A digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/770 irányelv a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Szabályokat állapít meg a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre vonatkozóan, különösen a következőket:
  • a szerződésszerű teljesítés szabályai; és
  • jogorvoslati lehetőségek a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hibás teljesítése, valamint a teljesítés elmulasztása esetén.
• A digitális tartalom magában foglalja a számítógépes programokat és mobil alkalmazásokat, valamint a video- és audiofájlokat digitális formában.
• A digitális szolgáltatások közé tartoznak például a felhőalapú szolgáltatások és a közösségi média.
• Az irányelv az európai digitális egységes piaci stratégia része.

FŐBB PONTOK

Az irányelv hatálya

Az irányelv minden olyan szerződésre alkalmazandó, amelynek keretében a kereskedő a fogyasztónak digitális tartalmat szolgáltat vagy digitális szolgáltatást nyújt vagy erre kötelezettséget vállal, és a fogyasztó ezért vételárat fizet vagy erre kötelezettséget vállal. Az irányelv akkor is alkalmazandó, ha a fogyasztó nem fizet vételárat, azonban a kereskedő rendelkezésére bocsát személyes adatokat, vagy erre kötelezettséget vállal, kivéve, ha a fogyasztó által szolgáltatott személyes adatokat a kereskedő kizárólag a digitális tartalom szolgáltatásának vagy a digitális szolgáltatás nyújtásának biztosítása, vagy a célból kezeli, hogy megfeleljen a rá vonatkozó jogi követelményeknek.

Kivételt képeznek ez alól a következőkre vonatkozó szerződések:

• digitális elemeket tartalmazó áruk (amelyeket az (EU) 2019/771 irányelv szabályoz);
• internet-hozzáférés;
• üzenetküldés (például SMS), a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások kivételével;
• egészségügyi ellátás;
• szerencsejáték-szolgáltatások;
• pénzügyi szolgáltatások;
• szabad és nyílt forráskódú licenc alapján kínált szoftver (amelyért a fogyasztó nem fizet vételárat, és ahol a fogyasztó által szolgáltatott személyes adatokat a kereskedő kizárólag az adott szoftver javítása céljából kezeli);
• digitálistartalom-szolgáltatás egy előadás vagy esemény részeként, például a digitális filmvetítések esetében;
• a 2003/98/EK irányelvvel összhangban a tagállamok közigazgatási szervei által biztosított digitális tartalom.

Szerződésszerűség

A digitális tartalomnak, illetve a digitális szolgáltatásnak általában teljesítenie kell a következőket:

• megfelel a szerződésben foglalt leírásnak, a szerződésben előírt mennyiségű és minőségű, valamint rendelkezik a szerződésben előírt funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással;
• alkalmas a szerződéskötés részeként elfogadott célra;
• a szerződésben előírtak szerint valamennyi tartozékkal, utasítással, valamint ügyfélszolgálati támogatással együtt szolgáltatják;
• a szerződés előírásainak megfelelően frissítik;
• alkalmas arra a célra, amelyre az azonos típusú digitális tartalom vagy szolgáltatás szokásosan használatos lenne;
• olyan minőségi és teljesítményjellemzőkkel (többek között funkcionalitással, kompatibilitással, hozzáférhetőséggel, folyamatossággal és biztonságossággal) bír, amelyeket a fogyasztó észszerűen elvárhat;
• a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal együtt nyújtják;
• megfelel a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon próbaverziójának, illetve mintájának, amelyet a kereskedő a szerződéskötést megelőzően elérhetővé tett.

A kereskedőnek biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az olyan – például biztonsági – frissítésekről, amelyek a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, és hogy kézhez kapja azokat. Az irányelv részletesebb szabályokat is tartalmaz a frissítések biztosítására vonatkozó kötelezettség tekintetében.

A kereskedő felelőssége

• A kereskedőt felelősség terheli a következők tekintetében:
  • a digitálistartalom-szolgáltatás, illetve digitálisszolgáltatás-nyújtás bármely elmulasztásáért;
  • a digitális tartalomnak vagy a digitális szolgáltatásnak a szolgáltatás időpontjában fennálló és legalább két éven belül felismerhetővé vált hibájáért. Ha a hibás teljesítés az első év alatt felismerhetővé válik, a fogyasztónak nem kell bizonyítania, hogy az már a teljesítés időpontjában fennállt.
• Ha a digitális tartalmat, illetve digitális szolgáltatást folyamatosan nyújtják, a kereskedő felel bármely olyan hibás teljesítésért, amely azon az időtartamon belül következik be vagy válik felismerhetővé, amely alatt a szolgáltatást nyújtják.

Jogorvoslati lehetőségek

• Amennyiben a kereskedő elmulasztja a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás indokolatlan késedelem nélkül vagy a megállapodott határidőn belül történő szolgáltatását, illetve nyújtását, a fogyasztó – a kereskedőnek szóló felhívást követően – jogosult megszüntetni a szerződést.
• Hibás teljesítés esetén a fogyasztónak jogában áll a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás szerződésszerűvé tételét kérni (kivéve, ha ez lehetetlen volna vagy aránytalan költségekkel járna a kereskedő számára). Ha a kereskedő ezt elmulasztja megtenni, a fogyasztó jogosult a vételár arányos csökkentésére vagy a szerződés megszüntetésére.
• A szerződés megszüntetése esetén a kereskedőnek vissza kell térítenie a teljes vételárat a fogyasztónak, kivéve azokra az időszakokra vonatkozóan, amikor a folyamatosan szolgáltatott digitális tartalom, illetve nyújtott digitális szolgáltatás szerződésszerű volt.

Kötelezettségek és jogok a szerződés megszüntetésekor

• A szerződés megszüntetését követően a kereskedő köteles megfelelni az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet) személyes adatokra vonatkozóan előírt kötelezettségeknek. Bizonyos feltételek mellett a kereskedő köteles:
  • tartózkodni a fogyasztó által a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás használata során szolgáltatott vagy létrehozott bármely, a személyes adatoktól eltérő tartalom felhasználásától;
  • lehetővé tenni a fogyasztó számára, hogy ezeket a tartalmakat térítésmentesen, a kereskedő részéről mindennemű akadályoztatás nélkül, észszerű időn belül lehívja.
• A szerződés megszűnését követően a fogyasztónak tartózkodnia kell a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás használatától vagy annak harmadik felek rendelkezésére bocsátásától.
• Az uniós országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ezen irányelvnek való megfelelés biztosításához eredményes eszközök álljanak rendelkezésre.

Az irányelv kiegészíti az áruk adásvételére irányuló szerződések szóló (EU) 2019/771 irányelvet.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az uniós országokban 2021. július 1-jéig kell törvénybe foglalni. Az uniós országoknak 2022. január 1-jétől kell alkalmazniuk az irányelvet.

HÁTTÉR

Lásd továbbá:

• Fogyasztói jogok (Európai Unió)
• Digitális egységes piac (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (HL L 136., 2019.5.22., 1–27. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2019.5.22., 28–50. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.)

Az (EU) 2016/679 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015) 192 final, 2015.5.6.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64–88. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37–47. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1–16. o.)

A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29–34. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90–96. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 28.11.2019