(1)

Az Uniónak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megalkotásának keretében biztosítania kell a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét, a menekültügy és a migráció, a külső határok ellenőrzése és a visszaküldés, és a tagállamok közötti jogellenes továbbutazások megelőzése terén a szolidaritáson és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásán alapuló olyan közös politikát kell kialakítania, amely egyben a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szembeni méltányos bánásmódot és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását is biztosítja.

(2)

E rendelet célja a tagállamok eljárási szabályainak észszerűsítése, egyszerűsítése és harmonizálása egy a határon folytatott visszaküldési eljárás létrehozása révén. Ennek az eljárásnak azokra a harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre kell vonatkoznia, akiknek a kérelmét az (EU) 2024/1348 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, a határon folytatott menekültügyi eljárás (a továbbiakban: a határon folytatott menekültügyi eljárás) keretében elutasították.

(3)

Azon tagállamok esetében, amelyekre nézve az (EU) 2024/1348 rendelet nem kötelező, az e rendeletben az (EU) 2024/1348 rendelet rendelkezéseire való hivatkozásokat azokra az egyenértékű rendelkezésekre történő hivatkozásként kell értelmezni, amelyeket a tagállamok a nemzeti jogukban esetleg bevezettek.

(4)

Az e rendelet hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokra nézve kötelezők az olyan nemzetközi jogi eszközök alapján fennálló kötelezettségek, amelyeknek azok részes felei.

(5)

E rendelet kiskorúakat érintő rendelkezéseinek alkalmazása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk.

(6)

A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat megtételére sok esetben valamely tagállam külső határán vagy tranzitzónájában kerül sor, többek között a külső határ jogellenes átlépése miatt – azaz a külső határ jogellenes átlépésének időpontjában vagy a külső határ átlépését követően a külső határ közelében – elfogott személyek, vagy kutatási-mentési műveletet követően partra szállított személyek által. A külső határon végzett személyazonosítás, biztonsági és egészségügyi szűrés, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgároknak és a hontalan személyeknek a vonatkozó eljárások alá vonása érdekében előszűrésre van szükség. Az előszűrést követően a harmadik országbeli állampolgárokat és a hontalan személyeket a megfelelő menekültügyi vagy visszaküldési eljárás alá kell vonni, vagy meg kell tagadni a beléptetésüket. Ezért létre kell hozni egy belépést megelőző szakaszt, amely előszűrésből, valamint – adott esetben – a határon folytatott menekültügyi és visszaküldési eljárásokból áll. Hézagmentes és hatékony kapcsolatokat kell kialakítani az irreguláris érkezésekre vonatkozó megfelelő eljárások valamennyi szakasza között.

(7)

Nem engedélyezett a területre való belépés abban az esetben, ha a kérelmezőt nem illeti meg a területen maradáshoz való jog, vagy ha a kérelmező nem kérte, hogy az (EU) 2024/1348 rendeletben meghatározott fellebbezési eljárás céljából engedélyezzék számára a maradást, vagy ha egy bíróság úgy határozott, hogy nem engedélyezhető a kérelmező számára a maradás a fellebbezési eljárás elbírálásáig. Ilyen esetekben a menekültügyi eljárás és a visszaküldési eljárás közötti folytonosság biztosítása érdekében a visszaküldési eljárást is le kell folytatni a 12 hetet meg nem haladó időtartamú, határon folytatott eljárás keretében. Ezt az időtartamot attól az időponttól kell számítani, amikor a kérelmezőt, a harmadik országbeli állampolgárt vagy a hontalan személyt már nem illeti meg a területen maradáshoz való jog, vagy már nem engedélyezik számára a maradást.

(8)

Annak garantálása érdekében, hogy egyenlő bánásmódban részesüljön minden olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, akinek a kérelmét a határon folytatott eljárás keretében elutasították, ha egy tagállam úgy döntött, hogy nem alkalmazza a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) rendelkezéseit az említett irányelvben meghatározott vonatkozó eltérés alapján a harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre, és nem ad ki kiutasítási határozatot az érintett harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan, akkor az érintett kérelmezővel, harmadik országbeli állampolgárral vagy hontalan személlyel szemben alkalmazott bánásmódnak és védelmi mértéknek összhangban kell állnia a 2008/115/EK irányelvnek az említett irányelv hatálya alól kizárt harmadik országbeli állampolgárok tekintetében kedvezőbb rendelkezésekre vonatkozó rendelkezésével, és egyenértékűnek kell lennie a visszaküldési határozat hatálya alá tartozó személyek esetében alkalmazandó bánásmóddal és védelmi mértékkel.

(9)

A határon folytatott visszaküldési eljárás alkalmazása során a 2008/115/EK irányelv bizonyos rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel ezek szabályozzák a határon folytatott visszaküldési eljárás e rendeletben nem szereplő elemeit, mindenekelőtt a fogalommeghatározásokkal, a kedvezőbb rendelkezésekkel, a visszaküldés tilalmával, a gyermek mindenek felett álló érdekével, a családi élettel és az egészségi állapottal, a szökés veszélyével, az együttműködési kötelezettséggel, az önkéntes távozásra szolgáló időtartammal, a kiutasítási határozattal, a kitoloncolással, a kitoloncolás elhalasztásával, a kísérő nélküli kiskorúak visszaküldésével és kitoloncolásával, a beutazási tilalmakkal, a visszaküldés végrehajtását megelőző biztosítékokkal, az őrizettel, az őrizet feltételeivel, a kiskorúak és családjaik őrizetben tartásával és a szükséghelyzetekkel kapcsolatos rendelkezéséket. Önkéntes távozásra szolgáló időtartamot kell biztosítani annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a határon folytatott visszaküldési eljárás hatálya alá tartozó, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek szabálytalan belépésének és jogellenes mozgásának a kockázatát. Az említett, önkéntes távozásra szolgáló időtartam megállapítása csak kérésre történhet, és nem haladhatja meg a 15 napot, továbbá nem keletkeztethet jogot az érintett tagállam területére való belépésre. Az érintett személyeknek a birtokukban lévő valamennyi érvényes úti okmányt át kell adniuk az illetékes hatóságok részére mindaddig, amíg erre a szökésük megakadályozásához szükség van. Az e rendeletben foglalt, visszaküldésre vonatkozó rendelkezések nem sértik a tagállamok azon mérlegelési lehetőségét, hogy a területükön jogellenesen tartózkodó valamely harmadik országbeli állampolgár számára könyörületességből, humanitárius vagy egyéb okokból bármikor önálló tartózkodási engedélyt vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedélyt adjanak ki.

(10)

Amennyiben a határon folytatott visszaküldési eljárás maximális időtartamán belül nem kerül sor a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy visszatérésére vagy kitoloncolására, a visszaküldési eljárásnak a 2008/115/EK irányelvben meghatározottak szerint kell folytatódnia.

(11)

Amennyiben valamely, az (EU) 2024/1348 rendeletben meghatározott, határon folytatott menekültügyi eljárás során őrizetben tartott kérelmezőt, harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt már nem illeti meg a területen maradáshoz való jog, és nem engedélyezték számára a maradást, a tagállamok számára biztosítani kell, hogy az őrizetet a területre való belépés megakadályozása és a visszaküldési eljárás lefolytatása céljából fenntartsák, tiszteletben tartva az őrizetre vonatkozóan a 2008/115/EK irányelvben megállapított garanciákat és feltételeket. Szintén lehetővé kell tenni az olyan kérelmező, harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy őrizetbe vételét, akit az ilyen, határon folytatott menekültügyi eljárás során nem tartottak őrizetben, és akit már nem illet meg a területen maradáshoz való jog, és aki számára nem engedélyezték a maradást, ha fennáll a szökés veszélye, ha elkerüli vagy akadályozza a visszaküldést, vagy ha veszélyt jelent a közrendre, a közbiztonságra vagy a nemzetbiztonságra. Ezen őrizet időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie, és nem haladhatja meg a határon folytatott visszaküldési eljárás maximális időtartamát. Amennyiben ezen az időtartamon belül nem kerül sor a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy visszatérésére vagy kitoloncolására, és többé nem alkalmazandó a határon folytatott visszaküldési eljárás, a 2008/115/EK irányelvet kell alkalmazni. Az említett irányelvben az őrizetre vonatkozóan meghatározott maximális időtartamba bele kell számítani a határon folytatott visszaküldési eljárás során alkalmazott őrizet időtartamát is.

(12)

Azáltal, hogy az illetékes nemzeti hatóságok számára biztosítja a visszaküldési eljárások kellő gondossággal történő lefolytatásához szükséges eszközöket és elegendő időkeretet, a határon folytatott visszaküldési eljárásnak – az (EU) 2024/1359 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott válsághelyzet fennállása esetén – meg kell könnyítenie azon jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, illetve hontalan személyek visszaküldését, akiknek a kérelmét a határon folytatott menekültügyi eljárás során valamely válsággal összefüggésben elutasították, és akiket nem illet meg a területen maradáshoz való jog, és akik számára nem engedélyezik a maradást. A válsághelyzetekre való hatékony reagálás lehetővé tétele érdekében helyénvaló továbbá biztosítani, hogy a határon folytatott visszaküldési eljárást válsághelyzet esetén az említett eljárás hatálya alá tartozó azon kérelmezőkre, harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre is lehessen alkalmazni, akiknek a kérelmét az (EU) 2024/1359 rendeletben meghatározott azon tanácsi végrehajtási határozat elfogadása előtt utasították el, amely kimondja, hogy a tagállam válsághelyzettel szembesül, és akiket nem illet meg a területen maradáshoz való jog, és akik számára nem engedélyezik a maradást e határozat elfogadását követően.

(13)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 72. cikkének megfelelően ez a rendelet nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.

(14)

Annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazásának kezdőnapjára biztosított legyen az e rendeletben meghatározott, határon folytatott visszaküldési eljárásra vonatkozó rendelkezések következetes végrehajtása, az egyes tagállamok esetében fennálló hiányosságokat és szükséges operatív lépéseket meghatározó uniós és nemzeti szintű végrehajtási terveket kell kidolgozni és végrehajtani.

(15)

E rendelet alkalmazását rendszeres időközönként értékelni kell.

(16)

Az (EU) 2021/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) az Integrált Határigazgatási Alap részeként létrehozott, a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz (HAVE) szakpolitikai célkitűzése egy erős és hatékony európai integrált határigazgatás biztosítása a külső határokon, többek között az illegális bevándorlás megelőzése és felderítése, valamint a migrációs áramlatok eredményes kezelése révén. Az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) keretei közötti szolidaritási tevékenységekhez az említett eszköz alapján nyújtott támogatás finanszírozásának lehetővé tétele hozzájárulna az (EU) 2021/1148 rendelet célkitűzéseinek eléréséhez. Az (EU) 2021/1148 rendeletet ezért módosítani kell.

(17)

Az (EU) 2024/1351 rendelet alkalmazására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása érdekében lehetővé kell tenni a HAVE és az egyéb releváns uniós alapok (a továbbiakban: az alapok) forrásainak igénybevételét, az alapok felhasználására irányadó szabályokkal összhangban és az alapok által támogatott egyéb prioritások sérelme nélkül. Ezzel összefüggésben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy igénybe vegyék a vonatkozó programjaik alapján rendelkezésükre álló allokációkat, ideértve a félidős felülvizsgálatot követően rendelkezésre bocsátott összegeket is. Lehetővé kell tenni további támogatás rendelkezésre bocsátását is a releváns tematikus eszközök keretében, különösen azon tagállamok számára, amelyeknek szükségük lehet arra, hogy növeljék a határokon fennálló kapacitásaikat.

(18)

Az (EU) 2021/1148 rendeletet módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés teljes mértékben hozzájáruljon a szolidaritási tevékenységek összes elszámolható kiadásához, valamint hogy az alapok végrehajtására vonatkozó meglévő jelentéstételi kötelezettségek részeként egyedi jelentéstételi követelményeket vezessen be az említett tevékenységekre vonatkozóan. Az említett rendeletet módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében is, hogy a tagállamok külső címzett bevételek formájában pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak a HAVE-hoz.

(19)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a határon folytatott visszaküldési eljárás létrehozását, az annak biztosítását célzó egyedi ideiglenes szabályok megállapítását, hogy a tagállamok képesek legyenek válsághelyzeteket kezelni, valamint az (EU) 2024/1351 rendelet keretei közötti szolidaritási tevékenységekhez az (EU) 2021/1148 rendelet alapján nyújtott támogatás finanszírozásának lehetővé tételét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(20)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(21)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(22)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (10) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (11) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(23)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (12) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (13) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(24)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (14) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (15) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(25)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert alapvető jogokat, és figyelembe veszi az általa elismert elveket. E rendelet biztosítani kívánja különösen az emberi méltóság teljes mértékű tiszteletben tartását, és elő kívánja mozdítani a Charta 1., 4., 8., 18., 19., 21., 23., 24. és 47. cikkének alkalmazását,