Felek
Az ítélet indoklása
Rendelkező rész

Felek

A T‑494/12. sz. ügyben,

a Biscuits Poult SAS (székhelye: Montauban [Franciaország], képviseli: C. Chapoullié ügyvéd)

felperesnek

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: A. Folliard‑Monguiral, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban:

a Banketbakkerij Merba BV (székhelye: Oosterhout [Hollandia], képviseli: M. Abello ügyvéd),

az OHIM harmadik fellebbezési tanácsának a Banketbakkerij Merba BV és a Biscuits Poult SAS közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban 2012. augusztus 2‑án hozott határozata (R 914/2011‑3. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács),

tagjai: S. Papasavvas elnök, N. J. Forwood (előadó) és E. Bieliūnas bírák,

hivatalvezető: C. Kristensen tanácsos,

tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2012. november 14‑én benyújtott keresetlevélre,

tekintettel az OHIM‑nak a Törvényszék Hivatalához 2013. február 14‑én benyújtott válaszbeadványára,

tekintettel a beavatkozónak a Törvényszék Hivatalához 2013. február 12‑én benyújtott válaszbeadványára,

a 2014. április 2‑i tárgyalást követően,

meghozta a következő

Ítéletet

Az ítélet indoklása

A jogvita előzményei

1. 2009. március 25‑én a felperes, a Biscuits Poult SAS a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) alapján közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló kérelmet nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).

2. A lajstromoztatni kért formatervezési minta – amelyet „kekszek” tekintetében kívánnak használni – az alábbi volt:

>image>7

3. A vitatott formatervezési mintát 1114292-0001. számon lajstromozták, és a Közösségi Formatervezésiminta‑oltalmi Közlöny 2009. április 22‑i, 75/2009. számában tették közzé.

4. 2010. február 15‑én a beavatkozó, a Banketbakkerij Merba BV az OHIM‑nál a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a vitatott formatervezési minta oltalmának megsemmisítése iránti kérelmet terjesztett elő. Megsemmisítési kérelmében a beavatkozó azt állította, hogy a vitatott formatervezési minta – a 6/2002 rendelet 5., 6. és 8. cikke értelmében – nem új és egyéni jellegű, és megjelenése műszaki rendeltetése által meghatározott.

5. Megsemmisítési kérelme alátámasztására a beavatkozó a vitatott formatervezési minta újdonságának és egyéni jellegének hiányát illetően az alábbi korábbi formatervezési mintákra hivatkozott:

>image>8

>image>9

>image>10

>image>11

>image>12

>image>13

>image>14

>image>15

6. 2011. február 28‑i határozatában az OHIM megsemmisítési osztálya a vitatott formatervezésiminta‑oltalom megsemmisítése iránti kérelmet elutasította.

7. 2011. április 22‑én a beavatkozó fellebbezést nyújtott be az OHIM‑hoz a megsemmisítési osztály határozatával szemben.

8. 2012. augusztus 2‑i határozatában (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM harmadik fellebbezési tanácsa a vitatott formatervezésiminta‑oltalmat a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján e mintának az említett rendelet 6. cikke értelmében vett egyéni jellegének hiánya miatt megsemmisítette.

9. A fellebbezési tanács először is különösen azt jegyezte meg, hogy a keksz belsejébe annak teljes hosszában felvitt krémréteg nem volt figyelembe vehető a vitatott formatervezési minta egyéni jellegének értékelésénél, mivel nem volt látható a termék rendeltetésszerű használata során. Ezt követően a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy a vitatott formatervezési minta külső megjelenése azonos volt a fenti 5. pontban bemutatott korábbi formatervezési minták közül az első három külső megjelenésével. Végül a fellebbezési tanács álláspontja szerint a vitatott formatervezési minta az ilyen kekszet rendszeresen kínáló vagy fogyasztó tájékozott használóra nem tesz az említett három korábbi formatervezési minta által előidézett összbenyomástól eltérő összbenyomást, tekintettel arra a nagy mozgástérre, amellyel az ilyen típusú termékek alkotója rendelkezik.

A felek kérelmei

10. A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

– helyezze hatályon kívül vagy „legalábbis változtassa meg” a megtámadott határozatot;

– hagyja helyben a megsemmisítési osztály határozatát;

– utasítsa el a megsemmisítési kérelmet;

– a beavatkozót kötelezze a költségek viselésére.

11. Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:

– utasítsa el a keresetet;

– a felperest kötelezze a költségek viselésére.

12. A beavatkozó azt kéri, hogy a Törvényszék:

– utasítsa el a keresetet;

– hagyja helyben a megtámadott határozatot;

– másodlagosan, utalja vissza az ügyet a fellebbezési tanács elé, hogy az a vitatott formatervezési minta egyéni jellegéről valamennyi korábbi formatervezési mintára tekintettel döntsön;

– a felperest kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

13. Keresete alátámasztására a felperes lényegében a 6/2002 rendelet 6. cikkének megsértésére alapított jogalapot hoz fel.

14. E jogalap alátámasztására a felperes arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács tévesen zárta ki a vitatott formatervezési minta belső megjelenésének ábrázolását, és ily módon elmulasztotta a korábbi formatervezési mintáktól való azon eltérések megállapítását, amelyek az említett mintának egyéni jelleget biztosítanak.

15. A felperes arra hivatkozik, hogy egy keksz nem tekinthető a 6/2002 rendelet 3. cikkének c) pontja értelmében vett „összetett terméknek”, és ezért a keksz belsejébe annak teljes hosszában felvitt krémréteg nem képezi egy ilyen termék alkotóelemét. Következésképpen ugyanezen rendelet 4. cikkének (2) bekezdése a jelen ügyben nem alkalmazható.

16. Másodlagosan a felperes arra hivatkozik, hogy a keksz belsejébe annak teljes hosszában felvitt krémréteg a termék rendeltetésszerű használata során látható, mivel a terméket fogyasztása időpontjában eltörik, ami a termék rendeltetésszerű használatának minősül. Továbbá egy keksz ilyen ábrázolása az érintett ipar reklámozási szokásait tükrözi. A szóban forgó krém megjelenését tehát figyelembe kellett volna venni még a 6/2002 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének alkalmazása esetén is.

17. Ily módon a felperes arra hivatkozik, hogy a vitatott formatervezési minta valamennyi jellegzetességére – mint amilyen a megjelenése, rajzolata, körvonalai, színei, a belső és külső részek közötti ellentét, a felszín aranysárga jellege, a felszínen található csokoládédarabkák száma és a felszín felülete – tekintettel a fellebbezési tanácsnak el kellett volna ismernie e mintának a fenti 5. pontban bemutatott korábbi formatervezési minták közül az első három mintához viszonyított egyéni jellegét.

18. E tekintetben, amint az a 6/2002 rendelet 3. cikkének a) pontjából kitűnik, „»formatervezési minta« a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek.”

19. Ebből következően a 6/2002 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „formatervezésiminta‑oltalom” valamely termék – azaz ugyanezen rendelet 3. cikkének b) pontja szerint bármely ipari vagy kézműipari árucikk, vagy egy ilyen árucikk egy része – megjelenésének védelmét jelenti.

20. Egyébiránt a 6/2002 rendelet (7), (12) és (14) preambulumbekezdéséből, amelyek a formatervezési minták oltalmára, az oltalomnak a látható elemekre való korlátozására és a tájékozott használóra tett benyomásra vonatkoznak, kitűnik, hogy e rendelet kizárólag a termékek vagy termékrészek látható részei tekintetében biztosít oltalmat, amelyek következésképpen formatervezési mintaként lajstromozhatók.

21. E tekintetben a 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése kifejezetten a 6/2002 rendelet 3. cikkének c) pontja értelmében vett összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintákra vonatkozó sajátos szabályt állapít meg. E szabály szerint e minták csak akkor részesülnek oltalomban, ha, először, az alkotóelem az összetett termékbe történt beillesztését követően is látható marad annak rendeltetésszerű használata során, és másodszor, az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

22. A 6/2002 rendelet 3. cikkének c) pontja értelmében vett összetett termék alkotóelemeinek sajátos jellegére tekintettel ugyanis, amely alkotóelemek az összetett termék előállításától és értékesítésétől eltérő előállítás és értékesítés tárgyát képezhetik, ésszerű, hogy a jogalkotó elismerje formatervezési mintaként történő lajstromozhatóságukat azzal a feltétellel, hogy az összetett termékbe történt beillesztésüket követően láthatók maradnak, és kizárólag a szóban forgó alkotóelemeknek az összetett termék rendeltetésszerű használata során látható részei tekintetében, amennyiben e részek újak és egyéni jellegűek.

23. A 6/2002 rendelet 4. cikke (2) és (3) bekezdésének tehát se nem célja se nem következménye valamely termék olyan jellemzőinek megsokszorozása, amelyek e rendelet 3. cikkének a) pontja alapján formatervezési minták lehetnek, hanem egy adott esetre vonatkozó sajátos szabály megállapítása.

24. A jelen ügyben, amint azt a megtámadott határozat 14. pontja kifejti, a felperes a fellebbezési tanács előtt elismerte, hogy a keksz belsejébe annak teljes hosszában felvitt kenhető lágy krémréteg csak akkor válik láthatóvá, ha a kekszet eltörik. Következésképpen egy ilyen jellegzetesség nem tartozik a szóban forgó termék külső megjelenéséhez.

25. Meg kell jegyezni, hogy a fellebbezési tanács helyesen alkalmazta a 6/2002 rendelet 3. és 6. cikkét, amikor a megtámadott határozat 15. és 16. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy a keksz belsejébe annak teljes hosszában felvitt kenhető lágy krémréteg nem volt látható, mivel a terméket el kellett törni ahhoz, hogy a belseje láthatóvá váljon, oly módon, hogy e jellegzetesség nem volt figyelembe vehető a vitatott formatervezési minta egyéni jellegének értékelésénél.

26. Továbbá amint azt az OHIM és a beavatkozó megjegyzi, az, hogy a szóban forgó termék fogyasztás céljából történő eltörése esetén a vitatott mintához hasonló jellemzőt tud felmutatni, nem releváns.

27. E tekintetben a felperes azon érve, amely szerint a keksz belsejébe annak teljes hosszában felvitt kenhető lágy krémréteg a keksz „rendeltetésszerű használata”, azaz fogyasztása során láthatóvá válik, a 6/2002 rendelet 4. cikke (2) és (3) bekezdésének téves értelmezésén alapul, és emiatt hatástalan. E rendelkezésekből ugyanis kitűnik, hogy a „rendeltetésszerű használat” fogalma kizárólag akkor releváns, ha a 6/2002 rendelet 3. cikkének c) pontja értelmében vett összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő minta oltalmazhatóságának értékeléséről van szó. Az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdése egyébként pontosítja, hogy a „rendeltetésszerű használat” fogalmát ugyanezen cikk „(2) bekezdés[ének] a) pontja értelmében” kell meghatározni.

28. Márpedig a felek egyhangúlag – és helyesen – azt állítják, hogy a vitatott formatervezési minta által megjelenítetthez hasonló keksz nem a 6/2002 rendelet 3. cikkének c) pontja értelmében vett összetett termék, mivel nem több, a szétszerelését és újra összeszerelését lehetővé tévő helyettesíthető alkotóelemből tevődik össze. Következésképpen a vitatott formatervezési minta oltalmazható jellegzetességeit a fenti 18–20. pontban előadott szabályok alapján kell meghatározni, amelyek, mivel nem a 6/2002 rendelet 3. cikkének c) pontja értelmében vett összetett termékbe illeszthető alkotóelemek, nem a „rendeltetésszerű használat” fogalmára, hanem a terméknek e rendelet 3. cikkének a) pontja értelmében vett külső megjelenésére utalnak.

29. A fellebbezési tanács tehát nem tévedett azáltal, hogy a megtámadott határozat 13. és 16. pontjában pontosította, hogy a termék nem látható jellegzetességei, amelyek nem tartoznak a külső megjelenéséhez, nem vehetők figyelembe annak meghatározásánál, hogy a vitatott formatervezési minta oltalmazható‑e, sem azáltal, hogy ebből a megtámadott határozat 17. pontjában arra következtetett, hogy „a minta ábrázolása szerint a keksz belsejében található töltelék nem vehető figyelembe a minta egyéni jellegének vizsgálatánál.”

30. Továbbá mivel a 6/2002 rendelet 4. cikke (2) és (3) bekezdésében megállapított, kifejezetten az összetett termékbe történő beillesztésre szánt alkotóelemekre vonatkozó szabály (lásd a fenti 21–23. pontot) a fenti 18–20. pontban kifejtett elvnek a jelen ügy által nem érintett sajátos területre vonatkozó alkalmazása, és nem célja, nem is következménye a formatervezési mintában ábrázolt termék jellemzőinek láthatóságára vonatkozó feltétel módosítása, az, hogy a megtámadott határozat 13. és 16. pontja e rendelkezésre történő utalást tartalmaz, nem gyengíti az ugyanezen határozat 13–17. pontjában kifejtett érvelést.

31. Következésképpen a felperesnek a fenti 15. és 16. pontban kifejtett egyik érve sem vonhatja kétségbe a megtámadott határozat megalapozottságát. Továbbá mivel csak a vitatott formatervezési mintában ábrázolt termék látható jellemzői vehetők figyelembe az egyéni jelleg értékelése céljából (lásd a fenti 25–30. pontot), a felperesnek az ezen értékelésre vonatkozó érvelését (lásd a fenti 17. pontot) el kell utasítani.

32. Az e tekintetben élvezett, a megtámadott határozat 30. pontjában megállapított, és egyébként a felperes által nem cáfolt nagy alkotói szabadságra figyelemmel ugyanis a fellebbezési tanács erre vonatkozó értékeléseinek helyt kell adni.

33. Különösen, amint azt a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 21–24. pontjában megállapította, a keksz külsejének szabálytalan és egyenetlen felülete, sárgás színe, kerek formája és a csokoládédarabkák jelenléte az ütköző formatervezési minták közös jellegzetességei, amelyek olyannyira meghatározzák a tájékozott használóra tett összbenyomást, hogy nem tekinthető úgy, hogy a vitatott formatervezési minta egyéni jellegű.

34. A vitatott formatervezési minta felületének a fenti 5. pontban bemutatott korábbi formatervezési minták közül az első három minta felületéhez képest simább megjelenése, valamint a mennyiségre vonatkozó különbségek, a valamennyi említett mintán és a vitatott mintán jelenlévő csokoládédarabkák pontos méreteivel és többé‑kevésbé kitüremkedő jellegével kapcsolatos különbségek nem biztosítanak a vitatott minta számára egyéni jelleget. Az e tekintetben élvezett nagy alkotói szabadságra tekintettel ugyanis e különbségek nem tesznek a megtámadott határozat 28. pontjában meghatározott tájékozott használóra a vitatott formatervezési minta javára eltérő összbenyomást.

35. Következésképpen a fellebbezési tanács nem tévedett a megtámadott határozat 31. pontjában annak megállapításával, hogy a vitatott formatervezési mintát a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az ugyanezen rendelet 6. cikkének értelmében vett egyéni jelleg hiánya miatt meg kell semmisíteni.

36. A keresetet tehát – anélkül, hogy szükséges lenne állást foglalni a felperes által előterjesztett második kereseti kérelemnek és a keresetlevél egyik mellékletének OHIM által kétségbe vont elfogadhatóságáról – el kell utasítani.

A költségekről

37. Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, ezért az OHIM és a beavatkozó kérelmének megfelelően kötelezni kell az OHIM és a beavatkozó költségeinek viselésére.

Rendelkező rész

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A keresetet elutasítja.

2) A Biscuits Poult SAS maga viseli a saját költségeit, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) és a Banketbakkerij Merba BV részéről felmerült költségeket.