Uniós környezetvédelmi politika

Az Európai Unió (EU) működéséről szóló szerződés 191. cikkén alapuló uniós környezetvédelmi politika célja a környezet megőrzése, megóvása és minőségének javítása, valamint az emberi egészség védelme. Középpontjában áll még a természeti erőforrások körültekintő és észszerű módon történő felhasználása, továbbá hozzájárul a regionális vagy globális környezetvédelmi problémákkal – például az éghajlatváltozással és a biodiverzitás csökkenésével – szembeni küzdelmet célzó intézkedések nemzetközi szintű előmozdításához. Alapja az elővigyázatossági, megelőző célú fellépés, a forrásnál történő korrigálás és a szennyező fizet elve.

A környezetvédelmi politika keretén belül a levegő- és vízszennyezés, a természet védelme és helyreállítása, a hulladékgazdálkodás és az éghajlatváltozás tartozik az EU hatáskörébe. A szubszidiaritás elve azonban adóügyekben, továbbá a területrendezés és a földhasználat, illetve a mennyiségi vízkészlet-gazdálkodás terén korlátozza az uniós fellépés hatókörét.

Az uniós környezetvédelmi szakpolitikákat úgy alakították ki, hogy felgyorsítsák az átmenetet egy fenntartható, innovatív és körforgásos gazdaság felé, amely óvja, megbecsüli és helyreállítja a biodiverzitást, és minimalizálja a környezettel összefüggő egészségügyi kockázatokat. E szakpolitikák célja, hogy fokozzák az EU ellenálló képességét, valamint függetlenítsék a növekedést az erőforrás-felhasználástól.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében elfogadta az európai zöld megállapodást, azaz az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás kezelésére létrehozott ütemtervet. Az ütemterv az alábbi célkitűzések révén igyekszik korszerűvé, erőforrás-hatékonnyá és versenyképessé tenni az Unió gazdaságát:

• az erőforrások hatékony felhasználásának ösztönzése;
• egy tiszta, körforgásos gazdaságra való áttérés;
• a biodiverzitás helyreállítása; és
• a környezetszennyezés csökkentése.

A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program (2022) 2030-ig irányítja a környezetvédelmi és éghajlat-politika kialakítását és végrehajtását.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

• Biológiai sokféleség
• Körforgásos gazdaság
• Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel összefüggő fellépések
• Ökoszisztéma
• Ökoszisztéma-szolgáltatások
• Környezeti felelősség
• Natura 2000
• Természetvédelem
• Párizsi Megállapodás
• Az elővigyázatosság elve
• Vidékfejlesztés
• A zaj értékelése és kezelése (összefoglaló)
• Éghajlatváltozás — az EU által megerősített párizsi megállapodás (összefoglaló)
• Európai klímarendelet (összefoglaló)
• A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (összefoglaló)
• Az EU 2030-ig szóló környezetvédelmi cselekvési programja (összefoglaló)
• Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) — az EU vegyi anyagokra vonatkozó rendelete (összefoglaló)
• Európai zöld megállapodás (összefoglaló)
• Az EU hulladékgazdálkodási jogszabálya (összefoglaló)
• Ipari kibocsátások (összefoglaló)
• Hulladéklerakók (összefoglaló)
• Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak legmegfelelőbb kezelése (összefoglaló)
• A szennyező fizet elve és a környezeti felelősség (összefoglaló)
• Környezetvédelmi stratégiák és cselekvési tervek (Európai Bizottság)
• A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó környezetvédelmi cselekvési program (Európai Bizottság).