27.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 252/14

—

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-149/09. sz. ügyben hozott ítéletének vitatott részeit;

—

a Bíróság teljes egészében semmisítse meg a vitatott határozatot;

—

a Bíróság a Parlamentet kötelezze a jelen fellebbezés, és a Törvényszék előtti megsemmisítés iránti kereset költségeinek viselésére.

a)

A Parlament a megtámadott határozatban sehol nem fejtette ki azokat az indokokat, amelyek miatt úgy vélte, hogy a fellebbező által előterjesztett számos dokumentum nem bizonyítja, hogy a 25. pontban említett tételeket nem az európai parlamenti képviselők költségeire és juttatásaira vonatkozó szabályozással összhangban használták fel, és azokat a szempontokat sem, amelyek miatt úgy vélte, hogy azokat jogellenesen igényelték, illetve azokkal visszaéltek vagy azokat jogellenes célokra használták fel.

b)

Valójában a fellebbező a vitatott határozat 25. cikkében felsorolt minden egyes tételt megmagyarázott, és azt is megmagyarázta, hogy minden egyes tétel teljes egészében és pontosan csak az MP Holdings-nak mint szolgáltatónak az igénybevételéből vagy alkalmazásából eredő kiadások fedezése miatt merült fel. A fellebbező számos okirati bizonyítékot terjesztett elő annak igazolására, hogy az MP Holdings számára kifizetett juttatásokat valóban a 14. cikkben meghatározott célokra használták fel. Az általa benyújtott dokumentumok jóval meghaladják azt, amit kötelező megőriznie, és be kell nyújtania a releváns időszakok vonatkozásában, különös tekintettel a fellebbező első megbízatási időszakára vonatkozó dokumentumokra. Ezek a bizonyítékok azt igazolták, hogy valamennyi kiadás teljes egészében és kizárólag a fellebbező parlamenti asszisztensi szolgálatának ellátásával kapcsolatban merült fel. A Parlament rendkívül súlyos követelményeket próbált meg előírni a fellebbező számára arra vonatkozóan, hogy az egészen 1999-ig visszamenőleg, minden egyes költség igazolására nyújtson be dokumentumokat. Ezek a követelmények nem álltak fenn a költségek felmerülésekor, és azok valójában soha nem voltak az európai parlamenti képviselők költségeire és a juttatásaira vonatkozó szabályozás 14. cikke szerinti megtérítés feltételei.