26.10.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 966/2012/EU, EURATOM RENDELETE

(2012. október 25.)

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

TARTALOMJEGYZÉK

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

2. cikk

Fogalommeghatározások

3. cikk

A másodlagos jogszabályok megfeleltetése a rendeletnek

4. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

5. cikk

A személyes adatok védelme és alkalmazási terület

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ELVEK

6. fejezet cikk

Az költségvetési elvek tiszteletben tartása

1. Fejezet

Az egységesség és a teljesség elve

7. fejezet cikk

A költségvetés hatálya

8. fejezet cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó szabályok

2. Fejezet

Az évenkéntiség elve

9. fejezet cikk

Fogalommeghatározás

10. fejezet cikk

Az előirányzatok típusai

11. fejezet cikk

A bevételek és az előirányzatok számvitelének szabályai z átláthatóság elve

12. cikk

Kötelezettség vállalás az előirányzatokra

13. cikk

Az előirányzatok megszüntetése és átvitele

14. cikk

A címzett bevételek átvitelének szabályai

15. cikk

Az előirányzatok visszavonása

16. cikk

A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

3. Fejezet

Az egyensúly elve

17. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

18. cikk

A pénzügyi év egyenlege

4. Fejezet

Az elszámolási év elve

19. cikk

Az euro használata

5. Fejezet

A globális fedezet elve

20. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

21. cikk

Címzett bevétel

22. cikk

Adományok

23. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

6. Fejezet

Az egyediség elve

24. cikk

Általános rendelkezések

25. cikk

A Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások

26. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások

27. cikk

A Bizottság vagy más intézmény által végzett, az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítások

28. cikk

Az átcsoportosításokra vonatkozó egyedi szabályok

29. cikk

Különös rendelkezése alapján végrehajtott átcsoportosítások

7. Fejezet

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás éve

30. cikk

A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve

31. cikk

Kötelező pénzügyi kimutatás

32. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

33. cikk

Költséghatékony kontrollrendszerek

8. Fejezet

Az átláthatóság elve

34. cikk

A beszámolók, a költségvetés és a jelentések közzététele

35. cikk

A végső kedvezményezettekre vonatkozó és egyéb információk

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE.

1. Fejezet

A költségvetés összetevői

36. cikk

Tervezett bevétele és kiadások

37. cikk

A 208. cikkben említett szervek tervezett költségvetése

38. cikk

Költségvetési tervezet

39. cikk

A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány

40. cikk

A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek

41. cikk

Költségvetési-módosítási tervezetek

42. cikk

A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása

2. Fejezet

A költségvetés szerkezete és tartalma

43. cikk

A költségvetés szerkezete

44. cikk

A költségvetési nomenklatúra

45. cikk

A negatív bevételek tilalma

46. cikk

Előzetes irányzatok

47. cikk

Negatív tartalék

48. cikk

Sürgősségisegély-tartalék

49. cikk

A költségvetés tartalma

50. cikk

A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok

3. Fejezet

Költségvetési fegyelem

51. cikk

A költségvetés és a többéves pénzügyi keret összhangja

52. cikk

Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. Fejezet

Általános rendelkezések

53. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

54. cikk

Alap-jogiaktus és kivételek

55. cikk

A költségvetés végrehajtása más intézmények szerint

56. cikk

A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

57. cikk

Összeférhetetlenség

2. Fejezet

Végrehajtási módszerek

58. cikk

A költségvetés végrehajtásának módjai

59. cikk

A tagállamokkal megosztott irányítás

60. cikk

Közvetett irányítás

61. cikk

Előzetes ellenőrzések és megállapodások közvetett irányítás esetén

62. cikk

Végrehajtó ügynökségek

63. cikk

A hatáskörök átruházásának korlátai

3. fejezet

Pénzügyi szereplők

1. szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

64. cikk

A feladatok elkülönítése

2. szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

65. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

66. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

67. cikk

Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő.

68. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

69. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő által átruházandó jogkörök

4. szakasz

Az előlegszámla-kezelő

70. cikk

Előlegszámlák

4. Fejezet

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz

Általános szabályok

71. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek adott felhatalmazás felfüggesztése és visszavonása

72. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

2. szakasz

A megbízott és a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

73.cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőre és az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

74. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre alkalmazandó alapelvek

75. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

5. fejezet

Bevételi műveletek

1. szakasz

Saját források rendelkezésre bocsátása

76. cikk

Saját források

2. szakasz

A követelések megbecslése

77. cikk

A követelésekre vonatkozó becslés

3. szakasz

A követelések megállapítása

78. cikk

A követelések megállapítása

4. szakasz

A visszafizettetés engedélyezése

79. cikk

A visszafizettetés engedélyezése

5. szakasz

Visszafizettetés

80. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

81. cikk

Elévülési idő

82. cikk

Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

83. cikk

A Bizottság által kiszabott pénzbírságok, büntetések és felhalmozódott kamatok

6. fejezet

Kiadási műveletek

84. cikk

Finanszírozási döntések

1. szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség

85. cikk

A kötelezettségvállalások típusai

86. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó szabályok

87. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó vizsgálatok

2. szakasz

A kiadások jóváhagyása

88. cikk

A kiadások jóváhagyása

3. szakasz

A kiadások engedélyezése

89. cikk

A kiadások engedélyezése

4. szakasz

A kiadások kifizetése

90. cikk

A kifizetések típusai

91. cikk

A kifizetések rendelkezésre álló forrásokra történő korlátozása

5. szakasz

A kiadási műveletekre vonatkozó határidők

92. cikk

Határidők

7. fejezet

Informatikai rendszerek és e-kormányzat

93. cikk

A műveletek elektronikus kezelése

94. cikk

Dokumentumtovábbítás

95. cikk

e-kormányzat

8. fejezet

Igazgatási alapelvek

96. cikk

Jó igazgatás

97. cikk

Jogorvoslati eszközök feltüntetése

9. fejezet

A belső ellenőr

98. cikk

A belső ellenőr kinevezése

99. cikk

A belső ellenőr jogköre és feladata

100. cikk

A belső ellenőr függetlensége

V. CÍM

KÖZBESZERZÉS

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. szakasz

Hatály és az odaítélés alapelvei

101. cikk

A közbeszerzési szerződések fogalmának meghatározása

102. cikk

A közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó alapelvek

2. szakasz

Közzététel

103. cikk

A közbeszerzési szerződések közzététele

3. szakasz

Közbeszerzési eljárások

104. cikk

Közbeszerzési eljárások

105. cikk

A pályázati dokumentáció tartalma

106. cikk

A közbeszerzési eljárásokon való részvételre alkalmazandó kizárási kritériumok

107. cikk

Az odaítélésre alkalmazandó kizárási kritériumok

108. cikk

A kizárások központi adatbázisa

109. cikk

Közigazgatási és pénzügyi szankciók

110. cikk

A szerződések odaítélési szempontjai

111. cikk

Az ajánlatok benyújtása

112. cikk

Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság alapelve

113. cikk

Döntés az odaítélésről

114. cikk

A közbeszerzési eljárás törlése

4. szakasz

Biztosítékok és korrekciós intézkedések

115. cikk

Biztosítékok

116. cikk

Hibák, szabálytalanságok és csalás az eljárás során

2. fejezet

Az intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

117. cikk

Az ajánlatkérő

118. cikk

Alkalmazandó értékhatárok

119. cikk

Az ajánlattételi eljárásban való részvétel szabályai

120. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

VI. CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1. fejezet

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és fajtái

121. cikk

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre

122. cikk

Kedvezményezettek

123. cikk

A vissza nem térítendő támogatások fajtái

124. cikk

Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás

2. fejezet

Elvek

125. cikk

A vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános alapelvek

126. cikk

Elszámolható költségek

127. cikk

Természetben történő társfinanszírozás

128. cikk

Átláthatóság

129. cikk

A támogatások kumulálásának tilalma

130. cikk

A visszaható hatály tilalmának elve

3. fejezet

Az odaítélési eljárás

131. cikk

Támogatás elnyerésére irányuló pályázatok

132. cikk

Kiválasztási és odaítélési feltételek

133. cikk

Értékelési eljárás

4. fejezet

Kifizetés és kontroll

134. cikk

Előfinanszírozási garancia

135. cikk

A vissza nem térítendő támogatások kifizetése és kontrollja

136. cikk

nyilvántartás-megőrzési időszakok

5. fejezet

Végrehajtás

137. cikk

Végrehajtási szerződések és a harmadik felek számára nyújtott támogatás

VII. CÍM

PÉNZDÍJAK

138. cikk

Általános szabályok

VIII. CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

139. cikk

Hatály

140. cikk

A pénzügyi eszközökre alkalmazandó elvek és feltételek

IX. CÍM

A BESZÁMOLÓK TARTALMA ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1. fejezet

A beszámolók tartalma

141. cikk

Az uniós beszámolók szerkesztése

142. cikk

Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

143. cikk

A beszámolókra vonatkozó szabályok

144. cikk

Számviteli alapelvek

145. cikk

Pénzügyi kimutatások

146. cikk

Költségvetésé-végrehajtásii jelentések

147. cikk

Előzetes beszámolók

148. cikk

A véglelges összevont beszámoló jóváhagyása

2. fejezet

A költségvetés végrehajtására vonatkozó információk

149. cikk

Jelentés a költségvetési biztosítékokról és kockázatokról

150. cikk

Költségvetés-végrehajtási jelentés

3. fejezet

Könyvvezetés

1. szakasz

Common provisions Közös rendelkezések

151. cikk

A számviteli rendszer

152. cikk

Az intézmények számviteli rendszerére vonatkozó közös követelmények

2. szakasz

General accountsÁltalános elszámolásokszámlák

153. cikk

Az általános számlák

154. cikk

Könyvviteli bejegyzések

155. cikk

Számviteli kiigaztások

3. szakasz

Költségvetési elszámolásokszámlák

156. cikk

Költségvetési számvitel

4. fejezet

Vagyonleltár

157. cikk

Leltár

X. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. fejezet

Külső ellenőrzés

158. cikk

A Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés

159. cikk

Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások

160. cikk

Az értékpapírok és a készpénz ellenőrzése

161. cikk

A Számvevőszék betekintési joga

162. cikk

A Számvevőszék éves jelentése

163. cikk

A Számvevőszék különjelentései

2. fejezet

Mentesítés

164. cikk

A mentesítési eljárás ütemterve

165. cikk

A mentesítési eljárás

166. cikk

Nyomonkövetési intézkedések

167. cikk

Az EKSZ-re vonatkozó egyedi rendelkezések

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP

168. cikk

Az Európai mezőgazdasági garanciaalpara alkalmazandó különös rendelkezések

169. cikk

AZ EMGA- források lekötése

170. cikk

AZ EMGA előirányzatainak terhére tett globális előzetes kötelezettségvállalások

171. cikk

Az EMGA- források költségvetési kötelezettségvállalásainak tervezése és ütemezése

172. cikk

Az EMGA- források könyvelése

173. cikk

Az EMGA-előirányzatok átcsoportosítása

174. cikk

Az EMGA címzett bevételei

II. CÍM

STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, EURÓPAI HALÁSZATI ALAP, EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP, VALAMINT A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN LÉTREHOZOTT, MEGOSZTOTTKÖZÖS GAZDÁLKODÁSIRÁNYÍTÁSSAL IRÁNYÍTOTT ALAPOK

175. cikk

Különös rendelkezések

176. cikk

A kötelezettségvállalási előirányzatok elosztásának tiszteletben tartása

177. cikk

Hozzájárulások kifizetsée, időközi kifizetések és visszafizetések

178. cikk

Előirányzatok visszavonása

179. cikk

Előirányzatok átcsoportosítása

180. cikk

kezeláés, kiválasztás és ellenőrzés

III. CÍM

KUTATÁS

181. cikk

Kutatásra szánt források

182. cikk

A kutatásra szánt források lekötése

183. cikk

Közös Kutatóközpont

IV. CÍM

KÜLSŐ FELLÉPÉSEK

1. fejezet

Általános rendelkezések

184. cikk

Külső fellépések

2. fejezet

Fellépések végrehajtása

1. szakasz

Általános rendelkezések

185. cikk

A külső fellépések végrehajtása

2. szakasz

Költségvetés-támogatás és több adományozóra kiterjedő vagyonkezelői alapok

186. cikk

A költségvetés támogatásának alkalmazása

187. cikk

A külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok

3. szakasz

Egyéb gazdálkodási módok

188. cikk

A külső fellépések végrehajtása közvetett irányítással

189. cikk

A külső fellépések végrehajtására vonatkozó finanszírozási megállapodások

3. fejezet

Közbeszerzés

190. cikk

Közbeszerzés külső fellépések esetében

191. cikk

A közbeszerzési eljárásban való részvétel szabályai

4. fejezet

Vissza nem térítendő támogatások

192. cikk

Külső fellépések teljes körű finanszírozása

193. cikk

Külső fellépések keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó szabályok

5. fejezet

Az elszámolások auditálásaellenőrzése

194. cikk

Külső fellépések keretében nyújtott támogatások uniós auditálása

V. CÍM

EURÓPAI HIVATALOK

195. cikk

Az európai hivatalok

196. cikk

A hivatalokra vonatkozó előirányzatok

197. cikk

Az intézményközi hivatalok engedélyezésre jogosult tisztviselői

198. cikk

Az intézményközi hivatalok elszámolásai

199. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskör átruházása az intézményközi európai hivatalokra

200. cikk

Harmadik félnek nyújtandó szolgáltatások

VI. CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

201. cikk

Általános rendelkezések

202. cikk

Kötelezettségávllalások

203. cikk

Az igazgatási előirányzatokra vonatkozó különös rendelkezése

VII. CÍM

SZAKÉRTŐK

204. cikk

Szakértők

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

205. cikk

Átmeneti rendelkezések

206. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács információkérése

207. cikk

Küszöbértékek és összegek

208. cikk

Az EUMSZ és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott szervek költségvetési keretrendelete

209. cikk

Költségvetésirendelet-minta a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára

210. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

211. cikk

Felülvizsgálat

212. cikk

Hatályvesztés

213. cikk

Az EKSZ-re vonatkozó felülvizsgálat

214. cikk

Hatálybalépés

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Együttes nyilatkozat a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos kérdésekről

Együttes nyilatkozat az épületekkel kapcsolatos kiadásokról a 203. cikkel összefüggésben

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a 203. cikk (3) bekezdéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) több alkalommal jelentősen módosult. Mivel további módosításokat – egyebek mellett a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését figyelembe vevő változtatásokat – kell végrehajtani, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet hatályát veszti, és helyébe az áttekinthetőség érdekében e rendelet lép.

(2)

A hatékony és eredményes gazdálkodást, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek kontrollját és védelmét szolgáló, és egyre nagyobb átláthatóságot biztosító, az Unió általános költségvetésének (a továbbiakban: a költségvetés) megállapítására és végrehajtására vonatkozó szabályokról rendelkező 1605/2002/EK, Euratom rendelet megállapította azokat a költségvetési elveket és pénzügyi szabályokat, amelyeket minden jogi aktusnak és minden intézménynek tiszteletben kell tartania. Az alapelveket, a rendelet szemléletét és szerkezetét, valamint a költségvetési és pénzgazdálkodás alapszabályait meg kell őrizni. Lehetőség szerint felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell az alapelvektől való eltéréseket, figyelembe véve, hogy azok továbbra is relevánsak-e, mekkora hozzáadott értéket jelentenek a költségvetés számára, és mekkora terhet rónak az érdekelt felekre. Meg kell őrizni és meg kell erősíteni a pénzügyi szabályok kulcsfontosságú elemeit: a pénzügyi szereplők feladatait, az operatív szolgálatoknál a kontrollfunkciók integrálását, a belső ellenőröket, a tevékenységalapú költségvetés-tervezést, a számviteli elvek és szabályok korszerűsítését és a vissza nem térítendő támogatások alapelveit.

(3)	E rendelet eltérő rendelkezései hiányában az Európai Központi Bankot (EKB) sajátos jellege és feladatai – különösen a saját pénzügyei irányításának tekintetében élvezett függetlensége – miatt ki kell zárni e rendelet alkalmazási köréből.

(4)

A gyakorlati tapasztalatok fényében szabályokat kell e rendeletbe foglalni a költségvetés-végrehajtás változó követelményeinek, például a más támogatókkal közösen végzett társfinanszírozásnak a követése, a külső segélyek hatékonyságának fokozása, a sajátos pénzügyi eszközök – ideértve az Európai Beruházási Bankkal (EBB) létrehozottakat is - használatának elősegítése és a köz- és magánszféra közötti partnerségeken (PPP-k) keresztül történő végrehajtás elősegítése érdekében.

(5)

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet a szerződésekkel összhangban lévő átfogó költségvetési elvek és pénzügyi szabályok megállapítására korlátozódott, miközben a végrehajtási rendelkezéseket az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (4) állapította meg, a szabályok átláthatóbb hierarchiájának megteremtése és az 1605/2002/EK, Euratom rendelet érthetőségének javítása érdekében. Az EUMSZ 290. cikkének értelmében a jogalkotási aktusokban felhatalmazás adható a Bizottság részére olyan nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit csak kiegészítik, illetve csak módosítják. Ennek következtében a 2342/2002/EK, Euratom rendeletben megállapított egyes rendelkezéseket ebbe a rendeletbe kell beépíteni.

(6)	A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés az Unió más szakpolitikáinak és belső fellépéseinek szerves részévé vált. Az erre a szakpolitikai területre alkalmazandó különös pénzügyi rendelkezések így már nem indokoltak, ezért azokat el kell hagyni e rendeletből.

(7)	Az átláthatóság biztosítása érdekében a költségvetésnek nyilván kell tartania az európai pénzügyi stabilitási eszköz és az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus keretében az Unió által nyújtott, a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó garanciákat.

(8)

Az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamatra vonatkozó jelenlegi szabályokat egyszerűsíteni kell, mivel ezek túlzott adminisztratív terhet jelentenek mind a végső kedvezményezettek, mind a Bizottság szolgálatai számára, és a Bizottság szolgálatai és a végső kedvezményezettek közötti félreértésekhez vezetnek. Az egyszerűsítés érdekében különösen a kedvezményezettek tekintetében és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban meg kell szüntetni az előfinanszírozási kifizetések tekintetében a kamatképzés és e kamatok visszafizetésének kötelezettségét. Az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat programokra történő újrafelhasználása, az ilyen kamatoknak a kifizetési kérelmekből történő levonása vagy az ilyen kamatok visszafizettetése érdekében azonban lehetővé kell tenni, hogy a hatáskör-átruházási megállapodás tartalmazzon ilyen kötelezettséget.

(9)

A címzett bevételekre vonatkozó átviteli szabályoknak figyelembe kell venniük a külső és belső címzett bevételek közötti különbségtételt. A támogató által hozzárendelt célnak való megfelelés érdekében a külső címzett bevételeket automatikusan át kell vinni, és fel kell használni az azon programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek befejezéséig, amelyhez azokat hozzárendelték. Biztosítani kell, hogy a program vagy fellépés utolsó évében kapott külső címzett bevételek felhasználhatók legyenek a következő program vagy fellépés első évében. Biztosítani kell, hogy a belső címzett bevételeket csak egy évre lehessen átvinni, kivéve, ha ez a rendelet másként rendelkezik.

(10)	Az ideiglenes tizenkettedekre vonatkozó szabályokat tisztázni kell mind a kérelmezhető további tizenkettedek száma, mind az olyan helyzetek tekintetében, amikor az Európai Parlament úgy határoz, hogy csökkenti a Tanács által elfogadott ideiglenes tizenkettedeken felüli további kiadások összegét.

(11)

Egyrészt az Európai Parlament és a Tanács által engedélyezett előirányzatokból származó belső címzett bevételek, másrészt a különböző támogatók által az egyes programokhoz vagy fellépésekhez rendelt és tőlük beszedett külső címzett bevételek sajátosságainak figyelembevétele érdekében módosítani kell a címzett bevételekre vonatkozó, a globális fedezet elvétől való eltérést. A külső támogatók számára lehetővé kell tenni, hogy külső – különösen humanitárius célú – műveleteket társfinanszírozzanak; ezt olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amikor az alap-jogiaktus kifejezetten nem rendelkezik ilyen társfinanszírozásról.

(12)	A címzett bevételeket a költségvetési tervezetben átláthatóbb módon kell feltüntetni annak előírásával, hogy a címzett bevételeket olyan összeggel kell beállítani a költségvetési tervezetbe, amely összeg a költségvetési tervezet készítésekor biztosnak tekinthető.

(13)	Ami az egyediség elvét illeti, mivel már nincs megkülönböztetés a kötelező és a nem kötelező kiadások között, az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó szabályokat ennek megfelelően ki kell igazítani.

(14)

Az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó szabályokat szintén a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből következő változásokhoz kell igazítani. Továbbá, a közelmúlt tapasztalata azt mutatja, hogy – különösen a strukturális alapok esetében – fontos növelni a kifizetési előirányzatok év végi átcsoportosítását illető rugalmasságot. Biztosítani kell a költségvetés eredményesebb végrehajtását különösen a kifizetési előirányzatok, a címzett bevétel és a több címben közös igazgatási előirányzatok vonatkozásában. Ennek érdekében egyszerűsíteni kell az átcsoportosítások tipológiáját, és egyes átcsoportosítások jóváhagyási eljárását rugalmasabbá kell tenni. Különösen az bizonyult relevánsnak és hatékonynak, hogy a Bizottság nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok esetén dönthet a fel nem használt előirányzatok átcsoportosításáról. Ezt a lehetőséget ezért ki kell terjeszteni a költségvetési év december 1. napja után bekövetkező hasonló eseményekre. Ilyen esetekben az átláthatóság érdekében a Bizottságnak haladéktalanul értesítenie kell a fel nem használt előirányzatok átcsoportosításáról szóló döntéséről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(15)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a jogalkotási javaslatok készítésekor és a megfelelő irányítási és kontrollrendszerek felállításakor figyelembe kell vennie a hibakockázat várható szintjét, valamint a kontrollok költségét és hasznait. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentésében be kell számolnia a kontrollok eredményéről, költségeiről és hasznairól. A tagállamok által az uniós források irányításáért és kontrolljáért felelősként kijelölt szervek által benyújtott, e rendszerekkel kapcsolatos vezetői nyilatkozatok szerves részét képezik a nemzeti irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságának.

(16)

Az EUMSZ 15. cikkében foglalt átláthatósági elv, amelynek értelmében az intézményeknek a lehető legnyitottabb módon kell működniük, a költségvetés végrehajtásának terén megköveteli, hogy a polgárok tudomást szerezhessenek arról, hogy az Unió hol és milyen célokra fordítja a forrásokat. Az ilyen információk előmozdítják a demokratikus vitát, hozzájárulnak a polgárok uniós döntéshozatali eljárásban történő részvételéhez, és megerősítik az uniós kiadásokkal kapcsolatos intézményi kontrollt és alapos vizsgálatot. Az ilyen célokat az uniós forrásokból részesülő végső szerződő felekkel és az uniós források kedvezményezettjeivel kapcsolatos vonatkozó információk – lehetőség szerint korszerű kommunikációs eszközök segítségével történő – közzététele révén kell megvalósítani, ami figyelembe veszi az ilyen szerződő felek és kedvezményezettek bizalmassághoz és biztonsághoz fűződő jogos érdekeit, természetes személyek esetében pedig a magánélethez való jogot és személyes adataik védelmét. Ezért az arányosság elvével összhangban az intézményeknek szelektív megközelítést kell alkalmazniuk az információk közzététele terén. Használható információk nyújtása érdekében a közzétételről szóló határozatoknak megfelelő szempontokon kell alapulniuk.

(17)	Az EUMSZ 316. cikkével összhangban az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak a költségvetés ugyanazon szakaszában kell szerepelnie.

(18)	Az EUMSZ szerinti éves költségvetési eljárásnak meg kell jelennie ebben a rendeletben.

(19)

A költségvetés megállapítása tekintetében fontos pontosan meghatározni a Bizottság által összeállított költségvetési tervezet szerkezetét és tartalmát. A költségvetési tervezetet megelőző általános bevezetés tartalmát pontosabban kell meghatározni. Szükséges továbbá rendelkezni a következő évekre vonatkozó pénzügyi programozásról és a Bizottságnak biztosított azon lehetőségről, hogy a költségvetési kérelmek támogatására munkadokumentumot nyújtson be.

(20)

A közös kül- és biztonságpolitika sajátosságaira tekintettel naprakésszé kell tenni az EUMSZ-nek és az EUSZ V. és VI. címének az alap-jogiaktusok formájára vonatkozó rendelkezéseit. Emellett összhangba kell hozni az EUMSZ-szel a külső fellépések terén végrehajtandó előkészítő intézkedések elfogadási eljárását.

(21)

A költségvetés végrehajtásának módjaira vonatkozó szabályok, amelyek különösen a végrehajtási hatáskörök harmadik felekre történő átruházásának feltételeit szabályozzák, az évek során túl összetettekké váltak, így ezeket egyszerűsíteni kell. Fenn kell tartani ugyanakkor az átruházás eredeti célját, amely annak biztosítása, hogy a kiadásokat a végrehajtás módjától függetlenül a kontroll és az átláthatóság olyan szintje mellett hajtsák végre, amely megegyezik a bizottsági szolgálatoktól elvárt szinttel.

(22)

Világos megkülönböztetést kell tenni azon helyzetek között, amikor a költségvetést közvetlenül – a Bizottság vagy végrehajtó ügynökségei – hajtják végre, amikor a költségvetést megosztott irányításban a tagállamok hajtják végre, illetve amikor a költségvetést harmadik felek által, közvetett módon hajtják végre. Ennek lehetővé kell tennie egy, a megosztott és közvetett irányításra vonatkozó harmonizált rendszer létrehozását, amely az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kiigazítható, különösen abban az esetben, amikor a költségvetést megosztott irányításban a tagállamok hajtják végre. Egy ilyen harmonizált rendszernek tartalmaznia kell azokat az alapelveket, amelyeket a Bizottságnak tiszteletben kell tartania abban az esetben, ha úgy dönt, hogy a költségvetést megosztott irányításban vagy közvetett módon hajtja végre, valamint tartalmaznia kell a költségvetés végrehajtásának feladataival megbízott felek által tiszteletben tartandó alapelveket is. A Bizottságnak képesnek kell lennie az uniós szabályok és eljárások alkalmazására, vagy arra, hogy elfogadja a megbízott fél szabályainak és eljárásainak alkalmazását, feltéve, hogy ez utóbbi szavatolja az Unió pénzügyi érdekeinek egyenértékű védelmét. A Bizottság felügyeleti feladatainak részeként kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeket is meg kell határozni, ideértve az elszámolás ellenőrzését és elfogadását is valamennyi végrehajtási módszer esetében.

(23)

A felek és a közvetett irányításban költségvetés végrehajtásának feladataival megbízott szervezetek és személyek előzetes értékelésének szabályait oly módon kell kiigazítani, hogy azok biztosítsák, hogy minden megbízott szervezet vagy személy az e rendeletben előírttal egyenértékű szinten garantálja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(24)

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikke alapján uniós szervekként intézményesített PPP-k tapasztalatai azt mutatják, hogy további PPP-kategóriákat kell létrehozni az eszközválaszték bővítése érdekében, és olyan szervek bevonása érdekében, amelyek szabályai rugalmasabbak és hozzáférhetőbbek a magánszférabeli partnerek számára, mint az uniós intézményekre vonatkozó szabályok. Ezeknek a további kategóriáknak ki kell terjedniük a tagállamok magánjoga által szabályozott szervezetekre és.a valamely alap-jogiaktussal létrehozott, pénzügyi szabályokkal rendelkező szervezetekre, amelyek tiszteletben tartják az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

(25)

Az EUMSZ 317. cikkének alkalmazásában e rendeletnek szigorítania kell a költségvetést megosztott irányításban végrehajtó tagállamokra vonatkozó alapvető kontroll-és ellenőrzési kötelezettségeket, mivel ilyen kötelezettségeket jelenleg csak az ágazatspecifikus szabályok tartalmaznak. Ezért minden érintett szakpolitikai terület tekintetében koherens keretet létrehozó rendelkezéseket kell alkotni a harmonizált, nemzeti szintű igazgatási rendszerekről. Ez a keret nem hozhat létre további kontrollrendszereket, hanem lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy az uniós források iránításával és kontrolljával megbízott szerveket jelöljön ki. Ennek a rendeletnek továbbá rendelkeznie kell az e rendszerekre irányadó közös irányítási és kontrollkötelezettségekről, az éves vezetői nyilatkozatról, amelyben a gazdálkodók felelősséget vállalnak a rájuk bízott uniós források kezeléséért, az elszámolás ellenőrzéséről és elfogadásáról, valamint a Bizottság által működtetett felfüggesztési és korrekciós mechanizmusokról az általános jogbiztonságot és a kontrollok és válaszfellépések hatékonyságát fokozó, az Unió pénzügyi érdekeit szolgáló egységes jogalkotási keret megteremtése érdekében. A részletes rendelkezéseket továbbra is az ágazatspecifikus rendeletekben kell meghatározni. Az egységes ellenőrzési megközelítés összefüggésében és az ismételt kontrollokból eredő további adminisztratív teher csökkentése érdekében a tagállamok – alkotmányos rendelkezéseikkel összhangban – nemzeti vagy regionális szinten aláírt nyilatkozatokat juttathatnak el a Bizottsághoz.

(26)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai tekintetében pontosítani kell néhány, különösen a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő által létrehozott előzetes és utólagos kontrollokra, illetve jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó rendelkezést. Ebben a tekintetben naprakésszé kell tenni a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentésének tartalmát azzal a gyakorlattal összhangban, amely szerint a jelentés tartalmazza azokat a pénzügyi és irányítási információkat, amelyek a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatainak ellátásáról szóló megbízhatósági nyilatkozat alátámasztásához szükségesek.

(27)

Pontosítani kell a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének feladatait. Meg kell határozni különösen azt, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az egyetlen személy, aki jogosult a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükör megállapítására, míg a többi intézmény számvitelért felelős tisztviselői saját intézményük számviteli eljárásait határozzák meg.

(28)

Egyes programok vagy fellépések különösen pénzügyi intézmények által történő végrehajtását elősegítendő, e rendeletnek rendelkeznie kell a vagyonkezelői számlák nyitásának lehetőségéről. Ilyen számlákat a Bizottság nevében vagy megbízásából kell nyitni valamely pénzügyi intézményben. A számlákat az illető pénzügyi intézménynek kell kezelnie az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége mellett, és lehetővé kell tenni, hogy e számlák pénzneme eurón kívül más is lehessen.

(29)

A bevételi műveletek tekintetében a költségvetési szükségletek figyelembevétele érdekében ésszerűsíteni kell a követelések megbecslésének szabályait. A nyilvántartásba vételnek akkor kell kötelezőnek lennie, amikor a bevétel meghatározott valószínűséggel várható, és ésszerű közelítéssel számszerűsíthető. Az egyszerűsítés érdekében rendelkezéseket kell alkotni a követelések megbecslése kiigazításának vagy törlésének eljárásairól.

(30)

Pontosítani kell, és meg is kell erősíteni a visszafizettetés szabályait. Ennek keretében világosan meg kell határozni, hogy a megállapított követelés törlése nem vonja maga után az Unió valamely megállapított jogosultságáról való lemondást. Ezen túlmenően, az Unió pénzügyi érdekei védelmét megerősítendő, a tagállamok az visszatérítendő uniós forrásokat nem kezelhetik a területükön működő állami szervezetek követeléseinél kevésbé kedvezően.

(31)

A pénzbírságok, büntetések és szankciók útján ideiglenesen befolyt összegek, valamint az ezek által létrejött bevételek kezelésével összefüggő kockázatok csökkentésének szükségességére figyelemmel ezeket az összegeket a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ezeket kivető határozat elleni valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerülését követő pénzügyi évben kell bevételként elszámolni.

(32)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban világosan meg kell határozni a kifizetések különböző típusait. Továbbá, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által meghatározott elszámolási szabályokkal összhangban rendszeresen el kell számolnia az előfinanszírozási kifizetéseket. Ennek érdekében a szerződéseknek, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatoknak, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak és a hatáskör-átruházási megállapodásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

(33)	Ennek a rendeletnek elő kell mozdítania az e-kormányzat célkitűzését, és különösen az elektronikus adatok használatát az intézmények és harmadik felek közötti információcsere során.

(34)	Bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni közös közbeszerzési eljárások folytatását az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (az EFTA) államaival vagy az Unió tagjelölt országaival.

(35)	Az Unió pénzügyi érdekei védelmének erősítése érdekében különösen tökéletesíteni kell a közbeszerzési eljárásban való részvételből történő kizárásra vonatkozó szabályokat.

(36)	Mivel az EKB és az EBB saját forrásainak felhasználása érinti az Unió pénzügyi érdekeit, hozzáférést kell biztosítani számukra az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében létrehozott, kizárásokat tartalmazó központi adatbázisban tárolt információkhoz.

(37)	A közigazgatási és pénzügyi szankciókat alkalmazó – különösen a közbeszerzést érintő – határozatok közzététele tekintetében szilárd jogalapot kell megállapítani az adatvédelmi követelményekkel összhangban. Adatvédelmi és jogbiztonsági okokból e közzétételnek választhatónak kell lennie.

(38)	A szerződő feleket terhelő biztosítéknyújtási követelmény már nem lehet automatikus, hanem azt kockázatelemzéstől kell függővé tenni.

(39)

A jogbiztonság érdekében a vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi eszközök alkalmazási körét pontosítani kell. A vissza nem térítendő támogatások, valamint a pénzügyi eszközök különös feltételeinek részletes meghatározásának hozzá kell járulnia a kétféle pénzügyi támogatás hatásának maximalizálásához.

(40)

A kifejezetten egy tevékenység céljából létrehozott jogalanyokra vonatkozó, a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos szabályokat összhangba kell hozni az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és a vissza nem térítendő támogatásoknak a vonatkozó nemzeti joggal összhangban létrehozott társaság vagy társulás keretein belül együttműködni kívánó jelentkezők vagy kedvezményezettek általi kezelésének megkönnyítése érdekében, különösen azokban az esetekben, amikor a választott jogi forma szilárd és megbízható együttműködési környezetet tesz lehetővé. Ezen túlmenően, az Unió pénzügyi kockázatainak korlátozott volta és annak fényében, hogy szükséges elkerülni a már meglévő strukturális megállapodásoknak a szerződési feltételek szintjével való kibővítését, az egy kedvezményezettel állandó jogi vagy tőkekapcsolatban álló jogalanyokat fel kell jogosítani arra, hogy az elszámolható költségeket a kedvezményezettet terhelő összes kötelezettség teljesítése nélkül nyújthassák be.

(41)

Az egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alkalmazása terén szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a finanszírozási formák jelentősen egyszerűsítették az adminisztratív eljárásokat és jelentős mértékben csökkentették a tévedések kockázatát. Ezen túlmenően, az eredményalapú pénzügyi támogatás egyes tevékenységtípusok esetében megfelelőnek bizonyult. Ebben az összefüggésben a vissza nem térítendő támogatások egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányok alapján meghatározott egyszerűsített fajtáinak alkalmazására vonatkozó feltételeket rugalmasabbá kell tenni. Különösen az összegek kedvezményezettenkénti meghatározására kell lehetőséget teremteni, beleértve azt is, ha a kedvezményezett ezeket az összegeket a szokásos költség-elszámolási gyakorlatával összhangban számolja el a kifejezetten az Unió felé történő pénzügyi jelentéstétel tekintetében a kedvezményezett által viselt adminisztrációs teher és költségek könnyítése érdekében.

(42)

A szükséges szakértelemmel rendelkező, de nem munkabérben fizetett személyek (ilyen lehet a kis struktúrákban foglalkoztatottak esete) uniós vissza nem térítendő támogatási programokban való részvétele akadályainak eltávolítása érdekében a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak figyelembe kell venniük a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (5) meghatározott, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által alkalmazott egyedi javadalmazási konstrukciókat.

(43)

A nonprofit elvet és a társfinanszírozási elvet ki kell igazítani a gyakorlati tapasztalatok, valamint annak fényében, hogy az ilyen elvek eltérő értelmezései és alkalmazása hibákhoz és alkalmanként az elérni kívánt hatással ellentétes hatásokhoz vezet. A kedvezményezettek általi jelentéstétel egyszerűsítése, és a finanszírozási források diverzifikálására való ösztönzésük érdekében a haszon meghatározásakor különösen az elszámolható költségekre és a kifejezetten ezen költségek finanszírozására szolgáló bevételekre kell összpontosítani. A Bizottságnak ezen túlmenően nem szabad azt feltételeznie, hogy más támogatók nem fogják visszafizettetni a saját hozzájárulásuk nyomán keletkező esetleges többletet, és ezért csak saját vissza nem térítendő támogatása arányában fizettetheti vissza a nyereséget. Végezetül, a degresszivitás elve nem bizonyult hatékony eszköznek arra, hogy csökkentse a vissza nem térítendő működési támogatások kedvezményezettjeinek az uniós forrásoktól való függőségéből eredő kockázatokat. Ezen túlmenően, a degresszivitás elvének alkalmazhatósága jelentősen csökkent, miután számos alap-jogiaktus és a vissza nem térítendő támogatások egyszerűsített fajtái esetében szükségszerűen kivételek bevezetésére került sor. E hátulütők tükrében a vissza nem térítendő működési támogatásokra alkalmazandó degresszivitási követelményt meg kell szüntetni.

(44)

A korlátozott adminisztratív forrásokkal rendelkező szervezetek - amelyek bizonyos vissza nem térítendő támogatási rendszerek esetében az elsődlegesen célzott társadalmi csoportokat képviselhetik, és amelyek az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek megvalósításához nélkülözhetetlenek - uniós forrásokhoz való hozzáférését a kis összegű vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó eljárások további egyszerűsítése révén elő kell segíteni.

(45)

A jogbiztonság biztosítása és olyan egységes pénzügyi alapszabályok meghatározása érdekében, amelyekre a kedvezményezettek valamennyi uniós program esetében hivatkozhatnak, e rendeletben meg kell határozni a költségek elszámolhatóságának feltételeit és a költségek egyes kategóriáira vonatkozó egyedi feltételeket, továbbá rendelkezni kell azok következetes alkalmazásáról.

(46)	A természetben történő hozzájárulások harmadik féltől való, társfinanszírozásként történő elfogadására és az ilyen hozzájárulások értékének meghatározására vonatkozó feltételeket a hibakockázat és a perek számának csökkentése érdekében harmonizálni kell.

(47)

Az átláthatóság, valamint a rájuk jellemző tervezési korlátok figyelembevétele érdekében a vissza nem térítendő támogatást igénylőket a pályázati felhívásban tájékoztatni kell arról, hogy mikorra várható a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása, illetve az, hogy a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló határozatról őket tájékoztatják. Ugyanebből a célból ennek a rendeletnek a tapasztalatok és a bevezetett egyszerűsítési intézkedések várt hatásai alapján meg kell állapítania egy referencia-határidőt.

(48)

Amennyiben rendszerszintű vagy visszatérő, számos vissza nem térítendő támogatásra lényegi hatással levő szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzés megállapításait a helyszíni kontrollokból és ellenőrzésekből adódó pénzügyi és adminisztratív költségek csökkentése érdekében szigorú feltételek mellett az érintett nem ellenőrzött vissza nem térítendő támogatásokra is ki kell terjeszteni. A Bizottság a rendszerszintű vagy visszatérő hibák által bizonyítottan érintett vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazott csökkentési vagy visszafizettetési arány extrapolációjához csak akkor folyamodhat, ha arányos mértékű erőfeszítéssel nem lehetséges vagy nem kivitelezhető minden egyes érintett vissza nem térítendő támogatás esetében az el nem számolható költségek pontos számszerűsítése.

(49)

E rendeletnek szabványos határidőket kell megállapítania az uniós vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos dokumentumok kedvezményezettek általi megőrzésére vonatkozóan eltérő vagy aránytalan szerződési feltételek elkerülése érdekében, de egyúttal a Bizottságnak és a Számvevőszéknek elegendő időt hagyva az ilyen adatokhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés megszerzésére, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges utólagos vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésére.

(50)

A többek között számos, csak több lépcsős vissza nem térítendő támogatásokkal elérhető természetes személyeket célzó programok helyes végrehajtásának megkönnyítése érdekében bizonyos feltételek mellett ki kell terjeszteni azt a lehetőséget, hogy a kedvezményezettek harmadik felek számára pénzügyi támogatást nyújtsanak. Mindazonáltal fent kell tartani azt az elvet, amely szerint a kedvezményezett nem mérlegelhet, amikor harmadik felek számára nyújt pénzügyi támogatást, különösen az ellentmondások elkerülése érdekében a kedvezményezettek számára biztosított azon lehetőségek között, amellyel felelősségi körükben kialakíthatnak és végrehajthatnak pénzügyi támogatást, mint támogatható tevékenységet is magában foglaló tevékenységeket, illetve aközött a lehetőség között, hogy megosztott vagy közvetett irányítás keretében költségvetési végrehajtási feladatokkal bízzanak meg egyes szerveket, szervezeteket vagy személyeket.

(51)

A pénzdíjak alkalmazását, mint a pénzügyi támogatás hasznos módját, elő kell mozdítani, és a vonatkozó szabályokat a vissza nem térítendő támogatások rendszerétől való elválasztás és a várható költségekre való bárminemű utalás kiiktatása révén egyértelműsíteni kell. Mindazonáltal a pénzdíjak alkalmazása nem minden uniós szakpolitikai célkitűzés esetén helyénvaló, ezért azokat a többi finanszírozási eszköz – például a vissza nem térítendő támogatások – kiegészítésére, nem pedig kiváltására szolgáló lehetőségnek kell tekinteni.

(52)

A pénzügyi eszközök szerepet játszhatnak az uniós források hatásainak multiplikálásában, amennyiben ezeket a forrásokat más forrásokkal vonják össze, és azok tőkeáttételi hatással bírnak. Mivel e pénzügyi eszközök nem építhetők be a szolgáltatások vagy vissza nem térítendő támogatások rendszerébe, a pénzügyi támogatás új típusát kell létrehozni. A pénzügyi eszközöket csak szigorú feltételek mellett szabad alkalmazni annak érdekében, hogy a költségvetésre nézve ne alakuljon ki költségvetési kockázat, és hogy ne keletkezzen az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összeegyeztethetetlen piaci torzulás.

(53)

Az Európai Parlament és a Tanács által egy adott programra jóváhagyott éves előirányzatok keretében a pénzügyi eszközöket kiegészítő jelleggel, olyan előzetes értékelés alapján kell alkalmazni, amely bizonyítja, hogy a pénzügyi eszközök az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását hatékonyabban szolgálják, mint más uniós finanszírozási formák, köztük a vissza nem térítendő támogatások.

(54)	A pénzügyi eszközöket mindenekelőtt céljukat és időtartamukat meghatározó alap-jogiaktus révén kell elfogadni. Amennyiben a pénzügyi eszközöket kellően indokolt esetben alap-jogiaktus nélkül fogadják el, azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetésben jóvá kell hagynia.

(55)

Meg kell határozni az esetlegesen az első rész VIII. címe hatálya alá eső eszközök, úgymint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és kockázat-megosztási eszközök fogalmát. A kockázat-megosztási eszközök fogalmának magába kell tudni foglalni a projektkötvények hitelminőség-javítását, amely kölcsön vagy garancia formájában nyújtott hitelminőség-javítás révén fedezi egy projekt adósságszolgálati kockázatát és enyhíti a kötvénytulajdonosok hitelkockázatát.

(56)

Az éves visszafizetések – köztük a tőke-visszafizetések, a felszabadított biztosítékok és a kölcsönök tőkeösszegének visszafizetése – belső címzett bevételnek minősülnek. A bevételeket, köztük az osztalékokat, a tőkenyereséget, a garanciadíjakat, valamint a kölcsönök és a vagyonkezelői számlákon szereplő összegek kamatát az igazgatási díjak és költségek levonása után fel kell venni a költségvetésbe. Ebben a rendeletben meg kell határozni a pénzügyi eszközökre vonatkozó elveket és feltételeket, valamint az Unió pénzügyi felelősségvállalására, a csalással és a pénzmosással szembeni fellépésekre, a pénzügyi eszközök megszüntetésére és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat.

(57)

Egyszerűsíteni kell a beszámolók tartalmát annak megállapítása révén, hogy az uniós beszámolók csak az összevont pénzügyi beszámolót és az aggregált költségvetési számlákat tartalmazzák. Pontosítani kell azt is, hogy az összevont beszámolók készítésének folyamata csak az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező, az uniós költségvetés terhére hozzájárulásokban részesülő intézményeket és szerveket, illetve azon egyéb szerveket érinti, amelyek beszámolóit a számvitelért felelős tisztviselő által elfogadott könyvelési szabályokkal összhangban konszolidálni kell.

(58)

Ahogyan azt az uniós számviteli szabályok alapjául szolgáló nemzetközileg elfogadott számviteli standardok előírják, a nyugdíjfizetési kötelezettségeket és a munkavállalói juttatásokat illető egyéb kötelezettségeket az uniós könyvelésben rögzíteni kell, és azokat az Unió mérlegében külön tételként kell megjeleníteni, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ki kell fejteni.

(59)

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője és az összevonásban szereplő intézmények vagy az EUMSZ vagy az Euratom szerződés alapján létrejött, és jogi személyiséggel rendelkező, a költségvetésből finanszírozott szervek, valamint azon szervek számvitelért felelős tisztviselői feladatainak és felelősségei körének világos szétválasztása érdekében amelyek könyvelését a számvitelért felelős tisztviselő által elfogadott könyvelési szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentést minden intézménynek vagy szervnek a következő pénzügyi év március 31-ig el kell készítenie, és el kell küldenie az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék számára.

(60)	Az Unió számviteli szabályai és elvei, valamint a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület szabályai közötti konzisztencia biztosítása érdekében naprakésszé kell tenni az Unió számviteli szabályait és elveit.

(61)

A Számvevőszéknek gondoskodnia kell arról, hogy azon megállapításait, amelyek hatással lehetnek az ellenőrzött felek végleges beszámolójára vagy a mögöttes tranzakciók jogszerűségére vagy szabályszerűségére, az érintett intézménynek vagy szervnek időben küldjék meg, annak érdekében, hogy az ellenőrzött feleknek elegendő idő álljon rendelkezésükre ahhoz, hogy tanulmányozzák a a megállapításokat.

(62)	Naprakésszé kell tenni az előzetes és a végleges beszámolókra vonatkozó szabályokat, különösen a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének elküldendő beszámolókhoz konszolidációs célból csatolandó, beszámolásra vonatkozó információk meghatározása érdekében.

(63)	A Bizottság által a mentesítés kapcsán benyújtandó információk tekintetében a Bizottságnak különösen egy az Unió pénzügyi helyzetét értékelő jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, az EUMSZ 318. cikkével összhangban.

(64)

A strukturális alapokra, a Kohéziós Alapra, az Európai Halászati Alapra, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben létrehozott, megosztott irányításban irányított alapokra vonatkozó különös rendelkezések tekintetében a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelethez (6) mellékelt bizottsági nyilatkozatban foglalt, az előfinanszírozási kifizetések visszafizetésére és az előirányzatok újbóli hozzáférhetővé tételére vonatkozó rendelkezést fenn kell tartani. Ezen túlmenően az átvitelre vonatkozó szabálytól eltérve lehetővé kell tenni a Bizottság számára a pénzügyi év végén rendelkezésre álló, az előfinanszírozási kifizetések visszafizetéséből keletkező kötelezettségvállalási előirányzatok átvitelét a program lezárásáig, és azok felhasználását, amennyiben más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre.

(65)

Pontosítani kell a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre – JRC) közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban való részvételét. Ezen túlmenően a kapcsolódó feladatok eredményes teljesítése érdekében az ilyen eljárásokban való részvételből származó bevételeket kivételesen külső címzett bevételnek kell tekinteni.

(66)

A külső fellépések végrehajtására vonatkozó különös rendelkezéseket hozzá kell igazítani a végrehajtási módszerek változtatásaihoz, valamint differenciált megközelítést kell alkalmazni arra az esetre, amikor az Uniónak humanitárius szükséghelyzetekre, nemzetközi válságokra vagy a demokratikus átmenet folyamatában lévő harmadik országok szükségleteire kell reagálnia.

(67)

E rendeletben meg kell határozni, hogy milyen általános feltételek mellett lehet a költségvetési támogatást külső fellépések eszközeként felhasználni. Az ilyen feltételeknek az államháztartási gazdálkodás kellő átláthatóságának, megbízhatóságának és hatékonyságának biztosítására kell vonatkozniuk. A Bizottságnak továbbá finanszírozási döntés ben kell rögzítenie, hogy a költségvetési támogatás folyósítása milyen célkitűzésekhez és várt eredményekhez kapcsolódik. Az ilyen részleteket, valamint a költségvetési támogatás visszatérítésének feltételeit a kedvezményezett országgal kötött finanszírozási megállapodásba bele kell foglalni.

(68)

Az Unió külső fellépések és fejlesztés terén betöltött nemzetközi szerepének megerősítése, valamint láthatóságának és hatékonyságának növelése céljából a Bizottság számára engedélyezni kell vészhelyzeti, vészhelyzetet követő és tematikus intézkedések céljára szolgáló uniós vagyonkezelői alapok létrehozását és irányítását. Jóllehet ezek az alapok nem képeznék részét a költségvetésnek, irányításuk során az uniós alapokból származó források felhasználásának biztonsága és átláthatósága által szükségessé tett mértékben e rendelettel összhangban kell eljárni. Ebből a célból a minden egyes vagyonkezelői alap esetében a támogatók képviseletét biztosító és az alapok felhasználásáról döntő igazgatótestületek elnökségét a Bizottságnak kell betöltenie. Ezenfelül az egyes vagyonkezelői alapok számvitelért felelős tisztviselőjének tisztét minden esetben a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének kell betöltenie.

(69)

A közvetett irányítás keretében külső fellépések végrehajtásával megbízott jogalanyok esetében a szerződések és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások megkötésére rendelkezésre álló időszakot különös rendkívüli és külső körülmények hiányában a hatáskör-átruházási megállapodás Bizottsággal történő aláírásától számított legfeljebb három évben kell meghatározni. E határidő azonban nem alkalmazandó a strukturális alapokra vonatkozó eljárás szerint végrehajtott többéves programokra. Az ilyen többéves programok esetében az előirányzatok visszavonásának részletes szabályait ágazatspecifikus rendelkezésekben kell megállapítani.

(70)

A külső fellépésekre alkalmazandó különös közbeszerzési szabályok tekintetében engedélyezni kell harmadik országok a kedvezményezett országban letelepedett állampolgárainak részvételét a közbeszerzési eljárásban alap-jogiaktus nélküli programvégrehajtás esetén, és megfelelően indokolt rendkívüli körülmények fennállásakor is.

(71)

Javítani kell annak módját, ahogyan az intézmények az ingatlanprojekteket illetően jelenleg jelentést tesznek az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az intézményeknek a jövőbeni ingatlanprojektjeikről előzetesen, továbbá a projektek egyes szakaszaiban is tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A költségvetési szempontból jelentős ingatlanprojektekről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nemcsak véleményt kell nyilvánítaniuk, hanem azokat jóvá is kell hagyniuk.

(72)

Lehetővé kell tenni, hogy az intézmények hosszú távú ingatlanpolitikát alakítsanak ki, és kihasználják az Unió kedvező pénzpiaci hitelminősítéséből következő alacsonyabb kamatlábakat. Ennek érdekében engedélyezni kell az intézmények számára, hogy ingatlanvásárlás céljából hiteleket vegyenek fel. Ez lehetővé tenné a jelenlegi bonyolult rendszer egyszerűsítését, miközben biztosítaná a költségek csökkentését és a nagyobb átláthatóságot.

(73)	A tapasztalatok fényében ebben a rendeletben pontosítani kell a szakértők szerepére kiválasztott természetes személyek tevékenységi körét, valamint a rájuk vonatkozó kiválasztási eljárásokat és javadalmazási feltételeket.

(74)

E rendelet egyes vonatkozásainak kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Az egyes felhatalmazások tartalmát és alkalmazási körét a vonatkozó cikkek tartalmazzák részletesen. Különösen fontos, hogy a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(75)

Ezt a rendeletet csupán szükség esetén, és legkésőbb a 2013 utáni első többéves pénzügyi keret vége előtt két évvel kell felülvizsgálni. A túlzottan gyakori felülvizsgálat aránytalan költségeket okoz az igazgatási struktúrák és eljárások új szabályokhoz való igazítása során. Továbbáaz idő túl rövid lehet ahhoz, hogy helytálló következtetéseket vonhassunk le a hatályos szabályok alkalmazásából.

(76)

Átmeneti rendelkezésekre is szükség van. Ez a rendelet csak az alkalmazási szabályokról rendelkező felhatalmazáson alapuló jogi aktusok várhatóan 2012. decemberi hatályba lépését követően alkalmazható. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletet az év utolsó hónapjában alkalmazni kelljen, a hatálybalépését 2013. január 1-jére kell halasztani. Az ágazati szabályozással való összhang biztosítása érdekében a végrehajtás módszereire és a pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kezdő időpontját 2014. január 1-jére kell halasztani. Végezetül annak érdekében, hogy a 2012. évi költségvetésre már alkalmazhatóak legyenek, a strukturális alapok kifizetési előirányzatainak év végi átcsoportosítására vonatkozó rendelkezéseket a rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(77)

Ennek a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat időben el lehessen fogadni. E rendelet időben történő hatályba lépése szükséges a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályok 2013. január 1-jétől való alkalmazhatósága érdekében –, és hogy el lehessen kerülni a költségvetési szabályoknak a pénzügyi év közben történő módosításából adódó nehézségeket.

(78)

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelet (7) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztettek az európai adatvédelmi biztossal, aki 2011. április 15-én véleményt (8) adott,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I   CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet meghatározza az Európai Unió általános költségvetésének megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(2)   Ez a rendelet alkalmazandó az Euratom Ellátási Ügynökség költségvetésének végrehajtására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „Unió”: az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, vagy - a szövegkörnyezettől függően - mindkettő;

b)   „intézmény”: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ); az Európai Központi Bank nem tekintendő uniós intézménynek;

c)   „költségvetés”: az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az Unió számára szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást;

d)   „alap-jogiaktus”: olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított megfelelő kiadások végrehajtásához.

Az alap-jogiaktus az alábbi formákat öltheti:

Az ajánlások és vélemények nem minősülnek alap-jogiaktusnak;

e)   „végrehajtási módszer”: az 58., 59. és 60. cikkben meghatározott költségvetés-végrehajtási módszerek;

f)   „hatáskör-átruházási megállapodás”: az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i–viii. pontja alapján költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetekkel vagy személyekkel megkötött megállapodás;

g)   „kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, akivel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá, vagy akit értesítettek arról, hogy javára vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat született;

h)   „szerződő fél”: az a természetes vagy jogi személy, akivel közbeszerzési szerződést írtak alá;

i)   „végső kedvezményezett”: az a kedvezményezett, szerződő fél vagy az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy pénzügyi eszköz révén pénzdíjat vagy támogatást kap;

j)   „pénzdíj”: versenyt követően díjként odaítélt pénzügyi hozzájárulás;

k)   „kölcsön”: olyan megállapodás, mely kötelezi a kölcsön folyósítóját, hogy a megállapodásban szereplő időre bocsássa rendelkezésre a kölcsön felvevője számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amely alapján a kölcsön felvevője az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időpontig visszafizetni;

l)   „biztosíték”: egy harmadik fél adósságának, kötelezettségének, illetve sikeres teljesítésének egészéért vagy egy részéért való felelősségvállalásra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalás a biztosíték érvényesíthetővé válásának – például a tartozás meg nem fizetésének – esetére;

m)   „tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés”: közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy cég számára a cég teljes vagy részleges tulajdonlása ellenében, ahol a tőkebefektető bizonyos irányítási jogkört is szerezhet a cégben, és részesülhet a cég nyereségéből;

n)   „részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés”: a saját tőke és az idegen tőke között álló finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár. A részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé alakítható adásságként, vagy elsőbbségi tőkeként;

o)   „kockázatmegosztási eszköz”: olyan pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi egy meghatározott kockázat két vagy több szervezet közötti megosztását, adott esetben megállapodás szerinti díjazás ellenében.

p)   „pénzügyi eszközök”: a költségvetésből kiegészítő jelleggel nyújtott uniós pénzügyi támogatási intézkedések, amelyek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljanak. Ezek az eszközök tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, kölcsönök vagy biztosítékok, vagy más kockázatmegosztási eszközök formáját ölthetik, és adott esetben vissza nem térítendő támogatásokkal kombinálhatók.

q)   „személyzeti szabályzat”: a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (9);

r)   „kontroll”: minden, a fellépések hatékonyságáról, eredményességéről és gazdaságosságáról, a jelentések megbízhatóságáról, az eszközök és információk védelméről, a csalás és a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és korrekciójáról, valamint azok nyomon követéséről, kellő bizonyosságot adó intézkedés, és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. A kontroll több vizsgálatból is állhat, valamint az első mondatban említett célkitűzések eléréséhez szükséges szakpolitikák és eljárások végrehajtását is magában foglalhatja;

s)   „vizsgálat”: a bevételi és kiadási műveletek egy meghatározott aspektusának vizsgálata.

3. cikk

A másodlagos jogszabályok megfeleltetése a rendeletnek

(1)   A költségvetés bevételeinek és kiadásainak végrehajtására vonatkozó, és valamely alap-jogiaktusban foglalt rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az első rész II. címében meghatározott költségvetési alapelveket.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a jogalkotó hatóságnak benyújtott valamennyi javaslatban és javaslat-módosításban egyértelműen utalni kell az első rész II. címének rendelkezéseitől vagy az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól való eltérést tartalmazó rendelkezésekre, valamint valamennyi ilyen javaslat bevezető hivatkozásaiban és indokolásában meg kell nevezni ezen eltérések pontos okait.

4. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK/Euratom tanácsi rendelet (10) vonatkozik.

5. cikk

A személyes adatok védelme

Ez a rendelet nem sérti sem a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11), sem a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásait.

II.   CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

6. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

1.   FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

7. cikk

A költségvetés hatálya

(1)   A költségvetés a következőket foglalja magában:

a)

az Unió bevételei és kiadásai, beleértve azon igazgatási kiadásokat, amelyek a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatosan az EUSZ rendelkezései alapján keletkeztek az intézményeknél, valamint az említett rendelkezések végrehajtása által előidézett operatív kiadásokat, amennyiben azok a költségvetést terhelik;

b)	az Európai Atomenergia-közösség bevételei és kiadásai.

(2)   A 49. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban a költségvetésnek nyilván kell tartania az európai pénzügyi stabilitási eszköz és az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus keretében az Unió által nyújtott, a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó garanciákat.

8. cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A 83. cikk sérelme nélkül, bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy tételére nem könyvelték le.

(2)   Az engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadás nem teljesíthető, illetve nem engedélyezhető.

(3)   Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez.

(4)   A költségvetésből biztosított előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem az Uniót illeti, kivéve akkor, ha erről a hatáskör-átruházási megállapodások –a harmadik országokkal vagy az általuk kijelölt szervekkel kötött megállapodások kivételével – eltérően rendelkeznek. Ilyen rendelkezések esetén az ilyen kamatot vagy újra fel kell használni a megfelelő fellépésre, a 23. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban a kifizetési kérelmekből levonva, vagy vissza kell fizettetni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat elszámolásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   FEJEZET

Az évenkéntiség elve

9. cikk

Fogalommeghatározás

A költségvetésben szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

10. cikk

Az előirányzatok típusai

(1)   A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból álló differenciált előirányzatokat, valamint nem differenciált előirányzatokat tartalmaz.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatok a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik, a 86. cikk (4) bekezdésére és a 189. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

(3)   A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

(4)   E cikk (1) és (2) bekezdése nem érinti a második rész I., IV. és VI. címének különös rendelkezéseit, és nem akadályozza sem globális kötelezettségvállalások létrehozását, sem a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

11. cikk

A bevételek és az előirányzatok számvitele

(1)   A pénzügyi év bevételeit az adott pénzügyi év során beszedett összegek alapján kell a pénzügyi év könyvelésében feltüntetni. A következő pénzügyi év január hónapjára vonatkozó saját források azonban az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (12) értelmében előzetesen is befizethetőek.

(2)   A hozzáadottérték-adó saját források, a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló kiegészítő forrás és bármely pénzügyi hozzájárulás tekintetében a tételek az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban kiigazíthatók.

(3)   Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évre vállalt és kifizetett kiadásokat és az előző pénzügyi évek kötelezettségvállalásaival szemben esedékes összegeket fedezzék.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(4)   A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni. A 86. cikk (3) bekezdésében említett globális költségvetési kötelezettségvállalásokat és a 189. cikk (2) bekezdésében említett, harmadik országokkal megkötött finanszírozási megállapodásokat kivételes módon a december 31-ig fennálló költségvetési kötelezettségvállalások alapján elszámolni

(5)   A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(6)   A (3), (4) és (5) bekezdéstől eltérve, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap kiadásait a második rész I. címében megállapított szabályokkal összhangban kell elszámolni a pénzügyi évre.

12. cikk

Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

A költségvetésben szereplő előirányzatokra január 1-jével kezdődő hatállyal lehet kötelezettséget vállalni, amennyiben a költségvetést véglegesen elfogadták, kivéve, ha a második rész I. címe és VI. címe másként rendelkezik.

13. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(1)   Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették őket, meg kell szüntetni.

Kizárólag a következő pénzügyi évre azonban átvihetőek, egy, az érintett intézmény által február 15-ig meghozott határozattal a (2) és (3) bekezdéssel összhangban, vagy átvihetőek automatikusan a (4) bekezdéssel összhangban.

(2)   A differenciált kötelezettségvállalási előirányzatok és azon nem differenciált előirányzatok, amelyeket a pénzügyi év végéig még nem kötöttek le, a következő összegek tekintetében átvihetőek:

a)

az olyan kötelezettségvállalási előirányzatoknak vagy ingatlanprojektekkel kapcsolatos, nem differenciált előirányzatoknak megfelelő összegek, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része december 31-ig lezajlott. Az ilyen összegeket a következő év március 31-éig, ingatlanprojektekkel kapcsolatos összegek esetén pedig a következő év december 31-éig le lehet kötni;

b)	azon összegek, amelyek akkor szükségesek, ha a jogalkotó hatóság a pénzügyi év utolsó negyedévében fogadott el alap-jogiaktust, és a Bizottság nem tudta lekötni az e célra meghatározott előirányzatokat december 31-ig.

(3)   A kifizetési előirányzatok átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek a meglévő kötelezettségvállalások vagy az áthozott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetésben a vonatkozó sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket.

Az érintett intézmény először a folyó költségvetési évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az áthozott előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

(4)   A pénzügyi év végéig szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

(5)   Az érintett intézmény március 15-ig tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átvitelre vonatkozóan meghozott határozatról, és minden költségvetési tételről közli, hogy a (2) és (3) bekezdés kritériumait hogyan alkalmazta az egyes átvitelekre.

(6)   A 14. cikk sérelme nélkül, a tartalékba helyezett előirányzatok és a személyzeti kiadások előirányzatai nem vihetők át. E cikk alkalmazásában a személyzeti kiadások magukban foglalják az intézmények azon tagjai és személyzete részére járó béreket és juttatásokat, akikre a személyzeti szabályzat vonatkozik.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előirányzatok megszüntetésével és átvitelével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

14. cikk

A címzett bevételek átvitelének szabályai

A 21. cikkben említett címzett bevételek, valamint az e bevételekből eredő, fel nem használt és december 31-én rendelkezésre álló előirányzatok átvitelekor be kell tartani a következő szabályokat:

a)	a külső címzett bevételeket automatikusan át kell vinni, és teljes mértékben fel kell használni az adott programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek lezárásáig. A program vagy fellépés utolsó évében kapott külső címzett bevételek felhasználhatók a következő program vagy fellépés első évében;

b)	a belső címzett bevételeket csak egy évre lehet átvinni, kivéve a 21. cikk (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott belső címzett bevételt, amelyet automatikusan át kell vinni a következő évre.

15. cikk

Előirányzatok visszavonása

A 178. és a 182. cikk sérelme nélkül, amennyiben a kötelezettségvállalásokat az előirányzatok költségvetésben történő megjelenítését követő bármely pénzügyi évben visszavonják azon fellépések megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni.

16. cikk

A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

(1)   Ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy az EUMSZ 315. cikkének első bekezdésében említett eljárást (ideiglenes tizenkettedek rendszere) kell alkalmazni. Kötelezettségek és kifizetések az e cikk (2) bekezdésében megállapított kereteken belül vállalhatók.

(2)   Kötelezettségeket alcímenként az előző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő összes jóváhagyott előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, plusz minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

A költségvetési tervezetben meghatározott előirányzatok felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a költségvetési tervezet ugyanazon alcímében meghatározott előirányzat egy tizenketted részét.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatokat a költségvetés megszavazott – a költségvetés-módosításokat és az említett pénzügyi évben végzett átcsoportosításokkal járó kiigazítást is tartalmazó – előirányzatainak kell tekinteni.

(4)   Ha az Unió fellépésének folytonossága és az irányítási követelmények megkívánják, a Tanács – a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva – mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozóan egy ideiglenes tizenkettedre engedélyezhet többletkiadásokat, de ezek – a kellően indokolt eseteket kivéve – nem haladhatják meg négy ideiglenes tizenketted összegét, azokon felül, amelyek az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban automatikusan rendelkezésre állnak. A Tanács az engedélyezésről szóló határozatot haladéktalanul továbbítja az Európai Parlamentnek.

A határozat az elfogadásától számított harmincadik napon lép hatályba, kivéve, ha az Európai Parlament:

a)	e határidőn belül a képviselők többségével e kiadás csökkentéséről határoz, amely esetben a Bizottságnak új javaslatot kell benyújtania; vagy

b)	a Tanácsot és a Bizottságot arról tájékoztatja, hogy nem kívánja csökkenteni a kiadást, mely esetben a határozat a harminc napos határidő lejárta előtt hatályba lép.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(5)   Ha egy adott alcím esetében négy ideiglenes tizenketted, amelyet a (4) bekezdéssel összhangban engedélyeztek, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze az uniós tevékenység megszakadásának elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó alcímben foglalt területen, úgy kivételesen engedélyezhető az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében szereplő előirányzatok összegének túllépése. Az Európai Parlament és a Tanács a (4) bekezdéssel összhangban jár el. Az előző pénzügyi év költségvetésében rendelkezésre álló vagy a költségvetési tervezetben javasolt összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között nem lehet túllépni.

3.   FEJEZET

Az egyensúly elve

17. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

(1)   A bevételeknek és a kifizetési kötelezettségvállalásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)   Az Unió és a 208. cikkben említett szervek nem vehetnek fel kölcsönöket a költségvetés keretén belül.

18. cikk

A pénzügyi év egyenlege

(1)   Minden pénzügyi év egyenlege többlet esetén bevételként, hiány esetén kifizetési előirányzatként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.

(2)   Az ilyen bevételek és kifizetési előirányzatok tervezett összegét a költségvetési eljárás során egy, a 39. cikknek megfelelően benyújtott módosító indítvány útján kell beállítani a költségvetésbe. A tervezett összegeket az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban kell kidolgozni.

(3)   Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó ideiglenes beszámolók benyújtását követően az ideiglenes beszámolók és a tervezet közötti esetleges eltéréseket a következő pénzügyi év költségvetésébe kell beállítani egy kizárólag az érintett eltérésre vonatkozó költségvetés-módosítás útján. Ilyen esetekben a Bizottság a költségvetés-módosítási tervezetet az előzetes beszámoló benyújtását követő 15 napon belül egyidőben benyújtja az Európai Parlamentnek és Tanácsnak.

4.   FEJEZET

Az Elszámolási egység elve

19. cikk

Az euro használata

(1)   A többéves pénzügyi keretet és a költségvetést euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik. A 68. cikk (1) bekezdésében említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegszámla-kezelők, valamint a Bizottság és az EKSZ adminisztratív irányításának vonatkozásában felmerülő igényeik esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottak szerint.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az euro és egyéb valuták közötti átváltási árfolyammal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

5.   FEJEZET

A globális fedezet elve

20. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

A 21. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 23. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni.

21. cikk

Címzett bevétel

(1)   A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni.

(2)   A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)	a tagállamok pénzügyi hozzájárulásai egyes kutatási programokhoz az 1150/2000/EK, Euratom rendelet értelmében;

b)	a tagállamok, harmadik országok – beleértve mindkét esetben állami szerveiket –, valamint szervezetek vagy természetes személyek által az Unió által finanszírozott és nevében a Bizottság által kezelt bizonyos külső támogatási projektekhez vagy programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

c)	a betétek kamata és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletben (13) előírt pénzbírságok;

d)	meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes intézményekre meghatározott címzett bevételeket;

e)	harmadik országok vagy nem uniós szervek b) pont alá nem tartozó pénzügyi hozzájárulásai az uniós tevékenységekhez;

f)	a 181. cikk (2) bekezdésében és a 183. cikk (2) bekezdésében említett címzett bevételek;

g)	a (3) bekezdésben említett belső címzett bevétel, amennyiben az kiegészíti az e bekezdésben említett egyéb bevételt.

(3)   A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)	harmadik felektől származó, áruk, szolgáltatások vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munka tekintetében keletkező bevételek;

b)	olyan járművek, berendezések, felszerelések, anyagok és tudományos és technikai készülékek értékesítéséből származó bevételek, amelyeket lecserélnek vagy leselejteznek, miután könyv szerinti értéküket nullára leírták;

c)	a jogtalanul kifizetett összegeknek a 80. cikkel összhangban történő visszafizetéséből származó bevételek;

d)	az előfinanszírozási kifizetések nyomán keletkező kamatból származó bevételek a 8. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel;

e)	áru, szolgáltatás vagy munkavégzés intézményen belüli más szervezeti egységek, más intézmények vagy szervek részére történő biztosításából származó bevételek, beleértve a más intézmények vagy szervek által a nevükben megfizetett kiküldetési ellátmányok visszatérítését;

f)	befolyt biztosítási díjak;

g)	bérleti jogviszonyból származó bevételek;

h)	kiadványok és filmek – ideértve az elektronikus adathordozón tároltakat is – értékesítéséből származó bevételek;

i)	pénzügyi eszközök visszafizetése a 140. cikk (6) bekezdése értelmében;

j)	későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevétel a 23. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében;

(4)   Alap-jogiaktus szintén hozzárendelheti azt a bevételt, amelyről rendelkezik, meghatározott kiadási tételekhez. Ha erről az alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik, e bevételek belső címzett bevételt képeznek.

(5)   A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

A költségvetési tervezet csak azon összegek erejéig tartalmazhat címzett bevételeket, amelyek a költségvetési tervezet megállapítása idején biztosak.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső és a belső címzett bevételek szerepeltetése és a vonatkozó előirányzatok biztosítása struktúrájának létrehozására, valamint a kutatási programokhoz nyújtott tagállami hozzájárulásra vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozóan. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdése szerinti szankciókból eredő bevételekre, valamint EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből adódó címzett bevételekre vonatkozóan.

22. cikk

Adományok

(1)   A Bizottság bármely, az Uniónak tett adományt elfogadhat, úgymint alapítványokat, támogatásokat, ajándékokat és hagyatékokat.

(2)   Az 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű adományok elfogadásához, amely az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget — beleértve az utólagos költségeket is — von maga után, az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges, amely intézmények az üggyel kapcsolatban a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül járnak el. Ha ezen időszak alatt nem emelnek kifogást, úgy a Bizottság végleges döntést hoz az adomány elfogadásáról.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az Uniónak nyújtott adományok elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

23. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

(1)   Az alábbi levonásokra kerülhet sor a kifizetési kérelmekből, amelyeket azután a nettó összeggel kell elszámolni:

a)	a közbeszerzési szerződésekben részt vevő felekre és a kedvezményezettekre kirótt büntetések;

b)	az egyedi számlákkal és a költségkimutatásokkal kapcsolatos engedmények, visszatérítések és egyéb levonások;

c)	az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat;

d)	a jogtalanul kifizetett összegek miatti kiigazítások.

Az első albekezdés d) pontjában említett kiigazítások történhetnek közvetlen levonással ugyanazon kedvezményezett részére teljesített új időközi vagy záró kifizetésből azon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év alapján, amely tekintetében a többletkifizetésre sor került.

Az első albekezdés c) és d) pontjában említett levonásokra az uniós számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adó nélküli összeggel terhelik meg a költségvetést.

(3)   Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat magában foglaló költségei:

a)	az adó nélküli összeggel, vagy

b)	az adót magában foglaló összeggel terhelhetik meg a költségvetést. Ilyen esetben a későbbi adó-visszatérítéseket belső címzett bevételként kell kezelni.

(4)   A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a költségvetésben kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget az évi mérleg foglalja magában.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a visszafizetendő adók nyilvántartására szolgáló számlákkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

6.   FEJEZET

Az egyediség elve

24. cikk

Általános rendelkezések

Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, cím és alcím szerint. Az alcímeket jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani.

25. cikk

A Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások

(1)   Bármely intézmény – kivéve a Bizottságot – a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosíthat előirányzatokat:

a)	egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

b)	korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba és egyik jogcímcsoportból a másikba.

(2)   Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítás végrehajtása előtt az intézmények tájékoztatják szándékaikról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen időszakon belül akár az Európai Parlament, akár a Tanács által felvetett megfelelő indok esetén a 27. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3)   Bármely intézmény – kivéve a Bizottságot – javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja azon előirányzatok 10 %-át, amelyek az adott évben azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás végzendő. Az említett átcsoportosítások a 27. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4)   Bármely intézmény – kivéve a Bizottságot – a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosításokat végezhet a jogcímcsoportokon belül anélkül, hogy erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot előzetesen tájékoztatná.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások százalékos arányának kiszámításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

26. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások

(1)   A Bizottság a költségvetésben a saját szakaszán belül önállóan:

a)	előirányzatokat csoportosíthat át az egyes alcímeken belül;

b)

a több címben közös személyzeti és igazgatási kiadások tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik, és azon előirányzatok legfeljebb 30 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a soron szerepelnek, amelybe az átcsoportosítás történik;

c)	az operatív kiadások tekintetében ugyanazon címen belül az alcímek között előirányzatokat csoportosíthat át azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott évben azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik.

Három héttel az első albekezdés b) pontban említett átcsoportosítások végrehajtása előtt a Bizottság tájékoztatja szándékáról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen időszakon belül akár az Európai Parlament, akár a Tanács által felvetett megfelelő indok esetén a 27. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A második albekezdéstől eltérően, a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat hajthat végre az adott év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)   A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában dönthet az előirányzatok egyik címből egy másikba történő következő átcsoportosításáról, amennyiben döntéséről haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a)	előirányzatok átcsoportosítása a 46. cikkben említett előzetes előirányzatok címből, ha az EUMSZ 294. cikkének értelmében a tartalék felszabadításának egyetlen feltétele alap-jogiaktus elfogadása;

b)

a költségvetési év decemberének 1. napja után előforduló nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok kellően indokolt, kivételes eseteiben a Bizottság a többéves pénzügyi keret 4. fejezetéhez tartozó költségvetési címek keretében még rendelkezésre álló, az adott költségvetési évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a költségvetés válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címeihez.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a Bizottság belső átcsoportosításai százalékos arányának kiszámításával és az átcsoportosítási kérelmek megindokolásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

27. cikk

Az intézmények által az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítási javaslatok

(1)   Valamennyi intézmény egyidejűleg nyújtja be átcsoportosítási javaslatait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)   Az Európai Parlament és a Tanács az e cikk (3)–(6) bekezdésében meghatározottak szerint határoz az előirányzatok átcsoportosításáról, kivéve, ha a második rész I. címe másként rendelkezik.

(3)   A sürgős eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács – ez utóbbi minősített többséggel eljárva –,attól az időponttól számított hat héten belül tanácskozik az átcsoportosítási javaslatról, amikor azt mindkét intézmény megkapta.

(4)   Az átcsoportosítási javaslatot jóvá kell hagyni, ha a hathetes időszakon belül a következők valamelyike megtörténik:

a)	az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja azt;

b)	az Európai Parlament vagy a Tanács jóváhagyja azt, és a másik intézmény tartózkodik az intézkedéstől;

c)	mind az Európai Parlament, mind a Tanács tartózkodik az intézkedéstől, vagy egyikük sem hoz az átcsoportosítási javaslat módosítására vagy elutasítására irányuló határozatot.

(5)   A (3) bekezdésben említett hathetes időszak a következő esetekben három hétre csökken, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács ezzel ellentétes tartalmú kérést terjeszt elő:

a)	az átcsoportosítás az abban a költségvetési sorban szereplő előirányzatoknak, amelyből az átcsoportosítás történik, a 10 %-ánál kevesebbre vonatkozik, és nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t;

b)	az átcsoportosítás csak kifizetési előirányzatokra vonatkozik, és teljes összege nem haladja meg a 100 000 000 EUR-t.

(6)   Amennyiben akár az Európai Parlament, akár a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, miközben a másik intézmény jóváhagyja azt, vagy tartózkodik az intézkedéstől, vagy amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, az alacsonyabb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni, kivéve, ha az érintett intézmény visszavonja átcsoportosítási javaslatát.

28. cikk

Az átcsoportosításokra vonatkozó egyedi szabályok

(1)   Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési sorokra lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat, vagy amelyeknél a „pro memoria” bejegyzés szerepel.

(2)   A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik célhoz kötöttségüket.

29. cikk

Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások

(1)   A költségvetésnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz, a strukturális alapokhoz, a Kohéziós Alaphoz, az Európai Halászati Alaphoz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz és a kutatáshoz rendelt címei közötti átcsoportosításokra a második rész I., II. és III. címének különös rendelkezései vonatkoznak.

(2)   A sürgősségisegély-tartalék felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács hozza meg. Valamennyi sürgősségi intézkedésre külön javaslatot kell benyújtani.

E bekezdés alkalmazásában a 27. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács nem ért egyet a bizottsági javaslattal, és nem jutnak közös álláspontra e tartalék felhasználásáról, úgy tartózkodik a Bizottság átcsoportosítási javaslatának ügyében való intézkedéstől.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a sürgősségisegély-tartalékból történő átcsoportosításokra irányuló kérelmekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

7.   FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

30. cikk

A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve

(1)   Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, nevezetesen a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság elvével összhangban kell felhasználni.

(2)   A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve az egyes kitűzött célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

(3)   Meghatározott, mérhető, elérhető, releváns és időzített célokat kell a költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra megszabni. E célkitűzések megvalósítását minden tevékenység tekintetében teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és a 38. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett információkról a költségvetési kiadásokért felelős hatóságoknak tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen információkat évente kell biztosítani, legkésőbb a költségvetési tervezet mellékleteiben.

(4)   A döntéshozatal javítása érdekében az intézmények mind előzetes, mind pedig utólagos értékeléseket készítenek a Bizottság által nyújtott útmutatással összhangban. Ezen értékeléseket minden olyan programra és tevékenységre alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és az értékelések eredményeit az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a kiadásokért felelős közigazgatási hatóságokkal közölni kell.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előzetes, félidős és utólagos értékelésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

31. cikk

Kötelező pénzügyi kimutatás

(1)   Bármely, a jogalkotó hatóságnak a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a főképviselő) vagy a tagállamok által benyújtott olyan javaslathoz vagy kezdeményezéshez, amely hatással van a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, pénzügyi kimutatást és a 30. cikk (4) bekezdésében előírt előzetes értékelést kell mellékelni.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, a módosítást javasló intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi kimutatással kapcsolatos követelmények részletes szabályaira vonatkozóan.

(2)   A költségvetési eljárás során a Bizottság – figyelemmel a jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslatról vagy kezdeményezésről szóló tanácskozások során elért eredményekre – biztosítja a szükséges előirányzatok változásai és a pénzügyi kimutatásban szereplő eredeti előrejelzések összehasonlításához szükséges információkat.

(3)   A csalás vagy szabálytalanság kockázatának mérséklése érdekében az (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatás tájékoztatást nyújt a létrehozott belső kontrollrendszerről, a rendszer által végzett kontrollok költségeiről és hasznairól, a vonatkozó hibakockázat szintjének értékeléséről és a meglévő és tervezett megelőző és védelmi intézkedésekről.

Az értékelésnek figyelembe kell vennie a hibák valószínűsíthető nagyságrendjét és típusát, valamint az érintett szakpolitikai területre jellemző konkrét feltételeket és az arra alkalmazandó szabályokat.

32. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1)   A költségvetést az egyes végrehajtási módszereknek megfelelő, hatékony és eredményes belső kontrollal és a vonatkozó ágazati szabályozással összhangban kell végrehajtani.

(2)   A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének ésszerű biztosítása:

a)	a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)	a jelentéstétel megbízhatósága;

c)	az eszközök és információk védelme;

d)	a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója, és nyomon követése,;

e)	az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

(3)   Az eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatokra épül, és különösen a következőket tartalmazza:

a)	a feladatok elkülönítése;

b)	megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia, beleértve a végső kedvezményezett szintjén lefolytatott kontrollokat;

c)	az összeférhetetlenség elkerülése;

d)	megfelelő ellenőrzési nyomvonalak, megbízható adatok az adatrendszerekben;

e)	a teljesítmény felügyeletére és a belső kontroll azonosított gyenge pontjainak és kivételeinek nyomon követésére szolgáló eljárások;

f)	a belső kontrollrendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.

(4)   A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

a)	az ellenőrzési lánc valamennyi érintett résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia végrehajtása;

b)	a kontroll eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi érintett szereplője számára;

c)	adott esetben a végrehajtó partnerek vezetői nyilatkozatára és független ellenőri véleményre való támaszkodás, feltéve, hogy az alapul szolgáló munka minősége megfelelő és elfogadható, és azt az elfogadott standardoknak megfelelően teljesítették;

d)	a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat;

e)	a szakpolitikák alapjául szolgáló világos és egyértelmű jogszabályok;

f)	a többszörös kontroll megszüntetése;

g)	a kontrollok költség-haszon arányának javítása.

(5)   Amennyiben a végrehajtás során a hibaszint folyamatosan magas, a Bizottságnak azonosítania kell a kontrollrendszerek gyenge pontjait és elemeznie kell a lehetséges korrekciós intézkedések költségét és hasznosságát, majd megfelelő lépéseket kell tennie vagy javasolnia, úgymint az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése, a kontrollrendszer javítása, és a program vagy a végrehajtási rendszerek átalakítása.

33. cikk

Költséghatékony kontrollrendszerek

Felülvizsgált vagy új kiadásokra vonatkozó javaslatok benyújtásakor a Bizottságnak meg kell becsülnie a kontrollrendszerek költségeit és hasznosságát, valamint a 31. cikk (3) bekezdésében említett hibakockázat szintjét.

8.   FEJEZET

Az átláthatóság elve

34. cikk

A beszámolók, a költségvetés és a jelentések közzététele

(1)   A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása az átláthatóság elvével összhangban megfelelően történik.

(2)   A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetéseket a véglegesen elfogadottá nyilvánításuk időpontját követő három hónapon belül kell kihirdetni.

Az összevont éves beszámolót, valamint az egyes intézmények által elkészített, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés előzetes kihirdetésének részletes szabályaira vonatkozóan.

35. cikk

A végső kedvezményezettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele

(1)   Az Unió által harmadik fél számára szerződéssel vállalt hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információk a költségvetés mellékletében szerepelnek.

(2)   A Bizottság megfelelő módon és időben rendelkezésre bocsátja a végső kedvezményezettekre, valamint a költségvetésből finanszírozott intézkedés jellegére és céljára vonatkozóan általa birtokolt információkat, amennyiben a költségvetést az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtják végre történik, valamint a végső kedvezményezettekre vonatkozó azon információkat, amelyeket egyéb végrehajtási módszerek alapján a költségvetés végrehajtásának feladataival megbízott szervezetektől, személyektől és tagállamoktól kapott.

A második albekezdésben meghatározott kötelezettség az általuk finanszírozott végső kedvezményezettek tekintetében a többi intézményre is vonatkozik.

(3)   Ezen információk rendelkezésre bocsátása a bizalmas kezelésre és a biztonságra vonatkozó követelmények kellő figyelembevételével történik, különös tekintettel a személyes adatok védelmére.

Természetes személyek esetében a közzététel a végső kedvezményezett nevére, elérhetőségére, az odaítélt összegre, illetve annak céljára korlátozódik. Az említett adatok közzététele olyan vonatkozó kritériumok alapján történik, mint például az odaítélés gyakorisága vagy az odaítélt támogatás jellege és jelentősége. A közzétételi kritériumok és a közzétett adatok részletessége figyelembe veszi az ágazat és az egyes végrehajtási módszerek sajátosságait.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a finanszírozás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételének részletes szabályaira vonatkozóan. Adott esetben az adatok részletességének mértékét és a kritériumokat az ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni.

III.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1.   FEJEZET

A költségvetés összetevői

36. cikk

Tervezett bevételek és kiadások

(1)   A Bizottság kivételével valamennyi intézmény becslést készít tervezett bevételeiről és kiadásairól, és ezt minden év július 1-jéig megküldi a Bizottságnak, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)   A főképviselő konzultál a fejlesztési politikáért felelős biztossal, a szomszédsági politikáért felelős biztossal, valamint a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztossal a hatáskörükbe tartozó ügyekről.

(3)   A Bizottság kidolgozza saját előirányzatait, amelyeket az elfogadásukat követően azonnal megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Előirányzatainak elkészítéséhez a Bizottság a 37. cikkben említett információkat használja fel.

37. cikk

A 208. cikkben említett szervek tervezett költségvetése

A 208. cikkben említett valamennyi szerv, összhangban az őt létrehozó eszközzel, legkésőbb minden év március 31. napjáig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bevételeire és kiadásaira vonatkozó tervezett összegeket, beleértve létszámtervét és munkaprogram-tervezetét.

38. cikk

Költségvetési tervezet

(1)   A Bizottság a költségvetési tervezetet tartalmazó javaslatát a költségvetés végrehajtását megelőző év szeptember 1. napjáig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. Ezt a javaslatot tájékoztatásul továbbítja a nemzeti parlamenteknek is.

A költségvetési tervezet tartalmazza az Unió bevételei és kiadásai általános kimutatásának összefoglalóját, és összevonja a 36. cikkben említett tervezett összegeket. A tervezet az intézmények által becsült összegektől eltérő tervezett összegeket is tartalmazhat.

A költségvetési tervezet szerkezete és tartalma a 44–49. cikkben foglaltakat követi.

A költségvetési tervezet minden szakaszát az érintett intézmény által összeállított bevezetés előzi meg.

A költségvetési tervezet általános bevezetését a Bizottság állítja össze. Az általános bevezetés a címek szerint csoportosított főbb pénzügyi adatokat bemutató táblázatokat és az előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre történő változásait indokoló szövegrészeket tartalmaz a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriái szerinti bontásban.

(2)   Annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályokkal és a folyamatban lévő jogalkotási javaslatokkal összefüggésben a költségvetési kihatások tekintetében pontosabb és megbízhatóbb előrejelzést nyújtson, a Bizottság az elkövetkező évekre szóló pénzügyi programozást csatol a költségvetési tervezethez.

A pénzügyi programozást a költségvetés elfogadását követően naprakésszé kell tenni, belefoglalva a költségvetési eljárás eredményeit és bármely egyéb releváns döntést.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi programozással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(3)   A Bizottság a költségvetési tervezethez a következőket csatolja:

a)	szükség esetén annak indokolása, hogy a költségvetési tervezet miért tartalmaz a többi intézmény által becsült összegektől eltérő összegeket;

b)

bármely munkadokumentum, amelyet hasznosnak tekint az intézmények létszámterveivel és azon hozzájárulásokkal kapcsolatban, amelyeket a Bizottság a 208. cikkben említett szerveknek és az Európai Iskoláknak ítélt. A legutolsó jóváhagyott létszámtervet tartalmazó ilyen munkadokumentum ismerteti: i. az Unió – és jogilag különálló szervezetei – által alkalmazott teljes személyzet számát, szerződéstípusonként kimutatva, ii. az álláshelyekre és a külső személyzetre vonatkozó politikáról, valamint a nemek szerinti összetételről szóló nyilatkozatot, iii. a költségvetési tervezet beterjesztési évének elején ténylegesen betöltött álláshelyek számát, feltüntetve a besorolási osztályok és az igazgatási egységek szerinti felosztásukat, iv. az álláshelyek felsorolását szakpolitikai területek szerint, v. a külső alkalmazottak egyes besorolási osztályai tekintetében a teljes munkaidős egyenérték eredeti becsült nagyságát a jóváhagyott előirányzatok alapján, valamint a költségvetési tervezet benyújtási évének elején ténylegesen foglalkoztatott személyek számát, feltüntetve a tisztségcsoport és adott esetben a besorolási fokozat szerinti megoszlást.

c)	az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok tervezett végrehajtásával és a fennálló kötelezettségvállalásokkal, a 208. cikkben említett szervekkel és az Európai Iskolákkal, valamint a kísérleti projektekkel és az előkészítő intézkedésekkel foglalkozó munkadokumentum;

d)

a nemzetközi szervezetek finanszírozása tekintetében a következőket tartalmazó munkadokumentum: i. összefoglaló valamennyi hozzájárulásról uniós programonkénti vagy alaponkénti bontásban és nemzetközi szervezetenként, ii. indokolás, amely megmagyarázza, hogy az Unió számára miért volt hatékonyabb e nemzetközi szervezetek finanszírozása, mint a közvetlen fellépés;

e)

tevékenységi jelentések és a következőket tartalmazó egyéb releváns dokumentumok: i. a különböző tevékenységek tekintetében az előzetesen kitűzött konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns, és időzített célkitűzések eléréséről, valamint a mutatókkal mért új célkitűzésekről szóló információk, ii. az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljes körű indokolása, ideértve a költség-haszon elemzést is, iii. az uniós szintű beavatkozás szabatos indokolása, többek között a szubszidiaritás elvével összhangban, iv. az előző évi tevékenység végrehajtási arányaira, valamint a folyó év végrehajtási arányaira vonatkozó információk, v. a költségvetés változása szempontjából releváns értékelési eredmények összefoglalása, vi. az 1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjakra vonatkozó információ;

f)	a korábbi pénzügyi években vállalt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló beszámolója.

(4)   Amennyiben a Bizottság köz- és magánszféra partnerséget (PPP) bíz meg a költségvetés végrehajtásával, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely tartalmazza:

a)	a meglévő PPP-k előző pénzügyi évi teljesítményéről szóló éves jelentést, amely kitér az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti megbízott szervezetek jogi formájára és részvényeseire;

b)	a költségvetési tervezet beterjesztési pénzügyi évére meghatározott célokat, jelezve az e célok eléréséhez szükséges pontos költségvetési igényeket;

c)	az igazgatási költségeket és a végrehajtott költségvetést összesen és a 209. cikkben említett szervtípusonként meghatározottak szerint, valamint PPP-kénti bontásban az előző pénzügyi évben;

d)	a költségvetésből származó pénzügyi hozzájárulások összegét, a pénzügyi hozzájárulások összegét és az egyéb partnerek által tett természetbeni hozzájárulások értékét PPP-ként;

Amennyiben azonban a PPP-k pénzügyi eszközöket vesznek igénybe, az eszközökre vonatkozó információkat az (5) bekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell.

(5)   Ha a Bizottság pénzügyi eszközöket vesz igénybe, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely a következőket tartalmazza:

a)	az aggregált költségvetési kötelezettségvállalásokat és a költségvetésből való kifizetéseket minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében;

b)	a 140. cikk (6) bekezdése szerinti bevételeket és visszafizetéseket, valamint a kiegészítő források pénzügyi évi összegét;

c)	a kockázati és kötelezettségvállalási tartalékok teljes összegét, valamint az Unió pénzügyi kockázati kitettségére vonatkozó bármely információt;

d)	a tőkeinstrumentumok vagy kockázatmegosztó eszközök értékvesztését és a garanciaeszközök esetében a lehívott garanciákat, mind az előző évre, mind kumulált összegben;

e)

a pénzügyi eszközökre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás és az egyes projektekre vonatkozó, tulajdon- vagy hitelviszony formájában tett jogi kötelezettségvállalások közötti átlagos időtartamot, amennyiben az meghaladja a három évet. A 140. cikk (8) bekezdésében meghatározott jelentésben a Bizottságnak indokolnia kell és adott esetben cselekvési tervet kell javasolnia ezen időtartam lerövidítésére az éves mentesítési eljárás keretében;

f)	a pénzügyi eszközök kezelésére kifizetett igazgatási és egyéb pénzügyi és működési költségekből adódó adminisztratív költségek teljes összegét – amennyiben a kezeléssel harmadik feleket bíztak meg – kezelő felenként és pénzügyi eszközönként;

(6)   A Bizottság a költségvetési tervezethez csatol továbbá minden, költségvetési kérelmének támogatása céljából általa hasznosnak tartott további munkadokumentumot.

(7)   Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat (14) 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban és az Unió külső fellépéseire szánt költségvetés átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság a költségvetési tervezetével együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely összesített formában tartalmazza:

a)	az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos, az Unió költségvetéséből finanszírozott valamennyi igazgatási és operatív kiadást, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos feladatokat is;

b)	az EKSZ előző évi összes igazgatási kiadását a küldöttségek kiadásai és az EKSZ központi igazgatásának kiadásai szerinti bontásban; valamint az operatív kiadások kimutatását földrajzi területek (régiók, országok), témák, uniós küldöttségek és missziók szerinti bontásban.

(8)   A (7) bekezdésben említett munkadokumentum emellett:

a)

minden besorolási kategória minden fokozata esetében részletezi az Unió egyes küldöttségeiben és az EKSZ központi igazgatásában található álláshelyek számát, valamint az állandó és ideiglenes álláshelyek számát, beleértve az előirányzatok keretei között engedélyezett szerződéses és helyi alkalmazottakat is;

b)	a besorolási fokozatok és osztályok szerint kimutatja az álláshelyek számának bármilyen, az előző pénzügyi évhez viszonyított növekedését vagy csökkenését az EKSZ központi igazgatásában és az Unió küldöttségeinek összességében;

c)	kimutatja a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett az előző évre engedélyezett álláshelyek számát is, valamint a tagállamokból, a Tanácstól és a Bizottságtól kirendelt diplomaták által betöltött álláshelyek számát;

d)

a költségvetési tervezet bemutatásakor részletesen ismerteti az Unió küldöttségeiben dolgozó személyi állomány számát földrajzi területenkénti, nemenkénti, országonkénti és misszió szerinti bontásban, megkülönböztetve a létszámtervben szereplő álláshelyeket, a szerződéses alkalmazottakat, a helyi alkalmazottakat és a kirendelt nemzeti szakértőket, valamint a költségvetési tervezetben e más típusú személyzet számára kért előirányzatokat az ezen előirányzatok keretén belül alkalmazható teljesidő-egyenértékes személyzetre vonatkozó megfelelő becslésekkel.

39. cikk

A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány

Olyan új információk alapján, amelyek a tervezet elkészítésekor még nem álltak rendelkezésre, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy más intézmény kérésére – minden fél esetében annak saját szakasza tekintetében – módosító indítványokat nyújthat be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezethez az EUMSZ 314. cikkében említett egyeztetőbizottság összehívása előtt. Ezen indítványok magukban foglalhatják különösen a mezőgazdasági kiadási előirányzatok aktualizálására irányuló módosító indítványt is.

40. cikk

A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek

(1)   Az Európai Parlament elnöke az EK-Szerződés 314. cikkének (7) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 106a. cikkében előírt eljárással összhangban a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánítja.

(2)   Miután a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánították, minden tagállam a következő pénzügyi év január 1-jétől vagy a költségvetés véglegesen elfogadottnak nyilvánítása időpontjától – ha az január 1-je után történt – köteles az 1150/2000/EK, Euratom rendeletben meghatározott esedékes befizetéseket teljesíteni az Unió felé.

41. cikk

Költségvetés-módosítási tervezetek

(1)   A Bizottság túlnyomóan bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő a következő esetekben:

—	az előző pénzügyi év egyenlegének a költségvetésbe történő bevezetése céljából, a 18. cikkben említett eljárással összhangban,

—	a saját forrásokra vonatkozó előrejelzésnek az aktualizált gazdasági előrejelzések tükrében történő felülvizsgálata céljából, valamint

—	a saját forrásokra és egyéb bevételekre vonatkozó felülvizsgált előrejelzés aktualizálása, valamint a kifizetési előirányzatok rendelkezésre állásának és a felmerülő igények felülvizsgálata céljából.

Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények felmerülése esetén, különösen az Európai Unió Szolidaritási Alapjának mobilizálására való tekintettel, a Bizottság túlnyomóan kiadásvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

(2)   A Bizottságtól eltérő intézményeknek az (1) bekezdésben említettekkel megegyező körülmények esetén a költségvetés módosítása iránti kérelmeiket a Bizottsághoz kell megküldeni.

A költségvetés-módosítási tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi intézmény – különös tekintettel az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű végrehajtására is – megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának lehetőségét.

A 40. cikk alkalmazandó a költségvetés-módosításokra. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozással kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

(3)   A Bizottság – indokolt rendkívüli körülmények fennállásától, vagy a Szolidaritási Alap igénybevételétől eltekintve, amelyre az év során bármikor költségvetés-módosítási tervezet lehet benyújtani – a költségvetés-módosítási tervezeteit minden pénzügyi év szeptember 1. napjáig nyújtja be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Más intézmények költségvetés-módosítás iránti kérelmeihez csatolhatja a véleményét.

(4)   Az Európai Parlament és a Tanács a költségvetésmódosítás-tervezeteket a sürgősségüket kellőképpen figyelembe véve tárgyalja.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés-módosítási tervezetekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

42. cikk

A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása

A Bizottság, valamint az Európai Parlament és a Tanács megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint a költségvetési tervezet elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. Az ilyen megállapodás azonban nem vezethet az ezen szövegek mérlegelésére az EUMSZ 314. cikke és az Euratom-Szerződés 106a. cikke szerint biztosított időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2.   FEJEZET

A költségvetés szerkezete és tartalma

43. cikk

A költségvetés szerkezete

A költségvetés a következőkből áll:

a)	általános bevételi és kiadási kimutatás;

b)	az egyes intézmények bevételi és kiadási kimutatásaira tagolódó különálló szakaszok az Európai Tanács és a Tanács kivételével, amelyeka költségvetés ugyanazon szakaszában szerepelnek.

44. cikk

Költségvetési nómenklatúra

(1)   Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság bevételeit és a többi intézmény bevételeit és kiadásait címek, alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek alá sorolja be típusuk vagy felhasználásuk szerint.

(2)   A bizottsági szakasz kiadási kimutatása az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott nómenklatúra alapján készül, és rendeltetés szerinti osztályozást tartalmaz.

Valamennyi cím egy szakpolitikai területnek, valamennyi alcím pedig rendszerint egy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat operatív előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat.

Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen alcímben kell csoportosítani.

(3)   Az egyes címek alatti, célmegjelöléssel feltüntetett igazgatási előirányzatokat a következőképpen kell besorolni:

a)	a létszámtervben jóváhagyott személyzeti kiadások: fel kell tüntetni az előirányzatok összegét és az e kiadásoknak megfelelő létszámtervi álláshelyek számát;

b)	a külső személyzettel kapcsolatos kiadások, és a 26. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, a többéves pénzügyi keret „igazgatás” fejezete alatt finanszírozott egyéb kiadások;

c)	az ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb vonatkozó kiadások, beleértve a takarítást, a karbantartást, a különböző bérleti díjakat, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a víz, a gáz és az elektromos ellátás díját is;

d)	a programok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó külső személyzeti és technikai támogatás.

A Bizottság több cím tekintetében azonos típusú igazgatási kiadásait kiadási típus szerint osztályozott, külön kimutatásban kell összegezni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetési nómenklatúra részletes szabályaira vonatkozóan.

45. cikk

A negatív bevételek tilalma

(1)   A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket.

(2)   Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (15) alapján befizetett saját források nettó összegek, és azokat a költségvetésben az összefoglaló bevételi kimutatásban ilyenként kell feltüntetni.

46. cikk

Előzetes előirányzatok

(1)   A költségvetés valamennyi szakasza tartalmazhat egy „előzetes előirányzatok” címet. Az előirányzatokat e címen kell megjeleníteni, amennyiben:

a)	a költségvetés megállapításakor nincs az érintett fellépésre vonatkozó alap-jogiaktus; vagy

b)	komolyan megkérdőjelezhető az előirányzatok megfelelősége vagy az érintett költségvetési tételekben szereplő előirányzatok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban álló feltételek szerinti végrehajtásának lehetősége.

Azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust az EUMSZ 294. cikkének megfelelően kell elfogadni, az e cím alatt szereplő előirányzatokat csak az e rendelet 26. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően lehet felhasználni; minden egyéb esetben pedig az e rendelet 27. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően használhatók fel.

(2)   Komoly végrehajtási nehézségek esetén a Bizottság javasolhatja a pénzügyi év folyamán, hogy az előirányzatokat az „előzetes előirányzatok” cím alá csoportosítsák át. Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokról a 27. cikkben előírtak szerint hoz határozatot.

47. cikk

Negatív tartalék

A költségvetés bizottsági szakasza legfeljebb 200 000 000 EUR értékben tartalmazhat „negatív tartalékot”. Az ilyen tartalék, amelyet külön címben kell megjeleníteni, kizárólag kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E negatív tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 26. és 27. cikkben megállapított eljárással összhangban.

48. cikk

Sürgősségisegély-tartalék

(1)   A költségvetés bizottsági szakaszának a harmadik országok számára sürgősségisegély-tartalékot kell tartalmaznia.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 27. és 29. cikkben megállapított eljárással összhangban.

49. cikk

A költségvetés tartalma

(1)   A költségvetés a következőket foglalja magában:

a)

az általános bevételi és kiadási kimutatásban: i. az Unió adott pénzügyi évre (n. évre) vonatkozó becsült bevételei; ii. a becsült bevételek az előző pénzügyi évre és az n–2. évi bevételek; iii. az n. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok; iv. az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok; v. az n–2. évben vállalt és kifizetett kiadások, ez utóbbi az n. év költségvetésének százalékában is kifejezve; vi. megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 44. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

b)	minden egyes szakaszban a bevételek és a kiadások az a) ponttal azonos struktúrában;

c)

a személyi állomány tekintetében: i. létszámterv minden szakaszra vonatkozóan, amely besorolási fokozatonként megállapítja az álláshelyek számát besorolási osztályok és szolgálatok szerinti bontásban, valamint megállapítja az előirányzatok keretein belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek számát; ii. létszámterv a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok közvetlen fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan, és létszámterv az ugyanezen előirányzatok közvetett fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan; a létszámterveket besorolási fokozatonként és osztályonként kell felosztani, és azoknak különbséget kell tenniük az előirányzatokon belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek között; iii. a tudományos és műszaki személyzet tekintetében a felosztás besorolásifokozat-csoportokon alapulhat, az egyes költségvetésekben megállapított feltételekkel összhangban; a létszámtervnek meg kell határoznia a személyzeti szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint különleges előnyöket élvező, magasan képzett tudományos vagy műszaki személyzet létszámát; iv. létszámterv, amely az álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály alapján állapítja meg minden olyan, a 208. cikkben említett szervre vonatkozóan, amely a költségvetést terhelő hozzájárulást kap. A létszámtervek a pénzügyi évre jóváhagyott álláshelyek száma mellett feltüntetik az előző évre jóváhagyott számot is.

d)

a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek tekintetében: i. a bevételek általános kimutatásában azon költségvetési tételek, amelyek az érintett műveletekre vonatkoznak, és azon végső kedvezményezettektől kapott visszafizetéseket kívánják feltüntetni, akik kezdetben nem teljesítettek, ami a teljesítési biztosíték igénybevételéhez vezetett. E tételeket „pro memoria” bejegyzéssel és megfelelő megjegyzésekkel kell ellátni; ii. a bizottsági szakaszban: — az Uniónak a szóban forgó műveletek tekintetében nyújtott teljesítési biztosítékait tartalmazó költségvetési tételek. E tételeket „pro memoria” bejegyzéssel kell ellátni, amennyiben nem merül fel olyan tényleges költség, amelyet végleges forrásokkal kell fedezni, — az alap-jogiaktusra és a tervezett műveletek volumenére, az időtartamra és az Unió által az ilyen műveletek tekintetében nyújtott pénzügyi garanciára vonatkozó megjegyzések, iii. a bizottsági szakaszhoz mellékelt dokumentumban, tájékoztató jelleggel: — a folyamatban lévő tőkeműveletek és adósságkezelés, — az n. évre vonatkozó tőkeműveletek és adósságkezelés;

e)

az első rész VIII. címe alatti pénzügyi eszközök tekintetében: i. hivatkozás az alap-jogiaktusra; ii. az érintett műveletekre vonatkozó költségvetési sorok; iii. a pénzügyi eszközök általános ismertetése, ideértve futamidejüket és költségvetési vonzatukat; iv. a tervezett műveletek, ideértve a meglévő pénzügyi eszközökből eredő tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

f)

az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti megbízott szervezetek finanszírozása tekintetében: i. hivatkozás az adott program alap-jogiaktusára; ii. a vonatkozó költségvetési tételek; iii. az átruházott feladatok általános ismertetése, ideértve futamidejüket és költségvetési vonzatukat;

g)	a KKBP kiadásainak teljes összege egy – KKBP elnevezésű – külön jogcímcsoportokat tartalmazó alcímben. E jogcímcsoportok a KKBP kiadásait fedezik, és legalább az egyes nagyobb missziókra vonatkozóan külön sorokat tartalmaznak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon túl az Európai Parlament és a Tanács más vonatkozó dokumentumokat is csatolhat a költségvetéshez.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés tartalmára vonatkozóan, beleértve az utolsó lezárt pénzügyi év tényleges kiadásainak meghatározását, valamint a költségvetési megjegyzéseket és a létszámtervet.

50. cikk

A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok

(1)   A 49. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett létszámtervek minden intézményre vagy szervre vonatkozóan abszolút határt szabnak; a megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Az AD 16, AD 15 és AD 14 besorolási fokozat kivételével azonban, minden intézmény vagy szerv a jóváhagyott álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámterveit, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

a)	ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzat mértékét;

b)	az egyes létszámtervek által jóváhagyott álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor; valamint

c)	az intézmény vagy szerv – az Unió más intézményeivel és szerveivel – részt vesz teljesítményértékelésben a Bizottság személyzeti átvilágításában kezdeményezettek szerint.

A második albekezdésben említett módosítások végrehajtása előtt három héttel az intézmények tájékoztatják szándékukról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Az Európai Parlament vagy a Tanács által ezen időszakon belül felvetett, kellően megalapozott indok esetén az intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a 41. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkozás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

3.   FEJEZET

Költségvetési fegyelem

51. cikk

A többéves pénzügyi kerettel való összhang

A költségvetésnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel.

52. cikk

Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel

Amennyiben egy uniós jogi aktus végrehajtása túllépi a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokat, az ilyen jogi aktust pénzügyi értelemben csak a költségvetés megfelelő módosítását követően lehet végrehajtani.

IV.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

53. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1)   A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2)   A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetésnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtását, valamint a személyes adatok ellenőrzési célokból történő átadásával kapcsolatos információkat illető részletes szabályokra vonatkozóan.

54. cikk

Alap-jogiaktus és kivételek

(1)   A költségvetésben szereplő előirányzatok bármely uniós fellépésre akkor használhatók fel, ha azt alap-jogiaktus elfogadása előzi meg.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az alábbiak alap-jogiaktus nélkül is végrehajthatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések az Unió hatáskörébe tartoznak:

a)

kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint két egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A kísérleti projektek előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg a 40 000 000 EUR-t;

b)

az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alkalmazása terén a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai. Az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb három egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A megfelelő alap-jogiaktus elfogadására vonatkozó eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. Az említett eljárás során a kötelezettségvállalási előirányzatoknak meg kell felelniük az előkészítő intézkedések – tervezett tevékenységekkel, követendő célokkal és végső kedvezményezettekkel kapcsolatos – sajátosságainak. Következésképpen az előkészítő intézkedésekre elkülönített összeg nem felel meg a végső intézkedés finanszírozására elkülönített összegnek. Az ebben a pontban említett új előkészítő intézkedések előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg az 50 000 000 EUR-t, és az előkészítő intézkedésekre ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg a 100 000 000 EUR-t;

c)

az EUSZ V. címének terén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai. Az ilyen intézkedéseket rövid időre kell korlátozni, céljuk pedig a KKBP célkitűzéseinek megvalósítására irányuló uniós intézkedések, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása feltételeinek megteremtése. Az uniós válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése. Az előkészítő intézkedéseket – a főképviselő javaslatára – a Tanács fogadja el. Az előkészítő intézkedések gyors végrehajtása érdekében a főképviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint különösen az ehhez szükséges források becsült mértékéről. A Bizottság meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors kifizetésének biztosítása érdekében; A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a KKBP terén hozott előkészítő intézkedések finanszírozásának részletes szabályaira vonatkozóan.

d)

a Bizottság által – az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében ráruházott, a b) pontban említett jogalkotási kezdeményezési jogtól eltérő intézményi jogköre, valamint az e Szerződések által közvetlenül ráruházott speciális jogkörök alapján végrehajtott egyszeri, vagy akár határozatlan időtartamú intézkedések előirányzatai, amely jogköröket az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban fel kell sorolni;

e)	az egyes intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

A költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az első albekezdés a) és b) pontjában említett intézkedésekről, amely jelentés tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett követő intézkedéseket is.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alap-jogiaktussal, és az e cikk (2) bekezdésében felsorolt kivételekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

55. cikk

A költségvetés végrehajtása a Bizottságtól eltérő intézmények által

A Bizottság átruházza a többi intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

A Bizottság és az EKSZ részletes intézkedésekről állapodhat meg annak érdekében, hogy elősegítsék az uniós küldöttségek igazgatási előirányzatainak végrehajtását. Az ilyen intézkedések nem tartalmazhatnak eltéréseket e rendelettől vagy az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól.

56. cikk

A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

(1)   A Bizottság és a többi intézmények mindegyike, saját szervezeti egységein belül átruházhatja a költségvetés végrehajtási hatásköreit az e rendelettel és belső szabályaik által megállapított feltételekkel összhangban és a felhatalmazó jogi aktusban megállapított határokon belül. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2)   A Bizottság a saját szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetési végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségek vezetőire. Erről ezzel egyidejűleg tájékoztatja a főképviselőt. Amennyiben az uniós küldöttségvezetők a Bizottság közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőiként járnak el, a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkozik rájuk, mint a Bizottság összes többi, közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

A Bizottság ezt a felhatalmazást saját szabályai szerint visszavonhatja.

Az első albekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az Unió küldöttségei és a Bizottság szervezeti egységei közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

57. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   A költségvetés végrehajtásában és irányításában – beleértve az ezt előkészítő tevékenységeket is –, ellenőrzésében vagy kontrolljában érintett pénzügyi szereplők és egyéb személyek nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek az Unió érdekeivel.

Amennyiben ennek veszélye fennáll, az érintett személynek tartózkodnia kell az ilyen fellépéstől, és az üggyel a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz kell fordulnia, aki írásban megerősíti, hogy fennáll-e összeférhetetlenség. Az érintett személynek közvetlen felettesét is tájékoztatnia kell. Amennyiben bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenség áll fenn, az érintett személy befejezi tevékenységét az adott ügyben. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen teszi meg a további megfelelő intézkedéseket.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, a végső kedvezményezettel közös érdek miatt veszélybe kerül.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak meghatározására, mi okoz valószínűsíthetően összeférhetetlenséget, az ilyen esetben követendő eljárással együtt.

2.   FEJEZET

Végrehajtási módszerek

58. cikk

A költségvetés végrehajtásának módjai

(1)   A Bizottság a költségvetést az alábbi módokon hajtja végre:

a)	közvetlenül (a továbbiakban: a közvetlen irányítás) szervezeti egységein, többek között az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes küldöttségvezető felügyelete mellett az Unió küldöttségein dolgozó alkalmazottain, vagy a 62. cikkben említett végrehajtó ügynökségeken keresztül;

b)	a tagállamokkal megosztott irányításban (a továbbiakban: a megosztott irányítás); vagy

c)

közvetetten (a továbbiakban: a közvetett irányítás), amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik, illetve az 54. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában említett esetekben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával: i. harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek; ii. nemzetközi szervezetek és ügynökségeik; iii. az EBB és az Európai Beruházási Alap; iv. a 208. és 209. cikkben említett szervek; v. közjogi szervek; vi. magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak; vii. a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek; viii. az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

(2)   Az EUMSZ 317. cikkével összhangban a költségvetés végrehajtásáért továbbra is a Bizottság felel, és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek által elvégzett műveletekről. Amennyiben a megbízott szervezet vagy személy kilétét alap-jogiaktus határozza meg, a 31. cikk szerinti pénzügyi kimutatás az adott szervezet vagy személy kiválasztásának kimerítő indokolását is tartalmazza.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek maradéktalanul együttműködnek az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megóvása érdekében. A hatáskör-átruházási megállapodásokban rendelkezni kell a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azon jogáról, hogy a források ellenőrzése során az EUMSZ szerinti hatásköreiket teljes körűen gyakorolják.

A Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti szervezetekre és személyekre történő átruházását az ilyen feladatok tényleges teljesítésére vonatkozó, már meglévő, átlátható, megkülönböztetéstől mentes, eredményes és hatékony felülvizsgálati eljárások meglétéhez köti.

(4)   Az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátják az összes hatáskör-átruházási megállapodást, amennyiben ezt kérelmezi.

(5)   Az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek a 35. cikk (2) bekezdésével összhangban biztosítják a végső kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét. A Bizottságot értesítik az e tekintetben végrehajtott intézkedésekről.

(6)   Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megbízott, szervezetek és személyek nem minősülnek megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.

(7)   A Bizottság nem ruházhat át harmadik felekre végrehajtási hatásköröket, amennyiben az ilyen hatáskörök nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés végrehajtásának módjaival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a közvetlen irányítást, a végrehajtó ügynökségekre ruházott hatáskörök gyakorlását, és a nemzetközi szervezetekkel, a 208. és a 209. cikkben említett szervezetekkel, a közjogi szervekkel vagy magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervekkel, valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervezetekkel, valamint a KKBP keretében konkrét fellépések végrehajtásával megbízott személyekkel folytatott, közvetett irányításra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

59. cikk

A tagállamokkal megosztott irányítás

(1)   Amennyiben a Bizottság megosztott irányításban hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A Bizottság és a tagállamok tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét, és az uniós források irányítása során biztosítják az uniós műveletek láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályokban kell megállapítani.

(2)   A tagállamok a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során meghozzák valamennyi, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedést, beleértve a jogalkotási, szabályozási és igazgatási intézkedéseket is, különösen:

a)

gondoskodva arról, hogy a költségvetésből finanszírozott műveleteket szabályosan és hatékonyan, a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően hajtsák végre, és e célból az uniós források iránításáért és kontrolljáért felelős szerveket jelölve ki a (3) bekezdéssel összhangban,és felügyelve azokat

b)	megelőzve, felderítve és kijavítva a szabálytalanságokat és csalást.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamok az arányosság elvét tiszteletben tartva, valamint e cikknek és a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin szükség szerint helyszíni vizsgálatokat is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, és amennyiben szükséges, bírósági eljárásokat indítanak.

A tagállamok az ágazatspecifikus szabályoknak és a nemzeti jogszabályok különös rendelkezéseinek megfelelő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal sújtják a végső kedvezményezetteket.

A kockázatelemezés részeként és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban a Bizottság nyomon követi a tagállamokban létrehozott irányítási és kontrollrendszereket. Az ellenőrzési tevékenység során a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét, és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban állapítja meg a becsült kockázati szintet.

(3)   Az ágazatspecifikus szabályokban rögzített kritériumokkal és eljárásokkal összhangban a tagállamok az uniós források irányításáért és kontrolljáért felelős szerveket jelölnek ki a megfelelő szinteken. Az ilyen szervek az uniós források igazgatásától független feladatokat is elláthatnak, vagy egyes feladataik ellátásával más szerveket bízhatnak meg.

Az szervek kijelölésére vonatkozó döntés során a tagállamok döntésüket alapozhatják arra is, hogy az irányítási és kontrollrendszerek lényegüket tekintve megegyeznek-e a korábbi időszakokban már meglévő rendszerekkel, és hogy azok megfelelően működtek-e.

Amennyiben az ellenőrzési és a kontroll megállapítások szerint a kijelölt szervek már nem felelnek meg az ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételeknek, a tagállamok meghozzák az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az e szervekre bízott feladatok végrehajtása során tapasztalt hiányosságokat – többek között a kijelölésnek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban történő visszavonása révén – orvosolják.

Az ágazatspecifikus szabályok meghatározzák a Bizottságnak az ebben a bekezdésben említett folyamatban játszott szerepét is.

(4)   A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek:

a)	eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b)	olyan számviteli rendszert alkalmaznak, amely időben biztosít pontos, teljes körű és megbízható információkat;

c)	az (5) bekezdésben említett információkat benyújtják;

d)	a 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően biztosítják az utólagos közzétételt. A személyes adatok feldolgozása a 94/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel összhangban történik.

(5)   A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek a következő pénzügyi év február 15. napjáig benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a)

az adott referencia-időszakban feladataik végrehajtása során az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően teljesített, és a Bizottságnak visszatérítésre benyújtott kifizetések elszámolását. Ezek az elszámolások tartalmazzák az előfinanszírozást, és azokat az összegeket is, amelyek esetében a visszafizettetési eljárás folyamatban van vagy lezárult. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy vezetői nyilatkozatot, mely azt tartalmazza, hogy a források kezeléséért felelős személyek véleménye szerint: i. az információ megfelelő módon feltüntetett, teljes körű és pontos, ii. a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint, iii. a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét;

b)	a végső ellenőrzési jelentések és kontrollok éves összefoglalóját, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett javító intézkedéseket.

Az első bekezdés a) pontjában említett elszámolások és az első bekezdés b) pontjában említett összefoglaló mellé egy független ellenőrző szerv véleményét is csatolni kell, mely a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően készült. Ez a vélemény tartalmazza, hogy az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az első bekezdés a) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán a február 15-i határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

A tagállamok a megfelelő szinten közzétehetik az ebben a bekezdésben említett információkat.

A tagállamok ezen túlmenően a megfelelő szinten aláírt nyilatkozatokat nyújthatnak be az ebben a bekezdésben említett információk kapcsán.

(6)   Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, a Bizottság:

a)	a kijelölt szervek elszámolásainak vizsgálatát és elfogadását biztosító olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek révén megállapítható, hogy hiánytalanok-e, pontosak-e és a valóságnak megfelelőek-e az elszámolások;

b)	kizárja az uniós finanszírozásból azokat a kiadásokat, amelyek tekintetében az alkalmazandó jog megsértésével teljesítettek kifizetéseket;

c)	megszakítja a kifizetési határidőket, vagy felfüggeszti a kifizetéseket, amennyiben az ágazatspecifikus szabályok így rendelkeznek.

A Bizottság teljes egészében vagy részben feloldja a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését, miután a tagállam benyújtotta észrevételeit, és amint megtette a szükséges intézkedéseket. A 66. cikk (9) bekezdésében említett tevékenységi jelentés kitér az ezen albekezdés szerinti összes kötelezettségre.

(7)   Az ágazatspecifikus szabályok figyelembe veszik az európai területi együttműködési programok szükségleteit, különös tekintettel a vezetői nyilatkozat tartalmára, a (3) bekezdésben meghatározott eljárásra és az ellenőrzési funkcióra.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a tagállamokkal folytatott megosztott irányítással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az uniós források irányításáért és kontrolljáért felelős szervek listájának összeállítását, valamint a legjobb gyakorlatok alkalmazásának előmozdítását célzó intézkedéseket.

60. cikk

Közvetett irányítás

(1)   Az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek és személyek tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét, és az uniós források igazgatása során biztosítják az uniós műveletek láthatóságát. Az uniós források igazgatása során biztosítják az Unió pénzügyi érdekei védelmének az e rendelet alapján megkövetelt szinttel egyenértékű szintjét, megfelelően szem előtt tartva a következőket:

a)	a rájuk bízott feladatok természetét és az érintett pénzösszegeket;

b)	a vonatkozó pénzügyi kockázatokat;

c)	a rendszereikből, szabályaikból és eljárásaikból, valamint a rájuk bízott feladatok végrehajtásának felügyelete és támogatása érdekében hozott bizottsági intézkedésekből fakadó megbízhatóság szintjét.

(2)   Az Unió pénzügyi érdekeinek megóvása érdekében az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek az arányosság elvével összhangban:

a)	eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b)	pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c)	a szóban forgó szervezettől vagy személytől funkcionálisan független ellenőrző szolgálat által, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint elvégzett, független külső ellenőrzésnek vetik alá magukat;

d)	megfelelő szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a vissza nem térítendő támogatásokon, közbeszerzéseken és pénzügyi eszközökön keresztül uniós forrásokból biztosított finanszírozás nyújtása során;

e)	a 35. cikk (2) bekezdésével összhangban biztosítják a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk utólagos közzétételét;

f)	biztosítják a személyes adatok ésszerű védelmét a 95/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően.

Az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának viii. alpontja szerinti megbízott személyek pénzügyi szabályaikat a Bizottság előzetes hozzájárulásával fogadják el. Legkésőbb a megbízatásuk kezdetét követően hat hónappal teljesítik az e bekezdés a)–e) pontjaiban megállapított követelményeket. Amennyiben ezen időszak végén csak részben felelnek meg e követelményeknek, a Bizottság megteszi a megfelelő javító intézkedéseket a rájuk bízott feladatok végrehajtásának felügyelete és támogatása érdekében.

(3)   Az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megelőzik, felderítik és kijavítják a szabálytalanságokat és csalásokat. Ennek érdekében az arányosság elvével összhangban szükség szerint többek között helyszíni vizsgálatokat is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin, biztosítandó a költségvetésből finanszírozott fellépések eredményes elvégzését és helyes végrehajtását. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, és szükség esetén megindítják az ezzel kapcsolatos jogi eljárásokat.

(4)   A Bizottság felfüggesztheti az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek vagy személyek számára teljesítendő kifizetéseket, különösen akkor, ha olyan rendszerszintű hibákra derül fény, amelyek megkérdőjelezik az érintett szervezet vagy személy belső kontrollrendszereinek megbízhatóságát vagy a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát.

A 92. cikkben foglaltaktól függetlenül az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő további vizsgálatok elvégzése céljából egészben vagy részben megszakíthatja az e szervezetek vagy személyek számára történő kifizetéseket, ha:

i.	a belső kontrollrendszer működésének jelentős hiányosságát vagy az érintett szervezet vagy személy által igazolt kiadás súlyos – és korrigálatlan – szabálytalansághoz való kapcsolódását jelző információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására;

ii.	a kifizetések megszakítása szükséges az Unió pénzügyi érdekei súlyos sérelmének elkerüléséhez.

(5)   A (7) bekezdés sérelme nélkül az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek és személyek benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a)	a rájuk bízott feladatok végrehajtásáról szóló jelentést;

b)

a rájuk bízott feladatok teljesítése során felmerült kiadások tekintetében készített elszámolásokat. Ezen elszámolásokhoz mellékelni kell egy vezetői nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a források kezeléséért felelős személyek véleménye szerint: i. az említett információ teljes körű, pontos és benyújtása megfelelő, ii. a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították a hatáskör-átruházási megállapodásokban vagy, ha van ilyen, az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint, iii. a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét;

c)	a végső ellenőrzési jelentések és az kontrollok összefoglalóját, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett javító intézkedéseket.

Az első albekezdésben említett dokumentumokhoz mellékelni kell egy független ellenőrző szerv nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint kiadott véleményét. A vélemény tartalmazza, hogy az elszámolások megbízható és valós képet adnak-e, hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az első albekezdés b) pontja szerinti vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak. A második albekezdésben említett véleményt legkésőbb március 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

Az e bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem érintik a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal megkötött megállapodásokat. Az ilyen megállapodásoknak legalább arra kötelezniük kell ezeket a nemzetközi szervezeteket és harmadik országokat, hogy évente nyilatkozatot nyújtsanak be a Bizottság számára, amelyben kijelentik, hogy az érintett pénzügyi évben az Unió által biztosított hozzájárulásokat a (2) bekezdésében meghatározott követelmények és az ilyen megállapodásokban foglalt kötelezettségek szerint használták fel és számolták el.

(6)   A (7) cikk sérelme nélkül a Bizottság:

a)	különösen a program végrehajtásával kapcsolatban elvégzett ellenőrzéseken és értékeléseken keresztül felügyeli, hogy e személyek és szervezetek teljesítik-e kötelezettségeiket;

b)	rendelkezik a megbízott szervezetek vagy személyek elszámolásainak vizsgálatára és elfogadására vonatkozó eljárásokról, amelyek szavatolják, hogy az elszámolások hiánytalanok, pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek;

c)	kizárja az uniós finanszírozásból az alkalmazandó szabályok megsértésével teljesített kifizetéseket.

(7)   Az (5) és (6) bekezdés nem alkalmazandó azon szervezeteknek nyújtott uniós hozzájárulás esetében, amelyekre a 208. cikk alapján külön mentesítési eljárás vonatkozik.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közvetett irányítással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a közvetett irányításra vonatkozó azon feltételek meghatározását, amelyeknek megfelelően a szervezetek és személyek által alkalmazott rendszerek, szabályok és eljárások egyenértékűek lesznek a Bizottság rendszereivel, szabályaival és eljárásaival, vezetői és megfelelőségi nyilatkozatok elfogadását, az elszámolások vizsgálatára és elfogadására vonatkozó eljárásokat, valamint az alkalmazandó szabályok megsértésével teljesített kifizetések uniós finanszírozás alóli kizárását.

61. cikk

Előzetes értékelések és a hatáskör-átruházási megállapodások

(1)   Mielőtt a Bizottság az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokat ruház át szervezetekre vagy személyekre, bizonyosságot szerez arról, hogy teljesülnek a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában meghatározott követelmények.

Amennyiben az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezet vagy személy rendszerei vagy szabályai, vagy az adott szervezetre vagy személyre bízott uniós források igazgatására vonatkozó eljárások jelentős mértékben megváltoznak, az érintett szervezet vagy személy erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság felülvizsgálja az érintett szervezettel vagy személlyel kötött a hatáskör-átruházási megállapodásokat, hogy biztosítsa a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában meghatározott feltételek folyamatos teljesülését.

(2)   Amennyiben az alap-jogiaktus nem határozza meg a megbízott szervezetet, a Bizottság az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., v., vi. és vii. alpontja alá tartozó kategóriákból választ szervezetet, megfelelően szem előtt tartva a szervezetre átruházandó feladatok természetét és az érintett szervezetek tapasztalatát, valamint operatív és pénzügyi kapacitásait. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, objektív okokra kell alapozni, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

(3)   A hatáskör-átruházási megállapodásokban meg kell határozni a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában megállapított követelményeket. A megállapodásokban egyértelműen meg kell határozni a szervezetre bízott feladatokat, és az érintett szervezeteknek vagy személyeknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy betartják a 60. cikk (2) bekezdése első albekezdésének e) és f) pontjában meghatározott kötelezettségeket, és tartózkodnak bármely, összeférhetetlenséget eredményező cselekedettől.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közvetett irányítás szerinti szabályok és eljárások előzetes értékelésével, valamint a hatáskör-átruházási megállapodások tartalmával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

62. cikk

Végrehajtó ügynökségek

(1)   A Bizottság átruházhat jogköröket a végrehajtó ügynökségekre, hogy a nevében és felelőssége alatt a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendelettel (16) összhangban egy uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét végrehajtsák. A végrehajtó ügynökségeket bizottsági határozattal hozzák létre, és az uniós jog szerinti jogi személyeknek minősülnek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a végrehajtó ügynökségekre ruházott hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2)   A végrehajtó ügynökség igazgatója közvetlen irányítás keretében végrehajtja a megfelelő operatív előirányzatokat.

63. cikk

A hatáskörök átruházásának korlátai

(1)   A Bizottság nem bízhatja az uniós források végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, beleértve a kifizetést és a visszafizettetést is, külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre, kivéve az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának v., vi. és vii. alpontjában említett eseteket vagy olyan egyedi eseteket, amelyekben az érintett kifizetéseket:

i.	a Bizottság által meghatározott kedvezményezetteknek kell megtenni;

ii.	a Bizottság által meghatározott feltételek és összegek szerint kell teljesíteni; valamint

iii.	e kifizetések nem képezik a kifizetéseket végrehajtó szervezetek vagy szervek mérlegelésének tárgyát.

(2)   A Bizottság a következő feladatokat bízhatja szerződéssel külső, közfeladatot nem ellátó, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre: műszaki szakértői feladatok és adminisztratív, előkészítői és kiegészítő feladatok, amelyek sem hatósági, sem mérlegelési jogkör gyakorlását nem foglalják magukban

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el különféle feladatoknak az első rész V. címében rögzített közbeszerzési szabályoknak megfelelő, külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezeteknek vagy szerveknek való átruházásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

3.   FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1.   szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

64. cikk

A feladatok elkülönítése

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatok kölcsönösen kizárják egymást.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el valamennyi pénzügyi szereplő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

65. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

(1)   Valamennyi intézmény gyakorolja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

(2)   E cím alkalmazásában a „személyzet” kifejezés azon személyekre vonatkozik, akik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak.

(3)   Minden intézmény az eljárási szabályzatában lévő feltételekkel összhangban megfelelő besorolású személyzetre ruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. Belső igazgatási szabályaiban megjelöli a személyzetet, amelyre átruházza e feladatokat, az átruházott hatáskörök hatályát és azt, hogy a megbízott személyek a rájuk ruházott hatásköröket továbbadhatják-e.

(4)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreivel kizárólag a személyzetet lehet megbízni vagy közvetve megbízni.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők a felhatalmazó, illetve a felhatalmazást átruházó jogi aktus által szabott határokon belül járnak el. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet egy vagy több megbízott tagja segítheti, az ő felelőssége alatt, a költségvetés végrehajtásához és az elszámolások bemutatásához szükséges egyes műveletek végrehajtásával.

(6)   Amennyiben az Unió küldöttségvezetői az 56. cikk (2) bekezdése szerint közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, az e minőségben végzendő feladataik és hatásköreik meghatározásáért, gyakorlásáért, ellenőrzéséért és értékeléséért felelős intézmény a Bizottság lesz. A Bizottság erről ezzel egyidejűleg tájékoztatja a főképviselőt.

(7)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet segítheti, akiket az utalványozó felelősségi körébe tartozó olyan feladatok elvégzésével bíznak meg, amelyek a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és irányítási tájékoztatás elkészítéséhez szükségesek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőket segítő személyzet az 57. cikk hatálya alá tartozik.

(8)   Valamennyi intézmény tájékoztatja a Számvevőszéket, az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők, belső ellenőrök és számvitelért felelős tisztviselők kinevezéséről és felmentéséről, valamint a pénzügyi kérdésekben általa elfogadott belső szabályokról.

(9)   Az intézmények tájékoztatják a Számvevőszéket az előlegszámla-kezelők kinevezéséről, valamint a 69. cikk (1) bekezdése és a 70. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.

(10)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára biztosított segítségnyújtással és a felhatalmazásra vonatkozó belső rendelkezésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

66. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1)   Minden intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért, valamint a jogszerűség és a szabályosság követelményeinek érvényesülésének biztosításáért.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a 32. cikkel és az egyes intézmények által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az irányítási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket. E struktúrák és rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzés támogatja, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat is.

(3)   A kiadások végrehajtása érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(4)   A bevételek végrehajtása a követelések megbecslésének elkészítését, a visszafizettetendő követelések megállapítását és a beszedési megbízások kibocsátását foglalja magában. A bevételek végrehajtása adott esetben magában foglalja a megállapított követelésekről történő lemondást is.

(5)   Minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a dokumentumok áttekintése és a már végrehajtott, a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos kontrollok rendelkezésre álló eredményei alapján.

Az előzetes kontroll kiterjed a művelet kezdeményezésére és ellenőrzésére.

Egy adott tranzakció esetében az ellenőrzést a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

(6)   A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontrollt követően már jóváhagyott műveletek ellenőrzése céljából utólagos kontrollt rendelhet el. Ilyen kontrollra a kockázatok alapján végzett mintavételi eljárás szerint kerülhet sor.

Az előzetes kontrollt az utólagos kontrollért nem felelős személyzet végzi. Az utólagos kontrollért felelős személyzet nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző személyzetnek.

Amennyiben a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontroll formájában végzi el a kedvezményezettek pénzügyi ellenőrzését, az ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak egyértelműnek, következetesnek és átláthatónak kell lenniük, és tiszteletben kell tartaniuk a Bizottság és az ellenőrzött felek jogait is.

(7)   A pénzügyi műveletek irányításának kontrolljáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai ismeretekkel. Tiszteletben kell tartaniuk az egyes intézmények által megállapított szakmai szabályzatokat.

(8)   Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, megfelelően tájékoztatja a felettesét. Ha a személyzet tagja ezt írásban teszi meg, a felettes írásban válaszol. Amennyiben a felettes nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem ésszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt. Ha az utóbbi elmulaszt intézkedni, a személyzet tagja tájékoztatja a 73. cikk (6) bekezdésében említett megfelelő testületet.

Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket. Az Unió pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

(9)   A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő intézménye felé feladatai teljesítéséről éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentés a kontrollok eredményeit is magukban foglaló pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz, és amelyben nyilatkozik arról, hogy – kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások mást jeleznek – ésszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:

a)	a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak;

b)	a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel;

c)	a bevezetett kontrolleljárások szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát.

A tevékenységi jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, beleértve a kontrollok költséghatékonyságának átfogó értékelését is.

A Bizottság minden évben legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző év éves tevékenységi jelentéseinek összefoglalóját. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységi jelentéseit szintén az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani.

(10)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előzetes és az utólagos kontrollokkal, a bizonylatok megőrzésével, a szakmai szabályzatokkal, az engedélyezésre jogosult tisztviselő mulasztásaival, az információk számvitelért felelős tisztviselő számára történő átadásával, valamint a tárgyalásos eljárásokról készült jelentésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

67. cikk

Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai

(1)   Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, a források megfelelő felhasználása vonatkozásában szorosan együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák különösen a pénzügyi műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét, a források kezelése során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét.

Ennek érdekében meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy megelőzzenek minden, a Bizottságnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, közvetve rájuk ruházott felelősségét esetlegesen fenyegető helyzetet, valamint minden olyan prioritáskonfliktust, amely hatással lehet a rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Amennyiben a második albekezdésben említett helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ felelős főigazgatóit. A főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

(2)   Amennyiben uniós küldöttségvezetők a 66. cikk (8) bekezdésében említett helyzetbe kerülnek, a 73. cikk (6) bekezdése értelmében létrehozott, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testülethez fordulnak az üggyel. Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén tájékoztatják az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(3)   Az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők jelentést tesznek megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjüknek, hogy ez utóbbi belefoglalhassa jelentésüket a 66. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésébe. Az uniós küldöttségvezetők jelentésükben kitérnek a küldöttségen életbe léptetett belső kontrollrendszerek hatékonyságára és eredményességére, valamint a továbbadott megbízás keretében végzendő műveletek irányítására, és benyújtják a 73. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felelősségi nyilatkozatot. E jelentéseket a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben minden további szükséges információt biztosítanak. Ezzel kapcsolatban felkérhetők arra, hogy részt vegyenek az érintett szervek ülésein, és támogassák az illetékes megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(4)   Az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők válaszolnak a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselője által a Bizottság saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament kérésére feltett bármely kérdésre.

(5)   A Bizottság biztosítja, hogy a hatáskörök átruházása ne sértse az EUMSZ 319. cikke szerinti mentesítési eljárást.

3.   szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

68. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

(1)   Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az egyes intézményekben felel a következőkért:

a)	a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a megállapított követelések visszafizettetéséért;

b)	az elszámolások elkészítése és bemutatása az Első rész IX. címével összhangban;

c)	könyvvezetés az Első rész IX. címével összhangban;

d)	a számviteli eljárások megállapítása és a számlatükör elkészítése, az Első rész IX. címével összhangban;

e)

a számviteli rendszerek kialakítása és jóváhagyása, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk szolgáltatására vagy igazolására kialakított rendszerek jóváhagyása; ezzel összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő bármikor jogosult a jóváhagyási kritériumok betartásának ellenőrzésére;

f)	készpénzgazdálkodás.

Az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ által végrehajtott, EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A költségvetés teljes bizottsági szakaszáért – ideértve az uniós küldöttségvezetőknek továbbadott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is – továbbra is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el, a 213. cikkre figyelemmel.

(2)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükörnek az Első rész IX. címével összhangban történő megállapításáért.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselők az engedélyezésre jogosult tisztviselőktől megkapják az elszámolások elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely az intézmények pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról megbízható és valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők garantálják ezen információk megbízhatóságát.

(4)   Mielőtt az intézmény vagy a 208. cikkben említett szerv elfogadja az elszámolásokat, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy az megbízható és valós képet ad az intézmény vagy a 208. cikkben említett szerv pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások a 143. cikkben említett számviteli szabályokkal és az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti számviteli eljárásokkal összhangban készültek, és hogy az elszámolásokban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő minden olyan információt továbbít, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa irányított források megfelelő felhasználásáért, az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint a számvitelért felelős tisztviselő számára továbbított információk hiánytalanságáért és pontosságáért.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő jogosult vizsgálni a kapott információt, valamint további, a beszámoló aláírásával való ellátás céljából szükségesnek ítélt vizsgálatokat végezni.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(6)   Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és készpénz-egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(7)   A programok vagy fellépések végrehajtása során a Bizottság nevében és megbízásából vagyonkezelői számlák nyithatók az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. vagy vi. alpontja szerinti megbízott szervezet általi irányítás érdekében.

Az ilyen számlákat a program vagy fellépés végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt nyitják meg a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben.

Az ilyen számlák kezeléséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(8)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője meghatározza a vagyonkezelői számlák megnyitására, kezelésére, bezárására és használatára vonatkozó szabályokat.

(9)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a számvitelért felelős tisztviselő hatásköreivel és feladataival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve annak kinevezését és visszahívását, a számviteli és nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatos véleményt, a pénztár- és bankszámlakezelést, a számlákkal kapcsolatos aláírási jogot, a számlaegyenlegek kezelését, az átutalási és átváltási műveleteket, a fizetési módokat, a jogi személyekkel kapcsolatos adatokat és a bizonylatok megőrzését.

69. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök

(1)   Kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat beosztottjaira ruházhat át.

A felhatalmazó jogi aktus megállapítja e feladatokat.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a helyi szerveknél számlakezelésre felhatalmazott személyekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4.   szakasz

Az előlegszámla-kezelő

70. cikk

Előlegszámlák

(1)   Kis összegek kifizetésére és a saját forrásokon kívüli egyéb bevételek beszedésére előlegszámlákat lehet létrehozni, az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint.

A 128. cikk értelmében vett válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének tiszteletben tartása mellett korlátlan összegig alkalmazhatók az előlegszámlák.

(2)   Az előlegszámlákat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és azokat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által kijelölt előlegszámla-kezelők felelősségi körébe kell rendelni.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előlegszámlával kapcsolatos feltételekre vonatkozóan, beleértve az előlegszámla-kezelő által kifizethető maximális összeget, valamint a külső fellépésekkel kapcsolatos szabályokra vonatkozóan, beleértve az előlegszámla-kezelők kiválasztására vonatkozó szabályokat, az előlegszámlák feltöltését, az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők általi vizsgálatokat, valamint a közbeszerzési eljárások tiszteletben tartását. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az uniós küldöttségeken előlegszámlák létrehozásával és előlegszámla-kezelők kinevezésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4.   FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1.   szakasz

Általános szabályok

71. cikk

A pénzügyi szereplőknek adott megbízás visszavonása és feladatellátás alóli felmentésük

(1)   A kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízását, illetve továbbadott megbízását.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselőt vagy az előlegszámla-kezelőket kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti a számvitelért felelős tisztviselőt, vagy az előlegszámla-kezelőket, vagy mindegyikőjüket a feladataik ellátása alól.

(3)   Ez a cikk nem érinti az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi szereplők tekintetében folyó esetleges fegyelmi eljárásokat.

72. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

(1)   E fejezet nem érinti a 71. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2)   E rendelet 73., 74. és 75. cikkének sérelme nélkül, minden illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámla-kezelő fegyelmi eljárás alá vonható és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az Unió érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni, különös tekintettel az OLAF.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők és az előlegszámla-kezelők jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén fennálló felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   szakasz

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

73. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

(2)   A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

a)	visszafizetendő követelések megállapításáról dönt vagy beszedési megbízásokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal, vagy fizetési megbízást ír alá anélkül, hogy e rendeletnek vagy a 210. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelne;

b)	elmulasztja egy esedékessé váló követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési megbízás kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki fizetési megbízást, amelynek következtében az adott intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(3)   Amennyiben a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, úgy írásban tájékoztatja a felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazást adó hatóság ezt követően a határozat meghozatalára vonatkozó, indokolással ellátott, írásos utasítást ad a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőt nem terheli felelősség.

(4)   A hatáskörébe tartozó feladatok átruházása esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(5)   Az uniós küldöttségvezetők számára történő továbbadott megbízás esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a létrehozandó belső irányítási és kontrollrendszerek meghatározásáért, valamint e rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért. Az uniós küldöttségvezetők felelnek – a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításainak megfelelően – e rendszerek megfelelő kialakításáért és működtetéséért, valamint a hatáskörükbe tartozó források kezeléséért, és az uniós küldöttségben végrehajtott műveletek irányításáért. Hivatalba lépésük előtt specifikus képzéseken kell részt venniük az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladataival és kötelezettségeivel, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban.

Az uniós küldöttségvezetők az e bekezdés első albekezdése szerinti feladatokról a 67. cikk (3) bekezdésének megfelelően tesznek jelentést.

Az uniós küldöttségvezetők minden évben megbízhatósági nyilatkozatot nyújtanak be a küldöttségen kialakított belső irányítási és kontrollrendszerekről, valamint a rájuk átruházott műveletek irányításáról és azok eredményéről a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselője számára annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíthesse a 66. cikk (9) bekezdésében előírt nyilatkozatot.

(6)   Minden intézménynek létre kell hoznia egy, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületet, vagy részt kell vennie több intézmény által létrehozott közös testület munkájában. Ezen testületek függetlenül működnek, és megállapítják, hogy pénzügyi szabálytalanság történt-e, valamint meghatározzák annak esetleges következményeit.

E testület véleménye alapján az intézmény dönti el, hogy kezdeményezzen-e fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást. Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, úgy ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, feltéve hogy utóbbi nem az érintett személy, valamint a belső ellenőrnek.

(7)   Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 56. cikk (2) bekezdése szerint közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, az e cikk (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság által létrehozott testület rendelkezik hatáskörrel az 56. cikk (2) bekezdésében említett ügyekben.

Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, a főképviselőnek, valamint a Bizottság megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjének, feltéve hogy utóbbi nem az érintett személy, továbbá a belső ellenőrnek.

A testület véleménye alapján a Bizottság felkérheti a főképviselőt, hogy kinevező hatóságként eljárva kezdeményezzen fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők ellen, amennyiben a szabálytalanságok a rájuk átruházott bizottsági hatásköröket érintik. Ilyen esetben a főképviselő megfelelő intézkedéseket hoz a személyzeti szabályzattal összhangban annak érdekében, hogy végrehajtsa a Bizottság ajánlása szerint a fegyelmi vagy anyagi felelősség megállapítására indított eljárással kapcsolatos döntéseket.

A tagállamok teljes mértékben támogatják az Uniót az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak által a személyzeti szabályzat 22. cikke értelmében okozott károk esetén történő felelősségre vonásban.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőkkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az utasítások megerősítését, valamint a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testület szerepét.

3.   szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

74. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1)   A számvitelért felelős tisztviselőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. A számvitelért felelős tisztviselő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a)	a rábízott források, vagyontárgyak vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)	bankszámlák vagy postai elszámolási számlák jogosulatlan megváltoztatása;

c)	olyan összegek visszafizettetése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési, illetve fizetési megbízásokkal;

d)	esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a számvitelért felelős tisztviselők egyéb kötelezettségszegés esetén fennálló felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

75. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

(1)   Az előlegszámla-kezelőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. Az előlegszámla-kezelő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a)	a rábízott források, vagyontárgyak vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)	az általa eszközölt kifizetésekről megfelelő bizonylatok felmutatásának elmulasztása;

c)	a jogosultaktól eltérő személyek részére kifizetések teljesítése;

d)	esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előlegszámla-kezelők egyéb kötelezettségszegés esetén fennálló felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

5.   FEJEZET

Bevételi műveletek

1.   szakasz

A saját források rendelkezésre bocsátása

76. cikk

Saját források

(1)   A 2007/436/EK, Euratom határozatban említett saját források által képzett bevételre vonatkozó becslés euróban szerepel a költségvetésben. A saját források által képzett bevételt az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a saját forrásokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   szakasz

A követelések megbecslése

77. cikk

A követelések megbecslése

(1)   Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elegendő és megbízható információ áll rendelkezésére valamely olyan intézkedésről vagy helyzetről, amely az Uniónak fizetendő összeget eredményezhet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbecsüli a követelés összegét.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, amint a becslést eredményező intézkedést vagy helyzetet módosító eseményről szerez tudomást, kiigazítja a követelés becsült összegét.

Amennyiben egy korábban a követelések megbecslését eredményező intézkedés vagy helyzet kapcsán állítottak ki beszedési megbízást, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően kiigazítja a becslést.

Amennyiben a beszedési megbízás összege megegyezik a követelés eredetileg becsült összegével, a becslést nullára kell csökkenteni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a követelés megbecslését nem kell elkészíteni azt megelőzően, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2007/436/EK, Euratom határozatban meghatározott saját források összegeit, amelyeket a tagállamok rögzített időszakonként fizetnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki ezen összegekre vonatkozóan.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a követelések megbecslésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

3.   szakasz

A követelések megállapítása

78. cikk

A követelések megállapítása

(1)   A követelés megállapítása olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;

b)	megállapítja vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét;

c)	ellenőrzi azon feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

(2)   A Bizottság számára rendelkezésre bocsátott saját forrásokat, és bármely nem vitatott, határozott összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési megbízás állapít meg, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ – mindkét okmányt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el.

(3)   A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a követelések megállapításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az eljárásokat és a bizonylatokat, valamint a késedelmi kamat megállapításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4.   szakasz

A visszafizettetés engedélyezése

79. cikk

A visszafizettetés engedélyezése

(1)   A visszafizettetés engedélyezése olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízás kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizettesse vissza az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított követelést.

(2)   Tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását az intézmény hivatalos határozatban állapíthatja meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikke értelmében végrehajtható.

Amennyiben az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony és időben történő védelme megkívánja, kivételes esetekben a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzettel kapcsolatos követelésekre vonatkozóan a Bizottság is elfogadhat ilyen végrehajtandó határozatokat a többi intézmény javára és kérésére.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a a beszedési megbízás kiállításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

5.   szakasz

Visszafizettetés

80. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési megbízások szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselőnek kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy az Unió megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell az Unió jogainak védelméről.

A számvitelért felelős tisztviselő úgy fizetteti vissza az összegeket, hogy ellentételezi azon egyenértékű követelésekkel, amelyek az Unió oldalán az olyan adósokkal szemben állnak fenn, akiknek viszont az Unióval szemben vannak követeléseik. Az ilyen követeléseknek nem vitatottnak, határozott összegűnek és esedékesnek kell lenniük.

(2)   Amennyiben a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetésétől való teljes vagy részleges elállást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és összhangban van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A lemondó határozatot meg kell indokolni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő átruházhatja ezt az elállásról való döntési jogkört.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a megállapított követeléseket részben vagy egészben törölheti. A megállapított követelés részleges törlése nem vonja maga után az Unió valamely megállapított jogosultságáról való lemondást.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a visszafizettetés módjával, beleértve a beszámítás útján történő visszafizettetést is, az önkéntes fizetés hiányában folytatandó visszafizettetési eljárással, a fizetési határidő meghosszabbításával, a pénzbírságok és egyéb bírságok beszedésével, a visszafizettetésről való lemondással, valamint a megállapított követelések törlésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(3)   A tagállamok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy – az ágazatspecifikus szabályokban foglaltaknak megfelelően – elvégezzék a kontrollokat és ellenőrzéseket, és visszafizettessék a jogosulatlanul felhasznált összegeket. Amennyiben a tagállamok saját felelősségükre feltárnak és kijavítanak szabálytalanságokat, mentesülnek a Bizottság által velük szemben e szabálytalanságokkal összefüggésben alkalmazott pénzügyi korrekciók alól.

(4)   A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozás alól az alkalmazandó jogszabályok megsértésével teljesített kiadásokat. A Bizottság a pénzügyi korrekcióit a jogosulatlanul felhasznált összegek beazonosítása, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások megállapítása alapján hajtja végre. Amennyiben ezeket az összegeket nem lehet pontosan meghatározni, a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban extrapolált vagy átalánykorrekciót alkalmazhat.

A Bizottság a pénzügyi korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, többek között abban az esetben is, amikor az irányítási és kontrollrendszerek hiányossága állapítható meg.

A pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozó feltételeket és az alkalmazandó eljárást ágazatspecifikus szabályok határozhatják meg.

(5)   Az extrapolált vagy átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó módszertant az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell meghatározni, annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja óvni az Unió pénzügyi érdekeit.

81. cikk

Elévülési idő

(1)   A konkrét rendeletek rendelkezéseinek, valamint a 2007/436/EK, Euratom határozat sérelme nélkül, az Uniónak harmadik országokkal szembeni, valamint harmadik feleknek az Unióval szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elévülési időszakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

82. cikk

Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

Fizetésképtelenségi eljárás esetén az Unió követeléseit ugyanolyan preferenciális elbánásban kell részesíteni, mint a visszafizettetési eljárás helye szerinti tagállam közjogi szerveinek járó, hasonló jellegű követeléseket.

83. cikk

A Bizottság által kiszabott pénzbírságok, büntetések és felhalmozódott kamatok

(1)   A pénzbírságok, büntetések és szankciók útján befolyt összegek és minden felhalmozott kamat vagy ezek által generált egyéb bevétel mindaddig nem számolható el költségvetési bevételként, amíg az azokat kivető határozatokat az Európai Unió Bírósága semmissé nyilváníthatja.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összegeket mihamarabb, és legkésőbb a valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerülését követő évben kell költségvetési bevételként nyilvántartásba venni. A kifizető jogalanynak az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán visszafizetett összegeket nem lehet költségvetési bevételként feltüntetni.

(3)   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a végső elszámolásról vagy a pénzügyi korrekciókról szóló határozatokra.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzbírságok, büntetések és felhalmozott kamat útján befolyt összegekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

6.   FEJEZET

Kiadási műveletek

84. cikk

Finanszírozási döntés

(1)   Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, továbbá azt meg kell erősíteni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

(2)   Azon előirányzatok esetét kivéve, amelyeket az 54. cikk (5) bekezdése e) pontjának megfelelően alap-jogiaktus hiányában is teljesíteni lehet, a kiadásokra történő kötelezettségvállalást az intézmény vagy az intézmény által átruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási döntésnek kell megelőznie.

(3)   A (2) bekezdésben említett finanszírozási döntés meghatározza az elérendő célokat, a várható eredményeket, a végrehajtás módszerét és annak teljes összegét. Tartalmazza a finanszírozandó fellépések leírását és az egyes fellépésekre előirányzott összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét is.

Közvetett irányítás esetén a finanszírozási döntés meghatározza az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetet vagy személyt, a szervezet vagy személy kiválasztására alkalmazott kritériumokat és a rábízott feladatokat is.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a finanszírozási döntésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

1.   szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség

85. cikk

A kötelezettségvállalások típusai

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely során előjegyzik a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatot.

A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely költséget eredményez.

A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő hagyja jóvá, kivéve az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, megfelelően indokolt esetekben.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kötelezettségvállalások típusaival, a globális kötelezettségvállalások elfogadásával, az aláírás egységességével, valamint az ideiglenes kötelezettségvállalásokon keresztül biztosított igazgatási kiadásokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(3)   A költségvetési kötelezettségvállalások az alábbi kategóriák valamelyikébe esnek:

a)	egyedi: a költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert;

b)	globális: a költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert;

c)	ideiglenes: a költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha a 170. cikkben említett kiadás fedezetéül vagy rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, illetve ha vagy az összeg, vagy a végső kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

(4)   Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több éven keresztül éves részletekre lebontani, ha az alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

86. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó szabályok

(1)   Bármely olyan intézkedés tekintetében, amely költségvetést terhelő kiadásokat idézhet elő, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel, vagy a 187. cikk alapján forrásokat csoportosít át egy vagyonkezelői alaphoz.

(2)   A költségvetési kötelezettségvállalás jogi kötelezettségvállalást megelőző, (1) bekezdésben előírt kötelezettsége nem alkalmazandó az üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, a Bizottság vagy bármely egyéb intézmény által igazgatási autonómiája keretében elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségekre.

(3)   Humanitárius segítségnyújtási műveletek, polgári védelmi műveletek és válságkezelési segélyek esetén az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nem alkalmazandó, ha az uniós intézkedés eredményes végrehajtásához arra van szükség, hogy az Unió harmadik felekkel azonnal jogi kötelezettséget vállaljon, és ezt megelőzően nincs lehetőség egyéni költségvetési kötelezettségvállalásra. A költségvetési kötelezettségvállalást azonnal meg kell tenni azt követően, hogy a harmadik felekkel létrejött a jogi kötelezettségvállalás.

(4)   A második rész IV. címének különös rendelkezéseire is figyelemmel, a globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az n+1. év december 31-éig megkötött megfelelő egyedi jogi kötelezettségvállalások összes költségét.

A 85. cikk (4) bekezdésére és a 203. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31-éig kell megkötni.

Az első és második albekezdésben említett időszakok végén az ilyen költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

A globális költségvetési kötelezettségvállalást követően jóváhagyott minden egyedi jogi kötelezettségvállalás összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírás előtt rávezeti a költségvetési számlákra, és lekönyveli a globális költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(5)   Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre tett költségvetési és jogi kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, megszabott végső végrehajtási határidővel kell rendelkezniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban.

E kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet a határidő után hat hónappal nem teljesítettek, a 15. cikkel összhangban vissza kell vonni.

A költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely olyan jogi kötelezettségvállalásnak felel meg, amely tekintetében a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő két éven belül nem történt a 90. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni, kivéve, ha ez az összeg a bíróság vagy választottbírósági testület előtt lévő, jogvita tárgyát képező esetekhez kapcsolódik, vagy ha az ágazatspecifikus szabályok különleges rendelkezéseket tartalmaznak.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetési és a jogi kötelezettségvállalással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az egyedi kötelezettségvállalások nyilvántartását.

87. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó vizsgálatok

(1)   Költségvetési kötelezettségvállalás jóváhagyásakor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	a kiadást a költségvetés megfelelő tételére terheljék;

b)	az előirányzatok rendelkezésre álljanak;

c)	a kiadás megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek, az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és minden olyan aktusnak, amelyet a Szerződések és bármely más rendelet alapján fogadtak el;

d)

tiszteletben tartsák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. Az előfinanszírozási kifizetések megfelelősége, összegük és a teljes kifizetés ütemezése arányban kell álljon a tervezett időtartammal, a végrehajtásban elért haladással, valamint az ilyen előfinanszírozással együtt járó pénzügyi kockázatokkal.

(2)   Jogi kötelezettségvállalás fizikai vagy elektronikus aláírással történő nyilvántartásba vételekor az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	a kötelezettségvállalást fedezze a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás;

b)	a kiadás rendszeres legyen, és megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek, az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és minden olyan aktusnak, amelyet a Szerződések és más rendeletek alapján fogadtak el;

c)	tiszteletben tartsák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kötelezettségvállalásokra alkalmazandó vizsgálatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   szakasz

A kiadások megerősítése

88. cikk

A kiadások megerősítése

(1)   A kiadások jóváhagyása az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	ellenőrzi, hogy a hitelező jogosult a követelésre;

b)	megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét;

c)	ellenőrzi a követelés esedékességének feltételeit.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiadások jóváhagyásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a személyzeti kiadások, valamint a közbeszerzési szerződések és a vissza nem térítendő támogatások keretében biztosított időközi kifizetések és egyenleg-kifizetések jóváhagyását, „a tényeknek megfelelő” jelzés alkalmazását előfinanszírozási kifizetések tekintetében, valamint a „kifizethető” és „a tényeknek megfelelő” jelzések lehetséges formáit.

3.   szakasz

A kiadások engedélyezése

89. cikk

A kiadások engedélyezése

(1)   A kiadások engedélyezése az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után fizetési megbízás kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megerősített kiadási összeget.

Amennyiben az igénybevett szolgáltatások – beleértve a bérleti szolgáltatásokat is – vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követeléselszámolási rendszer alkalmazását.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiadások jóváhagyására vonatkozóan, beleértve a fizetési megbízáson kötelezően feltüntetendő adatokat, és a fizetési megbízások engedélyezésre jogosult tisztviselő általi vizsgálatát.

4.   szakasz

A kiadások kifizetése

90. cikk

A kifizetések típusai

(1)   A kifizetésre annak igazolását követően kerül sor, hogy a vonatkozó fellépés az alap-jogiaktus, illetve a szerződés rendelkezéseivel összhangban van; a kifizetés a következő műveletek közül egyet vagy többet foglal magában:

a)	a teljes esedékes összeg kifizetése;

b)

az esedékes összeg kifizetése az alábbi módok valamelyikével: i. előfinanszírozás, amelyet a hatáskör-átruházási megállapodás, a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírását vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat kiértesítését követően több kifizetésre lehet bontani; ii. egy vagy több időközi kifizetés a tevékenység részleges végrehajtásának ellentételezéseként; iii. az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése, amennyiben a tevékenység teljes egészében végrehajtásra került.

(2)   A költségvetési számvitelben a kifizetések (1) bekezdésben említett különböző típusait az egyes kifizetések teljesítésekor kell megkülönböztetni.

(3)   A 152. cikkben említett számviteli szabályok magukban foglalják az előfinanszírozás elszámolására, valamint a költségek elszámolhatóságának elismerésére vonatkozó szabályokat is.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen elszámolja az előfinanszírozási kifizetéseket, az alapját képező projekt gazdasági természetének és ütemezésének megfelelően.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nem tartja hatékonynak, hogy a kedvezményezettektől és a szerződéses felektől pénzügyi kimutatást kérjen, 5 000 000 EUR-t meghaladó vissza nem térítendő támogatások vagy szerződések esetén évente legalább egyszer információt kell tőlük kapnia a halmozott kiadásokról.

A második albekezdés alkalmazásában, a szerződések, a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások, valamint a hatáskör-átruházási megállapodások megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak.

Ez a bekezdés nem sértheti a második rész IV. címében rögzített különös rendelkezéseket.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kifizetések és a bizonylatok típusaival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

91. cikk

A kifizetések rendelkezésre álló forrásokra történő korlátozása

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő a rendelkezésre álló források keretein belül teljesíti.

5.   szakasz

A kiadási műveletek határidői

92. cikk

Határidők

(1)   A kifizetéseket az alábbi határidőkön belül kell teljesíteni:

a)

90 naptári napon belül olyan technikai szolgáltatásokra vagy fellépésekre kiterjedő hatáskör-átruházási megállapodások, szerződések, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok esetén, amelyek értékelése különösen összetett feladat, és amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

b)	60 naptári napon belül minden egyéb hatáskör-átruházási megállapodás, szerződés, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat esetén, amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

c)	30 naptári napon belül minden egyéb hatáskör-átruházási megállapodás, szerződés, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat esetén.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a fizetési határidőt, ha:

a)	a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes; vagy

b)	nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat;

Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő kiadás elszámolhatóságát, felfüggesztheti a fizetési határidőt annak érdekében, hogy meggyőződjön arról – akár helyszíni ellenőrzések alkalmazásával is–, hogy a kiadás ténylegesen elszámolhatók.

(3)   Az érintett hitelezőket írásban kell tájékoztatni e felfüggesztés indokairól.

(4)   Amennyiben a felfüggesztés meghaladja a két hónapot, a hitelező kérheti, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntsön a felfüggesztés folytatásáról.

(5)   A tagállamok esetét kivéve az (1) bekezdésben megállapított határidők lejártával a hitelező kamatra jogosult.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a fizetési határidőkkel és azon körülményekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, amelyek esetén a késedelmes fizetésben részesülő hitelezők késedelmi kamatra jogosultak, amelyet azon tételre kell elszámolni, amelyből a megfelelő kiadást elsősorban kifizették.

7.   FEJEZET

Informatikai rendszerek és e-kormányzat

93. cikk

A műveletek elektronikus irányítása

(1)   Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelésére számítógépes rendszereken keresztül kerül sor, úgy a dokumentumokat számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a műveletek elektronikus irányításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

94. cikk

Dokumentumtovábbítás

Az érintett intézmények és tagállamok előzetes megállapodására is figyelemmel, a közöttük történő dokumentumtovábbítás elektronikus úton is történhet.

95. cikk

e-kormányzat

(1)   Megosztott irányítás esetén a tagállamok és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcserét az ágazatspecifikus szabályokban leírtak szerint kell lebonyolítani. Ezek a szabályok biztosítják a költségvetés irányítása során összegyűjtött vagy egyéb módon kapott és továbbított adatok átjárhatóságát.

(2)   Az intézmények, a végrehajtó ügynökségek és a 208. cikkben említett szervek egységes szabványokat állapítanak meg és alkalmaznak a közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban részt vevő harmadik felekkel elektronikus úton folytatott információcsere vonatkozásában. A lehető legnagyobb mértékben egységes szabványokat dolgoznak ki és alkalmaznak a közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárások során benyújtott adatok benyújtására, tárolására és feldolgozására, és ebből a célból egységes „elektronikus adatcsereközpontot” alakítanak ki a pályázók, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők számára.

(3)   A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára az e-kormányzat végrehajtása terén tett előrelépésekről.

8.   FEJEZET

Igazgatási alapelvek

96. cikk

Jó igazgatás

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő késedelem nélkül tudomásra hozza bizonyítékok és/vagy dokumentumok benyújtásának szükségességét, azok formáját és megkívánt tartalmát, valamint adott esetben az odaítélési eljárás lezárásának tervezett menetrendjét.

(2)   Amennyiben a pályázó vagy az ajánlattevő nyilvánvaló eljárási hibája miatt a pályázó vagy az ajánlattevő elmulasztja a bizonyítékok benyújtását, vagy nem tesz nyilatkozatokat, az értékelő bizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – a megfelelően indokolt esetek kivételével – felkéri a pályázót vagy az ajánlattevőt a hiányzó információk rendelkezésre bocsátására vagy az igazoló dokumentumok tisztázására. Az ilyen információk vagy pontosítások nem járhatnak az ajánlat lényeges megváltozásával vagy a pályázati feltételek módosulásával.

97. cikk

Jogorvoslati eszközök feltüntetése

Amennyiben egy engedélyezésre jogosult tisztviselő eljárási intézkedése hátrányosan befolyásolja a pályázó vagy ajánlattevő, kedvezményezett vagy szerződő fél jogait, az intézkedés során jelezni kell az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati eszközöket.

Különösen a jogorvoslat jellegét, az annak tárgyában illetékes szervet vagy szerveket, valamint az annak gyakorlására megállapított határidőket kell jelezni.

9.   FEJEZET

A belső ellenőr

98. cikk

A belső ellenőr kinevezése

(1)   Valamennyi intézmény létrehoz egy belső ellenőri funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. Az intézmény által kinevezett belső ellenőr felel az előbbinek a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

(2)   Az EKSZ belső ellenőrzésének alkalmazásában az 56. cikk (2) bekezdésével összhangban közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők a továbbadott megbízás keretében végzendő pénzgazdálkodás vonatkozásában a Bizottság belső ellenőrének ellenőrzési hatásköre alá tartoznak.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el, a 213. cikkre figyelemmel.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a belső ellenőr kinevezésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

99. cikk

A belső ellenőr jogköre és feladatai

(1)   A belső ellenőr az irányítási és kontrollrendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad intézményének a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen:

a)	a belső irányítási rendszer alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységek szakpolitikák, programok és fellépések végrehajtása során mutatott teljesítményének az ezekhez kapcsolódó kockázatok figyelembevételével történő felméréséért;

b)	a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső kontroll- és ellenőrzési endszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

(2)   A belső ellenőr feladatait az intézmény minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan - ha szükséges, helyszíni - hozzáférést élvez, beleértve a tagállamokat és a harmadik országokat is.

A belső ellenőr tudomásul veszi az engedélyezésre jogosult tisztviselők éves jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

(3)   A belső ellenőr megállapításairól és ajánlásairól jelentést készít az intézménynek. Az intézmény biztosítja, hogy az ellenőrzés eredményeként megszületett ajánlásokra tekintettel intézkedések történjenek. A belső ellenőr továbbá éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az intézménynek, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ezen ajánlásokra tekintettel hozott intézkedéseket.

(4)   Az intézménynek a belső ellenőr elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére kell bocsátania, hogy azok bizalmasan felvehessék az ellenőrrel a kapcsolatot.

(5)   Az intézmény minden évben összefoglaló jelentést továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben bemutatja a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.

(6)   A belső ellenőr jelentései és megállapításai, valamint az intézmény jelentése csak azt követően tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a belső ellenőr hatásköreivel és feladataival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

100. cikk

A belső ellenőr függetlensége

(1)   A belső ellenőrre alkalmazandó különös szabályokat az intézmények állapítják meg oly módon, hogy feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantálnak a belső ellenőr számára, és megállapítják a belső ellenőr felelősségi körét.

Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, kizárólagos ellenőrzési jogkörét teljesen függetlenül gyakorolja, továbbá a személyzeti szabályzatban megállapítottak és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottak szerint vállal felelősséget.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a belső ellenőr függetlenségével és felelősségével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a belső ellenőr azon jogát, hogy keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságánál.

V.   CÍM

KÖZBESZERZÉS

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1.   szakasz

Hatály és az odaítélés alapelvei

101. cikk

A közbeszerzési szerződések fogalmának meghatározása

(1)   A közbeszerzési szerződések egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között, a 117. és a 190. cikk értelmében, visszterhesen, írásban megkötött szerződések, amelyeket az ár részben vagy egészben a költségvetésből történő kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházások elvégzése vagy szolgáltatások nyújtása céljából kötnek.

Ilyen szerződések tárgya lehet:

a)

ingatlan;

b)	árubeszerzés;

c)	építési beruházás;

d)	szolgáltatásnyújtás.

(2)   A keretszerződés egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több között létrejött megállapodás, amelynek célja egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan. A keretszerződésre e cím közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezései – a közzétételre vonatkozókat is beleértve – érvényesek.

(3)   A 106–109. cikk kivételével e cím nem alkalmazandó a vissza nem térítendő támogatásokra, valamint az EBB-vel vagy az Európai Beruházási Alappal megkötött, technikai segítségnyújtásra irányuló szerződésekre.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési szerződések meghatározásával és hatályával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a keretszerződéseket és az egyedi szerződéseket.

102. cikk

A közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó elvek

(1)   Minden, egészében vagy részben a költségvetés által finanszírozott közbeszerzési szerződésnek tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét.

(2)   Minden közbeszerzési szerződést a lehető legszélesebb körben kell pályáztatni, kivéve a 104. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett tárgyalásos eljárás alkalmazásakor.

Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy tényleges hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

2.   szakasz

Közzététel

103. cikk

A közbeszerzési szerződések közzététele

(1)   Az ajánlatkérő köteles a 118. vagy a 190. cikkben meghatározott értékhatárt túllépő valamennyi szerződést közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az ajánlati felhívásokat előzetesen közzé kell tenni, kivéve a 104. cikk (2) bekezdésében említett eseteket, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsiirányelv (17) IIB. mellékletében említett szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések esetében.

A szerződés odaítélése után egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben az akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, sértené a köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a tisztességes versenyt közöttük.

(2)   Azon szerződések meghirdetése, melyek értéke a 118. cikkben, illetve a 190. cikkben meghatározott küszöbérték alatt van, valamint a 2004/18/EK irányelv II B. mellékletében említett szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések meghirdetése megfelelő eszközök révén történik.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződések meghirdetésére és a hirdetmények közzétételére vonatkozó követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

3.   szakasz

Közbeszerzési eljárások

104. cikk

Közbeszerzési eljárások

(1)   A közbeszerzési eljárások a következő formák egyikét ölthetik:

a)	nyílt eljárás;

b)	meghívásos eljárás;

c)	versenypályázat;

d)	tárgyalásos eljárás;

e)	versenypárbeszéd.

Az érintett ajánlatkérők – amennyiben a közbeszerzési szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több intézmény, végrehajtó ügynökség vagy a 208., illetve a 209. cikkben említett szerv érdekelt, és amennyiben hatékonyságnövelés valósítható meg – a közbeszerzési eljárás intézményközi alapon történő lebonyolítására törekszenek.

Amennyiben egy intézmény és valamely tagállam egy vagy több ajánlatkérője közös fellépésének végrehajtásához közbeszerzési szerződésre vagy keretszerződésre van szükség, úgy az intézmény és az ajánlatkérők az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott egyes esetekben közösen is lebonyolíthatja a közbeszerzési eljárást.

Közös közbeszerzést EFTA-államokkal és az Unió tagjelölt országaival is lehet folytatni, amennyiben ezt a lehetőséget egy két- vagy többoldalú megállapodás kifejezetten előírja.

(2)   A 118. cikkben vagy a 190. cikkben előírt értékhatárt meghaladó szerződések esetében a tárgyalásos eljárás alkalmazása csak az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt esetekben engedélyezhető.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési eljárások típusaival, a közös közbeszerzési eljárásokkal, a kis értékű szerződésekkel, valamint a számla ellenében történő kifizetésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

105. cikk

A pályázati dokumentáció tartalma

A pályázati dokumentációban meg kell adni a szerződés tárgyának teljes, világos és pontos leírását, valamint a szerződésre vonatkozó kizárási, kiválasztási és odaítélési szempontokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pályázati dokumentációk tartalmával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az ár és a műszaki leírások felülvizsgálatának lehetőségét és feltételeit.

106. cikk

A közbeszerzési eljárásokon való részvételre alkalmazandó kizárási kritériumok

(1)   A részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásban való részvételből ki kell zárni, amennyiben:

a)

csődbe mentek, felszámolási eljárás alatt állnak, működésüket bíróság felügyeli, egyezséget kötöttek a hitelezőkkel, felfüggesztették üzleti tevékenységüket vagy ilyen ügyekkel kapcsolatos eljárás alanyai, vagy a tagállami jogszabályok szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

b)	velük vagy a felettük képviseleti, döntéshozatali vagy kontroll jogkörrel rendelkező személyekkel szemben valamely tagállam illetékes hatósága res iudicata hatályú ítéletet hozott szakmai kötelességszegéssel kapcsolatos bűncselekmény miatt;

c)	súlyos szakmai kötelezettségszegést követtek el, amelyet az ajánlatkérő bármely, általa igazolhatónak tekintett módon megállapíthat, ideértve az EBB és a nemzetközi szervezetek határozatait is;

d)	nem teljesítették a társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az ajánlatkérő országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell;

e)	csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység miatt res iudicata hatályú ítélet született velük vagy a felettük képviseleti, döntéshozatali vagy kontroll jogkörrel rendelkező személyekkel szemben;

f)	a 109. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatási szankció hatálya alá tartoznak.

Az első albekezdés a)–d) pontja nem vonatkozik áruk különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében történő beszerzésére.

Az első albekezdés b) és e) pontja nem alkalmazandó, amennyiben a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő bizonyítani tudja, hogy megfelelő intézkedéseket fogadtak el a felette képviseleti, döntéshozatali vagy kontroll jogkörrel rendelkező azon személyekkel szemben, akik az első albekezdés b), illetve e) pontjában említett ítélet tárgyát képezik.

(2)   Tárgyalásos eljárás esetén, amennyiben műszaki, művészeti vagy kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy bizonyos gazdasági szereplőnek ítélhető oda, az intézmény dönthet úgy, hogy nem zárja ki az érintett gazdasági szereplőt az (1) bekezdés első albekezdésének a), c) és d) pontjában felsorolt okok alapján, amennyiben ez elengedhetetlen az intézmény folyamatos működésének biztosításához. Ilyen esetekben az intézménynek kellően meg kell indokolnia döntését.

(3)   A részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek tanúsítaniuk kell, hogy nincsenek az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem. Az ajánlatkérő azonban nagyon kis értékű szerződések esetében eltekinthet ezen tanúsítvány megkövetelésétől.

Az (1) bekezdés megfelelő alkalmazása érdekében a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő az ajánlatkérő kérésére köteles a következőkre:

a)

amennyiben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő jogi személy, tájékoztatást ad a jogi személy tulajdoni helyzetéről, illetve irányításáról, kontrolljárólés a képviseleti jog ellátásáról, valamint tanúsítja, hogy az e kérdésekben érintett személyek nincsenek az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem;

b)	ha alvállalkozó bevonását tervezik, tanúsítja, hogy az alvállalkozó nincsen az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan:

a)	az ajánlattételi eljárásban való részvételre alkalmazandó kizárási kritériumok, beleértve a kizárásra okot adó jogellenes tevékenységeket;

b)	milyen bizonyítékok tekinthetők megfelelőnek annak alátámasztására, hogy nem áll fenn kizárási helyzet;

c)	a kizárás időtartama. A kizárás nem haladhatja meg a 10 évet.

107. cikk

Az odaítélésre alkalmazandó kizárási kritériumok

(1)   A szerződések nem ítélhetők oda olyan részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek, akik az erre a szerződésre vonatkozó közbeszerzési eljárás során:

a)	összeférhetetlennek minősülnek;

b)	az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt információ tekintetében megtévesztő információt szolgáltattak, vagy nem szolgáltattak információt;

c)	a közbeszerzési eljárásból való kizárás 106. cikk (1) bekezdésében említett helyzetei egyikében vannak.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó kizárási kritériumokkal, valamint az azzal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, hogy milyen bizonyítékok tekinthetők megfelelőnek annak alátámasztására, hogy a kizárás helyzete nem áll fenn. Továbbá, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kizárás időtartamára vonatkozóan.

108. cikk

A kizárások központi adatbázisa

(1)   A Bizottság központi kizárási adatbázist hoz létre és működtet. Ez a 106. cikkben, valamint a 109. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek egyikében lévő részvételre jelentkezők és ajánlattevők részletes adatait tartalmazza. Az adatbázis az intézmények, a végrehajtó hivatalok és a 208. cikkben említett szervek közös adatbázisa. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot évente tájékoztatják az adatbázisba bevitt új esetek és összes eset számáról.

(2)   A tagállamok és harmadik országok hatóságai, valamint az 58. és 61. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásában részt vevő, az (1) bekezdésben említettektől különböző szervek információt szolgáltatnak az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára azokról a részvételre jelentkezőkről és ajánlattevőkről, akikre a 106. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában meghatározott helyzetek egyike fennáll, amennyiben a gazdasági szereplő magatartása sértette az Unió pénzügyi érdekeit. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi ezt az információt, és felkéri a számvitelért felelős tisztviselőt az információ adatbázisban való rögzítésére.

Az első albekezdésben említett hatóságok és szervek hozzáférnek az adatbázisban tárolt információhoz, és azt adott esetben saját felelősségükre figyelembe vehetik a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó szerződések odaítélése során.

(3)   Az EKB, az EBB és az Európai Beruházási Alap saját forrásaik védelme érdekében hozzáférnek az adatbázisban tárolt információhoz, és azt adott esetben saját felelősségükre figyelembe vehetik a szerződések közbeszerzési szabályaikkal összhangban történő odaítélése során.

Ezek az intézmények információt szolgáltatnak a Bizottság számára azokról a részvételre jelentkezőkről és ajánlattevőkről, akikre a 106. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában meghatározott helyzetek egyike vonatkozik, amennyiben a gazdasági szereplő magatartása sértette az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kizárások központi adatbázisával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértveaz adatbázisok működésére vonatkozó szabványosított eljárások és műszaki előírások meghatározását is.

(5)   Harmadik országok hatóságainak hozzáférése csak a 45/2001/EK rendelet 9. cikkében meghatározott szabályok teljesülése és az eseti alapon történő értékelés után engedélyezhető.

109. cikk

Közigazgatási és pénzügyi szankciók

(1)   Az ajánlatkérő közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciókat szabhat ki:

a)	szerződő felekre, részvételre jelentkezőkre vagy ajánlattevőkre, a 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben;

b)	azon szerződő felekre, akikről megállapították, hogy a költségvetés által finanszírozott szerződés szerinti kötelezettségeiket súlyosan megsértették.

Az ajánlatkérőnek azonban először minden esetben lehetőséget kell adnia az érintett személynek arra, hogy észrevételeit ismertesse.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szankcióknak arányban kell állniuk a szerződés fontosságával és a kötelezettségszegés súlyosságával, továbbá a következőkből állhatnak:

a)	az érintett részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy szerződő fél kizárása legfeljebb tízéves időtartamra a költségvetés által finanszírozott szerződésekből és vissza nem térítendő támogatásokból; és/vagy

b)	a legfeljebb a szóban forgó szerződés értékéig terjedő pénzügyi szankció megfizettetése a részvételre jelentkezővel, ajánlattevővel vagy szerződő féllel.

(3)   Az uniós pénzügyi érdekek védelmének erősítése érdekében az arányosság elvével összhangban az intézmények határozhatnak úgy, hogy nyilvánosságra hozzák az (1) bekezdésben említett, közigazgatási vagy pénzügyi szankciók kiszabásáról szóló határozataikat, miután az (1) bekezdés szerinti eljárás teljes mértékben megvalósult.

Az első albekezdésben említett, közigazgatási vagy pénzügyi szankciók kiszabásáról szóló határozataik nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatnak különösen figyelembe kell vennie a kötelezettségszegés súlyosságát, beleértve annak hatását az Unió pénzügyi érdekeire és a róla kialakult képre, a kötelezettségszegés óta eltelt időt, a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődő voltát, az érintett szervezet szándékosságát vagy gondatlansága mértékét, valamint az érintett szervezet által a helyzet orvoslására tett intézkedéseket.

A nyilvánosságra hozatalról szóló határozatot bele kell foglalni a közigazgatási vagy pénzügyi szankciókat kiszabó határozatba, és kifejezetten elő kell írnia a szankciókat kiszabó határozat vagy annak összefoglalója nyilvánosságra hozatalát az intézmény honlapján.

Az elrettentő hatás biztosítása érdekében a közzétett összefoglalónak tartalmaznia kell a kötelezettségszegésért felelős személy nevét, a kötelezettségszegés rövid leírását, az érintett programot és a kizárás időtartamát és/vagy a pénzügyi szankciók összegét.

A határozatot a határozat elleni jogorvoslati lehetőségek kimerülése vagy a jogorvoslat határidejének lejárta után kell nyilvánosságra hozni, és annak a kizárási időszak végéig vagy a pénzügyi szankciók kifizetését követő 6 hónapig kell a honlapon maradnia, amennyiben e szankciók kiszabása volt az egyedüli intézkedés.

Ha természetes személyek is érintettek, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó határozatot a magánélethez való jog és a 45/2001/EK rendeletben előírt jogok kellő figyelembevételével kell meghozni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az olyan ajánlattevők és részvételre jelentkezők esetében alkalmazandó különböző közigazgatási és pénzügyi szankciókkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, akik hamis nyilatkozatot tettek, súlyos hibát vagy szabálytalanságot követtek el, csaltak vagy súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket.

110. cikk

A szerződések odaítélési szempontjai

(1)   A szerződések odaítélése a pályázat tartalmára alkalmazandó odaítélési szempontok alapján történik, a 106. és a 107. cikk, valamint a 109. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján ki nem zárt gazdasági szereplők alkalmasságának – az ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban található kiválasztási szempontokkal összhangban történő – vizsgálatát követően.

(2)   A szerződéseket a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiválasztási és odaítélési feltételekre vonatkozóan. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon arra vonatkozóan, hogy mely dokumentumok igazolják a gazdasági és pénzügyi alkalmasságot, és mi igazolja a műszaki és szakmai hozzáértést, valamint az elektronikus árveréssel és a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

111. cikk

Az ajánlatok benyújtása

(1)   Az ajánlattételre vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy az ajánlatok tartalma azok egyidejűleg történő kibontásáig titkos maradjon.

(2)   A Bizottság megfelelő eszközökkel és a 95. cikk alkalmazásával biztosítja, hogy az ajánlattevők az ajánlat tartalmát és az alátámasztó bizonylatokat elektronikus formátumban is benyújthassák („e-közbeszerzés”).

A Bizottság 2014. október 28-ig, majd azt követően rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelkezés végrehajtásának menetéről.

(3)   Az ajánlatkérő – amennyiben az célszerű és arányos – biztosíték előzetes nyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy nem vonják vissza ajánlatukat.

(4)   A 104. cikk (3) bekezdésében említett kis értékű szerződések kivételével, a részvételi jelentkezéseket és az ajánlatokat egy e célra kinevezett felbontóbizottság bontja fel. A bizottság által a megállapított feltételeket nem kielégítőnek nyilvánított ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket el kell utasítani.

(5)   A felbontóbizottság által a megállapított feltételeket kielégítőnek nyilvánított valamennyi részvételi jelentkezést vagy ajánlatot értékelni kell az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban megállapított szempontok alapján, annak érdekében, hogy a bizottság a szerződés odaítélésére vagy elektronikus árverés tartására vonatkozó javaslatot tegyen az ajánlatkérőnek.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az ajánlatok benyújtásával, továbbá az ajánlatok és a részvételi jelentkezés beérkezésére és az ajánlati dokumentációhoz való hozzáférésre vonatkozó időtartam, valamint a sürgős esetekben alkalmazandó határidők meghatározásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kommunikáció különböző módjaira, valamint az ajánlati biztosíték lehetőségével, az ajánlatok felbontásával, a részvételi jelentkezésekkel és az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelésével foglalkozó bizottsággal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

112. cikk

Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság alapelve

(1)   A közbeszerzési eljárás időtartama alatt minden, az ajánlatkérő és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők közötti kapcsolattartásnak eleget kell tennie az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot biztosító feltételeknek. A kapcsolattartás nem vezethet a szerződés feltételeinek vagy az eredeti ajánlat feltételeinek módosításához.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása keretében milyen szerződéseket köthetnek az ajánlatkérők és az ajánlattevők, melyek az értékelésekről szóló írásos jegyzőkönyvekre vonatkozó alapkövetelmények, és az ajánlatkérő által hozott határozat minimális részletei.

113. cikk

Döntés az odaítélésről

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban és a közbeszerzési szabályokban előzetesen megállapított kiválasztási és odaítélési szempontokkal összhangban eldönti, hogy kinek ítélik oda a szerződést.

(2)   Az ajánlatkérő minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, akinek a részvételi jelentkezését vagy ajánlatát elutasították, tájékoztat az elutasítás indokairól, valamint a 118. cikk (2) bekezdésében említett várakozási időszak időtartamáról. Az ajánlatkérő a kizárási és kiválasztási szempontoknak megfelelő, és a tájékoztatást írásban kérő ajánlattevőket tájékoztatja a sikeres ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről.

Egyes részleteket azonban nem szükséges közölni, amennyiben e közlés akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a vállalkozások közötti tisztességes versenyt.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntéssel, valamint a szerződés aláírásával és végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

114. cikk

A közbeszerzési eljárás törlése

Az ajánlatkérő a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti a közbeszerzési eljárást anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.

A határozatot indokolni kell, és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési eljárás törlésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4.   szakasz

Biztosítékok és korrekciós intézkedések

115. cikk

Biztosítékok

Amennyiben az egyedi esetekben és kockázatelemzés alapján célszerű és arányos, az ajánlatkérő – kis értékű szerződések kivételével – előzetes biztosítéknyújtásra kötelezheti a szerződő feleket annak érdekében, hogy:

a)	biztosítsa a szerződés teljes körű teljesítését, vagy

b)	korlátozza az előfinanszírozás kifizetésével járó pénzügyi kockázatokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződő felektől megkövetelt biztosítékokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve a kockázatelemzés feltételeit.

116. cikk

Hibák, szabálytalanságok és csalás az eljárás során

(1)   Amennyiben bebizonyosodik, hogy a közbeszerzési eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő felfüggeszti az eljárást, és meghozhatja az általa szükségesnek ítélt bármilyen intézkedést, beleértve az eljárás törlését is.

Amennyiben a szerződés odaítélését követően a közbeszerzési eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő – az eljárás elért szakaszának függvényében – eltekinthet a szerződés megkötésétől, felfüggesztheti a teljesítését vagy – adott esetben – felmondhatja azt.

Amennyiben ezek a hibák, szabálytalanságok vagy ez a csalás a szerződő félnek tulajdonítható, úgy az ajánlatkérő a fentieken kívül – a hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságával arányosan – elutasíthatja a kifizetést, visszafizettetheti a már kifizetett összegeket, vagy felmondhatja az adott szerződő féllel kötött valamennyi szerződést.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződések hibák, szabálytalanságok vagy csalás miatti felfüggesztésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   FEJEZET

Az intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

117. cikk

Az ajánlatkérő

(1)   A saját felelősségre kötött szerződések esetében az intézményeket kell ajánlatkérőnek tekinteni. Az intézmények a 65. cikkel összhangban átruházzák az ajánlatkérői feladat gyakorlásához szükséges hatáskört.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az ajánlatkérő szerepének átruházásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, beleértve az értékhatárok kiszámításához szükséges megfelelő szintek meghatározását.

118. cikk

Alkalmazandó értékhatárok

(1)   A 2004/18/EK irányelv – a második rész IV. címére is figyelemmel – megállapítja azt az értékhatárt, amely meghatározza:

a)	a 103. cikkben említett közzétételre vonatkozó intézkedéseket;

b)	a 104. cikk (1) bekezdésében említett eljárások kiválasztását;

c)	az alkalmazandó határidőket.

(2)   Az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban rögzített kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alkalmazandó értékhatárokkal, a külön szerződésekkel és többtételes szerződésekkel, egyes szerződések értékének meghatározásával, valamint a szerződés aláírását megelőző várakozási időszakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

119. cikk

Az ajánlattételi eljárásban való részvétel szabályai

(1)   A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel áll nyitva minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy számára, és minden olyan harmadik országból származó természetes és jogi személy számára, amely ország külön megállapodással rendelkezik az Unióval a közbeszerzés területén, az abban a megállapodásban megállapított feltételek mellett.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítására a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződéskötéshez szükséges bizonyítékok beadására vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.

(2)   Az OLAF gyakorolja az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (18) által a Bizottságra ruházott azon hatáskört, amelynek értelmében helyszíni vizsgálatokat és vizsgálatokat végez a tagállamokban, a hatályban lévő együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásoknak megfelelően harmadik országokban, valamint nemzetközi szervezetek irodáiban.

120. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

Amennyiben a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött, a kormányzati beszerzésekről szóló többoldalú megállapodás alkalmazandó, úgy a szerződések nyitva állnak azon államok állampolgárai számára is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, az abban megállapított feltételek mellett.

VI.   CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1.   FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és fajtái

121. cikk

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre

(1)   A vissza nem térítendő támogatások a költségvetésből nem visszterhesen juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások, a következők bármelyikének finanszírozására:

a)	valamely uniós szakpolitikai célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység;

b)	általános uniós érdeket szolgáló vagy valamely uniós szakpolitika részét képző vagy azt támogató célkitűzés érdekében tevékenykedő szervezet működése (a továbbiakban: vissza nem térítendő működési támogatások).

A vissza nem térítendő támogatásokat írásos megállapodásba vagy a vissza nem térítendő támogatásra sikeresen pályázónak címzett bizottsági határozatba kell foglalni.

A Bizottság a kedvezményezettekkel folytatandó kommunikáció céljára biztonságos elektronikus rendszereket hozhat létre.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások alkalmazási körének részletes meghatározására, valamint annak eldöntésére szolgáló szabályokra vonatkozóan, hogy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokat kell-e alkalmazni. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elektronikus információcserére szolgáló rendszer részleteire vonatkozóan, beleértve azon feltételeket, amelyek alapján az ilyen rendszerek felhasználásával benyújtott dokumentumokat – beleértve a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat – eredetinek tekintik és aláírják, valamint a partnerségi keretszerződések felhasználására vonatkozóan.

(2)   E cím értelmében nem minősülnek vissza nem térítendő támogatásnak a következők:

a)	az intézmények tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadások, valamint az Európai Iskoláknak nyújtott hozzájárulások;

b)	a 101. cikkben említett közbeszerzési szerződések, a makroszintű pénzügyi támogatásként fizetett segélyek, és költségvetési támogatás;

c)	a pénzügyi eszközök, valamint részvénytulajdonok vagy tőkerészesedések nemzetközi pénzügyi intézményekben, például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) vagy olyan szakosított uniós szervekben, mint az Európai Beruházási Alap;

d)	az Unió által olyan szerveknek fizetett tagdíjak formájában nyújtott hozzájárulások, amelyekben az Unió tagsággal rendelkezik;

e)

azon kiadások, amelyeket az 58., 59. és 60. cikk értelmében megosztott irányítás és közvetett irányítás keretében teljesítettek, hacsak erről másképpen nem rendelkeznek az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megbízott szervezetek vagy személyek költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok, vagy a hatáskör-átruházási megállapodások;

f)	a 62. cikkben említett végrehajtó ügynökségeknek az egyes ügynökségeket létrehozó aktusok alapján teljesített hozzájárulások;

g)	a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (19) 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett halászati termékek piacával kapcsolatos kiadások;

h)	az intézmények által meghívott vagy megbízott személyek utazási és tartózkodási költségeinek visszafizetése, vagy adott esetben a nekik fizetett valamennyi költségtérítés;

i)	a versenyeken adott pénzdíjak, amelyekre az e rendelet első részének VII. címe alkalmazandó.

(3)   A kamattámogatások és a garanciadíj-támogatások vissza nem térítendő támogatásnak minősülnek, amennyiben egyazon intézkedésen belül nem ötvözik őket az Első rész VIII. címében említett pénzügyi eszközökkel.

Az ilyen támogatások e cím hatálya alá tartoznak, az alábbiak kivételével:

a)	a 125. cikk (3) bekezdésében meghatározott társfinanszírozási elv;

b)	a 125. cikk (4) bekezdésében meghatározott nonprofit elv;

c)	azon intézkedések esetében, amelyek célja a kedvezményezett pénzügyi helyzetének megerősítése vagy jövedelemtermelés, a kérelmezőnek a 132. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi képességére vonatkozó értékelés.

(4)   Minden intézmény vissza nem térítendő támogatásban részesítheti a tájékoztatási tevékenységeket, amennyiben kellően indokolt esetben a közbeszerzési eljárások alkalmazása nem megfelelő.

122. cikk

Kedvezményezettek

(1)   Amennyiben több jogalany is megfelel a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó feltételeknek, és együttesen egy jogalanyt alkotnak, ez a jogalany lehet az egyetlen kedvezményezett, többek között abban az esetben is, ha kifejezetten a vissza nem térítendő támogatás által finanszírozandó tevékenység végrehajtására hozzák létre.

(2)   E cím alkalmazásában a következő szervezetek minősülnek a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezeteknek:

a)	az (1) bekezdés értelmében a kedvezményezettet alkotó jogalanyok;

b)

az elszámolhatósági feltételeknek megfelelő jogalanyok, amelyek a 131. cikk (4) bekezdésében említett helyzetek egyikébe sem tartoznak, és amelyek – különösen jogi vagy tőke- – kapcsolatban állnak a kedvezményezettel, amely kapcsolat nem az adott tevékenységre korlátozódik, illetve nem kizárólag az adott tevékenység végrehajtása céljából jött létre.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok minimális tartalmára vonatkozóan – különösen abban az esetben, amikor a vissza nem térítendő támogatást több szervezetnek ítélik oda –, valamint a koordinátor és a többi kedvezményezett esetleges speciális kötelezettségeire, az alkalmazandó felelősségi rendszerre és a kedvezményezettek hozzáadásának vagy eltávolításának feltételeire vonatkozóan.

123. cikk

A vissza nem térítendő támogatások fajtái

(1)   A vissza nem térítendő támogatásoknak az alábbi fajtái lehetnek:

a)	a 126. cikkben említett, ténylegesen felmerülő, elszámolható költségek meghatározott arányának visszatérítése;

b)	egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c)	egyösszegű átalányok;

d)	átalányfinanszírozás;

e)	az a)–d) pontokban említettek kombinációja.

(2)   A vissza nem térítendő támogatás megfelelő fajtájának meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe kell venni a lehetséges kedvezményezettek érdekeit és a számviteli módszereket.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások különböző fajtáira vonatkozóan, beleértve a kis értékű vissza nem térítendő támogatásokat is.

124. cikk

Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás

(1)   Az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás használatát bizottsági rendeletben kell engedélyezni, biztosítva a kedvezményezettekkel az ugyanolyan intézkedések vagy munkaprogramok tekintetében való egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását.

Ha a vissza nem térítendő támogatás maximális összege nem haladja meg egy kis értékű vissza nem térítendő támogatás összegét, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megadhatja az engedélyt.

(2)   Az engedélyt legalább a következőknek kell alátámasztaniuk:

a)	az ilyen finanszírozási formák megfelelőségének indokolása, tekintettel a támogatott intézkedések vagy munkaprogramok jellegére, valamint a szabálytalanságok és csalások kockázatára és a kontroll költségére;

b)	az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás által fedezett költségek vagy költségkategóriák azonosítása az alkalmazandó uniós szabályok szerint el nem számolható költségek kizárásával;

c)

az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszerek, valamint azon feltételek leírása, amelyek ésszerű módon biztosítják a nonprofit és társfinanszírozási szabályoknak való megfelelést, valamint a költségek kettős finanszírozásának elkerülését. Ezek a módszerek a következőkön alapulnak: i. statisztikai adatok alapján vagy más objektív módon; or ii. kedvezményezettenkénti megközelítés, a kedvezményezett tanúsított vagy ellenőrizhető korábbi adataira vagy szokásos költség-elszámolási gyakorlataira való hivatkozással.

(3)   A kedvezményezett által alkalmazott szokásos költség-elszámolási gyakorlatok használatának engedélyezésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetesen vagy az utólagos kontrollokra vonatkozó megfelelő stratégia alkalmazásával értékelheti, hogy ezek a gyakorlatok megfelelnek-e a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.

Ha előzetesen kerül megállapításra, hogy a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás e gyakorlatok alkalmazásával meghatározott összegét utólagos kontrollok során nem lehet vitatni.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor határozhat úgy, hogy a kedvezményezett által alkalmazott szokásos költség-elszámolási gyakorlatok megfelelnek a (2) bekezdésben említett feltételeknek, ha azokat a nemzeti hatóságok elfogadják hasonló finanszírozási rendszerekben.

(4)   A vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás – az intézkedés teljes, közvetlen elszámolható költségének 7 %-áig – engedélyezheti vagy előírhatja a kedvezményezett közvetett költségeinek átalánydíjas formájú finanszírozását, kivéve ha a kedvezményezett a költségvetésből finanszírozott, vissza nem térítendő működési támogatásban részesül. A 7 %-os felső határ a Bizottság indokolt döntése alapján túlléphető.

(5)   A fizetésben nem részesülő kkv-tulajdonosok és egyéb természetes személyek bizottsági határozat útján meghatározott egységköltségek alapján elszámolhatónak nyilváníthatják az egy fellépéssel összefüggésben vagy munkaprogram keretében elvégzett munkával kapcsolatban felmerült személyi költségeket.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az egyösszegű átalányokkal, egységköltségekkel és átalányfinanszírozással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

2.   FEJEZET

Elvek

125. cikk

A vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános elvek

(1)   A vissza nem térítendő támogatásokra az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elve vonatkozik.

(2)   A 130. cikk sérelme nélkül, a vissza nem térítendő támogatások nem lehetnek halmozottak és nem ítélhetők oda visszamenőlegesen.

(3)   A vissza nem térítendő támogatásoknak – a második rész IV. címében rögzített szabályok sérelme nélkül – társfinanszírozást kell tartalmazniuk.

Kivéve ha e rendelet másképpen rendelkezik, az európai szintű politikai pártokra irányadó előírások és finanszírozásuk szabálya tekintetében az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) az irányadó.

(4)   A vissza nem térítendő támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett fellépése vagy munkaprogramja keretében („nonprofit elv”).

Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a)

olyan fellépések, amelyek célja valamely kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése, vagy olyan fellépések, amelyek az uniós finanszírozásnak a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban foglalt időszaka utáni folytonosságuk biztosítása érdekében bevételt képeznek;

b)	természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási vagy képzési ösztöndíjak.

c)	a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például munkanélkülieknek és/vagy menekülteknek fizetett egyéb közvetlen támogatás;

d)	átalányokon és/vagy egyösszegű átalányokon és/vagy egységköltségen alapuló vissza nem térítendő támogatások, amennyiben megfelelnek a 124. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

e)	kis értékű vissza nem térítendő támogatások.

Nyereség keletkezésekor a Bizottság jogosult visszafizettetni a nyereségnek azt a részét, amely megfelel a kedvezményezettnél a fellépés vagy a munkaprogram végrehajtása során ténylegesen felmerülő elszámolható költségekhez való uniós hozzájárulásnak.

(5)   E cím alkalmazásában a profit a kedvezményezettnél felmerülő elszámolható költségeket meghaladó többletbevétel az egyenlegkifizetés iránti kérelem benyújtásának időpontjában.

Az első albekezdésben említett bevételek a fellépés vagy a munkaprogram által generált bevételre, valamint az adományozók által kifejezetten a elszámolható költségek finanszírozásához rendelt pénzügyi hozzájárulásra korlátozódnak.

Vissza nem térítendő működési támogatás esetén a tartalékok létrehozására szánt összegeket nem veszik figyelembe a nonprofit elvnek való megfelelés ellenőrzése céljából.

(6)   Ha egy uniós szintű politikai párt a pénzügyi év végén, amelyben vissza nem térítendő működési támogatásban részesült, bevételi többletet ér el, a (4) bekezdésben foglalt nonprofit elvtől eltérően a bevételi többlet egy része az adott éves összes bevétel 25 %-áig átvihető a következő évre azzal a feltétellel, hogy e következő év első negyedének vége előtt felhasználásra kerül.

A nonprofit elvnek való megfelelés ellenőrzése alkalmazásában az uniós szintű politikai párt éves működése során felhalmozódott, a kedvezményezettet terhelő elszámolható költség 15 %-át meghaladó saját forrásokat, különösen az adományokat és tagsági díjakat nem veszik figyelembe.

Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha az uniós szintű politikai párt pénzügyi tartalékai meghaladják átlagos éves bevételének 100 %-át.

(7)   Technikai segítségnyújtás céljára pályázati felhívás nélkül lehet vissza nem térítendő támogatást odaítélni az EBB és az Európai Beruházási Alap számára. Ilyen esetekben a 131. cikk (2)–(5) bekezdése és a 132. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően a vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános elveket – beleértve a nonprofit elvet és a társfinanszírozás elvét – kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. Továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a technikai segítségnyújtás meghatározására vonatkozóan.

126. cikk

Elszámolható költségek

(1)   A vissza nem térítendő támogatások összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek becsült összege alapján megállapított, abszolút értékben kifejezett felső korlátot.

A vissza nem térítendő támogatások nem léphetik túl az elszámolható költségek összegét.

(2)   Elszámolható költségek a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjének azon ténylegesen felmerült költségei, amelyek megfelelnek valamennyi alábbi kritériumnak:

a)	az intézkedés vagy a munkaprogram időtartama alatt merültek fel, a végleges jelentésekhez és az ellenőrzési igazolásokhoz kapcsolódó költségek kivételével;

b)	szerepelnek a fellépés vagy munkaprogram becsült átfogó költségvetésében;

c)	szükségesek a vissza nem térítendő támogatás tárgyát képező fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához;

d)	azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz szerepelnek a kedvezményezett számviteli nyilvántartásaiban, és a kedvezményezett székhelye szerinti ország alkalmazandó számviteli standardjaival, valamint a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatával összhangban kerültek meghatározásra;

e)	megfelelnek az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási szabályoknak;

f)	ésszerűek, indokoltak és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különösen a gazdaságosság és hatékonyság tekintetében.

(3)   A pályázati felhívások meghatározzák azokat a költségkategóriákat, amelyek uniós finanszírozásra jogosultnak minősülnek.

Az alap-jogiaktus sérelme nélkül és a (2) bekezdést kiegészítendő, a következő költségkategóriákra az alábbi elszámolhatóságáti feltételek vonatkoznak, amennyiben a pályázati felhívás értelmében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szerint ezek a költségkategóriák támogathatóak:

a)	a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje által benyújtott előfinanszírozási garanciához kapcsolódó költségek, amennyiben a garanciákat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 134. cikk (1) bekezdése értelmében megköveteli;

b)	a finanszírozási kérelmek támogatása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megkövetelt külső ellenőrzéshez kapcsolódó költségek;

c)

hozzáadottérték-adó (héa), amennyiben a héa-ra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem lehet visszaigényelni, és azt a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (21) 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizeti meg;

d)	értékcsökkenési költségek, feltéve, hogy a kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek;

e)	a nemzeti közigazgatások személyzetének bérköltségei oly mértékben, amennyiben azon tevékenységgel kapcsolatosak, amelyeket a vonatkozó hatóság nem végezne el, ha az érintett projektre nem vállaltak volna kötelezettséget.

(4)   A 122. cikkben meghatározottak szerint a kedvezményezettekhez kapcsolódó szervezetek esetében felmerült költségeket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a pályázati felhívás értelmében elszámolhatónak minősítheti. Ez esetben az alábbi együttes feltételek alkalmazandók:

a)	a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagya vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat meghatározza az érintett jogalanyokat;

b)

az érintett jogalanyok megfelelnek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy támogatásról szóló határozat értelmében a költségek elszámolhatóságáta, valamint a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által gyakorolt vizsgálati és ellenőrzési jog tekintetében a kedvezményezettre alkalmazandó szabályoknak.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az elszámolható költségekkel kapcsolatos további előírásokra vonatkozóan.

127. cikk

Természetben történő társfinanszírozás

(1)   A vissza nem térítendő támogatás következtében keletkezett nyereség kiszámításakor a természetben nyújtott hozzájárulás formájában történő társfinanszírozást nem kell figyelembe venni.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhat természetben történő hozzájárulást társfinanszírozásként, amennyiben ezt szükségesnek és megfelelőnek tartja. Amennyiben a természetben történő társfinanszírozást kis értékű vissza nem térítendő támogatások kiegészítésére ajánlják fel és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek elutasításáról határozott, meg kell indokolnia, hogy az miért nem szükséges vagy megfelelő.

Az ilyen hozzájárulások nem haladhatják meg

a)	vagy a harmadik feleknél ténylegesen felmerült és számviteli bizonylatokkal kellően alátámasztott költségeket;

b)	vagy ilyen dokumentumok hiányában az érintett piacon általánosan elfogadott költségeknek megfelelő költségeket.

A természetben történő hozzájárulásokat külön kell feltüntetni a becsült költségvetésben, a fellépésre elkülönített források teljes összegének tükrözése érdekében. Az egységértéküket az ideiglenes költségvetésben értékelik és a későbbiekben nem változtatható.

A természetben történő hozzájárulásoknak meg kell felelniük a nemzeti adózási és társadalombiztosítási szabályoknak.

128. cikk

Átláthatóság

(1)   A vissza nem térítendő támogatásokat a végrehajtása előtt közzéteendő munkaprogram keretében kell nyújtani.

E munkaprogramot pályázati felhívások közzététele útján kell megvalósítani, kivéve a megfelelően indokolt, kivételesen sürgős eseteket, vagy azon eseteket, amikor a kedvezményezett vagy a fellépés jellemzői nem hagynak más választási lehetőséget egy adott fellépésre, vagy amikor a kedvezményezettet az alap-jogiaktus meghatározza.

Az első albekezdés nem vonatkozik a válságkezelési segélyre, a polgári védelmi műveletekre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre.

(2)   A pályázati felhívások meghatározzák az időpontot, ameddig az összes pályázót tájékoztatni kell a pályázatuk értékelésének eredményéről és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásának vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokról való értesítéseknek tervezett időpontjáról.

Ezeket az időpontokat az alábbi időszakok alapján kell meghatározni:

a)	valamennyi pályázónak a pályázata értékelésének eredményéről történő tájékoztatására, a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb hat hónap;

b)	a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások pályázókkal történő aláírására vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokról való értesítésükre, a pályázók arról való tájékoztatásának időpontjától kezdődően legfeljebb három hónap, hogy sikeresek lettek.

Ezek az időszakok az alap-jogiaktus által a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) összhangban esetlegesen megkövetelt különleges eljárásoknak való megfelelés biztosításához szükséges idő figyelembevétele érdekében kiigazíthatók, és kivételes, kellően indokolt esetekben meghosszabbíthatók, különösen összetett fellépések, a pályázatok nagy száma és a pályázóknak tulajdonítható késedelmek esetén.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő éves jelentésében beszámol arról, hogy átlagosan mennyi idő szükséges a pályázók tájékoztatásához, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásához vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokról való értesítéshez. Amennyiben a második albekezdésben említett időszakokat túllépik, a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő erre magyarázatot ad, és – amennyiben a harmadik albekezdés értelmében a késedelem nem kellően indokolt – javaslatot tesz javító intézkedésekre.

(3)   A pénzügyi év során odaítélt minden vissza nem térítendő támogatást évente közzé kell tenni, a 35. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban.

4.   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a munkaprogrammal, a pályázati felhívások tartalmával, a pályázati felhívások alóli kivételekkel, a pályázók tájékoztatásával, valamint az utólagos közzététellel kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan.

129. cikk

A támogatások kumulálásának tilalma

(1)   Valamely tevékenységre bármely kedvezményezett számára a költségvetésből csak egy vissza nem térítendő támogatás ítélhető oda, kivéve, ha a vonatkozó alap-jogiaktus ettől eltérően rendelkezik.

Egy kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy vissza nem térítendő működési támogatás ítélhető oda.

A pályázó haladéktalanul tájékoztatja az engedélyezésre jogosult tisztviselőt az egyazon fellépéshez vagy munkaprogramhoz kapcsolódó több pályázatról és többszörös vissza nem térítendő támogatásról.

A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások kumulálása tilalmának elvével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

130. cikk

A visszaható hatály tilalmának elve

(1)   Már megkezdett tevékenységre csak abban az esetben ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy szükség volt a tevékenységnek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatról való értesítés előtti megkezdésére.

Ilyen esetekben az elszámolható költségek nem merülhetnek fel a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának dátuma előtt, kivéve az alap-jogiaktusban meghatározott, kellően megindokolt kivételes esetekben vagy a válságkezelési segély, a polgári védelmi műveletek, a humanitárius segítségnyújtási műveletek iránti rendkívül sürgős szükséglet esetében, vagy fegyveres konfliktus kialakulásával vagy egy ország stabilitásának megingatásával fenyegető, küszöbön álló vagy azonnali vészhelyzetekben, amikor is az Unió korai szerepvállalása rendkívüli jelentőséggel bírna a válságmegelőzés előmozdítása terén.

Már befejezett tevékenységekre nem nyújtható vissza nem térítendő támogatás visszamenőlegesen.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a visszaható hatály tilalmának elvével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2)   Vissza nem térítendő működési támogatások esetén a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírására vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatról való értesítésre a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetétől számított hat hónapon belül sor kerül. Az elszámolható költségek nem merülhetnek fel a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázat benyújtását vagy a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetét megelőzően.

3.   FEJEZET

Odaítélési eljárás

131. cikk

Vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat

(1)   A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatokat írásban kell benyújtani, többek között adott esetben biztonságos elektronikus formátumban.

Amennyiben megvalósíthatónak ítéli, a Bizottság lehetőséget teremt a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok online benyújtására.

(2)   A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat akkor fogadható el, ha azt az alábbiak valamelyike nyújtja be:

a)	jogi személyek, vagy

b)	természetes személyek, amennyiben a fellépés vagy a pályázó célkitűzésének természete vagy jellemzői ezt szükségessé teszik.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok abban az esetben is elfogadhatók, ha a nemzeti jogszabályok alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nyújtják be, feltéve, hogy képviselőik jogképességgel rendelkeznek arra, hogy a szervezet nevében jogi kötelezettséget vállaljanak, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a jogi személyek által kínálttal egyenértékű biztosítékokat kínálnak.

(3)   A pályázatban meg kell határozni a kérelmező jogállását és be kell mutatni a javasolt intézkedés vagy munkaprogram végrehajtásához szükséges pénzügyi és működési kapacitásait.

E célból a pályázónak becsületbeli nyilatkozatot és – kivéve, ha kis értékű vissza nem térítendő támogatásról van szó – egyéb olyan bizonylatokat kell benyújtania, amelyeket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy kockázatelemzés alapján előír. A pályázat benyújtásának előfeltételét képező dokumentumokat a pályázati felhívásban fel kell tüntetni.

A pénzügyi kapacitás ellenőrzésének szabályai nem alkalmazandók az ösztöndíjban részesülő természetes személyekre, a leginkább rászoruló és közvetlen támogatásban részesülő természetes személyekre, a közszektorbeli szervekre vagy nemzetközi szervezetekre. Egy kockázatelemzés függvényében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felmentést adhat a közintézmények vagy nemzetközi szervezetek működési kapacitásának igazolására vonatkozó kötelezettség alól.

(4)   A 106. cikk (1) bekezdése, valamint a 107., 108. és 109. cikk alkalmazandó a vissza nem térítendő támogatást igénylőkre is. A pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy nincsenek a fenti cikkekben említett helyzetek egyikében sem. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azonban a következő esetekben eltekint e bizonyítástól:

a)	kis értékű vissza nem térítendő támogatások;

b)	amennyiben egy másik odaítélési eljárás során a pályázó nemrégiben benyújtott ilyen igazolásokat.

(5)   A 109. cikkben előírtak szerint az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal sújthatja a pályázókat.

E szankciókkal sújthatók azok a kedvezményezettek is, akik a kérelem benyújtásakor vagy a vissza nem térítendő támogatás végrehajtása során hamis nyilatkozatot tettek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által igényelt információk tekintetében, vagy nem szolgáltattak információt.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatokkal, a kizárás hiányával kapcsolatos bizonyítékokkal, a jogi személyiséggel nem rendelkező pályázókkal, az egy pályázót alkotó jogi személyekkel, a pénzügyi és közigazgatási szankciókkal, az elszámolhatósági kritériumokkal és a kis értékű vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

132. cikk

Kiválasztási és odaítélési feltételek

(1)   A pályázati felhívásban előre közzétett kiválasztási feltételeknek lehetővé kell tenniük a pályázónak a javasolt tevékenység vagy munkaprogram teljesítésére való képessége értékelését.

(2)   A pályázati felhívásban előre közzétett odaítélési feltételeknek lehetővé kell tenniük a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a meghatározott célkitűzések és prioritások fényében.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiválasztási és odaítélési szempontokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

133. cikk

Értékelési eljárás

(1)   A pályázatokat az előre közzétett kiválasztási és odaítélési feltételek alapján értékelik annak meghatározása érdekében, hogy melyik pályázatot finanszírozzák.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az (1) bekezdésben előírt értékelés alapján elkészíti a kedvezményezettek és a jóváhagyott összegek jegyzékét.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázatukra vonatkozó döntésről. Amennyiben az igényelt vissza nem térítendő támogatást nem ítélték oda, úgy az érintett intézmény közli a pályázat elutasításának indokát, hivatkozva különösen a kiválasztási és odaítélési feltételekre.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az értékeléssel, a vissza nem térítendő támogatások odaítélésével és a pályázók tájékoztatásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

4.   FEJEZET

Kifizetés és kontroll

134. cikk

Előfinanszírozási garancia

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – amennyiben indokoltnak és arányosnak tartja – eseti alapon és kockázatelemzés elvégzését követően előzetes biztosítéknyújtást követelhet a kedvezményezettől, az előfinanszírozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére kis értékű támogatások esetében nem kérhetők garanciák.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az előfinanszírozási garanciával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

135. cikk

A vissza nem térítendő támogatások kifizetése és kontrollja

(1)   A vissza nem térítendő támogatás összege mindaddig nem válik véglegessé, amíg az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóvá nem hagyta a végleges jelentéseket és elszámolásokat, az érintett intézmény által ezt követően kellő időben végzett vizsgálatok sérelme nélkül.

(2)   Amennyiben bebizonyosodik, hogy az odaítélési eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság, csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggeszti az eljárást, és meghozhat bármilyen, általa szükségesnek ítélt intézkedést, beleértve az eljárás megszüntetését is. A illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csalásgyanús esetekről haladéktalanul értesíti az OLAF-ot.

(3)   Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás odaítélését követően bebizonyosodik, hogy az odaítélési eljárás vagy a vissza nem térítendő támogatás végrehajtása során lényeges hiba, szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az eljárás szakaszának függvényében, és feltéve, hogy a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételek tételére:

a)	megtagadhatja a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírását vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatról való értesítést;

b)	felfüggesztheti a vissza nem térítendő támogatás végrehajtását; vagy

c)	adott esetben felbonthatja a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást vagy semmissé nyilváníthatja a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatot.

(4)   Emellett amennyiben az ilyen hiba, szabálytalanság vagy csalás a kedvezményezettnek tulajdonítható, vagy amennyiben a kedvezményezett megszegi a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat szerinti kötelezettségeit, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás összegét vagy visszafizettetheti a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat szerint jogosulatlan kifizetéseket a hiba, szabálytalanság vagy csalás, illetve a kötelezettségszegés súlyosságának megfelelő arányban, feltéve, hogy a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételek tételére.

(5)   Amennyiben kontrollok vagy ellenőrzések során a kedvezményezettnek tulajdonítható rendszerszintű vagy visszatérő, az adott kedvezményezett számára hasonló feltételek mellett odaítélt számos vissza nem térítendő támogatásra lényegi hatással levő hibákra, szabálytalanságokra, csalásra vagy kötelezettségszegésre derül fény, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti az összes érintett vissza nem térítendő támogatás végrehajtását vagy adott esetben megszüntetheti az e kedvezményezettel megkötött érintett, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokat a hiba, szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés súlyosságának megfelelő arányban, feltéve, hogy a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételek tételére.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett kontradiktórius eljárás keretében az első albekezdésben említett rendszerszintű vagy visszatérő hibák, szabálytalanságok, csalások vagy kötelezettségszegések által érintett összes, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokkal vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokkal összhangban esetlegesen ellenőrzésre kerülő, vissza nem térítendő támogatás esetében csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás összegét vagy visszafizettetheti a jogosulatlanul kifizetett összegeket.

(6)   Amennyiben lehetséges és kivitelezhető, a csökkentendő vagy visszafizettetendő összegeket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyes érintett vissza nem térítendő támogatások esetében jogtalanul t elszámolhatónak bejelentett költségek alapján határozza meg a kedvezményezett által benyújtott, felülvizsgált pénzügyi kimutatás elfogadását követően.

(7)   Amennyiben nem lehetséges vagy nem kivitelezhető minden egyes érintett vissza nem térítendő támogatás esetében az el nem számolható költségek pontos számszerűsítése, a csökkentendővagy visszafizettetendő összegeket vagy a rendszerszintű, illetve visszatérő hibák vagy szabálytalanságok által bizonyítottan érintett vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazott csökkentési vagy visszafizettetési arány extrapolációja révén, vagy – ha az el nem számolható költségek nem szolgálhatnak a csökkentendő vagy visszafizettetendő összeg meghatározásának alapjául – átalány alkalmazásával lehet meghatározni, az arányosság elvének figyelembevétele mellett. A kedvezményezett számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeket tegyen az alkalmazandó extrapolációs módszerrel, illetve átalányalappal kapcsolatban, és a csökkentés vagy visszafizettetés végrehajtását megelőzően kellően megalapozott alternatív módszert vagy rátát javasoljon.

(8)   A Bizottság biztosítja az egyes programok kedvezményezettjeivel szembeni egyenlő bánásmódot, különös tekintettel a több illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által végrehajtott programokra.

A kedvezményezetteket a 97. cikkel összhangban tájékoztatni kell az e cikk (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdése alapján hozott határozatok megtámadásának módjairól.

(9)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a vissza nem térítendő támogatások kifizetésével és a kontrollokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve a bizonylatokra, valamint a vissza nem térítendő támogatások felfüggesztésére és csökkentésére vonatkozó szabályokat.

136. cikk

Nyilvántartás-megőrzési időszakok

(1)   A kedvezményezettek az egyenleg kifizetését követően öt évig, kis értékű vissza nem térítendő támogatások esetében pedig három évig megőrzik a nyilvántartásokat, bizonylatokat, statisztikai nyilvántartásokat és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó egyéb nyilvántartásokat.

(2)   A projekt végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzésekkel, fellebbezésekkel, jogvitákkal vagy igényrendezéssel kapcsolatos nyilvántartásokat ezen ellenőrzések, fellebbezések, jogviták vagy igényrendezések lezárultáig kell megőrizni.

5.   FEJEZET

Végrehajtás

137. cikk

Végrehajtási szerződések és a harmadik felek számára nyújtott pénzügyi támogatás

(1)   Amennyiben egy tevékenység vagy munkaprogram végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatást tesz szükségessé, a kedvezményezett a következő feltételek teljesülése esetén nyújthat ilyen pénzügyi támogatást:

a)	a vissza nem térítendő támogatás odaítélése előtt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrizte, hogy a kedvezményezett megfelelő biztosítékot kínál az esedékes összegek Bizottságnak való visszafizetése tekintetében;

b)	a támogatás megadásának feltételeit a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a kedvezményezett és a Bizottság közötti vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás szigorúan meghatározza annak érdekében, hogy a kedvezményezettnek ne legyen mérlegelési jogköre;

c)	kis összegekről van szó, kivéve ha a tevékenység elsődleges célja a pénzügyi támogatás nyújtása.

(2)   Minden, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket jelöli meg a dokumentumok ellenőrzése, a helyszíni ellenőrzés, valamint a – többek között elektronikus adathordozón tárolt – információk ellenőrzése tekintetében az uniós forrásokból részesülő harmadik felek feletti ellenőrzési hatáskör gyakorlására.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a végrehajtási szerződésekkel és a harmadik felek számára nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

VII.   CÍM

PÉNZDÍJAK

138. cikk

Általános szabályok

(1)   A pénzdíjaknak tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét, és elő kell segíteniük az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását.

(2)   Ennek érdekében a pénzdíjakat egy, a végrehajtása előtt közzéteendő munkaprogramtól kell függővé tenni. A munkaprogramot versenyfelhívások közzététele útján kell megvalósítani.

1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjakra irányuló versenyfelhívások csak akkor tehetők közzé, ha ezekről a beszámoló vagy a 38. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett egyéb vonatkozó dokumentum így rendelkezik.

A verseny szabályai meghatározzák legalább a részvételre vonatkozó feltételeket – ideértve a 106. cikk (1) bekezdésében és a 107., 108. és 109. cikkben említett kizárási kritériumokat –, az odaítélési kritériumokat, a pénzdíj összegét és a kifizetés módját.

A pénzdíjak nem ítélhetők oda közvetlenül, verseny nélkül, és a 35. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban évente közzé kell tenni őket.

(3)   A versenypályázatra benyújtott anyagokat a versenypályázat közzétett szabályai alapján szakértői csoport értékeli.

A pénzdíjakat ezután az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ítéli oda a szakértői bizottság értékelése alapján, amely a beérkezett anyagok minőségének értékelése alapján szabadon dönt arról, hogy javasolja-e a pénzdíjak odaítélését.

(4)   A pénzdíj összege nem áll összefüggésben a nyertesnél felmerült költségekkel.

(5)   Amennyiben egy intézkedés vagy munkaprogram végrehajtása szükségessé teszi, hogy az uniós vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje a pénzdíjakat harmadik feleknek adja át, a kedvezményezett átadhatja a kérdéses pénzdíjakat, feltéve, hogy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a kedvezményezett és a Bizottság közötti, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás mérlegelési jogkör nélkül, szigorúan meghatározza a versenypályázat szabályainak a (2) bekezdésben megállapított minimális tartalmát.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzdíjakkal, és azon belül a programozással, a versenypályázat szabályaival, az utólagos közzététellel, az értékeléssel, valamint a nyertesek tájékoztatásával és értesítésével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

VIII.   CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

139. cikk

Hatály

(1)   A pénzügyi eszközöket alap-jogiaktus révén kell engedélyezni.

Az első albekezdés sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a pénzügyi eszközök alap-jogiaktus révén történő engedélyezés hiányában is létrehozhatók, amennyiben az adott eszközök a 49. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban szerepelnek a költségvetésben.

(2)   A pénzügyi eszközök révén nyújtott és egyazon intézkedésen belül pénzügyi eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó elemekkel kombinált, ugyanazon végső kedvezményezetteket célzó uniós támogatás esetén – ideértve a technikai segítségnyújtást, a kamattámogatást és a garanciadíj-támogatásokat is – ez a cím az adott intézkedés összes elemére alkalmazandó.

(3)   Amennyiben a pénzügyi eszközöket a pénzügyi eszközökhöz közvetlenül nem kapcsolódó elemek tekintetében az Első rész VI. címe szerinti, költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal kombinálják, minden egyes finanszírozási forrásra vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni.

(4)   A Bizottság a pénzügyi eszközöket végrehajthatja közvetlen irányítás keretében, vagy – az alap-jogiaktusban meghatározottak szerint – a feladatokat az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerinti szervezetekre ruházva közvetett irányítás keretében.

Az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi.alpontja szerint megbízott szervezetek pénzügyi eszközök végrehajtásakor a végrehajtás egy részével – saját felelősségükre – pénzügyi közvetítőket bízhatnak meg, amennyiben ezek a szervezetek biztosítják, hogy a pénzügyi közvetítők eleget tesznek a 140. cikk (1), (3) és (5) bekezdésében említett kritériumoknak. A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében kell kiválasztani, az összeférhetetlenségek kizárásával.

Továbbra is a Bizottság felelős annak biztosításáért, hogy a pénzügyi eszközök végrehajtási kerete megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, és támogassa a meghatározott és ütemezett szakpolitikai célkitűzések eredmények tekintetében mérhető megvalósítását. Az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a megbízott szervezetek jogi és szerződésbeli felelősségének sérelme nélkül a Bizottság felelősséggel tartozik a pénzügyi eszközök végrehajtásáért.

(5)   Amennyiben a pénzügyi eszközöket a tagállamokkal megosztott irányításban hajtják végre, az ilyen eszközökre vonatkozó rendelkezéseket – ideértve az e címmel összhangban közvetlen vagy közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi eszközökhöz való hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat – a 175. cikkben említett rendeletekben kell megállapítani.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve a pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezetek kiválasztását, a hatáskör-átruházási megállapodások tartalmát, az igazgatási költségeket és díjakat, a vagyonkezelői számlákra vonatkozó egyedi szabályokat, a pénzügyi eszközök közvetlen végrehajtását, valamint a gazdálkodók, a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek kiválasztását.

140. cikk

A pénzügyi eszközökre alkalmazandó elvek és feltételek

(1)   A pénzügyi eszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetés-mentesség, az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás elvével összhangban, valamint az adott pénzügyi eszközre alkalmazandó alap-jogiaktusban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően és adott esetben az ott megállapított időtartam alatt kell felhasználni.

(2)   A pénzügyi eszközöknek meg kell felelniük az alábbiaknak:

a)	olyan projektekkel kapcsolatos piaci hiányosságokat vagy optimálistól ekltérő befektetési helyzeteket kezelnek, amelyek pénzügyileg életképesnek bizonyultak, de a piacról nem jutnak elegendő forráshoz;

b)	addicionalitás: a pénzügyi eszközöknek nem lehet célja a tagállami pénzügyi eszközök, a magánfinanszírozás vagy más uniós pénzügyi intézkedés helyettesítése;

c)	nem torzíthatják a belső piaci versenyt, és összhangban állnak az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal;

d)	tőkeáttételi hatás: a pénzügyi eszközhöz nyújtott uniós hozzájárulásnak olyan globális befektetés mozgósítását kell céloznia, amely az előre meghatározott mutatóknak megfelelően meghaladja az uniós hozzájárulás mértékét;

e)

az érdekek összehangolása: a pénzügyi eszközök végrehajtása során a Bizottság biztosítja, hogy a pénzügyi eszközre vonatkozóan meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása közös érdek legyen, amit például közös beruházások, kockázat-megosztási követelmények vagy pénzügyi ösztönzők révén is előmozdíthat, megakadályozva ugyanakkor, hogy összeférhetetlenség alakuljon ki a megbízott szervezet egyéb tevékenységeivel;

f)	a pénzügyi eszközöket előzetes értékelés alapján kell meghatározni, ideértve a (8) bekezdés f) pontjában említett kiegészítő források lehetséges újrafelhasználásának értékelését.

(3)   A pénzügyi eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadás és az Unió pénzügyi felelősségvállalása semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők a költségvetést terhelő függő kötelezettségek.

(4)   Az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi.alpontja szerint megbízott szervezeteknek és a valamely pénzügyi eszköz keretében pénzügyi műveletek végrehajtásában való részvételre kiválasztott összes pénzügyi közvetítőnek meg kell felelnie a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus és az adócsalás elleni küzdelemre vonatkozó standardoknak és alkalmazandó jogszabályoknak. A pénzügyi eszközök e címmel összhangban történő végrehajtása tekintetében az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi.alpontja szerint megbízott szervezetek székhelye nem lehet olyan területen és nem tarthatnak fenn üzleti kapcsolatokat olyan területeken bejegyzett szervezetekkel, amelynek joghatósága nem működik együtt az Unióval a nemzetközileg elfogadott adóügyi standard alkalmazása terén, és ezeket a követelményeket át kell ültetniük a kiválasztott pénzügyi közvetítőkkel kötött szerződésekbe.

(5)   Az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerint megbízott szervezetek, az e cikk (4) bekezdésében említett, uniós pénzügyi eszközökkel való gazdálkodásban érintett pénzügyi közvetítők, valamint az e cím szerinti uniós támogatás végső kedvezményezettjei minden olyan támogatást és információt megadnak a Számvevőszéknek, amit a Számvevőszék a 161. cikk szerinti feladatai ellátásához szükségesnek tart.

Az e cím szerinti uniós támogatásra a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) alkalmazandó.

(6)   Az uniós hozzájárulással legalább egyenlő összeget, illetve adott esetben annak többszöröseit a pénzügyi eszköz révén megvalósítani kívánt konkrét szakpolitikai célok elérésére kell felhasználni, és azok nem eredményezhetnek – különösen jogosulatlan osztalékok vagy harmadik felek profitszerzése formájában – jogosulatlan előnyöket.

A megosztott irányításra vonatkozó ágazat-specifikus szabályok sérelme nélkül a bevételeket, köztük az osztalékokat, a tőkenyereséget, a garanciadíjakat, valamint a kölcsönök és a vagyonkezelői számlák Bizottságnak visszafizetett összegei, illetve a pénzügyi eszközök számára nyitott és valamely pénzügyi eszköz keretében a költségvetésből nyújtott támogatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői számlák összegei után járó kamatokat az igazgatási költségek és díjak levonása után fel kell venni a költségvetésbe.

A Bizottságnak történő éves visszafizetések – köztük a tőkevisszafizetések, a felszabadított biztosítékok és a kölcsönök tőkeösszegének visszafizetése –, illetve a pénzügyi eszközök számára nyitott és valamely pénzügyi eszköz keretében a költségvetésből nyújtott támogatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői számlák éves visszafizetései a 21. cikkel összhangban belső címzett bevételeknek minősülnek, és azokat e cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül az előirányzatok lekötésének időtartamát plusz két évet nem meghaladó ideig ugyanazon pénzügyi eszközre kell fordítani, hacsak valamely alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik.

(7)   A vagyonkezelői számlákra történő befizetéseket a Bizottság kifizetési előrejelzésekkel kellően megalapozott fizetési kérelmek alapján hajtja végre, figyelembe véve a vagyonkezelői számlákon rendelkezésre álló egyenlegeket és a túlzott többlet elkerülésének szükségességét. Amennyiben a vagyonkezelői számlákon lévő összegek elegendőek a vagyonkezelői számlákon tartandó, szerződésben rögzített minimális tartalék, valamint a folyó pénzügyi évre vonatkozó kifizetési előrejelzések fedezéséhez, valamint az eurótól eltérő pénznemben fennálló fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos függő kötelezettségek kizárásához szükséges (beleértve a várható árfolyammozgások fedezéséhez szükséges összegeket is), nem történik további befizetés a vagyonkezelői számlákra. A kifizetési előrejelzéseket évente vagy adott esetben félévente kell elkészíteni.

(8)   A Bizottság köteles évente jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységekről. A jelentés minden támogatott pénzügyi eszköz tekintetében tartalmazza az alábbiakat:

a)	a pénzügyi eszköz és az alap-jogiaktus azonosítása;

b)	a pénzügyi eszköz leírása, a végrehajtási rendelkezések és az uniós hozzájárulás hozzáadott értéke;

c)	a végrehajtásban érintett pénzügyi eszközök, ideértve bármely, a (5) bekezdés alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

d)	az aggregált költségvetési kötelezettségvállalások és a költségvetésből teljesített kifizetések minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében;

e)	a pénzügyi eszköz teljesítménye, ideértve a megvalósított beruházásokat is;

f)	az eszközbe a (8) bekezdés szerint belső címzett bevételként visszakerült összegek felhasználásának értékelése;

g)	a vagyonkezelői számla egyenlege;

h)	a (6) bekezdés szerinti bevételek és visszafizetések;

i)	a tőkebefektetések értéke az előző évekhez képest;

j)	a tőkeinstrumentumok vagy kockázatmegosztó eszközök eszközeinek értékvesztésére és a garanciaeszközök esetében a lehívott garanciákra vonatkozó kumulált adatok;

k)	a célzott és az elért tőkeáttételi hatás;

l)	a pénzügyi eszköz hozzájárulása az adott program céljainak eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció alapján.

(9)   Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács úgy véli, hogy valamely pénzügyi eszköz nem érte el eredményesen a céljait, az eszköz felszámolása érdekében kérheti a Bizottságtól egy felülvizsgált alap-jogiaktusra irányuló javaslat benyújtását. A pénzügyi eszköz felszámolása esetén az ilyen eszköznek a (6) bekezdés harmadik albekezdése szerinti új visszafizetéseit általános bevételnek kell tekinteni.

(10)   A pénzügyi eszközök célját, valamint adott esetben konkrét jogi formáját és bejegyzésének helyét a Bizottság honlapján közzé kell tenni.

(11)   A pénzügyi eszközök tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerint megbízott szervezetek a következő év február 15-ig rendelkezésre bocsássák a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó és a 143. cikkben említett számviteli szabályoknak, illetve a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardoknak (IPSAS) megfelelő pénzügyi kimutatásokat, valamint a 68. cikk (3) cikke értelmében a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez szükséges információkat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett biztosítja, hogy az említett szervezetek a következő év május 15-ig rendelkezésre bocsássák a pénzügyi eszközökre vonatkozó ellenőrzött pénzügyi kimutatásokat.

(12)   A Bizottság a pénzügyi eszközök vonatkozásában biztosítja a harmonizált gazdálkodást, különös tekintettel a számvitel, a jelentéstétel, az ellenőrzés és a pénzügyi kockázatkezelés területére.

(13)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi eszközök végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve alkalmazásuk feltételeit, a tőkeáttételi hatást, az előzetes értékelést, az ellenőrzést, valamint a 175. cikkben említett alapokból származó hozzájárulások kezelését.

IX.   CÍM

A BESZÁMOLÓK TARTALMA ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1.   FEJEZET

A beszámolók tartalma

141. cikk

A beszámolók szerkezete

A beszámolók a következőket tartalmazzák:

a)

az összevont pénzügyi beszámoló, amely az uniós költségvetésből finanszírozott intézmények pénzügyi kimutatásaiban, a 208. cikkben említett szervek pénzügyi kimutatásaiban, valamint azon egyéb szervek pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzügyi információkat konszolidálja, amelyeknek beszámolóit az Unió 143. cikkben említett számviteli szabályaival összhangban konszolidálni kell;

b)	az aggregált költségvetési számlák, amelyek az intézmények költségvetési számláin szereplő információkat mutatják be.

142. cikk

Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

(1)   A 141. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról.

A jelentést a pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldik az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentés mind abszolút értékben, mind százalékos arányban kifejezve információval szolgál legalább az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

143. cikk

A beszámolókra vonatkozó szabályok

(1)   A szabályok elfogadásakor a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét a közszféra tekintetében nemzetközileg elfogadott számviteli standardok vezérelik. A számvitelért felelős tisztviselő eltérhet ezektől a standardoktól, amennyiben az eszközökre és forrásokra, a ráfordításokra, a bevételekre és a cash-flow-ra vonatkozó megbízható és valós kép kialakításához ezt szükségesnek ítéli. Amennyiben valamely számviteli szabály jelentősen eltér ezektől a standardoktól, ezt a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések között jelezni és indokolni kell.

(2)   A 141. cikkben említett költségvetési számlák tiszteletben tartják az e rendeletben rögzített költségvetési alapelveket. Megbízható és valós képet nyújtanak a költségvetési bevételi és kiadási műveletekről.

144. cikk

Számviteli alapelvek

(1)   A 141. cikkben említett pénzügyi kimutatások az információkat – beleértve a számviteli politikát – releváns, megbízható, összehasonlítható és érthető módon mutatják be. A pénzügyi kimutatásokat a 143. cikkben említett számviteli szabályokban meghatározott általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel összhangban kell elkészíteni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a számvitelért felelős tisztviselőnek az e cikk, valamint a 145., 146., 148., 151., 154., 156. és 157. cikkek szerinti feladatainak ellátására vonatkozó keret meghatározására vonatkozóan.

145. cikk

Pénzügyi kimutatások

(1)   A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, és a következőkből állnak:

a)	a mérleg és az eredmény-kimutatás, amelyek az összes eszközt és forrást, a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt mutatják; összeállításuk a 143. cikkben említett számviteli szabályokkal összhangban történik;

b)	az év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető cash flow-kimutatás;

c)	a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatás, amely áttekintést nyújt az év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról.

(2)   A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések kiegészítik és magyarázattal látják el az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és tartalmazzák a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezen információk az Unió tevékenységei szempontjából relevánsak.

146. cikk

Költségvetés-végrehajtási jelentések

(1)   A költségvetés-végrehajtási jelentések millió euróban készülnek. Ezek a következőkből állnak:

a)	jelentések, amelyek aggregálják az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet;

b)	magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésben megadott információkat.

(2)   A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetéssel azonos szerkezetben készülnek.

147. cikk

Előzetes beszámolók

(1)   A 132. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői a következő év március 1. napjáig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóikat.

(2)   A 132. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak a következő év március 1. napjáig jelentéscsomagot küldenek a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

(3)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolójával, és a következő év március 31. napjáig megküldi a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját az Unió előzetes összevont beszámolójával együtt.

148. cikk

A végleges összevont beszámoló jóváhagyása

(1)   A Számvevőszék június 1-jéig megteszi a Bizottságtól eltérő intézmények és a 141. cikkben említett szervek előzetes beszámolóira vonatkozó észrevételeit, és június 15-ig megteszi a Bizottság előzetes beszámolójára, valamint az előzetes összevont beszámolókra vonatkozó észrevételeit.

(2)   Az intézmények – a Bizottság kivételével – és a 141. cikkben említett valamennyi szerv elkészíti a végleges beszámolót, és a végleges összevont beszámoló elkészítése érdekében a következő év július 1. napjáig megküldi azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A 141. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak a következő év július 1. napjáig jelentéscsomagot küldenek a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

(3)   A 141. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői a végleges beszámolók továbbításával egyidejűleg az e végleges beszámolókra vonatkozó teljességi nyilatkozatot is megküldik a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A végleges beszámolóhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a végleges beszámoló e címmel, valamint az alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(4)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az e cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottságtól eltérő intézmények és a 141. cikkben említett más szervek által benyújtott információ alapján elkészíti a végleges összevont beszámolót. A végleges összevont beszámolóhoz a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a számvitelért felelős tisztviselő kijelenti, hogy a végleges beszámoló e címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(5)   A végleges összevont beszámoló és a saját végleges beszámolója jóváhagyása után a Bizottság július 31-ig megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

Ugyanezen időpontig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a végleges összevont beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot juttat el a Számvevőszékhez.

(6)   A végleges összevont beszámolót a Számvevőszék által az EUMSZ 287. cikkével és az Euratom-Szerződés 160a. cikkével összhangban adott megbízhatósági nyilatkozattal együtt november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2.   FEJEZET

A költségvetés végrehajtására vonatkozó információk

149. cikk

Jelentés a költségvetési biztosítékokról és kockázatokról

A 145. és 146. cikkben előírt kimutatásokon és jelentéseken felül a Bizottság évente egyszer beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 49. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett költségvetési biztosítékokról és a vonatkozó kockázatokról.

Ezen információt egyúttal a Számvevőszéknek is megküldi.

150. cikk

A költségvetés végrehajtásáról szóló tájékoztatás

(1)   A 145. és 146. cikkben előírt kimutatásokon és jelentéseken felül a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője havonta megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó – legalább alcím szinten összesített – számadatokat, minden előirányzatnál mind a bevételekre, mind a kiadásokra vonatkozóan.

E számadatok részletekkel szolgálnak az áthozott előirányzatok felhasználásáról is.

A számadatokat minden hónap végét követő 10 munkanapon belül kell megküldeni.

(2)   Évente háromszor, a május 31-ét, augusztus 31-ét és december 31-ét követő 30 munkanapon belül, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek szerinti bontásban beszámolót küld a költségvetés végrehajtásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely magában foglalja mind a bevételeket, mind a kiadásokat.

E beszámolók részletekkel szolgálnak az előző pénzügyi évekről átvitt előirányzatok felhasználásáról is.

(3)   A számadatokat és a költségvetés végrehajtására vonatkozó beszámolót egyúttal a Számvevőszéknek is meg kell küldeni, és a Bizottság honlapján közzé kell tenni.

(4)   A számvitelért felelős tisztviselő minden év szeptember 15. napjáig jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az észlelt fennálló kockázatokról, a megfigyelt általános tendenciákról, a felmerült új számviteli kérdésekről, a számvitel terén – többek között a Számvevőszék által felvetett kérdésekben – tett előrelépésekről, valamint a visszafizettetésekkel kapcsolatos információkról.

3.   FEJEZET

Könyvvezetés

1.   szakasz

Közös rendelkezések

151. cikk

A számviteli rendszer

(1)   Az intézmények számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(2)   A számviteli rendszer általános számlákból és költségvetési számlákból áll. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak pedig a naptári év.

(3)   A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást is.

152. cikk

Az intézmények számviteli rendszerére vonatkozó közös követelmények

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a 143. cikkel összhangban, a 141. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselőivel való konzultációt követően elfogadja a számviteli szabályokat, valamint az intézmények, a második rész V. címében említett hivatalok és a 141. cikkben említett szervek által alkalmazandó harmonizált számlatükröt.

2.   szakasz

Általános elszámolások

153. cikk

Az általános elszámolások

Az általános elszámolások időrendi sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével tartanak nyilván minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak a 141. cikkben említett intézmények és szervek gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

154. cikk

Könyvviteli bejegyzések az általános elszámolásokban

(1)   Az általános elszámolások egyenlegei és az ott történő mozgások a könyvekben jelennek meg.

(2)   Minden könyvelési tétel – az elszámolások kiigazítását is beleértve – bizonylatokon alapul, amelyekre a tételekben hivatkozás történik.

(3)   A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek egyértelmű ellenőrzési nyoma maradjon.

155. cikk

Számviteli kiigazítások

A pénzügyi év zárása után és a végső általános elszámolások bemutatásának időpontjáig a számvitelért felelős tisztviselő bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely az elszámolások megbízható és valós bemutatásához szükséges. E kiigazításoknak összhangban kell állniuk a 143. cikkben említett számviteli szabályokkal.

3.   szakasz

Költségvetési elszámolások

156. cikk

Költségvetési számvitel

(1)   A költségvetési elszámolások részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a költségvetési elszámolások rögzítenek minden, az első rész IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

4.   FEJEZET

Vagyonleltár

157. cikk

Leltár

(1)   A 141. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv leltárt vezet, amely bemutatja az Unió minden tárgyi eszközének, immateriális javának és befektetett pénzügyi eszközének mennyiségét és értékét, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban.

A 141. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv megvizsgálja, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

(2)   Az Unió ingóságainak értékesítését megfelelő módon közzé kell tenni.

X.   CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1.   FEJEZET

Külső ellenőrzés

158. cikk

A Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti a Számvevőszéket a 13., 16., 21., 25., 26., 29. és 40. cikk szerint elfogadott határozatokról és szabályokról.

159. cikk

Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások

(1)   A Számvevőszék által arra vonatkozóan folytatott vizsgálat, hogy az összes bevétel beérkezése és az összes kiadás kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, figyelembe veszi a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és minden más, a Szerződések szerint elfogadott jogi aktus rendelkezéseit.

(2)   Feladatai ellátása során a Számvevőszék a 161. cikkben előírt módon jogosult áttekinteni a szervezeti egységek vagy szervek Unió által finanszírozott vagy társfinanszírozott műveleteinek pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos minden dokumentumot és információt. Jogosult bármely bevételi vagy kiadási műveletért felelős tisztviselőt meghallgatni, és az előbb említett szervezeti egységekre vagy szervekre alkalmazható ellenőrzési eljárások bármelyikét használni. A tagállamokban folytatott ellenőrzést a nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményekkel, vagy – amennyiben ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel – az illetékes nemzeti szervezeti egységgel együttműködésben kell véghezvinni. A Számvevőszék és a tagállamok nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében működnek együtt.

A Szerződések vagy a Szerződések szerint elfogadott jogi aktusok által ráruházott feladatai teljesítéséhez szükséges minden információ megszerzése érdekében a Számvevőszék saját kérésére jelen lehet a költségvetés végrehajtásának keretében bármely intézmény által vagy nevében folytatott ellenőrzési műveletnél.

A Számvevőszék kérésére minden intézmény meghatalmazza az uniós vagyont kezelő pénzügyi intézményeket, hogy tegyék lehetővé a Számvevőszék számára annak ellenőrzését, hogy a külső adatok megfelelnek az elszámolásoknak.

(3)   Feladatai ellátása érdekében a Számvevőszék értesíti az e rendelet hatálya alá tartozó intézményeket és hatóságokat személyzete azok ellenőrzésére felhatalmazott tagjainak nevéről.

160. cikk

Az értékpapírok és a készpénz vizsgálata

A Számvevőszék biztosítja, hogy minden letétbe helyezett és likvid értékpapírt, továbbá minden bankbetétet és készpénzt a letéteményes által aláírt bizonylat alapján vagy a készpénz- és értékpapír-állományról szóló hivatalos igazolások segítségével megvizsgálnak. Az ilyen vizsgálatokat a Számvevőszék saját maga is elvégezheti.

161. cikk

A Számvevőszék betekintési joga

(1)   A Bizottság, a többi intézmény, az Unió nevében bevételeket vagy kiadásokat kezelő szervek és a végső kedvezményezettek minden olyan feltételt és információt biztosítanak a Számvevőszéknek, amelyet az feladata elvégzéséhez szükségesnek tart. A Számvevőszék rendelkezésére bocsátanak minden, a költségvetésből finanszírozott szerződések odaítélésével és teljesítésével kapcsolatos dokumentumot és minden készpénz- vagy anyagelszámolást, minden számviteli bejegyzést vagy bizonylatot, valamint az ezekre vonatkozó adminisztratív dokumentumokat, minden bevételre és kiadásra vonatkozó dokumentumot, minden leltárt, minden szervezeti ábrát a szervezeti egységekről, amelyet a Számvevőszék szükségesnek ítél a költségvetési és pénzügyi eredménykimutatás nyilvántartásokon alapuló vagy a helyszínen végzett ellenőrzéséhez, és – ugyanezen célból – minden, elektronikusan létrehozott vagy tárolt dokumentumot és adatot.

Az érintett nemzeti közigazgatás belső ellenőrzési szervei és többi szolgálata minden eszközt megadnak a Számvevőszéknek, amit az feladata ellátásához szükségesnek tart.

(2)   Azon tisztviselők, akiknek működését a Számvevőszék vizsgálja:

a)

bemutatják készpénzbizonylataikat és bármilyen más, készpénzre, értékpapírra és bármilyen típusú anyagra vonatkozó bizonylataikat, továbbá a rájuk bízott források kezelése tekintetében a vonatkozó alátámasztó dokumentumokat, valamint bármely könyvet, nyilvántartást és a velük kapcsolatos más dokumentumot;

b)	bemutatják a 159. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés teljes körű végrehajtásához szükséges levelezést és bármely más dokumentumot.

Az első albekezdés b) pontja szerint nyújtott információt csak a Számvevőszék kérheti.

(3)   A Számvevőszék jogosult az Unió bevételeire és kiadásaira vonatkozó, az intézmények szervezeti egységei és különösen az ilyen bevételekre és kiadásokra vonatkozó döntésekért felelős szervezeti egységek, az Unió nevében bevételeket és kiadásokat kezelő szervek és a költségvetésből támogatásban részesülő természetes vagy jogi személyek által birtokolt dokumentumok ellenőrzésére.

(4)   Az annak megállapítására vonatkozó feladat, hogy a bevételek beérkezése és a kiadások kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, illetve a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e, kiterjed a hozzájárulásként kapott uniós források intézményeken kívüli szervek általi felhasználására is.

(5)   Az intézményeken kívüli végső kedvezményezetteknek kifizetett uniós finanszírozás a végső kedvezményezettekkel – vagy azok beleegyezése hiányában a kivitelezőkkel vagy alvállalkozókkal – a Számvevőszék által lefolytatandó, a finanszírozás felhasználására vonatkozó ellenőrzésről kötött írásos megállapodás függvénye.

(6)   A Bizottság a Számvevőszék számára – annak kérésére – megadja a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információkat.

(7)   Az integrált számítógépes rendszerek használata nem eredményezheti a Számvevőszék bizonylatokhoz való hozzáférésének csökkenését.

162. cikk

A Számvevőszék éves jelentése

(1)   A Számvevőszék június 30-ig megküldi a Bizottság és az érintett intézmények számára azon észrevételeit, amelyeket – véleménye szerint – fel kell tüntetni az éves jelentésben. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát képezik. Október 15-ig valamennyi intézmény megküldi válaszát a Számvevőszéknek. Az intézmények válaszait – a Bizottságét kivéve – egyúttal a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(2)   Az éves jelentés tartalmazza a pénzgazdálkodás hatékonyságára és eredményességére vonatkozó értékelést.

(3)   Az éves jelentés minden intézményről tartalmaz egy szakaszt. A Számvevőszék ezt kiegészítheti bármilyen összefoglaló jelentéssel vagy általános észrevétellel, amelyet helyénvalónak tart.

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy minden intézmény válaszát az észrevételeire azon észrevétel mellett vagy azon észrevételt követően tegyék közzé, amelyre az vonatkozik.

(4)   A Számvevőszék november 15-ig megküldi éves jelentését az intézmények válaszaival együtt a mentesítésért felelős hatóságok és a többi intézmény számára, és gondoskodik ezek közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5)   Amint a Számvevőszék megküldte az éves jelentést, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamokat a jelentésnek az alkalmazandó szabályok szerint a felelősségük alá tartozó források kezelésére vonatkozó részleteiről.

A tagállamok az ilyen információ kézhezvételét követően 60 napon belül válaszolnak a Bizottságnak. A Bizottság február 28-ig megküldi az információ összefoglalóját a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

163. cikk

A Számvevőszék különjelentései

(1)   A Számvevőszék minden olyan észrevételt továbbít az érintett intézmények vagy szervek felé, amelyet – véleménye szerint – különjelentésben kell feltüntetni. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát képezik.

Az érintett intézmény vagy szerv az észrevételek továbbítását követő két és fél hónapon belül tájékoztatja a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó észrevételekre adni kívánt válaszról.

A Számvevőszék az érintett intézmény vagy szerv válaszának kézhezvételét követő hónapban elfogadja a különjelentés végleges változatát.

A különjelentéseket az érintett intézmények vagy szervek válaszaival együtt haladéktalanul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek mindegyike – szükség esetén a Bizottsággal egyetértésben – határoz a válaszlépésről.

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy minden érintett intézménynek vagy szervnek az észrevételeire adott válaszát a különjelentéssel együtt közzétegyék.

(2)   Az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett azon véleményeket, amelyek nem kapcsolódnak a jogalkotói konzultációs eljárás alá tartozó javaslatokhoz vagy tervezetekhez, a Számvevőszék közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Számvevőszék a közzétételre vonatkozó döntését a véleményt kérő vagy a vélemény által érintett intézménnyel folytatott konzultációt követően hozza meg. A közzétett véleményekhez csatolni kell az érintett intézmény valamennyi megjegyzését.

2.   FEJEZET

Mentesítés

164. cikk

A mentesítési eljárás ütemterve

(1)   Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács javaslata alapján az n+2. év május 15. napjáig mentesíti a Bizottságot az n. évi költségvetés végrehajtása tekintetében.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja a Bizottságot a halasztás okairól.

(3)   Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő határozat meghozatalát, úgy a Bizottság minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

165. cikk

A mentesítési eljárás

(1)   A mentesítő határozat kiterjed az Unió bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, az ebből következő egyenlegre és az Unió mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2)   A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament – a Tanács után – megvizsgálja az EUMSZ 318. cikkében említett elszámolásokat, pénzügyi kimutatásokat és értékelő jelentést. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által elkészített éves jelentést, az ellenőrzés alatt álló intézmények válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely releváns, az adott pénzügyi évre vonatkozó különjelentését, valamint a Számvevőszéknek az elszámolások megbízhatóságát, illetve az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3)   A Bizottság az EUMSZ 319. cikkével összhangban az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

166. cikk

Nyomonkövetési intézkedések

(1)   Az EUMSZ 319. cikkével és az Euratom-szerződés 106a. cikkévelösszhangban a Bizottság és a többi intézmény megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzéseknek.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az intézmények beszámolnak az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről, és különösen azon utasításokról, amelyeket a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezeti egységeiknek adtak. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, tájékoztatva azt az ezen észrevételeknek való megfelelés céljából tett intézkedéseikről, annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse ezeket saját jelentése elkészítésekor. Az intézmények jelentését a Számvevőszéknek is el kell küldeni.

167. cikk

Az EKSZ-re vonatkozó egyedi rendelkezések

Az EKSZ-re vonatkoznak az EUMSZ 319. cikkében és az e rendelet 164., 165. és 166. cikkében előírt eljárások. Az EKSZ teljes mértékben együttműködik a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsát minden további szükséges információt, többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétel révén.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I.   CÍM

EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP

168. cikk

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra alkalmazandó különös rendelkezések

(1)   Az első és a harmadik részt – amennyiben e cím másként nem rendelkezik – alkalmazni kell az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadásokra, valamint a bevételekre.

(2)   A közvetlenül a Bizottság által irányított műveleteket az első és harmadik részben megállapított szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

169. cikk

Az EMGA-előirányzatok lekötése

(1)   Az EMGA-előirányzatok minden pénzügyi évre nem differenciált előirányzatokat tartalmaznak, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozó kiadások kivételével, amelyeket differenciált előirányzatokkal fedeznek.

(2)   Az átvitt, de a pénzügyi év végéig fel nem használt kifizetési előirányzatokat törölni kell.

(3)   Az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett fellépésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok csak a következő pénzügyi évre vihetők át.

Az ilyen átvitel nem haladhatja meg a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (24) 11. cikkében említett, és az előző pénzügyi év során alkalmazott kiigazítás összegét, és legfeljebb az eredeti előirányzatok 2 %-a lehet.

Az átvitt előirányzatok kizárólag az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett fellépéseket fedező költségvetési sorokba kerülhetnek vissza.

Az ilyen átvitel kizárólag azon végső kedvezményezettek számára eredményezhet további kifizetéseket, akiket az előző pénzügyi évben a közvetlen kifizetéseknek a 73/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti kiigazítása érintett.

A Bizottság azon év február 15-ig meghozza az átvitelről szóló határozatot, amely évre az összegeket átviszik, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

170. cikk

Az EMGA előirányzatainak terhére tett globális előzetes kötelezettségvállalások

(1)   A Bizottság megtéríti a tagállamok EMGA-kiadásait.

(2)   Az ilyen kiadások visszatérítésének összegét megállapító bizottsági határozatok globális előzetes kötelezettségvállalásokat képeznek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA-ra elkülönített összes előirányzatot.

(3)   A pénzügyi év november 15. napjától az EMGA rendszeres irányítási kiadásai előre leköthetők a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a pénzügyi évre vonatkozó összes előirányzat háromnegyedét. Csak olyan kiadásokra alkalmazhatók, amelyekre valamely meglévő alap-jogiaktus alapelvet állapított meg.

171. cikk

Az EMGA költségvetési kötelezettségvállalások tervezése és ütemezése

(1)   Az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadások a tagállamok által elküldött kiadáskimutatások kézhezvételét követő két hónapon belül alcím, jogcímcsoport és jogcím szerinti kötelezettségvállalás tárgyát képezik. Ilyen kötelezettségvállalás e két hónapos határidő után is megtehető, amikor a vonatkozó költségvetési sorokat érintő előirányzat-átcsoportosítási eljárásra van szükség. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállam még nem teljesítette a kifizetést, illetve amikor az elszámolhatóság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belül kifizetésként kell elszámolni.

Az első albekezdésben említett kötelezettségvállalásokat le kell vonni a 170. cikkben említett globális előzetes kötelezettségvállalásból.

(2)   Azon globális előzetes kötelezettségvállalásokat, amelyeket egy pénzügyi évre vállaltak, és amelyek a következő pénzügyi év február 1-jéig nem idéztek elő kötelezettségvállalást a költségvetés-nómenklatúra egy adott sorára, az érintett pénzügyi év tekintetében törölni kell.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést az elszámolások vizsgálatára és elfogadására is figyelemmel kell alkalmazni.

172. cikk

Az EMGA-kiadások könyvelése

A költségvetési számvitelben a kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak az adott pénzügyi év december 31. napjáig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, feltéve hogy a számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év január 31. napjáig megkapta a fizetési megbízást.

173. cikk

Az EMGA-előirányzatok átcsoportosítása

(1)   Amennyiben a Bizottság a 26. cikk (1) bekezdése alapján előirányzatokat csoportosít át, úgy a következő pénzügyi év január 31-éig meghozza határozatát, és erről a 26. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)   Az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekben a Bizottság a következő pénzügyi év január 10. napjáig átcsoportosításról szóló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokra vonatkozó döntését a 27. cikkben előírt eljárással összhangban hozza meg, e cikk esetében azonban az alkalmazandó határidő három hét.

174. cikk

Az EMGA címzett bevételei

(1)   Az e cím szerinti címzett bevételeket a 21. cikk (3) bekezdésével összhangban típus szerint kell kiadási tételekhez hozzárendelni.

(2)   Az 1290/2005/EK tanácsi rendelet 30. cikkében említett határozatok eredményét egyetlen jogcímcsoportba kell elkönyvelni.

II.   CÍM

STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, EURÓPAI HALÁSZATI ALAP, EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP, VALAMINT A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN LÉTREHOZOTT, MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁSSAL IRÁNYÍTOTT ALAPOK

175. cikk

Különös rendelkezések

(1)   Az első és a harmadik rész – amennyiben e cím másként nem rendelkezik – alkalmazandó az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben (25), az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (26), az Európai Szociális Alapról szóló, 2006. július 5-i 1081/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (27), az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben (28), a Kohéziós Alapról szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendeletben (29) és az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendeletben (30) említett hatóságok és szervek, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben létrehozott, az 59. cikk értelmében megosztott irányításban irányított alapok (a továbbiakban: az alapok) – többek között a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” program keretében létrehozott alapok – által teljesített kiadásokra, valamint bevételeikre.

(2)   A közvetlenül a Bizottság által irányított műveleteket az első és a harmadik részben megállapított szabályoknak is megfelelve kell végrehajtani.

176. cikk

A kötelezettségvállalási előirányzatok elosztásának tiszteletben tartása

Az Európai Parlament és a Tanács tiszteletben tartja a kötelezettségvállalási előirányzatoknak a strukturális műveletekre, a vidékfejlesztésre és az Európai Halászati Alapra vonatkozó alap-jogiaktusokban meghatározott elosztását.

177. cikk

Hozzájárulások kifizetése, időközi kifizetések és visszafizetések

(1)   Az alapokból származó pénzügyi hozzájárulások kifizetését a Bizottság a 175. cikkben említett szabályozással összhangban teljesíti.

(2)   A Bizottság által eszközölt időközi kifizetések határidejét a 175. cikkben említett rendeletekkel összhangban kell megállapítani.

(3)   A 175. cikkben említett rendeletekkel összhangban az egy adott művelet tekintetében teljesített előfinanszírozási kifizetések teljes vagy részleges visszafizetése nem csökkenti az alapokból az érintett művelet tekintetében teljesített hozzájárulást.

A visszafizetett összegek a 21. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban belső címzett bevételeket képeznek.

A tagállami visszafizetések kezelését és a kezelés hatását az alapokból történő hozzájárulások összegére a 175. cikkben említett rendeletek szabályozzák.

(4)   A 14. cikktől eltérve az előfinanszírozási kifizetések visszafizetéséből keletkező, december 31-én rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok átvihetők a program lezárásáig, és szükség esetén felhasználhatók, feltéve, hogy más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre.

(5)   A költségvetési számvitelben a kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, ideértve azokat a kiadásokat, amelyeket a következő pénzügyi év január 31-éig a 179. cikkben említett átcsoportosításokat követő hónapban rendelkezésre bocsátott kifizetési előirányzatok terhére fizettek ki.

178. cikk

Előirányzatok visszavonása

(1)   A Bizottság a lekötött előirányzatokat a 175. cikkben említett rendeletekben előírt feltételek szerint automatikusan visszavonja.

(2)   A visszavont előirányzatokat kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható, nyilvánvaló hiba esetén lehet újra rendelkezésre bocsátani.

E célból a Bizottság megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és – a szükségletek alapján – a folyó pénzügyi év február 15-ig határoz a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességéről.

179. cikk

Előirányzatok átcsoportosítása

(1)   Az e címben említett operatív kiadások esetében a Bizottság – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kivételével – átcsoportosíthat előirányzatokat az egyik címből a másikba, feltéve hogy az érintett előirányzatok a 175. cikkben említett rendeletek értelmében ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások. A Bizottság a döntéseit a következő pénzügyi év január 31. napjáig hozza meg.

(2)   Az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekben a Bizottság a következő pénzügyi év január 10. napjáig javaslatot terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé kifizetési előirányzatok alapokhoz történő átcsoportosítására vonatkozóan. A kifizetési előirányzatok bármely költségvetési tételből átcsoportosíthatók. Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokra vonatkozó döntését a 27. cikkben előírt eljárással összhangban hozza meg, e cikk esetében azonban az alkalmazandó határidő három hét.

(3)   Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács nem, vagy csak részben hagyja jóvá az átcsoportosítást, a 177. cikk (5) bekezdésében említett kiadás megfelelő részét a következő pénzügyi év kifizetési irányzataira kell terhelni.

180. cikk

Irányítás, kiválasztás és ellenőrzés

A projektek irányítását és kiválasztását, valamint az ellenőrzésüket a 175. cikkben említett rendeletek szabályozzák.

III.   CÍM

KUTATÁS

181. cikk

Kutatásra szánt források

(1)   A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokra az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

Ezen előirányzatokat vagy a költségvetés „közvetlen kutatás” vagy „közvetett kutatás” elnevezésű szakpolitikához kapcsolódó címeinek egyikén, vagy egy másik címen a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó alcímben kell megjeleníteni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kutatás alá tartozó műveletek típusaival kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2)   Az olyan bevételekre vonatkozó előirányzatokat, amelyeket az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 37. jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap képzett, a 21. cikk értelmében címzett bevételként kell kezelni. Az e bevételből származó kötelezettségvállalási előirányzatok akkor állnak rendelkezésre, amikor a követelés becslése megtörtént, a kifizetési előirányzatok pedig akkor, amikor a bevétel befolyt.

(3)   Tekintettel az e címben említett operatív kiadásokra, a Bizottság átcsoportosíthat egyik címből a másikba, feltéve hogy az előirányzatokat ugyanazon célra használják fel.

(4)   A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokból fizetett szakértőket az Európai Parlament és a Tanács által az egyes kutatási keretprogramok elfogadásakor megállapított eljárásokkal, vagy a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére vonatkozó kapcsolódó szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

182. cikk

A kutatásra szánt források lekötése

(1)   Azok a kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek a kötelezettségvállalások az általuk finanszírozandó, kutatáshoz kapcsolódó projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatti visszavonásával keletkeznek, kivételes és kellően megindokolt esetben újból rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben az eredetileg tervezett program végrehajtása alapvető fontosságú, hacsak az érintett pénzügyi év (n. év) költségvetése nem tartalmaz forrásokat e célra.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság minden pénzügyi év kezdetén megvizsgálja az előző pénzügyi év (n-1. év) során visszavont kötelezettségvállalásokat, és az igények figyelembevételével értékeli az érintett előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességét.

Ezen értékelés alapján a Bizottság minden pénzügyi év február 15-ig megfelelő javaslatokat terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé, valamennyi költségvetési jogcím esetében indokolva ezen előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátását.

(3)   Az Európai Parlament és a Tanács hat héten belül dönt a Bizottság javaslatairól. Ha e határidőn belül nem születik határozat, úgy a javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

Az n. évben újra rendelkezésre bocsátható kötelezettségvállalási előirányzatok összege egyetlen esetben sem haladhatja meg az n–1. évben az azonos költségvetési soron visszavont teljes összeg 25 %-át.

(4)   Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok nem vihetők át.

Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31. napjáig kell megkötni.

Az n. év végén ezen újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő véglegesen visszavonja.

183. cikk

Közös Kutatóközpont

(1)   A Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre – JRC) a 181. cikk (1) bekezdésében említett címeken és alcímeken kívüli előirányzatokból is részesülhet finanszírozásban az első rész V. és VI. címe szerinti és egészében vagy részben a költségvetésből finanszírozott közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos eljárásokban való részvétele tekintetében.

A közbeszerzési és vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos eljárásokban való részvétel vonatkozásában a JRC tagállamban bejegyzett jogi személynek tekintendő.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a JRC-vel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2)   A következőkhöz kapcsolódó előirányzatokat címzett bevételként kell kezelni a 21. cikk (2) bekezdése értelmében:

a)	a JRC részvételével zajló vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos és közbeszerzési eljárások,

b)	a JRC által harmadik felek nevében végzett tevékenységek, vagy

c)	a más intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek,.

Az első albekezdés a) és c) pontjában említett bevétel által megteremtett kötelezettségvállalási előirányzatok igénybe vehetőek, amint a követelésre vonatkozó becslés rendelkezésre áll.

Az első albekezdés c) pontjában említett tevékenységek esetében az öt éven belül fel nem használt előirányzatokat törölni kell.

(3)   Az ilyen előirányzatok felhasználása a költségvetési eredménykimutatásban minden egyes érintett fellépéskategória esetében egy-egy analitikus elszámoláscsoporton kerül feltüntetésre; ez elkülönül a harmadik (köz- vagy magán-) fél általi finanszírozásból származó bevételektől, illetve a Bizottság által harmadik fél számára végzett egyéb szolgáltatásokból származó bevételektől.

(4)   Vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos és közbeszerzési eljárásokban e cikk (1) bekezdésével összhangban való részvétele során a közbeszerzésekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos kizárásra és szankciókra vonatkozó rendelkezések tekintetében a JRC-re nem alkalmazandók a 106. cikkben, a 107. cikk b) és c) pontjában, a 108. és 109. cikkben, valamint a 1131. cikk 43) és (5) bekezdésében foglalt feltételek.

A JRC-ről feltételezni kell, hogy teljesíti a gazdasági és pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelményeket.

A JRC mentesül a 115. és 134. cikkben említett biztosítéknyújtási kötelezettség alól.

(5)   Az első rész V. címében szereplő közbeszerzési szabályok nem vonatkoznak a JRC harmadik fél nevében végzett tevékenységeire.

(6)   A 26. cikktől eltérve a Bizottság a „Közvetlen kutatás” elnevezésű szakpolitikai területre vonatkozó költségvetési címen belül átcsoportosíthat az alcímek között, legfeljebb az abban a sorban szereplő előirányzatok 15 %-áig, amelyből az átcsoportosítás történik.

IV.   CÍM

KÜLSŐ FELLÉPÉSEK

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

184. cikk

Külső fellépések

(1)   A költségvetésből finanszírozott külső fellépésekre az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépések keretében finanszírozható tevékenységekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdésben említett fellépésekre képzett előirányzatokat a Bizottság a következőképpen használja fel:

a)	vagy autonóm alapon nyújtott segély keretén belül; vagy

b)	finanszírozási megállapodás aláírása révén valamely, az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, harmadik országgal kötött partnerség keretében.

(3)   Amennyiben a külső fellépéseket a költségvetésben szereplő előirányzatokból és a 21. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett külső címzett bevételekből együttesen társfinanszírozzák, azon forrásokat, amelyek a 189. cikk (2) bekezdésében említett szerződéskötési időszak végéig nem kötöttek le, arányosan kell visszatéríteni, levonva egy, az ellenőrzésre, az értékelésre és a rendkívüli kiadásokra elkülönített, később leköthető egyösszegű átalányt.

(4)   Az e címben említett fellépésekre a 90. cikk (4) bekezdésének második albekezdése nem alkalmazandó.

A több mint 5 000 000 EUR-s, külső fellépéseket finanszírozó, közvetlen irányítás keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében a fellépés ideje alatt legfeljebb két előfinanszírozási kifizetés maradhat elszámolás nélkül.

2.   FEJEZET

Fellépések végrehajtása

1.   szakasz

Általános rendelkezések

185. cikk

A külső fellépések végrehajtása

Az e címben említett fellépések az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint közvetlenül a Bizottság által, az 58. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint megosztott irányítás keretében, vagy közvetve az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint megbízott személyek és szervezetek által, az 58–63. cikkben foglalt vonatkozó rendelkezésekkel összhangban hajthatók végre. A külső fellépésekre vonatkozó előirányzatokat egy közös célkitűzés elérése érdekében más forrásokból származó pénzeszközökkel lehet kombinálni.

2.   szakasz

Költségvetés-támogatás és több adományozóra kiterjedő vagyonkezelői alapok

186. cikk

A költségvetés támogatásának alkalmazása

(1)   Amennyiben a vonatkozó alap-jogiaktusok így rendelkeznek, a Bizottság alkalmazhatja a költségvetés-támogatást valamely kedvezményezett harmadik ország javára, ha az adott ország államháztartási gazdálkodása kellően átlátható, megbízható és hatékony.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a költségvetés-támogatás alkalmazásának és a végső kedvezményezettek kötelezettségeinek részletes szabályaira vonatkozóan.

(2)   A 84. cikkben említett finanszírozási döntés részletezi a kedvezményezett harmadik országnak nyújtott költségvetés-támogatás céljait és várt eredményeit. Az uniós hozzájárulás kifizetésének alapja az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítése, ideértve az államháztartási gazdálkodás javítását és az adott ágazatban az idők során elért előrehaladás mérésének alapjául szolgáló világos és objektív teljesítménymutatók alkalmazását.

(3)   A Bizottság a 184. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében megkötött vonatkozó finanszírozási megállapodásba megfelelő rendelkezéseket foglal bele, amelyek alapján a kedvezményezett harmadik országnak kötelezettséget kell vállalnia a működésre kapott finanszírozás egészének vagy egy részének haladéktalan visszafizetésére, amennyiben megállapítást nyer, hogy az adott uniós források kifizetése során súlyos, a kedvezményezett harmadik országnak felróható szabálytalanságok történtek.

Az első albekezdésben említett visszafizetés feldolgozása érdekében az ellentételezéssel történő beszedésre vonatkozó 80. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazható.

(4)   A Bizottság az átláthatóság és az információkhoz való nyilvános hozzáférés erősítése érdekében támogatja az kedvezményezett harmadik országban parlamenti kontroll- és ellenőrzési kapacitások kialakítását.

187. cikk

A külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok

(1)   A vészhelyzeti, vészhelyzetet követő, illetve a tematikus intézkedésekre a Bizottság – a más támogatókkal megkötött megállapodás keretében – vagyonkezelői alapokat hozhat létre. Az egyes vagyonkezelői alapok célkitűzését az adott vagyonkezelői alap alapító okirata határozza meg.

(2)   Az uniós vagyonkezelői alapok végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvével és az egyes alapító okiratokban meghatározott egyedi célkitűzésekkel összhangban történik.

Az uniós vagyonkezelői alapokat közvetlenül a Bizottság hajtja végre az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint, kivéve a vészhelyzeti vagy vészhelyzetet követő intézkedésekre létrehozott uniós vagyonkezelői alapokat, amelyek – a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii., v. és vi. alpontja szerint megbízott szervezetekre ruházva – közvetetten is végrehajthatóak.

(3)   Az uniós vagyonkezelői alapoknak az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:

a)	az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: a vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre uniós szinten, ha céljaik – különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt – uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten;

b)

az uniós vagyonkezelői alapok minden esetben egyértelmű politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és más támogatók hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében. A vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornákat vagy hasonló eszközöket kétszereznek meg, kiegészítő jelleg nélkül.

(4)   A Bizottság elnökletével minden uniós vagyonkezelői alap esetében igazgatótestületet hoznak létre, amely biztosítja a támogatók, valamint – megfigyelőként – a hozzájárulást nem fizető uniós tagállamok képviseletét, és dönt az alap felhasználásáról.

(5)   Az uniós vagyonkezelői alapokat az alapító okiratban meghatározott, korlátozott időtartamra hozzák létre. Ez az időtartam az érintett vagyonkezelői alap igazgatótestületének kérésére, bizottsági határozattal meghosszabbítható.

A Európai Parlament és/vagy a Tanács adott esetben kérheti a Bizottságot a vagyonkezelői alapnak szánt előirányzatok megszüntetésére vagy az alapító okiratnak a vagyonkezelői alap felszámolását célzó felülvizsgálatára. Ebben az esetben a megmaradó forrásokat általános bevételként arányosan vissza kell téríteni a költségvetésbe, valamint a hozzájárulást fizető tagállamok és más támogatók részére.

(6)   Az Unió és a támogatók hozzájárulása elkülönített bankszámlára kerül. Az Unió hozzájárulását kifizetési előrejelzésekkel kellően megalapozott fizetési kérelmek alapján utalják át erre a számlára, figyelembe véve a számlán rendelkezésre álló egyenleget és az abból következő további fizetési szükségleteket. A kifizetési előrejelzéseket évente vagy adott esetben félévente kell elkészíteni.

A hozzájárulások nem képezik részét a költségvetésnek, kezelésüket a Bizottság végzi a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körében.

Az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője. Ő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért.

A Bizottság belső ellenőre és a Számvevőszék ugyanazon jogokkal rendelkezik a vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más fellépések tekintetében.

Az elkülönített bankszámla megnyitása és megszüntetése a számvitelért felelős tisztviselő feladata.

A Bizottság biztosítja a számvitelért felelős tisztviselők és az engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatkörének szigorú szétválasztását.

A források lekötése és kifizetése az Első rész IV. címének 3. fejezetében meghatározottak szerint a Bizottság pénzügyi szereplőinek feladata.

(7)   A Bizottság a (6) bekezdésben említett hozzájárulások felhasználása megkezdésének évétől jogosult a vagyonkezelői alapban összegyűlt összegek maximum 5 %-át az igazgatási költségei fedezése céljából visszatartani. A vagyonkezelői alapok működési ideje alatt az ilyen igazgatási díjak a 21. cikk (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett címzett bevételeknek minősülnek.

A vagyonkezelői alap által finanszírozott fellépésekhez kapcsolódó beszedési megbízások tekintetében a számvitelért felelős tisztviselő lép fel. A beszedési megbízások teljesítéséből eredő bevételeket vissza kell vezetni a vagyonkezelői alap elkülönített bankszámlájára. A visszafizettetési utasítások törlése, illetve az azokról történő lemondás a 80. cikkben említett szabályokkal összhangban történik.

(8)   A Bizottság az uniós vagyonkezelői alapok létrehozásáról, kibővítéséről, illetve felszámolásáról szóló határozattervezeteit benyújtja az azon alap-jogiaktusban említett illetékes bizottságnak, amelynek alapján az uniós vagyonkezelői alaphoz való uniós hozzájárulást nyújtják.

(9)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépésekkel kapcsolatos vagyonkezelői alapokat érintő gazdálkodás, jelentéstétel és irányítás részletes szabályaira vonatkozóan.

(10)   A Bizottság évente átfogó és részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza az uniós vagyonkezelői alapokból támogatott tevékenységeket, a végrehajtásukat és teljesítményüket, valamint az elszámolásukat. A Bizottság az éves jelentések 66. cikk (9) bekezdésének harmadik albekezdésében említett összefoglalójához mellékeli jelentését.

3.   szakasz

Egyéb irányítási módok

188. cikk

A külső fellépések végrehajtása közvetett irányítással

(1)   A fellépéseknek az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján közvetett gazdálkodással történő végrehajtása az 56. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság és az uniós küldöttségek részletes vizsgálatának tárgya. Az ilyen részletes vizsgálat vagy előzetes jóváhagyás alapján, vagy utólagos vizsgálatokkal, vagy kombinált eljárás útján történik.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépések közvetett irányítással történő végrehajtásának részletes szabályaira vonatkozóan.

189. cikk

A külső fellépések végrehajtására vonatkozó finanszírozási megállapodások

(1)   A végrehajtandó külső fellépések érdekében a következő megállapodások közül kell egyet vagy többet megkötni:

a)	finanszírozási megállapodás a Bizottság és valamely, a 185. cikkben említett szervezet vagy személy között;

b)	szerződés vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás a Bizottság és a fellépések végrehajtásáért felelős természetes vagy jogi személyek között.

A külső támogatás nyújtásának feltételeit az első albekezdés a) és b) pontban előírt finanszírozási megállapodásokat vagy szerződéseket vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat kezelő eszköz fekteti le.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett szervezetekkel kötött finanszírozási megállapodásokat az n+1. év december 31. napjáig kell megkötni, ahol az n. év az az év, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették.

A finanszírozási megállapodások rögzítik azt az időszakot, amelyen belül az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett szervezeteknek meg kell kötniük valamennyi, a fellépést végrehajtó egyedi szerződést és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást. Ezek az időszakok legkésőbb a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontja után három évvel véget kell hogy érjenek, az alábbiak kivételével:

a)	a több támogatót tömörítő fellépések esetében;

b)	az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó egyedi szerződések esetében;

c)	az alábbi kivételes körülmények esetén: i. a már megkötött szerződések módosító záradékai esetében; ii. egy meglévő szerződés lejárat előtti megszüntetését követően megkötendő egyedi szerződések esetében; iii. az érintett feladatokkal megbízott szervezet változása esetén.

(3)   A (2) bekezdés a következő esetekben nem vonatkozik az éves részletekre bontott kötelezettségvállalások révén végrehajtott többéves programokra:

a)	az előcsatlakozási támogatási eszköz;

b)	az európai szomszédsági és partnerségi eszköz.

Ezekben az esetekben a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban automatikusan visszavonja az előirányzatokat.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépések végrehajtására vonatkozó finanszírozási megállapodások részletes szabályaira vonatkozóan.

3.   FEJEZET

Közbeszerzés

190. cikk

Közbeszerzés külső fellépések esetében

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépésekkel kapcsolatos közbeszerzés részletes szabályaira vonatkozóan.

(2)   Az első rész V. címe 1. fejezetének a közbeszerzés általános rendelkezéseivel kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók az e címben foglalt szerződésekre, figyelemmel az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélésére megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezésekre is. E fejezet alkalmazásában az ajánlatkérő:

a)	a Bizottság egy vagy több harmadik ország nevében és érdekében;

b)	a 185. cikkben említett, és a megfelelő költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek és személyek.

(3)   A közbeszerzési eljárásokról a 189. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban kell rendelkezni.

(4)   E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók az ágazat-specifikus alap-jogiaktus keretében hozott azon fellépésekre, amelyek a válságkezelési segélyhez, polgári védelmi műveletekhez és humanitárius segítségnyújtási műveletekhez kapcsolódnak.

191. cikk

Az ajánlattételi eljárásban való részvétel szabályai

(1)   A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó személy számára, és – az érintett együttműködési ágazatot szabályozó alap-jogiaktusok különös rendelkezéseivel összhangban – minden más természetes és jogi személy számára.

(2)   Az 54. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelően megindokolt, kivételes körülmények alapján megengedhető, hogy az (1) bekezdésben említetteken kívül más harmadik országok állampolgárai is pályázhassanak a szerződésekre.

(3)   Amennyiben az áruk vagy szolgáltatások piacának megnyitására vonatkozó olyan megállapodást kell alkalmazni, amelynek az Unió szerződő fele, úgy a költségvetés által finanszírozott beszerzések szerződései szintén nyitva állnak az (1) és a (2) bekezdésben említetteken kívül más harmadik országok állampolgárai számára, az e megállapodásban megállapított feltételekkel.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési eljárásban való részvétel részletes szabályaira vonatkozóan.

4.   FEJEZET

Vissza nem térítendő támogatások

192. cikk

Külső fellépések teljes körű finanszírozása

Egy fellépést csak akkor lehet teljes egészében a költségvetésből finanszírozni, ha ez annak végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesnek bizonyul.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépések teljes körű finanszírozásának részletes szabályaira vonatkozóan.

193. cikk

A külső fellépések keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó szabályok

A közvetett irányítás keretében, a 185. cikkben említett szervezetek által alkalmazandó, vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat a Bizottság és e szervezetek között megkötött megállapodásokban kell rögzíteni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közvetett irányítás esetében alkalmazandó, vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárások részletes szabályaira vonatkozóan.

5.   FEJEZET

Az elszámolások ellenőrzése

194. cikk

A külső fellépések uniós ellenőrzése

Minden, a Bizottság és a 185. cikkben említett szervezetek valamelyike közötti megállapodásnak, vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak, vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatnak kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket kell megjelölnie minden – az uniós forrásokból részesülő – kivitelező és alvállalkozó feletti, a dokumentumok alapján és a helyszínen történő ellenőrzési hatáskör gyakorlására.

V.   CÍM

EURÓPAI HIVATALOK

195. cikk

Az európai hivatalok

(1)   E cím alkalmazásában az „európai hivatalok” meghatározott horizontális feladatok teljesítésére, egy vagy több intézmény által létrehozott igazgatási szervezetek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az európai hivataloknak és az intézmények európai hivatalokhoz rendelt küldöttségeinek hatáskörével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

(2)   E címet az OLAF működésére is alkalmazni kell, a 198., 199. és 200. cikk kivételével.

(3)   Az európai hivatalok működésére az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

196. cikk

Az európai hivatalokra vonatkozó előirányzatok

(1)   Az egyes európai hivatalokra vonatkozó előirányzatokat, amelyek teljes összege a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszán belül külön költségvetési tételben jelenik meg, részletesen annak a szakasznak a melléklete határozza meg.

A melléklet bevételi és kiadási kimutatás formáját ölti, a költségvetés szakaszaival azonos módon tovább bontva.

Az e mellékletben megjelenített előirányzatok valamennyi európai hivatal minden, feladataiknak az intézmények nevében történő teljesítéséhez szükséges pénzügyi igényét fedezik.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az európai hivataloknak biztosított előirányzatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve bizonyos feladatok számvitelért felelős tisztviselő általi átruházását, a pénztár- és bankszámlakezelést.

(2)   Az egyes európai hivatalok létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt mellékleten belüli átcsoportosításokra vonatkozó döntéseket az érintett európai hivatal igazgatója hozza meg. A Bizottság az ilyen átcsoportosításokról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4)   Az egyes európai hivatalok beszámolói az Unió 141. cikkben említett beszámolóinak szerves részét képezik.

197. cikk

Az európai hivatalok engedélyezésre jogosult tisztviselői

Az egyes európai hivatalok számára a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört az érintett európai hivatal igazgatójára ruházza át, a 66. cikkel összhangban.

198. cikk

Az európai hivatalok elszámolásai

(1)   Minden intézményközi európai hivatal analitikus elszámolást készít kiadásairól, lehetővé téve az egyes intézményeknek nyújtott szolgáltatásai részarányának meghatározását. Az érintett európai hivatal igazgatója – az igazgatási bizottság jóváhagyása után – elfogadja a számviteli rendszer alapjául szolgáló kritériumokat.

(2)   Azon meghatározott költségvetési tételre vonatkozó megjegyzések, amelyen az egyes intézményközi európai hivatalok teljes előirányzatait megjelenítik, bemutatják a hivatal által az egyes intézményeknek nyújtott szolgáltatások költségének becsült értékét. Ez az (1) bekezdésben előírt analitikus elszámolásokon alapul.

(3)   Az egyes intézményközi európai hivatalok értesítik az érintett intézményeket az analitikus nyilvántartás eredményéről.

199. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskör átruházása az intézményközi európai hivatalokra

(1)   Minden intézmény átruházhat engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört egy intézményközi európai hivatal igazgatójára a saját szakaszában megjelenő előirányzatokkal való gazdálkodás céljából; a hatáskör átruházásának korlátait és feltételeit az adott intézmény határozza meg.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskör valamely intézményközi európai hivatal igazgatójára való átruházásának részletes szabályaira vonatkozóan.

(2)   A Bizottság belső ellenőre az első rész IV. címének 9. fejezetében megállapított valamennyi felelősséget gyakorolja.

200. cikk

Harmadik félnek nyújtott szolgáltatások

Amennyiben egy európai hivatal megbízása visszterhes szolgáltatások harmadik félnek történő nyújtására is kiterjed, úgy az igazgatási bizottság jóváhagyása után a hivatal igazgatója megállapítja az arra vonatkozó különös rendelkezéseket, hogy e szolgáltatásokat hogyan teljesítsék, és a vonatkozó elszámolásokat hogyan vezessék.

VI.   CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

201. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az igazgatási előirányzatokra az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az igazgatási előirányzatok és bérleti garanciák alkalmazási körével kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

202. cikk

Kötelezettségvállalások

(1)   A rendszeres igazgatási kiadásokat minden év október 15-től előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sorra a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok egynegyedét. A kötelezettségvállalások nem vonatkozhatnak olyan új típusú kiadásokra, amelyeket az előző szabályszerűen elfogadott költségvetésben elvben még nem hagytak jóvá.

(2)   A jogi vagy szerződéses rendelkezések szerint előre fizetendő kiadások – például bérleti díjak – december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők. Ebben az esetben az (1) bekezdésben említett korlát nem alkalmazandó.

203. cikk

Az igazgatási előirányzatokra vonatkozó különös rendelkezések

(1)   Az igazgatási előirányzatok nem differenciált előirányzatok.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az egyes igazgatási előirányzatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve az épületekkel és az intézmények személyzetének kifizetett előlegekkel kapcsolatos előirányzatokat.

(2)   A pénzügyi évet – akár a helyi gyakorlattal összhangban, akár a berendezések beszerzése kapcsán – meghaladó időszakra kiterjedő szerződésekből eredő igazgatási kiadásokat azon pénzügyi év költségvetésében kell elszámolni, amelyben azokat teljesítik.

(3)   Az egyes intézmények minden év június 1-jéig az ingatlanpolitikájukról szóló munkadokumentumot nyújtanak be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amely tartalmazza a következő információkat:

a)	a vonatkozó költségvetési sorokon található előirányzatok által lefedett kiadások és összterület valamennyi épület esetében;

b)	a területre és a helyszínekre vonatkozó általános programozás várható alakulása az elkövetkezendő években, a már meghatározott, tervezés alatt álló ingatlanprojekt bemutatásával;

c)	a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz korábban benyújtott, az előző év munkadokumentumaiban nem szereplő új ingatlanprojektek végrehajtásával kapcsolatos végleges feltételek és költségek, valamint lényeges információk;

(4)   A költségvetésre várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az intézmények a lehető leghamarabb – ingatlanszerződések esetében a helyi piac felmérése előtt, építési munkálatok esetében pedig az ajánlati felhívás megjelenése előtt – tájékoztatják az Európai Parlamentet és a Tanácsot a szükséges építési területről és az előzetes tervezésről.

(5)   A költségvetésre várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az intézmények a szerződések megkötése előtt előterjesztik az ingatlanprojektet, részletezve annak becsült költségeit és finanszírozását, valamint közölve a tervek szerint alkalmazásra kerülő szerződéstervezetek listáját, és kérik az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását. Az intézmény kérésére az ingatlanprojekttel kapcsolatban benyújtott dokumentumokat bizalmasan kezelik.

A vis maior eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított négy héten belül vitatja meg, amikor a két intézmény azt megkapta.

A négyhetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű döntést.

Amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács a négyhetes időszak alatt kellően megalapozott aggályokat fogalmaz meg, az időszakot – egy alkalommal – további két héttel meghosszabbítják.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslat ellen dönt, az érintett intézmény visszavonja a javaslatát, de újabbat nyújthat be.

(6)   Vis maior esetén a (4) bekezdésben meghatározott információkat az ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani. Az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított két héten belül vitatja meg, amikor a két intézmény azt megkapta. A kéthetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű döntést.

(7)   A költségvetés szempontjából jelentős pénzügyi hatással járó ingatlanprojektek a következők:

i.	minden telekvásárlás;

ii.	a 3 000 000 EUR-t meghaladó összegű épületvásárlások és -eladások, szerkezeti felújítások és építkezések vagy ezek egyidejű ötvözésével megvalósuló projektek;

iii.	minden, a ii. pont alá nem tartozó, évente legalább 750 000 EUR-s kiadással járó új ingatlanszerződés (beleértve a haszonélvezeti jogot, a hosszú távú bérletet és a meglévő ingatlanszerződések kedvezőtlenebb feltételek melletti megújítását is);

iv.	meglévő ingatlanszerződések (köztük a haszonélvezeti jog és a hosszú távú bérlet) évente legalább 3 000 000 EUR-s kiadással járó, azonos vagy kedvezőbb feltételek melletti meghosszabbítása vagy megújítása.

Ez a bekezdés az intézményközi jellegű ingatlanprojektekre és az uniós küldöttségekre is alkalmazandó.

(8)   A 17. cikk sérelme nélkül az ingatlanvásárlási projektek az Európai Parlament és a Tanács előzetes jóváhagyásának függvényében kölcsönből is finanszírozhatók.

A kölcsönt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és az Unió pénzügyi érdekeinek kellő tiszteletben tartása mellett kell felvenni és visszafizetni.

Amennyiben az intézmény a vásárlást kölcsönből javasolja finanszírozni, az érintett intézmény által az előzetes jóváhagyás iránti kérelemmel együtt benyújtandó pénzügyi tervnek tartalmaznia kell különösen a maximális finanszírozási szintet, a finanszírozási időszakot, a finanszírozás módját, a finanszírozás feltételeit és a más típusú szerződéses megállapodásokhoz képest elérhető megtakarításokat.

Az Európai Parlament és a Tanács az előzetes jóváhagyás iránti kérelmet a kérelem ezen intézményekhez való beérkezését követő négy héten belül megvitatja; ez az időtartam – egy alkalommal – két héttel meghosszabbítható. A kölcsön révén történő vásárlást elutasítottnak kell tekinteni, ha ahhoz az Európai Parlament és a Tanács az említett határidőn belül nem adta kifejezett jóváhagyását.

VII.   CÍM

SZAKÉRTŐK

204. cikk

Javadalmazott külső szakértők

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a javadalmazott külső szakértőkkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve az intézmények munkáját a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok, projektek és pályázatok értékelése terén szakértőként segítő, valamint különleges esetekben véleményt nyilvánító és tanácsot adó javadalmazott külső szakértőként tevékenykedő természetes személyek speciális kiválasztási eljárásait.

E szakértők javadalmazása előre bejelentett fix összeg alapján történik, kiválasztásuk alapját pedig szakmai kompetenciájuk jelenti. A kiválasztás a megkülönböztetés-mentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma alapelvével összhangban lévő kiválasztási kritériumok alapján történik.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

205. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A 175. cikk (1) bekezdésében említett azon alapok tekintetében, amelyek alap-jogiaktusát 2013. január 1. előtt hatályon kívül helyezik, a 178. cikk alkalmazásában visszavont előirányzatokat újra rendelkezésre lehet bocsátani egy nyilvánvalóan kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén, vagy olyan vis maior esetében, amely az ezen alapok által támogatott műveletek végrehajtására komoly következményekkel bír.

(2)   Az 1260/1999/EK, 1290/2005/EK, 1080/2006/EK, 1081/2006/EK, 1083/2006/EK, 1084/2006/EK és 1198/2006/EK rendeletben említett operatív kiadásokat érintő azon előirányzatok átcsoportosítását illetően, amelyekkel kapcsolatban a fennálló uniós kötelezettségvállalások pénzügyi rendezése érdekében a segítségnyújtás lezárásáig még végre kell hajtani az uniós kifizetéseket, a Bizottság a címek között átcsoportosítást végezhet, feltéve hogy a szóban forgó előirányzatok ugyanazt a célkitűzést szolgálják, vagy uniós kezdeményezésekhez vagy technikai segítségnyújtáshoz és innovációs intézkedésekhez kapcsolódnak, és ugyanilyen jellegű intézkedésekre csoportosítják át őket.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve a garanciaszámla felszámolását, valamint a küszöbértékek és az összegek frissítését.

206. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács információkérése

Az Európai Parlament és a Tanács jogosult a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatos információk vagy felvilágosítás megszerzésére.

207. cikk

Küszöbértékek és összegek

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően – a 118. cikk sérelme nélkül – felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e rendeletben rögzített küszöbértékekre és összegekre vonatkozóan.

208. cikk

Az EUMSZ és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott szervek költségvetési keretrendelete

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében költségvetési keretrendeletet fogadjon el az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező azon szervekre vonatkozóan, amelyek hozzájárulásokat kapnak az uniós költségvetés terhére.

Ez a költségvetési keretrendelet az e rendeletben meghatározott alapelveken és szabályokon alapul.

E szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a költségvetési keretrendelettől, kivéve, amennyiben különös szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szervek költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól a Tanács ajánlására az Európai Parlament ad mentesítést. Az (1) bekezdésben említett szervek teljes körűen együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben – többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétel révén – rendelkezésükre bocsátanak minden további szükséges információt.

(3)   A Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatáskört gyakorol az (1) bekezdésben említett szervek felett, mint a Bizottság tekintetében.

(4)   A Bizottság végleges beszámolójában való konszolidálás előtt független külső ellenőr ellenőrzi, hogy az (1) bekezdésben említett szervek éves beszámolói megfelelően tükrözik-e a szerv bevételeiket, kiadásaikat és pénzügyi helyzetüket. Amennyiben az (1) bekezdésben említett alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a Számvevőszék az EUMSZ 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban minden egyes szervről éves különjelentést készít. E jelentés elkészítésekor a Számvevőszék figyelembe veszi a független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr észrevételei nyomán tett intézkedéseket.

209. cikk

Költségvetésirendelet-minta a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára

Az alap-jogiaktussal létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező és a köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek elfogadják saját pénzügyi szabályaikat.

E szabályok magukban foglalják az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket meghatározó, és az 60. cikken alapuló költségvetésirendelet-mintát fogadjon el.

E szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a költségvetésirendelet-mintától, kivéve, amennyiben különös szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával.

210. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)   A Bizottság az 8., 11., 13., 19., 21., 22., 23., 25., 26., 29., 30., 31., 34., 35., 38., 41., 44., 49., 53., 54., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 92., 93., 94., 98., 99., 100., 101., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 121., 122., 123., 124., 125., 126., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 137., 138., 139., 140., 142., 144., 181., 183., 184., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 195., 196., 199., 201, 203., 204., 205., 207., 208., és 209. cikkben említett felhatalmazást az EUMSZ 312. cikkében említett, 2013 utáni első többéves pénzügyi keret végéig kapja. A Bizottság legkésőbb két évvel a 2013 utáni első többéves pénzügyi keret vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a következő többéves pénzügyi keretekkel azonos időtartamra, amennyiben a megfelelő többéves pénzügyi keret érvényességének vége előtt legkésőbb három hónappal az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást e meghosszabbítás ellen.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., 11., 13., 19., 21., 22., 23., 25., 26., 29., 30., 31., 34., 35., 38., 41., 44., 49., 53., 54., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 92., 93., 98., 99., 100., 101., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 121., 122., 123., 124., 125., 126., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 137., 138., 139., 140., 142., 144., 181., 183., 184., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 195., 196., 199., 201., 203., 204., 205., 207., 208. és 209. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 8., 11., 13., 19., 21., 22., 23., 25., 26., 29., 30., 31., 34., 35., 38., 41., 44., 49., 53., 54., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 92., 93., 98., 99., 100., 101., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 121., 122., 123., 124., 125., 126., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 137., 138., 139., 140., 142., 144., 181., 183., 184., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 195., 196., 199., 201., 203., 204., 205., 207., 208. és 209. cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács a jogi aktusról való értesítését követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

211. cikk

Felülvizsgálat

E rendeletet szükség esetén bármikor, de a 2013 utáni első többéves pénzügyi keret vége előtt legkésőbb két évvel mindenképpen felülvizsgálatnak kell alávetni.

A felülvizsgálatnak többek között ki kell terjednie az első rész VIII. címe rendelkezéseinek végrehajtására.

212. cikk

Hatályvesztés

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 2013. január 1-jétől az alábbiak kivételével hatályát veszti:

(a)	az 53– 57. cikk továbbra is alkalmazandó a 2013. december 31. előtt tett valamennyi kötelezettségvállalás vonatkozásában;

(b)	a 166. cikk (3) bekezdésének a) pontja továbbra is alkalmazandó a 2012. december 31. előtt tett valamennyi kötelezettségvállalás vonatkozásában; és

(c)	a 166. cikk (3) bekezdésének b) pontja továbbra is alkalmazandó a 2013. január 1. és 2013. december 31. között tett kötelezettségvállalások vonatkozásában.

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet Első részének VI. címe továbbra is alkalmazandó a 2012. évi vagy – amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveire tekintettel így határoz – az azt megelőző évekre vonatkozó költségvetés keretében tett globális kötelezettségvállalásokkal összefüggésben 2013. december 31. előtt aláírt vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások, illetve azon, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok vonatkozásában, amelyekről 2013. december 31. előtt megtörténik az értesítés.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

213. cikk

Az EKSZ-re vonatkozó felülvizsgálat

Az EKSZ, illetve az uniós küldöttségek különleges jellegének, továbbá adott esetben az EKSZ megfelelő pénzgazdálkodási képességének kellő figyelembevételével a 68. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdését, valamint a 98. cikk (2) bekezdésének második bekezdését 2013-ban felülvizsgálják.

214. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

A rendelet az alábbiak kivételével 2013. január 1-jétől alkalmazandó:

(a)	Az 58–63. cikk kizárólag a 2014. január 1-jétől tett kötelezettségvállalásokra alkalmazandó.

(b)	A 50. cikk (1) bekezdése második albekezdésének ba) pontja, valamint a 82., a 139. és a 140. cikk 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

(c)	A 177., 179. és 210. cikk 2012. október 27-től alkalmazandó.

---

(1)  HL C 145., 2010.6.3., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament 2012. október 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. október 25-i határozata.

(3)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(5)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(6)  HL L 161., 1999.6.26., 1. o.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8)  HL C 215., 2011.7.21., 13. o.

(9)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(10)  HL L 124., 1971.6.8., 1. o.

(11)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(12)  HL L 130., 2000.5.31., 1. o.

(13)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(14)  HL L 201., 2010.8.3., 30. o.

(15)  HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(16)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(17)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(18)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(19)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(20)  HL L 297., 2003.11.15., 1. o.

(21)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(22)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(23)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(24)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(25)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(26)  HL L 210., 2006.7.31., 1. o.

(27)  HL L 210., 2006.7.31., 12. o.

(28)  HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(29)  HL L 210., 2006.7.31., 79. o.

(30)  HL L 223., 2006.8.15., 1. o.

---

---

---

---

---