27.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/13

(1)

A 377/2004/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja azt a kötelezettséget, hogy együttműködési formákat kell létrehozni a tagállamok bevándorlási összekötő tisztviselői között, meghatározza ezen együttműködés célkitűzéseit, ezen összekötő tisztviselők feladatait és megfelelő képesítésüket, valamint kötelezettségeiket a fogadó országgal és a küldő tagállammal szemben.

(2)

A 2005/267/EK tanácsi határozat (3) létrehozta a szabálytalan migrációval, az illegális belépéssel és bevándorlással, valamint az illegálisan tartózkodók visszaküldésével kapcsolatos információcsere biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózatát a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére. E határozat szerint az információcsere elemei közé fel kell venni a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatát is.

(3)

A 2007/2004/EK tanácsi rendelet (4) létrehozta az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget (Frontex). A Frontex feladata, hogy általános és egyedi esetre vonatkozó, a Tanács és a Bizottság részére megküldendő kockázatelemzéseket készítsen.

(4)

A bevándorlási összekötő tisztviselők információkat gyűjtenek az illegális bevándorlásról operatív vagy stratégiai szinten, illetve mindkét szinten történő felhasználás céljából. Ezen információk nagymértékben hozzájárulhatnak a Frontex kockázatelemzéssel kapcsolatos tevékenységeihez, és ezt elősegítendő szorosabb együttműködést kell kialakítani a bevándorlási összekötő tisztviselők különböző hálózatai, valamint a Frontex között.

(5)

Lehetővé kell tenni, hogy – amennyiben megfelelőnek ítéli – bármely tagállam kezdeményezhessen találkozókat egy adott harmadik országba vagy régióba kirendelt bevándorlási összekötő tisztviselők között, hogy ezzel erősítse együttműködésüket. Ezeken a találkozókon részt kellene venniük a Bizottság és a Frontex képviselőinek. Lehetővé kell tenni a találkozókra más szervek és hatóságok, például az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága meghívását is.

(6)

A 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra létrehozza a Külső Határok Alapot, hogy hozzájáruljon a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítéséhez, valamint a tagállamok közötti szolidaritás elvének alkalmazásához. Lehetővé kell tenni a Külső Határok Alap rendelkezésére álló források felhasználását a tagállamok harmadik országbeli konzuli és egyéb szolgálatai által szervezett tevékenységek megerősítésére, valamint a különböző bevándorlási összekötő tisztviselői hálózatok működési kapacitása megerősítésének támogatására, ezáltal – e hálózatok révén – hatékonyabb együttműködést mozdítva elő a tagállamok között.

(7)

Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az Unió számára különös jelentőséggel bíró meghatározott országokban és/vagy régiókban működő bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak tevékenységéről, valamint az illegális bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében ezekben az országokban és/vagy régiókban fennálló helyzetről. Az Unió számára különös jelentőséggel bíró meghatározott országok és/vagy régiók kiválasztásának objektív migrációs mutatókon – például az illegális bevándorlással kapcsolatos statisztikákon – és a Frontex, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által készített kockázatelemzéseken és általuk biztosított egyéb, vonatkozó információkon vagy jelentéseken kell alapulnia, és figyelembe kell vennie az átfogó uniós külkapcsolati politikát.

(8)

A 377/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak létrehozására és működésére vonatkozó jelenlegi uniós rendelkezések oly módon történő kiigazítását, hogy azok figyelembe vegyék az uniós jogban bekövetkezett változásokat és az e téren szerzett gyakorlati tapasztalatokat, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben kifejezésre jutó elveket, az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének megfelelően.

(11)

Az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (6) 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(12)

Írország az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (7) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(13)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül dönt arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(14)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (8) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (9) 1. cikkének A. és E. pontja által említett területhez tartoznak.

(15)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (10) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. és E. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (11) 3. cikkével.

(16)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. és E. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/261/EK tanácsi határozat (12) 3. cikkével,

1.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

(1)   Az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő tagállam, illetve amennyiben e tagállam nem rendelkezik képviselettel az adott országban vagy régióban, úgy az elnökség feladataival átmenetileg megbízott tagállam minden félév vége előtt jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az Unió számára különös jelentőséggel bíró meghatározott országokban és/vagy régiókban működő bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatainak tevékenységéről, valamint az illegális bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében ezekben az országokban és/vagy régiókban fennálló helyzetről, figyelembe véve valamennyi vonatkozó szempontot, köztük az emberi jogokat is. Az Unió számára különös jelentőséggel bíró meghatározott országok és/vagy régiók kiválasztása – a tagállamokkal és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően – objektív migrációs mutatókon – például az illegális bevándorlással kapcsolatos statisztikákon – és a Frontex, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által készített kockázatelemzéseken és általuk biztosított egyéb, vonatkozó információkon és jelentéseken alapul, és figyelembe veszi az átfogó uniós külkapcsolati politikát.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tagállami jelentéseket a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának tevékenységéről és az illegális bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében a fogadó országban fennálló helyzetről szóló jelentés formátumáról szóló, 2005. szeptember 29-i 2005/687/EK bizottsági határozatban (15) szereplő minta szerint kell elkészíteni, a vonatkozó kiválasztási szempontok feltüntetésével.

(3)   Az (1) bekezdésben említett, adott esetben az emberi jogi szempontokat figyelembe vevő tagállami jelentések alapján a Bizottság évente tényszerű összefoglalást, és adott esetben ajánlásokat bocsát az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózataival kapcsolatos fejleményekről.