A megállapodás célja a kereskedelem és a beruházások liberalizálása és megkönnyítése, valamint szorosabb gazdasági partnerség előmozdítása az Európai Unió (EU) és Japán között.
Az (EU) 2018/1907 határozattal az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a megállapodás megkötését az EU nevében.
A jegyzőkönyv módosítja a megállapodást, hogy beépítse abba a határokon átnyúló adatáramlásra vonatkozó szabályokat.
Az (EU) 2024/1303 határozattal a Tanács az EU nevében jóváhagyta a jegyzőkönyvet.

FŐBB PONTOK

A megállapodás számos elemet tartalmaz, beleértve az alábbiakat.

A vámok eltörlése. Az EU Japánba irányuló kivitelének 94%-a vámmentes lesz, beleértve az összes ipari terméket.
Mezőgazdaság és élelmiszeripari termékek. Kiküszöböli vagy csökkenti a vámokat az EU legfontosabb exporttermékeinél, ideértve a bort, a húst, a sajtot és az olyan feldolgozott termékeket, mint a tésztafélék, a csokoládé és a paradicsomszósz.
Földrajzi jelzések Több mint 200 európai mezőgazdasági termék különleges státuszát védi a japán piacon, amelyek meghatározott európai földrajzi eredettel rendelkeznek, ami földrajzi jelölés néven ismert, pl. a Roquefort, a Rioja, az Aceta Balsamico di Modena és az Irish Whiskey. Hatálybalépése óta a földrajzi jelzések listáját három alkalommal bővítették összesen 423 földrajzi jelzéssel (291 uniós és 132 japán jelzéssel).
Ipari termékek A legtöbb ipari termék vámját a hatályba lépéskor megszüntetik; a vámokat fokozatosan eltörlik az olyan ágazatokban, mint a vegyszerek, a műanyagok és a kozmetikumok, valamint a textíliák és a ruházat. A bőráruk és a lábbelik esetében a meglévő kontingensrendszert eltörlik a megállapodás hatályba lépésével.
Halászat. A vámok többségét megszüntetik mind az EU, mind Japán részéről.
Erdészet. A vámokat az összes fatermék esetében teljesen megszüntetik; a többségüknél azonnal, néhány kevésbé fontos vámtarifaszám esetében 10 év elteltével.
Nem tarifális akadályok. A megállapodás megkönnyíti az uniós cégek számára az erősen szabályozott japán piacra való bejutást azáltal, hogy foglalkozik a műszaki követelményekkel és tanúsítási eljárásokkal, mint például:
- gépjárművek: mind Japán, mind az EU ugyanazokat a nemzetközi termékbiztonsági és környezetvédelmi szabványokat fogja követni, ami azt jelenti, hogy az uniós autókat nem kell újból tesztelni és hitelesíteni, ha Japánba exportálják azokat;
- textíliák címkézése: 2015 márciusában Japán elfogadta a textíliák nemzetközi címkézési rendszerét, amely hasonlít az EU-éhoz, ezáltal a Japánba exportált ruhák címkéit nem kell kicserélni.
Szolgáltatáskereskedelem. Számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely mindenféle szolgáltatás kereskedelmére érvényes, és amelyeket úgy alakítanak ki, hogy a cégek számára megkönnyítsék, hogy a felek egyike szolgáltatásokat nyújtson a másik félnek. A megállapodás szabályokat állapít meg számos ágazatban, ezen belül a következőkben:
- postai és futárszolgálatok
- távközlés
- pénzügyi szolgáltatások.
Szellemi tulajdonjogok. Szellemi tulajdonjogok – azokra az elkötelezettségekre épít és azokat erősíti, amelyeket mindkét fél vállalt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében, az EU saját szabályaival összhangban. A megállapodás tartalmaz szabályokat az üzleti titkok, kereskedelmi védjegyek, a szerzői jogi védelem, a szabadalmak, a gyógyszerkészítmények adatvédelmére vonatkozó minimális közös szabályok, valamint polgári jogi jogérvényesítés tárgyában.
Adatvédelem. A felek jogainak védelme a személyes adatokra vonatkozó szabályok végrehajtásával. Egy a „kölcsönös megfelelőségről” szóló külön megegyezés szerint az EU és Japán elismerik adatvédelmi rendszereik összehasonlíthatóságát, ily módon megteremtve a világ legnagyobb olyan körzetét, amely biztosítja a biztonságos adatátvitelt, a személyes adatok magas szintű védelme alapján.
Adatáramlás. A 2024. évi jegyzőkönyv módosítja a megállapodást annak biztosítása érdekében, hogy az EU és Japán közötti adatáramlást ne akadályozzák indokolatlan adatlokalizációs intézkedések. Ily módon a vállalatok hatékonyan, terhes adminisztratív vagy tárolási követelmények nélkül tudják az adatokat kezelni, kiszámítható jogi keretet biztosítanak számukra, és elkerülik, hogy az adattároló létesítményeket több helyen építsék ki és tartsák fenn, valamint megkettőzzék az általuk használt adatokat. A jegyzőkönyv azt is biztosítja, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó uniós és japán szabályokat, amelyek hozzájárulnak a digitális gazdaságba vetett bizalomhoz.
Fenntartható fejlődés A megállapodás magában foglalja a fenntartható fejlődés uniós megközelítésének valamennyi fő elemét, és összhangban van más, nemrég megkötött uniós kereskedelmi megállapodásokkal. A kötelezettségvállalások a következők:
- a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások szerinti alapvető munkaügyi normák betartása, beleértve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét és az Éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást;
- a hazai munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok érvényesítése és annak megakadályozása, hogy az erre vonatkozó törvényeken lazítsanak a kereskedelem és a befektetések vonzása érdekében;
- a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható módon történő kezelése, valamint a biodiverzitással, az erdészettel és a halászattal kapcsolatos problémákkal való foglalkozás;
- a vállalati társadalmi felelősségvállalás, valamint a fenntartható fejlődést támogató egyéb kereskedelmi és beruházási gyakorlat előmozdítása.
Verseny. Mindkét fél elkötelezi magát az átfogó versenyszabályok fenntartása és ezen szabályok átlátható és megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása mellett.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

A megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba.

A jegyzőkönyv 2024. július 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

A megállapodás tárgyalásával párhuzamosan egy szélesebb Stratégiai Partnerségi Megállapodás is létrejött a felek között.

További információk:

Japán (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Gazdasági partnerségi megállapodás az Európai Unió és Japán közöttp (HL L 330., 2018.12.27, 3–899. o.).

A megállapodás későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Jegyzőkönyv az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségről szóló megállapodás módosításáról (HL L 2024/1304., 2024.5.14.).

A Tanács (EU) 2018/1907 határozata (2018. december 20.) az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 330., 2018.12.27., 1–2. o.).

A Tanács (EU) 2024/1303 határozata (2024. április 29.) az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodást módosító jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő megkötéséről (HL L 2024/1303., 2024.5.14.).

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Értesítés az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az adatok szabad áramlása tekintetében történő módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépéséről (HL L 2024/1657, 2024.6.7.).

Tájékoztatás az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás hatályba lépésének időpontjáról (HL L 9., 2019.1.11., 1. o.).

Stratégiai partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Japán között (HL L 216., 2018.8.24., 4–22. o.).

A Tanács (EU) 2018/1197 határozata (2018. június 26.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 216., 2018.8.24., 1–3. o.).

Megállapodás az Európai Közösség és Japán közötti kölcsönös elismerésről – Mellékletek – Záróokmány – Közös nyilatkozatok – Levélváltás (HL L 284., 2001.10.29., 3-32. o.).

A multilaterális kereskedelmi tárgyalásainak uruguayi fordulója (1986-1994) – A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (HL L 336., 1994.12.23., 3-10. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 11.07.2024

Top