A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret – üvegházhatásúgáz-kibocsátás, földhasználat-változtatás és az erdőgazdálkodás

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2018/841 rendelet a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről

(EU) 2023/839 rendelet az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a jelentéstételi és a megfelelési szabályok egyszerűsítése, és a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek a nyomon követés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról

MI A RENDELET CÉLJA?

Az (EU) 2018/841 rendelet:

• meghatározza, hogy a földhasználat, a földhasználat-változtatás és az erdőgazdálkodási ágazat (LULUCF) hogyan járul hozzá az Európai Unió (EU) éghajlati céljaihoz;
• szabályokat állapít meg a LULUCF-kibocsátások és -elnyelések elszámolására, valamint annak ellenőrzésére vonatkozóan, hogy az uniós tagállamok teljesítik-e kötelezettségvállalásaikat;
• a LULUCF-ágazatban az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) nettó elnyelésére vonatkozó uniós célkitűzést határoz meg;
• kötelező nemzeti célértékeket határoz meg minden tagállam számára 2030-ra, valamint minden tagállam kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a 2026 és 2029 közötti időszakra elérje a nettó ÜHG-kibocsátásokat és -elnyeléseket.

A rendeletet az (EU) 2023/839 rendelet módosította az ágazat uniós éghajlat-politikai célokhoz való hozzájárulásának megerősítése céljából.

FŐBB PONTOK

A rendelet a földhasználatból származó alábbi ÜHG-kre vonatkozik:

• szén-dioxid (CO₂),
• metán (CH₄),
• dinitrogén-oxid (N₂O).

Kötelezettségvállalások és célok

A rendelet az egyes tagállamokra vonatkozóan számos kötelezettségvállalást és célkitűzést határoz meg. Ezek többek között a következők:

• a földhasználatból eredő elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátások kompenzálása legalább ugyanolyan mértékű elszámolt elnyeléssel 2021 és 2025 között (az úgynevezett negatív egyenleg tilalmának szabálya);
• a 2026 és 2029 közötti időszakra vonatkozó nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek az elnyelések és -kibocsátások indikatív éves értékei alapján történő elérése a GHG2030-ra vonatkozó kötelező erejű célértéken felül.

A nettó üvegházhatásúgáz-eltávolításra vonatkozó uniós 2030-as cél a LULUCF-ágazatban 310 millió tonna CO₂ (szén-dioxid) egyenértékben van meghatározva.

Elszámolás

A rendelet a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó elszámolási szabályokat határoz meg. A tagállamok kötelesek:

• a kibocsátásokat és elnyeléseket pontosan tükröző elszámolást készíteni és vezetni;
• az elszámolás elkészítéséhez használt adatokról hiánytalan és pontos nyilvántartást vezetni.

2025 után a tagállamok nemzeti céljainak való megfelelés ellenőrzése az üvegházhatású gázok kibocsátásáról és elnyeléséről szóló jelentés alapján történik.

Rugalmasság

Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat céljaik elérésében, a rendelet számos rugalmassági lehetőséget biztosít, többek között a következőket.

• Egy általános rugalmassági szabály, hogy amennyiben a 2021 és 2025 közötti időszakban az összes elnyelés meghaladja a teljes kibocsátást egy tagállamban, vagy a 2026 és 2030 közötti időszakban az ÜHG-kibocsátás és -elnyelés összege, valamint az adott tagállamra vonatkozóan meghatározott kötelezettségvállalás, célkitűzés vagy költségvetés közötti különbség negatív, akkor a tagállamok a fennmaradó elnyelést átadhatják egy másik tagállamnak. Az ilyen transzferekből származó bevételeket az éghajlatváltozás kezelésére kell felhasználni az EU-ban vagy a nem uniós országokban.
• A tagállamok a közös kötelezettségvállalási rendelet alapján (bizonyos feltételek mellett) az éves kibocsátási jogosultságokat is felhasználhatják annak érdekében, hogy elérjék a LULUCF-célokat.
• Egyedi rugalmasság a gazdálkodás alatt álló erdőterületek esetében, ha az elszámolt kibocsátás meghaladja az elszámolt elnyelést a gazdálkodás alatt álló erdőterület elszámolási kategóriájában a 2021-2025 közötti időszakban, az általános uniós megfelelés feltétele mellett.
• Hasonlóképpen a 2026-2030-as időszakban egy olyan mechanizmus, amely az általános uniós megfelelés feltétele mellett rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a célkitűzések elérésének elmulasztása esetén.
• Kompenzáció, ha természetes bolygatások – például erdőtüzek – következnek be, olyan egyedi esetekkel együtt, amelyek az éghajlatváltozás hatásainak és a szerves talajokra gyakorolt örökölt hatásoknak a kezelésével kapcsolatosak.

A megfelelőségre és az uniós jegyzékre vonatkozó szabályok

• Ha az Európai Bizottság úgy találja, hogy egy tagállam nem tesz elegendő előrelépést a 2030-ra kitűzött cél elérése felé, figyelembe véve a teljesítési pályát, akkor a 2026 és 2029 közötti időszakra szóló költségvetést, az e rendelet szerinti rugalmasságokat és egy korrekciós cselekvési mechanizmust kell alkalmazni.
• A tagállamok 2027. március 15-ig (a 2021-2025-ös időszak tekintetében) és 2032. március 15-ig (a 2026-230-as időszak tekintetében) megfelelési jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely a területelszámolási kategóriák mindegyikére vonatkozóan tartalmazza a teljes kibocsátások és elnyelések egyenlegét.
• A Bizottság köteles:
  • az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével felülvizsgálni a megfelelési jelentéseket, és 2027-ben (a 2021-2025-ös időszak tekintetében) és 2032-ben (a 2026-2030-as időszak tekintetében) saját jelentéseket összeállítani az egyes területelszámolási kategóriákra vonatkozó teljes uniós kibocsátásról és elnyelésről;
  • a nemzeti kibocsátások és elnyelések rögzítésére, valamint az uniós jegyzékben végzett műveletek pontos lefolytatására vonatkozó szabályokat elfogadni, továbbá az információkat nyilvánosságra hozni;
  • rendszeresen felülvizsgálni a rendeletet, valamint a Párizsi Megállapodás alapján elvégzett első globális értékelést követő hat hónapon belül jelentést benyújtani az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa számára.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós jegyzékre vonatkozó szabályok meghatározására. Ezenkívül végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák a tagállamok számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának és elnyelésének indikatív éves értékeit minden évre a 2026 és 2029 közötti időszakban, egy a 2030-ra kitűzött lineáris pálya alapján, és részletes szabályokat fogad el az éghajlatváltozás hosszú távú hatásaival kapcsolatos bizonyítékokra vonatkozó módszertanról.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

Az (EU) 2018/841 rendelet 2018. július 9. óta hatályos.

Az (EU) 2023/839 módosító rendelet 2023. május 11 -én lépett hatályba.

HÁTTÉR

A rendeletet az (EU) 2023/839 rendelet módosította az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részeként. A csomag célja lehetővé tenni az Unió számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkentse nettó ÜHG-kibocsátásait, továbbá hogy 2050-ben megvalósuljon a klímasemlegesség.

További információk:

• Földhasználati ágazat (Európai Bizottság)
• A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1–25. o.)

Az (EU) 2018/841 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/839 rendelete (2023. április 19.) az (EU) 2018/841 rendeletnek a hatály, a jelentéstételi és a megfelelési szabályok egyszerűsítése, és a 2030-ra vonatkozó tagállami célértékek meghatározása, valamint az (EU) 2018/1999 rendeletnek a nyomon követés, a jelentéstétel, az előrehaladásra vonatkozó nyomon követés és a felülvizsgálat javítása tekintetében történő módosításáról (HL L 107., 2023.4.21., 1–28. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2021/268 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 28.) az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletének a tagállamok által a 2021-2025 közötti időszakban alkalmazandó, erdőkre vonatkozó referenciaszintek tekintetében történő módosításáról (HL L 60., 2021.2.22., 21-23. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1–77. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 529/2013/EU határozata (2013. május 21.) az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80–97. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 25.10.2023