7.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 302/35

1.1

A GALILEO program az Európai Unió egyik legnagyobb kihívása, mind függetlenségét, mind technológiai és tudományos kapacitásait, gazdasági életét, és elsősorban, űrkutatási és távközlési szektorát tekintve. Az űrkutatási szektor fejlődése, főleg az utóbbi években, a műholdas távközléshez kapcsolódó kereskedelmi tevékenységen nyugodott. Azok a nehézségek, melyek keményen sújtották a távközlési ipart, mintegy ellenhatásként, komolyan érintették az intézményi és politikai szinten alig támogatott űrkutatási szektort, főleg, ha mindezt összehasonlítjuk főbb konkurenseinkkel.

1.2

A programot késleltették kibontakozásában a program „igazságos megtérülésének” az Európai Űrkutatási Ügynökség Tagállamai közti felosztása körüli viták, továbbá az Európán kívülről gyakorolt nyomás, így a GALILEO program a tagállamok pénzügyi hozzájárulásáról a 2003. május 26-án az ESA tanácsán belül megkötött megállapodás létrejöttét követően tudott végre ténylegesen a megindulás fázisába lépni.

1.3

A GALILEO program a GPS-hez viszonyítva, elsősorban abban a fontos jellemvonásában tér el, hogy polgári program. Ez a nagy infrastrukturális projekt döntő stratégiai fontosságú Európa és függetlensége számára, amint ezt már kiemelte az EGSzB, az Európai Parlament és a Tanács. Tökéletesen beleillik a lisszaboni stratégia kereteibe. Egy Európa szerkezetének előrehaladásában fontos szerepet játszó ilyen kaliberű program megérdemli, hogy ezt a fontosságát hangsúlyozottan emeljék ki.

1.4

A GALILEO rendszer öt szolgáltatást nyújt majd:

1.5

Miután ez alapvetően polgári rendszer, fő felhasználási területe a mindennapi élet, különösen a közlekedés/szállítás. Feladata tehát a szolgáltatás folytonosságának és biztonságának fenntartása, és üzemzavar esetén, szemben a GPS-sel, fennáll a kártérítési felelőssége.

1.6

Ezenfelül, GALILEO egy kissé nagyobb pontosságú, mint a GPS, és főleg, égitestünket lefedi teljes egészében. Ezenkívül, valós időben képes ellenőrizni a jel integritását, ami lényeges bizonyos alkalmazások esetében és különösen a polgári légiforgalom számára.

1.7

A jelen közlemény tárgya lényegében azt célozza, hogy a GALILEO program előrehaladását felmérje, kijelölje a jövő távlatait, és meghatározza azt a néhány bizonytalansági tényezőt, amely benne marad egy olyan projektben, amely 3,2 milliárd eurót mozgósít, és három fázisra oszlik:

—

a fejlődési fázis készültségi állapota;

—

a nemzetközi kooperáció jövője;

—

az átmenet a kiteljesedési és a kereskedelmi célú felhasználási fázisokba.

—

a meghatározási fázis befejező munkái;

—

az alapvető infrastruktúra;

—

az EGNOS, amely nemsokára üzemkész lesz;

—

az európai rádiónavigációs szakterület.

2.1.3.1

A tét rendkívül fontos volt az Európai Közösség számára, amelynek két célja volt:

2.1.3.2

A viták a GPS amerikai rendszer történelmi monopóliuma által meghatározott légkörben folytak, de végül az Európai Közösség elérte azokat az eredményeket, amelyekre számított, mind a frekvenciasávok használati feltételeit, mind a pártatlan multilaterális koordináció követelményét illetően.

2.2.1

A nemzetközi kooperáció lényeges tényezője annak, hogy a GALILEO programból a maximális hasznot lehessen húzni, ahogy ezt a Tanács már többször aláhúzta. Viszont egyre nagyobb számban jelennek meg harmadik országok a követeléseikkel. E tekintetben, az Európai Bizottság párhuzamosan követi a bilaterális és a regionális megközelítés politikáját.

2.2.2

Az első megállapodást Kínával írták alá 2003. október 30-án, és tárgyalásokat kezdtek Indiával és Izraellel. Hasonló intézkedések vannak folyamatban Dél-Koreával, Brazíliával, Japánnal, Kanadával, Ausztráliával, Mexikóval és Chilével.

2.2.3

Ami a regionális kooperációt illeti, a párbeszéd folyik a Földközi tengeri térséggel, Latin-Amerikával és Afrikával.

2.2.4

Végül, folynak a tárgyalások azokkal az Államokkal, amelyek már rendelkeznek egy műholdas navigációs rendszerrel, azaz Oroszországgal és az Egyesült Államokkal. Ezek különösen fontosak, mert biztosítani kívánják a rendszereik műszaki kompatibilitását és közös üzemeltetését a GALILEO-val. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy eleinte az Egyesült Államok vitatta magának a GALILEO programnak a megalapozottságát. Mindenesetre, a viták során az egyetértés mechanizmusának az egyes partnereknek a többiekhez viszonyított jogai és kötelezettségei szimmetriáján kell nyugodnia, különösen, ami a vétójog esetleges gyakorlását illeti.

2.3.1.1

Ezt a koncesszióba adást irányítja a közös vállalkozás. Az eljárást 2003. októberében indították. Négy jelölt jelentkezett, mindegyikük elfogadható volt. Olyan fő partnerek által alkotott konzorciumok jelentkeztek, amelyekhez társult vállalatok sokasága csatlakozott. Valamennyi jelölt úgy ítélte meg, hogy a jövőbeni európai rendszer nagy +összegű kereskedelmi bevételeket fog tudni realizálni, és úgy becsülték, hogy a saját tőkeapportból nem elhanyagolható részt lesznek képesek finanszírozni.

2.3.1.2

Ez az elem annál is inkább fontos, mert a Tanács kívánsága szerint a közösségi alapjuttatás nem haladhatja meg a fejlesztési fázisban szükséges finanszírozás egyharmadát. Végül, a versenytárgyalás második fordulójára három konzorciumot hívtak meg (Alcatel/Alenia/Vinci, EADS/Thalès/Inmarsat, Eutelsat).

2.3.1.3

Hat forrástípust jelöltek ki:

2.3.2.1

Az Európai Bizottság egy javaslatot nyújtott át a Tanács és az Európai Parlament részére az európai műholdas rádiónavigációs program irányításának szervezeti felépítését illetően. Javasolta egyrészről, hogy hozzanak létre egy Felügyeleti hatóságot, és másrészről, egy biztonsági és biztosító központot, amely közvetlenül a Főtitkár/Külpolitikai és közös biztonsági főképviselő irányítása alá tartozna. A Felügyeleti hatóságot létre kell hozni és azt fel kell majd ruházni a biztonsági jogosítványokkal. A biztonsági és biztosító központ nem jön létre, hanem maga a Tanács dönt majd valós időben, ha válság következik be.

2.3.2.2

Egy másik fontos kérdés a rendszer vállalati kereteit illetően, hogy ez a rendszer jelent-e veszélyt a magánéletre. Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a GALILEO rendszer önmagában nem tartalmaz semmilyen veszélyt a magánéletre, mivel felhasználóitól nem kap semmilyen információt (nincs felfelé menő kapcsolat). Ezzel szemben, a felhasználó által nyert információ továbbadható más rendszerekkel, – például GSM mobil telefonokkal – melyekkel a tartózkodási hely megállapítható. A GALILEO által szolgáltatott információ ilyen felhasználása szabályozásának felelőssége nem a programot irányító európai szervezeteket terheli, hanem a nemzeti hatóságokat. Ez utóbbiak figyelmét fel kell hívni arra, hogy milyen rendelkezéseket kell meghozniuk a GALILEO és mostantól fogva, a GPS felhasználásának behatárolására.

3.1

Az EGSzB nagyra értékeli azt a határozott fellépést, melyről a Bizottság dokumentuma tanúságot tesz, miután egy olyan projektről van szó, amelynek ismerjük rendkívüli fontosságát és nagy nehézségeit. Ebben a szellemben, melyet a siker elérésének buzgalma hevít, egyes kérdések külön figyelmet érdemelnek:

3.2

Ennek a nagy projektnek a sikere a Tanács világosan kinyilvánított, és szilárdan képviselt politikai és pénzügyi akaratától függ. A GALILEO melletti elkötelezettség kinyilvánításával kifejezte ambícióját az Európai Unió és űrprogramja irányában.

4.1

Következtetésében az Európai Bizottság láthatóan bizonyos aggodalmát, és bizonytalanságát fejezi ki a finanszírozást illetően. Ez a kérdés alapvető, mert ha kétségessé teszik a finanszírozást, ezzel az egész programot teszik kockára. Az EGSzB kénytelen újra kinyilvánítani a GALILEO projekt rendkívüli stratégiai fontosságát az Európai Unió és űrkutatási szektorának jövője számára éppúgy, mint az európai berendezkedés fejlődését illetően, mint ahogy azt már határozottan és részletesen meg is tette az Európai Bizottság Zöld és Fehér könyvében megtalálható, az európai űrkutatási politikájára (1) vonatkozó véleményében. Osztja az Európai Bizottság megelégedettségét azt a nagy lépést illetően, amit a program beindítása jelent, és azt kívánja, hogy a mostani optimista hangokat ne tompítsák az utolsó pillanatban előkerülő nehézségek.