A migráns gyermekek védelme

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Közlemény (COM(2017) 211 final) a migráns gyermekek védelméről

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke

MI A KÖZLEMÉNY, ILLETVE A CHARTA 24. CIKKÉNEK CÉLJA?

A közlemény:

• sürgős intézkedéseket javasol az Európai Bizottság és a migráns gyermekek* védelmével foglalkozó uniós ügynökségek számára, és ajánlásokat fogalmaz meg az uniós országok számára;
• célja, hogy biztosítsa a menekültügyi és migrációs hatóságok, valamint a gyermekvédelmi szolgálatok közötti szorosabb kötelékeket.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke meghatározza a gyermekek jogait a következőkhöz:

• a jóllétükhöz szükséges védelem és gondoskodás;
• véleményük szabad kifejezése, és ezeknek a véleményeknek a figyelembe vétele az őket érintő ügyekben, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően;
• rendszeres, személyes kapcsolattartás és közvetlen kapcsolat mindkét szülővel, kivéve, ha ez ellentétes a gyermek érdekeivel.

A gyermekekkel kapcsolatos valamennyi intézkedés esetében, akár hatóságokról, akár magánintézményekről van szó, a gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni.

FŐBB PONTOK

Egyre nagyobb számban érkeznek migráns gyermekek az EU-ba, sokan közülük kíséret nélkül, valamint 2015-ben és 2016-ban az EU-ban a menedékkérők mintegy 30%-a volt gyermek, ami hatszoros növekedés a gyermekkorú menedékkérők teljes számában az elmúlt 6 évben. A migráns gyermekek különösen sérülékenyek életkoruk miatt és az otthonuktól való távolság miatt, különösen akkor, ha nem a szüleikkel érkeztek.

A gyermekvédelem az uniós jog érvényesítéséről és az Alapjogi Charta, valamint a gyermek jogaira vonatkozó nemzetközi emberi jogok tiszteletben tartásáról szól. A közlemény meghatározza a Bizottság és az uniós országok által elvégzendő intézkedéseket, amelyeket az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége támogatásával kell végrehajtani.

Az alapvető okok kezelése és a gyermekek védelme

A Bizottságnak és az uniós országoknak a következőket kell tenniük:

• elsőbbséget kell adni a gyermekvédelmi rendszerek erősítésének a migrációs útvonalak mentén, a 2015. évi vallettai csúcstalálkozó cselekvési tervével és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatával összefüggésben is;
• támogatni a partnerországokat a gyermekvédelmi rendszerek és a határokon átnyúló gyermekvédelmi együttműködés fejlesztésében;
• támogatni a nem uniós országokba kísérő nélkül érkezett gyermekek védelmét szolgáló projekteket a migrációs útvonalak mentén, különös tekintettel a gyermekkereskedelem vagy -csempészet megakadályozására;
• megvalósítani a gyermek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokat.

Gyors és átfogó azonosítás és védelem

Az uniós országokat a következőkre ösztönzik:

• összehasonlítható adatok gyűjtése és kicserélése a kíséret nélkül érkezett, eltűnt gyermekek valamennyi esetéről (bejelentés, jegyzőkönyvek és eljárások) és a családi kapcsolatok ellenőrzése;
• ujjlenyomatok és biometrikus adatok* gyűjtése gyermekbarát és a nemnek megfelelő módon;
• gondoskodás arról, hogy a gyermekvédelemért felelős személy az azonosítás korai szakaszában jelen legyen, minden kiemelt ponton*.

Fogadásuk az EU-ban

Az uniós országokat a következők biztosítására ösztönzik:

• az eredendő sérülékenység és a szükségletek felmérése az érkezéskor, valamint további eljárások lefolytatása, a nemnek és az életkornak megfelelő módon;
• hivatalos, befogadó oktatás és egészségügyi, pszichoszociális támogatás, és más alapvető közszolgáltatások;
• alternatív gondozási lehetőségek, ideértve a családon alapuló gondozást/nevelőszülőknél való elhelyezést is, álljanak rendelkezésre a kísérő nélkül érkezett gyermekek számára;
• a gyermekvédelmi szakpolitika legyen érvényben valamennyi fogadó létesítményben;
• az őrizet helyett kivitelezhető alternatívák álljanak rendelkezésre és legyenek hozzáférhetők;
• a fogadás ellenőrzésének hatékonysága;
• az EASO iránymutatásának teljes körű felhasználása a kísérő nélkül érkezett gyermekek esetében.

A jogállás és az eljárási garanciák meghatározása

A Bizottság és az uniós ügynökségek európai gyámsági hálózatot hoznak létre a bevált gyakorlat fejlesztése és megosztása céljából, valamint frissítik az életkor becslésével kapcsolatos iránymutatást. Az uniós országokat a következőkre ösztönzik:

• a gyámhivatalok erősítése, hogy valamennyi, kísérő nélkül érkezett gyermeknek gyorsan legyen gyámja;
• megbízható, multidiszciplináris és nem invazív eljárások az életkor meghatározására;
• gondoskodás a gyors családfelkutatásról az EU-n belül vagy azon kívül;
• elsőbbségi elbírálás az olyan esetek feldolgozásához, mint a menedékjog iránti kérelmek elbírálása a sürgősségi elvvel összhangban;
• prioritás biztosítása a Görögországból és Olaszországból érkező kísérő nélküli gyermekek áthelyezéséhez.

Tartós megoldások biztosítása

Az uniós országokat a következők biztosítására ösztönzik:

• hozzáférés a befogadó, hivatalos oktatáshoz, az érkezés után rövid időn belül, hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz és más lényeges közszolgáltatásokhoz;
• támogatás a felnőtté váláshoz, valamint az oktatáshoz és képzéshez való hozzáféréshez;
• társadalmi befogadás, például vegyes, nem szegregált lakóövezetekben;
• nemzetközi védelemre szoruló gyermekek esetében az EU-ba való áttelepítés gyakoribb alkalmazása;
• a családfelkutatást és a reintegrációt célzó intézkedések a származási országukba való visszatérésre kötelezett gyermekek érdekében.

A gyermek mindenek felett álló érdeke, és az adatok, a kutatások, a képzések és finanszírozási források hatékony kihasználása

A Bizottság és az uniós ügynökségek a következőket fogják tenni:

• biztosítják a képzést, az iránymutatást és az eszközöket a gyermek mindenek felett álló érdekének értékeléséhez;
• megvitatják az uniós szintű adatgyűjtés fejlesztéseit;
• megkövetelik a gyermekekkel közvetlen kapcsolatban álló szervezetektől, hogy rendelkezzenek belső gyermekvédelmi politikája, mielőtt uniós finanszírozást kapnának;
• terjesztik a migráns gyermekek védelmével kapcsolatban bevált gyakorlatokat, egy online adatbázis felhasználásával.

Az uniós országokat a következőkre ösztönzik:

• biztosítsák, hogy minden gyerek az életkorának megfelelő tájékoztatást kapjon a jogairól és az eljárásokról;
• biztosítsák a képzést a migráns gyermekekkel foglalkozó személyek számára, minden szinten;
• biztosítsanak elsőbbséget a migráns gyermekeknek a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap programjainak keretében.
• javítsák a bevált gyakorlatok gyűjtését és terjesztését a migráns gyermekek védelme tárgyában.

HÁTTÉR

További tájékoztatás, ezen belül a közlemény végrehajtásának felügyeletéről:

• Migráns gyermekek (Európai Bizottság)
• Európai migrációs stratégia (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A migráns gyermekek védelme (COM(2017) 211 final, 2017.4.12.)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája – III. cím – Egyenlőség – 24. cikk – A gyermekek jogai (HL C 202, 2016.6.7., 398. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 168–194. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60–95. o.)

A 2013/32/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96–116. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31–59. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 2013/112/EU ajánlása (2013. február 20.) – Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (HL L 59., 2013.3.2., 5–16. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1–11. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A kísérő nélküli kiskorúakról szóló cselekvési terv (2010–2014) SEC(2010)534 végleges (COM(2010) 213 végleges, 2010.5.6)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98–107. o.)

A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12–18. o.)

utolsó frissítés 26.03.2018