Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010R0558

A Bizottság 558/2010/EU rendelete ( 2010. június 24. ) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg )

HL L 159., 2010.6.25, pp. 18–21 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/558/oj

2010.6.25.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 159/18


A BIZOTTSÁG 558/2010/EU RENDELETE

(2010. június 24.)

az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 853/2004/EK rendelet különleges higiéniai szabályokat állapít meg az állati eredetű élelmiszerekre. Előírja többek között, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók csak akkor hozhatnak forgalomba állati eredetű termékeket, ha azokat kizárólag olyan létesítményekben állították elő és kezelték, amelyek megfelelnek a III. mellékletében szereplő, vonatkozó előírásoknak.

(2)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VII. fejezete értelmében lehetőség van a háziasított patás állatok húsának szállítására akkor is, ha azok még nem érték el az említett rendeletben előírt hőmérsékletet, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság – bizonyos feltételek teljesítésétől függően – erre engedélyt ad egyedi termékek előállításához.

(3)

A vonatkozó mikrobiológiai és hőmérsékleti kritériumok kapcsán elfogadott ismeretek azt mutatják, hogy egy hasonló rendelkezés előnyösen hatna a hízott máj előállítására is, lehetővé téve ezáltal a hagyományos előállítási módszerek alkalmazását.

(4)

Amennyiben a vágást és hűtést közvetlenül követi a fagyasztás, minimálisra csökkenthető a baktériumok szaporodása, és ezáltal a felengedés utáni mikrobiológiai terhelés is. A háziasított patás állatok húsára megállapított rendelkezésekhez hasonlóan a baromfi és nyúlfélék fagyasztásra szánt húsát a vágást és hűtést követően közvetlenül, indokolatlan késedelem nélkül le kell fagyasztani. Következésképpen helyénvaló ennek megfelelően módosítani a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakaszának V. fejezetét.

(5)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának II. fejezetében előírt szabályok magukban foglalják az élő kagylókra, élő tüskésbőrűekre, zsákállatokra és tengeri csigákra vonatkozó különleges követelményeket is, a termelési területek mikrobiológiai osztályozás tekintetében.

(6)

A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 6. cikke értelmében a tagállamok biztosítják, hogy az élő kagylók, élő tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri csigák előállítása és forgalomba hozatala hatósági ellenőrzéssel történjen, az említett rendelet II. mellékletében előírtaknak megfelelően.

(7)

Az említett rendelet II. melléklete előírja, hogy a termelési területeket a bélsárral való szennyeződés szintje szerint kell osztályozni. A filtrálók, mint pl. a kagylók felhalmozhatnak magukban közegészségügyi kockázatot jelentő mikroorganizmusokat.

(8)

A tengeri csigák általában nem filtrálók. Következésképpen annak kockázata, hogy bélsárral való szennyeződéssel összefüggésbe hozható mikroorganizmusokat halmoznának fel, elenyészőnek tekintendő. Továbbá nem érkezett jelentés olyan járványügyi adatokról, amelyek szerint összefüggés lenne a termelési területek osztályozására vonatkozó előírások és a nem filtráló tengeri csigákkal összefüggésbe hozható közegészségügyi kockázatok között. Ennélfogva a tengeri csigákat ki kell venni a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának II. fejezetében meghatározott, a termelési területek osztályozására vonatkozó előírások hatálya alól.

(9)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának VI. fejezete kizárólag arról rendelkezik, hogy az élő kagylók egyéni fogyasztói méretű csomagolásait le kell zárni, és zárva kell maradniuk, miután az áru elhagyta a feladó központot, egészen addig, amíg fel nem kínálják a végső felhasználónak. Ennek megfelelően ez a követelmény nem vonatozik az élő kagylók más csomagolásaira. A közegészségügy védelme érdekében helyénvaló akképpen módosítani e követelményeket, hogy valamennyi csomagolás esetében kötelező legyen azok zárva tartása mindaddig, míg azokat fel nem kínálják a végső felhasználónak.

(10)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának IX. fejezete egyedi követelményeket állapít meg az osztályozott termelési területeken kívül begyűjtött fésűskagylókra. E követelményeket kell alkalmazni a nem filtráló élő tengeri csigákra is. Az említett fejezet 4. pontja egyedi szabályokat állapít meg a fésűskagylók csomagolására. Helyénvaló az élő kagylóknak a feladó központtól a végfelhasználónak történő eladásig történő szállítására vonatkozó csomagolási követelményeket az osztályozott termelési területeken kívül begyűjtött, nem filtráló fésűskagylókra és tengeri csigákra is alkalmazni.

(11)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza III. fejezetének A. pontja követelményeket állapít meg a friss halászati termékek kezelésére. A friss halászati termékek fogalommeghatározása, amely az említett rendelet I. mellékletének 3.5. pontjában szerepel, nem terjed ki azokra a felengedett feldolgozatlan halászati termékekre és friss halászati termékekre, amelyekhez tartósítás céljából élelmiszer-adalékanyagot adtak, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. Az uniós jogszabályok közötti összhang érdekében ugyanazon követelményeknek kell vonatkozniuk ezen termékekre is, mint a friss halászati termékekre.

(12)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza VII. fejezetének 2. pontja és VIII. fejezetének 1. b) pontja eltérést tartalmaz a konzervgyártásra szánta páclében fagyasztott egész halra azon általános követelmény alól, miszerint a fagyasztott halászati termékeket – 18 °C vagy az alatti hőmérsékleten kell tartani. Páclében fagyasztott hal esetében a terméknek – 9 °C vagy az alatti hőmérsékletet kell elérnie.

(13)

Ha a konzervgyártásra szánt, páclében fagyasztott egész halat eltávolítják a fagyasztásra használt pácléből, nem szükséges a hőmérsékletet más módon tovább csökkenteni a legalább – 18 °C vagy az alatti hőmérséklet elérése érdekében a konzervgyártásra szánt egész hal fagyasztására használt pácolási módszer alkalmazásánál szokásos általános gyakorlat szerint.

(14)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezetének 1. pontja és XV. szakasza I. fejezetének 1. pontja meghatározza az élelmiszerben történő felhasználásra szánt zselatin és kollagén előállítására használt alapanyagokra vonatkozó követelményeket.

(15)

2005 januárjában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos véleményt (3) adott ki a kollagén biztonságosságáról és egy, a kollagén előállítására szolgáló feldolgozási módszerről. E vélemény szerint nem jelent közegészségügyi kockázatot a csontok kollagén előállatására történő felhasználása. Ezért helyénvaló előállítási követelményeket meghatározni az EFSA véleményével összhangban, valamint meghatározni, hogy az alapanyagként használt csontok nem lehetnek az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok. A III. melléklet XV. szakasza I. fejezetének 1. pontját ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az uniós jogszabályok közötti összhang érdekében a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezetének 1. pontját és III. fejezetének 1. pontját a zselatin előállítására felhasznált alapanyagok tekintetében ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete e rendelet mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. június 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)   HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(2)   HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

(3)  A biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testület 2005. január 26-án elfogadott tudományos véleménye a kollagén biztonságosságáról és egy, a kollagén előállítására szolgáló feldolgozási módszerről (Opinion of the Scientific Panel on Biological hazards (BIOHAZ) on the safety of collagen and on a processing method for the production of collagen).

(4)   HL L 147., 2001.5.31., 1. o.


MELLÉKLET

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete az alábbiak szerint módosul:

1.

A II. szakasz V. fejezetének 3. és 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A hús darabolását és – adott esetben – csomagolását követően a húst 4 °C-ra vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre kell hűteni.

4.

A húst szállítás előtt 4 °C-ra vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre kell hűteni, és ezen a hőmérsékleten kell tartani a szállítás ideje alatt. A hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével ugyanakkor a hízott máj előállítására szánt máj 4 °C-ot meghaladó hőmérsékleten is szállítható, amennyiben:

a)

a szállításra a hatáskörrel rendelkező hatóság által az egyik létesítményből a másikba történő szállításra vonatkozóan meghatározott követelményekkel összhangban kerül sor; valamint

b)

a hús azonnal elhagyja a vágóhidat vagy a darabolóüzemet, és a szállítás két óránál többet nem vesz igénybe.

5.

Baromfihús és nyúlfélék húsa esetében a fagyasztásra szánt húst indokolatlan késedelem nélkül le kell fagyasztani.

6.

A csomagolatlan húst a csomagolt hústól elkülönítve kell tárolni és szállítani, kivéve, ha időbeli eltéréssel tárolják és szállítják azokat, és olyan módon, hogy a csomagolóanyag és a tárolás vagy szállítás módja nem válhat a hús szennyeződésének forrásává.”

2.

A VII. szakasz a következőképpen módosul:

a)

Az említett szakasz bevezető részének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Ez a szakasz az élő kagylókra vonatkozik. A tisztításra vonatkozó rendelkezések kivételével e szakaszt az élő tüskésbőrűekre, élő zsákállatokra és élő tengeri csigákra is alkalmazni kell. Az említett szakasz II. fejezetének A. részében meghatározott termelési területek osztályozására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók a nem filtráló tengeri csigákra.”

b)

A VI. fejezet 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Valamennyi, a feladóközpontokból kikerült vagy másik feladóközpontba szánt, élő kagylókat tartalmazó csomagot le kell zárni. A közvetlenül kiskereskedelmi értékesítésre szánt, élő kagylókat tartalmazó csomagoknak a végfelhasználónak történő eladásig lezárt állapotban kell maradniuk.”

c)

A IX. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„IX. FEJEZET:   AZ OSZTÁLYOZOTT TERMELÉSI TERÜLETEKEN KÍVÜL BEGYŰJTÖTT, NEM FILTRÁLÓ FÉSŰSKAGYLÓKRA ÉS TENGERI CSIGÁKRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

Az osztályozott termelési területeken kívül nem filtráló fésűskagylót és tengeri csigát begyűjtő, vagy ilyen fésűskagylót és/vagy tengeri csigát kezelő élelmiszer-ipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell az alábbi követelmények betartását:

1.

Csak olyan nem filtráló fésűskagylókat és tengeri csigákat lehet forgalomba hozni, amelyeket a II. fejezet B. részével összhangban gyűjtöttek be és kezeltek, illetve amelyek egy saját ellenőrzési rendszer által bizonyítottan megfelelnek az V. fejezetben megállapított előírásoknak.

2.

Emellett, amennyiben hivatalos monitoringprogramok adatai lehetővé teszik a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a halászati területek osztályozását – adott esetben, élelmiszer-ipari vállalkozókkal együttműködve – a II. fejezet A. részének rendelkezéseit hasonlóan alkalmazni kell fésűskagylókra is.

3.

A nem filtráló fésűskagylókat és a tengeri csigákat emberi fogyasztásra csak halárveréseken, feladóközpontokon vagy feldolgozólétesítményeken keresztül lehet forgalomba hozni. Amennyiben a létesítményekben fésűskagylót és/vagy tengeri csigát is kezelnek, az azokat üzemeltető élelmiszer-ipari vállalkozóknak tájékoztatniuk kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot, és a feladó központok tekintetében be kell tartaniuk a III. és IV. fejezet vonatkozó követelményeit.

4.

A nem filtráló fésűskagylók és tengeri csigák kezelésével foglalkozó élelmiszer-ipari vállalkozóknak meg kell felelniük a következőknek:

a)

amennyiben alkalmazandó, az I. fejezet 3–7. pontjában foglalt dokumentációs követelményeknek. Ebben az esetben a nyilvántartási okmánynak egyértelműen jeleznie kell azt a területet, ahol a fésűskagylót és/vagy élő tengeri csigát begyűjtötték; vagy

b)

a kiskereskedelmi értékesítésre feladott élő fésűskagylók és élő tengeri csigák csomagolásának lezárására a VI. fejezet 2. pontjában megállapított követelményeknek és a VII. fejezet azonosító jelölésre és címkézésre vonatkozó követelményeinek.”

3.

A VIII. szakasz a következőképpen módosul:

a)

Az említett szakasz bevezető részének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Ez a szakasz nem vonatkozik a kagylókra, a tüskésbőrűekre, a zsákállatokra és a tengeri csigákra, amennyiben azokat élve hozzák forgalomba. Az I. és II. fejezet kivételével e szakaszt kell alkalmazni ezekre az állatokra is, amennyiben azokat nem élve hozzák forgalomba, amely esetben beszerzésüknek a VII. szakasszal összhangban kell történnie.

E szakasz azokra a felengedett, feldolgozatlan halászati termékekre és friss halászati termékekre alkalmazandó, amelyekhez élelmiszer-adalékanyagot adtak, a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően.”

b)

A VII. fejezet 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

A fagyasztott halászati termékeket – a termék minden részében – 18 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten kell tartani; a konzervgyártásra szánt, eredetileg páclében fagyasztott egész hal azonban tartható – 9 °C vagy az alatti hőmérsékleten is.”

c)

A VIII. fejezet 1. pontjának b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a fagyasztott halászati termékeket, a konzervgyártásra szánt, eredetileg páclében fagyasztott egész hal kivételével, a szállítás alatt – 18 °C-nál alacsonyabb egyenletes hőmérsékleten kell tartani a termék minden részében, rövid, maximum 3 °C-os, növekvő hőmérséklet-ingadozások mellett.”

4.

A XIV. szakasz I. fejezetének 1.a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

csontok, a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok kivételével;

(*1)   HL L 147., 2001.5.31., 1. o.” "

5.

A XV. szakasz a következőképpen módosul:

a)

Az I. fejezet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Az élelmiszerben történő felhasználásra szánt kollagén előállítására az alábbi alapanyagokat lehet felhasználni:

a)

csontok, a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok kivételével;

b)

tenyésztett kérődzők nyersbőre és irhája;

c)

sertésbőr;

d)

baromfibőr;

e)

inak és ínszalagok;

f)

vadak nyersbőre és irhája; valamint

g)

halbőr és -csont.”

b)

A III. fejezet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A kollagén előállítási folyamatának biztosítania kell, hogy:

a)

minden kérődző eredetű csontanyag, amely olyan országokban vagy régiókban született, tenyésztett vagy levágott állatból származik, amelyeket a 999/2001/EK rendelet 5. cikke szerint ellenőrzött vagy határozatlan BSE-előfordulást mutató országnak vagy régiónak soroltak be, olyan eljárás alá kerül, amely biztosítja, hogy minden csontanyagot apróra összeaprítanak, forró vízzel zsírtalanítanak, és legalább két napon át (4 %-os minimális koncentrációjú és 1,5-nél alacsonyabb pH-értékű) hígított sósavval kezelnek; e kezelést a pH-érték sav vagy lúg felhasználásával végzett beállítása, majd egy vagy több öblítés, szűrés és extrudálás vagy bármely más, ezzel egyenértékű eljárás követi;

b)

az a) pontban említettektől eltérő nyersanyagot egy mosást, a pH-érték sav vagy lúg felhasználásával végzett beállítását, az azt követő egy vagy több öblítést, valamint szűrést és extrudálást magában foglaló eljárásnak, vagy ezzel egyenértékű, jóváhagyott eljárásnak kell alávetni; a kis molekulasúlyú kollagén nem kérődző állatoktól származó alapanyagokból való előállításakor az extrudálás nem hajtható végre.”


(*1)   HL L 147., 2001.5.31., 1. o.” ”


Top