NAT/885

Az egészséges környezethez való jog az Európai Unióban

VÉLEMÉNY

„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció

Az egészséges környezethez való jog az Európai Unióban, különösen az ukrajnai háború összefüggésében

(saját kezdeményezésű vélemény)

Előadó: Ozlem YILDIRIM

1.Következtetések és ajánlások

1.12022. június 23-án Ukrajna uniós tagjelölt országgá vált. Amikor Ukrajna csatlakozik az EU‑hoz, terület tekintetében az EU legnagyobb vagy második legnagyobb tagállama lesz. Ukrajna nagy területén sokféle ökoszisztéma található: a Biológiai Sokféleség Egyezmény titkársága szerint Ukrajna Európa területének 6%-át teszi ki, de biológiai sokféleségének 35%-át adja.

1.2A háború által okozott környezeti károk közé tartozik az ökoszisztéma állapotromlása, a levegő- és vízszennyezés, valamint a szántóföldek és legelők szennyeződése. Jelentések szerint a háború kezdete óta 200 000 hektár erdőben pusztított tűz, 680 000 tonna fosszilis tüzelőanyag égett el, és 180 000 köbméter talaj vált lőszerrel szennyezetté. A háborúban védett területek károsodtak és szennyvíztisztító telepek semmisültek meg. A konfliktus miatt több mint 100 erdőtűz keletkezett, amelyek 33 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki.

1.3A jogi szakértők által javasolt és 2021 júniusában közzétett fogalommeghatározás alapján Oroszország cselekményei ökocídiumnak minősülnek. Az EGSZB felszólított arra, hogy az ökocídiumot a fogalom jogi meghatározásával foglalkozó független szakértői testület által meghatározott formában az uniós jog szerinti bűncselekményként kodifikálják. Az ökocídium bűncselekményének a környezet büntetőjog általi védelméről szóló felülvizsgált uniós irányelvben való elismerése az EU-n kívüli jogi környezetben is fejleményeket eredményez majd, különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlatában, ami segíthet abban, hogy Oroszország az okozott környezeti és ökológiai károknak megfelelő mértékben elszámoltathatóvá váljon.

Az EGSZB:

1.4hangsúlyozza, hogy sürgősen javítani kell a környezetvédelemhez fűződő alapvető jogok érvényesítését az EU-ban és azon kívül, aminek szükségessége még égetőbbé vált az ukrajnai háború által okozott környezeti károk, többek között az emberek fizikai és mentális egészségének romlása, az ökoszisztéma leromlása, a levegő és a víz szennyezése, valamint a szántóföldek és legelők szennyeződése miatt, ami közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági termelést és nyilvánvalóvá teszi a globális élelmezésbiztonság instabilitását;

1.5felhívja a figyelmet az orosz invázió környezeti és társadalmi hatására, valamint e következmények dokumentálásának, feltérképezésének és mérésének, a környezet jogi védelmének, az elszámoltathatóság biztosításának, továbbá a háború utáni zöld és fenntartható helyreállítás alapjai lefektetésének fontosságára, és arra, hogy mindehhez támogatásra van szükség; ugyanez vonatkozik a pénzügyi szükségletek felmérésére a források zöld helyreállításra történő átcsoportosítása során;

1.6arra kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyenek lépéseket az Oroszország Ukrajna elleni illegális háborúja okozta káros környezeti hatásoknak és azok emberi jogi következményeinek azonosítására. Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak támogatnia kell a civil társadalom arra irányuló erőfeszítéseit, hogy dokumentálja az Oroszország által okozott környezeti károkat, beleértve a környezeti bűncselekményeket is, és támogatnia kell a civil társadalom Ukrajna újjáépítésének alakításában betöltött szerepét;

1.7sürgeti, hogy az EU járuljon hozzá Ukrajna környezetének védelméhez és a háború által okozott környezeti károk helyreállításához. Az EGSZB fenntartja, hogy minden újjáépítési erőfeszítést a nemzetközi ILO-normáknak és a szociális feltételesség elveinek megfelelően kell végrehajtani;

1.8hangsúlyozza, hogy az emberi egészség és a környezet minősége nem választható el egymástól: az ökoszisztémák, az állatok és az emberek egészsége összefügg egymással, és az EU-nak védelmeznie kell az erre vonatkozó jogot. A környezetkárosodás a megbetegedések elsődleges oka. A zajszennyezés például évente 12 000 halálesetet eredményez. A környezet és az emberi egészség összekapcsolódása az élelmezésbiztonság területén is nyilvánvaló;

1.9kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy valamennyi európai polgár és környezetünk egészségének biztosítása érdekében szigorítsa az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek egységes piacra való belépésekor alkalmazott ellenőrzés módszereit, kiemelt figyelmet fordítva az ukrajnai háború által okozott környezetszennyezés következményeinek kimutatására;

1.10hangsúlyozza, hogy az egészséges környezethez való jog Európában és világszerte alapvető fontosságú az emberek társadalmi és gazdasági jóléte szempontjából. Becslések szerint világszerte a munkahelyek mintegy 40%-a az egészséges éghajlattól és ökoszisztémától függ. A nemzetközi jogi keret és e szigorú valóság fényében nem meglepő számos olyan uniós jogszabály elfogadása, amelyek célja, hogy érvényt szerezzenek az EU azon kötelezettségének, hogy biztosítsa az egészséges környezethez való jog tiszteletben tartását;

1.11arra ösztönzi a tagállamokat és az európai intézményeket, hogy fokozzák a meglévő jogi eszközök eredményességének javítására irányuló erőfeszítéseiket, mivel a gyakorlatban gyakran hiányzik a hatékonyság. A tagállamok vagy maga az EU által például a tiszta levegő, az éghajlat, a halászat vagy a víz területén elkövetett mulasztások miatti jogviták számos példája mutatja, hogy a hatóságok milyen mértékben nem biztosítják e jog tiszteletben tartását.

2.Általános megjegyzések

2.1Az egészséges környezethez való jog Oroszország ukrajnai háborújával és Ukrajna uniós csatlakozásával összefüggésben

2.1.12022. március 16-án az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága azonnali hatállyal megszüntette Oroszország tagságát 1 . Így míg az EU az országnak az emberi jogok európai egyezményéhez (a továbbiakban: az egyezmény) való csatlakozásáról folytatott tárgyalásokat, az 2022. szeptember 16-ától kezdve Oroszországra nézve már nem volt kötelező 2 . Ez drámai mértékben csökkentette az emberi jogok védelmének területi hatályát az európai kontinensen. Az invázió idején azonban, valamint 2022. szeptember 16-ig az egyezmény kötelező volt Oroszországra nézve, és annak ellenére, hogy az ország később kilépett a nemzetközi intézményekből, számos nemzetközi kötelezettség terhelte és terheli jelenleg is. Ezek nemcsak az emberi jogokat 3 érintik, hanem a környezetet is: agressziójával Oroszország az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét 4 és a Biológiai Sokféleség Egyezményt egyaránt semmibe vette.

2.1.2Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az emberi jogok és a környezet védelmet élvezzenek Európa többi részén – nemcsak az EU 27 tagállamában, ahol az EU-nak az egyezményhez való csatlakozása megerősíti az emberi jogok védelmét, hanem az Európa Tanács fennmaradó 19 tagállamában, köztük Ukrajnában is.

2.1.3Ez annál is inkább fontos, mivel 2022. június 23-án Ukrajna uniós tagjelölt országgá vált. Amikor Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, terület tekintetében az EU legnagyobb vagy második legnagyobb tagállama lesz 5 . Ukrajna nagy területén sokféle ökoszisztéma található: a Biológiai Sokféleség Egyezmény titkársága szerint 6 Ukrajna Európa területének 6%-át teszi ki, de biológiai sokféleségének 35%-át adja. Emellett az elmúlt évben hatalmas nyomás alá került mind az ország mezőgazdasági földterülete, amely kulcsfontosságú a globális élelmiszerellátás szempontjából, mind pedig a fosszilis tüzelőanyagok kiterjedt infrastruktúrája, amelytől egyes szomszédos tagállamok különösen függnek az energiaellátásuk tekintetében.

2.1.4A jogi szakértők által javasolt és 2021 júniusában közzétett fogalommeghatározás alapján Oroszország cselekményei ökocídiumnak minősülnek 7 . Az ukrán büntető törvénykönyvben 8 2001 óta szerepel az ökocídium bűncselekménye. Az EGSZB felszólított arra, hogy az ökocídiumot a fogalom jogi meghatározásával foglalkozó független szakértői testület által meghatározott formában az uniós jog szerinti bűncselekményként kodifikálják 9 . Az ökocídium bűncselekményének a környezet büntetőjog általi védelméről szóló felülvizsgált uniós irányelvben való elismerése az EU-n kívüli jogi környezetben is fejleményeket eredményez majd, különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlatában, ami segíthet abban, hogy Oroszország az okozott környezeti és ökológiai károknak megfelelő mértékben elszámoltathatóvá váljon.

2.1.5Az Európai Parlament 2023. január 19-én állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólított az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó törvényszék létrehozására. Februári plenáris ülésén ezt az EGSZB is támogatta 10 . Az állásfoglalás szövege két ízben utal környezetvédelmi kérdésekre. Egyrészt elismeri a háború, illetve a természeti környezet és az éghajlat tartós károsodása közötti kapcsolatot. Másrészt olyan nemzetközi nyilvántartás létrehozására szólít fel, amely az okozott károkért fizetendő jövőbeli kártérítés meghatározása céljából rögzíti többek között a természeti környezet és az éghajlat széles körű és súlyos károsodásait. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú annak hangsúlyozása és megerősítése, hogy a környezeti károk okozása háborús fegyvernek minősül, valamint e bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása.

2.1.6A háború által okozott környezeti károk közé tartozik az ökoszisztéma állapotromlása, a levegő- és vízszennyezés, valamint a szántóföldek és legelők szennyeződése. A két orosz gázvezeték szivárgása a Balti-tengeren például korábban soha nem látott hatást gyakorolhat az éghajlatra és a környezet egyéb aspektusaira 11 . A háború kezdete óta 200 000 hektár erdőben pusztított tűz, 680 000 tonna fosszilis tüzelőanyag égett el, és 180 000 köbméter talaj vált lőszerrel szennyezetté. A háborúban védett területek károsodtak és szennyvíztisztító telepek semmisültek meg. A konfliktus miatt több mint 100 erdőtűz keletkezett, amelyek 33 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki. Az orosz bombázások tönkreteszik az ukrajnai biodiverzitást. Az ukrán szakértők az Oroszország által okozott környezeti károkat 24 milliárd eurora becsülik.

2.1.7Az ukrajnai háború példátlan és tartós terhet ró a környezetre. Káros hatással van továbbá az ukrajnai emberek és a jövő nemzedékek fizikai és mentális egészségére, integritására és jólétére is. Ezek a hatások a kiszolgáltatott csoportok esetében még súlyosabbak, és kiemelt figyelmet kell fordítani a háború pszichológiai hatásaira és a mentális egészséggel kapcsolatos kérdésekre. A háború levegő-, víz- és talajszennyezést, valamint zajszennyezést okoz, amelyek több generáción át hatnak az áldozatokra. A háború hatásaihoz hasonlóan a környezetkárosodás mentális és fizikai egészségre gyakorolt hatásai, különösen a levegő-, a talaj- és a vízszennyezés hatásai is ismerten generációkon át érződnek. Nemcsak a ma Ukrajnában élő vagy onnan elmenekült gyermekek, hanem a következő generációk is viselni fogják a következményeit.

2.1.8Ez különösen relevánssá teszi az ukrán ifjúsági mozgalmak és szervezetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hallassák generációjuk hangját. Fontos, hogy az ő hangjuk és véleményük beépüljön az újjáépítési erőfeszítésekbe.

2.1.9Közös ökoszisztémánk károsodása – például a talajromlás – közvetlenül veszélyezteti a jövőbeli mezőgazdasági termelést, és rávilágít a globális élelmezés-biztonság instabilitására. Különösen az árupiac jelenlegi struktúrája nem felel meg a „fenntartható gazdaságnak, amelyre szükségünk van”, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében és az európai zöld megállapodásban foglalt, a fenntartható fejlődéshez, az éghajlat-politikai törekvésekhez és az igazságos átmenethez kapcsolódó célkitűzéseknek, hanem kifejezetten hátráltatja azokat 12 .

2.1.10A civil társadalom kulcsszerepet játszott az ukrajnai környezet háború előtti védelmében. A háború drámaian csökkentette a civil társadalom tevékenységei folytatására való képességét. Számos környezetvédő van, akinek menekülnie kellett vagy a háborús erőfeszítésekhez járul hozzá. Azok, akik még képesek folytatni tevékenységüket, arra fordították figyelmüket, hogy dokumentálják Oroszország agresszív háborújának a környezetre gyakorolt következményeit 13 . Szerepvállalásuk létfontosságú lesz Ukrajna környezetének helyreállításában és annak biztosításában, hogy Ukrajna elfogadja az uniós környezetvédelmi jogszabályokat annak érdekében, hogy az ország csatlakozhasson az EU-hoz.

2.1.11A környezetvédelem, valamint a mindennapi életre és egészségre gyakorolt hatások továbbra is fontosak az ukránok számára. Emellett egy nyilvános felmérés szerint a válaszadók 95,2%-a véli úgy, hogy a természet helyreállítása fontos lesz Ukrajna háború utáni újjáépítése során 14 .

2.1.12Megfelelő nemzetközi támogatással Ukrajna nehézipari infrastruktúrájának Oroszország általi megsemmisítéséből lehetőséget lehetne kovácsolni az ország számára arra, hogy kiaknázza nap- és szélenergia-potenciálját, és a régiek helyett jobb és környezetbarátabb alternatív villamosenergia-forrásokat építsen ki, ami előnyös lenne saját polgárai és a határain túl élők számára, és jelentősen erősítené Ukrajna pozícióját az uniós csatlakozási tárgyalások során.

2.1.13A jelenlegi helyzet továbbra is instabil. A jövőt komoly bizonytalanságok övezik. A drámai mértékű emberi és humanitárius katasztrófán túl kérdések merülnek majd fel a tekintetben is, hogy Ukrajna újjáépítésének végső költségei milyen összegre rúgnak, illetve hogy Oroszország milyen mértékben kötelezhető e költségek viselésére. Az EU-ra fontos szerep hárul. Az EGSZB az ukrajnai háborúról és annak gazdasági, társadalmi és környezeti hatásáról szóló állásfoglalásában az emberekre gyakorolt hatások mellett kiemelte, hogy a bombázások, az olaj- és gázszivárgások, valamint a vegyi üzemekben és atomerőművekben történt incidensek következtében a háború környezeti hatásai komoly aggodalomra adnak okot az ukránok és az EU számára egyaránt, sőt, az EU határain túl is. Ezek a környezeti hatások elkerülhetetlenül tartós következményekkel járnak az emberi egészségre és az ökoszisztémákra nézve. A háború környezeti hatásai valós fenyegetést jelentenek a lakosság számára: ENSZ-szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az okozott környezetszennyezés felszámolása évekbe telhet, emellett növekszik a rák- és a légzőszervi betegségek, valamint a gyermekek fejlődésbeli visszamaradottságának kockázata 15 . A reproduktív egészség szintén aggodalomra ad okot. Az EGSZB hangsúlyozta, hogy az EU-nak hozzá kell járulnia Ukrajna környezetének védelméhez és a háború által okozott környezeti károk helyreállításához. Az EGSZB fenntartja, hogy minden újjáépítési erőfeszítést a nemzetközi ILO-normáknak és a szociális feltételesség elveinek megfelelően kell végrehajtani. Az EGSZB azt javasolta, hogy az EU a RescEU-hoz és a LIFE-hoz hasonló programokon keresztül, a nemzeti, regionális és helyi mechanizmusokkal összehangoltan, valamint a magánszektorral és a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve reagáljon.

2.1.14Bár a háború még mindig tart, a civil szervezetek, a kormányok és a nemzetközi szervezetek közötti, határokon átnyúló együttműködés fontos a több országot érintő környezeti károk feltérképezéséhez és nyomon követéséhez a károk mértékének és a pénzügyi szükségleteknek a felmérése, a beruházások ösztönzése és a megfelelő forrásoknak Ukrajna fenntartható, szociálisan érzékeny helyreállításához szükséges átcsoportosítása érdekében. A feltérképezés esetében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) támogatta a háború előtti környezeti állapotot tükröző, a nyomonkövetési folyamatokban kiindulási alapként felhasználható információk gyűjtésére szolgáló kapacitás javítására irányuló erőfeszítéseket 16 .

2.1.15Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak támogatnia kell a civil társadalom arra irányuló erőfeszítéseit, hogy dokumentálja az Oroszország által okozott környezeti károkat, beleértve a környezeti bűncselekményeket is. Az EU-nak az emberi jogok érvényre juttatása érdekében biztosítania kell továbbá, hogy Ukrajna újjáépítésének támogatására irányuló erőfeszítései enyhítsék a háború súlyos ökológiai és környezeti hatásait.

2.1.16Az EU erőfeszítéseinek azt is biztosítaniuk kell, hogy Ukrajna és az EU gazdasága többé ne függjön a fosszilis tüzelőanyagoktól, és hogy az újjáépítési erőfeszítések irányát ne a fosszilis tüzelőanyagok infrastruktúrája határozza meg. Az EU erőfeszítéseinek biztosítaniuk kell továbbá, hogy Ukrajna betölthesse szerepét a globális élelmiszerrendszerben, emellett – Ukrajna uniós csatlakozása érdekében – lehetővé kell tenniük, hogy az EU teljesítse a Párizsi Megállapodás és a kunmingi–montreali megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait. Az EU-nak azt is biztosítania kell, hogy szankciós programjai pozitív hatást gyakoroljanak a környezetre. Nem kormányzati szervezetek például olyan szankciók alkalmazására szólítottak fel, amelyek nemcsak azt akadályoznák, hogy Oroszország folytassa illegális háborúját, hanem azt is, hogy hasznot húzzon a jogellenes, szabályozatlan és be nem jelentett halászatból 17 .

2.2Az EU jogi kötelezettsége az egészséges környezethez való jog védelmére

2.2.1Az ENSZ Közgyűlése 2022. július 28-án mérföldkőnek számító határozatot fogadott el, amelyben emberi jogként ismerte el a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot 18 , és amelyben felszólítja a nemzeteket, a nemzetközi szervezeteket, a vállalkozásokat és az összes többi érdekelt felet, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy mindenki számára tiszta, egészséges és fenntartható környezetet biztosítsanak. A 27 uniós tagállam a nemzetek túlnyomó többségével együtt a határozat mellett szavazott. Az EGSZB „A környezetvédelem mint az alapvető jogok tiszteletben tartásának előfeltétele” című, 2021. évi tájékoztató jelentéséhez 19 hasonlóan az ENSZ határozata elismeri, hogy „a környezetkárosodás, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az elsivatagosodás és a fenntarthatatlan fejlődés rendkívül sürgető és komoly fenyegetést jelentenek arra nézve, hogy a jelen és a jövő nemzedékei minden emberi joggal ténylegesen élhessenek”. A határozat többek között felszólítja a nemzetközi szervezeteket, például az EU-t, hogy „fokozzák a nemzetközi együttműködést, erősítsék meg a kapacitásépítést és folytassák a bevált gyakorlatok megosztását annak érdekében, hogy több erőfeszítés történjen a mindenki számára elérhető tiszta, egészséges és fenntartható környezet biztosítására”.

2.2.2Az egészséges környezethez való jog a környezet és az emberi egészség közötti alapvető kapcsolat elismerését jelenti. Az emberi egészség és a környezet minősége nem választható el egymástól: az ökoszisztémák, az állatok és az emberek egészsége összefügg egymással – és az EU-nak védelmeznie kell az erre vonatkozó jogot. A környezetkárosodás a megbetegedések elsődleges oka. 2019-ben például 307 000 korai halálesetet tulajdonítottak a finomrészecskéknek, 40 400-at a nitrogén-dioxidnak és 16 800-at az akut ózonkitettségnek 20 . A probléma természetesen túlmutat a levegőminőségen. A zajszennyezés például évente 12 000 halálesetet eredményez 21 . A környezet és az emberi egészség összekapcsolódása az élelmezésbiztonság területén is nagyon nyilvánvaló.

2.2.3Az EU jogrendje világszinten élen jár az egészséges környezethez való jog nemzetek feletti szintű elismerésében. A Szerződés rendelkezései (az Alapjogi Charta 37. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke) számos más rendelkezéssel, nevezetesen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdésével és 21. cikkének (2) bekezdésével 22 , az EUMSZ 191. cikkével 23 , valamint a Charta számos más rendelkezésével kiegészülve együttesen a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog elismeréseként értelmezendők. A Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében e kötelezettség az uniós intézményeket mindenkor, a tagállamokat pedig az uniós jog végrehajtása során terheli 24 . Az Európai Parlament felszólított arra, hogy „a [Charta ismerje el] az egészséges környezethez való jogot”, és „az [EU töltsön be] vezető szerepet egy hasonló jog nemzetközi elismerésére irányuló kezdeményezésben” 25 .

2.2.4Az Alapjogi Charta 52. cikkének (3) bekezdése értelmében az EU-nak tiszteletben kell tartania az egyezmény rendelkezéseit is, amennyiben a Charta rendelkezései megfelelnek az egyezmény rendelkezéseinek. Különösen a magánélet, a családi élet és az otthon tiszteletben tartásához való jog (a Charta 7. cikke, az egyezmény 8. cikke) alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága már elismerte a biztonságos és egészséges környezethez való jogot 26 . Ez nemcsak tartózkodási kötelezettségeket (az egészséges környezethez való jog sérelmének elkerülésére vonatkozó kötelezettséget), hanem tevőleges – például a levegőminőséggel kapcsolatos – kötelezettségeket is magában foglal e jog tiszteletben tartásának biztosítása érdekében 27 . Ezek a kötelezettségek az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése értelmében az EU-nak az egyezményhez való csatlakozását követően még inkább végrehajthatóvá válnak. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az Európai Parlamenthez hasonlóan az egyezményhez kapcsolódóan olyan jegyzőkönyvet szorgalmazott, amely kifejezetten elismerné „a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot” 28 . Ezzel érvényesíthető jog keletkezne a 27 uniós tagállamban és abban a 19 harmadik országban, amelyek szintén tagjai az Európa Tanácsnak.

2.2.5Széles körben elismert tény emellett, hogy az EU rendkívül nagy mértékben befolyásolja a globális környezetvédelmi szabályozást. Az uniós jognak az egészséges környezethez való jogot érintő különböző területei – mindenekelőtt a REACH-rendelet 29 mérgező anyagokra vonatkozó szabályai – a „Brüsszel-hatás” 30 tankönyvi esetei, amelyek révén az uniós szabályok nemzetközi normává válnak.

2.2.6Az egészséges környezethez való jog Európában és világszerte alapvető fontosságú az emberek társadalmi és gazdasági jóléte szempontjából. Becslések szerint világszerte a munkahelyek mintegy 40%-a az egészséges éghajlattól és ökoszisztémától függ. 31 A nemzetközi jogi keret és e szigorú valóság fényében nem meglepő számos olyan uniós jogszabály elfogadása, amelyek célja, hogy érvényt szerezzenek az EU azon kötelezettségének, hogy biztosítsa az egészséges környezethez való jog tiszteletben tartását. Egyértelmű példát adnak erre a környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós szabályok (2008/50/EK irányelv). Kokott főtanácsnok megállapította, hogy „[a] környezeti levegő minőségére vonatkozó szabályok ezért konkrétan meghatározzák az Unió azon kötelezettségét, hogy biztosítsa az élethez való, a Charta 2. cikkének (1) bekezdése szerinti alapvető jogból, valamint az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdésében, a Charta 37. cikkében és az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdésében előírt magas szintű környezetvédelemből eredő védelmet” 32 . Az emberi egészség maximális védelme érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy 2030-ig teljes mértékben hangolják össze az uniós levegőminőségi előírásokat az Egészségügyi Világszervezet aktualizált globális levegőminőségi iránymutatásaival.

2.2.7Az EUMSZ 192. cikkének (3) bekezdésében előírt uniós környezetvédelmi cselekvési programok egyre inkább elismerik az egészséges környezethez való jogot. A 8. környezetvédelmi cselekvési program kifejezetten elismeri, hogy „[a] tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való, az Egyesült Nemzetek Szövetsége Emberi Jogi Tanácsának 48/13. sz. határozatában megfogalmazott jog elismerése felé tett előrelépés előfeltétele a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései elérésének” 33 .

2.2.8A gyakorlatban gyakran hiányzik azonban az eredményesség 34 , ezért az EGSZB arra ösztönzi a tagállamokat és az európai intézményeket, hogy fokozzák a meglévő jogi eszközök eredményességének javítására irányuló erőfeszítéseiket. A tagállamok vagy maga az EU által például a tiszta levegő, az éghajlat, a halászat vagy a víz területén elkövetett mulasztások miatti jogviták számos példája mutatja, hogy a hatóságok milyen mértékben nem biztosítják e jog tiszteletben tartását.

2.2.9Oroszország ukrajnai háborújával és Ukrajna várható uniós csatlakozásával összefüggésben minden eddiginél fontosabb, hogy az EU és tagállamai érvényre juttassák az egészséges környezethez való jogot. Ez azt jelenti, hogy a környezetvédelem ugyanolyan prioritást élvez, mint más jogterületek, például a verseny vagy az adatvédelem, ahol az EU mind elméletben, mind pedig a gyakorlatban nemzetközi mintaképnek számít.

2.2.10Ez lehetőséget ad az EU-nak arra, hogy elismerje az egészséges környezethez való jog generációkon átívelő jellegét.

2.2.11Nem meglepő, hogy az ifjúsági mozgalmak különösen hangosan követelik a környezet védelmét. A környezetkárosodás reproduktív egészségre gyakorolt negatív hatásai miatt a jövő nemzedékeinek léte is veszélyben forog. Az EU-nak követnie kell azon tagállamok példáját, amelyek a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét szolgáló intézményeket hoztak létre. Egy ilyen uniós szintű intézmény elősegítené, hogy a jövő nemzedékei élvezhessék a ma környezetvédelméből fakadó társadalmi és gazdasági előnyöket.

Kelt Brüsszelben, 2023. április 13-án.

Peter SCHMIDT
a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció elnöke

_____________

(1)    CM/Del/Dec(2022) 1431/2.3, Consequences of the aggression of the Russian Federation against Ukraine.

(2)    Az Emberi Jogok Európai Bírósága, sajtóközlemény, 2022. szeptember 16., The Russian Federation ceases to be a Party to the Convention.

(3)      Lásd például a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 11. cikke (2) bekezdésének b) pontját.

(4)    Lásd például a 3. cikk (5) bekezdését: „A Felek működjenek együtt egy segítő és nyitott nemzetközi gazdasági rendszer kimunkálása terén, ami a Felek összessége [...] számára elvezethet a fenntartható gazdasági növekedéshez és fejlődéshez [...]”.

(5)    Nagyobb tagállam nincs. A jelenlegi tagjelölt országok közül csak Törökország területe nagyobb.

(6)    Biológiai Sokféleség Egyezmény: Nemzeti biodiverzitási stratégia és cselekvési terv .

(7)    „Olyan jogellenes vagy felelőtlen cselekmények, amelyeket annak teljes tudatában követnek el, hogy nagy valószínűség szerint e cselekmények súlyos és vagy kiterjedt, vagy hosszú távú környezeti károkat okoznak”, Stop Ecocide Foundation .

(8)     Ukrajna büntető törvénykönyve .

(9)    Az EGSZB véleménye: A környezet büntetőjog általi hatékonyabb védelme ( HL C 290., 2022.7.29., 143. o. ).

(10)     eesc-2023-00911-00-00-res-tra-hu.docx (live.com) .

(11)     Nord Stream: Russian gas pipe leaks could have an "unprecedented" environmental impact | Euronews .

(12)    Az EGSZB véleménye: Élelmiszerár-válság: a spekuláció szerepe és konkrét cselekvési javaslatok az ukrajnai háború kapcsán (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(13)    Lásd például az EcoAction munkáját: Crimes against the environment after one month of Russia's war against Ukraine – Ecoaction .

(14)     How the war does change Ukrainians: public opinion poll about the war, the environment, post-war reconstruction and EU accession , Resource and Analysis Centre „Society and Environment”, 2023.

(15)    OECD, 2022. július, Environmental consequences of the war in Ukraine and prospects for green reconstruction (oecd.org) .

(16)     ENI közös környezeti információs rendszer (SEIS) .

(17)    Agence Europe, Europe Daily Bulletin No.13014, „ Thirteen NGOs call for inclusion of Russian fishing vessels in upcoming EU sanctions against Putin’s regime ”, 2022. szeptember 6.

(18)    A/76/L.75. sz. határozat – az ENSZ digitális könyvtára .

(19)    Az EGSZB tájékoztató jelentése: A környezetvédelem mint az alapvető jogok tiszteletben tartásának előfeltétele .

(20)    Európai Környezetvédelmi Ügynökség, „Air Quality in Europe 2021: Health impacts of air pollution in Europe”, 2021. november 15.

(21)    Európai Környezetvédelmi Ügynökség, „Health risks caused by environmental noise in Europe”, 2020. december 14.

(22)    Ez a cikk az uniós környezetvédelmi politika céljait határozza meg.

(23)    Mindenekelőtt a 2. cikk (az élethez való jog), a 3. cikk (a személyi sérthetetlenséghez való jog), a 35. cikk (az emberi egészség magas szintjének biztosítása az uniós politikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során), valamint a 38. cikk (a fogyasztók védelme).

(24)    „E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.”

(25)    P9_TA(2021)0277, A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe, 143. bekezdés.

(26)    Irmina Kotiuk, Adam Weiss és Ugo Taddei, in: Journal of Human Rights and the Environment, 13. kötet, 2022. szeptemberi különszám.

(27)    Az egyezmény 8. cikke (és így a Charta 7. cikke) szerinti tevőleges kötelezettségekről lásd például a Fadeyeva kontra Oroszország (55723/00. sz. kereset) ügyben 2005. június 9-én hozott ítéletet.

(28)    2396 (2021). sz. határozat, Anchoring the right to a healthy environment: need for enhanced action by the Council of Europe.

(29)    1907/2006/EK rendelet.

(30)    Anu Bradford, The Brussels Effect: How the European Union Rules the World, Oxford University Press, 2020.

(31)    ILO: World Employment and Social Outlook 2018 – Greening with jobs, 2018 .

(32)    A C-723/17. sz., Craeynest kontra Brussels Hoofdstedelijk Gewest ügyben hozott ítélet 53. pontja.

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2022. április 6-i (EU) 2022/591 határozata a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról.

(34)    Az EGSZB véleménye: A levegőminőségre, a vízre és a hulladékra vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása, HL C 110., 2019.3.22., 33. o.