A szervezett bűnözés elleni küzdelem: bűnszervezetben való részvétellel összefüggő bűncselekmények

MI A KERETHATÁROZAT CÉLJA?

• Ez a kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja a bűnszervezetben való részvétellel összefüggő magatartást.
• Célja az Európai Unió (EU) és az uniós tagállamok e cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításáról szóló jogszabályainak harmonizációja, valamint szankciók megállapítása ezekre vonatkozóan.

Bűncselekmények

A tagállamok kötelesek a következő két magatartástípus legalább egyikét bűncselekménynek minősíteni:

1. aktív részvétel valamely bűnszervezet bűnözői tevékenységében, annak tudatában, hogy e részvétel célja vagy szándéka bűncselekmény elkövetése;
2. megállapodás kötése bűncselekmény elkövetésére, amelyhez nem szükséges az elkövetésben való részvétel.

Szankciók

• A tagállamok kötelesek szankciókat megállapítani a fent említett bűncselekményekre vonatkozóan:
  • az első esetben a követelmény az, hogy a büntetési tétel felső határa legalább két év szabadságvesztés legyen;
  • a második esetben a követelmény az, hogy a büntetési tétel felső határa legalább két év szabadságvesztés vagy a tervezett tevékenységnek megfelelő időtartamú szabadságvesztés felső határa legyen.
• A büntetés mértéke bizonyos körülmények között csökkenthető, így például az olyan esetben, amikor az elkövető felhagy a bűnözői tevékenységgel vagy más elkövetők azonosításában és bíróság elé állításában segít.
• A kerethatározat szerint a tagállamok kötelesek olyan szabályokat bevezetni, amelyek célja jogi személyek (például vállalatok) felelősségre vonása a fenti bűncselekményekért, amennyiben azt a nevükben olyan személy követte el, aki vezető szerepet tölt be az adott jogi személy működésében.
• A jogi személyekre szabott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E szankciók bírságokat foglalnak magukban, továbbá a következők is részüket képezhetik:
  • állami támogatáshoz való jogosultság megszüntetése;
  • üzleti tevékenységek gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás, valamint a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása;
  • bírósági felügyelet alá helyezés;
  • a vállalkozás bíróság által elrendelt vagy pénzügyi felszámolása.

Joghatóság és a büntetőeljárások összehangolása

• Valamely tagállam joghatóságának ki kell terjednie olyan bűncselekményekre, amelyeket a tagállam területén – részben vagy egészben –, a szóban forgó tagállam valamely állampolgára követett el vagy a területén letelepedett jogi személy nevében követtek el.
• Amennyiben a bűncselekmény több tagállam joghatósága alá tartozik, a tagállamok kötelesek – például az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségén keresztül – együttműködni a büntetőeljárás lefolytatásáért felelős tagállam meghatározása és az eljárások centralizálása céljából.
• Különösen figyelembe kell venni
  • azt, hogy a bűncselekményt hol követték el;
  • az elkövető személy állampolgárságát vagy lakóhelyét;
  • azt, hogy a sértett melyik országból származik; továbbá
  • a területet, ahol az elkövetőt megtalálták.

Az EU pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények

• Az (EU) 2017/1371 irányelv az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem vonatkozásában állapít meg a bűncselekményekre és a szankciókra vonatkozó szabályokat (lásd az összefoglalót).
• Az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásáról szóló (EU) 2017/1939 rendelet (lásd az összefoglalót) 22. cikkének (1) bekezdése hatáskört biztosít az EPPO számára az EU pénzügyi érdekeit érintő, az (EU) 2017/1371 irányelv által meghatározott bűncselekmények vonatkozásában. Ugyanezen rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Európai Ügyészség hatásköre kiterjed a bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekményekre is – a 2008/841/IB kerethatározat értelmében –, amennyiben a szóban forgó bűnszervezet bűnözői tevékenységének középpontjában az EU pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmény elkövetése áll.