This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document C2006/193E/02
MINUTES#Tuesday 6 September 2005
JEGYZŐKÖNYV
2005. szeptember 6., kedd
JEGYZŐKÖNYV
2005. szeptember 6., kedd
HL C 193E., 2006.8.17, pp. 16–122
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
|
17.8.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
CE 193/16 |
JEGYZŐKÖNYV
(2006/C 193 E/02)
ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVE
ELNÖKSÉG: Jacek Emil SARYUSZ-WOLSKI
alelnök
1. Az ülés megnyitása
Az ülést 09.05-kor nyitják meg.
2. Dokumentumok benyújtása
Az alábbi dokumentumokat nyújtották be:
|
1) |
a Tanács és a Bizottság:
|
3. Előirányzatok átcsoportosítása
A Költségvetési Bizottság megvizsgálta az Európai Bizottság DEC 18/2005-ös előirányzatára irányuló javaslatát (C6-0186/2005 - SEC(2005)0683 végleges).
A Tanács véleményének tudomásulvétele után, a bizottság teljes egészében jóváhagyta az átcsoportosítást, a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 24. cikke (3) bekezdése értelmében.
*
* *
A Költségvetési Bizottság megvizsgálta az Európai Bizottság DEC 19/2005-ös előirányzatára irányuló javaslatát (C6-0187/2005 - SEC(2005)0684 végleges).
A Tanács véleményének tudomásulvétele után, a bizottság teljes egészében jóváhagyta az átcsoportosítást, a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 24. cikke (3) bekezdése értelmében.
*
* *
A Költségvetési Bizottság megvizsgálta az Európai Bizottság DEC 20/2005-ös előirányzatára irányuló javaslatát (C6-0188/2005 - SEC(2005)0685 végleges).
A Tanács véleményének tudomásulvétele után, a bizottság teljes egészében jóváhagyta az átcsoportosítást, a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 24. cikke (3) bekezdése értelmében.
*
* *
A Költségvetési Bizottság megvizsgálta az Európai Bizottság DEC 21/2005-ös előirányzatára irányuló javaslatát (C6-0189/2005 - SEC(2005)0757 végleges).
A Tanács véleményének tudomásulvétele után, a bizottság teljes egészében jóváhagyta az átcsoportosítást, a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 24. cikke (3) bekezdése értelmében.
*
* *
A Költségvetési Bizottság megvizsgálta az Európai Bizottság DEC 22/2005-ös előirányzatára irányuló javaslatát (C6-0212/2005 - SEC(2005)0821 végleges).
A Tanács véleményének tudomásulvétele után, a bizottság teljes egészében jóváhagyta az átcsoportosítást, a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 24. cikke (3) bekezdése értelmében.
*
* *
A Költségvetési Bizottság megvizsgálta az Európai Bizottság DEC 23/2005-ös előirányzatára irányuló javaslatát (C6-0227/2005 - SEC(2005)0822 végleges).
A Tanács véleményének tudomásulvétele után, a bizottság teljes egészében jóváhagyta az átcsoportosítást, a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 24. cikke (3) bekezdése értelmében.
*
* *
A Költségvetési Bizottság megvizsgálta az Európai Bizottság DEC 24/2005-ös előirányzatára irányuló javaslatát (C6-0228/2005 - SEC(2005)0899 végleges).
A Tanács véleményének tudomásulvétele után, a bizottság teljes egészében jóváhagyta az átcsoportosítást, a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 24. cikke (3) bekezdése értelmében.
*
* *
A Költségvetési Bizottság megvizsgálta az Európai Bizottság DEC 26/2005-ös előirányzatára irányuló javaslatát (C6-0229/2005 - SEC(2005)0901 végleges).
A Tanács véleményének tudomásulvétele után, a bizottság teljes egészében jóváhagyta az átcsoportosítást, a 2002. június 25-i költségvetési rendelet 24. cikke (3) bekezdése értelmében.
4. Természeti katasztrófák (tűzvészek és árvizek) (benyújtott állásfoglalási indítványok)
A természeti katasztrófákról (tűzvészekről és árvizekről) folytatott vita lezárásának összegzéseképpen az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján a következő állásfoglalási indítványok kerültek benyújtásra (2005.09.05-i jegyzőkönyv, 18. pont):
|
— |
Gerardo Galeote Quecedo, Françoise Grossetête, Luís Queiró, Othmar Karas, Markus Ferber, Richard Seeber, Luis de Grandes Pascual, Surján László, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, José Ribeiro e Castro, María Esther Herranz García, María del Pilar Ayuso González és Cristina Gutiérrez-Cortines, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, az ezen a nyáron Dél-Európában pusztító tűzvészekről és Közép-Európában bekövetkezett áradásokról (B6-0458/2005), |
|
— |
Vittorio Prodi, az ALDE képviselőcsoport nevében, az ezen a nyáron az Európai Unióban bekövetkezett természeti katasztrófákról (B6-0462/2005), |
|
— |
Rosa Miguélez Ramos, Edite Estrela, Heinz Kindermann és Herbert Bösch, a PSE képviselőcsoport nevében, a 2005 nyarán Európában pusztító tűzvészekről és árvizekről (B6-0466/2005), |
|
— |
Liam Aylward, Alessandro Foglietta és Rolandas Pavilionis, az UEN képviselőcsoport nevében, az ezen a nyáron az Európai Unióban bekövetkezett természeti katasztrófákról (B6-0467/2005), |
|
— |
Ilda Figueiredo, Pedro Guerreiro, Willy Meyer Pleite, Helmuth Markov és Dimitrios Papadimoulis, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, a természeti katasztrófákról (tűzvészekről és árvizekől) (B6-0471/2005), |
|
— |
Claude Turmes, Satu Hassi et Eva Lichtenberger, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, a természeti katasztrófákról (B6-0472/2005). |
5. Vita az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (benyújtott állásfoglalási indítványok bejelentése)
A következő képviselők vagy képviselőcsoportok nyújtottak be az Eljárási Szabályzat 115. cikkének értelmében vitaindítványt, az alábbi állásfoglalási indítványokkal kapcsolatban:
I - ÉHÍNSÉG NIGERBEN
|
— |
Panagiotis Beglitis és Pasqualina Napoletano, a PSE képviselőcsoport nevében, az élelmiszer-ellátás helyzetéről Nigerben (B6-0460/2005), |
|
— |
Marie-Hélène Aubert, Marie Anne Isler Béguin és Frithjof Schmidt, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, a nigeri éhínségről (B6-0464/2005), |
|
— |
Luisa Morgantini és Gabriele Zimmer, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, az élelmiszer-ellátás helyzetéről Nigerben (B6-0470/2005), |
|
— |
Fiona Hall és Johan Van Hecke, az ALDE képviselőcsoport nevében, a nigeri éhínségről (B6-0473/2005), |
|
— |
John Bowis és Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, a nigeri éhínségről(B6-0476/2005), |
|
— |
Ģirts Valdis Kristovskis, Eoin Ryan és Roberts Zīle, az UEN képviselőcsoport nevében, a nigeri éhínségről (B6-0479/2005). |
II - AZ EMBERI JOGOK, NEVEZETESEN A VALLÁSSZABADSÁG MEGSÉRTÉSE KÍNÁBAN
|
— |
Graham Watson, az ALDE képviselőcsoport nevében, az emberi jogok, nevezetesen a vallásszabadság megsértéséről Kínában (B6-0457/2005), |
|
— |
Pasqualina Napoletano, a PSE képviselőcsoport nevében, az emberi jogok, nevezetesen a vallásszabadság megsértéséről Kínában (B6-0461/2005), |
|
— |
Raül Romeva i Rueda, Hélène Flautre, Helga Trüpel és Claude Turmes, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, az emberi jogok, nevezetesen a vallásszabadság megsértéséről Kínában (B6-0465/2005), |
|
— |
Jonas Sjöstedt, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, az alapvető szabadságjogokról Kínában (B6-0469/2005), |
|
— |
José Ribeiro e Castro, Mario Mauro, John Bowis, Bernd Posselt, Vytautas Landsbergis, Thomas Mann és Georg Jarzembowski, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, az emberi jogok, nevezetesen a vallásszabadság megsértéséről Kínában (B6-0475/2005), |
|
— |
Bastiaan Belder, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, az emberi jogok, nevezetesen a vallásszabadság megsértéséről Kínában (B6-0477/2005), |
|
— |
Cristiana Muscardini, Marcin Libicki, Konrad Szymański és Roberta Angelilli, az UEN képviselőcsoport nevében, a vallásszabadságról Kínában (B6-0478/2005). |
III - A POLITIKAI FOGLYOK HELYZETE SZÍRIÁBAN
|
— |
Philippe Morillon, az ALDE képviselőcsoport nevében, az emberi jogok helyzete Szíriában, különös tekintettel a Riad Seif és Mamun al Humsi-ügyre (B6-0456/2005), |
|
— |
Pasqualina Napoletano, a PSE képviselőcsoport nevében, a politikai foglyok helyzetéről Szíriában (B6-0459/2005), |
|
— |
Hélène Flautre és Cem Özdemir, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, az emberi jogok helyzete Szíriában, különös tekintettel a Riad Seif és Mamun al Humsi-ügyre (B6-0463/2005), |
|
— |
Vittorio Agnoletto, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, az emberi jogok helyzetéről Szíriában (B6-0468/2005), |
|
— |
Charles Tannock és Bernd Posselt, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, az emberi jogok helyzetéről Szíriában (B6-0474/2005), |
|
— |
Cristiana Muscardini és Sebastiano (Nello) Musumeci, az UEN képviselőcsoport nevében, a politikai foglyok helyzetéről Szíriában (B6-0480/2005). |
A felszólalási időkeretet az Eljárási Szabályzat 142. cikkének megfelelően osztják fel.
6. Munkahelyi biztonság és egészségvédelem: munkavállalók optikai sugárzásnak való kitétele ***II (vita)
Ajánlás második olvasatra, amelynek tárgya a Tanács által elfogadott közös álláspont a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való kitételére (optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (tizenkilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) elfogadására tekintettel [05571/6/2005 - C6-0129/2005 - 1992/0449B((COD)] - Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Őry Csaba (A6-0249/2005).
Felszólal Jacques Barrot (a Bizottság alelnöke).
Őry Csaba előterjeszti az ajánlást második olvasatra.
Felszólal Ria Oomen-Ruijten, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Stephen Hughes, a PSE képviselőcsoport nevében, Elizabeth Lynne, az ALDE képviselőcsoport nevében, Sepp Kusstatscher, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Ilda Figueiredo, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Roger Helmer, független, Thomas Mann, Harlem Désir, Marian Harkin, Elisabeth Schroedter, Jiří Maštálka, Anja Weisgerber, Karin Jöns, Alyn Smith, Philip Bushill-Matthews, Harald Ettl, Alexander Radwan, Ole Christensen, Avril Doyle, Proinsias De Rossa és Jacques Barrot.
A vitát berekesztik.
Szavazás: 2005.09.07-i jegyzőkönyv, 4.7. pont.
7. PROGRESS-program ***I (vita)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a Közösség PROGRESS foglalkoztatási és szociális szolidaritási programjának a létrehozásáról [COM(2004)0488 - C6-0092/2004 - 2004/0158(COD)] - Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Karin Jöns (A6-0199/2005)
Felszólal Jacques Barrot (a Bizottság alelnöke).
Karin Jöns előterjeszti a jelentést.
Felszólal Ilda Figueiredo (a FEMM bizottság véleményének előadója), Raymond Langendries, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, és Jan Andersson, a PSE képviselőcsoport nevében.
ELNÖKSÉG: Miroslav OUZKÝ
alelnök
Felszólal Luigi Cocilovo, az ALDE képviselőcsoport nevében, Bairbre de Brún, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Derek Roland Clark, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Ria Oomen-Ruijten, Richard Howitt, Siiri Oviir, Kyriacos Triantaphyllides, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Lissy Gröner, Anna Záborská, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou és Jacques Barrot.
A vitát berekesztik.
Szavazás: a 2005.09.06-i jegyzőkönyv, 9.15. pont.
8. Határok nélküli televíziózás (vita)
Jelentés, amelynek tárgya a 97/36/EK irányelv által a 2001-2002 időszakra vonatkozóan módosított, „Határok nélküli televíziózásról” szóló 89/552/EGK irányelv 4. és 5. cikkének alkalmazása [2004/2236(INI)] - Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Henri Weber (A6-0202/2005).
Henri Weber előterjeszti a jelentést.
Felszólal Luis Herrero-Tejedor, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Hegyi Gyula, a PSE képviselőcsoport nevében, Claire Gibault, az ALDE képviselőcsoport nevében, Helga Trüpel, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Dimitrios Papadimoulis, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Ruth Hieronymi, Vladimír Železný, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Nikolaos Sifunakis, Giulietto Chiesa, Alyn Smith, Mario Borghezio, Manolis Mavrommatis, Maria Badia I Cutchet, Anneli Jäätteenmäki, Thomas Wise, Ivo Belet és Jacques Barrot (a Bizottság alelnöke).
A vitát berekesztik.
Szavazás: a 2005.09.06.-i jegyzőkönyv, 9.17. pont.
ELNÖKSÉG: Antonios TRAKATELLIS
alelnök
9. Szavazások órája
A szavazások eredményei részletesen (módosítások, külön és részenkénti szavazások stb.) a jegyzőkönyvhöz csatolt I. mellékletben találhatók.
9.1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság konzultációra irányuló kérelme, amelynek tárgya: Az Európai Unióról szóló vita értékelésének szerkezete, témája és kerete (az Eljárási Szabályzat 117. cikke)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság konzultációra irányuló kérelme, amelynek tárgya: Az Európai Unióról szóló vita értékelésének szerkezete, témája és kerete
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 1. pont)
Jóváhagyva
9.2. A Régiók Bizottságának konzultációra irányuló kérelme, amelynek tárgya: Az Európai Unióról szóló vita értékelésének szerkezete, témája és kerete (az Eljárási Szabályzat 118. cikke)
A Régiók Bizottságának konzultációra irányuló kérelme, amelynek tárgya: Az Európai Unióról szóló vita értékelésének szerkezete, témája és kerete
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 2. pont)
Jóváhagyva
9.3. Jegyzőkönyv az EU és Marokkó közötti euromediterrán megállapodáshoz a bővítést követően *** (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Ajánlás, amelynek tárgya javaslat tanácsi határozatra a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének megkötéséről [9649/2005 - COM(2004)0848 - C6-0200/2005 - 2004/0292(AVC)] - Külügyi Bizottság
Előadó: Elmar Brok (A6-0219/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 3. pont)
JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0308)
A Parlament hozzájárulását adja.
9.4. Jegyzőkönyv az EU és Tunézia közötti euromediterrán megállapodáshoz a bővítést követően *** (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Ajánlás, amelynek tárgya javaslat tanácsi határozatra az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából történő megkötéséről [9648/2005 - COM(2004)0736 - C6-0199/2005 - 2004/0265(AVC)] - Külügyi Bizottság
Előadó: Elmar Brok (A6-0220/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 4. pont)
JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0309)
A Parlament hozzájárulását adja.
9.5. Jegyzőkönyv az EU és Jordánia közötti euromediterrán megállapodáshoz a bővítést követően *** (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Ajánlás, amelynek tárgya javaslat tanácsi határozatra az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló, euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából történő megkötéséről [5092/2005 - COM(2004)0578 - C6-0202/2005 - 2004/0196(AVC)] - Külügyi Bizottság
Előadó: Elmar Brok (A6-0221/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 5. pont)
JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0310)
A Parlament hozzájárulását adja.
9.6. A nyersdohány piacának közös szervezése * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat tanácsi rendeletre a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló 2075/92/EGK rendelet módosításáról [COM(2005)0235 - C6-0193/2005 - 2005/0105(CNS)] - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Előadó: Joseph Daul (A6-0233/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 6. pont)
JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0311)
9.7. Az ökológiai termelés jelölése a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK rendelet módosításáról [COM(2005)0194 - C6-0140/2005 - 2005/0094(CNS)] - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Előadó: Joseph Daul (A6-0234/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 7. pont)
JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0312)
9.8. Az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítése és üzemeltetése ***I (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról [COM(2004)0477 - C6-0087/2004 - 2004/0156(COD)] - Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Barsi-Pataky Etelka (A6-0212/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 8. pont)
A BIZOTTSÁG JAVASLATA, MÓDOSÍTÁSOK és JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0313)
Felszólalások a szavazásról:
|
— |
Barsi-Pataky Etelka (előadó) szóbeli módosító javaslatot tett a 6., 7., 8. és 19. módosításhoz, amelyet elfogadtak. |
9.9. Megállapodás az EK és Libanon között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat tanácsi határozatra az Európai Közösség és a Libanoni Köztársaság között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás megkötéséről [COM(2005)0062 - C6-0059/2005 - 2005/0012(CNS)] - Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Paolo Costa (A6-0232/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 9. pont)
JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0314)
9.10. Megállapodás az EK és Grúzia között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat tanácsi határozatra az Európai Közösség és Grúzia között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás megkötéséről [COM(2005)0061 - C6-0060/2005 - 2005/0009(CNS)] - Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Paolo Costa (A6-0231/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 10. pont)
JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0315)
9.11. Halászati tevékenységekre vonatkozó információ és távérzékelő eszközök * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat tanácsi rendeletre a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről [COM(2004)0724 - C6-0187/2004 - 2004/0252(CNS)] - Halászati Bizottság
Előadó: Paulo Casaca (A6-0238/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 11. pont)
A BIZOTTSÁG JAVASLATA, MÓDOSÍTÁSOK és JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0316)
9.12. Megállapodás az EK és Albánia között az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat tanácsi határozatra az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás aláírásáról [COM(2004)0092 - C6-0053/2005 - 2004/0033(CNS)] - Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Ewa Klamt (A6-0214/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 12. pont)
JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0317)
9.13. Külső közösségi támogatásokban való részvétel * (az Eljárási Szabályzat 131. cikke) (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya jelentés a külső közösségi támogatásokban való részvételről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról [8977/2005 - C6-0156/2005 - 2005/0806(CNS)] - Fejlesztési Bizottság
Előadó: Michael Gahler (A6-0239/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 13. pont)
A BIZOTTSÁG JAVASLATA, MÓDOSÍTÁSOK és JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Egyetlen szavazással elfogadva (P6_TA(2005)0318)
9.14. Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelése ***II (szavazás)
Ajánlás második olvasatra, amelynek tárgya a Tanács közös álláspontja az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel [16075/1/2004 - C6-0128/2005 - 2003/0107(COD)] - Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Jonas Sjöstedt (A6-0236/2005)
(Minősített többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 14. pont)
A TANÁCS KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA
Módosítással jóváhagyottnak nyilvánítva (P6_TA(2005)0319)
9.15. PROGRESS-program ***I (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a Közösség PROGRESS foglalkoztatási és szociális szolidaritási programjának a létrehozásáról [COM(2004)0488 - C6-0092/2004 - 2004/0158(COD)] - Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Karin Jöns (A6-0199/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 15. pont)
A BIZOTTSÁG JAVASLATA
Módosított változatban jóváhagyva (P6_TA(2005)0320)
JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET
Elfogadva (P6_TA(2005)0320)
Felszólalások a szavazásról:
|
— |
Járóka Lívia szóbeli módosító javaslatokat terjesztett elő a 6. és a 23. módosításhoz; Karin Jöns (előadó) felszólalt ezekkel a módosító javaslatokkal kapcsolatban. Mivel több mint 37 képviselő a szóban forgó módosító javaslatok figyelembevételével szemben foglalt állást, azokat nem bocsátották szavazásra, |
|
— |
a szavazás végén az előadó megköszönte a Kibővített Unió (2007-2013) Politikai Kihívásaival és Költségvetési Eszközeivel Foglalkozó Ideiglenes Bizottság együttműködését. |
9.16. A textil- és ruhaipar jövője 2005 után (szavazás)
Jelentés a textil- és ruhaipar 2005 utáni jövőjéről [2004/2265(INI)] - Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Tokia Saïfi (A6-0193/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 16. pont)
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
Elfogadva (P6_TA(2005)0321)
Felszólalások a szavazásról:
|
— |
Pedro Guerreiro, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében szóbeli módosító javaslatot tett a 9. módosításhoz, amelyet elfogadtak. |
9.17. Határok nélküli televíziózás (szavazás)
Jelentés, amelynek tárgya a 97/36/EK irányelv által a 2001-2002 időszakra vonatkozóan módosított, „Határok nélküli televíziózásról” szóló 89/552/EGK irányelv 4. és 5. cikkének alkalmazása [2004/2236(INI)] - Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Henri Weber (A6-0202/2005)
(Egyszerű többség)
(A szavazás eredménye: I. melléklet, 17. pont)
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
Elfogadva (P6_TA(2005)0322)
10. A szavazáshoz fűzött indokolások
A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások:
A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolásokat az Eljárási Szabályzat 163. cikke (3) bekezdésének értelmében az ülésről készült szó szerinti jegyzőkönyvek tartalmazzák.
A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások:
Karin Jöns-jelentés - A6-0199/2005
|
— |
Hynek Fajmon |
Tokia Saïfi-jelentés - A6-0193/2005
|
— |
Alexander Stubb és Jörg Leichtfried |
11. A szavazatok helyesbítései
A szavazatok helyesbítései az alábbi weboldalon találhatók: „Séance en direct”, „Résultats des votes (appels nominaux) / Results of votes (Roll-call votes)”, valamint a 2I. melléklet nyomtatott változatában: „Név szerinti szavazások eredménye”.
Az Europarl weboldalon található elektronikus változat frissítése naponta történik, a szavazás napját követő legfeljebb kéthetes időszakban.
A szavazatok helyesbítéseinek listáját ezt követően lezárják, lefordítják és a Hivatalos Lapban közzéteszik.
(A 12.40-kor megszakított ülést 15.05-kor folytatják.)
ELNÖKSÉG: Luigi COCILOVO
alelnök
12. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása
Az előző ülés jegyzőkönyvét elfogadták.
13. A 2006-os pénzügyi év
A Tanács ismerteti az általános költségvetés tervezetét - A 2006-os pénzügyi év
Ivan Lewis (a Tanács soros elnöke) ismerteti a tervezetet.
Ezt a napirendi pontot lezárták.
14. Az Európai Unió általános költségvetése 2006-ra (vita)
Az Európai Unió általános költségvetése 2006-ra
Felszólal Janusz Lewandowski (a BUDG bizottság elnöke), Giovanni Pittella (a 2006. évi általános költségvetés előadója), Valdis Dombrovskis (a 2006. évi általános költségvetés előadója), Dalia Grybauskaitė (a Bizottság tagja), Laima Liucija Andrikienė, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Constanze Angela Krehl, a PSE képviselőcsoport nevében, Szent-Iványi István, az ALDE képviselőcsoport nevében, Helga Trüpel, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Esko Seppänen, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, és Lars Wohlin, az IND/DEM képviselőcsoport nevében.
ELNÖKSÉG: Dagmar ROTH-BEHRENDT
alelnök
Felszólal Wojciech Roszkowski, az UEN képviselőcsoport nevében, Sergej Kozlík, független, Margrietus van den Berg, Anne E. Jensen, Georgios Karatzaferis, Véronique De Keyser, Annemie Neyts-Uyttebroeck, David Martin, Nathalie Griesbeck, Katerina Batzeli, Jan Mulder, Teresa Riera Madurell, Jamila Madeira, Kyösti Tapio Virrankoski, Jutta D. Haug, Catherine Guy-Quint, Bogusław Liberadzki, Martine Roure, Lissy Gröner, Heinz Kindermann és Joseph Muscat.
A vitát berekesztik.
15. A 4/2005 sz. költségvetés-módosítási tervezet (szökőár) - A rugalmassági eszköz mobilizálása (szökőár) (vita)
Jelentés, amelynek tárgya az Európai Unió 4/2005 sz. költségvetés-módosítási tervezete a 2005-ös pénzügyi évre - III. szakasz - Bizottság (szökőár) [11220/2005 - C6-0239/2005 - 2005/2079(BUD)] - Költségvetési Bizottság
Előadó: Salvador Garriga Polledo (A6-0255/2005)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás 24. pontjával összhangban a szökőár sújtotta országok helyreállítási és újjáépítési segélyének érdekében a rugalmassági eszköz mobilizálásáról [SEC(2005)0548 - C6-0127/2005 - 2005/2083(ACI)] - Költségvetési Bizottság
Előadó: Reimer Böge (A6-0254/2005)
Salvador Garriga Polledo előterjeszti a jelentést (A6-0255/2005).
Reimer Böge előterjeszti a jelentést (A6-0254/2005).
Felszólal Nirj Deva (a DEVE bizottság véleményének előadója), Ingeborg Gräßle, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Catherine Guy-Quint, a PSE képviselőcsoport nevében, Kyösti Tapio Virrankoski, az ALDE képviselőcsoport nevében, Helga Trüpel, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Alessandro Battilocchio, független, Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, Anders Wijkman (a DEVE bizottság véleményének előadója) és Dalia Grybauskaitė (a Bizottság tagja).
A vitát berekesztik.
Szavazás: 2005.09.07-i jegyzőkönyv, 4.4. pont és 2005.09.07-i jegyzőkönyv, 4.1. pont.
(Az ülést 17.15-kor a kérdések órájának kezdetéig felfüggesztik, és 17.30-kor folytatják.)
ELNÖKSÉG: Sylvia-Yvonne KAUFMANN
alelnök
16. Kérdések órája (a Bizottsághoz intézett kérdések)
A Parlament számos, a Bizottsághoz intézett kérdést megvizsgál (B6-0330/2005).
Első rész
38. kérdés (Panagiotis Beglitis): A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó termékek kivitele.
Kovács László (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve Panagiotis Beglitis pótkérdésére.
39. kérdés (Seán Ó Neachtain): Kémprogramok az interneten.
Viviane Reding (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve Seán Ó Neachtain pótkérdésére.
A 40. kérdés tárgytalan, mivel a szerzője nincs jelen.
Második rész
41. kérdés (Nikolaos Vakalis): Pénzügyi tervek (2007-2013).
Dalia Grybauskaitė (a Bizottság tagja) válaszol a kérdésre, illetve Nikolaos Vakalis és David Martin pótkérdéseire.
42. kérdés (Justas Vincas Paleckis): Az egységes Európa eszméjét tápláló új fellépések és az EU kézzelfogható eredményeinek megismertetése a tagállamok polgáraival.
43. kérdés (Gay Mitchell): A D-terv.
Margot Wallström (a Bizottság alelnöke) válaszol a kérdésekre, illetve Justas Vincas Paleckis, Gay Mitchell, David Martin, Paul Rübig és Elmar Brok pótkérdéseire.
44. kérdés (Nils Lundgren): Az EU tájékoztatási stratégiája.
Margot Wallström válaszol a kérdésre, illetve Nils Lundgren, Elmar Brok és Jan Andersson pótkérdéseire.
45. kérdés (Bart Staes): Európai jogi keret a hulladékokkal kapcsolatos, határokon átnyúló bűnözéssel szembeni küzdelem érdekében.
Franco Frattini (a Bizottság alelnöke) válaszol a kérdésre, illetve Bart Staes pótkérdésére.
A 46. kérdés tárgytalan, mivel a szerzője nincs jelen.
47. kérdés (Sarah Ludford): „No fly lists”, azaz az Egyesült Államokba történő repülésből kitiltott személyek listái.
Franco Frattini válaszol a kérdésre, illetve Sophia in 't Veld (a szerző helyettese), Paul Rübig és Dimitrios Papadimoulis pótkérdéseire.
48. kérdés (Bernd Posselt): Európai rendőrakadémia és a külső határok ellenőrzése.
Franco Frattini válaszol a kérdésre, illetve Bernd Posselt pótkérdésére.
49. kérdés (Dimitrios Papadimoulis): Európai ügynökség az Európai Unió tagállamainak külső határain folytatott operatív együttműködés irányítására.
Franco Frattini válaszol a kérdésre, illetve Dimitrios Papadimoulis pótkérdésére.
50. kérdés (Claude Moraes): Az EUROPOL átláthatósága
Franco Frattini válaszol a kérdésre, illetve Claude Moraes és James Hugh Allister pótkérdéseire.
A 51. kérdés tárgytalan, mivel a szerzője nincs jelen.
Felszólal John Purvis a kérdések órájának lefolytatásáról.
52. kérdés (Joachim Wuermeling): A német vízumok ügye.
Franco Frattini válaszol a kérdésre, illetve Ewa Klamt (a szerző helyettese) és Manfred Weber pótkérdéseire.
A 53. kérdés tárgytalan, mivel a szerzője nincs jelen.
54. kérdés (Inger Segelström): A menekültkvóta újbóli bevezetése.
Franco Frattini válaszol a kérdésre, illetve Inger Segelström pótkérdésére.
A 55-94. kérdésekre írásban válaszolnak majd.
A Bizottsághoz intézett kérdések órája lezárva.
(A 19.10-kor megszakított ülést 21.00-kor folytatják.)
ELNÖKSÉG: Ingo FRIEDRICH
alelnök
17. A kiskorúak és az emberi méltóság védelme az audiovizuális és informatikai szolgáltatások versenyképességével összefüggésben ***I (vita)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat európai parlamenti és tanácsi ajánlásra az európai audiovizuális és informatikai ágazat versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról [COM(2004)0341 - C6-0029/2004 - 2004/0117(COD)] - Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Marielle De Sarnez (A6-0244/2005)
Felszólal Viviane Reding (a Bizottság tagja).
Marielle De Sarnez előterjeszti a jelentést.
Felszólal Roberta Angelilli (a LIBE bizottság véleményének előadója), Vasco Graça Moura, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Christa Prets, a PSE képviselőcsoport nevében, Alfonso Andria, az ALDE képviselőcsoport nevében, Michael Cramer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Konrad Szymański, az UEN képviselőcsoport nevében, Manolis Mavrommatis, Nikolaos Sifunakis, Ljudmila Novak, Aloyzas Sakalas, Luis Herrero-Tejedor, Laima Liucija Andrikienė és Viviane Reding.
A vitát berekesztik.
Szavazás: 2005.09.07-i jegyzőkönyv, 4.8. pont.
18. Hozzáadottérték-adó: 1. kötelezettségek egyszerűsítése, 2. egyablakos rendszer * (vita)
Jelentés, amelynek tárgya:
|
1. |
Javaslat tanácsi irányelvre a hozzáadottértékadó-kötelezettségek egyszerűsítése végett a 77/388/EGK irányelv módosításáról [COM(2004)0728 - C6-0024/2005 - 2004/0261(CNS)] |
|
2. |
Javaslat tanácsi rendeletre az 1798/2003/EK rendeletnek az igazgatási együttműködési megállapodások bevezetésének tekintetében történő módosításáról, az egyablakos ügyintézési tervezettel és a hozzáadottértékadó-visszatérítési eljárással összefüggésben [COM(2004)0728 - C6-0025/2005 - 2004/0262(CNS)] - Gazdasági és Monetáris Bizottság |
Előadó: Becsey Zsolt László (A6-0228/2005).
Felszólal Kovács László (a Bizottság tagja).
Becsey Zsolt László előterjeszti a jelentést.
Felszólal Antolín Sánchez Presedo, a PSE képviselőcsoport nevében, Margarita Starkevičiūtė, az ALDE képviselőcsoport nevében, és Kovács László.
A vitát berekesztik.
Szavazás: 2005.09.07-i jegyzőkönyv, 4.10. pont.
19. Gyógyszerkészítmények gyermekgyógyászati célú felhasználásra ***I (vita)
Jelentés, amelynek tárgya javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a gyógyszerkészítmények gyermekgyógyászati felhasználásáról, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról [COM(2004)0599 - C6-0159/2004 - 2004/0217(COD)] - Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Françoise Grossetête (A6-0247/2005).
Felszólal Günther Verheugen (a Bizottság alelnöke).
Françoise Grossetête előterjeszti a jelentést.
Felszólal Patrizia Toia (az ITRE bizottság véleményének előadója), John Bowis, a PPE-DE képviselőcsoport nevében, Dagmar Roth-Behrendt, a PSE képviselőcsoport nevében, Jules Maaten, az ALDE képviselőcsoport nevében, Hiltrud Breyer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében, Adamos Adamou, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében, Johannes Blokland, az IND/DEM képviselőcsoport nevében, Irena Belohorská, független, Miroslav Mikolášik, Anne Ferreira, Mojca Drčar Murko, Carl Schlyter, Jiří Maštálka, Kathy Sinnott, Jan Tadeusz Masiel, Frederika Brepoels, Genowefa Grabowska, Marios Matsakis, Vittorio Agnoletto, Thomas Ulmer, Evangelia Tzampazi, Frédérique Ries, Richard Seeber, Dorette Corbey, Holger Krahmer, Alexander Stubb, Hegyi Gyula, Mia De Vits, Lasse Lehtinen és Günther Verheugen.
A vitát berekesztik.
Szavazás: 2005.09.07-i jegyzőkönyv, 4.9. pont.
20. A következő ülés napirendje
A következő napi ülés napirendjét megállapították („Napirend” dokumentum 360.636/OJME).
21. Az ülés berekesztése
Az ülést 23.35-kor berekesztik.
Julian Priestley
főtitkár
Gérard Onesta
alelnök
JELENLÉTI ÍV
Aláírók:
Adamou, Agnoletto, Allister, Alvaro, Andersson, Andrejevs, Andria, Andrikienė, Angelilli, Antoniozzi, Arif, Arnaoutakis, Ashworth, Atkins, Attard-Montalto, Attwooll, Aubert, Audy, Auken, Ayala Sender, Aylward, Ayuso González, Bachelot-Narquin, Baco, Badia I Cutchet, Barón Crespo, Barsi-Pataky, Batten, Battilocchio, Batzeli, Bauer, Beaupuy, Beazley, Becsey, Beer, Beglitis, Belder, Belet, Belohorská, Bennahmias, Beňová, Berend, Berès, van den Berg, Berger, Berlato, Berlinguer, Bertinotti, Bielan, Birutis, Blokland, Bloom, Bobošíková, Böge, Bösch, Bonde, Bono, Bonsignore, Booth, Borghezio, Borrell Fontelles, Bourlanges, Bourzai, Bowis, Bowles, Bozkurt, Bradbourn, Braghetto, Mihael Brejc, Brepoels, Breyer, Březina, Brie, Brok, Brunetta, Budreikaitė, Bullmann, van den Burg, Bushill-Matthews, Busk, Busquin, Buzek, Cabrnoch, Calabuig Rull, Callanan, Camre, Capoulas Santos, Carlotti, Carlshamre, Carnero González, Carollo, Casa, Casaca, Cashman, Caspary, Castex, del Castillo Vera, Catania, Cavada, Cederschiöld, Cercas, Chatzimarkakis, Chichester, Chiesa, Chmielewski, Christensen, Chruszcz, Cirino Pomicino, Claeys, Clark, Cocilovo, Coelho, Cohn-Bendit, Corbett, Corbey, Cornillet, Correia, Costa, Cottigny, Coûteaux, Coveney, Cramer, Crowley, Marek Aleksander Czarnecki, Ryszard Czarnecki, D'Alema, Daul, Davies, de Brún, Degutis, Dehaene, De Keyser, Demetriou, De Michelis, Deprez, De Rossa, De Sarnez, Descamps, Désir, Deß, Deva, De Veyrac, De Vits, Díaz de Mera García Consuegra, Didžiokas, Díez González, Dillen, Dimitrakopoulos, Dionisi, Di Pietro, Dobolyi, Dombrovskis, Doorn, Douay, Dover, Doyle, Drčar Murko, Duchoň, Dührkop Dührkop, Duff, Duka-Zólyomi, Duquesne, Ebner, Ehler, Ek, El Khadraoui, Elles, Esteves, Estrela, Ettl, Eurlings, Jillian Evans, Jonathan Evans, Robert Evans, Fajmon, Falbr, Farage, Fatuzzo, Fava, Fazakas, Ferber, Fernandes, Fernández Martín, Anne Ferreira, Elisa Ferreira, Figueiredo, Fjellner, Flasarová, Flautre, Florenz, Foglietta, Fontaine, Ford, Fotyga, Fourtou, Fraga Estévez, Frassoni, Freitas, Friedrich, Fruteau, Gahler, Gaľa, García-Margallo y Marfil, García Pérez, Gargani, Garriga Polledo, Gaubert, Gauzès, Gawronski, Gentvilas, Geremek, Geringer de Oedenberg, Gibault, Gierek, Giertych, Gklavakis, Glante, Glattfelder, Goebbels, Goepel, Golik, Gollnisch, Gomes, Gomolka, Goudin, Genowefa Grabowska, Grabowski, Graça Moura, Graefe zu Baringdorf, Gräßle, de Grandes Pascual, Grech, Griesbeck, Gröner, de Groen-Kouwenhoven, Grosch, Grossetête, Gruber, Guardans Cambó, Guellec, Guerreiro, Guidoni, Gurmai, Guy-Quint, Gyürk, Hänsch, Hall, Hammerstein Mintz, Hamon, Handzlik, Hannan, Harangozó, Harbour, Harkin, Hasse Ferreira, Hassi, Hatzidakis, Haug, Heaton-Harris, Hedh, Hedkvist Petersen, Hegyi, Helmer, Henin, Hennicot-Schoepges, Hennis-Plasschaert, Herczog, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Honeyball, Hoppenstedt, Horáček, Howitt, Hudacký, Hudghton, Hughes, Hutchinson, Hybášková, Ibrisagic, Ilves, in 't Veld, Isler Béguin, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jäätteenmäki, Jałowiecki, Janowski, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jensen, Joan i Marí, Jöns, Jørgensen, Jonckheer, Jordan Cizelj, Juknevičienė, Jelko Kacin, Kaczmarek, Kallenbach, Kamall, Kamiński, Karas, Karatzaferis, Karim, Kasoulides, Kaufmann, Tunne Kelam, Kindermann, Kinnock, Kirkhope, Klamt, Klaß, Klich, Klinz, Knapman, Koch, Kohlíček, Konrad, Korhola, Kósáné Kovács, Koterec, Kozlík, Krahmer, Krarup, Krasts, Kratsa-Tsagaropoulou, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kristovskis, Krupa, Kuc, Kudrycka, Kuhne, Kušķis, Kusstatscher, Kuźmiuk, Lagendijk, Laignel, Lamassoure, Lambert, Lambrinidis, Lambsdorff, Landsbergis, Lang, Langen, Langendries, Laperrouze, La Russa, Lauk, Lavarra, Lax, Lechner, Le Foll, Lehideux, Lehne, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Jean-Marie Le Pen, Marine Le Pen, Fernand Le Rachinel, Lévai, Janusz Lewandowski, Liberadzki, Libicki, Lichtenberger, Lienemann, Liotard, Lipietz, Locatelli, Lombardo, Louis, Lucas, Lulling, Lundgren, Lynne, Maat, Maaten, McGuinness, McMillan-Scott, Madeira, Malmström, Manders, Maňka, Erika Mann, Thomas Mann, Manolakou, Markov, Marques, Martens, David Martin, Hans-Peter Martin, Martinez, Martínez Martínez, Masiel, Masip Hidalgo, Maštálka, Mastenbroek, Mathieu, Mato Adrover, Matsakis, Matsis, Matsouka, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Medina Ortega, Meijer, Méndez de Vigo, Menéndez del Valle, Meyer Pleite, Miguélez Ramos, Mikko, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Mölzer, Montoro Romero, Moraes, Moreno Sánchez, Morgan, Morgantini, Morillon, Moscovici, Mote, Mulder, Musacchio, Muscardini, Muscat, Musotto, Mussolini, Musumeci, Myller, Napoletano, Nassauer, Nattrass, Navarro, Newton Dunn, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Nicholson, Nicholson of Winterbourne, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Obiols i Germà, Özdemir, Olajos, Olbrycht, Ó Neachtain, Onesta, Onyszkiewicz, Oomen-Ruijten, Ortuondo Larrea, Őry, Ouzký, Oviir, Pack, Borut Pahor, Paleckis, Pálfi, Panayotopoulos-Cassiotou, Pannella, Panzeri, Papadimoulis, Papastamkos, Parish, Patrie, Peillon, Pęk, Alojz Peterle, Pflüger, Piecyk, Pieper, Pīks, Pinheiro, Pinior, Piotrowski, Pirilli, Piskorski, Pistelli, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Poignant, Pomés Ruiz, Portas, Posselt, Prets, Prodi, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Rapkay, Rasmussen, Remek, Reul, Reynaud, Ribeiro e Castro, Riera Madurell, Ries, Riis-Jørgensen, Rivera, Rizzo, Rogalski, Roithová, Romagnoli, Romeva i Rueda, Rosati, Roszkowski, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Roure, Rudi Ubeda, Rübig, Rühle, Rutowicz, Ryan, Sacconi, Saïfi, Sakalas, Salafranca Sánchez-Neyra, Salinas García, Salvini, Samaras, Samuelsen, Sánchez Presedo, dos Santos, Sartori, Saryusz-Wolski, Savary, Savi, Sbarbati, Schapira, Scheele, Schenardi, Schierhuber, Schlyter, Schmidt, Ingo Schmitt, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schroedter, Schulz, Schuth, Schwab, Seeber, Seeberg, Segelström, Seppänen, Siekierski, Sifunakis, Silva Peneda, Sinnott, Siwiec, Sjöstedt, Skinner, Škottová, Smith, Sommer, Sousa Pinto, Spautz, Speroni, Staes, Staniszewska, Starkevičiūtė, Šťastný, Stenzel, Sterckx, Stevenson, Stihler, Stockmann, Strejček, Strož, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Svensson, Swoboda, Szájer, Szejna, Szent-Iványi, Szymański, Tabajdi, Tajani, Takkula, Tannock, Tarabella, Tarand, Tatarella, Thomsen, Thyssen, Titford, Titley, Toia, Tomczak, Toubon, Toussas, Trakatellis, Trautmann, Triantaphyllides, Trüpel, Turmes, Tzampazi, Ulmer, Väyrynen, Vaidere, Vakalis, Valenciano Martínez-Orozco, Vanhecke, Van Hecke, Van Lancker, Van Orden, Varela Suanzes-Carpegna, Varvitsiotis, Vatanen, Vaugrenard, Ventre, Vergnaud, Vidal-Quadras Roca, de Villiers, Vincenzi, Virrankoski, Vlasák, Vlasto, Voggenhuber, Wallis, Walter, Watson, Henri Weber, Manfred Weber, Weiler, Weisgerber, Whitehead, Whittaker, Wieland, Wiersma, Wijkman, Wise, von Wogau, Wohlin, Janusz Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Wurtz, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zani, Zapałowski, Zappalà, Zatloukal, Ždanoka, Železný, Zieleniec, Zīle, Zimmer, Zingaretti, Zvěřina, Zwiefka
I. MELLÉKLET
A SZAVAZÁS EREDMÉNYE
Rövidítések és jelek magyarázata
|
+ |
elfogadva |
|
- |
elutasítva |
|
↓ |
tárgytalan |
|
V |
V |
|
NSz (..., ..., ...) |
név szerinti szavazás (mellette, ellene, tartózkodás) |
|
ESz (..., ..., ...) |
elektronikus szavazás (mellette, ellene, tartózkodás) |
|
rész |
részenkénti szavazás |
|
kül |
külön szavazás |
|
mód. |
módosítás |
|
MM |
megegyezéses módosítás |
|
MR |
megfelelő rész |
|
T |
törlő módosítás |
|
= |
azonos módosítások |
|
bek. |
bekezdés |
|
fr. bek. |
francia bekezdés |
|
preb. |
preambulumbekezdés |
|
ÁLL. IND |
állásfoglalási indítvány |
|
KÖZ. ÁLL. IND |
közös állásfoglalási indítvány |
|
TITK |
titkos szavazás |
1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációra irányuló kérelem - Az Európai Unióról szóló vita értékelésének szerkezete, témája és kerete
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
2. A Régiók Bizottságával való konzultációra irányuló kérelem - Az Európai Unióról szóló vita értékelésének szerkezete, témája és kerete
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
3. Jegyzőkönyv az EU és Marokkó közötti euromediterrán megállapodáshoz a bővítést követően ***
Jelentés: Elmar BROK (A6-0219/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
4. Jegyzőkönyv az EU és Tunézia közötti euromediterrán megállapodáshoz a bővítést követően ***
Jelentés: Elmar BROK (A6-0220/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
5. Jegyzőkönyv az EU és Jordánia közötti euromediterrán megállapodáshoz a bővítést követően ***
Jelentés: Elmar BROK (A6-0221/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
6. A nyersdohány piacának közös szervezése *
Jelentés: Joseph DAUL (A6-0233/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
NSz |
+ |
463, 27, 68 |
Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek
IND/DEM: zárószavazás
PPE-DE: zárószavazás
7. Az ökológiai termelés jelölése a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken *
Jelentés: Joseph DAUL (A6-0234/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
8. Az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítése és üzemeltetése ***I
Jelentés: BARSI-PATAKY Etelka (A6-0212/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
Egyéb
A jelentés előadója, Barsi-Pataky Etelka szóbeli módosító javaslatot tett a „ 2004-es árakon számított ”, illetve „ 2004-es árakon számítva ” szövegrész törlésére a jelentésben szereplő 6., 7., 8. és 19. módosításban. A módosító javaslatot elfogadták.
9. Megállapodás az EK és Libanon között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről *
Jelentés: Paolo COSTA (A6-0232/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
10. Megállapodás az EK és Grúzia között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről *
Jelentés: Paolo COSTA (A6-0231/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
11. Halászati tevékenységekre vonatkozó információ és távérzékelő eszközök *
Jelentés: Paulo CASACA (A6-0238/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
12. Megállapodás az EK és Albánia között az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról *
Jelentés: Ewa KLAMT (A6-0214/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
13. Külső közösségi támogatásokban való részvétel *
Jelentés: Michael GAHLER (A6-0239/2005)
|
Tárgy |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
egyetlen szavazás |
|
+ |
|
14. Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelése ***II
Ajánlás második olvasatra: Jonas SJÖSTEDT (A6-0236/2005)
|
Tárgy |
Mód. sz. |
Szerző |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
Az illetékes bizottság módosításai - tömbszavazás |
3-4 6-7 9-10 14 16-25 27 29-39 42-45 |
bizottság |
|
+ |
|
|
Az illetékes bizottság módosításai - külön szavazás |
1 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
2 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
5 |
bizottság |
kül/ESz |
- |
341, 269, 7 |
|
|
8 |
bizottság |
kül/ESz |
+ |
532, 91, 6 |
|
|
11 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
12 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
13 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
15 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
26 |
bizottság |
rész |
|
|
|
|
1 |
+ |
|
|||
|
2 |
- |
|
|||
|
28 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
40 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
41 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
46 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
47 |
bizottság |
kül |
- |
|
|
|
3. cikk, 8. pont |
48= 49= 50= |
PPE-DE PSE GUE/NGL |
|
+ |
|
Külön szavazásra irányuló kérelmek
PPE-DE: 1., 2., 5., 11., 12., 13., 15., 28., 40., 41., 46. és 47. mód.,
IND/DEM: 8. mód.
Kérelmek részenkénti szavazásra
PSE:
26. mód.
1. rész: (1) bekezdés 1. pontjában a teljes szöveg, kivéve: „és a bányatérség”
2. rész: ez a szövegrész
15. PROGRESS-program ***I
Jelentés: Karin JÖNS (A6-0199/2005)
|
Tárgy |
Mód. sz. |
Szerző |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
Az illetékes bizottság módosításai - tömbszavazás |
1-65 68-72 |
bizottság |
|
+ |
|
|
17. cikk, (1) bek. |
73 |
PPE-DE |
ESz |
- |
309, 331, 8 |
|
66 |
bizottság |
|
+ |
|
|
|
17. cikk, (2) bek. |
74 |
PPE-DE |
|
- |
|
|
67 |
bizottság |
|
+ |
|
|
|
szavazás: módosított javaslat |
|
+ |
|
||
|
szavazás: jogalkotási állásfoglalás |
|
+ |
|
||
Egyéb
Járóka Lívia szóbeli módosító javaslatokat tett a 6. és a 23. módosításokhoz, amelyeket elutasítottak.
16. A textil- és ruhaipar jövője 2005 után
Jelentés: Tokia SAÏFI (A6-0193/2005)
|
Tárgy |
Mód. sz. |
Szerző |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
(2) bekezdés |
bek. |
eredeti szöveg |
rész |
|
|
|
1 |
+ |
|
|||
|
2 |
+ |
|
|||
|
3 |
+ |
|
|||
|
(2) bekezdés után |
13 |
GUE/NGL |
NSz |
- |
122, 519, 10 |
|
(4) bekezdés után |
14 |
GUE/NGL |
NSz |
- |
162, 482, 7 |
|
(5) bekezdés |
bek. |
eredeti szöveg |
kül |
+ |
|
|
(11) bekezdés |
10 |
GUE/NGL |
rész |
|
|
|
1/ NSz |
+ |
408, 235, 10 |
|||
|
2/ NSz |
- |
77, 556, 20 |
|||
|
(11) bekezdés után |
15 |
GUE/NGL |
|
- |
|
|
(17) bekezdés után |
16 |
Verts/ALE |
|
- |
|
|
17 |
Verts/ALE |
|
+ |
|
|
|
(21) bekezdés |
3 |
PPE-DE |
|
+ |
|
|
(22) bekezdés |
4 |
PPE-DE |
|
+ |
|
|
(23) bekezdés |
8/jav. |
PPE-DE |
|
V |
|
|
5 |
PPE-DE |
|
+ |
|
|
|
(28) bekezdés |
6 |
PPE-DE |
|
+ |
|
|
11 |
GUE/NGL |
rész |
|
|
|
|
1/ NSz |
- |
277, 363, 13 |
|||
|
2/ESz |
- |
98, 534, 12 |
|||
|
(33) bekezdés |
bek. |
eredeti szöveg |
kül |
- |
|
|
(43) bekezdés |
bek. |
eredeti szöveg |
kül |
+ |
|
|
(44) bekezdés |
7 |
PPE-DE |
|
+ |
|
|
(50) bekezdés után |
1 |
COTTIGNY és mások |
NSz |
- |
165, 408, 80 |
|
B. preb. |
2 |
PPE-DE |
|
+ |
|
|
C. preb. |
9 |
GUE/NGL |
NSz |
+ |
503, 121, 26 szóban módosítva |
|
D. preb. |
bek. |
eredeti szöveg |
kül |
+ |
|
|
a H. preb. után |
12 |
GUE/NGL |
|
- |
|
|
szavazás: állásfoglalás (egészében) |
|
+ |
|
||
A 18. és a 19. módosítás törölve.
Guerreiro úr a GUE/NGL képviselőcsoport nevében módosító javaslatot tett a 9. módosításhoz:
|
C. |
megjegyzi, hogy a kvóták eltörlése a textil- és ruhaiparban súlyos következményekkel járhat ... (változatlanul marad). |
A módosító javaslatot elfogadták.
Kérelmek név szerinti szavazásra
PSE: 1. mód.
GUE/NGL: 9. és 10. mód., 11. mód., első rész, 13. és 14. mód.
Kérelmek részenkénti szavazásra
PSE, GUE/NGL
11. mód.
1. rész: a teljes szöveg, kivéve: „valamint a statisztikai hatások által érintett”
2. rész: a fenti szövegrész
10. mód.
1. rész:„tudomásul veszi az Európai Bizottság... a kínai textilexport korlátozásáról;”
2. rész:„ugyanakkor úgy véli, ... által jelzett kategóriákban ; ”
Verts/ALE
(2) bek.
1. rész: a teljes szöveg kivéve: „és arányos” és „a nagy textil- és ruhagyártó államok számára,”
2. rész:„és arányos”
3. rész:„a nagy textil- és ruhagyártó államok számára,”
Kérelem részenkénti szavazásra
GUE/NGL: D. preb.
Verts/ALE: (5) és (43) bek.
PSE: (33) bek.
Egyéb
A PPE-DE képviselőcsoport visszavonta 8/jav. módosítását.
17. Határok nélküli televíziózás
Jelentés: Henri WEBER (A5-0202/2005)
|
Tárgy |
Mód. sz. |
Szerző |
NSz, stb. |
Szavazat |
NSz/ESz - észrevételek |
|
(6) bekezdés után |
4 |
PSE |
NSz |
- |
283, 358, 9 |
|
(18) bekezdés |
5 |
ALDE |
|
+ |
|
|
(27) bekezdés |
6 |
ALDE |
|
- |
|
|
(28) bekezdés után |
3 |
PSE |
ESz |
+ |
348, 273, 9 |
|
(35) bekezdés után |
2 |
PSE |
|
+ |
|
|
(39) bekezdés után |
7 |
ALDE |
|
+ |
|
|
(42) bekezdés után |
8 |
PPE-DE |
|
+ |
|
|
3. bevezető hivatkozás után |
9= 1= |
PPE-DE PSE |
|
+ |
|
|
szavazás: állásfoglalás (egészében) |
|
+ |
|
||
Név szerinti szavazásra irányuló kérelmek
Verts/ALE: 4. mód
II. MELLÉKLET
NÉV SZERINTI SZAVAZÁS EREDMÉNYE
1. Daul-jelentés A6-0233/2005
Mellette: 463
ALDE: Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Carlshamre, Cavada, Chiesa, Cocilovo, Cornillet, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duquesne, Fourtou, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Karim, Klinz, Krahmer, Laperrouze, Lax, Lehideux, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Onyszkiewicz, Ortuondo Larrea, Pistelli, Prodi, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson
GUE/NGL: de Brún, Krarup, Liotard, Meijer, Portas, Sjöstedt, Svensson
IND/DEM: Belder, Blokland, Bonde, Borghezio, Coûteaux, Goudin, Louis, Lundgren, Salvini, Speroni, de Villiers, Wohlin
NI: Battilocchio, Belohorská, Claeys, Czarnecki Marek Aleksander, De Michelis, Dillen, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Mussolini, Romagnoli, Rutowicz, Schenardi, Vanhecke
PPE-DE: Andrikienė, Audy, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brunetta, Carollo, Casa, Caspary, Cederschiöld, Chmielewski, Cirino Pomicino, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dombrovskis, Doorn, Doyle, Duka-Zólyomi, Ebner, Esteves, Eurlings, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Florenz, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gargani, Gaubert, Gauzès, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gyürk, Handzlik, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Karas, Kasoulides, Kelam, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Langen, Langendries, Lehne, Lewandowski, Lulling, Maat, McGuinness, Mann Thomas, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Montoro Romero, Nassauer, Niebler, Novak, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Pack, Pálfi, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Peterle, Pieper, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Posselt, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt Ingo, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Siekierski, Silva Peneda, Spautz, Stenzel, Stubb, Sudre, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Vidal-Quadras Roca, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zimmerling, Zwiefka
PSE: Arif, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badía i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, Berès, Berlinguer, Bösch, Bono, Bozkurt, Bullmann, van den Burg, Calabuig Rull, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Keyser, De Rossa, Désir, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Estrela, Falbr, Fava, Fazakas, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Geringer de Oedenberg, Gierek, Goebbels, Grabowska, Gröner, Gruber, Guy-Quint, Hamon, Hasse Ferreira, Hedh, Hedkvist Petersen, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Koterec, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leichtfried, Lévai, Liberadzki, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martínez Martínez, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Moreno Sánchez, Moscovici, Napoletano, Navarro, Panzeri, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Prets, Rapkay, Reynaud, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Schapira, Scheele, Schulz, Sifunakis, Siwiec, Swoboda, Szejna, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Valenciano Martínez-Orozco, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Weber Henri, Weiler, Whitehead, Wiersma, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti
UEN: Angelilli, Aylward, Bielan, Didžiokas, Foglietta, Janowski, Kamiński, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Ó Neachtain, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Zīle
Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Hassi, Horáček, Hudghton, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Ždanoka
Ellene: 27
GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Brie, Catania, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Markov, Maštálka, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Remek, Rizzo, Seppänen, Strož, Triantaphyllides, Wurtz
NI: Mote
PSE: Evans Robert, Haug, Howitt, Kuhne
Tartózkodás: 68
IND/DEM: Batten, Bloom, Booth, Clark, Farage, Giertych, Grabowski, Knapman, Krupa, Nattrass, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Titford, Tomczak, Whittaker, Wise, Zapałowski, Železný
NI: Allister, Baco, Bobošíková, Helmer, Kozlík
PPE-DE: Ashworth, Atkins, Bowis, Bradbourn, Bushill-Matthews, Cabrnoch, Callanan, Chichester, Deva, Dover, Duchoň, Fajmon, Graça Moura, Harbour, Heaton-Harris, Jałowiecki, Kamall, Kirkhope, Landsbergis, McMillan-Scott, Ouzký, Parish, Purvis, Seeberg, Škottová, Stevenson, Strejček, Sumberg, Tannock, Van Orden, Vlasák, Zahradil, Zvěřina
PSE: Andersson, van den Berg, Ettl, Honeyball, Moraes, Muscat, Myller, Segelström, Skinner, Stihler
UEN: Fotyga
A szavazatok helyesbítései
|
Mellette: |
John Attard-Montalto |
|
Ellene: |
Hélène Goudin, Nils Lundgren, Lars Wohlin |
2. Saïfi-jelentés A6-0193/2005
Mellette: 122
ALDE: Toia
GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Krarup, Liotard, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Morgantini, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wurtz, Zimmer
IND/DEM: Borghezio, Giertych, Grabowski, Krupa, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Salvini, Speroni, Tomczak, Zapałowski
NI: Claeys, Dillen, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Mölzer, Mussolini, Romagnoli, Schenardi, Vanhecke
PPE-DE: Salafranca Sánchez-Neyra, Ventre
PSE: Arif, Berès, Bono, Bourzai, Castex, Corbett, Cottigny, De Keyser, Désir, Douay, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Fruteau, Guy-Quint, Hamon, Kreissl-Dörfler, Laignel, Le Foll, Lienemann, Moscovici, Muscat, Navarro, Poignant, Roure, Savary, Scheele, Trautmann, Vaugrenard, Vergnaud, Weber Henri
Verts/ALE: Aubert, Beer, Bennahmias, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schmidt, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Voggenhuber, Ždanoka
Ellene: 519
ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Carlshamre, Cavada, Chatzimarkakis, Cocilovo, Cornillet, Costa, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Laperrouze, Lax, Lehideux, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Ortuondo Larrea, Oviir, Pannella, Pistelli, Prodi, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Schuth, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson
IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Bonde, Booth, Clark, Coûteaux, Farage, Goudin, Karatzaferis, Knapman, Louis, Lundgren, Nattrass, Sinnott, Titford, de Villiers, Whittaker, Wise, Wohlin, Železný
NI: Allister, Battilocchio, Bobošíková, Czarnecki Marek Aleksander, Czarnecki Ryszard, De Michelis, Helmer, Masiel, Rutowicz
PPE-DE: Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brok, Brunetta, Bushill-Matthews, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Cirino Pomicino, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Eurlings, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Florenz, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gargani, Gaubert, Gauzès, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Pálfi, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Peterle, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt Ingo, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Spautz, Šťastný, Stenzel, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Tannock, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zimmerling, Zvěřina, Zwiefka
PSE: Andersson, Arnaoutakis, Attard-Montalto, Ayala Sender, Badía i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bozkurt, van den Burg, Busquin, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Cercas, Christensen, Corbey, Correia, D'Alema, De Rossa, Díez González, Dobolyi, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ford, García Pérez, Geringer de Oedenberg, Gierek, Glante, Goebbels, Golik, Gomes, Grabowska, Grech, Gröner, Gruber, Gurmai, Hänsch, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hedh, Hedkvist Petersen, Hegyi, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kristensen, Kuc, Kuhne, Lambrinidis, Lavarra, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lévai, Liberadzki, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mikko, Moraes, Moreno Sánchez, Myller, Napoletano, Pahor, Paleckis, Panzeri, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Prets, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Schapira, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Tzampazi, Valenciano Martínez-Orozco, Vincenzi, Walter, Weiler, Whitehead, Wiersma, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti
UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Camre, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kamiński, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Ó Neachtain, Pirilli, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle
Verts/ALE: Auken, Breyer
Tartózkodás: 10
ALDE: Chiesa
GUE/NGL: Portas
NI: Baco, Belohorská, Kozlík, Mote
PSE: De Vits, El Khadraoui, Van Lancker
Verts/ALE: Schlyter
A szavazatok helyesbítései
|
Mellette: |
Marie-Arlette Carlotti |
3. Saïfi-jelentés A6-0193/2005
Mellette: 162
ALDE: Chiesa, Fourtou, Toia
GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Krarup, Liotard, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Morgantini, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wurtz, Zimmer
IND/DEM: Bonde, Borghezio, Coûteaux, Giertych, Grabowski, Krupa, Louis, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Salvini, Speroni, Tomczak, Zapałowski
NI: Allister, Baco, Claeys, Dillen, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Mölzer, Mussolini, Romagnoli, Schenardi, Vanhecke
PPE-DE: Audy, Daul, Descamps, De Veyrac, Florenz, Gaubert, Gauzès, Grossetête, Guellec, Mathieu, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Sudre, Vlasto
PSE: Arif, Berès, Bono, Bourzai, Castex, Cottigny, Désir, De Vits, Douay, El Khadraoui, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Fruteau, Guy-Quint, Hamon, Hegyi, Kreissl-Dörfler, Laignel, Le Foll, Lienemann, Moscovici, Navarro, Peillon, Poignant, Reynaud, Roure, Savary, Schapira, Scheele, Trautmann, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Weber Henri
UEN: Angelilli, Berlato, Bielan, Camre, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kamiński, La Russa, Libicki, Muscardini, Pirilli, Roszkowski, Szymański, Tatarella
Verts/ALE: Aubert, Beer, Bennahmias, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka
Ellene: 482
ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Carlshamre, Cavada, Chatzimarkakis, Cocilovo, Cornillet, Costa, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Laperrouze, Lax, Lehideux, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Ortuondo Larrea, Oviir, Pannella, Pistelli, Prodi, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Schuth, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson
IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Clark, Farage, Karatzaferis, Knapman, Lundgren, Nattrass, Sinnott, Titford, de Villiers, Whittaker, Wise, Wohlin, Železný
NI: Battilocchio, Bobošíková, Czarnecki Marek Aleksander, Czarnecki Ryszard, De Michelis, Helmer, Masiel, Rutowicz
PPE-DE: Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brok, Brunetta, Bushill-Matthews, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Cirino Pomicino, Coelho, Coveney, Dehaene, Demetriou, Deß, Deva, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Elles, Esteves, Eurlings, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gargani, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Pálfi, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Peterle, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt Ingo, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Spautz, Šťastný, Stenzel, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Tannock, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zimmerling, Zvěřina, Zwiefka
PSE: Andersson, Arnaoutakis, Attard-Montalto, Ayala Sender, Badía i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, van den Berg, Berger, Berlinguer, Bösch, Bozkurt, van den Burg, Busquin, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, D'Alema, De Keyser, De Rossa, Díez González, Dobolyi, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ford, García Pérez, Geringer de Oedenberg, Gierek, Glante, Goebbels, Golik, Gomes, Grabowska, Grech, Gröner, Gruber, Gurmai, Hänsch, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kristensen, Kuc, Kuhne, Lambrinidis, Lavarra, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lévai, Liberadzki, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mikko, Moraes, Moreno Sánchez, Muscat, Myller, Napoletano, Obiols i Germà, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Prets, Rapkay, Rasmussen, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Tzampazi, Valenciano Martínez-Orozco, Vincenzi, Walter, Weiler, Whitehead, Wiersma, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti
UEN: Aylward, Crowley, Didžiokas, Krasts, Kristovskis, Ó Neachtain, Vaidere, Zīle
Tartózkodás: 7
IND/DEM: Goudin
NI: Belohorská, Kozlík, Mote
PPE-DE: Ventre
Verts/ALE: Auken, Breyer
A szavazatok helyesbítései
|
Mellette: |
Marie-Arlette Carlotti, Philippe de Villiers |
4. Saïfi-jelentés A6-0193/2005
Mellette: 408
ALDE: Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Carlshamre, Cavada, Chatzimarkakis, Chiesa, Cocilovo, Cornillet, Costa, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Laperrouze, Lax, Lehideux, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Ortuondo Larrea, Oviir, Pannella, Pistelli, Prodi, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Schuth, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson
GUE/NGL: Adamou, Bertinotti, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Krarup, Liotard, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wurtz, Zimmer
IND/DEM: Borghezio, Giertych, Grabowski, Karatzaferis, Krupa, Pęk, Salvini, Speroni, Tomczak, Zapałowski
NI: Claeys, Czarnecki Marek Aleksander, Czarnecki Ryszard, Dillen, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Masiel, Mölzer, Mussolini, Romagnoli, Rutowicz, Schenardi, Vanhecke
PPE-DE: Andrikienė, Antoniozzi, Audy, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Braghetto, Brejc, Brepoels, Brok, Brunetta, Buzek, Carollo, Casa, Caspary, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chmielewski, Cirino Pomicino, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dombrovskis, Doorn, Doyle, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Esteves, Eurlings, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Florenz, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gargani, Gauzès, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gyürk, Handzlik, Hatzidakis, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Karas, Kasoulides, Kelam, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, Lulling, Maat, McGuinness, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Nassauer, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Pack, Pálfi, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Peterle, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt Ingo, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Spautz, Šťastný, Stenzel, Sudre, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zimmerling, Zwiefka
PSE: Arif, Berès, Bono, Bourzai, Carlotti, Castex, Christensen, Cottigny, Désir, De Vits, Douay, Ferreira Anne, Fruteau, Guy-Quint, Hamon, Herczog, Jørgensen, Kinnock, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Laignel, Le Foll, Lienemann, Navarro, Patrie, Peillon, Poignant, Reynaud, Roure, Savary, Schapira, Thomsen, Trautmann, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Weber Henri
UEN: Camre
Verts/ALE: Aubert, Beer, Bennahmias, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka
Ellene: 235
ALDE: Alvaro
IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Clark, Coûteaux, Farage, Goudin, Knapman, Louis, Lundgren, Nattrass, Piotrowski, Rogalski, Sinnott, Titford, de Villiers, Whittaker, Wise, Wohlin, Železný
NI: Battilocchio, Bobošíková, De Michelis, Helmer
PPE-DE: Ashworth, Atkins, Beazley, Bowis, Bradbourn, Březina, Bushill-Matthews, Cabrnoch, Callanan, Chichester, Deva, Dover, Duchoň, Elles, Fajmon, Hannan, Harbour, Heaton-Harris, Kamall, Kirkhope, McMillan-Scott, Nicholson, Ouzký, Parish, Purvis, Sartori, Seeberg, Škottová, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sumberg, Tannock, Van Orden, Vlasák, Zahradil, Zvěřina
PSE: Andersson, Arnaoutakis, Attard-Montalto, Ayala Sender, Badía i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bozkurt, van den Burg, Busquin, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carnero González, Casaca, Cashman, Cercas, Corbett, Corbey, Correia, D'Alema, De Keyser, De Rossa, Díez González, Dobolyi, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ford, García Pérez, Geringer de Oedenberg, Gierek, Glante, Goebbels, Golik, Gomes, Grabowska, Grech, Gröner, Gruber, Gurmai, Hänsch, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hedh, Hedkvist Petersen, Hegyi, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Kindermann, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kuc, Kuhne, Lambrinidis, Lavarra, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lévai, Liberadzki, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mikko, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Obiols i Germà, Pahor, Paleckis, Panzeri, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Prets, Rapkay, Rasmussen, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Titley, Tzampazi, Valenciano Martínez-Orozco, Vincenzi, Walter, Weiler, Whitehead, Wiersma, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti
UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kamiński, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Ó Neachtain, Pirilli, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle
Verts/ALE: Auken, Breyer
Tartózkodás: 10
GUE/NGL: Agnoletto
IND/DEM: Bonde
NI: Allister, Baco, Belohorská, Kozlík, Mote
PPE-DE: Ventre
PSE: Bullmann, Ferreira Elisa
A szavazatok helyesbítései
|
Mellette: |
Poul Nyrup Rasmussen |
5. Saïfi-jelentés A6-0193/2005
Mellette: 77
ALDE: Chiesa
GUE/NGL: Adamou, Bertinotti, Brie, Catania, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kohlíček, Markov, Maštálka, Meyer Pleite, Morgantini, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Remek, Rizzo, Seppänen, Strož, Triantaphyllides, Uca, Wurtz, Zimmer
IND/DEM: Borghezio, Giertych, Grabowski, Karatzaferis, Salvini, Speroni, Zapałowski
NI: Claeys, Dillen, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Mölzer, Mussolini, Romagnoli, Schenardi, Vanhecke
PPE-DE: Bachelot-Narquin, Sartori
PSE: Arif, Berès, Bono, Bourzai, Carlotti, Castex, Cottigny, Désir, De Vits, Douay, Ferreira Anne, Fruteau, Guy-Quint, Hamon, Laignel, Le Foll, Lienemann, Moscovici, Navarro, Patrie, Peillon, Poignant, Reynaud, Roure, Savary, Schapira, Trautmann, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Weber Henri
Ellene: 556
ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Carlshamre, Cavada, Chatzimarkakis, Cocilovo, Cornillet, Costa, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Laperrouze, Lax, Lehideux, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Ortuondo Larrea, Oviir, Pannella, Pistelli, Prodi, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Schuth, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson
IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Bonde, Booth, Clark, Coûteaux, Farage, Goudin, Knapman, Krupa, Louis, Lundgren, Nattrass, Piotrowski, Rogalski, Sinnott, Titford, de Villiers, Whittaker, Wise, Wohlin, Železný
NI: Battilocchio, Bobošíková, Czarnecki Marek Aleksander, Czarnecki Ryszard, De Michelis, Helmer, Masiel, Rutowicz
PPE-DE: Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brok, Brunetta, Bushill-Matthews, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Cirino Pomicino, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Elles, Esteves, Eurlings, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Florenz, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gargani, Gaubert, Gauzès, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Pálfi, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Peterle, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt Ingo, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Spautz, Šťastný, Stenzel, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Tannock, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Vatanen, Ventre, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zimmerling, Zvěřina, Zwiefka
PSE: Andersson, Arnaoutakis, Ayala Sender, Badía i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bozkurt, van den Burg, Busquin, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carnero González, Casaca, Cashman, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, D'Alema, De Keyser, De Rossa, Díez González, Dobolyi, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ford, García Pérez, Geringer de Oedenberg, Gierek, Glante, Goebbels, Golik, Gomes, Grabowska, Grech, Gröner, Gruber, Gurmai, Hänsch, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hedh, Hedkvist Petersen, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Lambrinidis, Lavarra, Lehtinen, Leinen, Lévai, Liberadzki, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mikko, Moraes, Moreno Sánchez, Muscat, Myller, Napoletano, Obiols i Germà, Pahor, Paleckis, Panzeri, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Prets, Rapkay, Rasmussen, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rouček, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Tzampazi, Valenciano Martínez-Orozco, Vincenzi, Walter, Weiler, Whitehead, Wiersma, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti
UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Camre, Crowley, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kamiński, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Ó Neachtain, Pirilli, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle
Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Bennahmias, Breyer, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka
Tartózkodás: 20
GUE/NGL: Agnoletto, de Brún, Kaufmann, Krarup, Liotard, Meijer, Portas, Sjöstedt, Svensson
IND/DEM: Pęk
NI: Allister, Baco, Belohorská, Kozlík, Mote
PSE: Bullmann, Ferreira Elisa, Hegyi, Leichtfried
UEN: Didžiokas
6. Saïfi-jelentés A6-0193/2005
Mellette: 277
ALDE: Chiesa, Toia
GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Markov, Maštálka, Meyer Pleite, Morgantini, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Remek, Rizzo, Seppänen, Strož, Triantaphyllides, Uca, Wurtz, Zimmer
IND/DEM: Borghezio, Coûteaux, Giertych, Grabowski, Karatzaferis, Krupa, Louis, Salvini, Speroni, de Villiers, Zapałowski
NI: Battilocchio, Claeys, De Michelis, Dillen, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Mölzer, Mussolini, Romagnoli, Schenardi
PPE-DE: Dehaene, Dimitrakopoulos, Gklavakis, Hatzidakis, Kratsa-Tsagaropoulou, Mato Adrover, Matsis, Mavrommatis, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Samaras, Thyssen
PSE: Arif, Arnaoutakis, Attard-Montalto, Ayala Sender, Badía i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, van den Burg, Busquin, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Keyser, De Rossa, Désir, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Geringer de Oedenberg, Gierek, Glante, Goebbels, Golik, Gomes, Grabowska, Grech, Gröner, Gruber, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hegyi, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Jöns, Kindermann, Kinnock, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lévai, Liberadzki, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mikko, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Prets, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Trautmann, Tzampazi, Valenciano Martínez-Orozco, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Whitehead, Wiersma, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti
Verts/ALE: Aubert, Beer, Bennahmias, Breyer, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schmidt, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka
Ellene: 363
ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Carlshamre, Cavada, Chatzimarkakis, Cocilovo, Cornillet, Costa, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Laperrouze, Lax, Lehideux, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Ortuondo Larrea, Oviir, Pannella, Pistelli, Prodi, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Schuth, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson
IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Clark, Farage, Goudin, Knapman, Lundgren, Nattrass, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Titford, Tomczak, Whittaker, Wise, Wohlin, Železný
NI: Bobošíková, Czarnecki Marek Aleksander, Czarnecki Ryszard, Helmer, Masiel, Rutowicz
PPE-DE: Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brok, Brunetta, Bushill-Matthews, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Cirino Pomicino, Coelho, Coveney, Daul, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Elles, Esteves, Eurlings, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gargani, Gaubert, Gauzès, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mauro, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Pálfi, Parish, Peterle, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt Ingo, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Spautz, Šťastný, Stenzel, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Tannock, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Vatanen, Ventre, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zimmerling, Zvěřina, Zwiefka
PSE: Andersson, Christensen, Hedh, Hedkvist Petersen, Ilves, Jørgensen, Kristensen, Segelström, Thomsen, Titley
UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Camre, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kamiński, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Ó Neachtain, Pirilli, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle
Verts/ALE: Auken
Tartózkodás: 13
GUE/NGL: Krarup, Liotard, Meijer, Sjöstedt, Svensson
IND/DEM: Bonde
NI: Allister, Baco, Belohorská, Kozlík, Mote, Vanhecke
Verts/ALE: Schlyter
A szavazatok helyesbítései
|
Ellene: |
Poul Nyrup Rasmussen |
7. Saïfi-jelentés A6-0193/2005
Mellette: 165
ALDE: Cornillet, Deprez, Ries
GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Krarup, Liotard, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Morgantini, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Remek, Rizzo, Seppänen, Sjöstedt, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wurtz, Zimmer
IND/DEM: Bonde, Giertych, Grabowski, Pęk, Zapałowski
NI: Battilocchio, Belohorská, De Michelis, Mussolini
PSE: Arif, Arnaoutakis, Attard-Montalto, Batzeli, Beglitis, Beňová, Berès, Berger, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, van den Burg, Busquin, Carlotti, Casaca, Castex, Corbett, Corbey, Cottigny, D'Alema, De Keyser, De Rossa, Désir, De Vits, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Falbr, Fava, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, Golik, Gomes, Grabowska, Grech, Gröner, Gruber, Guy-Quint, Hamon, Harangozó, Haug, Hegyi, Herczog, Hughes, Hutchinson, Kósáné Kovács, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Leichtfried, Leinen, Lévai, Lienemann, Locatelli, Maňka, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Matsouka, Mikko, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Pinior, Pittella, Poignant, Prets, Reynaud, Rosati, Rothe, Roure, Sakalas, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Sifunakis, Siwiec, Sousa Pinto, Stockmann, Swoboda, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Trautmann, Tzampazi, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Weber Henri, Xenogiannakopoulou
UEN: Camre
Verts/ALE: Bennahmias, Hassi, Joan i Marí, Kusstatscher, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Schlyter, Schmidt, Schroedter, Trüpel
Ellene: 408
ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Carlshamre, Chatzimarkakis, Cocilovo, Costa, Davies, Degutis, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Laperrouze, Lax, Lehideux, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Ortuondo Larrea, Oviir, Pannella, Pistelli, Prodi, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Schuth, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson
IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Borghezio, Clark, Farage, Goudin, Karatzaferis, Knapman, Krupa, Lundgren, Nattrass, Piotrowski, Rogalski, Salvini, Sinnott, Speroni, Titford, Tomczak, Whittaker, Wise, Wohlin, Železný
NI: Bobošíková, Claeys, Czarnecki Marek Aleksander, Czarnecki Ryszard, Dillen, Helmer, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Masiel, Mölzer, Rutowicz, Schenardi, Vanhecke
PPE-DE: Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brok, Brunetta, Bushill-Matthews, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Cirino Pomicino, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Eurlings, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Florenz, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gargani, Gauzès, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Liese, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Pálfi, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Peterle, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt Ingo, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Spautz, Šťastný, Stenzel, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Tannock, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Vatanen, Ventre, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zimmerling, Zvěřina, Zwiefka
PSE: Andersson, van den Berg, Christensen, Evans Robert, Glante, Goebbels, Hedh, Hedkvist Petersen, Honeyball, Howitt, Ilves, Jørgensen, Kinnock, Kristensen, Kuc, Lehtinen, McAvan, Martin David, Mastenbroek, Moraes, Rapkay, Rasmussen, Rouček, Segelström, Skinner, Stihler, Thomsen, Titley, Whitehead, Wiersma, Wynn, Zingaretti
UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kamiński, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Ó Neachtain, Pirilli, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle
Verts/ALE: Auken, Breyer
Tartózkodás: 80
ALDE: Cavada, Chiesa, Toia
IND/DEM: Coûteaux, Louis, de Villiers
NI: Allister, Baco, Kozlík, Mote, Romagnoli
PSE: Ayala Sender, Badía i Cutchet, Barón Crespo, Berlinguer, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carnero González, Cashman, Cercas, Correia, Díez González, Fazakas, García Pérez, Geringer de Oedenberg, Gierek, Gurmai, Hänsch, Hasse Ferreira, Kindermann, Koterec, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kuhne, Liberadzki, Madeira, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Moreno Sánchez, Obiols i Germà, Piecyk, Pleguezuelos Aguilar, Riera Madurell, Roth-Behrendt, Sacconi, Salinas García, Sánchez Presedo, Szejna, Valenciano Martínez-Orozco, Walter, Weiler, Yañez-Barnuevo García, Zani
Verts/ALE: Aubert, Beer, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Jonckheer, Kallenbach, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Rühle, Smith, Staes, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka
8. Saïfi-jelentés A6-0193/2005
Mellette: 503
ALDE: Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Cavada, Chiesa, Cocilovo, Cornillet, Costa, Davies, Degutis, Deprez, De Sarnez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Jäätteenmäki, Juknevičienė, Kacin, Karim, Laperrouze, Lax, Lehideux, Lynne, Matsakis, Morillon, Newton Dunn, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Ortuondo Larrea, Oviir, Pannella, Pistelli, Prodi, Ries, Schuth, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Toia, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson
GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Markov, Maštálka, Meyer Pleite, Morgantini, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Remek, Rizzo, Seppänen, Strož, Triantaphyllides, Uca, Wurtz, Zimmer
IND/DEM: Coûteaux, Giertych, Grabowski, Karatzaferis, Louis, Piotrowski, Salvini, Speroni, de Villiers, Zapałowski
NI: Battilocchio, Belohorská, Czarnecki Marek Aleksander, De Michelis, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Masiel, Mölzer, Mussolini, Romagnoli, Schenardi
PPE-DE: Andrikienė, Antoniozzi, Audy, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Becsey, Belet, Berend, Braghetto, Brejc, Brepoels, Brok, Brunetta, Buzek, Carollo, del Castillo Vera, Chmielewski, Cirino Pomicino, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dombrovskis, Doorn, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Esteves, Eurlings, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gargani, Gaubert, Gauzès, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gyürk, Handzlik, Hatzidakis, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hoppenstedt, Hudacký, Itälä, Iturgaiz Angulo, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Karas, Kasoulides, Kelam, Klamt, Klaß, Koch, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lehne, Lewandowski, Liese, Lulling, Maat, McGuinness, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Nassauer, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Olbrycht, Őry, Pack, Pálfi, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Peterle, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Posselt, Queiró, Rack, Radwan, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt Ingo, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Siekierski, Silva Peneda, Sommer, Spautz, Šťastný, Stenzel, Sudre, Surján, Szájer, Tajani, Thyssen, Toubon, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Vatanen, Ventre, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wieland, von Wogau, Wojciechowski, Wortmann-Kool, Wuermeling, Záborská, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zimmerling, Zwiefka
PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Attard-Montalto, Ayala Sender, Badía i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, van den Burg, Busquin, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Keyser, De Rossa, Désir, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Geringer de Oedenberg, Glante, Golik, Gomes, Grabowska, Grech, Gröner, Gruber, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hedh, Hedkvist Petersen, Hegyi, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Jöns, Kindermann, Kinnock, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lévai, Liberadzki, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mikko, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Obiols i Germà, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Prets, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Trautmann, Tzampazi, Valenciano Martínez-Orozco, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Whitehead, Wiersma, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti
UEN: Camre, Pirilli
Verts/ALE: Beer, Bennahmias, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka
Ellene: 121
ALDE: Alvaro, Busk, Carlshamre, Chatzimarkakis, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jensen, Klinz, Krahmer, Maaten, Malmström, Manders, Mulder, Riis-Jørgensen, Samuelsen
IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Clark, Farage, Goudin, Knapman, Krupa, Lundgren, Nattrass, Pęk, Rogalski, Titford, Tomczak, Whittaker, Wise, Wohlin, Železný
NI: Czarnecki Ryszard, Helmer, Rutowicz
PPE-DE: Ashworth, Atkins, Beazley, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Březina, Bushill-Matthews, Cabrnoch, Callanan, Casa, Caspary, Cederschiöld, Chichester, Deva, Dover, Doyle, Duchoň, Elles, Fajmon, Fjellner, Florenz, Gahler, Gaľa, García-Margallo y Marfil, Hannan, Harbour, Heaton-Harris, Hökmark, Hybášková, Ibrisagic, Kamall, Kirkhope, Konrad, McMillan-Scott, Montoro Romero, Nicholson, Ouzký, Parish, Pieper, Pomés Ruiz, Purvis, Seeberg, Škottová, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sumberg, Tannock, Van Orden, Vlasák, Wijkman, Zahradil, Zvěřina
PSE: Christensen, Goebbels, Ilves, Jørgensen, Kristensen, Thomsen
UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Crowley, Didžiokas, Foglietta, Janowski, Kamiński, Krasts, Kristovskis, La Russa, Libicki, Muscardini, Ó Neachtain, Roszkowski, Szymański, Tatarella, Vaidere, Zīle
Verts/ALE: Auken
Tartózkodás: 26
ALDE: Neyts-Uyttebroeck
GUE/NGL: Krarup, Liotard, Meijer, Portas, Sjöstedt, Svensson
IND/DEM: Bonde, Borghezio
NI: Allister, Baco, Bobošíková, Claeys, Dillen, Kozlík, Mote, Vanhecke
PPE-DE: Jałowiecki, Oomen-Ruijten, Zieleniec
PSE: Gierek, Rapkay, Titley
UEN: Fotyga
Verts/ALE: Aubert, Breyer
A szavazatok helyesbítései
|
Mellette: |
Cristiana Muscardini, Roberta Angelilli, Salvatore Tatarella, Sergio Berlato, Romano Maria La Russa |
|
Ellene: |
Poul Nyrup Rasmussen |
9. Weber-jelentés A6-0202/2005
Mellette: 283
ALDE: Chiesa, Toia
GUE/NGL: Adamou, Agnoletto, Bertinotti, Brie, Catania, de Brún, Figueiredo, Flasarová, Guerreiro, Guidoni, Henin, Kaufmann, Kohlíček, Krarup, Liotard, Markov, Maštálka, Meijer, Meyer Pleite, Morgantini, Musacchio, Papadimoulis, Pflüger, Portas, Remek, Rizzo, Seppänen, Strož, Svensson, Triantaphyllides, Uca, Wurtz, Zimmer
IND/DEM: Bonde, Coûteaux, Giertych, Grabowski, Krupa, Louis, Pęk, Piotrowski, Rogalski, Tomczak, de Villiers, Zapałowski
NI: Battilocchio, Belohorská, De Michelis, Mussolini
PPE-DE: Florenz, Toubon, Ventre, Wortmann-Kool
PSE: Andersson, Arif, Arnaoutakis, Attard-Montalto, Ayala Sender, Badía i Cutchet, Barón Crespo, Batzeli, Beglitis, Beňová, Berès, van den Berg, Berger, Berlinguer, Berman, Bösch, Bono, Bourzai, Bozkurt, Bullmann, van den Burg, Busquin, Calabuig Rull, Capoulas Santos, Carlotti, Carnero González, Casaca, Cashman, Castex, Cercas, Christensen, Corbett, Corbey, Correia, Cottigny, D'Alema, De Keyser, De Rossa, Désir, De Vits, Díez González, Dobolyi, Douay, El Khadraoui, Estrela, Ettl, Evans Robert, Falbr, Fava, Fazakas, Fernandes, Ferreira Anne, Ferreira Elisa, Ford, Fruteau, García Pérez, Geringer de Oedenberg, Gierek, Glante, Goebbels, Golik, Gomes, Grabowska, Grech, Gröner, Gruber, Gurmai, Guy-Quint, Hänsch, Hamon, Harangozó, Hasse Ferreira, Haug, Hedh, Hedkvist Petersen, Hegyi, Herczog, Honeyball, Howitt, Hughes, Hutchinson, Ilves, Jöns, Jørgensen, Kindermann, Kinnock, Kósáné Kovács, Koterec, Krehl, Kreissl-Dörfler, Kristensen, Kuc, Kuhne, Laignel, Lambrinidis, Lavarra, Le Foll, Lehtinen, Leichtfried, Leinen, Lévai, Liberadzki, Lienemann, Locatelli, McAvan, Madeira, Maňka, Mann Erika, Martin David, Martínez Martínez, Masip Hidalgo, Mastenbroek, Matsouka, Medina Ortega, Menéndez del Valle, Miguélez Ramos, Mikko, Moraes, Moreno Sánchez, Moscovici, Muscat, Myller, Napoletano, Navarro, Obiols i Germà, Pahor, Paleckis, Panzeri, Patrie, Peillon, Piecyk, Pinior, Pittella, Pleguezuelos Aguilar, Poignant, Prets, Rapkay, Rasmussen, Reynaud, Riera Madurell, Rosati, Roth-Behrendt, Rothe, Rouček, Roure, Sacconi, Sakalas, Salinas García, Sánchez Presedo, dos Santos, Savary, Schapira, Scheele, Schulz, Segelström, Sifunakis, Siwiec, Skinner, Sousa Pinto, Stihler, Stockmann, Swoboda, Szejna, Tabajdi, Tarabella, Tarand, Thomsen, Titley, Trautmann, Tzampazi, Valenciano Martínez-Orozco, Van Lancker, Vaugrenard, Vergnaud, Vincenzi, Walter, Weber Henri, Weiler, Whitehead, Wiersma, Wynn, Xenogiannakopoulou, Yañez-Barnuevo García, Zani, Zingaretti
UEN: Didžiokas, Krasts, Vaidere, Zīle
Verts/ALE: Aubert, Auken, Beer, Bennahmias, Breyer, Cohn-Bendit, Cramer, Evans Jillian, Flautre, Frassoni, Graefe zu Baringdorf, de Groen-Kouwenhoven, Hammerstein Mintz, Hassi, Horáček, Hudghton, Isler Béguin, Joan i Marí, Jonckheer, Kallenbach, Kusstatscher, Lagendijk, Lambert, Lichtenberger, Lipietz, Lucas, Özdemir, Onesta, Romeva i Rueda, Rühle, Schlyter, Schmidt, Schroedter, Smith, Staes, Trüpel, Turmes, Voggenhuber, Ždanoka
Ellene: 358
ALDE: Alvaro, Andrejevs, Andria, Attwooll, Beaupuy, Birutis, Bourlanges, Bowles, Budreikaitė, Busk, Carlshamre, Cavada, Chatzimarkakis, Cocilovo, Cornillet, Costa, Davies, Degutis, Deprez, Drčar Murko, Duff, Duquesne, Ek, Fourtou, Gentvilas, Geremek, Gibault, Griesbeck, Guardans Cambó, Hall, Harkin, Hennis-Plasschaert, in 't Veld, Jäätteenmäki, Jensen, Juknevičienė, Kacin, Karim, Klinz, Krahmer, Laperrouze, Lax, Lehideux, Lynne, Maaten, Malmström, Manders, Matsakis, Morillon, Mulder, Newton Dunn, Neyts-Uyttebroeck, Nicholson of Winterbourne, Onyszkiewicz, Ortuondo Larrea, Oviir, Pannella, Pistelli, Prodi, Ries, Riis-Jørgensen, Samuelsen, Schuth, Staniszewska, Starkevičiūtė, Sterckx, Szent-Iványi, Takkula, Väyrynen, Van Hecke, Virrankoski, Wallis, Watson
IND/DEM: Batten, Belder, Blokland, Bloom, Booth, Clark, Farage, Karatzaferis, Knapman, Nattrass, Sinnott, Titford, Whittaker, Wise, Železný
NI: Allister, Bobošíková, Claeys, Czarnecki Marek Aleksander, Czarnecki Ryszard, Dillen, Helmer, Lang, Le Pen Jean-Marie, Le Pen Marine, Le Rachinel, Masiel, Mölzer, Mote, Romagnoli, Rutowicz, Schenardi, Vanhecke
PPE-DE: Andrikienė, Antoniozzi, Ashworth, Atkins, Audy, Bachelot-Narquin, Barsi-Pataky, Bauer, Beazley, Becsey, Belet, Berend, Böge, Bonsignore, Bowis, Bradbourn, Braghetto, Brejc, Brepoels, Březina, Brunetta, Bushill-Matthews, Buzek, Cabrnoch, Callanan, Carollo, Casa, Caspary, del Castillo Vera, Cederschiöld, Chichester, Chmielewski, Cirino Pomicino, Coelho, Coveney, Daul, Dehaene, Demetriou, Descamps, Deß, Deva, De Veyrac, Díaz de Mera García Consuegra, Dimitrakopoulos, Dombrovskis, Doorn, Dover, Doyle, Duchoň, Duka-Zólyomi, Ebner, Ehler, Elles, Esteves, Eurlings, Fajmon, Fatuzzo, Ferber, Fernández Martín, Fjellner, Fontaine, Fraga Estévez, Freitas, Friedrich, Gahler, Gaľa, Galeote Quecedo, García-Margallo y Marfil, Gargani, Gaubert, Gauzès, Gklavakis, Glattfelder, Goepel, Gomolka, Graça Moura, Gräßle, de Grandes Pascual, Grosch, Grossetête, Guellec, Gyürk, Handzlik, Hannan, Harbour, Hatzidakis, Heaton-Harris, Hennicot-Schoepges, Herranz García, Herrero-Tejedor, Hieronymi, Higgins, Hökmark, Hoppenstedt, Hudacký, Hybášková, Ibrisagic, Itälä, Iturgaiz Angulo, Jałowiecki, Járóka, Jarzembowski, Jeggle, Jordan Cizelj, Kaczmarek, Kamall, Karas, Kasoulides, Kelam, Kirkhope, Klamt, Klaß, Koch, Konrad, Kratsa-Tsagaropoulou, Kudrycka, Kušķis, Kuźmiuk, Lamassoure, Landsbergis, Langen, Langendries, Lauk, Lechner, Lehne, Lewandowski, Lulling, Maat, McGuinness, McMillan-Scott, Mann Thomas, Marques, Martens, Mathieu, Mato Adrover, Matsis, Mauro, Mavrommatis, Mayer, Mayor Oreja, Méndez de Vigo, Mikolášik, Millán Mon, Mitchell, Montoro Romero, Nassauer, Nicholson, Niebler, van Nistelrooij, Novak, Olajos, Olbrycht, Oomen-Ruijten, Őry, Ouzký, Pack, Pálfi, Panayotopoulos-Cassiotou, Papastamkos, Parish, Peterle, Pieper, Pīks, Pinheiro, Piskorski, Pleštinská, Podestà, Podkański, Poettering, Pomés Ruiz, Posselt, Purvis, Queiró, Rack, Radwan, Reul, Ribeiro e Castro, Roithová, Rudi Ubeda, Rübig, Saïfi, Salafranca Sánchez-Neyra, Samaras, Sartori, Saryusz-Wolski, Schierhuber, Schmitt Ingo, Schmitt Pál, Schnellhardt, Schöpflin, Schröder, Schwab, Seeber, Seeberg, Siekierski, Silva Peneda, Škottová, Sommer, Šťastný, Stenzel, Stevenson, Strejček, Stubb, Sturdy, Sudre, Sumberg, Surján, Szájer, Tajani, Tannock, Thyssen, Trakatellis, Ulmer, Vakalis, Van Orden, Vatanen, Vernola, Vidal-Quadras Roca, Vlasák, Vlasto, Weber Manfred, Weisgerber, Wijkman, von Wogau, Wojciechowski, Wuermeling, Záborská, Zahradil, Zaleski, Zappalà, Zatloukal, Zieleniec, Zimmerling, Zvěřina, Zwiefka
UEN: Angelilli, Aylward, Berlato, Bielan, Camre, Crowley, Foglietta, Fotyga, Janowski, Kamiński, La Russa, Libicki, Muscardini, Ó Neachtain, Roszkowski, Szymański, Tatarella
Tartózkodás: 9
IND/DEM: Borghezio, Goudin, Lundgren, Salvini, Speroni, Wohlin
NI: Baco, Kozlík
UEN: Kristovskis
ELFOGADOTT SZÖVEGEK
P6_TA(2005)0308
Jegyzőkönyv az EU és Marokkó közötti euromediterrán megállapodáshoz a bővítést követően ***
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (9649/2005 - COM(2004)0848 - C6-0200/2005 - 2004/0292(AVC))
(Hozzájárulási eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0848) (1), |
|
— |
tekintettel a Tanács szövegére (9649/2005), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával és 310. cikkével összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0200/2005), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0219/2005), |
|
1. |
hozzájárul a jegyzőkönyv megkötéséhez; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Marokkói Királyság kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TA(2005)0309
Jegyzőkönyv az EU és Tunézia közötti euromediterrán megállapodáshoz a bővítést követően ***
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (9648/2005 - COM(2004)0736 - C6-0199/2005 - 2004/0265(AVC))
(Hozzájárulási eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0736) (1), |
|
— |
tekintettel a Tanács szövegére (9648/2005), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával és 310. cikkével összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0199/2005), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0220/2005), |
|
1. |
hozzájárul a jegyzőkönyv megkötéséhez; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Tunéziai Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TA(2005)0310
Jegyzőkönyv az EU és Jordánia közötti euromediterrán megállapodáshoz a bővítést követően ***
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló, euromediterrán megállapodás jegyzőkönyvének a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (5092/2005 - COM(2004)0578 - C6-0202/2005 - 2004/0196(AVC))
(Hozzájárulási eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0578) (1), |
|
— |
tekintettel a Tanács szövegére (5092/2005), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával és 310. cikkével összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0202/2005), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0221/2005), |
|
1. |
hozzájárul a jegyzőkönyv megkötéséhez; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Jordán Hasimita Királyság kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TA(2005)0311
A nyersdohány piacának közös szervezése *
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló 2075/92/EGK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2005)0235 - C6-0193/2005 - 2005/0105(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0235) (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0193/2005), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 43. cikke (1) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0233/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a Bizottság javaslatát; |
|
2. |
felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; |
|
3. |
felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TA(2005)0312
Az ökológiai termelés jelölése a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken *
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2005)0194 - C6-0140/2005 - 2005/0094(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0194) (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0140/2005), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 43. cikke (1) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0234/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a Bizottság javaslatát; |
|
2. |
felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; |
|
3. |
felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TA(2005)0313
Az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítése és üzemeltetése ***I
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0477 - C6-0087/2004 - 2004/0156(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0477) (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 156. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0087/2004), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0212/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; |
|
2. |
rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban foglalt, a 2006. utáni időszakra vonatkozó előirányzatok a többéves pénzügyi keretprogrammal kapcsolatos döntéstől függenek; |
|
3. |
felhívja a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keretprogram elfogadását követően adott esetben terjesszen elő javaslatot a program pénzügyi referenciaösszegének kiigazítására; |
|
4. |
felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja javaslatát, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni; |
|
5. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TC1-COD(2004)0156
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2005. szeptember 6-án került elfogadásra az európai műholdas rádiónavigációs program kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósításáról szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
|
(1) |
Az európai műholdas rádiónavigációs politika végrehajtása jelenleg a GALILEO és az EGNOS programokon keresztül történik. |
|
(2) |
A GALILEO program célja az első, egész világra kiterjedő, kimondottan polgári célra tervezett rádiónavigációs és helymeghatározási rendszer létrehozása. |
|
(3) |
Az EGNOS program célja az amerikai GPS és az orosz GLONASS jelek kiterjedtebb földrajzi területen történő erősítése a nagyobb megbízhatóság érdekében. A program független a GALILEO-tól, és kiegészíti azt. |
|
(4) |
Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság folyamatosan támogatták a GALILEO programot. |
|
(5) |
A GALILEO program olyan technológiára épül, amelynek célja az európai polgárok életminőségének a javítása számos területen. A program különösen jól illeszkedik a közlekedéspolitika keretébe, amelyet a Bizottság „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: az igazság pillanata” című fehér könyvében mutat be, többek között a teherszállítást, az infrastruktúrák díjait és a közúti biztonságot illetően. |
|
(6) |
Ez a program az egyik prioritást élvező projekt a Bizottság által javasolt növekedési kezdeményezés keretében, amelyet a Tanács jóváhagyott. Ugyancsak az egyik fő ágát képezi a jövőbeni európai űrprogramnak, amint azt a „Világűr: a bővülő Unió új európai határai - Az európai űrpolitika végrehajtását szolgáló cselekvési program” című bizottsági fehér könyv említi. |
|
(7) |
A GALILEO program egy meghatározási, egy fejlesztési, egy kiépítési és egy üzemeltetési szakaszból áll. A kiépítési szakasznak 2006-ban kell megkezdődnie és az üzemeltetési szakasszal való kétéves együttfutást követően 2010-ban kell lezárulnia. Az üzemeltetési szakasz 2008-ban indul meg, és a rendszernek 2010-re teljesen üzemképesnek kell lennie. |
|
(8) |
A meghatározási és a fejlesztési szakasz a program kutatásra szánt részét képezi, és e szakaszokat jelentős mértékben a transzeurópai hálózatok közösségi költségvetése finanszírozta. |
|
(9) |
A közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló,1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelet (3) kialakította a közösségi projektekhez kapcsolódóan - így például a műholdas helymeghatározási és navigációs rendszerek esetében - alkalmazandó közösségi pénzügyi finanszírozás szabályait. |
|
(10) |
A GALILEO program fejlesztési szakaszának megvalósítására a 2002. május 21-i 876/2002/EK tanácsi rendelet (4) létrehozta a Galileo Közös Vállalkozást. |
|
(11) |
Az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendelet (5) létrehozta az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) Ellenőrző Hatóságot (a továbbiakban: Ellenőrző Hatóság). |
|
(12) |
A programok folytatásának a biztosításához gondoskodni kell a kiépítési és az üzemeltetési szakasz finanszírozásáról. |
|
(13) |
Tekintettel a Tanács által kifejezett szándékra, hogy a közfinanszírozást az egyharmadára korlátozza a kiépítési szakaszban, valamint a jelenlegi pénzügyi tervben már szereplő hozzájárulások fényében, a kiépítési szakaszhoz a közösségi költségvetésből történő hozzájárulás céljára a következő pénzügyi terv keretében mintegy [500] millió euró összeget kell biztosítani. |
|
(14) |
Ugyanakkor, tekintettel a műholdas rádiónavigációs piac és az ilyen szolgáltatások értékesítésének sajátos jellegére, valamint ezek rendelkezésre állásának a garantálására a közszféra érdekében, szükséges lesz kivételes közfinanszírozási hozzájárulást biztosítani az üzemeltetési szakasz első éveiben. A 2002. március 25-26-i, valamint a 2004. március 8-9-i ülésein elfogadott következtetéseiben a Tanács egyébként kifejezetten előirányozta közösségi alapok felhasználását az üzemeltetési szakasz finanszírozásában. A szükséges közösségi finanszírozás előre becsülhető összege mintegy [500] millió euró. |
|
(15) |
Ennek következtében a közösségi költségvetés terhére 1 milliárd euró összegű tételt kell előirányozni a programok kiépítési és üzemeltetési szakaszainak finanszírozására a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra a közösségi költségvetésben lévő önálló költségvetési tétellel, ami által lehetővé válik, hogy a finanszírozást a költségvetési hatóság a különböző programszakaszok határidőinek teljesítéséhez rendelje . |
|
(16) |
Abban az esetben, ha a Közösség akár közvetlen, akár közvetett módon a fent említett költségvetési előirányzatot meghaladó pénzügyi garanciákra vállal kötelezettséget, ezen kötelezettségvállalásokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hatályos költségvetési szabályoknak megfelelően jóvá kell hagynia. |
|
(17) |
Abban az esetben, ha a Közösség által akár közvetlen, akár közvetett módon vállalt felelősség pénzügyi fedezete a fent említett költségvetési előirányzatot meghaladja, ezen felelősségvállalást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hatályos költségvetési szabályoknak megfelelően jóvá kell hagynia. |
|
(18) |
A kiépítési és üzemeltetési szakaszokban a rendszer megépítését, majd később kezelését egy, a 1321/2004/EK rendelettel létrehozott Ellenőrző Hatóság felügyelete alatt működő, a magánszektorba tartozó koncessziós jogosultra bízzák. |
|
(19) |
A kiépítési és üzemeltetési szakaszhoz történő közösségi hozzájárulás visszafizetésének biztosítása érdekében nyereségmegosztási mechanizmust kell létrehozni. |
|
(20) |
A koncesszió jogosultjának joga van a rendszerelemekre vonatkozó engedélyek és szellemi tulajdonjogok hasznosításából származó bevételekhez, a rendszerelemek tulajdonjoga azonban az Ellenőrző Hatóságnál marad. |
|
(21) |
Az Ellenőrző Hatóság feladatai közé tartozik az európai műholdas rádiónavigációs programokra rendelkezésre bocsátott források kezelése, valamint e programok átfogó pénzügyi gazdálkodásának felügyelete a közpénzek felhasználásának optimalizálása érdekében. Ezenkívül az Ellenőrző Hatóság elvégzi azokat a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, amelyekkel a Bizottság bízza meg az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (6) 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint. Tekintettel a programok különleges jellegére, az Európai Parlamentnek - költségvetési szerepének betöltése érdekében - megfigyelői státust kell biztosítani az Ellenőrző Hatóság igazgatási tanácsában. |
|
(22) |
Az Európai Közösségek kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2007-2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat rendelkezik az európai GNSS műholdas navigációs rendszer számára biztosított támogatásról. |
|
(23) |
A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat az európai kis- és középvállalkozások közösségi finanszírozási támogatással történő, innovációfejlesztésbe való bevonásáról is rendelkezik, ami hozzájárul majd az európai GNSS műholdas navigációs rendszer kifejlesztéséhez. |
|
(24) |
A GALILEO program olyannyira érett fázisba került, hogy ma már jelentős mértékben túlhaladta egy egyszerű kutatási terv kereteit. Ebből adódóan indokolt egy különös jogalaphoz kötni, amely inkább megfelel az igényeknek és a jó pénzügyi igazgatás követelményeinek. |
|
(25) |
Egy ilyen műholdas rádiónavigációs infrastruktúra létrehozása olyan projekt, amely egyértelműen meghaladja bármely tagállam önálló technikai és pénzügyi képességeit. A GALILEO és az EGNOS programok ezért teljes mértékben megfelelnek a szubszidiaritás elvének, mivel e tekintetben a közösségi szint jelenti a fellépés legmegfelelőbb szintjét. Mindez példa arra a többletértékre, amelyet Európa teremthet, amennyiben egyértelműen meghatározott célok és források állnak rendelkezésére. |
|
(26) |
E rendelet a programok kiépítési és üzemeltetési szakaszaira egy olyan pénzügyi keretet hoz létre, amely a költségvetési hatóság számára a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (7) 33. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Ez a rendelet meghatározza a GALILEO és az EGNOS európai műholdas rádiónavigációs programok (a továbbiakban: a programok) kiépítési (2006-2010) és üzemeltetési (2008-tól kezdődő) szakaszaihoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás módozatait.
2. cikk
A programokhoz e rendelet szerint nyújtott közösségi hozzájárulást az alábbi tevékenységek társfinanszírozásának céljából kell biztosítani:
|
a) |
a kiépítési szakaszhoz tartozó tevékenységek, beleértve a műholdak megépítését és felbocsátását, valamint a földi infrastruktúra teljes kiépítését; |
|
b) |
amennyiben szükséges, az üzemeltetési szakasz beindításával kapcsolatos első tevékenységsorozatot, beleértve a műholdakból és az azok működésével összefüggő földi állomásokból álló infrastruktúra irányítását, valamint e rendszer karbantartását és folyamatos tökéletesítését. |
3. cikk
A 2. cikkben foglalt intézkedések végrehajtásához szükséges becsült pénzügyi keret [1 milliárd euró] a 2007. január 1-jével kezdődő 7 éves időszakra .
Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a vonatkozó pénzügyi terv keretei között engedélyezi.
4. cikk
Abban az esetben, ha a Közösség akár közvetlen, akár közvetett módon a 3. cikkben említett költségvetési előirányzatot meghaladó pénzügyi garanciákra vállal kötelezettséget, beleértve a koncessziós szerződést, ezen kötelezettségvállalásokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hatályos költségvetési szabályoknak megfelelően jóvá kell hagynia.
5. cikk
Abban az esetben, ha a Közösség által akár közvetlen, akár közvetett módon vállalt felelősség pénzügyi fedezete a 3. cikkben említett költségvetési előirányzatot meghaladja, beleértve a koncessziós szerződést, ezen felelősségvállalást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hatályos költségvetési szabályoknak megfelelően jóvá kell hagynia.
6. cikk
A kiépítési és üzemeltetési szakaszhoz történő közösségi hozzájárulás visszafizetésének biztosítása érdekében nyereségmegosztási mechanizmust kell létrehozni.
7. cikk
A koncesszió jogosultjának joga van a rendszerelemekre vonatkozó engedélyek és szellemi tulajdonjogok hasznosításából származó bevételekhez, a rendszerelemek tulajdonjoga azonban az Ellenőrző Hatóságnál marad.
8. cikk
Az Ellenőrző Hatóság az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja és az 1321/2004/EK rendelet szerint gondoskodik a programok rendelkezésére bocsátott közösségi hozzájárulási alapok felhasználásának irányításáról és ellenőrzéséről.
Tekintettel a programok különleges jellegére, az Európai Parlamentnek - költségvetési szerepének betöltése érdekében - megfigyelői státust kell biztosítani az Ellenőrző Hatóság igazgatási tanácsában.
A közösségi hozzájárulás finanszírozásához szükséges működési célú előirányzatokat az 1321/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjával összhangban egy megállapodás révén kell az Ellenőrző Hatóság rendelkezésére bocsátani. A költségvetési hatóságot tájékoztatni kell a megállapodástervezetről annak parafálása előtt.
Az éves finanszírozási megállapodás alapján rendelkezésre bocsátott összeget az EU költségvetési eljárásának keretében kell meghatározni, figyelembe véve az Ellenőrző Hatóság munkaprogramját - amelyet annak igazgatási tanácsa hagy jóvá - az 1321/2004/EK rendelet 6. cikkében előírt eljárás szerint és a hatályos pénzügyi terv keretein belül .
Valamennyi megállapodásnak rögzítenie kell különösen az Ellenőrző Hatóságra bízott alapok kezelésének általános feltételeit.
9. cikk
A Bizottság ügyel arra, hogy amikor az Ellenőrző Hatóság végrehajtja az e rendelet szerint finanszírozott intézkedéseket, a Közösség pénzügyi érdekei megfelelő védelmet élvezzenek a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek megelőzését célzó intézkedések által, hatékony ellenőrzések elvégzése és a jogcím nélkül kifizetett összegek visszatérítése által, valamint, amikor szabálytalanságokat állapítanak meg, hatékony, arányos és elrettentő szankciók által, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (8), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9) és az 1073/1999/EK parlamenti és tanácsi rendelettel (10).
Az e rendelet szerint finanszírozott közösségi intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében rögzített szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy szerződéses kötelezettségnek a megsértése, amely valamely gazdasági szereplő cselekvéséből vagy mulasztásából ered, és amelynek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, indokolatlan kiadási tétel formájában.
Az e rendeletből következő szerződéseknek és megállapodásoknak, valamint a részt vevő harmadik országokkal kötött megállapodásoknak, rendelkezniük kell különösen az Ellenőrző Hatóság vagy a Bizottság, vagy bármely felhatalmazott képviselőjük általi felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék általi - szükség esetén a helyszínen elvégzendő - pénzügyi ellenőrzésekről.
10. cikk
Az előzetes költségvetési tervezet bemutatásakor a Bizottság minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a programok végrehajtásáról. 2007-ben félidős értékelést kell készíteni, hogy az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatást kapjon addig megvalósult előrelépésről.
11. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt ...-ban/-ben, ...-án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 221., 2005.9.8., 28. o.
(2) Az Európai Parlament 2005. szeptember 6-i álláspontja.
(3) HL L 228., 1995.9.23., 1. o. A legutóbb az 1159/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 16. o.) módosított rendelet.
(4) HL L 138., 2002.5.28., 1. o.
(5) HL L 246., 2004.7.20., 1. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) HL C 172., 1999.6.18., 1. o.
(8) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.
P6_TA(2005)0314
Megállapodás az EK és Libanon között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről *
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Libanoni Köztársaság között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0062 - C6-0059/2005 - 2005/0012(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2005)0062 (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 80. cikke (2) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdése első mondatára, |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0059/2005), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0232/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a megállapodás megkötését; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Libanoni Köztársaság kormányának és parlamentjének. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TA(2005)0315
Megállapodás az EK és Grúzia között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről *
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és Grúzia között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2005)0061 - C6-0060/2005 - 2005/0009(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2005)0061) (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 80. cikke (2) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdése első mondatára, |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0060/2005), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0231/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a megállapodás megkötését; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Grúzia kormányának és parlamentjének. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TA(2005)0316
Halászati tevékenységekre vonatkozó információ és távérzékelés *
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2004)0724 - C6-0187/2004 - 2004/0252(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0724) (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0187/2004), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0238/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a Bizottság javaslatát módosított formájában; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján; |
|
3. |
felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; |
|
4. |
felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát; |
|
5. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
|
A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG |
A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI |
|
1. módosítás |
|
|
(5) preambulumbekezdés |
|
|
(5) Az elektronikus adatrögzítés és jelentéstétel, valamint a távérzékelés területén az utóbbi években több kísérleti projektet is elvégeztek. Ezek a projektek megalapozottnak és költséghatékonynak bizonyultak. |
(5) Az elektronikus adatrögzítés és jelentéstétel, valamint a távérzékelés területén a tagállamok és egyéb országok az utóbbi években több kísérleti projektet is elvégeztek. Az ilyen jellegű figyelőeszközökön még számos módosítást kell végrehajtani ahhoz, hogy végső következtetéseket lehessen levonni a használatukkal kapcsolatban. |
|
2. módosítás |
|
|
1. cikk, (1) bekezdés |
|
|
(1) Egy közösségi hajó parancsnoka elektronikusan rögzíti a halászati tevékenységre vonatkozó információkat, amelyeket a közösségi jog értelmében a hajónaplóba is köteles bejegyezni, majd elektronikus úton eljuttatja azokat az illetékes hatóságoknak . |
(1) A közösségi hajó parancsnoka elektronikusan rögzíti a halászati tevékenységre vonatkozó azon információkat, amelyeket a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (2) értelmében a hajónaplóba is köteles bejegyezni, majd elektronikus úton eljuttatja azokat az illetékes hatóságnak/hatóságoknak. Ezen eljárás révén a hajó parancsnoka mentesül azon kötelezettség alól, hogy ezen információkat papíron rögzítse. |
|
3. módosítás |
|
|
1. cikk, (4a) bekezdés (új) |
|
|
|
(4a) Az e cikk rendelkezéseinek megfelelően összegyűjtött adatokat tudományos kutatás céljából rendelkezésre kell bocsátani, azonban ezek az adatok nem tartalmazhatnak érzékeny vagy titkos kereskedelmi információt, és a parancsnokok által elektronikusan rögzített és továbbított minden adat tekintetében a titoktartást biztosítani kell. |
|
4. módosítás |
|
|
2. cikk, (1a) bekezdés (új) |
|
|
|
(1a) A közösségi ügynökségek munkájuk végzése céljából felhasználhatják a képeket, és azokat a lehető legszélesebb körben megosztják. |
|
5. módosítás |
|
|
2. cikk, (2a) bekezdés (új) |
|
|
|
(2a) A Bizottság részletes finanszírozási tervet készít a pénzügyi forrásokról, a teljes költségről, és ezeknek a Közösség és a tagállamok közötti megoszlásáról. |
|
6. módosítás |
|
|
2. cikk, (2b) bekezdés (új) |
|
|
|
(2b) A Közösség pénzügyi támogatást nyújt a nemzeti hatóságoknak és a halászoknak a felszerelés vásárlása, üzembe helyezése és a külön képzés biztosítása céljából. |
|
7. módosítás |
|
|
2. cikk, (2c) bekezdés (új) |
|
|
|
(2c) A projekt hatékonyságának növelése és a rendszer által nyújtott összes lehetőség kihasználása céljából a Közösség a többfunkciós megközelítésen keresztül bővíti a célokat és a felhasználási módokat. |
|
8. módosítás |
|
|
2a. cikk (új) |
|
|
|
2a. cikk A Bizottság a tagállamokkal közösen finanszírozza a VMS (hajófigyelő) rendszereknek az összesen 15 méternél hosszabb hajókra történő felszerelésének költségeit, valamint az elektronikus hajónaplóval közvetlen összefüggésben lévő üzenetek küldésének költségeit. |
|
9. módosítás |
|
|
3. cikk, (1) albekezdés |
|
|
Ez a rendelet 2006. január 1-én lép hatályba. |
Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TA(2005)0317
Megállapodás az EK és Albánia között az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról *
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és az Albán Köztársaság között az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról COM(2004)0092 - C6-0053/2005 - 2004/0033(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0092 (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 63. cikke 3b. pontjára, és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatára, |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0053/2005), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0214/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a megállapodás megkötését; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Albán Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TA(2005)0318
Külső közösségi támogatásokban való részvétel *
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a külső közösségi támogatásokban való részvételről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (8977/2005 - C6-0156/2005 - 2005/0806(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Tanács szövegére (08977/2005) (1), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett eredeti javaslatára (COM(2004)0313) (1), |
|
— |
tekintettel a Tanács tájékoztatására, mely szerint az eredeti javaslatot az Európai Parlament és a Bizottság között két külön szövegre osztja, |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 181a. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0156/2005), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0239/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a Tanács javaslatát, annak módosított formájában; |
|
2. |
felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni; |
|
3. |
felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát; |
|
4. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
|
A TANÁCS ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG |
A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI |
|
1. módosítás |
|
|
(1) preambulumbekezdés |
|
|
(1) A támogatás hatékonyságát csökkenti az a gyakorlat, mely szerint a támogatás juttatását közvetlenül vagy közvetve az adott támogatásból az adományozó országban beszerzett áruk és szolgáltatások vásárlásához kötik, és ez a gyakorlat nem áll összhangban a szegények érdekeit szolgáló fejlesztési politikával. A támogatások függetlenítése önmagában véve nem cél, a szegénység elleni küzdelem más elemeire tett megtermékenyítő hatás eszközeként kell használni, mint amilyen az, hogy a támogatott legyen a támogatás gazdája, a regionális integráció és a lehetőségek bővítése. |
(1) A támogatás hatékonyságát csökkenti az a gyakorlat, mely szerint a támogatás juttatását közvetlenül vagy közvetve az adott támogatásból az adományozó országban beszerzett áruk és szolgáltatások vásárlásához kötik, és ez a gyakorlat nem áll összhangban a szegények érdekeit szolgáló fejlesztési politikával. A támogatások függetlenítése önmagában véve nem cél, hanem a szegénység elleni küzdelem más elemeire tett megtermékenyítő hatás eszközeként kell használni, mint például a magántulajdon, a regionális integráció és a kapacitás bővítése a fejlődő országokban a helyi és regionális áruk és szolgáltatások szállítóinak felhatalmazására összpontosítva. |
|
2. módosítás |
|
|
(6) preambulumbekezdés |
|
|
(6) Az támogatás függetlenítéséről szóló, 2003. szeptember 4-i európai parlamenti állásfoglalás (2) megállapította, hogy a közösségi támogatás további függetlenítésére van szükség. Támogatta a fent említett közleményben részletezett formákat, és elfogadta a javasolt lehetőségeket. Kiemelte, hogy a függetlenítés továbbviteléről kiegészítő tanulmányok és dokumentált javaslatok alapján folytatott további vitára van szükség. |
(6) Az támogatás függetlenítéséről szóló, 2003. szeptember 4-i európai parlamenti állásfoglalás (3) megállapította, hogy a közösségi támogatás további függetlenítésére van szükség. Támogatta a fent említett közleményben részletezett formákat, és elfogadta a javasolt lehetőségeket. Kiemelte, hogy a függetlenítés továbbviteléről kiegészítő tanulmányok és dokumentált javaslatok alapján folytatott további vitára van szükség, és kifejezetten felszólított a „helyi és regionális együttműködésre, a fogadó országbeli, a szomszédos fejlődő országbeli és más fejlődő országbeli szállítók - ebben a sorrendben történő - rangsorolására”, a fogadó országok nemzeti, regionális és helyi családi élelmiszer-termelésének fejlesztésére tett erőfeszítései, valamint - a helyi szokásokkal, termeléssel és kereskedelmi rendszerekkel összhangban - az élelmiszereknek és az alapvető szolgáltatásoknak a nyilvánosság számára történő elérhetőségének és hozzáférhetőségének javítására tett intézkedései erősítése érdekében. |
|
3. módosítás |
|
|
(7) preambulumbekezdés |
|
|
(7) A külső közösségi támogatásokban való részvétel lehetőségének meghatározásához több összetevőt kell szemügyre venni. A 3. cikkben rögzített jogosultsági szabályok a személyek részvételi lehetőségeit szabályozzák. A 4. cikk származási szabályai a részvételre jogosult személyek által megvásárolt áruk és anyagok részvételének lehetőségeit szabályozzák. A 3. cikk a viszonosság feltételeinek teljesülése mellett személyek meghatározott osztályai számára teszi lehetővé a részvételt. A viszonosság megvalósulásának a meghatározását és formáit az 5. cikk tartalmazza. Az eltéréseket és azok alkalmazását a 6. cikk határozza meg. A nemzetközi vagy regionális szervezeten keresztül finanszírozott, illetve harmadik országgal társfinanszírozott műveletekre vonatkozó egyedi rendelkezéseket a 7. cikk tartalmazza. A humanitárius segítségnyújtásra alkalmazandó egyedi rendelkezéseket a 8. cikk határozza meg. |
(7) A külső közösségi támogatásokban való részvétel lehetőségének meghatározásához több összetevőt kell szemügyre venni. A 3. cikkben rögzített jogosultsági szabályok a személyek részvételi lehetőségeit szabályozzák. A 4. cikk származási szabályai a részvételre jogosult személyek által megvásárolt áruk, anyagok és alkalmazott szakértők részvételének lehetőségeit szabályozzák. A viszonosság megvalósulásának a meghatározását és formáit az 5. cikk tartalmazza. Az eltéréseket és azok alkalmazását a 6. cikk határozza meg. A nemzetközi vagy regionális szervezeten keresztül finanszírozott, illetve harmadik országgal társfinanszírozott műveletekre vonatkozó egyedi rendelkezéseket a 7. cikk tartalmazza. A humanitárius segítségnyújtásra alkalmazandó egyedi rendelkezéseket a 8. cikk határozza meg. |
|
4. módosítás |
|
|
(8a) preambulumbekezdés (új) |
|
|
|
(8a) A közösségi eszközök keretén belül odaítélt szerződések esetén külön figyelmet kell fordítani az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkakörülményekre vonatkozó szabványaira, mint pl. az egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásról szóló egyezményekre, a kényszermunka eltörlésére, a diszkrimináció megszüntetésére a foglalkoztatás és alkalmazás tekintetében, valamint a gyermekmunka felszámolására. |
|
5. módosítás |
|
|
(8b) preambulumbekezdés (új) |
|
|
|
(8b) A közösségi eszközök keretén belül odaítélt szerződések esetén külön figyelmet kell fordítani a következő nemzetközileg elfogadott környezetvédelmi egyezményekre: az 1992-es Biológiai Diverzitásról szóló egyezmény, a 2002-es Cartagenai Biobiztonsági Jegyzőkönyv, valamint az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez. |
|
6. módosítás |
|
|
3. cikk, (2) bekezdés |
|
|
(2) Az I. melléklet „A” részében meghatározott, tematikus alkalmazási körű közösségi okmányok alapján finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések megszerzésére irányuló eljárásban való részvétel lehetősége minden, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (OECD/DAC) II. mellékletben található listáin szereplő fejlődő vagy átalakulóban lévő országban honos, valamint az adott okmányban meghatározott jogcímen már jogosultsággal rendelkező jogi személy számára nyitott. |
(2) Az I. melléklet „A” részében meghatározott, tematikus alkalmazási körű közösségi eszközök alapján finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések megszerzésére irányuló eljárásban való részvétel lehetősége minden, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (OECD/DAC) II. mellékletben található listáján szereplő fejlődő országban honos, valamint az adott okmányban meghatározott jogcímen már jogosultsággal rendelkező jogi személy számára nyitott. |
|
7. módosítás |
|
|
3. cikk, (3) bekezdés |
|
|
(3) Az I. melléklet „B” részében meghatározott, földrajzi alkalmazási területtel rendelkező közösségi okmányok alapján finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések megszerzésére irányuló eljárásban való részvétel lehetősége minden, az OECD/DAC II. mellékletében található listáin szereplő fejlődő vagy átalakulóban lévő országban honos, a jogosultsággal rendelkezők között külön említett, valamint az adott okmányban meghatározott jogcímen már jogosultsággal rendelkező jogi személy számára nyitott. |
(3) Az I. melléklet „B” részében meghatározott, tematikus alkalmazási körű közösségi eszköz alapján finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések megszerzésére irányuló eljárásban való részvétel lehetősége minden, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (OECD/DAC) II. mellékletben található listáján szereplő fejlődő országban honos, valamint az adott eszközben meghatározott jogcímen már jogosultsággal rendelkező jogi személy számára nyitott. |
|
8. módosítás |
|
|
3. cikk, (5) bekezdés |
|
|
(5) Az ebben a cikkben szereplő jogosultsági szabályok nem vonatkoznak a beszerzési szerződések megszerzésére irányuló pályázatban részt vevő ajánlattevők által javasolt szakértőkre. Az ilyen szakértők bármilyen állampolgárságúak lehetnek. |
törölve |
|
9. módosítás |
|
|
3a. cikk (új) |
|
|
|
3a. cikk Szakértők Az ajánlattevők által alkalmazott 3. és 7. cikkben meghatározott szakértők bármely állam polgárai lehetnek. Ez a cikk nem sérti a Közösség közbeszerzési rendeletében megállapított minőségi és pénzügyi feltételeket. |
|
10. módosítás |
|
|
4. cikk |
|
|
A közösségi okmány alapján finanszírozott szerződés alapján beszerzett áruknak és anyagoknak a közösségből vagy a 3. cikkben meghatározott jogosult országból kell származniuk. A rendelet alkalmazásában a származás a származási szabályokat vámügyi célokból meghatározó közösségi joganyag szerint értendő. |
A közösségi eszköz alapján finanszírozott szerződés alapján beszerzett áruknak és anyagoknak a közösségből vagy a 3. és 6. cikkben meghatározott jogosult országból kell származniuk. A rendelet alkalmazásában a származás a származási szabályokat vámügyi célokból meghatározó közösségi joganyag szerint értendő. |
|
11. módosítás |
|
|
5. cikk, (1) bekezdés |
|
|
(1) A 3. cikk (4) bekezdése hatálya alá tartozó ország viszonosság alapján akkor vehet részt az EK külső támogatásában, ha az adott ország egyenlő feltételek mellett jogosultságot biztosít az Európai Unió tagállamai számára. |
(1) A 3. cikk (4) bekezdése hatálya alá tartozó ország viszonosság alapján akkor vehet részt a Közösség külső támogatásában, ha az adott ország egyenlő feltételek mellett jogosultságot biztosít az Európai Unió tagállamai és az érintett fogadó országok számára. |
|
12. módosítás |
|
|
5. cikk, (2) bekezdés |
|
|
(2) Az EK külső támogatásokban való részvételi jog viszonosság alapján történő megadása az EU és más donorok összehasonlításán alapul, és az OECD/DAC besorolás szerinti teljes ágazatok vagy egész országok szintjén történik, akár a donor, akár a kedvezményezett számára. A viszonosságon alapuló részvételi jog donor országnak történő megadása a donor által nyújtott támogatás átláthatóságán, következetességén és arányosságán alapul, a támogatás minőségét és mennyiségét egyaránt ideértve. |
(2) A közösségi külső támogatásokban való részvételi jog viszonosság alapján történő megadása az EU és más donorok összehasonlításán alapul, és az OECD/DAC besorolás szerinti ágazati vagy országszinten történik, akár donor, akár fogadó országról van szó. A viszonosságon alapuló részvételi jog donor országnak történő megadásáról szóló döntés a donor által nyújtott támogatás átláthatóságán, következetességén és arányosságán alapul, a támogatás minőségét és mennyiségét egyaránt ideértve. |
|
13. módosítás |
|
|
5. cikk, (3) bekezdés |
|
|
(3) Az EK külső támogatásokban való részvételi jogot az adott országra vagy országok adott regionális csoportjára vonatkozó külön határozat mondja ki. Ezt a határozatot a Tanács 1999/468/EK határozatával (4) összhangban kell elfogadni, az érintett okmányról határozó eljárások szerint és a megfelelő bizottságban. A határozat legalább egy évig marad hatályban . |
(3) A közösségi külső támogatásokban való részvételi jogot az adott országra vagy országok adott regionális csoportjára vonatkozó külön határozat mondja ki. Ezt a határozatot a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni, az érintett aktushoz rendelt eljárások szerint és az azoknak megfelelő bizottságban. A határozat legalább egy évig marad érvényben. |
|
14. módosítás |
|
|
5. cikk, (4) bekezdés |
|
|
(4) Az EK külső támogatásokban való részvételi jog viszonosság alapján történő megadása a III. mellékletben felsorolt harmadik országok számára az OECD/DAC IV. mellékletben található, legkevésbé fejlett országoknak nyújtott hivatalos fejlesztéstámogatás függetlenítéséről szóló 2001. évi ajánlása II. a) pontja szerint automatikus. |
(4) A közösségi külső támogatásokban való részvételi jog viszonosság alapján történő megadása a III. mellékletben felsorolt harmadik országok számára a II. mellékletben felsorolt legkevésbé fejlett országokban automatikus. |
|
15. módosítás |
|
|
5. cikk, (5) bekezdés |
|
|
Az (1)-(3) bekezdésekben leírt folyamat során a kedvezményezett országokkal maximális mértékű konzultációt kell folytatni. |
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdésben leírt folyamat során a fogadó országokkal konzultációt kell folytatni. |
|
16. módosítás |
|
|
7. cikk, cím |
|
|
Műveletek nemzetközi intézmények vagy harmadik országok részvételével |
Műveletek nemzetközi intézmények részvételével vagy társfinanszírozásban |
|
17. módosítás |
|
|
7. cikk, (1) bekezdés |
|
|
(1) Ha a közösségi pénzeszközök olyan műveletet fedeznek, melynek végrehajtása nemzetközi szervezeten keresztül történik, a megfelelő szerződéses eljárásokban való részvétel lehetősége nyitva áll minden olyan jogi személy számára, aki a 3. cikk szerint jogosultsággal rendelkezik, valamint mindazon jogi személyek számára, akik a szervezet szabályai szerint jogosultak, miközben minden donor számára garantálni kell az egyenlő bánásmódot. Az árukra és anyagokra ugyanezek a szabályok vonatkoznak. |
(1) Ha a közösségi támogatások olyan műveletet fedeznek, melynek végrehajtása nemzetközi szervezeten keresztül történik, a megfelelő szerződéses eljárásokban való részvétel lehetősége nyitva áll minden olyan jogi személy számára, aki a 3. cikk szerint jogosultsággal rendelkezik, valamint mindazon jogi személyek számára, akik a szervezet szabályai szerint jogosultak, miközben minden donor számára garantálni kell az egyenlő bánásmódot. Az árukra, anyagokra és szakértőkre ugyanezek a szabályok vonatkoznak. |
|
18. módosítás |
|
|
7. cikk, (2) bekezdés |
|
|
(2) Ha a közösségi pénzeszközök az 5. cikkben meghatározottak szerint, a viszonosság alapján jogosult harmadik országgal vagy regionális szervezettel társfinanszírozott műveletet fedezik, a megfelelő szerződéses eljárásokban való részvétel lehetősége nyitva áll minden olyan jogi személy számára, aki a 3. cikk szerint jogosultsággal rendelkezik, valamint a harmadik országban vagy a regionális szervezet tagországaiban honos jogi személyek számára. Az árukra és anyagokra ugyanezek a szabályok vonatkoznak. |
(2) Ha a közösségi támogatások az 5. cikkben meghatározottak szerint, a viszonosság alapján jogosult harmadik országgal vagy regionális szervezettel vagy tagországgal társfinanszírozott műveletet fedezik, a megfelelő szerződéses eljárásokban való részvétel lehetősége nyitva áll minden olyan jogi személy számára, aki a 3. cikk szerint jogosultsággal rendelkezik, valamint a harmadik országban, a regionális szervezetben vagy tagországban jogosultsággal rendelkező jogi személyek számára. Az árukra, anyagokra és szakértőkre ugyanezek a szabályok vonatkoznak. |
|
19. módosítás |
|
|
7. cikk, (3) bekezdés |
|
|
(3) Az ebben a cikkben szereplő jogosultsági szabályok nem vonatkoznak a beszerzési szerződések megszerzésére irányuló eljárásokban részt vevő ajánlattevők által javasolt szakértőkre. Az ilyen szakértők bármilyen állampolgárságúak lehetnek. |
törölve |
|
20. módosítás |
|
|
7a. cikk (új) |
|
|
|
7a. cikk A legfőbb alapelvek tiszteletben tartása és a helyi piacok megerősítése (1) A szegénységnek a helyi lehetőségek, piacok és a kereskedelem támogatásával történő felszámolásának meggyorsítása érdekében különös figyelmet kell szentelni a helyi és regionális közbeszerzésekre a partnerországokban. (2) Azoknak az ajánlattevőknek, akikkel a szerződéskötés megtörténik, tiszteletben kell tartaniuk az alapvető munkakörülményekre és a környezetvédelmi előírásokra vonatkozó nemzetközi megállapodásokat, így pl. az ILO alapvető munkakörülményekre vonatkozó szabályait, az egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásról szóló egyezményeket, a kényszermunka eltörlését, a diszkrimináció megszüntetését a foglalkoztatás és alkalmazás tekintetében, valamint a gyermekmunka felszámolását. (3) A fejlődő országok közösségi külső támogatásokhoz való hozzáférését minden megfelelőnek ítélt technikai segítségnyújtással lehetővé kell tenni. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) A5/2003/190, /2003/9, Bulletin 1.6.64.
(3) HL C 76. E, 2004.3.25., 474. o.
P6_TA(2005)0319
Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelése ***II
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az ásványinyersanyagkitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében (16075/1/2004 - C6-0128/2005 - 2003/0107(COD))
(Együttdöntési eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Tanács közös álláspontjára (16075/1/2004 - C6-0128/2005), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2003)0319) (1) vonatkozóan az első olvasat során elfogadott álláspontjára (2), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0236/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában; |
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) Elfogadott szövegek, P5_TA(2004)0240.
(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TC2-COD(2003)0107
Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2005. szeptember 6-án került elfogadásra az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2005/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),
mivel:
|
(1) |
A Bizottságnak „A bányászati tevékenységek biztonságos végzése: a közelmúltban történt bányabalesetek nyomon követése” című közleménye egyik kiemelt intézkedésként az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésének szabályozását célzó kezdeményezést jelöli meg. Ez az intézkedés a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. december 16-i 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4), valamint egy, a bányászati tevékenység során keletkező meddő kőzet és dúsítási maradékok kezelése terén elérhető legjobb technikákról szóló dokumentumnak a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (5) keretei között történő kidolgozásával kapcsolatos kezdeményezések kiegészítésére irányul. |
|
(2) |
A fenti közleményre vonatkozó 2001. július 5-i állásfoglalásában (6) az Európai Parlament határozottan támogatta egy, az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékról szóló irányelv szükségességét. |
|
(3) |
A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) célul tűzi ki, hogy a még keletkező hulladékok veszélyességi szintjét csökkenteni kell, úgy, hogy azok a lehető legkisebb veszélyt jelentsék, hogy előnyben kell részesíteni a hasznosítást, különösen az újrafeldolgozást, hogy az ártalmatlanított hulladék mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni, és az ártalmatlanítást biztonságosan kell végezni, továbbá hogy az ártalmatlanításra szánt hulladékot a keletkezés helyéhez lehető legközelebb kell kezelni, úgy, hogy az ne rontsa a hulladékkezelési műveletek hatékonyságát. A balesetek és katasztrófák tekintetében az 1600/2002/EK határozat szintén kiemelt intézkedésként írja elő a súlyos baleseti veszélyek - különös tekintettel a bányászati tevékenységből eredő súlyos baleseti veszélyekre - megelőzését elősegítő, valamint a bányászati hulladékra vonatkozó intézkedések kidolgozását. Az 1600/2002/EK határozat szintén a kiemelt intézkedések közé sorolja az ásványinyersanyag-kitermelő iparágak fenntartható gazdálkodásának elősegítését azzal a céllal, hogy környezetre gyakorolt hatásukat csökkentsék. |
|
(4) |
A közösségi környezetpolitika célkitűzéseinek megfelelően, minimumkövetelményeket szükséges megállapítani, amelyek lehetőség szerint megakadályozzák, vagy csökkentik az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék -, mint például dúsítási maradékok (azaz olyan szilárd vagy iszapszerű hulladékok, amelyek az ásványok különböző eljárásokkal történő kezelése után maradnak vissza), meddő kőzet vagy fedőréteg (azaz olyan anyag, amelyet az ásványinyersanyag-kitermelő tevékenység során mozgatnak az érchez vagy ásványi testhez való hozzáférés folyamatában, beleértve a kitermelés előtti fázist is), és termőtalaj (azaz a föld felső rétege) - kezelésének következtében a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat, mindaddig, amíg azok hulladéknak minősülnek a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelvben (8) foglalt vonatkozó fogalommeghatározásnak megfelelően. |
|
(5) |
Az Egyesült Nemzetek Szervezete fenntartható fejlődésről szóló 2002. évi világ-csúcstalálkozójának keretében elfogadott, a fenntartható fejlődésről szóló johannesburgi végrehajtási terv (24) bekezdésének megfelelően, szükséges a gazdasági és társadalmi fejlődéshez nélkülözhetetlen természeti erőforrások megóvása és e természeti erőforrások romlásában jelenleg mutatkozó tendencia visszafordítása azáltal, hogy felhasználásukat fenntartható és összefogott módon szervezik meg. |
|
(6) |
Ennek megfelelően ezen irányelv hatályának ki kell terjednie a szárazföldi ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék, azaz az ásványkincsek kutatásából, kitermeléséből (beleértve a kitermelés előtti fázist is), feldolgozásából és tárolásából, valamint külszíni fejtések működéséből származó hulladék kezelésére. Ugyanakkor az ilyen kezelésnek tükröznie kell a 75/442/EGK irányelvben megállapított elveket és prioritásokat, amelyek - az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében - továbbra is alkalmazandók az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésének valamennyi olyan vonatkozására, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá. |
|
(7) |
Az átfedések és az aránytalan közigazgatási követelmények elkerülése érdekében, ezen irányelv alkalmazási körét azokra a konkrét tevékenységekre kell korlátozni, amelyek célkitűzései megvalósításához nélkülözhetetlennek minősülnek. |
|
(8) |
Ennek megfelelően ezen irányelv rendelkezései nem alkalmazandók azokra a hulladékáramokra, amelyek ugyan az ásványkitermelési vagy -feldolgozási műveletek során keletkeznek, de nem kapcsolódnak közvetlenül a kitermelési vagy a feldolgozási eljáráshoz, pl. az élelmiszer-hulladékra, a hulladékolajra, a hulladékká vált járművekre, a hulladékká vált elemekre és akkumulátorokra. Az ilyen hulladékok kezelése a 75/442/EGK tanácsi irányelvnek, a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelvnek (9) vagy bármely más vonatkozó közösségi jogszabály rendelkezéseinek a hatálya alá tartozik, ugyanúgy, mint azok a hulladékok, amelyek a kutatás, kitermelés és feldolgozás helyszínén keletkeznek, és amelyeket olyan helyre szállítanak át, amely ezen irányelv értelmében nem minősül hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítménynek. |
|
(9) |
Ezen irányelv rendelkezései nem alkalmazandók azokra a hulladékokra sem, amelyek az ásványkincseknek a tengeri kutatásából, kitermeléséből és feldolgozásából származnak, vagy a víz és a kitermelt víz visszasajtolására sem, míg az inert hulladékra, a nem veszélyes, kutatásból származó hulladékra, a nem szennyezett talajra, a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra csak korlátozott számú követelmény alkalmazandó, mivel kisebb környezeti kockázatot jelentenek. A nem veszélyes és nem inert hulladékok esetében a tagállamok mérsékelhetnek vagy felfüggeszthetnek bizonyos követelményeket. Ugyanakkor ezek a mentességek nem alkalmazandók az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítményekre. |
|
(10) |
Ezen túlmenően, bár az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező azon hulladék kezelése, amely radioaktívnak bizonyulhat, ezen irányelv hatálya alá tartozik, az nem terjed ki a radioaktivitásból eredő sajátosságokra. |
|
(11) |
A 75/442/EGK irányelvben, és különösen annak 3. és 4. cikkében megállapított elvek és prioritások betartása érdekében, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ásványinyersanyag-kitermelő iparban dolgozó üzemeltetők minden szükséges intézkedést meghozzanak annak érdekében, hogy amennyire lehetséges, megakadályozzák, illetve csökkentsék az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésének a környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt tényleges vagy potenciális káros hatásait. |
|
(12) |
Ezeknek az intézkedéseknek, többek között, a 96/61/EK irányelvben meghatározott elérhető legjobb technikák fogalmán kell alapulniuk, és az ilyen technikák alkalmazásakor a tagállamok határozhatják meg, hogy adott esetben miként veszik figyelembe a hulladékkezelő létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezeti feltételeket. |
|
(13) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ásványinyersanyag-kitermelő iparban dolgozó üzemeltetők megfelelő hulladékkezelési terveket készítenek az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék megelőzésére, kezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására. Az ilyen terveket úgy kell felépíteni, hogy biztosítsák a hulladékkezelési lehetőségek megfelelő tervezését a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének minimálisra csökkentése, valamint a hulladékhasznosítás ösztönzése céljából. Ezen túlmenően az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékokat jellemezni kell összetételük szerint, annak biztosítása érdekében, hogy amennyire lehetséges, hatásuk előre látható legyen. |
|
(14) |
A balesetveszély minimálisra csökkentésének, valamint a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelése terén elfogadjon és alkalmazzon egy súlyos balesetek megelőzésére kidolgozott koncepciót. A megelőző intézkedések tekintetében ennek a koncepciónak egy biztonsági irányítási rendszer kialakítását, baleset esetén használható vészhelyzeti tervek készítését és a súlyos balesetek által valószínűleg érintett személyek számára biztonsági tájékoztató kiosztását kell magában foglalnia. Baleset esetén az üzemeltetők kötelesek megadni az illetékes hatóságok részére minden olyan információt, amely a tényleges vagy potenciális környezeti károk csökkentéséhez szükséges. Ezek a konkrét követelmények nem alkalmazandók azokra az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítményekre, amelyek a 96/82/EK irányelv hatálya alá tartoznak. |
|
(15) |
A hulladékkezelő létesítményeket nem lehet az „A” osztályba sorolni kizárólag az egyéb közösségi jogszabályok, különösen a 92/91/EGK (10) és a 92/104/EGK (11) irányelvek hatálya alá tartozó, az ásványinyersanyag-kitermelő iparban dolgozó munkavállalók biztonságát és egészségvédelmét érintő kockázati tényezők alapján. |
|
(16) |
Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésének sajátos jellegére tekintettel, az olyan hulladékkezelő létesítmények tekintetében, amelyek ilyen hulladékot fogadnak, egyedi engedélykérelmezési és -kiadási eljárások bevezetésére van szükség. Továbbá a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok meghatározott időközönként újraértékeljék, és szükség esetén frissítsék az engedélyezés feltételeit. |
|
(17) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy - a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i ENSZ-EGB egyezménynek (Aarhusi Egyezmény) megfelelően - a nyilvánosság tájékoztatást kapjon a hulladékkezelési engedélykérelmekről, és az érintett nyilvánossággal konzultáljanak a hulladékkezelési engedély kiadása előtt. |
|
(18) |
Világosan meg kell jelölni azokat a követelményeket, amelyeknek az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítményeknek elhelyezkedés, működtetés, ellenőrzés és bezárás szempontjából meg kell, hogy feleljenek, valamint azokat a megelőző és védő intézkedéseket, amelyeket rövid és hosszú távon meg kell tenni a környezet veszélyeztetése, és közelebbről a felszín alatti víz olyan szennyezése ellen, amelyet a csurgaléknak a talajba való beszivárgása okoz. |
|
(19) |
Világosan meg kell határozni az „A” osztályba sorolt, az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítményeket, figyelembe véve az üzemeltetésükből vagy az olyan balesetből eredő környezetszennyezés lehetséges hatásait, amelynek során hulladék kerül a környezetbe. |
|
(20) |
A felszíni és felszín alatti vizek védelme, a hulladék stabilitásának garantálása és az ilyen tevékenységek megszüntetését követő megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében alkalmazni kell bizonyos követelményeket a bányatérségekbe visszatett hulladékra is, akár rehabilitációs, akár az ásványok kitermelési folyamatához kapcsolódó építkezési célból, mint például a munkagépek számára a munkagödrön belül hozzáférési utak, rámpák, válaszfalak, támfalak, padkák kialakítása és karbantartása céljából kerül sor a visszatételükre. Ennek megfelelően az ilyen hulladékot nem érintik ezen irányelvnek azok a követelményei, amelyek kizárólag a „hulladékkezelő létesítményekre” vonatkoznak, kivéve a bányatérségekről szóló különös rendelkezésben említett követelményeket. |
|
(21) |
Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítmények megfelelő felépítése és karbantartása érdekében, a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a létesítmények tervezését, elhelyezését és működtetését szakmailag illetékes személyek végezzék. Szükséges annak biztosítása, hogy az üzemeltetők és a dolgozók által megszerzett gyakorlat és ismeretek a szükséges készségek birtokába juttassák őket. Továbbá a tagállamok illetékes hatóságainak meg kell győződniük arról, hogy az üzemeltetők meghozzák a szükséges intézkedéseket az új hulladékkezelő létesítmények felépítését és karbantartását, illetve a már meglévő hulladékkezelő létesítmények bővítését vagy módosítását illetően, beleértve a bezárás utáni szakaszt is. |
|
(22) |
A hulladékkezelő létesítmények üzemeltetésének és utógondozásának idejére ellenőrzési eljárásokat kell kidolgozni. Az 1999/31/EK irányelvben előírtakhoz hasonló módon, az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából az egyes hulladékkezelő létesítmények által képviselt kockázattal arányos utógondozási időszakról kell gondoskodni. |
|
(23) |
Meg kell határozni, hogy mikor és hogyan kell bezárni egy ásványi nyersanyag kitermelő iparban keletkező hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítményt, valamint meg kell állapítani az üzemeltető bezárás utáni kötelezettségeit és feladatait is. |
|
(24) |
A tagállamoknak meg kell követelniük az ásványinyersanyag-kitermelő iparban dolgozó üzemeltetőktől, hogy a víz- és talajszennyezés megelőzése, valamint minden olyan káros hatás kimutatása érdekében, amelyet hulladékkezelő létesítményeik gyakorolhatnak a környezetre és az emberi egészségre, felügyeleti és ellenőrzési intézkedéseket alkalmazzanak. Továbbá a vízszennyezés minimálisra csökkentésének céljából, a hulladékok bármely fogadó víztestben történő elhelyezését be kell tiltani, kivéve, ha előzőleg sor került annak bizonyítására, hogy az megfelel a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (12). Ezenfelül, mérgező és ártalmas hatásukra tekintettel bizonyos ásványinyersanyag-kitermelő iparágak dúsítási maradéktározóinak cianid és cianid-vegyület koncentrációját a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni a legjobb elérhető technikák alkalmazásával. Az ilyen hatások megelőzése érdekében a maximális koncentrációs küszöbértékeket ennek megfelelően, és minden esetben ezen irányelv különleges követelményeinek megfelelően kell megállapítani. |
|
(25) |
Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői kötelesek pénzügyi vagy annak megfelelő biztosítékot nyújtani a tagállamok által meghatározandó eljárásoknak megfelelően, az üzemeltetési engedélyből fakadó valamennyi kötelezettség teljesítése érdekében, beleértve azokat is, amelyek a telep bezárására és bezárás utáni nyomon követésére vonatkoznak. A pénzügyi biztosítéknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy fedezze a hulladékkezelő létesítmény által érintett terület megfelelően képzett és független harmadik fél általi rehabilitációjának költségeit. A biztosítékot a hulladékkezelési műveleteknek a hulladékkezelő létesítményben való megkezdése előtt kell rendelkezésre bocsátani, és azt időszakonként ki kell igazítani. Továbbá a „szennyező fizet” elvnek, valamint a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (13) megfelelően, fontos tisztázni, hogy az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői a megfelelő felelősséggel tartoznak a tevékenységük által okozott környezeti károk vagy az ilyen jellegű közvetlen veszélyeztetés tekintetében. |
|
(26) |
Az olyan ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítmények üzemeltetése esetében, amelyeknek határokon átterjedő jelentősen káros környezeti hatásaik lehetnek, és ebből eredően veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre egy másik tagállam területén, ki kell dolgozni egy olyan közös eljárást, ami megkönnyíti a szomszédos országok közötti konzultációt. Ez annak biztosítását célozza, hogy a hatóságok között megfelelő legyen az információcsere, és hogy a nyilvánosságot kellően tájékoztassák minden olyan hulladékkezelő létesítményről, amely káros hatással lehet a másik tagállam környezetére. |
|
(27) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok hatékony vizsgálati rendszert vagy azzal egyenértékű ellenőrző intézkedéseket alakítsanak ki az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot feldolgozó hulladékkezelő létesítmények tekintetében. Az engedély értelmében az üzemeltetőre háruló kötelezettségek sérelme nélkül, a hulladékelhelyezési műveletek megkezdése előtt vizsgálatot kell elvégezni annak ellenőrzésére, hogy betartották-e az engedélyezési feltételeket. Továbbá a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetők és utódaik naprakész nyilvántartásokat vezessenek ezekről a hulladékkezelő létesítményekről, és hogy az üzemeltetők átadják jogutódaiknak a hulladékkezelő létesítmény állapotára és üzemeltetésére vonatkozó információkat. |
|
(28) |
A tagállamoknak rendszeres jelentéseket kell küldeniük a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról, beleértve a balesetekre és a balesetközeli helyzetekre vonatkozó információkat is. E jelentések alapján a Bizottságnak jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára. |
|
(29) |
A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. |
|
(30) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nyilvántartás készüljön a területükön található bezárt telepekről, mivel ezek a telepek gyakran magas környezeti kockázatot jelentenek. A tagállamok és a Közösség felelősséggel tartoznak az olyan elhagyott telepek rehabilitációjáért, amelyek súlyos negatív környezeti hatással bírhatnak. Ezért lehetővé kellene tenni, hogy a nyilvántartások összeállításához és az ilyen telepek megtisztításához a strukturális alapokat és egyéb kapcsolódó közösségi támogatást lehessen igénybe venni. |
|
(31) |
A Bizottságnak megfelelő tudományos és műszaki információcserét kell biztosítania a bezárt hulladékkezelő létesítmények nyilvántartásának tagállami szinten történő vezetéséről és olyan módszerek kidolgozásáról, amelyek segítik a tagállamokat abban, hogy betartsák ezen irányelv rendelkezéseit a bezárt hulladékkezelő létesítmények rehabilitációja során. Ezen túlmenően információcserét kell biztosítani az elérhető legjobb technikákról a tagállamokon belül és a tagállamok között. |
|
(32) |
Ez az irányelv hasznos eszköz lehet annak ellenőrzésekor, hogy a fejlesztési támogatás keretében közösségi finanszírozásban részesülő projektek tartalmazzák-e a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy amennyire lehetséges, megakadályozzák vagy csökkentsék a projekt környezetre gyakorolt negatív hatásait. Ez a megközelítés összhangban áll a Szerződés 6. cikkével, különösen a környezetvédelmi követelményeknek a Közösség fejlesztési együttműködés terén folytatott politikájába való beillesztése tekintetében. |
|
(33) |
Ezen irányelv célkitűzését - vagyis az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésének javítását a tagállamok - az ilyen hulladékok nem megfelelő kezeléséből eredően a határokon átterjedő környezetszennyezés lehetősége miatt, egymástól függetlenül nem tudják kielégítően megvalósítani. A „szennyező fizet” elv értelmében, többek között, figyelembe kell venni az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék által okozott környezeti károkat, és ennek az elvnek az országonként eltérő alkalmazása különösen jelentős eltérésekhez vezethet a gazdasági szereplők által viselt pénzügyi terhek vonatkozásában. Ezen túlmenően az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelése terén eltérő nemzeti politikák akadályozzák annak a célnak a megvalósítását, hogy biztosítsák az ilyen hulladék biztonságos és felelősségteljes kezelésének minimális színvonalát és a lehető legnagyobb mértékű hasznosítását a Közösség egész területén. Ezért, mivel ezen irányelv terjedelme vagy hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően, ezen irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(34) |
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (14) összhangban kell elfogadni. |
|
(35) |
Az ezen irányelv nemzeti jogba való átültetésekor már meglévő hulladékkezelő létesítmények üzemeltetését arra figyelemmel kell szabályozni, hogy azoknál egy meghatározott időn belül sor kerüljön az ezen irányelvhez való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedésekre. |
|
(36) |
A jobb jogszabályalkotásról szóló intézményközi megállapodás (15) 34. cikkével összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a maguk számára, illetve a Közösség érdekében készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, továbbá hogy e táblázatokat tegyék közzé. |
|
(37) |
Tekintettel ezen irányelv környezetvédelmi jelentőségére, ajánlott, hogy a jövendő tagállamok már az előcsatlakozási szakaszban figyelembe vegyék, csatlakozásuk dátumától kezdődően pedig következetesen alkalmazzák azt, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Tárgy
Ez az irányelv azokról az intézkedésekről, eljárásokról és iránymutatásokról rendelkezik, amelyek lehetőség szerint megakadályozzák vagy csökkentik az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésének következtében a környezetre - különösen a vízre, a levegőre, a talajra, az állat- és növényvilágra és a tájképre - gyakorolt káros hatásokat, valamint bármely, ezekből eredő, az emberi egészséget veszélyeztető tényezőt.
A Szerződés 6. cikkének következetes alkalmazása érdekében a környezetvédelemi követelményeket a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel be kell illeszteni a közösségi politikák és tevékenységek végrehajtásába.
2. cikk
Alkalmazási kör
(1) A (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel ez az irányelv az ásványkincsek kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából, valamint külszíni bányászatból származó hulladék (a továbbiakban: ásványinyersanyag- kitermelésből származó hulladék) kezelésére terjed ki.
(2) Nem tartozik ezen irányelv hatálya alá:
|
a) |
az olyan ásványkincsek kutatása, kitermelése és feldolgozása, valamint a kőfejtők működése során keletkező hulladék, amely nem közvetlenül ezen tevékenységekből származik; |
|
b) |
az ásványkincsek tengeri kutatásából, kitermeléséből és feldolgozásából származó hulladéka; |
|
c) |
a víz és a kitermelt víz visszasajtolása a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdése j) pontjának első és második francia bekezdésében meghatározottak szerint, a cikkben engedélyezett mértékig. |
(3) Az ásványkincsek kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából, valamint a bányászat működéséből származó inert hulladék és nem szennyezett talaj, továbbá a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék nem tartozik a 7. és 8. cikk, a 11. cikk (1) és (3) bekezdése, a 12. cikk, a 13. cikk (6) bekezdése, a 14. és 16. cikk hatálya alá, kivéve, ha „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítményben került lerakásra.
Az illetékes hatóság mérsékelheti vagy felfüggesztheti az ásványkincsek - kivéve a kőolaj, valamint a gipsztől és az anhidrittől különböző evaporitok - kutatása során keletkező nem veszélyes hulladék lerakására, valamint nem szennyezett talaj és a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék lerakására vonatkozó követelményeket egészen addig, amíg a 4. cikk rendelkezései teljesülnek.
A tagállamok mérsékelhetik vagy felfüggeszthetik a 11. cikk (3) bekezdésében, a 12. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 13. cikk (6) bekezdésében, valamint a 14. és 16. cikkben foglalt követelményeket az olyan hulladékra vonatkozóan, amely nem veszélyes és nem inert, kivéve, ha az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítményben került kezelésre.
(4) Az egyéb közösségi jogszabályok sérelme nélkül az ezen irányelv alkalmazási körébe tartozó hulladék nem tartozik az 1999/31/EK irányelv hatálya alá.
3. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
|
1. |
„hulladék”: megegyezik a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének a) pontjában megadott meghatározással; |
|
2. |
„veszélyes hulladék”: megegyezik a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv (16) 1. cikke (4) bekezdésében megadott meghatározással; |
|
3. |
„inert hulladék”: olyan hulladék, amely semmilyen jelentősebb fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson nem megy át. Az inert hulladék nem oldódik, nem ég, sem más fizikai vagy kémiai reakcióba nem lép, biológiai úton nem bomlik, és nem befolyásol más, vele érintkezésbe kerülő anyagokat hátrányosan oly módon, hogy környezetszennyezést okozna, vagy károsítaná az emberi egészséget. A hulladék teljes kioldható anyagtartalmának, szennyezőanyag-tartalmának és a csurgalék ökotoxicitásának elhanyagolhatónak kell lennie, és különösen nem veszélyeztetheti a felszíni víz és/vagy a felszín alatti víz minőségét; |
|
4. |
„nem szennyezett talaj”: az ásványinyersanyag-kitermelő tevékenységek során a föld felső rétegéről eltávolított talaj, amely annak a tagállamnak a nemzeti joga szerint, amelynek területén a telephely elhelyezkedik, vagy a közösségi jog szerint nem szennyezett; |
|
5. |
„ásványkincs” vagy „ásvány”: olyan szerves vagy szervetlen anyag természetes felhalmozódása a földkéregben, mint például az energetikai nyersanyagok, fémércek, ipari ásványok és építési ásványi nyersanyagok, de nem beleértve a vizet; |
|
6. |
„ásványinyersanyag-kitermelő ipar”: minden kereskedelmi célú, az ásványkincsek felszíni vagy föld alatti kitermelésével foglalkozó létesítmény és vállalkozás, beleértve a fúrólyukon keresztül történő kitermelést, illetve a kitermelt anyag feldolgozását is; |
|
7. |
„tengeri”: a tengernek és a tengerfenéknek az átlagos vagy közepes árapály alacsony vízszintet jelző pontjától kifelé terjedő területe; |
|
8. |
„feldolgozás”: az ásványkincseken - beleértve a külszíni bányák működése során - végrehajtott mechanikai, fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai eljárás, illetve eljárások összessége, beleértve a méret megváltoztatását, az osztályozást, a szétválasztást és a kioldást, továbbá az előzőleg elhagyott hulladék újrafeldolgozását, de nem beleértve az olvasztást, a mészkőégetéstől eltérő termikus gyártási folyamatokat és a kohászati tevékenységeket; |
|
9. |
„dúsítási maradékok”: szilárd vagy iszapszerű hulladékok, amelyek az ásványok elválasztástechnikai eljárásokkal (pl. aprítás, őrlés, osztályozás, flottálás és más fizikai, kémiai eljárások) történő - az értékes ásványi részeknek a kevésbé értékes kőzettől való eltávolítása érdekében végzett - kezelése után maradnak vissza; |
|
10. |
„hányó”: mesterséges létesítmény a szilárd hulladéknak a felszínen való lerakására; |
|
11. |
„gát”: mesterséges építmény víznek vagy hulladéknak egy mesterséges tóban való visszatartására vagy elkerítésére; |
|
12. |
„tározó”: a finom szemcséjű hulladékok - általában dúsítási maradékok -, továbbá változó mennyiségű, az ásványkincsek feldolgozásából, valamint az ipari víz tisztításából és hasznosításából származó szabad víz tárolására szolgáló természetes vagy mesterséges létesítmény; |
|
13. |
„gyenge sav hatására bomló cianid”: olyan cianid és cianid-vegyületek, amelyek gyenge sav hatására meghatározott pH-értéken elbomlanak; |
|
14. |
„csurgalék”: minden olyan folyadék, amely a lerakott hulladékon átszivárog, és amelyet a hulladékkezelő létesítmény kibocsát vagy magában tart, beleértve a szennyezett csatornavizet is, amely nem megfelelő kezelés esetén károsíthatja a környezetet; |
|
15. |
„hulladékkezelő létesítmény”: ásványinyersanyag-kitermelésből származó - akár szilárd vagy folyékony halmazállapotú, akár oldat vagy szuszpenzió formájú - hulladéknak az alábbi időtartamokra történő felhalmozására vagy kezelésére kijelölt terület:
Az ilyen létesítményeket úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalnak bármely gátat vagy egyéb, tárolásra, visszatartásra, elkerítésre szolgáló, illetve az ilyen létesítménynek egyéb módon hasznára váló építményt, továbbá - bár nem kizárólagosan - a hányókat és tározókat, de nem beleértve a bányatérségeket, amelyekbe a hulladékot az ásvány kitermelését követően rehabilitációs és építkezési célból viszszatöltik; |
|
16. |
„súlyos baleset”: a telepen történő olyan esemény, amely ezen irányelv alkalmazási körébe tartozó bármely létesítményben nyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelését is magában foglaló tevékenység során következik be, és az emberi egészség és/vagy a környezet súlyos veszélyeztetéséhez vezet akár azonnal, akár késleltetve, a helyszínen vagy azon kívül; |
|
17. |
„veszélyes anyag”: olyan anyag, keverék vagy készítmény, amely a 67/548/EGK irányelv (17) vagy az 1999/45/EK irányelv (18) értelmében veszélyesnek minősül; |
|
18. |
„az elérhető legjobb technikák”: megegyezik a 96/61/EK irányelv 2. cikkének (11) bekezdésében megadott meghatározással; |
|
19. |
„fogadó víztest”: felszíni vizek, felszín alatti víz, átmeneti vizek, valamint parti tengervíz a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének (1), (2), (6) és (7) bekezdésének meghatározása szerint; |
|
20. |
„rehabilitáció”: egy hulladékkezelő létesítmény működése által érintett talajnak a kielégítő állapot helyreállítását célzó kezelése, különös tekintettel a talaj minőségére, a vadvilágra, a természetes élőhelyekre, az édesvízi rendszerekre, a tájképre és a megfelelő hasznosításra; |
|
21. |
„kutatás”: a gazdaságilag hasznosítható ásványlelőhelyek felkutatása, beleértve a mintavételt, a teljes mintavételt, a fúrást és árkolást, de nem beleértve az ilyen lelőhelyeknek a kiaknázásához szükséges bármely munkálatot, és semmilyen, egy már létező ásványinyersanyag-kitermelő tevékenységgel közvetlenül együtt járó tevékenységet; |
|
22. |
„a nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és - a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban - azok társulásai, szervezetei vagy csoportjai; |
|
23. |
„az érintett nyilvánosság”: ezen irányelv 6. és 7. cikke szerinti környezetvédelmi döntéshozatal által érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság; e fogalommeghatározás alkalmazásában a környezetvédelmet szorgalmazó és a nemzeti jog valamennyi követelményének megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltnek tekintendők; |
|
24. |
„üzemeltető”: az a természetes vagy jogi személy, aki az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezeléséért felelős annak a tagállamnak a nemzeti jogával összhangban, ahol a hulladékkezelés történik, beleértve az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék ideiglenes tárolását, valamint a működési és a bezárás utáni fázist is; |
|
25. |
„a hulladék birtokosa”: az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék termelője, vagy az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van; |
|
26. |
„illetékes személy”: olyan természetes személy, aki a működésének helye szerinti tagállam nemzeti joga értelmében rendelkezik azokkal a műszaki ismeretekkel és tapasztalattal, amelyek szükségesek az ezen irányelvből eredő feladatainak ellátásához; |
|
27. |
„illetékes hatóság”: az a hatóság vagy hatóságok, amelyeket egy tagállam az ezen irányelvből eredő feladatok ellátásáért felelősnek kijelöl; |
|
28. |
„telep”: egy üzemeltető irányítása alatt lévő, meghatározott földrajzi helyen található területek összessége; |
|
29. |
„jelentős változtatás”: a hulladékkezelő létesítmény szerkezetében vagy működésében végrehajtott változtatás, amely az illetékes hatóság véleménye alapján jelentős negatív hatással lehet az emberi egészégre vagy a környezetre. |
4. cikk
Általános követelmények
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ásványinyersanyag- kitermelésből származó hulladék kezelése ne jelentsen veszélyt az emberek egészsége számára; annak során ne használjanak olyan eljárásokat vagy módszereket, amelyek károsíthatják a környezetet; különösen ne jelentsen veszélyt a vízre, a levegőre, a talajra, valamint az állat- és növényvilágra és ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot, továbbá ne legyen káros hatással a tájra vagy a védett területekre. A tagállamok megteszik továbbá a szükséges intézkedéseket az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék illegális hátrahagyásának, leöntésének vagy ellenőrizetlen lerakásának tiltása érdekében.
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltető megtegyen minden szükséges intézkedést, amely lehetőség szerint megakadályozza, vagy csökkenti az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelésének következtében a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat. Ebbe beletartozik minden hulladékkezelő létesítmény irányítása - még bezárása után is -, továbbá az adott létesítménnyel kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és azoknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásainak a korlátozása.
(3) A (2) bekezdésben említett intézkedések többek között az elérhető legjobb technikákon alapulnak anélkül, hogy előírnák bármilyen technika vagy meghatározott technológia használatát, de figyelembe veszik a hulladékkezelő létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését és a helyi környezeti feltételeket.
5. cikk
Hulladékgazdálkodási terv
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltető készítsen hulladékgazdálkodási tervet az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék minimálisra csökkentésére, kezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására , figyelembe véve a fenntartható fejlődés elvét .
(2) A hulladékgazdálkodási terv célkitűzései a következők:
|
a) |
a hulladék keletkezésének és ártalmasságának megelőzése vagy csökkentése, különösen az alábbiakat figyelembe véve:
|
|
b) |
az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladéknak az újrafeldolgozással, újrahasznosítással vagy feljavítással történő hasznosításának - amennyiben ez környezetbarát módon megoldható - az ösztönzése a meglévő közösségi szintű környezetvédelmi előírásoknak és - ahol alkalmazható - ezen irányelv egyéb rendelkezéseinek megfelelően; |
|
c) |
az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék rövid és hosszú távú biztonságos ártalmatlanításának biztosítása, különösen tekintettel a tervezési fázisban a hulladékkezelő létesítmény működése közbeni és a bezárása utáni irányításra, valamint egy olyan terv kiválasztására, amely megelőzi, vagy legalábbis minimálisra csökkenti azokat a hosszú távú negatív hatásokat, amelyeket a hulladékkezelő létesítményből származó, levegőben, illetve vízben lebegő szennyező anyagok vándorlása okoz, továbbá minden, az eredeti talajszintet meghaladó gát vagy hányó hosszú távú geotechnikai stabilitásának biztosítása. |
(3) A hulladékgazdálkodási terv legalább az alábbiakat tartalmazza:
|
a) |
ahol alkalmazható, a hulladékkezelő létesítmény javasolt osztályozását a III. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban:
|
|
b) |
a hulladékok jellemzését a II. mellékletnek megfelelően, valamint a működési fázis során keletkező, ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék becsült összmennyiségéről szóló nyilatkozatot; |
|
c) |
annak a tevékenységnek a leírását, amely során ez a hulladék keletkezik, és minden olyan azt követő kezelés leírását, amelynek a hulladékot alávetik; |
|
d) |
annak a leírását, hogy az ilyen hulladék lerakódása milyen káros hatást gyakorolhat a környezetre és az emberi egészségre, valamint a létesítmény működése közben és bezárása után a környezetre gyakorolt hatás minimálisra csökkentése érdekében végrehajtandó megelőző intézkedéseket, beleértve a 11. cikk (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjában említett szempontokat; |
|
e) |
a javasolt ellenőrzési és felügyeleti eljárásokat, a 10. cikknek (ahol alkalmazható) és a 11. cikk (2) bekezdés c) pontjának megfelelően; |
|
f) |
a javasolt bezárási tervet - beleértve a rehabilitációt -, a bezárás után követendő eljárásokat és felügyeletet, a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően; |
|
g) |
a víz állapotromlását, valamint a levegő- és talajszennyezést megakadályozó intézkedéseket , a 13. cikknek megfelelően ; |
|
h) |
a létesítmény üzemeltetésének megkezdése előtt, a hulladékkezelő létesítmény által valószínűleg érintett talaj eredeti állapotának mennyiségi értékelését azoknak a minimális követelményeknek a megállapítása érdekében, amelyeket a rehabilitáció során be kell tartani a „kielégítő állapot” biztosítására. |
A hulladékkezelési terv megfelelő mennyiségű információt nyújt ahhoz, hogy az illetékes hatóság értékelhesse az üzemeltetőnek a hulladékkezelési tervben, a (2) bekezdésben meghatározott céloknak, valamint ezen irányelv értelmében fennálló kötelezettségeinek teljesítésére való képességét. A terv részletesen leírja, hogy a (2) bekezdés a) pont i. pontjában említettek szerint választott lehetőség vagy módszer miként valósítja meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási terv céljait.
(4) A hulladékkezelési tervet ötévenként felül kell vizsgálni és/vagy szükség szerint módosítani kell, amennyiben a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett hulladékban jelentős változások következnek be. Az illetékes hatóságot minden változásról értesíteni kell.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott információkat tartalmazó, az egyéb nemzeti vagy közösségi jogszabályok szerint készített terveket akkor lehet felhasználni, ha így elkerülhető az információ, illetve az üzemeltető munkájának felesleges ismétlése, azzal a feltétellel, hogy minden, az (1)-(4) bekezdésben foglalt követelmény teljesül.
(6) Az illetékes hatóság a tagállamok által meghatározandó eljárások alapján jóváhagyja a hulladékkezelési tervet és ellátja végrehajtásának felügyeletét.
6. cikk
A súlyos balesetek megelőzése és az azokkal kapcsolatos információk
(1) E cikk rendelkezései alkalmazandók az „A” osztályú hulladékkezelő létesítményekre, kivéve azokat a hulladékkezelő létesítményeket, melyek a 96/82/EK irányelv hatálya alá tartoznak.
(2) A közösségi jogszabályok sérelme nélkül - különös tekintettel a 92/91/EGK és a 92/104/EGK tanácsi irányelvekre - a tagállamok gondoskodnak a súlyos baleseti kockázatok megállapításáról, és a szükséges jellemzőknek a hulladékkezelő létesítmény tervezésébe, építésébe, üzemeltetésébe, karbantartásába, bezárásába és bezárása utáni elképzelésekbe történő beépítéséről, annak érdekében, hogy megelőzzék az ilyen baleseteket, és azoknak az emberi egészségre, a környezetre és/vagy az anyagi javakra gyakorolt káros hatásait - beleértve a határokon átterjedőket is - korlátozzák.
(3) A (2) bekezdés által meghatározott követelmények alkalmazásában minden üzemeltető az üzemelés megkezdése előtt az ásványi nyersanyag kitermelésből származó hulladék kezelésével kapcsolatban koncepciót dolgoz ki a súlyos balesetek megelőzésére, és biztonsági irányítási rendszert valósít meg a koncepció végrehajtása céljából - az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott követelményekkel összhangban -, valamint olyan belső vészhelyzeti tervet készít, amelyben meghatározza a baleset esetén a helyszínen foganatosítandó intézkedéseket.
E koncepció részeként az üzemeltető a súlyos balesetek megelőzését szolgáló koncepció végrehajtásáért és időszakos felülvizsgálatáért felelős biztonsági vezetőt nevez ki.
Az illetékes hatóság külső vészhelyzeti tervet készít baleset esetén a helyszínen kívül foganatosítandó intézkedésekről. Az engedélykérelem részeként az üzemeltető megadja az illetékes hatóságnak minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy utóbbi össze tudja állítani ezt a tervet.
(4) A (3) bekezdésben említett vészhelyzeti tervek a következő célokkal rendelkeznek:
|
a) |
a súlyos balesetek és véletlenszerű események leküzdése és ellenőrzés alá vonása, amivel hatásuk minimalizálható, és különösen az emberi egészségben, a környezetben és/vagy az anyagi javakban okozott károk korlátozása; |
|
b) |
azon intézkedések végrehajtása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az emberi egészséget, a környezetet és/vagy az anyagi javakat megvédjék a súlyos balesetek és egyéb véletlenszerű események hatásaitól; |
|
c) |
a szükséges információ közlése a nyilvánossággal és az érintett terület illetékes szolgálataival és hatóságaival; |
|
d) |
a környezet rehabilitációjának, helyreállításának és megtisztításának biztosítása súlyos balesetet követően. |
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy súlyos baleset esetén az üzemeltető azonnal megadja az illetékes hatóságnak az emberi egészségre gyakorolt hatások minimalizálásához és a - tényleges vagy lehetséges - környezeti károk mértékének felméréséhez és minimálisra csökkentéséhez szükséges információkat.
(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az érintett nyilvánosság kellő időben hatékony részvételi lehetőséget kapjon a (3) bekezdéssel összhangban összeállítandó külső vészhelyzeti terv elkészítésében és felülvizsgálatában. E célból az érintett nyilvánosságot tájékoztatni kell minden ilyen javaslatról és a vonatkozó információkat hozzáférhetővé kell tenni, beleértve többek között a döntéshozatali folyamatban történő részvételi jogra és azon hatáskörrel rendelkező hatóságra vonatkozó információkat is, melyhez észrevételeket és kérdéseket lehet benyújtani.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az érintett nyilvánosság ésszerű határidőn belül legyen jogosult észrevételeket tenni, és a külső vészhelyzeti tervről szóló döntésben ezen észrevételeket megfelelő módon figyelembe vegyék.
(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a biztonsági intézkedésekről és a baleset esetén szükséges intézkedésekről szóló információkat - melyek legalább az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt elemeket tartalmazzák - ingyenesen és természetszerűleg adják meg az érintett nyilvánosságnak.
Ezeket az információkat háromévente felülvizsgálják, és szükség esetén frissítik.
7. cikk
Kérelem és engedélyezés
(1) Az illetékes hatóság engedélye nélkül nem engedélyezhető hulladékkezelő létesítmény működése. Az engedély tartalmazza az e cikk (2) bekezdésében foglalt elemeket, és világosan megjelöli, hogy a 9. cikkben említett kritériumokkal összhangban a hulladékkezelő létesítmény melyik osztályba tartozik.
Az e cikkben foglalt valamennyi követelmény betartására is figyelemmel, bármely, a nemzeti vagy közösségi jogszabályok szerint megadott engedélyt lehetséges úgy kombinálni, hogy az egyetlen engedélyt képezzen, amennyiben az ilyen formátum révén elkerülhető az információ, illetve az üzemeltető vagy az illetékes hatóság munkájának felesleges ismétlése. A (2) bekezdésben meghatározott részleteknek egyetlen vagy több engedéllyel is eleget lehet tenni, feltéve, ha az ebben a cikkben meghatározott minden követelmény teljesül.
(2) Az engedélykérelem legalább a következőket tartalmazza:
|
a) |
az üzemeltető megjelölése; |
|
b) |
a hulladékkezelő létesítmény javasolt helye, beleértve az esetleges alternatív helyszíneket; |
|
c) |
a kitermelt ásvány vagy ásványok fajtája és bármely a kitermelés során eltávolításra kerülő, fedőréteg és/vagy meddő ásványok jellege; |
|
d) |
az 5. cikk szerinti jóváhagyott hulladékgazdálkodási terv; |
|
e) |
pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű megfelelő intézkedés, a 14. cikknek megfelelően; |
|
f) |
a 85/337/EGK irányelv (19) 5. cikkével összhangban az üzemeltető által megadott információk, ha azon irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges. |
(3) Az illetékes hatóság csak akkor adja meg az engedélyt, ha igazolást nyer, hogy:
|
a) |
az üzemeltető az ezen irányelv által támasztott követelményeket betartja; |
|
b) |
a hulladékkezelés nem ellentétes közvetlenül a 75/442/EGK irányelv 7. cikkében említett vonatkozó hulladékkezelési terv illetve tervek megvalósításával, és azt nem zavarja. |
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok időnként újraértékeljék és szükség esetén frissítsék az engedély feltételeit:
|
— |
amennyiben a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett hulladékban jelentős változások következnek be, |
|
— |
az üzemeltető által, a 11. cikk (3) bekezdése szerint jelentett felügyeleti eredmények, vagy a 17. cikk szerint végrehajtott ellenőrzések alapján, |
|
— |
a 21. cikk (3) bekezdése értelmében a legjobb rendelkezésre álló technikában beálló jelentős változásokról szóló információcsere figyelembe vételével. |
(5) Ezen cikk szerint megadott engedélyben foglalt információkat az illetékes nemzeti és közösségi hivatalok számára hozzáférhetővé kell tenni a hulladékkezelő létesítmények nemzeti, illetőleg közösségi nyilvántartásának létrehozása céljából . A pusztán kereskedelmi természetű érzékeny információk - úgymint üzleti kapcsolatok, költségösszetevők és a gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon mennyisége - nem hozhatók nyilvánosságra.
8. cikk
A nyilvánosság részvétele
(1) A nyilvánosságot nyilvános értesítéssel és egyéb megfelelő eszközökkel, úgymint az elektronikus média - amennyiben hozzáférhető -, az engedélyezési eljárás korai szakaszában - illetve legkésőbb akkor, mihelyt az információt ésszerűen nyújtani lehet - tájékoztatni kell a következőkről:
|
a) |
az engedélykérelemről; |
|
b) |
ahol értelmezhető, arról a tényről, hogy az engedélykérelemről hozott döntés a 16. cikk szerint konzultáció tárgyát képezi a tagállamok között; |
|
c) |
a döntésért felelős, illetékes hatóságra vonatkozó részletekről, melyektől vonatkozó információkat lehet beszerezni, melyekhez észrevételeket és kérdéseket lehet benyújtani, valamint az észrevételek és kérdések továbbításának időbeli ütemezésére vonatkozó részletekről; |
|
d) |
a lehetséges döntések természetéről; |
|
e) |
ahol értelmezhető, az engedély vagy az engedély feltételeinek frissítésére irányuló javaslat részleteiről; |
|
f) |
azon időpont és hely, illetve eszköz megjelöléséről, amikor, ahol és amely által a vonatkozó információkat hozzáférhetővé teszik; |
|
g) |
a nyilvánosság részvételére irányuló intézkedések részleteiről, a (7) bekezdéssel összhangban. |
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelő időintervallumokon belül az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék a következőket:
|
a) |
a nemzeti jogszabályokkal összhangban, az illetékes hatósághoz a nyilvánosságnak az (1) bekezdéssel összhangban történő tájékoztatásakor eljuttatott főbb jelentések és vélemények; |
|
b) |
a környezeti információk nyilvános hozzáféréséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) rendelkezéseivel összhangban bármilyen, az e cikk (1) bekezdésében említett információn túlmenő olyan információ, mely kapcsolódik az ezen irányelv 7. cikke szerinti döntéshez, és amely csak azután áll rendelkezésre, mikor a nyilvánosság tájékoztatása e cikk (1) bekezdése szerint már megtörtént. |
(3) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a nyilvánosság tájékoztatása az engedélyfeltételeknek a 7. cikk (4) bekezdése szerinti frissítéséről - e cikk (1) bekezdésével összhangban - megtörténjen.
(4) Az érintett nyilvánosság jogosult a döntés meghozatala előtt észrevételeivel és véleményével az illetékes hatósághoz fordulni.
(5) Az e cikk értelmében tartott konzultációkat a döntéshozatalkor megfelelően figyelembe kell venni.
(6) Amikor meghozták a döntést, az illetékes hatóság a megfelelő eljárásokkal összhangban tájékoztatja az érintett nyilvánosságot, és tájékoztatást nyújt számára a következőkről:
|
a) |
a döntés tartalma, beleértve az engedély másolatát; |
|
b) |
azon okok és megfontolások, melyek alapján a döntés született. |
(7) A nyilvánosság e cikk szerinti részvételére vonatkozó részletes rendelkezéseket a tagállamok határozzák meg, hogy lehetővé váljon az érintett nyilvánosság számára a hatékony felkészülés és részvétel.
9. cikk
A hulladékkezelő létesítmények osztályozási rendszere
Ezen irányelv alkalmazásában az illetékes hatóságok a hulladékkezelő létesítményeket a III. mellékletben meghatározott kritériumok szerint sorolják „A” osztályba.
10. cikk
Bányatérségek
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amikor rehabilitációs és építési célból az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot és más kitermelt anyagokat a bányatérségekbe - tekintet nélkül arra, hogy a hulladék felszíni vagy felszín alatti kitermelés során keletkezett - visszahelyezik, az üzemeltető megfelelő intézkedéseket hozzon a következők érdekében:
|
1. |
az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék stabilitásának biztosítása, értelemszerűen a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban; |
|
2. |
a talaj, felszín alatti víz és felszíni vizek szennyezésének megakadályozása, értelemszerűen a 13. cikk (1), (3) és (5) bekezdésével összhangban; |
|
3. |
az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék és a bányatérség felügyeletének biztosítása, értelemszerűen a 12. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban. |
(2) Az 1999/31/EK irányelv értelemszerűen továbbra is alkalmazandó az olyan, nem ásványi nyersanyag kitermeléséből származó hulladékra, mellyel bányatérségeket töltenek fel.
11. cikk
A hulladékkezelő létesítmények építése és irányítása
(1) A tagállamok megfelelő intézkedések meghozatalával gondoskodnak arról, hogy a hulladékkezelő létesítmény irányítása hozzáértő személy kezében legyen, és a személyzet szakmai fejlődése és továbbképzése biztosított legyen.
(2) Az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy egy új hulladékkezelő létesítmény építése vagy egy már meglévő átalakítása során az üzemeltető biztosítja a következőket:
|
a) |
a hulladékkezelő létesítmény, különösen a védett területekre vonatkozó közösségi és nemzeti kötelezettségeket és a geológiai, hidrológiai, hidrogeológiai, szeizmikus és geotechnológiai tényezőket figyelembe véve, megfelelő helyen található és kialakítása megfelel azoknak a szükséges feltételeknek, amelyek megelőzik - úgy rövid, mint hosszú távon - a levegő, a talaj, a felszín alatti víz vagy a felszíni víz szennyezését, különös tekintettel a 76/464/EGK (21), 80/68/EGK (22) és a 2000/60/EK irányelvekre, és amelyek biztosítják a szennyezett víz és a csurgalék hatékony összegyűjtését, ahogy és amikor azt az engedély megköveteli, valamint amelyek csökkentik a víz és szél okozta eróziót, amennyire ez technikailag lehetséges és gazdaságilag megvalósítható; |
|
b) |
a hulladékkezelő létesítmény megfelelő megépítése, kezelése és fenntartása biztosítja annak fizikai stabilitását, és a talaj, a levegő, a felszíni víz vagy a felszín alatti víz szennyezésének vagy fertőzésének rövid és hosszú távú megelőzését, valamint, amennyire lehetséges, a tájképben okozott károk minimalizálását; |
|
c) |
megfelelő tervek és rendelkezések vannak a hulladékkezelő létesítmény illetékes személyek általi rendszeres felügyeletére és vizsgálatára, valamint intézkedésekre instabilitást illetve víz- vagy talajszennyezést mutató eredmények esetén; |
|
d) |
megfelelő intézkedések születnek a talaj rehabilitálására és a hulladékkezelő létesítmény bezárására; |
|
e) |
megfelelő intézkedések születnek a hulladékkezelő létesítmény bezárása utáni időszakra. |
A c) pontban említett felügyelet és vizsgálatok nyilvántartását az engedély dokumentációjával együtt meg kell őrizni, hogy az információ kellő átadása, különösen üzemeltetőváltás esetén, biztosítva legyen.
(3) Az üzemeltető késedelem nélkül, de bekövetkezése után legkésőbb 48 órán belül értesíti az illetékes hatóságot minden olyan eseményről, amely veszélyeztetheti a hulladékkezelő létesítmény stabilitását, és minden jelentős kedvezőtlen környezeti hatásról, amelyet a hulladékkezelő létesítmény ellenőrzési és felügyeleti eljárásai feltárnak. Az üzemeltető, ahol alkalmazható, a belső vészhelyzeti tervet hajtja végre és követi az illetékes hatóság minden más utasítását a végrehajtandó korrekciós intézkedéseket illetően.
Az üzemeltető viseli a végrehajtandó intézkedések költségeit.
Az illetékes hatóság által meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal az üzemeltető az összegyűjtött adatok alapján jelentést készít a felügyeleti eredményekről az illetékes hatóságnak abból a célból, hogy bizonyítsa az engedélyezési feltételek betartását és gyarapítsa a hulladék és a hulladékkezelő létesítmény viselkedésére vonatkozó ismereteket. E jelentés alapján az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy egy független szakértő által készített megerősítés szükséges.
12. cikk
Hulladékkezelő létesítmények bezárására és a bezárás utáni időszakra vonatkozó eljárás
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy teljesítsék a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat.
(2) A hulladékkezelő létesítményben csak akkor kezdődhet meg a bezárási eljárás, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:
|
a) |
az engedélyben megszabott vonatkozó feltételek teljesülnek; |
|
b) |
az üzemeltető kezdeményezésére az illetékes hatóság felhatalmazást ad; |
|
c) |
az illetékes hatóság ilyen céllal egy indokolással ellátott határozatot bocsát ki. |
(3) A hulladékkezelő létesítmény csak azután tekinthető véglegesen bezártnak, hogy az illetékes hatóság - késedelem nélkül - végrehajtotta végső helyszíni vizsgálatát, kiértékelte az üzemeltető által benyújtott összes jelentést, megállapította, hogy a telepet rehabilitálták és közölte az üzemeltetővel, hogy jóváhagyja a bezárást.
A jóváhagyás semmilyen módon nem csökkenti az üzemeltető engedélyezési feltételekben foglalt vagy egyéb törvényes kötelezettségeit.
(4) Az üzemeltető felelős a bezárás utáni időszak alatti fenntartásért, felügyeletért és ellenőrzésért ameddig azt az illetékes hatóság megköveteli, figyelembe véve a veszély természetét és időtartamát, kivéve amikor az illetékes hatóság úgy dönt, hogy átveszi ezeket a feladatokat az üzemeltetőtől a hulladékkezelő létesítmény végleges bezárása után és a hulladék birtokosának felelősségét szabályozó nemzeti vagy közösségi jogszabályok sérelme nélkül.
(5) Amikor egy hulladékkezelő létesítmény bezárása után az illetékes hatóság szükségesnek ítéli, a közösségi környezetvédelmi követelmények, különösen a 76/464/EGK, a 80/68/EGK és a 2000/60/EK irányelv követelményeinek betartása érdekében, az üzemeltető többek között felügyeli a létesítmény fizikai és kémiai stabilitását, és minimalizál minden negatív környezeti hatást, különös tekintettel a felszíni és felszín alatti vízre, biztosítva, hogy:
|
a) |
a létesítményhez tartozó minden szerkezetet mindig készenlétben álló felügyeleti és mérőműszerrel ellenőrzik és védik; |
|
b) |
ahol alkalmazható, a túlfolyócsatornákat és a bukógátakat tisztán és szabadon tartják ; |
|
c) |
passzív vagy aktív vízkezelő létesítményeket hoznak létre, ahol ezt a létesítményből származó szenynyezett csurgalékvíz összefüggő felszíni vagy felszín alatti vizekbe történő eljutásának megakadályozása szükségessé teszi. |
(6) A hulladékkezelő létesítmény bezárása után az üzemeltető késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot minden olyan eseményről vagy fejleményről, amely veszélyeztetheti a hulladékkezelő létesítmény stabilitását és minden jelentős kedvezőtlen környezeti hatásról, amelyet a hulladékkezelő létesítmény ellenőrzési és felügyeleti eljárásai feltárnak. Az üzemeltető, ahol alkalmazható, a belső vészhelyzeti tervet hajtja végre, és követi az illetékes hatóság minden más utasítását a végrehajtandó korrekciós intézkedéseket illetően.
Az üzemeltető fedezi a végrehajtandó intézkedések költségeit.
Az illetékes hatóság által meghatározott esetekben és gyakorisággal, de minden esetben legalább egyszer egy évben az üzemeltető az összegyűjtött adatok alapján jelentést készít az ellenőrzési eredményekről az illetékes hatóságnak abból a célból, hogy bizonyítsa az engedélyezési feltételek betartását és gyarapítsa a hulladék és a hulladékkezelő létesítmény viselkedésére vonatkozó ismereteket.
13. cikk
A víz állapota romlásának, a levegő és a talaj szennyezésének megelőzése
(1) Az illetékes hatóság megbizonyosodik arról, hogy az üzemeltető megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen a Közösség környezetvédelmi szabványainak különösen azért, hogy a 2000/60/EK irányelvnek megfelelően megakadályozza az aktuális vízállapot romlását többek között annak érdekében, hogy:
|
a) |
értékelje a lehetséges csurgalékvíz-termelődést, beleértve a csurgalékvíz, valamint a hulladékkezelő létesítmény működési fázisában és a bezárása utáni időszakban lerakódott hulladék szennyezőanyag-tartalmát, és meghatározza a hulladékkezelő létesítmény vízháztartási egyensúlyát; |
|
b) |
megelőzze vagy minimalizálja a csurgalékvíz termelődését, valamint a felszíni víz vagy a felszín alatti víz és a talaj hulladék általi szennyeződését; |
|
c) |
összegyűjtse a szennyezett vizet és csurgalékvizet; |
|
d) |
a hulladékkezelő létesítményben összegyűjtött szennyezett vizet , a csurgalékvizet és minden egyéb szennyvizet olyan módon kezelje, hogy az megfeleljen a kibocsátásra előírt szabványos követelményeknek, a közösségi kötelezettségek, különösen a 76/464/EGK, a 80/68/EGK és a 2000/60/EK irányelvben megfogalmazott kötelezettségek teljesítése céljából. |
(2) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az üzemeltető megtette a megfelelő intézkedéseket a por- és gázkibocsátás megelőzésére vagy csökkentésére.
(3) Abban az esetben, ha az illetékes hatóság a környezeti kockázatok kiértékelése alapján - különösen a 76/464/EGK, a 80/68/EGK vagy a 2000/60/EK irányelvet figyelembe véve, ha alkalmazható - úgy döntött, hogy a csurgalékvíz összegyűjtése és kezelése nem szükséges vagy megállapították, hogy a hulladékkezelő létesítmény nem jelent potenciális veszélyt a talajra, a felszín alatti vízre vagy a felszíni vízre, az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott követelményeket ennek megfelelően lehet csökkenteni vagy fel lehet függeszteni.
(4) A tagállamok az ásványi nyersanyag kitermelésből származó - szilárd, iszapos vagy folyékony állapotú - hulladék ártalmatlanítását, ha azt egy olyan fogadó víztestben végzik, amely nem azonos az ásványi nyersanyag kitermelésből származó hulladék ártalmatlanításának céljára létrehozottal, megtiltják, kivéve ha az üzemeltető előzőleg be tudja bizonyítani a 76/464/EGK, a 80/68/EGK és a 2000/60/EK irányelv vonatkozó követelményeinek betartását.
(5) A bányatérségek estében - beleértve a föld alatti és a visszatöltött, felszíni munkagödröket, amelyeket bezárás után el lehet árasztani - az üzemeltető a víz állapotának romlása és a talajszennyezés megakadályozása érdekében meghozza a szükséges intézkedéseket, és tájékoztatja az illetékes hatóságokat a munkagödör szárításának megszüntetését megelőző legalább hat hónapról:
|
a) |
a bányaterület elhelyezkedéséről pontosan megjelölve azokat a területeket, amelyeket a szárítás megszüntetését követően hagynak elárasztani és a geológiai részletekről; |
|
b) |
a működés legalább utolsó két évében a bányaterületen talált víz mennyiségéről és minőségéről szóló összefoglaló; |
|
c) |
a jövőben a bányából származó szennyezőanyag-kibocsátás felszíni és felszín alatti vizekre tett hatásáról szóló előrejelzés, benne az elhelyezkedés és mennyiség, és az ilyen szennyezés enyhítését és ellensúlyozását célzó tervek; |
|
d) |
a bánya elárasztásának felügyeletére vonatkozó javaslatok, hogy idejekorán jelezhető legyen a hatások enyhítését célzó intézkedések szükségessége. |
(6) Cianidot tartalmazó tározó esetében az üzemeltető biztosítja, hogy a tározóban a gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációját az elérhető legjobb technikákat használva a lehető legalacsonyabb szintre csökkenti, és minden esetben, a ... (23) megelőzően engedéllyel rendelkező vagy már működő létesítményeknél a gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációja a dúsítási maradékoknak a feldolgozó üzemből a tározóba bocsátásakor nem haladja meg az 50 ppm-et ... (23)-tól, a 25 ppm-et ... (24)-tól, a 10 ppm-et ... (25)-tól és a 10 ppm-et a ... (23) után kiadott engedéllyel rendelkező hulladéktároló létesítmények esetében.
Az üzemeltető, ha az illetékes hatóság erre felkéri, a telep feltételeit figyelembe vevő kockázatfelméréssel bizonyítja, hogy ezeket a koncentráció-határértékeket nem szükséges tovább csökkenteni.
14. cikk
Pénzügyi biztosíték
(1) A hulladék hulladékkezelő létesítményben való felhalmozását vagy elhelyezését is magában foglaló bármely művelet megkezdése előtt az illetékes hatóság pénzügyi (pl. pénzügyi letétet, beleértve az ipar által finanszírozott kölcsönös garanciaalapokat) vagy annak megfelelő biztosítékot kér, a tagállamok által meghatározott és a Bizottság által jóváhagyott eljárás szabályainak megfelelően, annak érdekében, hogy:
|
a) |
teljesüljön ezen irányelv szerint kiadott engedélyből következő minden kötelezettség, beleértve a bezárás utáni rendelkezéseket; |
|
b) |
bármikor azonnal hozzáférhető alapok legyenek a telepen belüli, a hulladékkezelő létesítmény által érintett terület rehabilitációjára. |
(2) Az (1) bekezdésben említett biztosíték kiszámítása az alábbiak alapján történik:
|
a) |
a létesítmény várható környezeti hatása, különösen figyelembe véve a létesítmény osztályát, a hulladék jellemzőit és a rehabilitált talaj jövőbeni felhasználását; |
|
b) |
annak feltételezése, hogy minden szükséges rehabilitációs munkálatot független és megfelelően képzett harmadik fél értékel és végez. |
(3) A biztosíték mértékét időszakonként a telepen belüli, és a hulladékkezelő létesítmény által közvetlenül érintett területen végzendő rehabilitációs munkához kell igazítani.
(4) Amennyiben az illetékes hatóság a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban jóváhagyja a bezárást, írásos nyilatkozatban felmenti az üzemeltetőt az e cikk (1) bekezdésében említett biztosítékadási kötelezettsége alól, kivéve a 12. cikk (4) bekezdésében említett bezárás utáni kötelezettségeket.
15. cikk
Környezetvédelmi felelősség
A 2004/35/EK irányelv III. melléklet a következő ponttal egészül ki:
„13. Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelése az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló, ...-i 2005/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) szerint.
16. cikk
Országhatárokon átnyúló hatások
(1) Ha egy tagállamnak tudomása van arról, hogy egy, a területén található „A” osztályba besorolt hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése potenciálisan jelentősen káros hatással van egy másik tagállam környezetére, és ebből eredően veszélyt jelenthet az emberi egészségre, vagy ha egy potenciáliasan jelentősen érintett tagállam kéri, az a tagállam, amelynek területén a 7. cikknek megfelelő engedélykérelmet benyújtották, e cikknek megfelelően ugyanakkor továbbítja a kapott információt a másik tagállamnak, amikor azt a saját állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszi.
Ilyen tájékoztatás képezi az alapját bármilyen, a kölcsönösség és egyenrangúság alapján folyó konzultációnak, amelyre a kétoldalú kapcsolatok keretein belül a két tagállam között szükség van.
(2) A tagállamok kétoldalú kapcsolataik keretén belül gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben az engedélykérelmeket megfelelő ideig annak a tagállamnak az érintett nyilvánossága számára is hozzáférhetővé tegyék, amelynek környezetére a létesítmény valószínűleg hatással lehet, hogy ily módon még az illetékes hatóság döntéshozatala előtt észrevételeket tehessenek.
(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett, egy hulladékkezelő létesítménnyel kapcsolatos baleset esetén az üzemeltető haladéktalanul megadja a 6. cikk (4) bekezdése szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságnak az emberi egészségre gyakorolt hatások minimalizálásához és a - tényleges vagy potenciális - környezeti károk mértékének felméréséhez és minimalizálásához szükséges információkat.
17. cikk
Az illetékes hatóság általi ellenőrzések
(1) A hulladék elhelyezésének megkezdése előtt, valamint azt követően az érintett tagállam által meghatározott rendszeres időközönként - beleértve a bezárás utáni szakaszt is - az illetékes hatóság ellenőriz minden a 7. cikk hatálya alá tartozó hulladékkezelő létesítményt annak biztosítására, hogy az megfeleljen az engedélyben rögzített vonatkozó feltételeknek. A pozitív eredmény semmilyen módon nem csökkenti az üzemeltető engedély szerinti felelősségét.
(2) A tagállamok megkövetelik az üzemeltetőtől, hogy minden hulladékkezeléssel kapcsolatos műveletről naprakész nyilvántartást vezessen és azt az illetékes hatóság számára ellenőrzés céljából hozzáférhetővé tegye, és hogy az üzemeltető a hulladékkezelő létesítmény működés közbeni változása esetén a hulladékkezelő létesítménnyel kapcsolatos naprakész információk és a nyilvántartás átadása megfelelően megtörténjen.
18. cikk
Jelentési kötelezettség
(1) A tagállamok hároméves időközönként jelentést küldenek a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentést egy olyan kérdőív vagy vázlat alapján állítják össze, amelyet a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogad el. A jelentést annak a hároméves időszaknak a lejártát követő kilenc hónapon belül kell a Bizottságnak megküldeni, amely időszakra a jelentés vonatkozik.
A Bizottság az ezen irányelv végrehajtásáról szóló jelentést a tagállamok jelentéseinek beérkezését követő kilenc hónapon belül közzéteszi.
(2) A tagállamok minden évben tájékoztatják a Bizottságot az üzemeltetők által jelentett eseményekről, a 11. cikk (3) bekezdésének és a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően. A Bizottság ezeket az információkat a tagállamok számára kérésre hozzáférhetővé teszi. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló közösségi jog sérelme nélkül a tagállamok pedig ezeket az információkat az érintett nyilvánosság számára kérésre hozzáférhetővé teszik.
19. cikk
Szankciók
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
20. cikk
Bezárt hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a területükön található bezárt hulladékkezelő létesítményeket (beleértve az elhagyott hulladékkezelő létesítményeket is), amelyek jelentősen káros környezeti hatással bírnak, vagy közép- illetve rövid távon belül komoly veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre nyilvántartásba vegyék, és a nyilvántartást rendszeresen frissítsék. Ezt a nyilvántartást, amelyet hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, ... (27) -ig el kell készíteni, figyelemmel a 21. cikkben említett módszerekre, amennyiben ezek elérhetőek.
21. cikk
Információcsere
(1) A Bizottság a 23. cikkben említett bizottság segítségével gondoskodik arról, hogy a tagállamok között megfelelő technikai és tudományos információcsere működjön, tekintetbe véve módszerek kidolgozását az alábbiakra vonatkozóan:
|
a) |
a 20. cikk teljesítése; |
|
b) |
a 20. cikk szerint meghatározott, bezárt hulladékkezelő létesítmények rehabilitációja annak érdekében, hogy megfeleljenek a 4. cikk követelményeinek. Ezek a módszerek lehetővé teszik a legmegfelelőbb kockázatfelmérési eljárások és helyreállító intézkedések kialakítását, tekintettel az Európa-szerte különböző geológiai, hidrogeológiai és klimatológiai sajátosságokra. |
(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikák fejlődését, vagy a hatóságot arról tájékoztassák.
(3) A Bizottság információcserét szervez a tagállamok és az érintett szervezetek között az elérhető legjobb technikákról, nyomon követésükről és fejlődésükről. A Bizottság közzéteszi az információcsere eredményét.
22. cikk
Végrehajtási és módosító intézkedések
1) ... (28)-ig a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja az alábbiakra vonatkozó szükséges rendelkezéseket, elsőbbséget biztosítva az e), f) és g) pontoknak:
|
a) |
a 7. cikk (5) bekezdésében és a 12. cikk (6) bekezdésében említett információk összehangolása és rendszeres továbbítása; |
|
b) |
a 13. cikk (6) bekezdésének végrehajtása, beleértve a gyenge sav hatására bomló cianid meghatározására és mérési módszerére vonatkozó technikai követelményeket; |
|
c) |
technikai iránymutatások a pénzügyi biztosíték kialakításához a 14. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően; |
|
d) |
ellenőrzésekre vonatkozó technikai iránymutatások a 17. cikknek megfelelően; |
|
e) |
a II. mellékletben szereplő hulladékok jellemzésével kapcsolatos technikai követelmények kidolgozása; |
|
f) |
a 3. cikk 3. pontjában szereplő meghatározás értelmezése; |
|
g) |
a hulladékkezelő létesítmények osztályozásához szükséges kritériumok meghatározása a III. mellékletnek megfelelően; |
|
h) |
ezen irányelv technikai végrehajtásához szükséges mintavételi és elemzési módszerek összehangolt előírásainak meghatározása. |
(2) A Bizottság fogad el minden olyan további módosítást, amely szükséges a mellékletek technikai és tudományos fejlődéshez való hozzáigazításához a 23. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.
A módosításokat úgy kell végrehajtani, hogy magas szintű környezetvédelem valósuljon meg.
23. cikk
A bizottság
(1) A Bizottságot a 75/442/EGK irányelv 18. cikkével létrehozott bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.
(2) Amennyiben hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.
24. cikk
Átmeneti rendelkezés
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden olyan hulladékkezelő létesítmény, amely engedélyt kapott, vagy amely ... (29)-én/-án már üzemel, ... (30) megfeleljen ezen irányelv rendelkezéseinek, kivéve a 14. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek esetében a megfelelést ... (31)-ig kell biztosítani, valamint a 13. cikk (6) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek esetében a megfelelést az ott feltüntetett határidőkön belül kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a(z) ... (29)-ig bezárt hulladékkezelő létesítményekre.
(3) A tagállamok az (1) bekezdés sérelme nélkül biztosítják, hogy ezen irányelv hatálybalépésétől kezdődően, illetve az új tagállamok esetében a csatlakozás dátumától kezdődően, az (1) bekezdésben említett hulladékkezelő létesítmény bezárása ellenére, az üzemeltető:
|
a) |
biztosítja, hogy a szóban forgó hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése, illetve ennek bezárása esetén a bezárás utáni irányítás olyan módon történik, amely nem sérti az ezen irányelv és egyéb vonatkozó közösségi jogszabály, beleértve a 2000/60/EK irányelv követelményeinek teljesítését; |
|
b) |
biztosítja, hogy a szóban forgó hulladékkezelő létesítmény nem okoz romlást a felszíni és felszín alatti vizek állapotában - amely a 2000/60/EK irányelv megsértését eredményezné -, illetve nem okoz talajszennyezést csurgalékvíz, szennyezett víz vagy bármely egyéb szennyvíz, illetve szilárd, iszapos vagy folyékony állapotú hulladék által; |
|
c) |
minden szükséges lépést megtesz a b) pont megsértéséből származó következmények orvoslására annak érdekében, hogy a vonatkozó közösségi jogszabályok, beleértve a 2000/60/EK irányelvet, betartása megvalósuljon. |
(4) Ha a Tanács a Bizottságnak a csatlakozási okmány [vagy csatlakozási jegyzőkönyv, ha az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés 2007. január 1-jén hatályba lép] 55. cikke szerinti javaslata alapján jár el, akkor a Tanács oly módon fogja gyakorolni az említett rendelkezés szerinti mérlegelési jogát, hogy az ne ássa alá ezen irányelv céljait.
25. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek ... (32) előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
26. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
27. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt ...-ban/-ben, ...-án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 80., 2004.3.30., 35. o.
(2) HL C 109., 2004.4.30., 33. o.
(3) Az Európai Parlament 2004. március 31-iálláspontja (HL C 103. E, 2004.4.29., 634. o.), a Tanács 2005. április 12-i közös álláspontja (HL C 172. E, 2005.7.12., 1. o.), és az Európai Parlament 2005. szeptember 6-i álláspontja.
(4) HL L 345., 2003.12.31., 97. o.
(5) HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
(6) HL C 65. E, 2002.3.14., 382. o.
(7) HL L 242., 2002.9.10., 1. o.
(8) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv.
(9) HL L 182., 1999.7.16., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
(10) Az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről (tizenegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1992. november 3-i 92/91/EGK tanácsi irányelv (HL L 348., 1992.11.28., 9. o.).
(11) Az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről (tizenkettedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1992. december 3-i 92/104/EGK tanácsi irányelv(HL L 404., 1992.12.31., 10. o.).
(12) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal módosított irányelv. (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.).
(13) HL L 143., 2004.4.30., 56. o.
(14) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(15) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
(16) HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv.
(17) A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i67/548/EGK tanácsi irányelv (HL 196., 1967.8.16., 1. o.). A legutóbb a 2004/73/EK bizottsági irányelvvel (HL L 152., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.
(18) A tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 200., 1999.7.30., 1. o.). A legutóbb a 2004/66/EK tanácsi irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.
(19) Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i85/337/EGK tanácsi irányelv (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.). A legutóbb a 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.) módosított irányelv.
(20) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.
(21) A Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 1976. május 4-i 76/464/EGK tanácsi irányelv a (HL L 129., 1976.5.18., 23. o.). A legutóbb a 2000/60/EK irányelvvel módosított irányelv.
(22) A felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló, 1979. december 17-i 80/68/EGK tanácsi irányelv (HL L 20., 1980.1.26., 43. o.). A legutóbb a 91/692/EGK irányelvvel (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.) módosított irányelv.
(23) A 25. cikk (1) bekezdésében említett időpontban.
(24) A 25. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő öt évvel.
(25) A 25. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő tíz évvel.
(26) HL L ...”
(27) A 25. cikk (1) bekezdésében említett időponttól számított négy év.
(28) Ezen irányelv hatálybalépésétől számított két évvel.
(29) A 25. cikk (1) bekezdésében említett időpont.
(30) A 25. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő négy évvel.
(31) A 25. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő hat évvel.
(32) Ezen irányelv hatálybalépését követő 18 hónappal .
I. MELLÉKLET
A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉNEK TERVE ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁGGAL KÖZLENDŐ INFORMÁCIÓK
1. A súlyos balesetek megelőzésének terve
Az üzemeltető súlyos balesetek megelőzésére kidolgozott tervének és biztonsági irányítási rendszerének arányosnak kell lennie a hulladékkezelő létesítmény által keltett súlyos balesetveszéllyel. Végrehajtásuk céljából a következőket kell figyelembe venni:
|
1) |
a súlyos balesetek megelőzésére kidolgozott tervnek tartalmaznia kell az üzemeltető átfogó céljait és cselekvési elveit a súlyos balesetek kockázatainak ellenőrzése szempontjából; |
|
2) |
a biztonsági irányítási rendszernek az általános irányítási rendszer részét kell képeznie, amely magában foglalja a szervezeti struktúrát, a felelősséget, a gyakorlatot, az eljárásokat, a folyamatokat és a forrásokat, amelyek lehetővé teszik a súlyos balesetek megelőzésére kidolgozott terv meghatározását és végrehajtását; |
|
3) |
a biztonsági irányítási rendszer a következőket szabályozza:
|
2. Az érintett nyilvánossággal közlendő információk
|
1) |
Az üzemeltető neve és a hulladékkezelő létesítmény címe. |
|
2) |
Az adatokat szolgáltató személy beosztás szerinti meghatározása. |
|
3) |
Annak megerősítése, hogy a hulladékkezelő létesítményre vonatkoznak azok a szabályozások és/vagy közigazgatási rendelkezések, amelyek végrehajtják ezen irányelvet, és adott esetben, hogy a 6. cikk (2) bekezdésében említettekre vonatkozó információk az illetékes hatósághoz benyújtásra kerültek. |
|
4) |
A telepen végzett tevékenység vagy tevékenységek világos és egyszerű magyarázata. |
|
5) |
A hulladékkezelő létesítményben előforduló anyagok és készítmények közönséges neve vagy gyűjtőneve vagy általános veszélyességi osztálya, valamint azon hulladékoké, amelyek súlyos balesetet okozhatnak, alapvető veszélyes tulajdonságaik megjelölésével. |
|
6) |
Általános információ a súlyos balesetek kockázatainak jellegéről, beleértve ezeknek a környező lakosságra és a környezetre irányuló lehetséges hatásait. |
|
7) |
Megfelelő információk arról, hogyan történik az érintett környező lakosság folyamatos figyelmeztetése és tájékoztatása súlyos baleset bekövetkeztekor. |
|
8) |
Megfelelő információk azokról a lépésekről, amelyeket az érintett lakosságnak meg kell tennie, és arról a magatartásról, amelyet követnie kell súlyos baleset bekövetkeztekor. |
|
9) |
Annak a követelménynek a megerősítése, amely szerint az üzemeltetőnek a telepen megfelelő intézkedéseket kell tennie, különösen fel kell vennie a kapcsolatot a vészhelyzeti szolgálatokkal a súlyos balesetek kezelése és hatásaiknak a lehető legkisebbre csökkentése érdekében. |
|
10) |
Hivatkozás a külső vészhelyzeti tervre, amelyet a baleset külső hatásai kezelésének érdekében készítettek. Ennek a hivatkozásnak tanácsot kell megfogalmaznia arra vonatkozóan, hogy a baleset időpontjában a vészhelyzeti szolgálatok valamennyi utasítását vagy felszólítását követni kell. |
|
11) |
Részletek arról, hol érhetők el további információk, figyelembe véve a nemzeti jogszabályokban megállapított bizalmas jellegre vonatkozó követelményeket is. |
II. MELLÉKLET
A HULLADÉKOK JELLEMZÉSE
A hulladékkezelő létesítményben elhelyezésre kerülő hulladékot úgy kell jellemezni, hogy az biztosítsa a létesítmény szerkezetének hosszú távú fizikai és kémiai stabilitását és segítsen megelőzni a nagyobb baleseteket. A hulladék jellemzése, ahol alkalmazható, a hulladékkezelő létesítmény osztályának megfelelően, magában foglalja az alábbi szempontokat:
|
1) |
a rövid és hosszú távra elhelyezésre kerülő hulladék várható fizikai és kémiai tulajdonságainak leírása, különös tekintettel a felszíni légköri/meteorológiai viszonyok melletti stabilitására; |
|
2) |
a hulladékok osztályozása a 2000/532/EK határozat (1) vonatkozó részének megfelelően, különös tekintettel azok veszélyes tulajdonságaira; |
|
3) |
azoknak a kémiai anyagoknak és stabilitásuknak a leírása, amelyeket az ásványok kezelésekor használnak; |
|
4) |
a lerakás módszerének leírása; |
|
5) |
az alkalmazott hulladékszállítási rendszer. |
(1) A hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló, 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozat (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.). A legutóbb a 2001/573/EK tanácsi határozattal (HL L 203., 2001.7.28., 18. o.) módosított határozat.
III. MELLÉKLET
A HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEK OSZTÁLYOZÁSÁNAK KRITÉRIUMAI
Egy hulladékkezelő létesítmény „A” osztályú besorolást kap, ha:
|
— |
hiányosság vagy helytelen üzemeltetés - pl. egy hulladéklerakó összedől vagy egy gát leomlik - súlyos balesetet okozhat, kockázatfelmérés alapján figyelembe véve az olyan tényezőket, mint a hulladékkezelő létesítmény jelenlegi vagy jövőbeni mérete, elhelyezkedése és környezeti hatása, vagy - |
|
— |
a 91/689/EGK irányelv értelmében bizonyos küszöbérték felett veszélyesnek minősülő hulladékot tartalmaz, vagy |
|
— |
a 67/548/EGK irányelv, illetve az 1999/45/EK irányelv értelmében bizonyos küszöbérték felett veszélyesnek minősülő anyagokat vagy készítményeket tartalmaz. |
P6_TA(2005)0320
PROGRESS-program ***I
Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Közösség PROGRESS foglalkoztatási és szociális szolidaritási programjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2004)0488 - C6-0092/2004 - 2004/0158(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott javaslatára (COM(2004)0488) (1), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 13. cikkének (3) bekezdésére, valamint 129. cikkére és 137. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát (C6-0092/2004), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0199/2005), |
|
1. |
jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában; |
|
2. |
rámutat arra, hogy a 2006 utánra vonatkozó jogalkotási javaslatban szereplő előirányzatok a következő többéves pénzügyi keretről szóló határozattól függenek; |
|
3. |
felhívja a Bizottságot, hogy amint a következő többéves pénzügyi keret elfogadásra került, nyújtson be javaslatot a program pénzügyi referenciaösszegének módosítására, ha szükséges; |
|
4. |
felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha a Bizottság javaslatát lényegesen módosítani vagy más szöveggel felváltani szándékozik; |
|
5. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
P6_TC1-COD(2004)0158
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2005. szeptember 6-án került elfogadásra a Közösség PROGRESS foglalkoztatási és szociális szolidaritási programjának a létrehozásáról szóló .../2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére, 129. cikkére, és 137. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),
mivel:
|
(1) |
Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülése az Unió átfogó stratégiájának lényeges részeként célul tűzte ki a foglalkoztatottság és a szociális beépülés előmozdítását annak a stratégiai célkitűzésének az elérése céljából, hogy az elkövetkező évtized folyamán az Unió váljon a világ legversenyképesebb és dinamikusan fejlődő ismereteken alapuló gazdaságává, amely képes több és jobb munkahely létesítésével és a fokozottabb szociális összetartozás megvalósításával biztosítani a fenntartható növekedést. A Tanács nagyszabású elérendő célokat és megvalósítandó feladatokat tűzött ki az Európai Unió elé a teljes foglalkoztatottság visszaállításának, a munka minősége és termelékenysége feljavításának, a szociális összetartozás előmozdításának és egy befogadó munkaerőpiac megvalósításának a terén. |
|
(2) |
Az Európai Unió finanszírozási eszközeinek az összevonása és racionalizálása vonatkozásában a Bizottság kinyilvánított szándékával összhangban ennek a határozatnak egyetlen önálló és leegyszerűsített programot („a program”) kell létesítenie, amely biztosítja a megkülönböztetés elleni küzdelem közösségi intézkedési programjának (2001-2006) létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/750/EK tanácsi határozat (4), a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi keretstratégiához kapcsolódó cselekvési program (2001-2005) létrehozásáról szóló, 2000. december 20-i 2001/51/EK tanácsi határozat (5), valamint a tagállamok társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló együttműködése ösztönzésére szolgáló közösségi cselekvési programról szóló, 2001. december 7-i 50/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat (6), a foglalkoztatás területére vonatkozó közösségi ösztönző intézkedésekről szóló, 2002. június 10-i 1145/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat (7) és a nemek közötti egyenlőség területén európai szinten tevékenykedő szervezetek támogatását célzó közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 848/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat (8), valamint a munkakörülmények tekintetében közösségi szinten végrehajtott tevékenységek alapján kezdeményezett intézkedések folytatólagos végrehajtását és továbbfejlesztését, valamint a munkakörülmények tekintetében közösségi szinten végrehajtott tevékenységek alapján kezdeményezett intézkedések folytatólagos végrehajtását és továbbfejlesztését. |
|
(3) |
Az Európai Tanács 1997. évi, a foglalkoztatottsági helyzettel kapcsolatosan megtartott luxembourgi rendkívüli ülése bevezette az Európai Foglalkoztatási Stratégiát, amely közösen elfogadott foglalkoztatási iránymutatásokra és ajánlásokra alapozva koordinálja a tagállamok foglalkoztatáspolitikáit. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia ma a lisszaboni stratégiában megfogalmazott foglalkoztatási és munkaerőpiaci célkitűzések elérésének a legfontosabb eszköze. |
|
(4) |
Az Európai Tanács lisszaboni ülése kinyilvánította, hogy az Unióban a szegénységi küszöb alatt élő emberek száma és a szociális kirekesztődés mértéke elfogadhatatlan és ezért szükségesnek tartja megfelelő célok kitűzésével a szegénység felszámolására irányuló határozott intézkedések megtételét. Ilyen célkitűzésekről az Európai Tanács 2000. december 7-9-i nizzai ülésén megállapodtak. Megállapodtak továbbá abban, hogy a szociális kirekesztődés elleni küzdelemben alkalmazott eljárásoknak a koordináció nyitott módszerén kell alapulniuk a nemzeti akciótervekkel és a Bizottság együttműködési kezdeményezéseivel összehangolva. |
|
(5) |
A demográfiai változások nagy és hosszú távú kihívást jelentenek a szociális védelmi rendszerek számára, hogy képesek lesznek-e megfelelő nyugdíjakat folyósítani, általánosan elérhető, minőségileg magas színvonalú és hosszú távon finanszírozható egészségügyi ellátást, valamint tartós gondozást biztosítani. Ezért fontos az olyan stratégiák támogatása, amelyek mind a megfelelő szociális védelmet, mind a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságát szavatolják. A Tanács úgy határozott, hogy a társadalombiztosítás területén az együttműködésnek a koordináció nyitott módszerén kell alapulnia. |
|
(6) |
Figyelmet kell fordítani a bevándorlók sajátságos helyzetére ebben az összefüggésben és a bevándorlók be nem jelentett - és gyakran bizonytalan jellegű - munkavégzését szabályos foglalkoztatássá történő átalakításra irányuló intézkedések meghozatalának fontosságára annak érdekében, hogy ugyanolyan szociális védelemben, juttatásokban és munkakörülményekben részesülhessenek, mint a bejelentett munkavállalók. |
|
(7) |
A minimális normák biztosítása és a munkakörülmények folyamatos javítása az európai szociálpolitika egyik központi kérdése és megfelel az Európai Unió egyik fontos általános érvényű célkitűzésének is. A Közösség fontos szerepet játszik a tagállamok által a munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának, a megfelelő munkakörülmények biztosításának - ide értve a szakmai és a családi élet összeegyeztetésének szükségességét is -, munkaviszonyuk megszűnése esetén a munkavállalók védelmének, a munkavállalók tájékoztatásának, részvételének és tanácsadói szolgáltatások nyújtásával történő támogatásának, valamint a munkavállalók és munkáltatók érdekképviselete és kollektív védelme biztosításának a területein végzett tevékenységeinek a támogatásában és kiegészítésében. |
|
(8) |
A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem az Európai Unió egyik fontos alapelve. A Szerződés 13. cikke előírja, hogy küzdeni kell a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát az Európai Unió alapjogi chartájának 21. cikke is rögzíti. Tekintettel kell lenni a hátrányos megkülönböztetés különféle formáinak a sajátos jellegzetességeire , valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több okból történő hátrányos megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére . Ezért , amikor a program hozzáférhetőségét és eredményeit vizsgálják, figyelembe kell venni a fogyatékkal élők különleges szükségleteit, biztosítva a program által finanszírozott tevékenységekhez és ezen tevékenységek eredményéhez, valamint értékeléséhez történő teljes és egyenlő hozzáférésüket, beleértve a fogyatékkal élő személyek további felmerülő költségeinek megtérítését. A hátrányos megkülönböztetés - ideértve a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetést - egyes formáinak leküzdésében az évek során szerzett tapasztalat más fajta hátrányos megkülönböztetések leküzdésében is hasznos lehet. |
|
(9) |
Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 13. cikkének rendelkezései alapján a Tanács a következő irányelveket fogadta el: a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelvet (9), amely tiltja a faji vagy etnikai hovatartozás alapján a hátrányos megkülönböztetést többek között a foglalkoztatásban, a szakmai képzésben, az oktatásban, az áruk és szolgáltatások, valamint a szociális védelem terén, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelvet (10), amely tiltja a foglalkoztatás és munkavégzés területein a vallás vagy hit, fogyatékosság, életkor és szexuális orientáció szerinti hátrányos megkülönböztetést, valamint a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelvet (11) . |
|
(10) |
A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód a Szerződés 2. és 3. cikke értelmében a közösségi jog egyik fontos alapelve, és az ezen alapuló irányelvek és egyéb jogszabályok jelentős szerepet játszanak a nők helyzetének a javításában a Közösségben. A közösségi szintű intézkedésekkel szerzett tapasztalatok megmutatták, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód támogatásához a gyakorlatban különböző eszközöket - jogi előírásokat, finanszírozási eszközöket és az esélyegyenlőség általános érvényesítését - kombinálni kell egymással, hogy azok egymást kölcsönösen erősítsék. A nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének alapelvével összhangban a férfiak és nők egyenlőségének az elvét minden programszakaszban és -intézkedés során figyelembe kell venni . |
|
(11) |
A regionális, nemzeti és uniós szinten tevékenykedő nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a program általános célkitűzései sikeres végrehajtásának, és ezért a vonatkozó uniós hálózatok keretében fontos szerepet kell játszaniuk a program megfogalmazásában, végrehajtásában és figyelemmel kísérésében. |
|
(12) |
Mivel a javasolt intézkedések céljai tagállami szinten nem érhetőek el kielégítően, mert ehhez az uniós szintű információcsere és a Közösség egészében a helyes gyakorlatok elterjesztése szükséges , és mivel következésképpen ezen célok elérése a Közösség fellépései és intézkedései multilaterális jellegének köszönhetően jobban biztosított a Közösség szintjén, a Közösség a Szerződés 5. cikkében előírt szubszidiaritás elvével összhangban elfogadhat megfelelő intézkedéseket. Az ugyanebben a cikkben előírt arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az ezen célok eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(13) |
Ez a határozat létrehozza a program teljes időtartamára a pénzügyi keretet, aminek az 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárási rend javításáról szóló intézményközi megállapodás (12) 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára az elsődleges kiindulási pontot kell, hogy jelentse. |
|
(14) |
Ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (13) összhangban el kell fogadni, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A program létrehozása
Ez a határozat létrehozza a Közösség PROGRESS elnevezésű foglalkoztatási és szociális szolidaritási programját abból a célból, hogy pénzügyileg támogassa az Európai Unió célkitűzéseinek a megvalósítását a foglalkoztatás és a szociális ügyek területein, és ezzel hozzájáruljon ezeken a területeken a lisszaboni stratégia keretében a s zociálpolitikai menetrend (2006-2010) (14) célkitűzéseinek az eléréséhez. A program 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig működik.
2. cikk
A program általános célkitűzései
Ennek a programnak a célja a következő célkitűzések elérése:
|
1. |
a tagállamokban (és más résztvevő országokban) uralkodó helyzet megismerésének és megértésének a feljavítása az alkalmazott politikák elemzésén, kiértékelésén és szoros nyomon követésén keresztül; |
|
2. |
statisztikai eszközök, módszerek és lehetőleg nemi hovatartozás és korcsoportok szerint lebontott jelzőszámok kidolgozásának a támogatása a program által lefedett területeken; |
|
3. |
a közösségi jog és politikai célkitűzések végrehajtásának a támogatása és figyelemmel kísérése a tagállamokban és azok hatékonyságának és hatásainak a felmérése , különösen a több és jobb munkahely létrehozása tekintetében ; |
|
4. |
a hálózatba szervezés, kölcsönös tanulás, a jó gyakorlatok és innovatív megközelítési módok feltárása és elterjesztése regionális, nemzeti és transznacionális szinten egyaránt; |
|
5. |
az öt megvalósítási szakasz mindegyike vonatkozásában alkalmazott EU-politikák és célkitűzések tudatosításának a javítása az érdekelt felek és a nagy nyilvánosság számára; |
|
6. |
az alapvető fontosságú EU-hálózatok képességének az erősítése az EU stratégiáinak és politikai céljainak előmozdítására, támogatására és továbbfejlesztésére; az érintett hálózatoknak és szervezeteknek olyan szervezeteknek kell lenniük, amelyeknek függetlensége bizonyítható, s amelyek ugyanakkor éppen ezért szabadon felléphetnek a tagjaik érdekeivel összefüggő nagyszámú területen. |
A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvét minden programszakaszban és intézkedés során figyelembe kell venni.
A program egyes szakaszaiban és az intézkedések során elért eredmények megfelelő terjesztését minden érdekelt fél és a nyilvánosság esetében is biztosítani kell. Ezenkívül a Bizottság uniós szinten megteremti a szükséges kapcsolatokat az Európai Parlamenttel, az érintett nem kormányzati szervezetekkel és szociális partnerekkel, és rendszeres eszmecserét folytat velük.
3. cikk
A program felépítése
A program az alábbi öt megvalósítási szakaszt tartalmazza:
|
1. |
Foglalkoztatás |
|
2. |
Szociális védelem és társadalmi integráció |
|
3. |
Munkakörülmények |
|
4. |
A megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség |
|
5. |
Nemek közötti egyenlőség |
4. cikk
1. SZAKASZ: Foglalkoztatás
Az 1. szakasz szerinti intézkedések támogatják az Európai Foglalkoztatási Stratégia végrehajtását az alábbiakkal:
|
1. |
a foglalkoztatási helyzet és a foglalkoztatási kilátások megértésének javítása, különösen elemzések és tanulmányok, valamint statisztikák és egységes jelzőszámok kidolgozása révén; |
|
2. |
az európai foglalkoztatási iránymutatások és ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérése és értékelése, illetve ezeknek a foglalkoztatásra gyakorolt hatása, valamint az Európai Foglalkoztatási Stratégia és az általános gazdaság- és szociálpolitika, illetve egyéb politikai területek közötti kölcsönhatások elemzése; |
|
3. |
a stratégiák, a helyes gyakorlat és innovatív megközelítések egymás közötti cseréje, és az Európai Foglalkoztatási Stratégiával kapcsolatosan a kölcsönös tanulás előmozdítása; |
|
4. |
a tudatosság növelése, információk terjesztése és a foglalkoztatáspolitikai kihívásokról, stratégiákról és a nemzeti cselekvési tervek végrehajtásáról szóló vita előremozdítása, beleértve a regionális és helyi illetékességű résztvevők, szociális partnerek és egyéb érdekeltek bevonását is; |
|
2. |
külön figyelem fordítása az egyenlő bánásmódot, a nemek közötti esélyegyenlőséget és a munkahelyi, valamint a szakképzést és a szakmai előmenetelt érintő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet ösztönző pozitív intézkedésekre. |
5. cikk
2. SZAKASZ: Szociális védelem és társadalmi integráció
A 2. szakasz szerinti intézkedések támogatják a koordináció nyitott módszerének alkalmazását a szociális védelem és befogadás terén az alábbiakkal:
|
1. |
a társadalmi kirekesztés és a szegénység vonatkozásainak jobb megértése, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás stratégiáinak a javítása, mindenekelőtt elemzések és tanulmányok készítésével, valamint statisztikák és egységes jelzőszámok kidolgozásával; |
|
2. |
a koordináció nyitott módszere megvalósításának figyelemmel kísérése és kiértékelése a szociális védelem és befogadás területén, továbbá a koordináció nyitott módszere és egyéb politikai területek közötti kölcsönhatások , valamint nemzeti és közösségi szintű hatásaik kielemzése; |
|
3. |
a stratégiák, a helyes gyakorlat és innovatív megközelítések egymás közötti cseréje, és a szociális védelmi és társadalmi integrációs stratégiával kapcsolatosan a kölcsönös tanulás előmozdítása; |
|
4. |
a tudatosság növelése, információk terjesztése és az EU koordinációs folyamatán belül a szociális védelem és szociális befogadás kérdéseinek kihívásairól és politikáiról szóló vita előremozdítása, beleértve a regionális és helyi illetékességű résztvevők szociális partnerek és egyéb érdekeltek bevonását is; |
|
3. |
az alapvető fontosságú EU-hálózatok azon képességének a fejlesztése , hogy támogatni tudják, és tovább tudják fejleszteni az EU stratégiáit és politikai céljait a szociális védelem és a társadalmi integráció területén . |
6. cikk
3. SZAKASZ: Munkakörülmények
A 3. szakasz szerinti intézkedések támogatják a nemek közötti egyenlőség elvének érvényre juttatását figyelembe véve a munkakörnyezet és munkakörülmények javítását, beleértve a munkaegészségügy és biztonság, valamint a szakmai és a családi élet összeegyeztetése területeit is az alábbiakkal:
|
1. |
a munkakörülmények jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint statisztikák és nemek és korcsoportok szerinti bontásban elkészített minőségi és mennyiségi jelzőszámok kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatékonyságának és hatásainak a felmérése; |
|
2. |
az EU munkaügyi jogszabályai végrehajtásának a támogatása hatékony felügyelet révén, szakszemináriumok szervezése, tájékoztatók és hálózatok fejlesztése a szakmai testületek között , ideértve a szociális partnereket is ; |
|
3. |
megelőző intézkedések kezdeményezése és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területének támogatása; |
|
4. |
a tudatosság növelése, információk terjesztése és a szociális biztonsággal, a munkakörülményekkel és a foglalkoztatás minőségével, többek között a szakmai és a családi élet összeegyeztetésével kapcsolatos legfontosabb kihívásokról és politikai feladatokról szóló vita előmozdítása - a szociális partnerek között is ; |
|
5. |
a tudatosság növelése, a tájékoztatás és az illegális munkavállalás általános kérdéséről szóló vita előmozdítása annak biztosítása érdekében, hogy a bevándorlókat és az EU polgárait egyaránt érintő egészségügyi, biztonsági és munkakörülményekre vonatkozó kérdések napirendre kerüljenek és a vonatkozó előírásokat betartsák. |
7. cikk
4. SZAKASZ: A megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség
A 4. szakasz szerinti intézkedések támogatják a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének hatékony alkalmazását és elősegítik annak figyelembevételét minden EU-politikában az alábbiak révén :
|
1. |
a hátrányos megkülönböztetéssel és annak leküzdésével kapcsolatos problémák jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok készítésével, valamint statisztikák és jelzőszámok kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatékonyságának és hatásainak a felmérése; |
|
2. |
az EU hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályai végrehajtásának a támogatása hatékony felügyelet révén, szakmai szemináriumok szervezése és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben tevékenykedő szakmai szervezetek hálózatba szervezése révén; |
|
3. |
a tudatosság növelése, információk terjesztése, a hátrányos megkülönböztetés kérdéseinek kihívásairól és politikáiról szóló vita előmozdítása és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem beépítése az EU politikáiba, beleértve a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem területén működő nem kormányzati szervek, valamint regionális és helyi résztvevők, szociális partnerek és egyéb érintettek politikáit ; |
|
4. |
a legfontosabb EU hálózatok azon képességének fejlesztése, hogy támogatni tudják, és tovább tudják fejleszteni az EU -nak a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiáit és politikai céljait; a hálózatok között ott kell lenniük a szerényebb méretű hálózatoknak, nevezetesen a specializálódott nem kormányzati szervezeteknek, illetve azoknak, amelyek specifikusan a hátrányok kezelését tűzték ki céljukként; az érintett hálózatoknak és szervezeteknek olyan szervezeteknek kell lenniük, amelyeknek függetlensége bizonyítható, s amelyek ugyanakkor éppen ezért szabadon felléphetnek a tagjaik érdekeivel összefüggő nagyszámú területen . |
8. cikk
5. SZAKASZ: Nemek közötti egyenlőség
Az 5. szakasz szerinti intézkedések támogatják a nemek közötti esélyegyenlőség elvének hatékony alkalmazását és a nemek esélyegyelőségének az EU összes politikáiba való beépülését az alábbiak révén:
|
1. |
a nemekkel és nemek esélyegyenlőségével kapcsolatos problémák jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint statisztikák és jelzőszámok kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatásainak a felmérése; |
|
2. |
az EU nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos jogszabályai alkalmazásának támogatása hatékony felügyelet, szakmai szemináriumok tartása , az esélyegyenlőségi szervezetek hálózatba szervezése révén; |
|
3. |
a tudatosság növelése, információk terjesztése, a nemek közötti egyenlőség, nevezetesen a szakmai és a családi élet összeegyeztetése és az esélyegyenlőség főbb kihívásairól és politikai kérdéseiről szóló horizontális jellegű vita előremozdítása; |
|
4. |
a legfontosabb EU-hálózatok azon képességének a fejlesztése, hogy támogatni tudják, és tovább tudják fejleszteni az EU -nak a nemek esélyegyenlőségének előmozdítására irányuló stratégiáit és politikai céljait. |
9. cikk
Intézkedéstípusok
(1) A program az alábbi típusú intézkedéseket finanszírozza , amelyek határokon átnyúló keretek között is megvalósíthatók:
|
a) |
elemző intézkedések
|
|
b) |
közös tanulási, tudatosítási és terjesztési intézkedések
|
|
c) |
a fő szerepvállalók támogatása
|
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt tevékenységeknek kifejezetten megfelelően méretezett EU-dimenziójúaknak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy valóban EU hozzáadott értéket képviseljenek és azokat regionális vagy helyi hatóságok, a közösségi jogban meghatározott szakmai testületek, vagy a saját területükön a kulcsfontosságú szereplők közé tartozónak tekintettek végrehajthassák.
(3) Ezen intézkedéstípusoknak a 3. cikkben megnevezett területeken hozzá kellene járulniuk a liszszaboni stratégia keretén belüli szociálpolitikai menetrend célkitűzéseinek az eléréséhez.
(4) A program nem finanszíroz semmilyen olyan tevékenységet, amelynek célja az Európai Évek előkészítése és megvalósítása.
10. cikk
A program hozzáférhetősége
(1) Ez a program hozzáférhető minden állami és/vagy magántulajdonú testület, szereplő és intézmény, és különösen az alábbiak számára:
|
— |
tagállamok, |
|
— |
foglalkoztatási és munkaügyi szolgálatok és ügynökségek , |
|
— |
helyi és regionális hatóságok, |
|
— |
a közösségi jogban meghatározott szakmai testületek, |
|
— |
szociális partnerek, |
|
— |
regionális, nemzeti vagy EU-szinten szervezett nem kormányzati szervezetek, |
|
— |
egyetemek és kutatóintézetek, |
|
— |
kiértékelő szakemberek, |
|
— |
nemzeti statisztikai hivatalok, |
|
— |
média. |
(2) A Bizottság a 9. cikk 1. bekezdésének a) és b) pontjaiban említett tevékenységek mértékéig közvetlen hozzáféréssel rendelkezhet a programhoz.
(3) A fogyatékkal élők számára biztosítani kell a program tevékenységeihez és eredményeihez való teljes hozzáférést. Figyelembe kell venni a fogyatékkal élők sajátos igényeit, beleértve a hozzáférhetőséggel kapcsolatban esetlegesen felmerülő pótlólagos kiadásaik kompenzálását.
11. cikk
A támogatás alkalmazási módszere
A 9. cikkben említett tevékenységtípusok finanszírozása a következők szerint történhet:
|
— |
pályázati felhívást követően szolgáltatási szerződés keretében, amelynél a nemzeti statisztikai hivatalokkal való együttműködés vonatkozásában az Eurostat eljárások alkalmazandók, vagy |
|
— |
az ajánlattételre vonatkozó felhívást követően részleges költségtámogatás révén. Ebben az esetben az EU-társfinanszírozás mértéke rendszerint a támogatás kedvezményezettje összes költségének legfeljebb 90%-a lehet. Ezen felső értéket meghaladó mértékű pénzügyi támogatást csak rendkívüli esetekben és a tényállás alapos vizsgálata után lehet nyújtani. |
A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedéstípusok esetében kiegészítő támogatás kérelem ellenében nyújtható, például tagállamok finanszírozási forrásaiból.
12. cikk
Végrehajtási rendelkezések
Ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges összes intézkedést, különösen amelyek az alábbi ügyekkel kapcsolatosak, a 13. cikk (2) bekezdésében előírt tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni:
|
a) |
a program végrehajtásával kapcsolatos általános iránymutatás; |
|
b) |
a program végrehajtásával kapcsolatos éves munkaprogram, amely szakaszokra van bontva ; |
|
c) |
a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás; |
|
d) |
az éves pénzügyi terv; |
|
e) |
a tevékenységek kiválasztása a Közösség általi támogatáshoz és az ilyen támogatásra kijelölt tevékenységek tervezett listájának a Bizottság általi benyújtása; |
|
f) |
a program értékelésének kritériumai, amelybe beletartoznak olyan kritériumok is, amelyek a költséghaszon arányára és az eredmények terjesztésére és továbbítására vonatkoznak. |
13. cikk
A bizottság
(1) A Bizottságot egy olyan bizottság segíti , amely a program öt szakaszának megfelelően öt albizottságra tagolódik.
(2) Ahol erre a bekezdésre utaló hivatkozás található, ott az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkei alkalmazandók, a 8. cikk figyelembevétele mellett.
(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályait.
14. cikk
Együttműködés más bizottságokkal
(1) Annak biztosítása érdekében, hogy az e határozat tárgyát képező tevékenységek végrehajtásával kapcsolatosan rendszeres és megfelelő tájékoztatást kapjon, a Bizottság szükség szerint kapcsolatot létesít a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal, és a Foglalkoztatási Bizottsággal.
(2) A Bizottság értesíti a többi érintett bizottságot is az öt programterület keretében hozott intézkedésekről.
(3) Ha szükséges, a Bizottság rendszeres és strukturált együttműködést létesít a 13. cikkben említett bizottság és egyéb vonatkozó politikák, eszközök és cselekvések megfigyelő bizottságai között.
15. cikk
Következetes összhang és kiegészítő jelleg
(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve szavatolja az Unió és a Közösség egyéb stratégiáival, eszközeivel és fellépéseivel való teljes körű összhangot, különösen olyan megfelelő eljárások bevezetésével, amelyek összehangolják a program tevékenységeit a közösségnek a kutatás, az igazság- és a belügy, a kultúra, az oktatás, a szakképzés, az ifjúságpolitika, valamint a bővítés és a külkapcsolatok, valamint a regionális politika és az általános gazdaságpolitika területén végzett tevékenységeivel. Külön figyelmet kell fordítani a program és az oktatás és szakképzés területei közötti lehetséges kölcsönhatásokra.
(2) A Bizottság és a tagállamok szavatolják a következetes összhang és kiegészítő jelleg fenntartásáról a program keretében végzett tevékenységek és az Unió és a Közösség egyéb tevékenységei között, különösen a strukturális alapokból és az európai szociális alapból finanszírozott területeken , és gondoskodnak az átfedések elkerüléséről .
(3) A Bizottság szavatolja ezen intézkedések következetes összhangját és kiegészítő jellegét a program keretében végzett tevékenységek, más tevékenységei és egyéb érintett európai hivatalok, különösen az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Hivatal, a Szakképzés Támogatásának Európai Központja, a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja, a jövőbeli Nemek Európai Intézete tevékenységei tekintetében, és gondoskodik az átfedések elkerüléséről.
(4) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program tevékenységei céljaira elkülönített és felhasznált kiadások finanszírozására a Közösség más pénzügyi eszközeit ne vegyék igénybe.
(5) A Bizottság a 13. cikkben említett bizottságot rendszeresen tájékoztatja a Közösség egyéb olyan cselekvéseiről, amelyek a lisszaboni stratégia keretében hozzájárulnak a szociálpolitikai menetrend célkitűzéseinek eléréséhez .
(6) A tagállamok minden lehetséges igyekezetükkel törekszenek a program keretében végzett tevékenységek és a nemzeti, regionális és helyi szinteken végzett tevékenységek közötti következetes összhang és kiegészítő jelleg fenntartására.
16. cikk
Harmadik országok részvétele
Ez a program nyitott az alábbiak részvétele számára:
|
— |
EFTA/EGT-országok az EGT-megállapodásban előírt feltételek szerint, |
|
— |
EU-csatlakozásra jelölt országok, nyugat-balkáni országok, valamint a stabilizációs és csatlakozási folyamatban részt vevő országok. |
17. cikk
Finanszírozás
(1) Ezen közösségi program végrehajtásának indikatív pénzügyi kerete a 2007. január 1-jétől számított hétéves időszakra 854,2 millió euró.
(2) A pénzeszközöknek az egyes szakaszok közötti megosztása során az alábbi alsó határértékeket kell figyelembe venni:
|
1. szakasz |
Foglalkoztatás |
21% |
|
2. szakasz |
Szociális védelem és társadalmi integráció |
30 % |
|
3. szakasz |
Munkakörülmények |
8% |
|
4. szakasz |
A megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség |
23% |
|
5. szakasz |
Nemek közötti egyenlőség |
12 % |
(3) A pénzügyi keretnek legfeljebb 2%-a fordítható a program megvalósításának költségeire, például a 13. cikkben előre említett bizottság működésével kapcsolatos kiadásokra, vagy a 19. cikk rendelkezései szerinti kiértékelések elvégzésének a költségeire.
(4) A kiadások éves elosztását és az eszközöknek a program különböző szakaszai közötti elosztását a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi tervek határai között. Ennek az elosztásnak megfelelő módon meg kell jelennie a költségvetésben.
(5) A Bizottság saját maga és a kedvezményezettek céljaira igénybe vehet műszaki és/vagy adminisztratív támogatást és támogathat kiadásokat.
18. cikk
A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme
(1) Az e határozat rendelkezései szerint finanszírozott intézkedések végrehajtásában a Bizottság megfelelő megelőző intézkedésekkel köteles gondoskodni a Közösség pénzügyi érdekeinek csalás, korrupció és minden egyéb jogellenes cselekedet elleni védelméről, beleértve hatékony ellenőrzések lefolytatását és az indokolatlanul kifizetett összegek visszaszerzését, arányos és elrettentő hatású büntetések alkalmazását a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (15), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (16) , valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (17) szerint.
(2) Az e határozat rendelkezései szerint finanszírozott közösségi cselekvések tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanságok a közösségi jog bármely rendelkezésének, illetve bármiféle gazdálkodó szervezet cselekedetéből vagy mulasztásából keletkező szerződéses kötelezettség megszegését jelentik, amelyek indokolatlan kiadás miatt hátrányos helyzetet idéznek elő a Közösség fő költségvetésében vagy az érintett szereplők pénzügyi terveiben.
(3) A szerződésekben és megállapodásokban, a részt vevő harmadik országokkal ennek a határozatnak a hatálya alatt kötött megállapodásokat is beleértve, külön rendelkezésben kell előírni a Bizottság (vagy annak bármely megbízott képviselője) általi felügyeleti és pénzügyi ellenőrzési, valamint a Számvevőszék általi könyvvizsgálati eljárások lefolytatását érintő hatásköröket, szükség szerint helyszíni ellenőrzések lefolytatásával.
19. cikk
Nyomon követés és kiértékelés
(1) A program különböző szakaszainak rendszeres nyomon követésének biztosítása és a szükséges kiigazítások megtétele érdekében a Bizottságnak éves tevékenységi beszámolókat kell készítenie és a 13. cikkben említett bizottság , valamint az Európai Parlament számára elküldenie.
(2) A program különböző szakaszait félidős értékelésnek is alá kell vetni, amely a program egészét áttekinti a program célkitűzéseinek hatásai és a megvalósított EU hozzáadott érték tekintetében elért előrehaladás vonatkozásában. Ezt a kiértékelést menetközben végrehajtott értékelések egészíthetik ki. A kiértékeléseket a Bizottság hajtja végre külső szakértők segítségével. Ha a kiértékelések eredményei rendelkezésre állnak, akkor azokat fel kell tüntetni a tevékenységekről az (1) bekezdés szerint készülő beszámolókban, és azokat meg kell küldeni az Európai Parlamentnek is .
(3) A Bizottság átad az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának:
|
a) |
legkésőbb 2010. december 31-éig egy közbenső jelentést az elért eredmények értékeléséről és a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól; |
|
b) |
a következő pénzügyi tervhez készített javaslatok keretében legkésőbb 2011. december 31-éig egy közleményt a program folytatásáról; és |
|
c) |
legkésőbb 2015. december 31-éig - külső szakértők bevonásával - egy utólagos értékelő jelentést a program hatásainak és az EU számára hozott további hasznának a felmérése céljából. |
(4) A Bizottság gondoskodik róla, hogy a figyelemmel kísérés és az értékelési eljárás során értékelés készüljön a fogyatékkal élőknek a program tevékenységeihez és eredményeihez való hozzáférési lehetőségeinek biztosítását szolgáló intézkedésekről.
20. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt ...-ban/-ben, ...-án/-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HLC....
(2) HL C164., 2005.7.5., 48. o.
(3) Az Európai Parlament 2005. szeptember 6-i álláspontja.
(4) HL L 303., 2000.12.2., 23. o.
(5) HL L 17., 2001.11.19., 22. o.
(6) HL L 10., 2002.1.12., 1. o.
(7) HL L 170., 2002.6.29., 1. o.
(8) HL L 157., 2004.4.30., 18. o. Helyesbítés: HL L 195., 2004.6.2., 7. o.
(9) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.
(10) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.
(11) HL L 373., 2004.12.21., 37. o.
(12) HL C 172., 1999.6.18., 1. o.
(13) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(14) A Bizottság közleménye: Szociálpolitikai menetrend, COM(2005)0033.
(15) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.
P6_TA(2005)0321
A textil- és ruházati ágazat 2005 után
Az Európai Parlament állásfoglalása a textil- és ruhaipar jövőjéről 2005 után (2004/2265(INI))
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság 2004. október 13-i„Textília és ruházat 2005 után - a textilekkel és ruházattal foglalkozó magas szintű csoport ajánlásai” című közleményére (COM(2004)0668), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a textilipari termékekre vonatkozó védzáradékról szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikkének (1) végrehajtásáról szóló közleményére, |
|
— |
tekintettel a Bizottság 2003. október 29-i„A textil- és ruházati ipar jövője a kibővült Unióban” című közleményére (COM(2003)0649), |
|
— |
tekintettel a Bizottság 2002. december 11-i„Iparpolitika a kibővülő Európában” című közleményére (COM(2002)0714), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak az európai textil- és ruházati ipar versenyképessége érdekében hozott cselekvési tervről szóló közleményére (COM(1997)0454 - C4-0626/1997), |
|
— |
tekintettel a Bizottság „A belső piac hatása a nők foglalkoztatására a textil- és ruházati ágazatban” című jelentésére (2), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a tagállamok foglalkoztatási politikájáról szóló iránymutatásaira (COM(1997)0497), |
|
— |
tekintettel 1996. november 14-i„A nemzetközi fejlődés hatása a Közösség textil és ruházati ágazatára” című állásfoglalására (3), |
|
— |
tekintettel 1992. április 10-i, a textil- és ruházati ágazattól nagy mértékben függő RETEX régiókra vonatkozó közösségi kezdeményezésről szóló állásfoglalására (4), |
|
— |
tekintettel 1990. október 11-i, a multifibre egyezmény esetleges megújításáról, vagy az 1991-től helyébe lépő rendszerről szóló állásfoglalására (5), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0193/2005), |
|
A. |
mivel az Európai Unió nagy részben közepes és mikrovállalkozásokból álló textil- és ruházati ágazata, amelyet magas munkaerő-intenzitás jellemez, kulcsfontosságú szektor, amely ígéretes jövő előtt áll amennyiben a piacok megnyitását szociális és környezetvédelmi szabályok, illetve azok betartására vonatkozó garanciák is kísérik, és biztosítva van az innováció lehetősége; |
|
B. |
mivel az ágazatban az importkvóták végleges felszámolása miatt 2005. január 1. óta különösen a Kínából származó importtermékek mennyiségének látványos megugrása tapasztalható, ami mind az Európai Unión belül, mind az EU hagyományos szállítóinak számító fejlődő országokban (Srí Lanka, Marokkó stb.) a munkahelyek számának példátlan mértékű csökkenését vonja maga után; |
|
C. |
megjegyzi, hogy a kvóták felszámolása a textil- és ruházati ágazatban káros hatásokkal járhat majd a hátrányos helyzetű régiókban, és az egy főre jutó regionális GDP csökkenéséhez vezethet, amely helyzetre megfelelő választ kell adni; |
|
D. |
mivel a Kínával folytatott kereskedelem tekintetében a probléma gyökere abban rejlik, hogy Kína egyáltalán nem szabad piac, a textilipari vállalkozások többségükben továbbra is állami vállalatok, amelyek kamatmentes kölcsönöket kapnak az állami bankoktól és rendszeresen részesülnek exporttámogatásokban, illetve más burkolt támogatásokban, mint például az elektromos áram térítésmentes szállítása, ami miatt nem alakulnak ki tisztességes piaci viszonyok; |
|
E. |
hangsúlyozva, hogy bizonyos termékcsoportokkal kapcsolatos, egyidejű jelentős árcsökkenések valóban kedvezők az európai fogyasztók számára, de a rekordmennyiségű behozatal és az alacsony árak kombinációja szinte lehetetlen feladat elé állíthatja a hazai ruhaipart; |
|
F. |
mivel ugyan a vállalatokra hárul a liberalizáláshoz kapcsolódó kihívásokkal való szembenézés, de az állami hatóságok feladata olyan feltételek biztosítása, melyek révén a vállalatok versenyképesek lehetnek, és szintén az állami hatóságoknak kell valós, általános és kölcsönös nyitottságot biztosítani a piacokon; |
|
G. |
elismerve, hogy Kína több textil- és ruhaipari termékcsoportban valóban versenyképes, és több téren az európai iparral szorosan együttműködve fejlesztette erősségeit (tömegtermelés, alacsony bérek); |
|
H. |
emlékeztetve arra, hogy meg kell akadályozni, hogy a kevésbé fejlett országok legyenek e liberalizálás vesztesei, és hogy ezekben az országokban tovább romoljanak a munkafeltételek és az életszínvonal, és figyelembe véve azt, hogy a legszegényebb országokban a ruhaipari ágazatban dolgozók 70-80%-át a nők teszik ki; |
|
I. |
emlékeztetve arra, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai Kína csatlakozásakor engedélyt kaptak arra, hogy 2008 végéig olyan védzáradékokat léptessenek életbe, melyek révén korlátozható a kínai import mennyisége abban az esetben, ha az megzavarja a piaci folyamatokat, vagy a kereskedelem „nem harmonikus fejlődéséhez” vezet; |
|
J. |
mivel az európai piacot elárasztó hamisítványok 70%-a Kínából származik, és a védjegybitorlás miatt kezdeményezett összes európai vámeljárásnak a fele textil- és ruházati ipari termékekre irányul, valamint a vámszervek évente közel ötmillió hamisított ruházati cikket és ruházati kiegészítőt foglalnak le; |
|
K. |
tekintettel a hamisított termékek és az engedély nélküli másolatok szociális és gazdasági következményeire és a kreativitásra, valamint az innovációra gyakorolt káros hatására, különösen az európai textilipari vállalkozások tekintetében, amelyek az utóbbi időszakban egyre inkább a magas hozzáadott értéket képviselő termékekre összpontosítottak, a jelen helyzet azonban súlyos fenyegetést jelent kreativitásukra és innovációs képességükre nézve, márpedig ezek az európai textilipari ágazat utolsó megmaradt ütőkártyái közé tartoznak; |
|
L. |
emlékeztetve arra, hogy a barcelonai folyamat tizedik évfordulójának közeledtével időszerű megkezdeni a cselekvést annak érdekében, hogy szoros kapcsolat épüljön ki a Földközi-tenger két partja között, valamint eredményes stratégiákat megvalósítani, melyek révén biztosítani lehet ebben a régióban a fenntartható fejlődést és a nemzeti és regionális piacok felélénkülését, és a tényleges szolidaritás megvalósulását az együttes fejlődés szellemében; |
|
M. |
mivel a tagállamok nem kezdeményezhetnek semmilyen önálló intézkedést, tekintettel arra, hogy a kereskedelempolitika terén az Európai Unióra ruháztak minden kizárólagos hatáskört; |
|
N. |
lehetőséget lát az EU és Kína közötti kétoldalú megállapodásokban a hatalmas kihívások előremutató, tisztességes és átlátható módon történő leküzdésére; |
|
O. |
tekintettel a textilipari ágazaton belül a számos üzembezárás és munkahelymegszűnés nyomán különösen az elmúlt években és azon belül is főként 2005 eleje óta jelentkező súlyos szociális és emberi nehézségekre, valamint az Európai Textil- és Ruházati Ipar Szövetsége (Euratex) rendkívül aggasztó előrejelzéseire; |
|
P. |
úgy vélve, hogy az EU strukturális változást támogató politikája eddig általában véve sikeres volt; |
|
Q. |
tekintettel a textilipar modernizációjának és átállításának folytatásához szükséges hatósági fellépésekre, csakúgy, mint az innovációra, a kutatásra, a munkaerőképzésre és az áthelyezések társadalmi kezelésére; |
|
R. |
mivel az Európai Unión belül a textilipari munkahelyek megszűnése által leginkább érintett régiók gyakran már eleve jelentősen hátrányos helyzetűnek számítanak vagy a munkanélküliség magas aránya vagy gazdasági helyzetük miatt, és e gazdasági szektor destabilizálódása csak tovább növeli az Unión belüli területi egyenlőtlenségeket; |
|
1. |
aggodalmát fejezi ki a nem európai - kiváltképp Kínából érkező - textiltermékek mennyiségében érzékelhető rendkívül nagymértékű növekedés miatt, azóta, hogy 2005. január 1-jén megszűnt a WTO Nemzetközi Textilegyezmény, és eltörölték a kvótákat - ez és a még nagyobb növekedés lehetősége súlyos következményekkel járhat a foglalkoztatottságra az európai textil- és ruhaiparban, egy olyan stratégiai ágazatban, amely nagy lehetőségeket hordoz magában, amelyet magas fokú regionális koncentráció jellemzi, és amely elsősorban kis- és mikrovállalkozásokból áll, és amelyben túlnyomó többségében nők dolgoznak; |
|
2. |
felhívja a Bizottságot, hogy bátorítsa a WTO valamennyi tagállamát, a legveszélyeztetettebb fejlődésben lévő államok kivételével, hogy a dohai program tárgyalásainak keretében érjék el a piacok megnyitásának kölcsönösségét oly módon, hogy az méltányos és arányos legyen a nagy textil- és ruhagyártó államok számára, valamint érjék el az etikai, szociális és környezetvédelmi záradékok elismerését; |
|
3. |
kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az ágazat WTO keretei között történő fokozódó liberalizálásának a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatásairól, különös tekintettel a hátrányos helyzetben levő és az ettől az ágazattól erősen függő régiókra; |
|
4. |
felhívja a Bizottságot, hogy gyakorljon fokozott gazdasági és politikai nyomást a harmadik országokra annak érdekében, hogy ezek az országok többet alkalmazzák a szociális és környezetvédelmi szabványokat; |
|
5. |
kéri a WTO-t, hogy gyorsítsa fel a nem vám jellegű kereskedelmi korlátozások felszámolását és a műszaki szabályok összehangolását, például a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával; |
|
6. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy jövőbeni kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó megbízásának koncepciójában törekedjen a kereskedelem oly módon történő alakítására, hogy az lehetővé tegye a munkakörülmények javulását, a szociális jogok védelmét és javítását, valamint a környezet hatékony védelmét; |
|
7. |
kéri a Bizottságot, hogy gyakoroljon politikai és gazdasági nyomást a kínai valuta mesterségesen alacsonyan tartott átváltási árfolyamának módosítása érdekében, mert a jelenlegi árfolyam a világkereskedelem fokozatos liberalizációjával ellentétes folyamatokat indukál; |
|
8. |
felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse azokat az eljárásokat, melyek lehetővé teszik a KKV-k számára az antidömping mechanizmusok használatát, és növelje az antidömping eljárás átláthatóságát; |
|
9. |
elvárja, hogy az Európai Bizottság használja a „kereskedelmi akadályokról” szóló rendeletet, ha tisztességtelen gyakorlatot tapasztal, és hozzon létre egy olyan hatékony felügyeleti eszközt, amely alkalmas a hasonló gyakorlatok módszeres kiszűrésére és a szükséges megtorló intézkedések rendkívül gyors foganatosítására; |
|
10. |
hangsúlyozza, hogy a világ többi régiójával, nevezetesen a Kínával folytatott kereskedelmet az európai textilipari ágazat elsősorban „kihívásként”, nem pedig „veszélyként” tekinti, amennyiben a küzdelem egyenlő fegyverekkel folyik, és a játékszabályokat minden fél betartja, ez azonban a jelen esetben nem mondható el; |
|
11. |
tudomásul veszi Bizottság és Kína között 2005. június 10-én megkötött „egyetértési nyilatkozatot” a kínai textilexport korlátozásáról; ugyanakkor felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy szükség esetén terjesszék ki a megállapodás hatályát egyéb textilipari termékekre is, és biztosítsák az exportkorlátozásoknál használt számítások átláthatóságát is; ragaszkodik hozzá, hogy a megállapodás nem megfelelő alkalmazása esetén léptessék életbe a védzáradékokat; |
|
12. |
arra ösztönzi a Bizottságot, hogy éberen kövesse, milyen következményekkel járhatnak az Egyesült Államok által foganatosított védintézkedések a textil- és ruházati ágazatra nézve, különös tekintettel a textilés ruházati kereskedelmi forgalom Kínán keresztül történő eltérülésére; |
|
13. |
kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyedi intézkedések foganatosításával, az Európai Unió pénzügyi alapjainak keretében támogassák aktívan a kutatást, az innovációt és az egész életen át tartó szakmai képzést a textil- és ruházati ágazatban a verseny erősítése érdekében, különös tekintettel az importkvóták 2005. január 1-je óta történt felszámolása által súlyosan érintett KKV-kra, valamint hogy segítsék ez utóbbiakat az üzemáttelepítések következményeinek áthidalásában; |
|
14. |
hangsúlyozza, hogy az európai termelőipar érdekein túlmenően az európai importőrök hosszú távú érdekeit is tekintetbe kell venni; |
|
15. |
ugyanakkor sürgeti a Bizottságot, hogy a WTO a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezményével (TRIPS) összhangban biztonságosabban védelmezze a szellemi tulajdont, hogy hatékonyabbá váljon a hamisított termékek és az engedély nélküli másolatok elleni küzdelem; kéri továbbá, hogy kezdeményezően lépjen fel a TRIPS- egyezmény (különös tekintettel a 25. cikk (2) bekezdése) betartásának biztosítása érdekében a Közösségen kívüli országok piacain megjelenő textilek mintázatát és modelljeit illetően, és határozza meg, milyen szigorú megtorló intézkedésekkel jár azok be nem tartása; úgy véli, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni azok ellen is, akik bűnrészesek a hamisításokban és az engedély nélküli másolásokban; |
|
16. |
mindezek alapján úgy ítéli meg, hogy a kínai-európai munkacsoport által kezdeményezett tudatossági és tájékoztatási kampánynál határozottabb fellépés szükséges, és hogy a Bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy Kína szigorítja a hamisított termékek és az engedély nélküli másolatok előállítóival szemben alkalmazott szankciókat; |
|
17. |
aláhúzza annak fontosságát, hogy az EU kétoldalú és többoldalú kereskedelmi egyezményeibe történő integrálás révén erősíteni kell a vállalatok társadalmi felelősségének elvét, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normáinak és egyezményeinek, valamint a környezetvédelemre és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményeknek a legszigorúbb tiszteletben tartását és a fenntartható fejlődést; |
|
18. |
sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő textil- és ruházati termékeket előállító, az európai vállalatok részvételével működő valamennyi üzem nagyobb átláthatóságát, és az ott alkalmazott munkaügyi normák betartását; |
|
19. |
felhívja a Bizottságot, hogy a WTO intézményi kereteit, illetve a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat használja fel a modern rabszolgaság, a gyermekek munkavégzése és kizsákmányolása és főként a nők munkahelyi kizsákmányolása elleni hatékonyabb küzdelemre a textil- és ruházati ágazatban a harmadik országokban, a munkavállalók alapvető jogainak tiszteletben tartása, valamint a szociális dömping elkerülése érdekében; |
|
20. |
felszólítja Kínát mint ILO-tagot, hogy tartsa be az elfogadott munkaügyi irányelveket és az alapvető környezeti előírásokat és szankcionálja a jogsértéseket; |
|
21. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy nemzetközi szinten kezdeményezzen nagyszabású kampányt a különböző nemzetközi szervezetek hatáskörei, hatalma és erőviszonyai közötti jobb egyensúly kialakítása érdekében, és követelje a szociális jogokra, az emberi jogokra, valamint a környezetvédelemre vonatkozó szerződések tényleges alkalmazását; |
|
22. |
megerősíti, hogy az ágazat alkalmazkodásának támogatását az EU politikája, nevezetesen strukturális politikája egyik céljának kell tekinteni; |
|
23. |
tudatában van annak, hogy a védzáradékok, amelyek azonnali alkalmazását kéri, a WTO által megállapított feltételek szerint egy átmeneti időszakra szólnak; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a textil- és ruházati ágazat egészére olyan szerkezetátalakítási és átképzési átmeneti támogatásokra vonatkozó tervet, amely képes biztosítani annak jövőjét és versenyképességét a nemzetközi piacokon; |
|
24. |
megerősíti az átmeneti, közösségi szintű, ágazati megközelítés szükségességét, és az ágazatot érintő kihívások kivételes és sürgető voltára való tekintettel sürgeti a Bizottságot ennek figyelembevételére; rámutat arra, hogy a dolgozók és a vállalatvezetés között folytatott párbeszéd fontos szerepet játszik az ágazat versenyképessé tételéhez szükséges változások megvalósításának módjához és a korszerűsítéshez kapcsolódó kérdésekben; |
|
25. |
kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot arra, hogy minden, az EU felé exportálni kívánó vállalkozás nyilatkozatban jelentse ki, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi szociális jogi és környezetvédelmi normákat, valamint hogy tiltsák meg minden, e normák megsértésével előállított termék behozatalát az EU-ba, különös tekintettel a rabok, a gyermekek, illetve a szakszervezeti jogoktól megfosztott kényszermunkások által előállított termékekre; |
|
26. |
hangsúlyozza a származási helyet és a vállalkozás nevét feltüntető, kötelező címkézés bevezetésének fontosságát az ágazat termékei tekintetében, annak érdekében, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a termékek származásával; |
|
27. |
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak határozottabb intézkedéseket a textil- és ruházati ipari termékek hamisítása elleni küzdelem és az európai fogyasztók védelme érdekében; |
|
28. |
felhívja ezért a Bizottságot, hogy módosítsa a 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletet (6) és a későbbi módosító rendeleteket a hamis származási nyilatkozattal kísért termékek azonosítására irányuló vámellenőrzések bevezetése céljából; |
|
29. |
kéri az Európai Uniót, hogy 2006 után is tartsa fent valamennyi európai textilelőállító régióban azokat az európai strukturális alapokat, amelyek a kutatás, az innováció, a szakképzés, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását szolgálják; |
|
30. |
felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a strukturális alapok tartalékait az induló vállalkozásokkal kapcsolatos váratlan helyi és iparági vonatkozású válságok kezelésére és az érintett térségek KKV-inak támogatására, annak érdekében, hogy más ágazatokban ösztönözze a munkahelyteremtést; |
|
31. |
megerősíti azon álláspontját, hogy a strukturális alapok keretében a vállalatoknak nyújtott EU-támogatások révén felajánlott számos lehetőséget a helyi és regionális foglalkoztatással és fejlesztéssel összefüggő, pontosan meghatározott kötelezettségek átvételétől kell függővé tenni, amelyek illeszkednek a lisszaboni koncepcióba és politikába; |
|
32. |
felhívja az Európai Bizottságot, hogy készítsen újabb tanulmányt annak érdekében, hogy döntést lehessen hozni azon fejlődő országok és a kevésbé fejlett országok textiliparának támogatásáról, amelyek számára létfontosságú a textiltermékek exportja, ezen országok termelésének fejlesztése és nemzeti, illetve regionális piacaik felélénkítése érdekében; |
|
33. |
sürgeti a szükséges infrastruktúrák létrehozását a fejlődő országokban, melyek révén javítható ezen országok versenyképessége a textilágazat nemzetközi piacain és előmozdítható a regionális szintű együttműködés; |
|
34. |
tudatában van annak, hogy a liberalizáció nem egyenlő mértékben sújtja a férfiakat és a nőket, és hogy számos szegény országban a ruházati iparnak a kvóták felszámolása következtében bekövetkező tönkremenetele nagymértékben meggyengítheti a nők társadalmi pozícióját; |
|
35. |
emlékeztet rá, hogy az Általános Preferenciális Rendszer keretében a legveszélyeztetettebb államok termelése és exportképessége érdekében meg kell őrizni a nekik biztosított kedvezményeket a Parlament fent említett állásfoglalásának megfelelően, amely fokozatossági mechanizmusok bevezetését javasolja úgy, hogy a textil- és ruhakereskedelem nemzetközi piacán a veszélyeztetett államok támogatása érdekében az egy adott területen magas szintű versenyképességet elért országokból származó termékektől fokozatosan megvonja a vámkedvezményeket; |
|
36. |
hangsúlyozza az euromediterrán partnerséget, annak érdekében, hogy a képzést, a K+F-et, a technológiai innovációt, a legjobb gyakorlat továbbadását és a piacra vonatkozó információk cseréjét támogató aktív politika segítségével fellendítsék az ágazaton belüli együttműködést és az ágazat versenyképességét; javasolja, hogy a műszaki együttműködés, a képzés és a közös kutatási programok előmozdítása érdekében jöjjön létre a textil- és ruházati ágazatban szakértelemmel rendelkező iskolák, szakképző intézmények és szakmai központok euromediterrán hálózata; |
|
37. |
felhívja a Bizottságot, hogy „A preferenciális kereskedelmi rendszerekben alkalmazandó származási szabályok: jövőbeli kilátások” című 2005. március 16-i közleményében (COM(2005)0100) előírt kritériumok fényében vizsgálja meg alaposan azok egyszerűsítésének és rugalmasabbá tételének lehetőségét, valamint alkalmazásuk hatékonyabb ellenőrzésének szükségességét oly módon, hogy elkerülhető legyen a kedvezmények eltérítésének kockázata, és reméli, hogy az új szabályozás képes lesz garantálni e szabályok, valamint az Euromed zóna iránt vállalt kötelezettségek betartását; nyomatékosan kéri, hogy készítsenek hatástanulmányt az egyszerűsített preferenciális származási szabályoknak a textil- és ruházati ágazatra az Európai Unióban és a legkevésbé fejlett országokban tett várható hatásairól; |
|
38. |
kéri a Bizottságot, hogy gyors kezdeményezésekkel és azonnali kötelezettségvállalással segítse elő egy konszolidált piac létrehozását az euromediterrán társulási megállapodások keretében, valamint a földközitengeri államok közötti kétoldalú megállapodások gyors megkötését és hatékony alkalmazását az áruk szabad mozgásának megkönnyítésére az egész euromediterrán térségben; javasolja egy közös vámügyi keretszabályozás létrehozását a térségben; |
|
39. |
rámutat arra, hogy az ágazat KKV-i számára - az európai gazdaság számos más ágazatához hasonlóan - az egyik legnagyobb akadályt továbbra is a finanszírozáshoz való hozzáférés és egyes pénzügyi eszközök hiánya jelenti; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a vonatkozó intézkedéseket és ösztönző intézkedéseket annak érdekében, hogy a termelési lánc egy részét az euromediterrán térség országaiban, a csatlakozó országokban és az európai szomszédsági és partnerségi politikák alá tartozó országokban tudják tartani; |
|
40. |
kéri, hogy a tagállamok eszmecseréje vezessen az eredethalmozás megelőzéséhez a legsebezhetőbb országok mindegyikében és a mediterrán térség déli országaiban; |
|
41. |
támogatja az Euromed térség megszilárdítását, hiszen egyedül ez képes biztosítani a lehetőséget a Földközi-tenger déli és északi partja számára, hogy szembenézhessenek az amerikai és ázsiai regionális tömbökkel, és biztosíthassák ipari termelésük és foglalkoztatásuk megőrzését; úgy véli, hogy specifikus európai hiteleket kell nyújtani az ilyen irányba mutató kutatási, innovációs, illetve kooperációs programok támogatására; |
|
42. |
felhívja a Bizottságot, hogy a KKV-kat még inkább középpontba helyezve, alaposan tanulmányozza a vegyi anyagokra vonatkozó új politikának (REACH) az ágazatra gyakorolt hatásait, kiváltképp a versenyképesség vonatkozásában, és úgy dolgozza át a javaslatokat, hogy a behozott áruk ne élvezzenek előnyt az EUban előállítottakkal szemben; |
|
43. |
sürgeti a Bizottságot, hogy tanulmányozza a REACH-hez kapcsolódó valamennyi paramétert, különös tekintettel az árnövekedésekre, az innovációs képességre, valamint az Európai Unióban előállított és a harmadik országokból importált termékek közötti versenyre tett hatásokra; mindezekről alapos hatástanulmányt kell készíteni, melynek tekintetbe kell vennie a KKV-ra gyakorolt hatásokat; |
|
44. |
kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen eszközökkel tud segítséget nyújtani a mediterrán ruházati iparnak, és elősegíteni azt, hogy részesüljön az euromediterrán textil- és ruházati ipari termelési övezet megerősítését célzó intézkedések előnyeiből; |
|
45. |
kéri egy európai textilipari terv kidolgozását, mely specifikus költségvetést határoz meg mind a kutatás, az innováció, a szakképzés és a KKV-k támogatására, mind az üzemek és a dolgozók átállítására és átképzésére; e terv kidolgozásához és nyomon követéséhez feltétlenül szükségesnek véli az európai szociális párbeszéd előmozdítását valamint a szociális partnerekkel való konzultációt; |
|
46. |
elengedhetetlennek tartja, hogy intézkedéseket hozzanak a technológiai innováció támogatására, és üdvözli a textil- és ruhaipar számára létrehozott európai technológiai platformot, amely hosszú távú és innovatív stratégiát dolgoz ki az ágazat globális versenyképességének növelésére, valamint támogatja és koordinálja a kutatási és fejlesztési tevékenységet; |
|
47. |
nagy örömmel üdvözli a „Textília és ruházat” magas szintű csoport 2004. június 30-i„2005-ös kihívások - Európai textíliák és ruházat egy vámmentes környezetben” című jelentését (7) mind az ajánlásainak tartalma, mind az ágazat helyzetének valósághű értelmezése és a stratégiára vonatkozó javaslata miatt; |
|
48. |
felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram fektessen nagyobb hangsúlyt a KKV-kra, és segítse a K+F vállalatokhoz való kihelyezését; ezenkívül kedvező feltételek kialakítására szólít fel, hogy a kutatás és innováció az érintett vállalkozás nagyságától függetlenül az üzleti tevékenység állandó elemévé válhasson; |
|
49. |
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy állapítsanak meg ösztönző intézkedéseket és külön támogatási programokat, hogy ösztönözzék a textil- és ruházati ágazat KKV-it, hogy fektessenek be saját K+F és nem technológiai tevékenységeikbe; rámutat a nem technológiai kutatásba történő befektetés fontosságára, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályokat, hogy az említett kategóriába történő befektetést ugyanúgy lehessen kezelni, mint a K+F befektetéseket; |
|
50. |
nyomatékosan kéri a regionális és nemzeti hatóságokat, hogy a gazdasági és társadalmi szereplőkkel szorosan együttműködve dolgozzanak ki helyi stratégiai terveket a textilipar központjainak számító térségekre vonatkozóan; |
|
51. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) HL C 101., 2005.4.27., 2. o.
(2) Szociális Európa, 2/91 kiegészítés.
(3) HL C 362., 1996.12.2., 248. o.
(4) HL C 125., 1992.5.18., 276. o.
(5) HL C 284., 1990.11.12., 147. o.
(6) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
(7) A magas szintű csoport jelentésének teljes szövege az alábbi honlapon érhető el: http.//europa.eu.int/comm/enterprise/textile/documents/hlg_report_30_06_04.pdf.
P6_TA(2005)0322
Határok nélküli televíziózás
Az Európai Parlament állásfoglalása a 2001-2002-es időszakra a 97/36/EK irányelv által módosított, határok nélküli televíziózásról szóló 89/552/EGK irányelv 4. és 5. cikkének alkalmazásáról (2004/2236(INI))
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvre (1), melyet az Európai Parlament és a Tanács 1997. június 30-i 97/36/EK irányelve (2) módosított, |
|
— |
tekintettel a Bizottság által az irányelv 4. és 5. cikkeinek alkalmazásáról szervezett nyilvános konzultáció eredményeire, |
|
— |
tekintettel az Európa Tanács 1989-es, határok nélküli televíziózásról szóló európai egyezményére, |
|
— |
tekintettel a globalizáció korában a kulturális sokféleségről és a médiapluralizmusról szóló állásfoglalásra, amelyet az Európa Tanács a 2005. március 10-11-én Kijevben (Ukrajnában) a tömegmédiával kapcsolatos politika tárgyában tartott 7. Európai Miniszteri Konferencián fogadott el, |
|
— |
tekintettel az audiovizuális politika területén az európai szabályozási politika jövőjéről szóló bizottsági közleményre (COM(2003)0784), |
|
— |
tekintettel a digitális korszakban a Közösség audiovizuális politikájának alapelveiről és iránymutatásairól szóló bizottsági közleményre (COM(1999)0657), |
|
— |
tekintettel az EK-Szerződés 151. és 157. cikkeire, az Európai Unió alapjogi chartájára és a tagállami műsorsugárzási közszolgálati rendszerekről szóló, az EK-Szerződéshez csatolt jegyzőkönyvre, |
|
— |
tekintettel a határok nélküli televíziózásról szóló 2003. szeptember 4-i állásfoglalására (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által a határok nélküli televíziózásról szóló 89/552/EGK irányelv alkalmazásáról a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak benyújtott harmadik jelentésről elfogadott 2001. október 4-i állásfoglalására (4), |
|
— |
tekintettel a filmművészeti és más audiovizuális alkotásokkal összefüggő bizonyos jogi szempontokról szóló bizottsági közleményről elfogadott 2002. július 2-i állásfoglalására (5), |
|
— |
tekintettel az európai audiovizuális alkotások fejlesztésére, forgalmazására és promóciójára irányuló ösztönzési program bevezetéséről szóló, 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozatot módosító európai parlamenti és tanácsi határozati javaslatról kialakított 2004. február 12-i álláspontjára (6), |
|
— |
tekintettel a digitális televíziózás Európában történő sikeres bevezetésére irányuló európai uniós cselekvési tervről 2002. szeptember 26-án elfogadott állásfoglalására (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0202/2005), |
|
A. |
mivel a lisszaboni stratégia meg kívánja erősíteni az európai ipar innovációs képességét, az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kívánja tenni; |
|
B. |
mivel az audiovizuális szektort egyszerre jellemzi a műszaki fejlesztés és annak társadalmi, gazdasági és kulturális hatása; |
|
C. |
mivel az EU számára elsődleges a kulturális javak - köztük az audiovizuális alkotások - védelme a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretén belül; mivel a Bizottság sajnos nem tartotta be ezt az elvet, mivel azt javasolta, hogy az audiovizuális szektor kerüljön a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya alá; |
|
D. |
mivel az európai alkotások és a független producerek alkotásainak áramlása alapvető fontosságú a kulturális sokszínűség, a szólásszabadság és a pluralizmus elősegítése érdekében; |
|
E. |
mivel az egységes piac összefüggéseiben született irányelvnek figyelembe kell vennie a jog, az állampolgárság és a politikai unió közösségi térségére irányuló törekvéseket; |
|
F. |
mivel az európai audiovizuális területen hamarosan korlátlan kínálatot teremtő új technológiák gyors fejlődése következtében az irányelv már elavultnak tekinthető, ezért az általa tartalmazott szabályokat igazítani kell a technológiai átalakulásokhoz; |
|
G. |
mivel az irányelv alkalmazása a tagállamok, és nemzeti illetékes hatóságaik hatáskörébe tartozik, a Bizottság mégis alapvető értékelő és felügyeleti szerepet tölt be, amelybe szükséges bevonni a Parlamentet, a nemzeti parlamenteket, a nemzeti szabályozó hatóságokat és a közvéleményt; |
|
H. |
mivel az irányelv rugalmas keretként lehetővé tette a tagállamok általi szabályozás alkalmazását és az audiovizuális ipar önszabályozását, és fontos szerepet játszik a minimális keretek meghatározásában; |
|
I. |
aggodalommal állapítja meg, hogy az irányelv bizonyos rendelkezéseit (kvóták, reklám stb.) a megfelelő ellenőrzés hiányában bizonyos tagállamokban nem alkalmazzák és nem tartják be kellőképpen; |
|
J. |
mivel a szolgáltatások kínálata növelésének együtt kell járnia azzal, hogy ezekhez mindenki hozzáférhessen; |
Az irányelv 4. és 5. cikkeinek alkalmazása
|
1. |
megállapítja, hogy az európai szabályozási politika jövőjéről szóló említett bizottsági közlemény a kedvező eredményeket hangsúlyozza, valamint hogy a mutatók - néhány kivétellel - a programokban az európai alkotások arányának növekedését mutatják; tudomásul veszi, hogy az európai alkotásokra és a független producerek alkotásaira vonatkozó sugárzási kvótákat általában betartották; megállapítja, hogy a Bizottság szerint az irányelv céljait elértük; mindazonáltal arra biztatja a tagállamokat, fokozzák erőfeszítéseiket az európai és a független programok sugárzása területén; |
|
2. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottságnak a 4. és 5. cikk alkalmazásáról szóló hatodik jelentésében (COM(2004)0524) elemzett referencia-időszak során a független alkotások aránya 4 év alatt 3,48 százalékkal csökkent (a jelentés 7. oldala); |
|
3. |
megállapítja, hogy az irányelv rendelkezéseinek alkalmazása és azok értelmezésének módszereiben fennálló jelentős különbségek nem teszik lehetővé a helyzet hű tükrözését, amint azt a független ellenőrzések eredményei bebizonyították; javasolja a Bizottságnak, hogy dolgozzon ki és adjon át a tagállamoknak olyan egységesített osztályozási rendszert, amely lehetővé teszi összehasonlítható eredmények nyerését; hangsúlyozza az új tagállamok eredményei elemzésének sürgősségét; javasolja, hogy az osztályozási rendszer tartalmazzon adatokat a fogyatékkal élőket segítő szolgáltatásokról; |
|
4. |
hangsúlyozza, hogy az 5. cikknek való megfelelés mérésének egységesebb mutatója lenne, ha az érték (és nem az elfogadható órák) 10%-ának megfelelő kvótát vezetnének be, ezáltal kiküszöbölhető lenne a tagállamok között megállapított következetlenség az elfogadható órák összetevőinek tekintetében; |
|
5. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok még adtak meg minden lényeges tájékoztatást, például a műholdas és/vagy kábelen sugárzott televíziós csatornákra vonatkozóan, amelyek gyakran nem szerepeltek a nemzeti jelentésekben; úgy ítéli meg, hogy a Bizottság feladata annak felügyelete, hogy a tagállamok teljesítsék kötelezettségeiket, ezért a Bizottság szerepének nem szabad annak hangsúlyozására korlátozódnia, hogy a bejelentési kötelezettség a tagállamok hatásköre alá eső minden televíziós műsorra vonatkozik; felszólítja a Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, szabjanak ki egyértelmű büntetéseket a hatályos rendelkezések tiszteletben tartására vagy a tájékoztatás nyújtására irányuló kötelezettség ismételt megszegőivel szemben; |
|
6. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos tagállamokban a kvóták alkalmazását a műsorterjesztők - és nem a csatornák - alapján számítják ki, ami sérti az irányelvben lefektetett elveket, és a helyzetet különösen súlyossá teszi azokban a tagállamokban, ahol sok műsorterjesztő tevékenykedik; |
|
7. |
kéri, hogy a 4. cikk alkalmazásában a tagállamok részére biztosított szabadságot legalább nyilvános, pontos és átlátható mutatók megadásával ellensúlyozzák; |
|
8. |
úgy véli, hogy az „európai alkotás” és a „független producer” fogalom értelmezése tekintetében a különböző tagállamok közötti különbségek elkerülhetők lennének, ha a Bizottság az irányelv felülvizsgálatának keretében pontosabban meghatározná az „európai alkotás”, a „független producer” és a „témacsatornák” fogalmát; ezenkívül úgy ítéli meg, hogy ez hozzájárulna a nagyobb jogbiztonsághoz az irányelv alkalmazásában; |
|
9. |
megjegyzi, hogy az európai alkotásokra vonatkozó kvótákat túlnyomó többségben nemzeti alkotásokkal töltik fel, és támogatja a további, nem nemzeti európai alkotások kvótáira irányuló önkéntes kezdeményezéseket; |
|
10. |
hangsúlyozza, milyen fontos a MEDIA-program támogatása, amelynek a létrehozása és megújítása mindeddig és a jövőben is a független producerek, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásának célját szolgálta és szolgálja; |
|
11. |
hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni ezt a programot mint az európai audiovizuális politika alapvető eszközét a szakmai képzés és a filmművészeti alkotások forgalmazásának, sugárzásának és terjesztésének támogatása érdekében; bátorítja a tagállamokat arra, hogy nyissák meg oktatási rendszereiket az európai filmművészeti örökség, az Unió népei nyelvének, a kultúrájának, ízlésének, történelmének és tapasztalatainak megismerésére; |
|
12. |
emlékeztet az európai koprodukciókból származó európai alkotások áramlásának és közös marketing stratégiák kialakításának fontosságára; megállapítja, hogy integrált és globalizált európai ipar hiányában az egyesült államokbeli producerek jobban kihasználják az európai audiovizuális térség lehetőségeit, mint maguk az európaiak - akik pedig több dokumentum - és fikciós alkotást hoznak létre; úgy ítéli meg, hogy az audiovizuális alkotások áramlásában jelentkező egyensúlytalanság veszélyeztetheti a kulturális sokszínűséget; |
|
13. |
úgy ítéli meg, hogy az európai audiovizuális ipar akkor veheti fel a versenyt az Egyesült Államokéval, ha az európai erőfeszítések erőteljesebben összpontosítanak a reklámra; |
|
14. |
felhívja a Bizottság figyelmét arra a tényre, hogy a gyártócsoportok európai piacon való erőteljes fellépésére tekintettel elengedhetetlennek látszik a tartalmak európai egyediségének támogatása és fejlesztése, a pénzügyi eszközökkel való összekapcsolásuk bevezetése révén; |
|
15. |
felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az összeurópai csatornák, mint az ARTE és az EURONEWS és a hasonló kezdeményezések a lehető legnagyobb mértékben eljussanak az európai állampolgárokhoz, a lehető legtöbb nyelven; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai kulturális eseményekről történő európai szintű tájékoztatást és közvetítést, a fogyatékkal élő emberek számára elérhető (azaz hangos leírásokkal, feliratokkal és jelbeszéddel ellátott) formában is; |
|
16. |
hangsúlyozza, hogy elsőbbséget kell adni az európai audiovizuális műsorkészítés kulturális tartalmairól készítendő minőségi elemzési módszereknek, és emlékezetet az RDT keretprogram fontosságára; |
Az irányelv felülvizsgálata
|
17. |
továbbra is hangsúlyozza, hogy az audiovizuális szektor hozzájárul a műszaki fejlődéshez, a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez; úgy ítéli meg, hogy az egységes piac működésének is fontos eszköze és döntő jelentőséggel bír a demokrácia működése szempontjából, feltéve, hogy érvényesül a hozzájárulások és a vélemények sokfélesége, a pluralizmus és a kulturális sokszínűség; úgy ítéli meg, hogy éppen az ilyen demokratikus értékek, valamint a szólás- és a vélemény szabadságának megóvása érdekében szükséges szabályozni a képmáshoz fűződő jog védelmét; |
|
18. |
megerősíti, hogy az európai audiovizuális modellnek az erős, független és pluralista közszolgálati szektor és az erőteljes, valamint egyaránt pluralista kereskedelmi szektor közötti egyensúlyon kell alapulnia, mivel mindkettő közvetlenül és közvetetten munkahelyeket teremt; úgy ítéli meg, hogy e modell tartóssága elengedhetetlen az alkotómunka életképességéhez és jó minőségéhez, és jogalkotási keretet tesz szükségessé az európaiak jogai tiszteletben tartásának biztosításához; |
|
19. |
hangsúlyozza, hogy a nagyközönségnek a színvonalas és sokszínű tartalomhoz való egyetemes hozzáférése még alapvetőbb jelentőséget nyer a technológia rohamos változásának korszakában és az egyre inkább a verseny által irányított és globalizálódó környezetben; úgy ítéli meg, hogy a műsorszolgáltatási közszolgálatok alapvető jelentőségűek a közvélemény demokratikus módon történő formálásához, továbbá a kulturális sokszínűség fenntartásához és megismertetéséhez, valamint fontos hogy ezen közszolgálatoknak azonos piacra jutási esélyekkel kell rendelkezniük, beleértve az új média szolgáltatások területét is; |
|
20. |
úgy ítéli meg, hogy az irányelv felülvizsgálatára szükség van ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a szerkezeti változásokkal; úgy ítéli meg, hogy ennek a felülvizsgálatnak nem szabad megkérdőjeleznie a jelenlegi irányelv alapelveit - az európai adások szabad áramlása, szabad hozzáférés a kivételes eseményekhez, az európai alkotások és a közelmúltbeli független produkciók sugárzásának elősegítése, a kiskorúak és a közrend védelme, a fogyasztók védelme, a válaszadási jog -, de ezeknek az új kihívásokhoz való igazítása a feladat, nem tévesztve szem elől a szektor minőségének és gazdasági életképességének követelményét; |
|
21. |
védzáradék bevezetését javasolja a tagállamok hatáskörének tiszteletben tartására a kultúra és a tömegtájékoztatás területén; |
|
22. |
úgy ítéli meg, hogy az irányelv felülvizsgálatának az európai gazdaság a lisszaboni stratégiával összhangban történő növekedésének garantálása céljából biztosítania kell az új technológiák és az új szolgáltatások fejlődését; |
|
23. |
tudomásul veszi, hogy a Bizottság néhány éve nyilvános egyeztetést folytat új irányelv elkészítése érdekében, amelyet 2005 végén szándékozik benyújtani; értesült arról, hogy a Tanács brit elnöksége Liverpoolban konferenciát rendez az irányelv felülvizsgálatáról; kéri, hogy a Parlamentet teljes mértékben vonják be e munka minden szakaszába; |
|
24. |
attól tart, hogy ilyen fontos témában a vita és a konzultációk előnyben részesítik a gazdasági megfontolásokat és a kormányközi kapcsolatokat; tudatában van annak, hogy a piac önmagában nem oldja meg a problémákat, és hogy az intézményeknek választ kell adniuk az európai polgároknak a televíziós műsorok kulturális tartalmával kapcsolatos aggodalmaira; |
|
25. |
felszólítja a Bizottságot, ügyeljen arra, hogy a független producerek képesek legyenek megőrizni az alkotásaikhoz kapcsolódó jogokat, és hogy könnyebben biztosítsa számukra a szellemi tulajdonjogok védelmét oly módon, hogy kibővíti a magánbefektetők bevonására vonatkozó lehetőségeiket; |
|
26. |
aggódik a szektor szabályozásának enyhítését sürgető nyomás miatt és emlékeztet arra, hogy az irányelv minimális normákat állapít meg, amelyek eddig nem tudták megakadályozni a programok minőségének romlását; |
|
27. |
megállapítja, hogy a reklám fontos szerepet tölt be bizonyos közérdekű televíziók finanszírozásában, és hatással van a programok választékára és szerkezetére; észrevételezi mindamellett, hogy a reklám sugárzási idejének ellenőrzésére vonatkozó cikkek alkalmazása bizonyos országokban továbbra is olyannyira súlyos mértékű hiányosságokat szenved, hogy nehéz biztosítani a reklám és a szerkesztőségi tartalom szigorú szétválasztását, és mindez az alkotások kulturális egységének kárára történik; |
|
28. |
aláhúzza, hogy világosan azonosítani kell a reklámok tartalmát és szabályozását, különösen az alkoholreklámok esetében, mivel ezek hatása kiváltképpen ártalmas a gyermekekre és sérülékeny emberekre; emlékeztet arra, hogy a kiskorúak védelmének az audiovizuális politika elsődleges céljának kell lennie, és olyan alapelvnek, amelyet kívánatos kiterjeszteni a közönség számára hozzáférhető valamennyi audiovizuális szolgáltatásra; |
|
29. |
ragaszkodik az audiovizuális alkotások reklámokkal való megszakítását korlátozó szabályok fenntartásához; |
|
30. |
hangsúlyozza, hogy az irányelv felülvizsgálatának lehetővé kell tennie a jogi kötelezettségek megerősítését és határozott politikai akarat megnyilvánulását egyrészről a szerkesztői és művészi tartalom, másrészről az üzleti hírverés szigorú elválasztása tekintetében; |
|
31. |
kéri, hogy a felülvizsgált irányelv hatékonyabb módokat írjon elő a tagállamok és illetékes szerveik számára a jogszabályok betartása és ellenőrzése, illetve különösen a reklámokkal és a kvótákkal kapcsolatban előírt szankciók alkalmazása tekintetében; |
|
32. |
megállapítja, hogy a digitalizálás és az interaktivitás új lehetőségeket jelent az iparág és a fogyasztók számára, ám a nagyobb választék és választási lehetőség nem szükségszerűen jelent jobb minőséget az európai alkotások minőségének tekintetében sem; megállapítja, hogy fennáll a veszélye egy kétsebességes audiovizuális szektor kialakulásának; |
|
33. |
megállapítja, hogy új televíziós formák jelentek meg, mint például az ADSL-hálózatokon keresztüli, az internetes és a mobilkészülékeken fogható televízió; úgy ítéli meg, hogy a ma rendelkezésre álló különböző televíziós formák közötti verseny bármiféle torzulásának elkerülése érdekében a felülvizsgálatkor tisztázni kellene az irányelv ezen új televíziós formákra való alkalmazását; |
|
34. |
megállapítja, hogy az irányelv hatályának kiterjesztése nem akadályozhatja a szabad áramláson, a jó minőségen, a közszolgálatokon, a közérdeken és az európai értékek tiszteletben tartásán alapuló európai modell megerősítését; |
|
35. |
hangsúlyozza az audiovizuális technológiáktól minél függetlenebb európai szabályozás szükségességét; kéri, hogy ez szabályozás fogalmazza meg világosan, hogy a közszolgáltatást nyújtók minden új technológiát és minden médiaformát - mint az internetet és a WAP-szolgáltatásokat - használhatnak anélkül, hogy ez ellentétes lenne a belső piaci szabályokkal; |
|
36. |
szem előtt tartva az olyan új technológiai fejlődéseket, mint a konvergencia és a digitalizálás előrehaladása, örömét fejezi ki a Bizottság által a televíziózásról szóló irányelv felülvizsgálatával összefüggésben bejelentett javaslattal kapcsolatban, miszerint az irányelv hatályát kiterjesztenék valamennyi szolgáltatásra egy kiigazított szabályozási megközelítés alapján; |
|
37. |
úgy ítéli meg, hogy az irányelv hatályának az új szolgáltatásokra történő kiterjesztése esetén az irányelvnek rendelkeznie kell arról, hogy ezek a szolgáltatások szintén tiszteletben tartsák az európai alkotások és a független európai produkciók népszerűsítésének elvét; tudatában van, hogy a 4. és 5. cikkben a hagyományos szolgáltatásokra vonatkozó mechanizmusok nem alkalmazhatóak az új szolgáltatásokra; kéri a Bizottságot, hogy irányozzon elő a beruházásokra (előállításra vagy vételre), az európai tartalmak kínálatára és az ehhez való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket; |
|
38. |
úgy ítéli meg, hogy a kulturális sokszínűség biztosítása érdekében helyénvaló az európai alkotások új szolgáltatásokra, többek között az igény szerinti videóra való reklámozásra vonatkozó intézkedések kidolgozása; |
|
39. |
hangsúlyozza annak sürgős szükségességét, hogy - tekintettel a digitális technikára - alapvetően módosítani kell a közösségi jogalkotásban eddig követett, tartalom és az „infrastruktúra” közötti különbségtételen alapuló megközelítést; |
|
40. |
hangsúlyozza egyrészt az irányelv 2. cikke értelmében a tagállamok illetékességi körébe tartozó azon, Közösségen kívüli csatornák ellenőrzése megerősítésének szükségességét, amelyek faji és vallási gyűlöletet keltő műsorokat sugároznak, másrészt hangsúlyozza a tagállamok közötti együttműködés javításának szükségességét ezen a területen; |
|
41. |
kéri, hogy különös figyelmet szenteljenek a hallási és látási fogyatékossággal élő személyek programokhoz való hozzáférése kérdésének; javasolja, hogy a tagállamok minden évben terjesszék a Bizottság elé adataikat a fogyatékkal élő személyek számára szolgáltatást (azaz feliratozást, hangleírást és jelbeszédet) biztosító programjaik összességének százalékos arányáról a közszolgálati és a magáncsatornákon, és hogy a tagállamok dolgozzanak ki nemzeti cselekvési terveket e szolgáltatások rendelkezésre állásának növelésére és arra, hogy azok könnyebben hozzáférhetőek legyenek a televíziókészülékeken; |
|
42. |
kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az információs társadalom keretén belül fejlesszen ki és hajtson végre olyan médiaismereti programokat, amelyek ösztönzik a polgárok aktivitását és tájékozottságát Európában; |
|
43. |
hangsúlyozza a nemzeti szabályozó hatóságokból álló munkacsoport fontosságát és kéri, hogy a Parlamentet megfigyelői minőségben vonják be munkájába; |
|
44. |
javasolja az audiovizuális iparág és a tömegtájékoztatás európai évének megszervezését, amelybe bevonnák az intézményeket, a politikai pártokat, a civil társadalmat és az audiovizuális szektort, abból a célból, hogy egy „európai innovációs megállapodást” dolgozzanak ki, amely biztosítja a versenyképesség, a minőség, a kultúra és a pluralizmus közötti egyensúlyt; |
Pluralizmus és összefonódás
|
45. |
aggódik a tömegtájékoztatás néhány tagállamban végbemenő horizontális és vertikális összefonódásának folyamata miatt Európában, amely fenyegetést jelent a demokráciára és veszélyt a kulturális sokféleségre, és amely felerősítheti az audiovizuális szektor szélsőséges elüzletiesedését és bizonyos nemzeti produkciók uralmát, a korlátozott nyelvi területtel és szűkebb gyártási lehetőséggel rendelkező országok produkcióival szemben; |
|
46. |
hangsúlyozza, hogy a vélemények pluralizmusának és a műsorterjesztés sokféleségének biztosítására való törekvésben a digitális átalakításra vonatkozó közösségi vagy nemzeti szabályozás kidolgozása során szükséges felügyelni, hogy az újonnan megnyílt digitális terjesztő szolgáltatások többsége ne kerüljön különösen az Európai Unión kívüli érdekeltségekkel rendelkező, jelentős tőkét maguk mögött tudó nagy multinacionális médiacsoportok meghatározó befolyása alá; |
|
47. |
hangsúlyozza, hogy a verseny és a versenyjog nem elégséges a tömegtájékoztatás sokszínűségének tiszteletben tartásához; a sokszínűség a nézetek valamennyi tömegtájékoztatási eszközben megnyilvánuló sokféleségének tiszteletben tartásán és elősegítésén alapul, a szerkesztői függetlenségnek mind a közszolgálati szektorban, mind a kereskedelmi szektorban történő elismerése mellett, és a szabályozó hatóságok tekintélye és függetlensége révén valósul meg; |
|
48. |
aggodalmát fejezi ki a reklámtevékenység egyes tagállamokban tapasztalható koncentrálódásának jelensége miatt; |
|
49. |
hangsúlyozza, hogy az európai audiovizuális piacok nemzeti piacokra tagolódása nem korlátozza a tömegtájékoztatás európai szintű összefonódásának veszélyeit, és szintén kockázati tényezőt jelent a közösségi intézményes és demokratikus rend szempontjából valamely tagállamban a szólásszabadságnak, a pluralizmus tiszteletben tartásának és a sokszínűségnek a tömegtájékoztatás összefonódása által megvalósuló megsértése; |
|
50. |
felhívja mind a régi, mind az új tagállamokat, hogy az ágazat gyors fejlődésére tekintettel vizsgálják meg - és ha szükséges, erősítsék meg - a médiatulajdon koncentrálásának visszaszorítását, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségének tiszteletben tartását célzó nemzeti szabályokat és intézkedéseket; úgy ítéli meg, hogy fokozni kell a Bizottság szerepét az ellenőrzés, az információcsere és a nemzeti jogszabályok összehangolása terén; emlékezteti a Bizottságot azon kérésére, hogy készítsen a tömegtájékoztatás koncentrálódási fokáról Európában Zöld Könyvet, amely széles körű vita kialakítására teremtene lehetőséget az adott témában, és kifejezi kívánságát, hogy a felülvizsgált irányelvbe foglaljanak bele egy megegyezést a tömegtájékoztatás tulajdonának változatossá tételéről és ellenőrzéséről; |
|
51. |
megállapítja, hogy a kulturális sokszínűség, a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége maradnak az európai audiovizuális modell legfontosabb összetevői, ez a három érték a kulturális cserék és a demokrácia elengedhetetlen feltétele; úgy ítéli meg, hogy ennek következtében a felülvizsgált irányelvnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a tömegtájékoztatás véleménynyilvánítási szabadságának és sokszínűségének fenntartása és védelme érdekében; |
*
* *
|
52. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
(1) HL L 298., 1989.10.17., 23. o.
(2) HL L 202., 1997.7.30., 60. o.
(3) HL C 76. E, 2004.3.25., 453. o.
(4) HL C 87. E, 2002.4.11., 221. o.
(5) HL C 271. E, 2003.11.12., 176. o.