítható legyen , hogy a házasságfelbontással vagy különválással kapcsolatos eljárásokat olyan jog szabályozza, amellyel a házastársak szoros kapcsolatban vannak.

(19a)

Amikor e rendelet valamely állam jogának alkalmazása céljából az állampolgárságra hivatkozik kapcsoló tényezőként, a többes állampolgárság kérdésének kezelését a nemzeti jognak kell meghatároznia, amelynek azonban teljes mértékben figyelembe kell vennie az Európai Unió általános elveit.

(19b)

Amennyiben a bíróságot a különválás házasságfelbontássá történő változtatása céljából keresik meg, és a felek nem választották meg az alkalmazandó jogot, akkor a különválásra alkalmazott jogot kell alkalmazni a házasság felbontására is. Ez a fajta folytonosság segítené a felek számára a kiszámíthatóságot, és növelné a jogbiztonságot. Ha a különválásra alkalmazott jog nem rendelkezik a különválás házasságfelbontássá történő változtatásáról, akkor a házasság felbontására a felek jogválasztása hiányában alkalmazandó kollíziós szabályoknak kell vonatkozniuk. Ez nem akadályozhatja meg a házastársakat abban, hogy e rendeletben meghatározott egyéb szabályok alapján kérelmezzék a házasság felbontását.

(20)

Bizonyos esetekben mindig az eljáró bíróság országa szerinti jogot kell alkalmazni, például ha az alkalmazandó jog nem teszi lehetővé a válást, vagy az egyik házastársnak neme miatt nem biztosít azonos jogokat a házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljáráshoz.

(20)

Bizonyos esetekben mindig az eljáró bíróság országa szerinti jogot kell alkalmazni, például ha az alkalmazandó jog nem teszi lehetővé a válást, vagy az egyik házastársnak neme miatt nem biztosít azonos jogokat a házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljáráshoz. Ez azonban nem érintheti a közrendi záradékot (ordre public).

(21)

Kivételes körülmények között, a közérdekre vonatkozó megfontolások alapján a részt vevő tagállamok bíróságai számára lehetővé kell tenni a külföldi jog figyelmen kívül hagyását, ha valamely konkrét esetben annak alkalmazása nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen lenne az eljáró bíróság országának közrendjével. A bíróságok ugyanakkor nem alkalmazhatják a közrenddel kapcsolatos kivételt egy másik tagállam jogának kizárása céljából, ha ez sértené az Európai Unió Alapjogi Chartáját és különösen annak 21. cikkét, amely a diszkrimináció minden formájának tilalmáról rendelkezik.

(21)

Kivételes körülmények között, a közérdekre vonatkozó megfontolások alapján a részt vevő tagállamok bíróságai számára lehetővé kell tenni a külföldi jogi rendelkezések figyelmen kívül hagyását, ha valamely konkrét esetben annak alkalmazása nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen lenne az eljáró bíróság országának közrendjével. A bíróságok ugyanakkor nem alkalmazhatják a közrenddel kapcsolatos kivételt egy másik állam joga rendelkezésének kizárása céljából, ha ez sértené az Európai Unió Alapjogi Chartáját és különösen annak 21. cikkét, amely a diszkrimináció minden formájának tilalmáról rendelkezik.

(21a)

Amennyiben e rendelet arra a körülményre hivatkozik, hogy az eljáró bíróság szerinti részt vevő tagállam joga nem rendelkezik a házasság felbontásáról, ezt úgy kell értelmezni, hogy az adott tagállam joga nem tartalmazza a házasság felbontásának jogintézményét. Ilyen esetben a bíróság nem kötelezhető arra, hogy jelen rendelet értelmében házasságfelbontást hirdessen ki. Amennyiben e rendelet arra a körülményre hivatkozik, hogy az eljáró bíróság szerinti részt vevő tagállam joga a szóban forgó házasságot a felbontási eljárás céljából nem tekinti érvényesnek, ezt többek között úgy kell értelmezni, hogy az adott tagállam joga szerint ilyen házasság nem létezik. Ilyen esetben a bíróság nem kötelezhető arra, hogy jelen rendelet értelmében házasságfelbontást vagy különválást mondjon ki.

(22)

Mivel vannak olyan államok és részt vevő tagállamok, amelyekben két vagy több jogrendszer vagy szabályozás vonatkozik az e rendelet által szabályozott kérdésekre, szükség van olyan rendelkezésre, amely szabályozza e rendelet alkalmazandóságának mértékét ezen államok és részt vevő tagállamok különböző területi egységeiben.

(22)

Mivel vannak olyan államok és részt vevő tagállamok, amelyekben két vagy több jogrendszer vagy szabályrendszer vonatkozik az e rendelet által szabályozott kérdésekre, szükség van olyan rendelkezésre, amely szabályozza e rendelet alkalmazandóságának mértékét ezen államok és részt vevő tagállamok különböző területi egységeiben, illetve e rendelet alkalmazandóságának mértékét a személyek különböző kategóriái tekintetében ezen államokban és részt vevő tagállamokban.

(22a)

Amennyiben nincsenek szabályok az alkalmazandó jog kijelölésére, akkor azoknak a házastársaknak, akik az egyikük állampolgársága szerinti állam jogát választották, és ha ez az állam több, a házasság felbontására vonatkozóan saját jogrendszerrel vagy szabályozással rendelkező területi egységet tartalmaz, azt is meg kell jelölniük, hogy melyik területi egység jogában egyeztek meg.

(a)

természetes személyek jogképessége;

(b)

házasság létezése, érvényessége vagy elismertetése;

(c)

házasság érvénytelenítése;

(d)

házastársak neve;

(e)

a házasság vagyonjogi következményei;

(f)

szülői felelősség;

(g)

tartási kötelezettségek;

(h)

hitelek vagy örökösödések.

a)

az adott államban lévő szokásos tartózkodási helyre való bármely hivatkozás az adott állam valamely területi egységén belüli szokásos tartózkodási helyre vonatkozik,

b)

az állampolgárságra történő bármely hivatkozás az adott állam joga által meghatározott területi egységre, vagy vonatkozó szabályok hiányában a házastársak által választott területi egységre, vagy választás hiányában arra a területi egységre vonatkozik, amelyhez az egyik vagy mindkét házastársat a legszorosabb kapcsolat fűzi.

a)

az alkalmazandó jog megválasztásáról szóló megállapodásra vonatkozó alaki szabályok; valamint

a)

az alkalmazandó jog megválasztásáról szóló megállapodásra vonatkozó alaki előírások a 3b. cikk (2)–(4) bekezdésének megfelelően; valamint